Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-09 / 132. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG PÁRTÉLET * Az oktatási munka tapasztalatai Cigándon Szombat, 1951. évi június hö 9. Községünkben az oktatási idény meg­kezdése előtt pártszervezetünk uépne- velői széleskörű felvilágosítást végez­tek, ennek nyomán Cigánd párttagjai­nak 40 százaléka jelentkezett politikai iskolára. A pártoktat&sba majdnem 40 pártonkívüli dolgozót is bevontunk. Az első előadásokon csaknem 100 százalék­ban részt is vettek a hallgatók. Ekkor elkövettük azt a hibát, hogy mind pártszervezetünk, mind az előadók el­mulasztották az érdeklődés fokozását a tanulás iránt. Már a harmadik-negyedik előadás alkalmával tapasztalható volt a lemorzsolódás. Ennek égjük oka az volt, hogy az előadók nem készültek fel az előadásra. Soiki esetben előfordult, hogy az előadó brossurából tartott fel­olvasást, vagy meg sem tartotta az elő­adást. Gyakori volt az előadók válto­zása is. Mindezek folytán a lemorzso­lódás tovább növekedett. Különösen ki rívó esetét láttuk ennek a Kossuth tszcs-nél, ahol — a fenti okok miatt — több en-társ maradt ki az iskoláról, köztük Nagy István elvtárs is, aki kezdetben pedig a legszorgalmasabb hallgató volt. A lemorzsolódást párt- szervezetünk kisebb-nagyobb eredmény, nyel új hallgatók bevonásával igyeke­zett pótolni. Komoly hiba volt. hogy az iskolá­kon aránytalanul alacsony volt a dol­gozó parasztok szárny, Nem fordítot­tunk megfelelő gondot kádereink to­vábbfejlődésére. Háromhetes pártiskó. lát végzett élvtfirsakat alapfokú poli. tikai iskolákra osztottak be, például Fábián József, Pankaci Lajos elvtár- eakat, akik tszcs tagok is. Bodnár Ist­ván ég Bállá Károly elvtSraak, üzemi párttitkároto középfokú politikai isko­lára jártak, de két hónap után átmen­tek a tszcs alapfokú politikai iskolájá­ra. Ez annál is súlyosabb hiányosság, mért mindkét elvtárs végzett már több­hetes bennlakásos iskolát is. Nagy lökést adott oktatásunk fej­lődésének Pártunk II. Kongresszusa. Megszűnt a lemorzsolódás sőt egyre többen jelentkeztek politikai issolára — főleg nők 'és fiatalok. A pártonkívüliek közül jó munkájukért és tanulásukért március és április hónap­ban 10 dolgozót fel is vettünk tagje­löltjeink sorába. Alapfokú politikai is­kola vezetőink 25 jól tanuló hallgatót javasoltak magasabb oktatásban való rósztvételfé. Azok az elvtársak, akik rendszeresen résztvesznék a politikai iskolák foglal­kozásain, akik) állandóan fejlesztik po­litikai képzettségüket, termelő munkád jukban is egyre jobb eredményeket érnek el. Bizonyítja ezt Fodor István, Panlkaci Lajos és még jó néhány elt- társ példája, akik a termelésben már hu­zamosabb idő óta jóval 100 százalé­kon felül teljesítenek. Ezek az elvtár- sak élenjárnak a kulnkoik) leleplezésé­ben és a tszcs-k fejlesztésében is. Mint hiányosságot kell megemlíte. nem, hogy a hallgatók közül többen alig. vagy egyáltalán nem jegyzetel­nek, Ennek oka, hogy az előadók nem ismertették, hogyan keli jegyzetelni, de azoknak füzetét sem ellenőrizték, akik kepzitettek jegyzeteket, nem adtak ta­nácsokat a jegyzetelési hibák kijavítá­sára. Másik hiányosság, hogy ütemterv, mozgalmi naptár nélkül osztják be . a termelési értekezleteket, esoportgyülése. két, vagy politikai iskolát. Nem egy szerdai napon a tszcs tagok nem tudták, hogy politikai iskolára, termelési érte­kezletre, vagy csoportértekezletre men­jenek. Itt megemlítem, hogy a jövő oktatási idényben pontosan be kell osz­tanunk) minden időnket és mozgalmi naptár készítésével el kell kerülnünk az ilyen és ehhez hasonló torlódásokat. Politikai iskojúinkon jelenleg a Párt II. Kongresszusának anyagát tárgyal, jüb. Minthogy ez az anyag kerek egé­szet alkot, új hallgatóik bevonásával 15—20, sőt egyes helyeken 30 százalék­kal növeltük politikai iskoláink hallga­tóinaik) számát. A télen lemorzsolódott hallgatók is résztveszttek az előadáso­kon és szemináriumokon. A kongresszus! anyag iránti érdeklődésről tanúskodik a sok hozzászólás is. Felvilágosító munkánkat fokoztuk, ennek köszönhető, hogy több dolgozó paraszt — köztük Nagy Miklós I. tí­pusú tszcs tag — belátta: az ellenség híresztelése az, hogy „dologidő van, nem érünk rá tanulni“. Mióta Nagy Miklós ismét tanul, a termelésben is jobb eredményt ér el. Ugyanezt igazol­ja a. cigándi termelőcsoportok jó mun. kája is: a növényápolást eddig 85, a mák, burgonya, takarmány, cukorrépa élsö kapálását és egvclését 100 száza­lékra teljesítették). A csoport tagjai közül Csáki József elvtárs a gzénaka- szálásban 160, Fábián József a cukor­répa egyelésben 185, Gál István ugyancsak 185. Fábián Etel 169 szá­zalékos átlagot ért el. Az erödmények eléréséhez nagy se­gítséget nyújtott a Járási Pártbizott­ság a propagandista szemináriumok rendszeres megtartásával, a tapasztalat­cserével és —) tavasz óta — a fokozott ellenőrzéssel. A Járási Pártbizottság munkájának at: eredmények mellett vol­tak hiányosságai is. A propagandisták között is többen voltak, akik nem jegyzeteltek), s eere a hibára a JB nem hívta fel a figyielmet. Nem ellenőriz­ték a jegyzetekéi. Nekünk, propagan­distáknak, feladatunk, hogy minél ért­hetőbb és érdekesebb előadást tartsunk — sajnos —• ezt mi magunk sem kap­tuk meg a JB.n. Az oktatási idényben többször tapasztaltuk, hogy a szeminá­riumvezető nem készült megfelelően, a rossz példa azután átragadt előadóink­ra is. Az oktatási évad kezdetétől 1951 tavaszáig a Járási Pártbizottság nem ellenőrizte a politikai iskolát. Mikor tavasszal hozzáláttak az ellenőrzéshez, komoly fejlődés Kivetkezett be minden egyes szemináriumunkon. A hallgatók örültek az ellenőrzésnek, bátorítást kaptak és hozzászólásaikban is aktí­vabbak lettek. Amikor így megállapítjuk az ered­ményeket és a hiányosságokat, látjuk világosan feladatainkat. Ehhez ériás; segítséget nyújtott Pártunk Politikai Bizottsá­gának az 1950/51 pánoktatási év tapasztala­tairól és az 1951/52. évi pártoktatásról hozott határozata. Legfőbb feladatunk, hogy felszámoljuk az elmélet, a tanu­lás lebecsülését, valamint az, hogy az elméletet jobban összekapcsoljuk gyakorlattal. Nagyobb számban kell bevonnunk az oktatásba a Párthoz, népi demokráciánkhoz hű pártonkíviüie. két — különösen a DISz-fiatalokat. Fokozottabb mértékben kell biztosítani a politikai iskolai előadók elméleti to­vábbképzését és felkészültségét. Az alapszervezet vezetőgégének és Járási Pártbizottságunknak nagyobb mérték. Íren kell irányítania és ellenőriznie pártoktatásunk menetét. Ha megváló, altjuk ezeket a feladatokat, Cigándon is jelentős lépéssel visszük előbbre né­pünk boldogulásának ügyét, a szocia­lista társadalom építését. PALDI JEREMIAS prop, felelős Cigánd, A háborús bűnösök arcképcsarnokából HARRIMAN, A HÁBORÚ BANKÁRJA A Szakszervezeti Világszövetség felliívása A Szakszervezeti Világszövetség felhí­vást bocsátott ki, amelyben hangsú­lyozza: valamennyi országos szak­szervezeti közponlnak és a Szakszer­vezeti Világszövetséghez tartozó más szervezetnek a lehető legtevékenyeb­ben támogatnia kell a berlini Vijág ifjúsági és Diák-Béketalálkoző szer vezését. Fordítsunk nagy gondot a silótakarmány készítésére! Kormányzatunk a silőépltkezések- hez is igen nagy segítséget nyújt. A silózással nagymértékben csökkenthető a takarmányhiány, hiszen ojyan nővé. nyék, amelyek egyébként nem felel­nének meg takarmánynak, mint siló­takarmány kiválóan alkalmasak. Siló­zásra igen a|kajmas a zöldburgonya- szár, napraforgólányór, zöldséglevél, cukorrépafej, a másodtakarmányok, csalamádé, takarmánykáposzta, köles. A kukoricaszárat is silózzák. Ennél azt kol| tenni, hogy a kukorica szárát törés illán azonnal ki kell vágni, mert ha Így sijózzuk, tápértéke fejér a kö­zepes rétíszénáéval­Az ongai »Uj Barázda* tszcs elnöke elmondta, hogy az ejmult esztendőben 150 köbméter silótakarmányt készítet­tek. Ezzel etették állataikat, amelyek nagyon jól tejelnek és igen feljavul­tak. Éppen ezért ebben az esztendő­ben kétszeresére emelik a mennyisé­get. Tóth István, a szikszói tszcs el­nöke is hálával gondoj a Pártra, hogy azt a tanácsot adták nekik tavaly: a hiányzó takarmányt sjlőtakarmánnyaj pótolják 42 darab állatuknak Így biz­tosítva volt a takarmány. Nagy jelentősége van tehát a siló- takarmány készítésének, éppen ezért az erre alkalmas növényeket, növéuy- féjeségeket idejében gondosan gyűjt­sük össze és silózzuk. KABDEBON PETER a szikszói járási tanács törzskönyvi előadója AVEBELL HARRI. MAN, a simamodorú, kikeni, kifent, gógös, bamaképú ember apjá­tól, Edward Harrt- man:0| a kap'laii.vták számára két fontos dojgot örökölt: a dollá­rok olyan tömegét, hogy csak kilenc szám­jeggyé: |ehet kifejezni és ráhagyta a profit- szerzés félévszázados tapasztalatát. Harriman jó] fel. használta 120 millió dolláros örökségét és raég apjánál is na­gyobb mértékben foly­tatta kizsákmányoló te­vékenységét- Már főís. ko|aj tanulmányai alatt is apja üzjetei érdekel­ték s Így az első vi­lágháború alatt külöa- böző külföldi bányák­ba, bankokba, ingatlan építésbe, közmunkája, fokba, stb. társult be: így |etf belőle a leg­gazdagabb bankárok és nagyiparosok egyike. 1931—32-ben az Ilii- uois Central és az Unjon Pacific vasúttár­saságok igazgatóságé. i.ak elnöke lett. Az Union Pacific az ő ke- relése alatt virágzott fii, mjvel igen jó| ér. tett a munkások erőtel. les kizsákmányolásához s tudta, hogy miként lelt 0&y leromlott vál­tjától fellendüoni. Te. vékenysé.ge során odáig jutott, hogy diplomata lett. Résztvett a casa­tk noai, québeci, kairói, t. Leráni, jaltai és pots, cami konferenciákon. U-je-ban Amerika lon­doni nagykövetévé ne. vűzték ki; később a ! ormány tagja Jelt és a Marshall-terv euró- ibi nagykövete s így ű tette lehetővé, hogy az európai kapitajista or­szágok a Marshall-terv keretén belül hadfej. szereléseket és hadi­anyagot kapjanak. AZ A BANKCÉG, amelynek ő a vezetője, harmadik helyen ál) az amerikai bankok sorá­ban. Jelenleg is számos VŐ Sutvonal tulajdonosa, igazgatója a »Western Union Telegraph Com- nany«-nak és lársiulaj. di.nosa számos rész­vénytársaságnak. Az ö páncélszekrényébe öm­lik a »Life«, a „Time", a „Newsweek és szá­mos más fasjsz'a szennylap bevételein«« Összege. Ha egy kicsit jobb-rn megvakarjuk, azt lál- hFjuk, hogy hiteleivel ő segítette elő a német fasizmus uralomrafr.Iá- sót. A második viláe- hf ború Idején ügy »szervezte meg« llzje- fcit, hogy mind az an. góloktól és az ameri­kaiaktól, mint Hifle- léktől hatalmas nyere­ségeket vágott zsebre. Éleiének legnagyobb és legkeservesebb csapása az vojt, hogy a Szov, Jejumó megerősödve ke­rült ki a második vi­lágháborúból és ez nem is hagyla nyugton, mert egy amerikai kol­légiumban még 1946. ban elmondott beszédé­ben a dühtől habzó szájjal köveie|te a szovjetellenes háborút. Jelenleg Truman kiilón- tanácsadója, vágy ahogy az amerikai nép nevezi, a »hidegháború minisztere«. A fasiszta háborús bűnösök főleg neki köszönhetik, hogy százszorosán is meg­érdemelt büntetésük lőj megszabadullak­SZÁMÁRA mi sem kívánatosabb, mint az egész világ lángbaborl. tása, csakhogy megte­remthesse a Wall-Street világuralmát. Ezt ki is nyilvánította legutóbb a munkásosztály leg- megátalkodottabb ellen, ségei, a jobboldali szo­ciáldemokraták előtt, ahol a többi között a következőket mondotta: » .., A háborús állapot kívánatosabb, mint a béke állapota.« Amint látjuk, ő is azt a nótát fújja, amelyet Truman, Tito, Wilson, Ridgway, stb. szadista barbárok De már nem sokáig, mert a világ dolgozói már fonják a kötelet a nyakukra. A dunántúli áradásokról A földművelésügyi minisztérium közli: Az elmúlt napokban a nagy esőzések következtében Somogy, Zala és Baranya megyékben, egyes patakok és kisebb folyók megáradtak és kiöntötték. Ennek követ­keztében mintegy 30 ezer hold ártéri terület víz alá került. Az elöntött terület legnagyobb része rét és legelő, a vízzel elborított szántóföldek területe mintegy hétezer hold. A víz — a megtett árvédelmi intézkedések eredményeként — mindenütt gyorsan lefolyik, az elöntött terület zöme legfeljebb félnapig, vagy egy napig állott víz alatt. Az áradás következtében a ter­mésben előállott károsodás nem jelenté­keny, körülbelül 90 gazdasági épület ég vályogház összeomlott. Ä Minisztertanács ülése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Minisztertanács Dobi István elnökle­tével pénteken délelőtt ülést tartott. Rákosi Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese javaslatára a dunántúli árvíz- károkkal kapcsolatban a Minisztertanács Mit tanultam a kirgiz kolhozok tapasztalataiból Riczu András, a Szovjelunióban járt parasztküldött levele beléptek a tszcs.be. Vilyvltány községben is beszéltem arról, mennyire meggyőztek minket a kolhozok óriási eredményei Megyénkből Is több dolgozó paraszt volt tagja- azoknak a küldöttségeknek, amelyeknek tagjai nagy kitüntetésben részesültek: tanulmányutat tettek a Szovjetunióban, megismerték a világ legfejlettebb mezőgazdaságának tapasz­talatait, a kolhozparasztok boldog életét. Ezek a küldöttek minden alkalmat fel­használnak arra, hogy beszéljenek dol­gozó társaiknak felejthetetlen élmé­nyükről, a kommunizmust építő Szov­jetunióban tett látogatásukról. Széles körben ismertetik a kolhozokban szer­zett tapasztalatokat, hogy hasznosítsuk ezeket mezőgazdaságunk fejlesztésében, szocialista átszervezésében. Riczu András, a sátoraljaújhelyi já­rási tanács végrehajtó bizottságának elnöke ezeket írta a kolhozok életéről, a Szovjetunióban szerzett tapasztalatai­nak hasznosításáról: \ Szovjetunióban a mi csoportunk a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztár­saság kolhozait, gépállomásait, szovhozait látogatta meg. Amerre csak jártunk, lát­tuk, hogy a mezőgazdasági munkát min­denütt a legmodernebb mezőgazdasági gépekkel végezték. Láttunk sztálinyece. két, kombájnokat, kapáló-, burgonya­szedő-, fejőgépeket és. sok más gépet. A szovjet agrotechnika, a kitűnő munka eredményeként ebben a Köztársaságban kolhozok gabonából hektáronkint 30, zabból 30, árpából — nem öntözött terü­leten — 23, öntözött területen 28 mázsás átlagtermést étnek el. Igen nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre, kiváló ál­lataik vannak. A szarvasmarhatenyésztés­nél főleg ärra törekednek, hogy jól tejelő, magas zsírtartalmú tejet adó tehe­neik legyenek. Az általunk meglátogatott kolhozokban és szovhozokban egy-egy tehén teibozama évi átlagban ötezer liter, de tudjuk, hogy a Szovjetunió más köz­társaságaiban a kolhozok, szovhozok még ennél is magasabb átlagos tejhözamot biztosítanak teheneiknél. Nagy mértékben foglalkoznak lótenyésztéssel és juhtenyész­téssel a kirgiz kolhozok és szovhozok. Például a Szikul-tó mellett lévő Csalpo. a különböző ég­igavonó lovakat, nata lótenyésztőtelepen hajlatoknak megfelelő valamint továbbtenvésztésre versenylova­kat tenyésztenek. A juhtenyésztésnél a főszempont a gyapjuhozam növelése. Igen jó a kolhozokban a munka meg. szervezése. A munkát önállóan és felelős­séggel dolgozó brigádok és munkacsapa­tok végzik. A kolbozelnök jövedelme attól függ. hogy a kolhoz milyen eredményeket ér el. Általános tapasztalatom volt, hogy a kolhozelnök és a brigádvezetők hosszú ideig dolgoznak ugyanabban a beosztás­ban. Minden kolhozban működik agronó- mus is. M inden kolhoztagnak van háztáji gazdasága. Ez 800—1200 öl földet tesz ki, van egy-két tehenük, korlátlan számban tarthatnak baromfit, van egy-két fiaskocajuk szaporulatával, vagy öt darab juhuk, ezeken kívül 15—20 család mehet is tarthatnak. A Szovjetunióban a háztáji gazdaságban tartható állatok száma attól függ, hogy mi az illető kolhoz főfoglal­kozása. A sok nagyszerű élmény közül nehezen tudom kiválasztani, mi ragadta meg leg. jobban figyelmemet. Talán mégis az, hogy milyen bensőséges és példamutató a szovjet emberek egymáshoz való viszo­nya, továbbá az, hogy mennyire szeretik és megbecsülik a gyermekeket és az öre­geket. TVT egtisztelő kötelességem, bogy a Szovjetunióban szerzett tapasztala­tokat ismertessem dolgozó társaimmal. A sátoraljaújhelyi és sárospataki járások községeiben 14 helyen nagygyűlés és több kisebb értekezlet, valamint tanácsülések keretében és egyéni beszélgetések alkal­mával elmondtam, mit láttunk a Szovjet­unióban. Két napig résztvettem abban a nagyarányú felvilágosító munkában, amely Mezőcsáton folyt, amikor Mezőcsát szövetkezeti mezővárossá fejlődött. Mező- esáton három középparasztot világosítot­tam fel a szocialista mezőgazdaság hatal­mas előnyeiről, — másnap mindhárman arról, hogy a dolgozó parasztság felemel­kedésének egyetlen biztos útja a nagy­üzemi közös gazdálkodás, — meg is ala­kult a községben egy I. típusú tszcs. Hasonló szép eredmény volt sok más he. lyen is. Minden beszédem során hansúlyozom a Szovjetunióban szerzett nagy tanulsá­got: soha ne elégedjünk meg a már elért eredményekkel! Ahhoz, hogy a Pártkon­gresszus által kitűzött célt elérjük, a fel­emelt ötéves tervnek a mezőguzdaság fejlesztésére vonatkozó előírásait teljesít­sük, feltétlenül szükséges, hogy a szovjet agrotechnika vívmányait alkalmazzuk, mert ez magasabb terméseredményeket biztosit. Politikailag és szakmailag rend­szeresen képezniük kell magukat a dol­gozó “parasztoknak, igénybe kell venniük azt a hatalmas segítséget, amelyet a gé­pek tudhák nyújtani, így tudjuk jobban megművelni és hasznosítani földünket. O endkíviil nagy fontossága van an- nak, hogy a szovjet kolhozok pél­dájára igyekezzünk mi is minden tszcs- ben agronómust foglalkoztatni, gondos­kodjunk agronómusok neveléséről, kikép­zéséről. Szüntelen felvilágosító munkát kell folytatnunk a termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztése érdekében. A fel­világosítás legyen szívós, türelmes, gya­korlati példákkal alátámasztott, attól azonban feltétlenül óvakodjunk, hogy bár­miféle kényszert is alkalmazzunk a tszcs létesítésénél, új tagok szervezésénél. Termelőcsoportjaink munkáját látva igen sok dolgozó paraszt határozza el, hogy felhagy a kis parcellán folytatott egyéni gazdálkodással és ő is tszcs-tag lesz. F,zen a téreh is a kommunistáknak kell követendő jó példával előljárniok. A Párt a nép vezetője, a községekben is azt várják a dolgozó parasztok, hogy a kom­munisták mutassák meg személyes maga­tartásukkal a számukra is követendő utat. rendkívüli segélyt szavazott meg az árvíz, károsultak megsegítésére. A Miniszter, tanács egyúttal utasította a földművelés­ügyi és az építésügyi minisztert, hogy az árvízkárosultak megsegítésére a megfelelő intézkedéseket a maguk területén is SO« ronkívül tegyék meg. A külügyminiszter előterjesztésére A Minisztertanács a Mongol Nemzeti For. radalom 30. évfordulójának ünnepségeire kormánydelegációt küldött ki. Rendelet a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok könyveléséről A földművelésügyi miniszter a terme löszöyctkezetck és termelőcsoportok köny« \ elését, valamint a termelőszövetkezeti könyvelők jogait és kötelességeit a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben rendelet­ben szabályozta. A rendelet értelmében az I. és II. tipusu termelőszövetkezet^ csoportoknál pénztárkönyvet, raktár- könyvet, termény- és terméknyilvún- tartási könyvet, továbbá földkönyvet kell vezetni. Az önálló termelőszövetkezetek és a III. tipusu termelőszövetkezeti cso­portok könyvelését az egyszerűsített ro- vatos könyvelési rendszer szerint kell megszervezni és ennek a vezetésével szakképzett könyvelőt, vagy más alkal­mas személyt, könyvelőhelyettest kell megbízni. Könyvelési tanfolyamra á köz­gyűlés (csoportértekezlet) küldi a terme­lőszövetkezeti tagot, vagy a munkában résztvevő családtagok közül a könyveiét ellátására alkalmas személyt. A könyvelő felelős a számvitel és rí pénzgazdálkodás rendjéért, a pénzügyi fegyelem betartásáért, valamint a terme­lőszövetkezet gazdasági működéséről adott tájékoztatások helyességéért., A könyvelő ügyel a jövedelemelosztás alap- szabályszerű végrehajtására és arra, hogy a termelőszövetkezet, illetve a cso­port az állammal, vagy állami vállalattal szemben fennálló kötelezettségeit mára. déktalarml teljesítse. Felelős a könyvelő a tagok teljesített munkaegysége kiszámításának ellenőrzé­séért és összesítéséért, valamint a tagok ,,elszámolási könyvébe“ való bevezetésé* ért. Havonta az összesített munkaegység teljesítményeket táblázatszerűén feldol­gozza és feltűnő helyre kifüggeszti. Fe­lelős továbbá a könyvek naprakész veze­téséért, a számvitellel kapcsolatos ok# mány- és iratanyag megőrzéséért, az el­könyvelt adatok helyességéért, valamint# hogy a közgyűlés (csoportértekezlet) ál. tál meghatározott irányelvek alapján az előlegeket az elért munkaegységek ará­nyában folyósítsák és az évvégi jövede­lemelosztásnál is érvényesüljön az elvér­zett munka arányában való részesedés elve.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom