Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-19 / 140. szám

2 Az északmagyarországi vasutas levelezők értekezletének távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz ^SSZAK^MGYARORSZAG Kedd. ml. írt jdnlue he le. PÁRTÉLET + megyei káderlanfoiyamok tapasztalatai az 1950-51-es oktatási évben A Magyar Dolgozók Pártja Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Pártbizott­ságának lapja, az Eszakinagyarország és a Vasutas Szakszervezet központi lapja, a Közlekedés közös rendezésében június 17-én, vasárnap értekezletet tartottak az északmagyarországi vasutas levelezők. Értekezletükről az alábbi táviratot küldték a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének, Rákosi Mátyás elvtársnak: Drága Rákost Elvtársi Megyei Pártbizottságunk lapja, az Eszakmagyarország és B Vasutas Szakszervezet lapja, a Közlekedés közös rendezésében megtartott északma­gyarországi vasutas levelező értekezletről forró szeretettel üdvözöljük né­pünk bölcs tanítómesterét és vezérét. , Megvitattuk a munkás-parasztlevelező mozgalom jelentőségét és felada­tait. Mi, vasutas levelezők Ígérjük, hogy a hibák feltárásával, az ellenség elleni fokozott harccal, a kritikai szellem elmélyítésével minden erőnkkel harcolunk a Pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért, a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért. Eszakmagyarországi vasutas levelezők értekezlete. Az értekezlet táviratilag üdvözölte elvtársat, a Szakszervezetek Országos Bebrits Lajos elvtárs, V'lz'ekedés. és Tanácsa főtitkárát, postaügyi minisztert és Apró Antal i Az északmagyarországi vasúin» levelezők értekezletének határozatai 1. Kiszélesítjük az északmagyaror­szági vasutas" levelezők mozgalmát- Nagy nemzeti ünnepünk napjára, aug. 20-ra, az Alkotmány évfordulójára a vasutas levelezők számát 25 százalék­kal, november 7-rc, a, Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára újabb 25 százalékkal növeljük. Foko­zott mértékben vonjuk be a munkás- levelező mozgalomba a nőket. Alkot­mányunk napjáig női levelezőink szá­mát kétszeresére emeljük. 2. A levelező munka színvonalának emelése érdekében rendszeresen ké­pezzük magunkat és állandóan bővít­jük politikai és szakmai ismeretein­ket. Azzal a kéréssel fordulunk a párt- szervezetekhez, fordítsanak nagyobb gondot a, levelezőmozgalom támogatá­sára- A levelezőket — a pártonkívü- |ieket is — vonják be a szervezett politikai oktatásba. 3. A sajtó tömegkapcsolatainak ki­szélesítése és erősítése céljából új elő­fizetőket szerzünk Megyei Pártbi­zottságunk lapjának, az Esztütma- gyarországnak s a Vasutas Szakszor- vezet központi lapjának, a Közleke­désnek. Az Eszakniagyarország vas­utas olvasóinak számát 20 százalék­kal, a Közlekedés helyi olvadóinak számát 10 százalékkal növeljük, 4. Fokozottabban törekszünk arra, hogy leveleinkben közkinccsé tegyük a dolgozók értékes kezdeményezéseit, termelési tapasztalatait, újításait, a sztahanovisták munkamódszereit. Har­cos építő kritikai szellemben feltár­juk azokat a hibákat és hiányosságo­kat, amelyeket a termelésben, a veze­tésben, a munka megszervezésében tapasztalunk- Fokozott éberséggel le­leplezzük az ellenséget, az imperialis­ták ügynökeit, harcelunk a szocializ­mus építéséért, a béke megvédéséért. Kimagasló eredmények a vasárnapi tojásbegyüjtési napon A vasárnap megrendezett tojásbe- gvüjtési napon újabb kimagasló ered­mények születtek. Járás járással, köz­ség községgel versenyezett min® jobb eredmények eléréséért. Edelényben G. Nagy János tanács­elnök egész évi kötelezettségét teljesí­tette, példáját több dolgozó paraszt követte. Jerszkovics Mihály 6 holdas dolgozó paraszt 10 százalékkal adott be többet, mint amennyi egcsz évi előirány­zata. Bacsó Jánog i# száz százalékon f^ül teljesítette előírását. Á jó szervező, felvilágosító munka meghozta eredményét az eddig' közepes teljesítésekről számot adó tokaji járás, ban is. Vasárnap s járásban jóval több, ' mint tízezer darab tojást adtak be. Fellendült a begyűjtés az eddig nagy­mértékben lemaradt mezöcsáti és mező­kövesdi járásban is. A járások közötti versenyben továbbra is az abújszántói járásé az elsőség, „ községek közötti ver­senyben változatlanul Göncruszka - vezet. A sok szép eredmény mellett hiá­nyosságként állapítható meg, hogy a riesei járásban igen elhanyagolták ezt a nagyjelentőségű munkát, ez a járás érte el vasárnap a leggyengébb ered­ményt. Tovább kell fokozni az agitációt, hogy július elsejéig a rendeletben elő­írt 70 százalék helyett megyénk az egész évi terv teljesítéséről adhasson majd számot és az országos versenyben az élenjáró megyékhez sorakozzék fel. Megválasztották megyénkben a Szovjetunióba utazó 8 parasztküldöttet A Szovjetunió kormánya lehetővé tette, hogy ebben az esztendőben ismét 200 tagú parasztküldöttség tanulmányoz­hassa a Szovjetunió szocialista mezőgaz. dóságát. A küldöttek többsége egyénileg dolgozó paraszt, résztvesznek a küldött, ségben a termelőszövetkezetek és termelő, csoportok, gépállomások és állami gazda­ságok legkiválóbb dolgozói is. A mi megyénkből 8 dolgozó parasztot ért a megtisztelő kitüntetés, hogy tagja lehet a küldöttségnek. A küldötteket ünnepélyes keretek között falugyűléseken választották meg. Hernádnémetiben Fésűs László, Hernádpetriben Nagy István, Hoinrogdon Popovics Sándor, _ Tiszasze- derkényben ifj. Kányási Mihály, Mező­kövesden Lapp József, Aszalón Kovács Károly, Báj községben Csugány József, Szentistvánon Bordás Béláné dolgozó pa. rasztot választották meg. A Szovjetunió kormányának ez az újabb baráti segítsége lehetővé teszi, hogy parasztságunk legjobbjainak immár harmadik küldöttsége indulhat tanul­mányútra az épülő kommunizmus orszá. gába. Küldötteink saját tapasztalataik alapján ismerhetik meg a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságát, az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudományt, a sztálini tér. mészetátalakító terv világraszóló eredmé­nyeit, láthatják a nagyüzemi termelés sikereit, a szovjet parasztság szabad, bol. dog, kultúrált életét. A dolgozó parasz­tok a mi megyénkből is sok megbiza- tással, kérdéssel indítják útnak küldőt- teiket, hogy hazaérkezésük után mindenre részletes, pontos választ adjanak nekik. A növényápolást szabotáló kulákokat lepleztek le az encsi járásban Az encsi járás dolgozó parasztjai nagy igyekezettel végzik a- növényápo­lást, hogy mielőbb behozzák lemaradásu­kat és gazdag termést takarítsanak be. A járásban több dolgozo paraszt ^ tűnt ki a növényápolásban, ilyenek például: Hernádpetriben Tóth József, Krasznok- vajdán Csehovics János, Garadnán Ku- rucz István, llernádvécsén ifj. Bucskó János és Béni József, Fulókércsen Tóth András. Sok dolgozó paraszt is pél­damutatóan teljesíti feladatait. Az ádáz osztályellenség viszont sza. botál, azt szeretné, hogy csökkentse ter­mésünket. Garadnán B. Kavesánszki Mihály 45 holdas kulák 4 hold földjét még most sem szántotta fel, semmit nem akar ezen a területen termelni. Ré­páját nem kapálta, hagyta, hogy elburjá. ussék a gyom, amikor pedig a répát már teljesen elnyomta a gyom, kiszán­totta, hogy a 4 hold parlag mellé még több olyan földje legyen, amely semmit sem terem. Hernádvécsén Vaszil Mi­hály 26 holdas kulák kapásai is gyomok között sínylődnek. Parannai Lajos fuló. keresi kulák még csak most végzi az ül­tetéseket, tudja, hogy az elkésett ültetés gyenge termést hoz, ezzel is károsítani akarja a dolgozó népet. Vodila Sándor Encs. Meghalt Pavlenko, Sztálin-díjas szovjet író Június 16-án meghalt Pjotr Andrejevics Pavlenko, Sztálin.díjjal kitüntetett is­mert szovjet író, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, » Aa 1950/51-es oktatási évben me­gyénkben tartott kádertanfolyajnokat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezek nagyrészben betöltötték felada­tukat. A kádertanfolyamokon megtár- gyalt anyagok lehetővé tették színiünk, ra, hogy megismerkedjünk a Párt, az állam, az ipar, a mezőgazdaság, a nemzetközi helyzet, a nemzetközi mun­kásmozgalom legfontosabb kérdéseivel. „A maixizmus-lenmizmus kérdései“ cí­mű anyag tanulmányozása újabb hatalmas előre­haladást biztosított munkánk megjavításában. Ez az év is közelebb vitt bennünket a forradalmi elmélet elsajátításához, a marxi-lenini tanítások alapos megismeréséihez, an- nak a célkitűzésnek eléréséhez, hogy a dolgozók egyre nagyobb tömegei is­merjék meg azt az elméletet, amely­nek útmutatásai nélkül lehetetlen szo­cializmust építeni s lehetetlen a béke megvédése érdekében folytatott harcot továbbvinni a teljes győzelemig, A tanfolyamok megkezdésétől befe­jezésükig a káderektatásban 10 száza­lékos lemorzsolódás történt. A 90 szá­zalék nagyobb része átvette az anya­got és ez nagy segítséget jelentett munkájuk megjavításában. A tanulás eredménye megmutatkozik megyénk­ben a káderek munkájának minden te­rületén. Abban, amikor eltávolítjuk a tanácsokból az ellenséget, megtisztít­juk az államaparátusr harcolunk az opportunizmus maradványai ellen, vagy amikor a diósgyőrvasgyári nagyolvasz­tó építésénél határidő előtt teljesítik a tervet, amikor sikerek vannak építke­zéseinknél és más munkahelyeken az anyogtakai ékosságban, vagy abban, hogy javul a tag1- és bagjelöhfelvéteíi munka. Ezek a tények mind azt iga­zolják, hogy a marxi-lenini-sztálini ta­nítások segítségével Pártunk megyénk területén sikerrel valósítja meg a reá váró feladatokat ég e sikerek elérésében nagy szerepe van a káder­oktatásnak. Az eredmények mellett azonban hiá­nyosságok is voltak tapasztalhatók a kádertanfolyam oknál. Kádereink • bizo­nyos része elhanyagolja tudásának ál­landó gyarapítását, megfeledkezik Pár­tunk Szervezeti Szabályzatinak előírá­sáról, amely kimondja: ,.A párttag kö­telessége, hogy szakadatlanul fejlessze politikai tudását ée emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanításait“. A Pártunk II. Kongresszusa által elénk tűzött feladatok megvalósítása, a béke megvédése azt követeli minden káder­től, minden párttagtól, hogy fokozot­tabb gondot fordítson saját képzésére. Az egyéni tanulásban mutatkozó laza­ságok, a különböző elfoglaltságra való hivatkozás még mindig nagy mértékben hátráltatja kádereink fejlődését, ennek természetszerű következménye, hogy munkájukban egész sor hibát követnek el. Komoly pártfunkcióban éj gazdasági funkcióban lévő kádereink­nek napi munkájuk mellett elsőrendű ég állandó feladatként keli kezelniök a tanulást. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a párt. és állami munka sikerei a káde­rek marxista-leninista tudatosságától függenek: „Minél magasabb bármely állami, vagy pártmunkás funkcionáriu­sainak marxista-leninista tudatossága, annál magasabbrendü és annál termelé­kenyebb a munkájuk őe megfordítva: minél alacsonyabb a funkcionáriusok politikai színvonala és marxista-leninista tudatossága, annál valószínűbb, oogy munkájukban hibákat követnek e! és kudarcot vallanak“. Ezt a sztálini ta­nítást kell állandóan szem előtt ta-rta. mink, hogy váltó itatni tudjunk a ta­nuláshoz való viszonyunkon. A kádertanfolyamok' egyes anyagai­nál az a tendencia mutatkozott, hogy az elvtársak leértékelték az anyagot, azt mondták, hogy „ezt már i#mc- rem“, „ezzel már nem kell mélyebben foglalkoznom“ stb. A tanulócsoport, megbeszéléseket vizsgálva megállapít­ható, hogy többen azért mm vettek részt a megbeszélésen, mert nem ké­szültek el az anyag tanulmányozásával, vagy ha meg is jelentek, csak a tan. c-eoport.megbeszélés előtt egy-két nap pal fogtak hozzá az egyes anyagok feldolgozásához. Különösképen megmu­tatkozott ez „A mezőgazdaság szo­cialista átalakításának főbb elvi kér­dései“ című anyagnál. Természetesen az egyéni tanulás fegyelmének megszilár­dításában. vagy lazaságában is döntő szerepe volt annak, hogy megfelelő, vagy pádig hiányos volt a? ellenőrzés. Pántozott, ságaink titkárai, konferenciavezető elv. társaink nem gyakorolták jelentőségé­hez mérten az ellenőrzést. Még a köz­vetlen közelükben dolgozó munkatársak tanulását sem ellenőrizték. Ez fordult elő Ozdon, a Diósgyőri Kohászati üze­mekben, általában ez volt jellemző egész megyénkre, kivéve Borsodnádasd üzemet, ahol ezen a téren is jól dolgo. zott a Pártbizottság. A konferenciáknál hiányosság volt, hogy több esetben történt változás a konferenciavezető személyében és a konferencia résztvevőiben is, íz meg­nehezítette a tanulási eredmények meg. felelő értékelését, emellett néhány eset. ben feszélyezetté tette a konferencia hangulatát. ; Hiányosság volt a konferenciák ve­zetésénél, hogy g. vezetéssel megbízott egyes elvtársak nem teljes egészében teljesítették a rájukbizott feladatokat, Istók Béla elvtárg például konferencia- vezetés helyett munkatervit készített, a konferencia vezetését pedig másra bíz­ta. Az ellenőrzés hiányossága volt, hogy az ellenőrzéssel megbízott elvtár. sak nem tájékoztatták rendszeresen a Megyei Pártbizottságot az ellenőrzés eredményéről. Hiba volt, hogy pgyes ellenőr elvtársak úgy jáitak el, mint például Kecskeméti elvtárs, aki a Pártoktatás Házában legutóbb megtar. tott egyik konferencián a konferencia- vezetőt figyelmen kívül hagyva, kérdé­seket tett fel a konferencia résztvevői, nek. i A kádertanfolynmok munkájának megvizsgálásából adódó tapasztalatokat hasznosítanunk kell. Az összefoglaló konferen­ciákra készüljünk fel jól, hogy számot tudjunk adni egészévi ta- nulásunk eredményéről Pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtárs. nak. További munkánk jó elvégzése ér. dekében tartsuk állandóan szem előtt a Politikai Bizottság május 17-i határo­zatát, amely kijelölte feladatainkat S következő oktatási évadra és utat mu­tatott a pártoktatásban mutatkozó laza. ságok felszámolására. SZTRKLCSTK FERENC MB ágit, prop, oszt. munkai ársa. Harcoljunk a munkafegyelem megszilárdításáért, leplezzük le az álbetegeket, a táppénzcsalókat! Megbeszélést tartottak Miskolcon megyénk bányavállalatainak küldöttel és a bányavidékek orvosai A megyei tanács egészségügyi osztálya I kevés javaslat hangzott el arra, hogyaii részéről dr. Hoffmann Ferenc Kossuth-di- lehet és kell a hibákat kiküszöbölni, jas főorvos több hibát tett szóvá. Vannak Vasárnap délelőtt értekezletet tartót, tak Miskolcon megyénk bányavállalatai­nak küldöttei és a bányavidékek orvosai. Az értekezlet célja az volt, hogy megbe­széljék, hogyan tudnak eredményesebb harcot folytatni a táppénzcsalások, az álbe. tegségek, az igazolatlan müszakniulaszta- sok ellen. Az értekezlet résztvevői hang­súlyozták: természetesen nem arról van szó, mintha bármilyen téren is változás történnék a valóban beteg bányász dolgo. zók táppénzét illetően, vagy hogy egyet­len ténylegesen beteg bányász dolgozót munkaképesnek nyilvánítsanak. A fel­adat annak megszervezése és biztosítása, hogy a bányavidékek orvosai együttmü. ködve a társadalombiztosítási aktívákkal az eddiginél jóval nagyobb eredménye­ket érjenek el az álbetegségek felszámo­lásáért, a szocialista munkafegyelem ki­alakításáért folyó harcban. Dr. Deák Imre megnyitója után az Orvos Egészségügyi Szakszervezet részéről Lengyel Sándor tartott beszámolót. Meg­állapította: vannak olyan orvosok, akik feladataikat maradéktalanul ellátják, ál­talában mégis az tapasztalható, hogy az orvosok nem figyelnek fel rá, milyen egészségtelen hullámzások van. nak a táppénzesek számában, nem vették észre a munkafegyelem lazulását, nem tekintették elsőrendű feladatuknak, hogy a maguk munkaterületén gátat szabjanak az igazolatlan müszakmulasztásoknak, har­coljanak az álbetegek magas száma ellen. Restás Dezső (Bányász Szakszervezet) rámutatott: szénbányászatunk termelése nem elégíti ki rohamos ütemben fejlődő iparunk, népgazdaságunk igényeit. A le. maradás oka elsősorban az, hogy laza a munkafegyelem. Az utóbbi időben külö. nősen elburjánzott az álbetegség. A szakszervezeti funkcionáriusoknak az a feladata, hogy jó politikai felvilágosító munkával elősegítsék az igazolatlan mü. szakmulasztások felszámolását. Mozgósítani kell a dolgozókat a Párt Központi Vezetősége és a Minisz. tertanács által kiadott határozat végre, hajtására, • . y \ . például olyan orvosok — mondotta —, akik a táppénzre való jogosultság megál­lapításánál opportunista álláspontot fog­lalnak el. Számtalan esetben előfordult, hogy orvosok szabályellenesen visszame. nőleg is igazoltak napokat a keresőkép­telenség időpontjának megállapításánál. Hangsúlyozta az orvosok politikai, ideo­lógiai és szakmai továbbfejlődésének fon. tosságát, majd kiemelte: az a felada­tunk, hogy a Bányász Szakszervezettel együttműködve harcot indítsunk a munka- fegyelem megszilárdításáért, kíméletlenül leleplezzük az álbetegeket, a szimulánso­kat, a táppénzcsalókat. A vita során dr. Naményi László ren. delőintézeti vezető orvos arról beszélt: az orvosok jó munkájától is függ, hogy a szénbányászat hogyan teljesíti tervelőirá- sait. Grafikonon mutatta be a megye szénbányászati vállalatainál a táppénzes állomány alakulását s felhívta az orvosok figyelmét feladataik még gondosabb ellátá­sára, hogy csak a valóban keresőképtelen dolgozók kerüljenek táppénzes állomány, ba. Zimonyi Sámuel az Ózdi Szénbá­nyák Vállalat igazgatója Ígéretet tett: ez. után még nagyobb segítséget nyújtanak a bányaorvosoknak, hogy közös erővel nagyobb sikereket érjenek el a munkafegyelem megszilárditásában Csikó András (Kurittyán) szóvátette, mennyire helytelen, hogy . több orvos utó­lagosan igazolt betegséget. Dr. Fehérvári Ierenc felszólalásában bírálatot mondott az ózdi rendelőintézet felülvizsgáló orvo­sainak munkájáról. Pottornyik Adolf (Kurityyán) a szakszervezet feladatairól szólt, dr. Dienes Endre, dr. Márkus István és dr. Tróbert Adorján orvosok javasla­tokat ismertettek a munka megjavítására. Ezután dr. Havas Tibor, az SzTK or­vosi ellenőrzési csoportjának vezetője ■ szólalt fel. Megállapította: a hozzászólók | rámutattak ugyan a hiányosságokra, de Követni kell a salgótarjáni szénmedence példáját. A Petőfi-bányánál például már­ciusban az összes dolgozókhoz viszonyítva 4.1 százalék volt a táppénzesek száma —, ez májusban 2.5 százalékra csökkent. El­sőrendű fontosságú a jó ellenőrzés és a jó nyilvántartás. Ha az orvosok feladatai­kat jól megoldják, elmondhatják, hogy; nagymértékben hozzájárultak a szénbá­nyászat eredményeinek növeléséhez, a fel­emelt 5 éves terv sikeres végrehajtásá­hoz. Urbán János (Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa), Domos Géza (Somsály), Kaliczki András (Bányász Szakszervezet), felszólalása után Sándor Lajos elvtára a Megyei Pártbizottság képviseletében beszélt. A Párt még hathatósabban fogja segíteni az orvosokat — mondotta —, hogy bátran harcoljanak a széncsata táppénz-frontján az álbetegsé­gek, az igazolatlan müszakmulasztások ellen s jó munkájukkal mind nagyobhl eredményeket érjenek cl. A feladataikat; pontosan, lelkiismeretesen ellátó orvosok mindenben számíthatnak a Párt támoga­tására, ne engedjenek tehát egyes kevés­bé öntudatos dolgozók esetleges erőszakos fellépésének, hanem mindenben az öntu­datos dolgozók érdekeit tartsák széni előtt. A bányaorvosok munkája egyben ter­melési kérdés is —, ezt soha ne tévess- szék szem elől. A feladatok megoldásá­ból tevékenyebben kell kivenniük részü­ket a szakszervezeti funkcionáriusoknak, aktíváknak is, harcolniok kell a munka- fegyelem megszilárdításáért és a táp­pénzcsalók leleplezéséért. Az értekezlet ezután határozatokat fo­gadott el. Szorosabb kapcsolatot létesíte. nek a Bányász Szakszervezet és az Orvos Szakszervezet között, megállapodtak to­vábbá abban, hogy az orvosok minden hónapban értekezleten beszélik meg az álbetegségek felszámolása érdekében foly­tatott harc eseményeit, kicserélik tapasz­talataikat. j A megbeszélés dr. Deák Imre zárászai vaival ért véget." i'

Next

/
Oldalképek
Tartalom