Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

* Vasárnap, 1951. évi Június hé 24. Csellár: A rend kocsmáját. Zem- brzuskyt a magyar kormány 1948 jú­niusában kémkedésért kiutasította az országból. Ekkor Kómába költözött, ahol a Vatikánban fontos hivatal ve­zetését bízták rá. O ti: Aliért került fel ön Pécsről Budapestre? Csellár: Pécsről engem 1946 feb­ruárjában egy női szerelmem miatt, amely már akkor közismertté kezdett .válni), a sziklakolostorba helyezlek át. Oiti: Itt Alilyen beosztást kapott? | Csellár!'Helyettes házfönök lettem. L. Ölti: Szóval önt az áthelyezés kdp­A Vatikán utasítása a kiszöktetésére Csellár: A Vatikánból utasítást kaptam Endrédy Vendelen kérésziül a gyilkosságai miatt bujká ó Vezér IV íenc pálosiendi tag kiszöktetésére az országból. . Ölti: Ki küldte ezt az utasítást? Csellár: Ezt az utasítást a Vati­kánból Zembrzusky Mihály küldte. Az üzenetet Endrédy Vendel adta át. O ti: /embrzusky tudta, hogy Vezér gyilkos? : Csellár: Zembrzusky tudta. Otti: Aíost arról tessék szólni, fcogy a gellérthegyi sziklakápolnában rejte­getnek-e fegyvert? Csellár: A gellérthegyi sziklakápol­nában íejiegeitunk fegyvereket. Pálos- szentkúti tartózkodása idején Vezér Ferenc is rende.kezett fegyverrel, csán tulajdonképpen elő is léptették. Csellár: Nagyobb, szélesebb pozí­ciót nyertem a rendben. Az ismert nö­vel való viszonyomat még egy ideig továbbra is fenntartottam, sőt az ő részére a sziklakápolna perselyéből havonta több összeg­ben mintegy háromezerhal száz fj- rint pénzsegélyt, adományt is jut taftam. Csellár ezután azoknak a népclle- nes bűnözőknek nevét sorolta fel, aki­ket ő a népi demokrácia igaz­ságszolgáltatása elől a gellérthegyi sziklakolostorba elbújtatott, gyilkos Vezér Ferenc az országból Ölti; Alit tud öu az ő gyilkosságai­ról? Csellár: Vezér kapcsolatot tartott fdulakkal, , így gróf Pa lavicinivel, nyi as elemekkel. így a nyilas állam­titkárral, Endre Lászlóval is kapcso­latba került. 1944 végén poig'árőiséget szervezett. Ez a polgárőrség a szant- kuti tanyákon több szovjet katonát meggyilkolt. Vezér is szemé.yesen részt vett ezeken. ” • Egy alkalommal ő maga személye­sen gyilkolt meg a ko.ostorban egy szovjet katonát. Ölti: On honnan tud ei.ól? Csellár: 1945 nyarán pécsi házunk­ban, ahol akkor bujdosott, Vezéi ma­ga mondotta el ezeket nekem. Azt mondta: ,,A pálosszentLúti tanyákon több szovjet katonát elintéztem“. Kik segítették bujkálásában a szovjet katonák gyilkosát Ölti: Van kérem önnek tudomása arról, hogy kik segítették közel hat éven át tartó bujkálásában Vezért? Csellár: Segítettek a rend vezetői és a rendtagok. Es magam is segítettem. Péteri József váci püspök is hozzájá­rult az ü rejtegetéséhez. Péteri több alkalommal járt Pálosszenlkuton há­zunkban. Látogatásai során olvasta a ház eseménynaplóját, amelyet Vezér maga vezetett s amelyből értesüli Ve­zér gyilkosságairól. Ölti: Ez a, napló meg van. Csellár: Törökbálinti bujkálásában Shvoy székesfehérvári püspök adott a bujká.ó Vezér számára egyházmegyei Jurisdiktion Holló a hollónak... Ügyész: Azt vnllotta, hogy barátnő­jét a perselypénzből még Budapestről is támogatta, tehát ezt a viszonyt ön tovább foytatta. A rendtársai is tud­tak erről? L Csellár: Rcndtársaim tudtak erről, L ügyész: Nem kifogásolták? J Csellár: Nem kifogásolták- ;• ügyész: Miért nem? •Csellár: Árért ők maguk js ilyen bű­nösök voltak. Ezután Vezér-Wicsel Ferenc vád'ott kihallgatását kezdték meg, — Azért vagyok bűnös — mondotta —, mert 1944 őszén, 'amikor a Szovjet Hadsereg bevonult Pálosszen lkaira, én egy úgynevezett polgárőrséget szerveztem és vezettem. i Ez a polgárőrség az én utasítá­somra megölt körülbelül harminc szovjet katonát. Egy szovjet kato­nát én magam öltem meg. Azt, hogy ilyen sokáig tudtam bujdos­ni, annak köszönhetem, hogy Mindszenty József hercegprímás és Grősz József kalocsai érssk, akik ismerték Pálosszentkuton el­követett bűneimet, felkaroltak és segítettek engem. Vezér-'Wiesel ezután e’inondotta, hogy a bencéseknél nevelkedett, majd belépett a pálos rendbe. A tanácsel­nök kérdésére ismertette Endre Lász­lóval való kapcsolatát. Endre Lászlót nagyon „tisztelte és becsülte". Vezér- Wiesel,' Endre László befolyására még 1945 március-—áprilisban is bízott a fasiszta, csapatok visszatérésében, a ,,csodafegyverek“ halasában. Vezér-Wiesel Ferenc és terrorbandájának borzalmas bűnhalmaza A Szovjet Hadsereg bevonulása után Pálosszentkuton „polgárőrség" címen 25—3U tagból álló terrorkülö­nítményt szervezett, azzal a céllal, hogy minél több szovjet katonát meg­öljenek. — Állandóan erre utasítottam őket és megparancsoltam, hogy ezek­ről a gyilkosságokról számoljanak be nekem — mondotta. — j Mint pap is igyekeztem felhasz­nálni erre a cé.ra a templomot. A szószéken kifejtettem, hogy a szov­jet katonát megölni nem bűn, tehát aki megöl szovjet katonát, bátran jöj­jön hozzám és lel fogom oldani bűné­től. Jöttek is, meggyóntak és én fel is oldottam őket. Oiti: Hány gyilkosságot köve'.stt el (Ez a tenorcsapat? yezér-Wiese.: Körülbelül 30 szovjet katonát öltek meg. Oiti: Adott ön utasítást konkrét gyilkosság elkövetésére is? Vezér-Wiesel:. Adtam. Ez 1944 de­cember 31-én történt. Feltűnt a páios- szentkuti tanyavílágban egy szovjet katona, akit a nép köznyelven csak Miskának nevezett. Utasítottam 11 aja- gos Tóth Afátyást és Kiss tízab,ó Já­nost, menjenek utána., öljék meg. A továbbiakban arról számo't be Vezér-Wiesel, hogyan gyilkolták meg az emberei a magánosán talált Kato­nákat: — „Oroszvadászatnak'1 ne­veztem én ezt az akciót — mondja — Mimikor fegyveres embereimmel éjsza­kánkint a tanyavilágot jártuk, hogy szovjet katonák után kutassunk. Na­gyon sokszor én is részt vettem ilyen akcióban. Többször lövöldöztem éri is a szovjet katonákra- Amikor a sok gyilkosság nyomán kezdtek nyomozni az eltűnt katonák után, állandóan fi- gye.ineztettem embereimet, hogy jól rejtsék el a holttesteket és minden bűnjelet tüntessenek el. Oiti; Mondja el, hogyan volt az, amikor sujátkezüleg is gyilko.l? Vezér-Wiesel: 1944 december köze­pén történt, az egyik napon, úgy li óra körül becsengettek a kblos.or.ba, ahol ketten . tartózkodtunk. Könyves EdJ-js ,,testvérrel" kimentünk a folyo­sóra, az ajtón egy középtermetű szov­jet katona lépett be. En rätäma Itan. a k-itonára, ütlegelni kezdtem öt. majd a pénztárszobánál kezét hátracsavar­tam' és jobb öklömmel óriásit ütöttem a nyakszirtjére. A katona elájult. Te£ temmel nekinyomtam a falnak, elra­boltam tőle pisztolyát és fejbelőttem, A katona a lövéstől lezuhant a földre, egyet-kettőt, sóhajtott még és meghalt- Bevittük a holttestet a fürdőszobába. Könyves megijedt és szaladt kifelé. En rákiáltottam: „mi az suszter, meg. ijedté!." g A gyilkosság után, mint Vezér- Wiesel elmondta, igyekezeti kimosni fehér reverendáját, amely vére« lett. Azután megebédelt, majd Könyvessel együtt a kertben elásta y, holttestet. A gyilkolás — „pálosrendi dicsőség“ Ölti: A pálos-rend vezetői tudtak az Ön gyilkosságairól? Vezér-Wiesel: A pálos-rend vezetői­nek* én rendszerint beszámoltam gyil­kosságaimról. ** Ebben az évben a magyarországi pálosok mind tudomást szereztek az én pálosszentkuti bűneimről. Ölti: Ezt úgy terjesztették, min1 pá- losrendi dicsőséget ? Vezér-Wiesel: Igen. Csellár is. meg én is. Vézér-Wiescl még hozzátette, hogy 1946—47. telén az esztergomi Szent Jczsef-otthon apáca zárdájában rejtőz­ködött, majd a kőbányai lengyel rza- lézieknél volt. később pedig 1949-ben, lörökbálinton m kereszias-nö vérek zárdájában bujt el, amire Shvoy Lajos székesfehérvári püspök adott jurisdie- tiot neki. A vádlott elmondta, hogy a Pálos­rend generálisa, Páter Markiewics Péter szintén tudott & pálosszentkuti gyilkosságokról. Ö is megdicsért engem és yzt mond­ta: hogy „pálos-munkát végeztem". Ölti: Ön tagja volt a Tend tanácsá­nak is? Vezér-Wiesel: Igen- Amikor a gene­rális megtudta hogy Pálosszentkuton mit cselekedtem, 1946 januárjában ki­nevezett a rend tartományi tanács tagjává és a pálosszentkuti ház főnö­kévé is. Ölti: Milyen más támogatásban ré­A Szovjetunió továbbra is tántorítbatatlanul folytatja a béke megőrzésére irányuló politikáját Gromiko elvtárs nyilatkozata a külügyminiszterhelyeUesek értekezletéről Gromikó elvtárs, a Szovjetunió képvi- nyitja az atlanti egyezmény támadó jel- selője nyilatkozott a külügyminiszterbe- legét. Nein véletlen, hogy Taft szenátor lyettesek tanácskozásáról. nyíltan kijelentette, hogy az atlanti Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió nyolc hónappal ezelőtt javasolta a Kül­ügyminiszterek Tanácsának összehívását a potsdami egyezmény kérdésének megvila. tására, mert a három nyugati hatalom kormánya már évek óta durván megsérti a Németország remilitarizálásáról szóló egyezményt. A három nyugati hatalom kormánya a közvélemény nyomására kénytelen volt tanácskozásokba bocsátkozni, de az egész idő alatt szembehelyezke• dett a Szovjetuniónak a béke meg­szilárdítására szolgáló javaslataival. A vita során elárulták, hogy tovább akarják folytatni a fegyverkezési versenyt. Gromikó elvtárs megállapította, hogy az értekezlet válságát a három ha. talom képviselői idézték elő azzal, hogy visszautasították az atlanti egyezmény és az VSA katonai tá­maszpontjai kérdésének napirendre tűzését. A három nyugati hatalom kormány? jelenleg blokkot alkot a német militaris­tákkal, az Ádenauer.féle revanslűrdetők kel, Speidel, Mänteuffel és Heusingge! hitlerista tábornokokkal, katonai szövet, ségre készül velük és nyíltan bevonja Nyugatnémetországot az atlanti szövet ségbe. Törökország, Spanyolország bevoná­egyezmény a legvalódibb katonai szövet­ség, ami szabadjára engedi a fegyverke­zési versenyt és ez majdnem mindig há­borúra vezet. Az USA tucatszámra léte. siti a katonai támaszpontokat az egész világon. Végső következtetésként Gromikó elv­társ megállapította, hogy a három hatalom kormánya igyeke­zett minden lehetőséget kikerülni a négy nagyhatalom viszonyának meg. javítására, míg a szovjet küldöttség három hónapon keresztül fáradozott a megegyezés létrejöttén és sok fon­tos pontban közeledett a három kül- döttség álláspon tjához. Nyilatkozatát Gromikó elvtárs azzal fe. jezte be, hogy az előállott helyzetéit *t három nyugati hatalom kormánya viseli a felelősséget. Az értekezlet során bcbizonyospílott, hogy az USA, Nagybritannia és Francia- ország kormánya olyan iramban viszik az ügyeket, hogy az európai helyzelt ne enyhüljön, hanem még jobban kiéleződ­jön. Világos, hogy a Szovjetunió 3iein lehet partner egy ilyen ügyben. A Szov­jetunió — miként Sztálin generalisszi­musz a Pravda tudósítójával folytatott beszélgetésében kijelentette: — „továbbra is tántotíthatatlanul folytatja a háború elhárítására és a béke megőrzésére irá- nyúló politikátA szovjet kormány meg van győződve arról, hogy ez nemcsak a Szovjetunió népei létérdekeinek felel meg, hanem valamennyi jiép létérdekei­nek is. Meg kel! szüntetni megyénk lemaradását a tojásbegyüjtési versenyben A tojásbegyűjtésben megyénk késé­se napról-napra súlyosabbá válik- A megye teljesítménye rendkívül a'a- csony; a kötelező beadásban 26.7 szá­zalék, globálisan a beadásban 30.9 százalék Igen messze van ez a 70 százaléktól, amit július 1-ig el kell ér­ni. A lemaradást a legrövidebb időn be- sának terve az atlanti szövetségbe bízó- j lül be kell hoznunk. Tűrhetetlen, A koreai nép hősi harca szabadságáért és függetlenségéért Június 25 én lesz egy éve, hogy az nius 25-töl 1951 március 25-ig. vagyis eszüket vesztett imperialista ragadó- a háború kilenc hónapja alatt az zók megkezdték a béke, demokrácia ellenség kétszázhatvenezer halottat és szabadság tábora ellen szőtt sötét és sebesültet és hatvanötezer fog’lyot terveik megvalósítását. A koreai agresszió haragot és fel­háborodást keltett a békeszerető embe­riség körében, amelyet a béke zászló­vivője: a Szovjetunió vezet. veszített. A koreai nép hősiesen harcol az el­lenség hátában is. Az. ország déli része­ben a véres terror és a tömeges gyilkos, ságok ellenére is kiterjed a partizán­első naptól kezdve azóta, hogy mozgalom, á delkoreai lakosság liaica .. .. . . . _ n ... n I I I. ill 1 , 1 V1 fi.- O li V -1 M O 1 H l P ! - C az amerikai imperialisták aljasan be­tolakodtak Koreába, a Szovjetunió f°rm!*ját ö»1» megszállok ellen gyakran a felkelés leleplezte az amerikai beavatkozás igazi céljait, a az imperialista Egye­sült. Államokat megbélyegezte, mint agresszort. Az Egyesült Nemzetek I!e^ véghez Szervezeteién és a nemzetközi de­mokratikus kongresszusokon és kon­ferenciákon a Szovjetunió fáradha­tatlanul leleplezte az amerikai impe­rialisták úlnok terveit s kiállt a ko­Az amerikai intervenciósok, hogy bosszút álljanak a koreai népen hősi ellenállásáért, szörnyű gaztetteket visz­a sokat szenvedett koreai földön. Szöul hárornhónapos megszállása alatt az amerikai rablók a városban és környékén 44 ezer embert öltek meg • kegyetlen kínzások után. De az intervenciósok semilyen ke­reai kérdés. mielőbbi, igazságos, békés «rrtlenkedése és erőszakoskodása _ nem ' utón való megoldáséért. törheti meg a szabadságszerctő koreai >-ru. »‘HU ) VI OLO-CICI v. , - , , ,, . . , , Az USA főkolomposainál azonban neP »'arcvagyat, gyozmakarasat. _ ezek a jogos követelések síiket fülek­re találtak. Az USA imperialista ve­zetői* haszonvágyuktól fivakítva min­den erejüket megfeszítik, hogy ka­landjukat kiszé'esítsék. Óriási száraz, földi, légi és tengeri erőket vetettek be Koreában 8 mozgósították csatló­saik csapatait is. D-a hiába igvekez. A koreai nép igazságos háborút foly­tat szabadságáért és függetlenségéért. Ez legyőzhetetlenségének záloga. Az in­tervenciós csapatok ugyanakkor igazság, tálán háborút folytatnak. Sztálin elvtárs a „Pravda” tudósítójának adott vála­szában megjegyezte, hogy a koreai há­ború rendkívül népszerűtlen az ameri­kai és angol katonák körében. Az in­tek sikereket elérni, minden próbáL tervenciós ' csapatok közt fokozódik az hozásuk kudarcot vallott. Az Egye- erkölcsi bomlás. A katonák egyre gyak- f?ült Államok mozgásba hozott óriási rahban utasítják vissza, hogy. harcol- hadigepezete nem volt képes legyűr- janak és önként megadják magukat. ui a kicsiny, de hős koreai nép el­lenállását. ; A koreai Néphadsereg csapatai a Súlyfa viszonyok között él és harcol a koreai nép. Tudja, hogy alattomos és erős ellenséggel áll szemben, de kínai önkéntesek segitségével kemény mégis t,;ztos győzelmében, mert meg- harcokban egyre jobban kimerítik a győződése, hogy igaz ügyért harcol és külföldi rablók csapatait, s döntő hogy mögötte áll a béke, a demokrácia csapásokat mérnek rájuk. 1950 jú- és a szocializmus egész hatalmas tábora. hogy amikor a szabadpiacon korlátla­nul l'enet kapni tojást és baromfit, a* ál-ainmat szemoen Tennálió kötelezett- ségüsei sc-kan nem teljesítik. Misem jei.emzi jobban a tartkajatlan heiyze- let, minih'Ogy a mezőcsati járás 38-2 százalékos teljesítéssel az éire kerül­hetett. Legsúlyosabb a lemaradás a mező­kövesdi járásban, ahol az egy heti emelkedés mindössze 60 ezer drb. to­jás volt és áz eddigi amúgyis ros^z 12. helyről az utolsó helyre esett vász- sza. Hasonló a helyzet a sárospataki járásban is, amely az utolsóelőtti he­lyen áll.. A Jáiási Pártbizottság el­mulasztotta a döntő fontosságú fela­datra való mozgósítást, nem irányt* tóttá rá a tanácsok és a pártszerve­zetei íigye.mét. Az abaujszántói járás a múlt héten a megyei versenyben még az első he­lyen állt, de most az 5. helyre csú­szott vissza. Egy hét alatt a járásban mindössze 20-000 tojás gyűlt össze. Igen sok község szép példát műtat az egész megyének- Abaujvár teljesíté­se már 200 százalék. Göncruszkáé 157, Kékedé 132, Felsőcécéé 77, Vizsolyé 74, Hollósházáé 79, Tiszatardosá 85, Becskeházáé 70 százalék. Valamennyi élenjáró községben a kommunisták és a községi tanácstagok jó példámmá* tása mozgósította a dolgozó paraszto­kat- * Becskeházán, ahol a teljesítés meg­haladja a 70 százalékot, Szanyi Lajos párttitkár, Gál István vb elnök az el­sők között teljesítették, sőt túlteljesí­tették e.ölrásukat. Ugyanígy Boros József pártelnök, Kalló József DE- FOSz irodavezető, G. Gál István ta­nácstag, Lovász Miklósné MNDSz ve­zetőségi tag is élenjár a beadásban. Legyesbényén a tojásbegyüjtési nap eredménye: 98 tojás és 71 kg. baromfi volt. 23 dolgozó paraszt, Bakó János tanácselnökkel az élen, 100 százalékig teljesítette előírását­A megye földművesszövetkezetei a mai napon ismét tojásbegyűjtési napot rendeznek. Pár.szervezeteinknek, köz­ségi tanácsainknak mindent el kell •kovetniök, hogy ezt az alkalmat fel­használva és a jövő hét minden percét hasznosítva sokkal jobban mozgósít­sanak a tojásbeadásra. • El kell tüntetni megyénk szégyen­teljes lemaradását a tojásbegyiijlés­ben.* f szesült még többéves bujkálása alatt? Vezér-Wiesel: A pálos-rend vezetői rendszeresen elláttak pénzzel. Ezt a pénzt a perselypénzből vél­ték, abból, amit a hívek vallási célból adtak a rendnek, Vezér-Wiesel ezután elmondotta, hogy Karácsonyi Guidó plébános a szegedi egyházmegye területére is megszerezte számára a gyóntatási en­gedélyt. Ölti: Kitől? Vezér-Wiesel: Hamvas Endre Csaná­di püspök úrtól. Karácsonyi megkért engem, hogy menjek fel a püspökhöz- En elmentem a Csanádi püspök úrhoz, Hamvashoz. Ölti: Személyesen? Vezér-Wiesel: Személyesen. Ölti: Hol' kereste fel? VSzér-Wiesel: A püspöki palotában, Szegeden. — Akkor elmondtam — folytatj'a —, hogy én bizony nehéz helyzetben vagyok, mert 3945 telén polgárőreim­mel több szovjet katonát megöltünk Pálosszentkuton. A püspök úr akkor azt ajánlotta, hogy meneküljek el. Ölti: Péteri József is segítette ör.t? Vezér-Wiesel: Igen, Péteri Jöttét is tudott az- én pálosszentkuti bűnöm­ről és segített. Vezér-Wiesel y következőkben ar­ról vallott hogy Péteri József enge­délyével többízben is tartott úgyne­vezett népmissziót a váci egyházme­gye községeiben. Elnök: Az egyházi személyeken kí­vül világi személyek segítettek-e ön­nek bujkálásában? Vezér-Wiesel: Igen, az egyházi személyeken kívül rejtegettek en­gem a szerelőim is. Elnök: Szeretői? Vezér-Wiesel: Igen, én, mint pap, nfigvon bűnös és erkölcstelen életet éltem. Oiti: Es ezt tűrték a rend tagjai? Vezér-Wiesel: A rend tagjai tűr­ték, mert ők is hasonló e.etmődct folytattak, 194S tavaszán, egy budapesti lánnyal szekszuális kapcsolatot tartottam fenn, Ezt a lányt azzal szólítottam meg..» Ölti: Nem tudta magáról, hogy pap? Vezér-Wiesel: Tudt'a. En azt mondtam, hogy ki fogók lépni a rend­ből és elveszem feleségül. Mivel más­állapotba, került s én illegalitásban1 voltam, rávettem arra, hogy inás fér­fihez. menjen nőül, nőül. is ment és megszülte a gyermeket. • A pápa külön áldását küldte a gyilkosnak Ölti: Elég, erről már nem beszé­lünk többet. On 1950 januárjában még bujkált? j. Vezér-Wiesel: Igen. Ölti: Kapott ön ezidőben valami ok­mányt ? Vezér-Wiesel: 1950-ben kaptam a pápától egy külön áldást. Ölti: Erről okiratot szoktak kiállí­tani? Vezér-Wiesel: Igen. A pápai áldás az én nevemre szólt, páter Vezér Fe­renc névre. Ölti: Es ezt hogyan kapta meg? Vezér-Wiesel: Rómában páter Zem­brzuszky beszámolt a pápának a mi tevékenységünkről. Es hogyan, hogy nem, nem tudom, elküldte Magyaror­szágra és innen páter Csellár Jenő elküldte nekem Soltvadkertre. Ölti: Csellár tessék kérem idejönni. Igaz ez? Csellár: Igen, 1950 januárjában Ve­zér, Bolsjosi és én kaptunk Rómából a Vatikántól „kü'önlogcs pápai ál­dással" címmel okiratot. Ölti: Különleges pápai áldás voltf Csellár: Igen> egy díszes okirat volt ez. Körben díszítve, s díszítésben rendi, pálos motivumokat is iktattak be. Oiti: Ezt yz okmányt Zombrzuskjr Mihály küldte önnek és ön továbbí­totta? Csellár: Igen, Soltvadkertre küld­tem, ott bujkált Vezér.' Oiti: .Ez gyakori áldás, vagy rend­kívüli kitüntetés? Csellár: Rendkívüli kitüntetés. A tárgyalást hétfőn reggel fél 9 órakor folytatják. * Ma, Június 24-én, vasárnap 13 óra 30 perckor a Kossuth rádióban hang­képeket közvetítenek Grősz József és társai bűnperének íőtájrgy&lásáról,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom