Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-10 / 133. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1951. évi június M 10 PÁRTÉLET * Hogyan hajtjuk végre megyénkben a Politikai Bizottságnak az oktatásról szóló határozatát Az MDP II, Kongresszusa hatalmas feladatokat tűzött a Párt, a magyar munkásosztály, egész dolgozó népünk elé. Megyénkben ezévben — többek között — 20 százalékkal több szenet kell^ adnunk hazánknak, építőiparunknál 18 százalékkal kell emelni a munka tér. nielékenységét, 25—30 százalékkal kell növelnünk az acéltermelést. Meg kell gyorsítanunk a mezőgazdaság fejlődését, szocialista szektorainak erősödését. Hatalmas lépésekkel kell elő rehaladnunk a kultúrforradalom területén. E feladatok megvalósítását, a szó cializmus sikeres építését jelentős mértékben pártpropagandánk megjavításával tudjuk biztosítani. I. A pártoktalás eredményei és hiányosságai tásban. Több helyen a pártcsoportbizal- miak távolmaradtak az oktatástól. Voltak ugyan helyes kezdeményezések, mint például a diósgyőri Nehézszerszámgép, gyárban, ahol a pártbizottság határozatot hozott, hogy minden népnevelőnek és pártbizalminak szervezett oktatásban kell részesülnie. A tömegoktatás területén komoly le. maradás van megyénk bányáinál, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorainál. Megyénk bányász-párttagságának alig 34 százaléka vesz részt szervezett oktatásban. Ezen belül súlyos lemorzsoló, dás van például a putnoki bányáknál, ahol a párttagság alig 10%.a, az edelé- nyi bányáknál, ahol a párttagság 20—22 százaléka vesz részt szervezett oktatásban. Járási pártbizottságaink nem gondoskodtak eléggé a „kétlaki” dolgozók oktatásáról. A mezőgazdaság szocialista szektorai, ban is kevés az oktatásban résztvevők száma. A tszcs-k, gépállomások, állami gazdaságok dolgozóinak csak mintegy 20 százaléka vesz részt szervezett oktatásban. Az építőipar vonalán sem foglalkoztunk kielégítően az új munkások nevelésével. Megelégedtünk azzal, hogy az építőipari párttagság 40—42 százaléka szervezett oktatásban részesül, csak arra nem figyeltünk fel, hogy építőipari párt- szervezeteink még fiatalok és kislétszámúak. __ Alig 4—5 százalékot tett ki a párton- kívüli aktívák vagy termelésben kiváló, Párthoz hű dolgozók, műszaki értelmi, ségiek száma. Ezt a számot is növelnünk kell. Még megközelítőleg sem kielégítő megyénkben az ifik és a nők axányszáma az oktatásban, JelenW szervezett oktatásban az ifik 15 Az 1950—51-es oktatási évben megyénkben a párttagság 35 százalékát vontuk be pártoktatásba. Az elmúlt év- hez viszonyítva az oktatásban résztvevők számszerű növekedése mellett az oktatás eszmei-politikai színvonalánál is értünk el jelentős eredményeket. Pártiskoláinkon, politikai iskoláinkon, tanfolyamainkon a múlt évihez képest javult a tanulási fegyelem. Pártpropagandánk komoly mértékben megkönnyítette a tanulók gyakorlati munkáját és hozzá.j ftruft a terme|é3j credmé. nyék gyorsabb ütemű emelkedéséV. 1 , hez. Számos példa van rá, hogy ahol a párttagság nagyrésze be volt vonva az oktatás valamilyen formájába, ott job. ban ment a termelés, jobban ki tudták szélesíteni a szocialista munkaversenyt, mint Borsodnádasdon, vagy a Diósgyőri Gépgyárban. Általános tapasztalat volt falun, hogy a tszcs-k fejlesztésében a politikai iskolák hallgatói járlak az élein Példa erre Mezőcsát és a sátoraljaújhelyi járás, ahol több községben a politikai iskolák hallgatói voltak az elsők, akik megalakították a termelőszövetkezeti csoportokat. Szép eredményt értek el többek között a zsolcai gépállomás dolgozói. Ha megnézzük, hogyan áll itt az oktatás, megállapíthatjuk, hogy a legszervezetebbek közé tartozik. A pártépítésben, a pártdemokrácia erősítésében is több helyen a politikai iskolákon résztvevő elvtársak mutatnak példát. A bírálat, önbírálat helyes alkalmazói a legtöbb esetben oktatásban részt, vevő elvtársak. Az újonnan felvett párttagok és tagjelöltek nagy százalékban a politikai iskolákon tanuló elvtársak közül kerülnek ki. Politikai esti iskoláinkon az egész megye területén sok vitatott elvi kérdés tisztázódott. Falusi viszonylatban különösen a parasztpolitika tárgyalásánál tisz- ♦ázódott a kulákkérdés, a dolgozó parasztság nagyrésze előtt világossá vált' a termelőszövetkezeteknél a fokozatosság és önkéntesség elve. Üzemi vonalon el tudtuk mélyíteni a szocialista munkaver- genyt, tisztáztuk * munkaverseny és Sztahánov-mozgalnm elvi kérdését, amely körül sok vita folyt. Politikai iskoláinkon a hallgatók. . Bak főbb mjnt 80 százaléka fej , tudta dolgozni az iskolák anyagát-I t 1 A marxizmus-leninizmus kérdéseivel foglalkozó kádertaníolyamaink hallgatói általában jól fel tudták használni a tanultakat. A tanulás módszere jól bevált, bár a tanulási fegyelemnél évközben mu tatkozott iazulás. Hiányosság volt ezen a téren, hogy nem tudtuk biztosítani a kellő ellenőrzést. A megyei Előadói Iroda előadássoroza- •ai közül különösen a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadások vonzották a hallgatóságot. Átlagban 2—300 volt a hallgatók száma. Ezek az előadások számos helyen aktivizálták a békebizottsá- Sokat. Komolyabb helytállásra nevelték r »- ....■ ...—— a dolgozókat. Sok elvi kérdés tisztázását segítették elő. Szép, komoly eredményeink mellett azonban vannak hiányosságaink. Az oszlályharc, a nemzetközi helyzet élese- dósé. a szocializmus építésének nagy feladatai egyre fokozzák párttagjaink s pártonkívüli dolgozóink érdeklődését a politikai-ideológiai kérdések iránt. Dolgozóink igényességének fejlődésével pártpropagandánk nem tudott lépést tartani. Megyei pártszervezeteinknél, pértbi. Zottságainknál még mindig megnyilvánul az elmélet lebecsülése, a politikai nevelő munka háttérbe szorítása. Bár a Politikai Bizottság 1949 október 20-i határozata kimondta, hogy a párttagság marxista-leninista nevelését egész pártmunkánk előterébe kell állítani, pártbizottságaink nem foglalkoznak kielégítően az oktatásiéba. politikai tartalmának kérdésével Nem tudtuk biztosítani a tanulási fegyelem kellő megszilárdítását. Több helyen megtörtént, hogy maguk a titkár elvtársak sem tanultak rendszeresen. Persze ilyen helyen nem is kérték számon a munkatársak tanulását sem. Az ellenőrzés sein volt kielégítő. Egy másik hiányosság megyénkben, hogy a népnevelőknek csak mintegy 60— 70 százaléka vesz részi szervezett oktaszázaléka, a nők 14 százaléka részesül. A propagandamunka lebcsülését mutatja az a tény is, hogy több pártbizottságunk oktatási munkára egyéb más területen be nem vált elvtársakat helyez el. Pártiskolára számos esetben meg nem felelő, képzetlen, kevésbé fejlődőképes, sőt sok esetben még ellenséges egyéneket is javasoltak. Egyes pártbizottságainknak az oktatáshoz, a propagandához való helytelen viszonyát tükrözi vissza például az a tény is. hogy a propagandisták kiválogatására nem helyeznek gondot. Nem ellenőrzik azok tanulását, fejlődését. Kevés támogatást adnak nekik, sőt gyakran egyéb más munkával is megterhelik őket. Ezért egvrésziik nem eléggé felkészülten ve- zeti a foglalkozásokat. Ezek a körülmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy lemorzsolódás tapasztalható. Hiányosság oktatásunkban, hogy a legfontosabb párt- és kormány. határozatokat nem kielégítően dolgoztuk fel a propaganda szemináriumokon. Ennek következménye, hogy a határozatok helyi jelentőségét nem látják elvtársaink. A bányászat fejlesztéséről szóló határozat óta komolyabban csak most, a be. gyűjtéssel kapcsolatos határozatot dolgoztuk be az anyagba. Hiányosság iskoláinkon, hogy még mindig elvonatkoztatva, a napi nemzetközi politikai és gazdasági kérdésektől elszakítva, tárgyalnak meg egy-egy anya- got. Nem kapcsolják össze az egyes kérdéseket a nemzetközi eseményekkel, politikai feladatokkal. Nem használják fel a sajtót. Nem foglalkoztunk propagandánkban elég konkrétan az éberség kérdésével, a szociáldemokratizmus elleni harccal. összefoglalva: Megyénkben az 1950 —51.es oktatási év hatalmas fejlődést muta.t az 1949—50-es évhez viszonyítva. De látnunk kel], hogy a körűimé, nyék nagyobb követelményeket szabnak pártpropagandánk számára, s ha ezen követelményeknek nem fejelnénk meg, vagyis ha, nem tárnánk fel őszintén és világosan az eredményeket s a hibákat és nem igyekeznénk az utőb. biakat kijavítani, pártoktatásunk lemaradna pártmunkánk fejlődése mögöttII. Feladataink az üj oktatási évben ezázaléka vegyen részt szervezett Az 1951—52.es oktatási évadban párloktatásunk alapvető feladata a marxi-lenini elmélet elsajátítása alapján az MDP II. Kongresszusának ha. tározaíait levinni és megmagyarázni a párttagság széles tömegeinek. El kell mélyíteni minden párttagban a Szervezeti Szabályzat kitételét, amely a párttag kötelességévé teszi, hogy »szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi szln- vonalát. Igyekezzen elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanítását«. Megyénkben a párttitkár elvtársak, tói kezdve a népnevelő és pártcsoport- bizalmiakig minden funkcionáriusnak oktatásban kell részesülnie. Pártoktatásunk minden terü]etén biztosítani kell az elmélet és gyakorlat egységének további fejlesztését. E célból: Az M. B. Ágit. Prop. Osztálya to. vábbra is megadja az irányelveket a propagandista szemináriumok felé, s a szempontokat a párt- és kormányhatározatok feldolgozásához, Biztosítani kell, hogy a megadott szempontok alapján minden prop. szemináriumon ős pol- iskolán meg is tárgyalják a párt- és a kormányhatározatokat, valamint az időszerű napi politikai eseményeket. A propagandistákat a gyakorlati munkában is jártas ejvtársakbói kell kiválogatni. A Politikai Bizottság határozata szerint az 1951—52.es oktatási évben párttagságunk 40—45 százalékát kell szervezett pártoktgtásban részesíteni, emellett minél nagyobb részét kell b®- vonni az oktatás lazább formáiba, előadássorozatok, rádiószemináriumok rendszeres hallgatásába. Megyénkben számos nagyüzem, bá. nya, az építőipar, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorai hatalmas tömegeket fognak össze. Ezért mi a párttagság 50 százalékát irányozzuk elő szervezett pártok, tatásra. El kelj érnünk nagyüzemeinknél, hányáinknál, valamint falun, a szocialista szék torokhall, hogy a párttagság legalább 60 oktatásban — ■ demokráciánkhoz beA Párthoz, népi bű pártonklvüliek legjobbjait is vonjuk — képzettségüknek megfele. lően a marxizmus-leninizmus tanulásába. Különös gondot kell fordítanunk a tanácstagok oktatására. Az 1951—52- es évben általában minden tanácstagot oktatásban részesítsünk, Pártszervezeteink nyújtsanak komoly segítséget a DISz.nek, elsősorban az. zal, hogy jó] képzett propagandistákat küldenek a DISz politikai iskolák vezetéséhez. A DXSz-tagságnak legalább 30 százalékát kell bevonni a DISz po. litikai oktatásbaA pártoktatús színvonala alapvetően a propagandista káderektől, azok el rnéieti, politikai és módszertani felkészültségétől függ. Előadóink lúlnyomó többsége Jól megállta a helyét. A jövő oktatási évadban még fokozottabban olyan propagandistákra |esz szükségünk. akik alaposan ismerik Pártunk politikáját és gazdag gyakorlati ta. Pasztálatokkal rendelkeznek. Éppen ezért pártszervezeteinknél jő[ meg kell vizsgájni az előadók kérdését és intézkedni kell a legmegfelelőbbek azonnali kiválogatásáról. A propagan- dislákka] egyidejűleg gondoskodni kell az ellenőrök és tartalékelőadók kiválasztásáról is. Feltétlenül figyelembo kel venni a propagandistáknak java. sottak képzettségét és képességét s csak személyes beszélgetés után lehet átgdni a megbízatást. A kommunisták neveléséért, ideológiai fejlődéséért elsősorban a Párt alapszervezetei felelősek. A jövőben az alapszervezet vezetősége a pártcsoport bizalmiakon keresztül ellenőriz, fesse minden párttag tanulását és fejlődését.. A pártszervezet adjon, meg minden segítséget a. tanulásban résztvevő ejvtársaknak. A párttagok tanulásáért és fejlődéséért személyesen a titkár elvtársak lesznek felelősek. A titkároknak feltétlenül jól kell ismer- niöls a területükön rendszeresített ősz- S7.es oktatási form ixaf és tudniok kell, Gaullista merénylők támadása a Francia Kommunista Párt egyik szervezetének helyisége ellen Gaullista merénylők a péntekre virradó éjszaka támadást kíséreltek m«g a Francia Kommunista Párt St. Ouen peremvárosi helyisége ellen. A merénylők először a Párt falragaszait Gromikó elvtársi Minden nap újabb tényekkel bizonyítja, a külügyminisztereknek meg kell lúrgyalniok az atlanti egyezmény és az amerikai támaszpontok kérüését A kiilUgyminiszterhelyettesek értekezletének 66. ülése A négy hatalom külügyminisztei helyetteseinek június 8.-i ülésén elsőnek Da. vies, Nagybritannia képviselője szólalt fel. A brit küldött továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy ne tűzzék a Külügyminiszterek Tanácsának napirendjére az atlanti egyezmény és az USA katonai támaszpontjainak kérdését. Jessup és Pa- rodi kormánya nevében hasonló nyilatkozatot tett. Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője válaszolt Davies, Jessup és Parodi felszólalásaira. — Mint már több ízben megállapítot. tűk — mondotta Gromiko elvtárs — minden nap újabb és újabb olyan tényeket hoz, amelyek megerősítik az atlanti egyezményre és az amerikai támaszpontokra vonatkozó javaslatunk teljes indokoltságát és a javaslat időszerűségét. íme, a legújabb tények: Éppen a napokban érkezett Francia- országba Bradley tábornok, az USA ve. zérkari főnökei csoportjának elnöke, aki ezután Angliába utazott. Bradley további fegyverkezési versenyre intézett felhívást. Franciaországot arra szólította fel, hogy minél nagyobb mennyiségű különféle fajta fegyvert gyártson. Egyenes felhívást intézett arra, hogy újabb államokat ve- gyenek be az agresszív északatlanti tömbbe — például Törökországot, Görögorszé. got sőt Spanyolországot. — Mindebből nem nehéz megérteni azt az álláspontot sem, amelyre a három hatalom képviselői helyezkednek értekezletükön az atlanti egyezmény és az amerikai katonai támaszpontok kérdésére vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatban. A nyugati hatalmak kormányai nem azért akarják összehívni a külügyminiszterek értekezletét, hogy az értekezlet konkrét határozatokat hozzon, amelyek az európai béke megszilárdítására és a négy hatalom közötti viszony megjavítására irányulnak, hanem azért, hogy ezen az értekezleten csupán általánosságban mozgó kijelentésekre szorítkozzanak, amelyeknek semmi jelentőségük nincsen a béke megszilárdításában. A nyugati hatalmak kormányai a Külügyminiszterek Tanácsának érte« > kezletét olyan célokra akarják felhasználni, amelyek ellentétben állnak a béke megszilárdításának és a négy hatalom közötti viszony megjavításának feladatával. — Az egész dolog lényege az — mondotta a Szovjetunió képviselője —, hogy míg a szovjet kormány kívánja a Külügyminiszterek Tanácsának összehívását a béke megszilárdítása és a négy hatalom közötti viszony megjavítása kérdéseinek megtárgyalása végett — addig az USA, Franciaország és Nagybritannia kormánya — mint a tények és e kormányok képviselőinek nyilatkozatai mutatják — nem kívánják, hogy a Külügyminiszterek Tanácsa ebből a célból összeüljön. Gromikó elvtárs azután Parodinak válaszolt, aki kijelentette, hogy a szovjet kormánynak a három hatalom kormánya, nak május 31,-i jegyzékére adott válasza után a külgyminiszterhelyettesek értekezlete zsákutcába jutott. Gromiko elvtárs megjegyezte, hogy a felelősség ezért nem a szovjet kormányra hárul, hanem a három hata. lom kormányára, amely tiltakozik az atlanti egyezmény és az USA katonai támaszpontjai kérdésére vonatkozó szovjet javaslat ellen. Ha ebben a kérdésben megegyezés jött volna létre — amely lehetővé tette volna a szovjet javaslat napirendre tűzését — hacsak nem „egyezményes” minőségben is — ez kivezetett volna a zsákutcából és biztosította volna a napirendi megegyezést. tépték Je, majd megkíséreltek betömi a •páíthelyjÍL&ógbe.i A helyiségben tartózkodó őrség azonban megfutamodáam kényszerítette a merénylőket. A Cü Soir jelenti, hogy a rendőrség a támadás alkalmával nem lépett közbe, röviddel ezután azonban rendőrök jelentek meg és letépték a helyiség közelében levő választási plakátokat. Fokozódik a haladó e!emok üldözése az USü-ban (TASZSZ) Az amerikai reakció folytatja a békéért és az amerikai uralkodó körök agresszív külpolitikája ellen küzdő haladó amerikaiak üldözését, Bostonban a rendőrség letartóztatta Muriel Gravelt, a „new-englandi békeszerető polgárok” szervezetének vezetőjét, továbbá Murphy lelkészt és , Howard Grubert, mert olyan postai levelezőlapokat terjesztettek, amelyek felszólítják a szenátorokat, követel, jék a koreai háború megszüntetését. Brooklynban letartóztattak két embert, aki a kommunista párt 11 vezetője ellen hozott Ítélet jóváhagyása után a Daily Worker különkiadását terjesztette. A koreai Néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság Néphadseregének főparancsnoksága június 8-án közölte, hogy egységei, a kínai önkéntesekkel min. den frontsznkaszon szorosan együttműködve, sikeresen visszaverik az amcnkai-angol intervenciós csapatok, nak a 3S. szélességi foktól ézakra indítóit támadásait és emberben, mind hadianyagban súlyos veszteségeket okoznak neki( Az eijenség 13 repülőgépét lelőtték. A tőkés országok harca STUTTGART város gázkokszoló üzemének munkás, sága visszautasította a jobboldali szaxszervezeti vezetőség és a vállalkozók szövetsége között csütörtökön létrejött megegyezést. ROMA iíőmában csütörtökön több, mint 6 ezer közalkalmazott részleges munkabeszüntetéssel tiltakozott a kormány, nak a közalkalmazottak jogos követeléseivel szemben elfoglalt elutasító álláspontja miatt* A római villamosvasúti és autóbusz társaság dolgozói pénteken két órára szírajkba léptek. PARIS Csütörtökön Franciaországban több ezer munkabeszüntetés történt tiltako. zásuj a CGT Párig körzeti székhaza elltn intézett merénylet miatt —■ je. Jent i a Ce Soir. A munkabeszüntetések különösen nagy arányokat öltöttek a vasiparba.n, a gáz- és villanygyárakban, valamint az építőiparban. Nagyarányú tiltakozásokat jelentet, tok MarseillebőJ, Bordeauxból, Rouen., oő| és Limogeból, LONDON A kikötő-munkátanács jelenti: 1401 ellenőr sztrájkol a ennek következteben 87 hajón teljesen, négy hajón részben szünete] a mnnka. Több mint. S ezer kikötőmunkás, aki reggel mun. kára jelentkezett, az ellenőrök távoj- ]éie miatt nem kezdhette meg a rakó-, dást. Nem raktak ki többek közöt. 1700 tonna, húst, öt hajórakomány cuk, rőt, továbbá nagy főzelék- és gyű* laölcsszállítmányokat • Rendelet az idegen nyelvek főiskolája felállításáról Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el az idegen nyelvek főiskolája felállításáról. A rendelet cé[ja, hogy három év alatt magas szakképzettségű orosz, német, francia, angol fordítókat és tolmácsokat képezzen, műszaki, köz- gazdasági és társadalomtudományi szakosítással. A főiskolán a tanulmányi Idő három év, A hallgatók az elsajátításra szánt nyelve; az alapismeretektól tanulják, ezért a főiskolára való felvétel nincs előzetes nyelvismerethez kötve. hogy az egyes oktatási formákon hány párttag és pártonkívüli tanul. Meg kefl szilárdítani a tanulási fegyelmet a megye legfelsőbb szervétől a legalsóbbig. .a,, -------------------------------- , . i • Fokozni kell az ellenőrzést és a segítségadást. Pártbizottságaink, alapszer- vezetcink havonta rendszeresen készítsenek jelentést az oktatás men« rő[ és azt tárgyaljak meg. Járási, ü raj és városi párt/bizottságaink fitt raj felelősek, a vezetőségi tagok és etc-szervezeti titkárok tanulásáért megyei: partbizotts. ÁGIT, PROP. OSZTÁLY.! * A cikk további' részéi lapunk ke számában közőljiilc. j
