Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-15 / 137. szám

2 ÉSZAKMAGYÁRORSZÁG Péntek, 1951. évi Jflnlus hó 15, a z Kíméletlenül le kell sújtani aljas rémliírterjesztő ellenségre! Népünk ellenségei a legaljasabb, a legalávalóbb módszerek alkalma­zásától sem riadnak vissza, hogy ártani próbáljanak és megkíséreljék megzavarni a dolgozók munkáját, a béké3 építést. Ilyen szándékok .szül­tek az ellenségnek azt az újabb ak. namunkáját, elvetemült *rémíílrter- jesztését, amelynek hangjaival Nagymiskolcon meglehetősen széles körben találkozunk. Több helyen kezdtek beszélni „az emberevő ci­gányokról“', ez a hazug, ostoba rém­hír azután tovább bővült s már „biztos“ értesülések alapján neve. két, személyeket emlegettek az ál­lítólagos áldozatok között, arrőj is tudni véltek, hogy az ellenség által célzatosan hírbekevert cigányokat halálraítéltek és a halájos Ítélet végrehajtásra került. Ezt a helyze­tet is felhasználták alávaló, söpre­dék ejemek, akik megpróbálkoztak „’belépőjegyeket“ adni „a halálos Ítélet végrehajtásához* — termesze, tessn pénzért. Világosan kell látnunk, mi van az ellenséges rémhírterjesztés mögött. Rohamosan fejlődő iparunk, a szo­cialista építés hataimas lendülete újabb és újabb munkaerők beállítá­sát követeli. A bányákban, üzemek­ben, építkezéseknél — ha ma még akadnak is hibák az új munkavái. la[ók munkafegyelme tekintetében — igen sok cigány dolgozó szerzett magának munkájával megérdemelt megbecsülést. Emlékeztetünk itt az Eszakmagyarország egyik cikkére, amely beszámolt róla, hogyan lelt a gépállomás legjobb traktorislája Sajószentpéteren Molnár Ferenc, aki a falu szélén vályogviskóban látta meg a napvilágot, végigszen­vedte,, a múlt rendszer minden meg­aláztatását. és most kitűnő munka. vaj dolgozik szabadságunk, békénk megvédéséért. Hasonló példát még számosat lehetne felsorolni. Az ellenség azt szeretné elérni, hogy ellentétek szitásává] szembe­állítsa egymással a dolgozók egyes rélegeit, bizalmatlanságot, ellenszen. vet akar ébreszteni a cigány dol­gozókkal szemben. Gátojni akarja ezzel még szélesebb körben való be­vonásukat a termelő mimksba, akadályozni akarja a szocialista építést-. A háborús gyújtogatok, a népek között gyűlöletet szító ame­rikai imperialisták módszerével próbálkozik, hogy imperialista gazdái szolgálatában fékezze békemozgal­munk hatalmas arányú növekedését. Amikor vijágosan látjuk az ellen­ség aljas rémhírterjesztésének gya­lázatos céljait, meg keli állapba, nunk, hogy mindazok, akik felülnek az ijyen híreszteléseknek, akik lovább adják ezeket a minden alapot nélkülöző rágalmakat —, az ellenség uszályába kerülnek és akaratlanul is hozzájárulnak a belső ellenség és a háborús uszító impe. nalistái támogatásához. Minden becsületes, öntudatos dol­gozó elsőrendű kötelessége, hogy a legkeményebben visszautasítson, visz- szaverjen minden ijyen rémhírt, ugyanakkor kötelessége segíteni al- lamhalalmunk megfelelő szeneit, hogy kíméletlenül lecsaphassunk a rémhírek kitalálóira és terjesztőire. Adjuk át a rendőrségnek mindazo­kat, akik ilyen egy3égbontő, demo­krácia (ellenes, a szocializmus épí­tését, akadályozó rémhírekkel tár­nék alkotó békénk, boldog jövőnk ellen! Szovjet pyorscs&pissi módszert alkalmaz az idén számos állami gazdaságunk és A Mezőgazdasági Dokumentációs Központ fordításában szovjet tanul­mány jelent meg, amely Nikolaj Bred, jutnak, a breznyáni gép- és traktor- állomás gépészének gyorscséplési mun­kamódszerét és eredményeit ismerteti. Nikolay Brédjnk a cséplési idényben több, «iát 1500 ionná gabonát csépelt el. A munkaidőinegtakarilás mopelt igen nagy megtakarítást hoz a gyors­1719 liter üzemanyagot takarított meg. Mivel az idei aratás bőségesnek ígérkezik, a cséplés gyors elvégzésé­nek1 érdekében kh áaatos, hogy minél több állami gazdaságban és termelő- csoportnál alkalmazzák a gyorsosép. lést. Már számos állami gazdaságban és termelőcsoportná] vállalkoztak a dolgozók, hogy klvá]ó gépészeik irá­cséplés az üzemanyagnál is. Maga Niko. | nyitása mellett alkalmazni fogják Mi­la,j Eredjük egy cséplési idényben | kolaj Bredjuk gyorscsép]ési módszerét­P ARTÉLET * A májusi taggyűlések tapasztalatai megyénkben Megyénkben május 26-tól június 3-ig voltak o taggyűlések. A járási és üzemi pártbizottságok általában segí­tették az alapszervezeteket a taggyű­lések előkészítésében, a titkári bcszá." mólók öszeá]lításái>in. A Szerencs’, sárospataki, miskolci járási pártbizolt, ság, a Diósgyőri Kohászati Üzemek, az ö-zdi Kohászati Üzemek pártbizott­sága és a nagymiskolci pártbizottság nyújtott legkevésbé segítséget az elő­készületekhez. Az encsi, szikszói, me- zőcsáti, sátoraljaújhelyi és tokaji járási pártbizottság és alapszervese, teik jó szervező munkát fejtettek ki, így a párttagság majdnem száz száza­lékig részt is vett a taggyűléseken, A nagyüzemek közül a Borsodnáuasd; Lemezgyárban és a Nehózszer.izá:u Gépgyárban a tagság 75—80 százaléka jült cl a taggyűlésekre. Az építőipar* ban a Borsodvidéki Mélyépítő Válla­latnál 90 százalékban voltak jelen a párttagok. Lemaradás a Miskolc te. rületén lévő pártszervezetek munká­jában volt tapasztalható, ahol a rossz szervező munka meglátszott a taggyű­lések résztvevőinek számán is- A Mis­kolci Drótgyárbn a párttagság 20, a Kossuth pártszervezetben a tagság -10, a Papírgyárban 45 százaléka veit részt a taggyűléseken. A Görömbölyi Téglagyárban a rossz szervezés miatt e] is kellett halasztani a. taggyűlés megtartását. A szerencsi, sárospa’aki és miskolci járás teriijetén a párttag, ság alig 50—60 százaléka jelent meg a taggyűléseken. A nagyüzemek kö­zül színién gyenge szervező munkát végeztek a taggyűlés előkészítésében a diósgyőri kohászati és ózdi kohá­szati üzemek. A szikszói és az encsi járási párt- bizottság helyes módszert vezetett be: egv.cgy községben a környező közsé­gek párttitkárai részére tájértekezie- tet tartott. Részletesen megbeszélték a beszámoló elkészítését, az időszerű feladatokat. Ezekben a járásokban a párttagság 100 százalékban vett; rész', a taggyűléseken. A titkári beszámolók általában jók voltak. Foglalkoztak s párt- szervezetek pártépítési munkájával, üze­mekben a termelés kérdéseivel, íalvak. ban az időszerű mezőgazdasági munkák­kal, Hiányossága volt a beszámolóknak több helyen, hogy nem kötötték össze az elvi részeket a helyi gyakorlati problé­mákkal, így például a bánfalvi bánya­üzemnél a titkár elvtárs beszélt ugyan a munkafegyelem lazaságáról, de nem vetette fel azt, bogy a bánya párttagsága hogyan mutat példát a pártonkívüli dolgozók­nak a munkafegyelemben. Nem beszélt i—■mi mii 11 un in «im—ifin w az utóbbi időben meglazult munkaié- ’ sem, ped. az üzemben több mint 40 olyan gyelemről, pedig ez akadályozza a bá­nya tervteljesítését. Hasonló példákat le­hetne említeni a barosuknai, aiberttelepi bányaüzemi taggyűlésekről. A szikszói járásban Felsővadász köz- ségben a titkári beszámolóból a párttag­ság megértette a pártépités fontosságát és több felszólaló hozzászólásában javas­latot is tett- a pártépítési munka megjaví­tására. A pártépítés teréu az utóbbi taggyűléseken javulás volt ta­pasztalható. Többek között a sátoralja­újhelyi járásban lévő pártszervezetek áp­rilisban 10 tagjelöltet és két párttagot, májusban 39 tagjelöltet és 36 tagot vet­tek fel. A sárospataki járásban 59 tag­jelöltet és 25 párttagot, a Borsodvidéki Mélyépítő Vállalatnál 39 tagjelöltet és 5 párttagot vettek fel. A javulás és eredmények mellett egyes üzemi és kerületi alapszervezetek pártépí­tési munkájában komoly hiányosságok is vannak. A Borsodvidéki Gépgyárban pél­dául a legutóbbi taggyűlésen nem vet­tek fel egyetlen tagot vagy tagjelöltet pártonkívüli dolgozó van, aki már búza. mosabb idő óta 180—200 százalékot ér el, s amellett jó népnevelő munkát is vé­gez. Hasr'dó a helyzet a Miskolci Drót­gyárban ;s a Diósgyőri Magasépítkezés- nél, ahol a májusi taggyűlésen mindössze 3 tagjelöltet vettek fel. A legutóbbi tag. gyűlésen 70 — főleg Miskolc területi _ alapszervezetben egyáltalában nem vet­tek fel tagot, vagy tagjelöltet. A taggyűléseken általában egyre ébe­rebben, behatóbban foglalkoznak a párt­tagok a tag. és tagjelöltek felvételével, ezt bizonyítja a Borsodvidéki Mélyépít« Vállalat taggyűlésének példája is, ahol leleplezték Kardos Erzsébet kulákcsemetét és Naményi Béla volt horthysta tovább­szolgáló őrmestert, akik tagjelölt felvételü­ket kérték. A májusi taggyűléseken el­utasították 7 olyan személy tagjelöltfclvé. teli kérelmét is, akik régebben már tag­jai voltak Pártunknak, de tagságukat sa­ját hibájukból elvesztették. A május havi taggyűlések tapasztala­tait hasznosítva pártszervezeteinknek. to­vább kell javítaniok pártépítési munká­jukat és méginkább emelniök kell a tag­gyűlések színvonalát. Fogorvosok országos vándorgyűlése Miskolcon égés zségügy ének Tudományos körökben nagy érdeklő­dés kísérte a nőgyógyászok Miskolcon megtartott kétnapos országos vándor­gyűlését. A vándorgyűlésen az ország legkiválóbb nőgyógyászai, orvospro. fesszorai vettek rész,t és vitatták meg tudományos területük időszerű problé­máit és feladatait. Értékes határozato­kat hoztak hazánk további javítására. A közeljövőben másik értékes ptdo. mányos megbeszélés színhelye lesz Mis. kolc. Június 30-án és július 1-én tart. ják itt országos vándorgyűlésüket a fogorvosok'. A tudományos értekezletet nagy érdeklődés előzi meg. ingyenes üdültetésben részesül 15.000 ipari tanuló Végéhez érkezett az iskolai év, ipari tanulóink is készülődnek az évzáró ünne­pélyekre. Az ipari tanulók legtöbbje szorgalmas munkával bizonyította be, hogy mint szakmunkás meg fogja állni helyét a termelésben. A tanév befejezése után az MTH 15.000 ipari tanulót részesít in­gyenes üdültetésben. Lányok és fiúk kü­lön üdülőtelepeken élvezhetik a nyarat. Nagymaros, Visegrád, Balaíonhoglár. Ti­hany, Balatonlelle, Gyopáros és a többi üdülőhely már felkészülve várja az ipa­ri tanulókat, akik jó munkával kiérde­melték a nyaralást. Az ingyenes üdültetés időtartama két hét egy-egy turnusban 2000 ipari tanuló nyaral. Á mikóházi szinjáf-szó- és tánccsoport a teljesítrnényverseny győztese megyénkben A Megyei Tanács népművelési slosz. tálya a napokban értékelte az országos téli falusi kultúfverseny tcljesítméuy- Fersenyében résztvett csoportok erődmé­1931. Az Altáj hegység közelében, egy őserdőben új vasművet építenek. Amikor Nagyezsda és Zsenya odaért, a fiúk elcsendesedtek. — Miről folyik a szó? — kérdezte Nagyezsda. Hallgatás volt a válasz, — No, jól van, elvtársak. Fontos do­logban jövünk hozzátok. Magatok is lát­játok; öt nap van bátra csupán a batár­időig. Hát nem tudjuk befejezni a pro­fesszor kohójának levegőelőhevitöjét? Hát nem teljesítjük a vállalást? — Mennyit szónokoltunk és a levegő- előhevítő mégsem készült el határidőre •— mondta Vanyuskov. — Én azt hiszem, mindegyikünk kész megtenni bármit is, csakhogy beváltsuk a Komszomol-igéretet. — így is jól dolgozunk. Hogy lehetne még jobban? — kérdezte Sutyikin. — Még azt gondolná valaki, hogy mi jól dolgoztunk ugyan, de azért tartogattunk valamit. Ez nem helyes. — Mit akarsz mondani ezzel? — kér­dezte Nagyezsda, — Azt, hogy... mi nem tartogattunk semmit, nem kíméltük az erőnket. Min­denki beleadott apait-anyait. Ha pedig még fokozni kell az iramot, akkor ma­guknak kell kieszelni valami mérnöki for­télyt. — Augusztus elseje nem ünnep, nem november hetediké 1 — jegyezte meg Belkin, mert attól félt, hogy nem tudja megtartani az elsőséget, ha a fiuk neki­fekszenek a munkának. — Szégyen az ilyen beszéd! — mond­ta Zsenya felháborodva. — Kcnuzomol- szavunkat adtuk, hogy augusztus elsejére befejezzük. Tehát be is kell fejezni. Ün­nep ide, ünnep oda, a Komszomol szava törvény! — Helyes, Sztoljarova elvtársnő. Én is így gondolom: szavadat adtad, akkor tartsd is meg! Ha pedig kudarcot val­lasz, oda a büszkeség, a komszomoltag szavának becsülete! — sietett Zsenya se­gítségére Vanyuskov. —- Elvtársak! Törjük a fejünket, hogy milyen műszaki újítást alkalmazzunk a munka megkönnyítésére és meggyorsításá­ra. Senki sem. gondolja, hogy ti kímélté­tek magatokat... De tudjátok magatok is, mekkora jelentősége van a munkában a gyakorlatnak, a leleményességnek. Az első napokban a normát sem teljesítetté­tek, utána pedig napról-napra magasabb­GYÁR ÉPÜL AZ ŐSERDŐBEN iRéidei Sztrokovszkij, a közeljövőben magyar nyelven megjelenő regényéből.) ra törtetek. Erről van itt szó. — így van, bizony! — Most a szombati önkéntes munka ügyében akarunk tanácskozni veletek — közölte Zsenya. — Mit szóltok hozzá? A brigádtagok elgondolkoztak. — Lehet róla szó — válaszolt vala­mennyiük nevében Jasa Jakovkin. — Szóval mit határozunk? — kérdezte Nagyezsda. —* * Mi nem erőszakoljuk a szombati munkát, elvtársak. Ha nincs hozzá kedvetek, megleszünk nélküle is, — Mire való ez a sok beszéd! — for- tyant fel Jasa. Hol látnak olyasmit, hogy a komszomolok meghátráltak volna? Ha segít az ügynek, akkor két, három ön kéntes szombatot is szervezünk! Felesle. gcs a szót szaporítani erről. Te meg, Sutyihin, ismerd be mindnyájunk előtt, hogy helytelenül beszéltél. És te is, Bél- kin. Munka után ma valamennyien itt­maradunk! — Ittmaradunk! Misként nem 1* le­het! Amikor megszólalt a sziréna, a kmibi. nát dolgozói elősereglettek az állványok, a téglarakások, kőhalmok mögül. Úgy nyüzsögtek, mint a felbolygatott hangya­boly. Az emberlömeg clözönlotte az egy­mást keresztező szűk ösvényeket. V’ala- menny ion az átjáró felé igyekeztek. — Félóra pihenés, aztán munkához! — közölte Vanyuskov a brigádjával. — Né, ott az öregem! —- mondta Paska Korovkin, amint megpillantotta a munkából hazatérő apját. Az öreg magához intette, Paska ódá­mén*. Ltelepedett egy gerendára, távol a többiektől, — Töritek magatokat? —- bökte oda gúnyosan és Paska brigádjára mutatott. A fiú hallgatott. — Csak törjétek magatokat! Csak tör. jétek... Lehet, hogy a ti hatalmatok meg is hálálja... Majd kaptok,., egy nagy semmit.,, Laskának elevenébe talált ez a meg­jegyzés. . — Mikor hagyja már ezt abba, apa? Nyikogyin megvetéssel nézett a’ fiára. — Sohasem hagyom abba, fiam, . So­hasem... Idegen lettél nekem... Az apádnak,,, Pedig azt hittem, támaszom leszel öregségemre.« — Eh, apa... Kis ideig hallgattak mind a ketten. — Nos, a következők, miatt hívtalak ide: elfelé készülődöm innét... Nincs iuvemre az egész... Összekuporgatok egy gúnyára valót, aztán usgyi... Gyere ve­lem, fiam. Menjünk a városba. Itt meg. szakadsz a munkában, aztán kinek kel­lesz? Paska hallgatott, — Miért hallgatsz? — Nem megyek én sehová, apa... — f'.t maradsz? — Itt, — Megtagadod apádat-anyádat? — Másról beszél, apa! — Paska el­ferdült, az ösvény felé nézett, — Trknyos vagy te még... Az öreg mérgében köpött egyet. — Leveszem ró- Iad a kezem, haszontalan kölyök!... Csak tanulj... tanulj... De azt felejtsd el, hogy apád-anyác is van a világon! — Minden jót, apa! Nincs több beszcl- nivalónk egymással. Paska súlyos léptekkel megindult bri­gád ia felé. Komor volt, erősen összeszc- rította fogát. Valamennyien eljöttek r szombali mun­kára. Éjszaka szaporán, összhangban folyt a munka. A szombati munka után sikerült nyer- niüfe egy napot. ■— A legvégső esetben augusztus har­madikára fejezzük be a levegőelőhevítőt, — mondta Belkin, ■— Mit jelent ez a „legvégső eset”?! —, háborodott fel Jakovkin. Miféle ember vagy te? Hiszen megállapodtunk! Megfogadtuk! Mialatt számolgaiták és fontolóra vet. lék a falazás meggyorsításának újabb lehetőségeit, a fiuk egyre gyakrabban röpítettek le a mélybe kurta vezénysza­vakat, amelyek úgy csattantak, akár az ostor: — Szaporábban! Szaporábban! Moz­gás! ' Vanyuskov, Zsenya Sztoljarova, más műszakok csoportvezetői is nekiálltak a falazásnak, Egvizbeu egyetlen tégla sem maradt már, amit fül lehetett volna adui. Akkor rohamot hirdettek a központi anyagraktár ellen. Zsenya felkereste Jakovkin embereit; az ő csoportja pihent éppen. — Fiúk, — kezdte — tudjuk, hogy ti kitűnően dolgoztok. Munka után pedig elkel a pihenés. De most az a helyzet, hogy nincs egy darab téglánk sem. Ki hajlandó önként, de csakis önként, n se­gítségünkre sietni? — Mindnyájan! Gyerünk, fiúk! Miután pedig odaszállították a léglát és megfelelő készletet gyűjtöttek össze, Szmurigin csoportja hat sort rakott ki! Akárcsak az első alkalommal, amikor a komszomolok rekordot — négy és há­romnegyed sort értek el az épitkezísben, a siker híre most is bejárta a munkahe­lyet. * Az egyik nap Rolikov, a műhely főnö­ke selejtesnek minősítette a kötést és az­zal fenyegetőzött, hogy szétszedett^ teljes két lapot Kihívták BuncsUzsnij professzort, át­vizsgálták, ellenőrizték a munkát. Rolikov végigtapogatott minden tégla­darabot és belekötött minden egyes hé­zagba. Dühös volt a professzorra, akit — az ő véleménye szerint — „elragadott az ifjonti hév és a tudomány ellen fordult*’. Gondosan átvizsgálta az egész falazást. Minden rendben volt. És ekkor a mindig dohogó, mindennel és mindenkivel elé. gedetlen mérnök arcára hirtelen valami mosoly-féle derült. — Derekasan dolgoztok, gyerekek! — mondta és visszament az irodába. Mosolyogtak utána és mindegyikük ar­cán ez a kérdés volt olvasható: „Hát te mit gondoltál?” Elérkezett az utolsó nap. Á műszak vé. gére valamennyi tégla a helyén volt. . Va­nyuskov másodszor is végigvonult a vörös zászlóval a munkahely területén. Mögötte brigádjának tagjai haladtak. A lelkűk mélyén azt érezték, hogy ők akkora magaslatra kapaszkodtak fel, ahol az egész hatalmas Szovjetunió látja őket. A komszomolok ráeszméltek, hogy ekkora győzelem után nincs joguk többé meghát­rálni, csökkenteni az iramot. Még job­ban kell dolgozniok, élen kell jármok min­denben, a termelésben és a mindennapi életben egyaránt. A Dicsőség Táblája fölött felgyűli a Győzelem Csillaga. Fénye messzire vilá­gított: nem csupán a Tsipasztrnj mun. kasai figyeltek fel rá,.. nyeit, A megye összes falusi k uí tűrés ri­port jai közül Mikóháza község (sátor, aljaújholyi járás) színjátszó és tánc- csoportja értő el a legjobb eredményt, A küllőre söpört tagjai rendszeresen ké­pezik' magukat, több könyvet olvastak el, ezeket megbeszélték, eredményesen megállották helyüket a verseny minden bemutatóján, községükben s a megye más helyein sokszor vendégszerepeltek. Kiváló eredményeikről számol be mun­kanaplójuk, amelyet rendszeresen ve. zetnek. Az abaújszántői. járásból a bernád- sznrdoki, az edelényi járásból az !asó- falvi, az enesi járásból az encsi DISz, a mezöcsáti járásból a liejökeresztnri, a mezőkövesdi járásból a Tard-iClcmen. tina-tanyai állami gazdaság, a miskoiei járásból az ónodi, az ózdi járásból a hódoscsépányi, a putnoki járásból a se­rényi falvi, a ricsoi járásból a eigándí, a sárospataki járásból a tiszak&rádi, a szerencsi járásból a csillagharaiigocL tanyaá, a szikszói járásV-l a szikszói DISz, a tokaji járásból a tiszaladányi kultúrcsoport érte el a legjobb ered­ményt a teljesitményverscnyber I Miskolci Vendéglátóipart Vállalat 30 üzemegysége 330 dolgozót foglal­koztat. A vállalatnál nemrégiben ala­kult meg a pártszervezet és az üzemi bizottság. Munkájúk eredményeként megjavult a politikai munka, aiegerő, södött a munkafegyelem. Az elmúlt hé­ten — immár másodszor — társadalmi munkában értékes segítséget nyújtot­tak a diósgyőrvasgyúri építkezések me ggyorsít ásóhoz, a termelőéhez. Meg­alakult a vállalat kuhűrcsoportja, amely nagy sikerrel mutatkozott be. Az MNDSz csoport felvilágosító mun­kájával, békcagitációjával jő eredmé- nyeket ért el a koreai gyűjtésben, A földművelésügyi míniszlérlum pályázata A földművelésügyi minisztérium 1051 július 15-1 benyújtási határidővel pályá­zatot hirdet a HSCS traktorok rázását kiküszöbölő ülés tervezésére. A három legjobb és kivitelezésre alkalmas trak­torülés szerkesztőjét 5 ezer, 8 ezer, il­letve 2 ezer forinttal jutalmazzák, A. pá­lyázatok- a földművelésügyi minisztérium gépesítési osztálya, Budapest, Kossuth Lajos té.r 11. sz. címre küldendók, A pá­lyázat ■ jeligés. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom