Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-05 / 128. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG r A Minisztertanács határozata a takarékossági mozgalom fellendítéséről 12 nappal megelőzték tervüket a diósgyőri kohó hős építői J AZ M D P BORSOD-ABAU3- ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA VII. évfolyam — 128. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1951 junius 5, kedd A Megyei Pártválasztmány megvitatta mezőgazdaságunk időszerű feladatait Az építőiparra váró nagy feladatok teljesítéséért! A borsodi iparvidék magasépítési válla­latai 1951 első negyedévi tervüket telje­sítették, sőt túlteljesítették. Nem így állunk azonban már második negyed, évünk első hónapjának tervteljesítésével. 1) ártunk II. Kongresszusának hatá- rozata értelmében éoítőiparunk feladatai nagymértékben megnövekedtek. Ez vonatkozik területünkre is. Még több lakóépületet, üzemet, iskolát kell építe­nünk. Ezért is fontos, hogy jelenlegi le. maradásunkat felelősségteljes munkával, jobb együttműködés biztosításával feltét­lenül és mielőbb behozzuk. Lemaradásunk okai több tényezőből tevődnek össze. Komolv nehézségek van­nak az anyagellátásnál, mert például a cement és a tégla sokszor nem érkezik meg időben. Vállalataink adnak szállítási ütemtervet, az anyagot mégis késve kap­ják meg, ami a munka folyamatos mene. tét akadályozza. De hibák vannak a ki­vitelező vállalatoknál is, amelyek nem a szükséges mennyiségben, vagy nem úgy rendelik meg az anyagot, hogy közölnék * pontos ».állítási időpontokat. A hiányosságokhoz tartozik az anyag­takarékosság elhanyagolása. Bár tagad­hatatlan, hogy vannak ezen a téren ered. menyek, de még távolról sem közelítet­tük meg azokat az eredményeket, melye­ket el lehetett és kellett volna már ér­nünk. Ha a műszaki dolgozók a munka, hely dolgozóival karöltve mindenütt köz­ponti feladatnak tekintenék az anyag­takarékosságot, nem történhetett volna meg olyan eset. mint ami a hejőcsabai tnészmű építésénél fordult elő. ahol a2 egész építkezés területén rengeteg téglát és nádpallót tapostak a sárba. 'T’udjuk, hogy nem minden építő- * anyaggyártó üzemünk teljesíti elő­irányzatát, — éppen ezért fokozottabban kell takarékoskodnunk az anyaggal, hogy építőanyaggyártó iparunk el tudja látni az összes építkezéseket. Az anyagtakavé- hosság fokozása érdekében a műszaki vezetőknek • a ■ szakszervezettel karöltve népnevelő ínunkét kell- végezniük a.mun­kahelyek dolgozói között és a nártszewe- zet segítségével meg kell szüntetni az anyagok pazarlását. Nem szabad megtör, tennie az építkezéseknél annak, hogy a szaktársak a falazásnál félrerugdossák a fél-, és negyedtéglákat. Szigorúan felelős­ségre kell vonni azokat az anyagraktárno- kokat, akik eltűrik, hogy a raktárban bokáig gázolnak a kiöntött cementben, mint ahogy ez az egyetemi város építésé, nél volt tapasztalható. Az ilyen raktárosra nem lehet rábízni a nép vagyonát. A legtöbb helyen használt zsaluanya­got csak akkor hajlandók újból felhasz­nálni, ha éppen nincs úi deszka az épít­kezésnél. Most fokozottabban rá kell térnünk a táblás zsaluzásra, mert ez megkönnyíti munkánkat, ugyanakkor ko. moly megtakarítást jelent népgazdasá­gunknak. T> e nemcsak az anyaggal gazdálkod- ■ nak úgy vállalataink, mintha feles­legeink, kifogyhatatlan anyagtartalékaink lennének, — megmutatkozik ez a munka, erővel való gazdálkodás terén is. Műszaki vezetőink sok lielven olyan magatartást tanúsítanak, mintha milliós munkanélküli tábor, kimeríthetetlen mun­kaerőtartalék állna rendelkezésünkre. A szálláshelyekkel, vagy az étkezéssel való foglalkozást — néhány kivételtől elte­kintve — a legtöbb műszaki valósággal ]ea}acsonyító dolognak tekinti. Nem igyekeztek és még ma sem igyekeznek a dolgozók ügyeivel többet és jobban fog­lalkozni. nem forrnak össze a dolgozók, kai, nem törődnek a törzsgárda kialaki- fásával. Még nagyon kevés olvan építke­zésünk van. ahol a fizikai és a műszaki dolgozók közösen megbeszélik a munka­hely problémáit és kollektív összefogás­sal hárítják el a nehézségeket. Már pe­dig a törzsgárda jó kialakítása, a dolgo­zóknak a tervfeladatok megbeszélésébe való bevonása megjavítja, eredménye, sebbé, könnyebbé teszi a munkát. Jó pél­daként lehet itt felhozni a selyemréti kollégiumi építkezést, az összefogás jelei mutatkoznak már a 28/6. számú vállalat egyik glószi építkezésénél is. Ezeket a kezdeti eredménveket természetesen to­vább kell fejleszteni, még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, mert csak így tudunk tervszerűbben, olcsóbban, jobban építeni. Fel kell tárnunk mée más hiányosságot is. Általánosnak lehet mondani, hogy a segédmunkásokat nem használják fel kellően, bár köztudomású, hogy építő­iparunk — mai szervezettsége mellett — nem tudja lebonyolítani a termelést se. géderők nélkül. Ennek ellenére a segéd­munkásokkal való foglalkozást nem úgy kezelik, mint munkaerőgazdálkodásunk kulcskérdését. Különösen fontos pedig ez ma, amikor egész területünkön a legna­gyobb hiány segédmunkásokban mutatko­zik. Sok esetben olyan munkát végeztet, nek építésvezetőink segédmunkásokkal, melyet kellő előrelátás és előkészítés mel­lett a munkahelyen lévő építőipari gépek­kel könnyebben el lehetne végezni. C ztahánovistáinkról szólva megálla- píthatjuk, hogy nem foglalkoznak kellőképpen a maguk továbbfejlesztésével, továbbképzésével. Sztahánovistáink egy része pihen babérjain, megelégedett és öntelt lett, lebecsüli a továbbképzés jelen, tőségét, pedig az újabb, még nagyobb eredményekhez a szakma minél tökélete­sebb elsajátításán keresztül vezet az út. Súlyos hiányosságok vannak az új (toborzott) munkavállalók foglalkoztatásá­nál is. Vállalataink, munkahelyeink nem készülnek fel eléggé foglalkoztatásukra, magukra hagyják, olvan munka végzésé­vel bízzák meg őket, ami építőipari gya. korlatot igényel. Ilyen munkánál persze alacsony a teliesítménvszázalékuk. emiatt elhagyják az építőipart. Építésvezetőink ilyen esetekben az új munkavállalókat okolják, nem keresik meg a tulajdon­képpeni okokat, hogy azokat megszün­tessék. A sztahánovistákra és általában az építőiparban már jó szakmai gyakorlat­tal rendelkező elvtársakra és szaktár. sakra vár az a feladat, hogv az építőipart még nem ismerő új munkavállalókat jó­indulattal segítsék, tanácsokkal lássák el. Üzemi pártszervezeteinknek és szakszer­vezeteinknek is fokozottabb mértékben kell népnevelő tevékenységet kifejteniük az úi munkavállalók körében. A z építőipari dolgozók — fizikaiak és műszakiak egyaránt — az itt­járt szovjet elvtársak tapasztalatainak felhasználásúval már eddig is szép ered. menyeket értek el, — ezekkel az ered­ményekkel azonban még nem lehetünk megelégedve. Munkánkat tovább kell ja­vítanunk. Keressük meg és vessük fel bátran a hibákat, mert a hibák feltárása az első lépés kiküszöbölésükhöz. Üzemi pártszervezeteink legyenek az építés mo­torjai, jó felvilágosító, mozgósító munka, val nyújtsanak még több segítséget ah­hoz, hogv a fizikai és műszaki dolgo­zók szilárdan összefogjanak, együtt har­coljanak a felemelt terv rájuk eső részé, nek maradéktalan teljesítéséért. KAUNITZ BÉLA a 28. sz. Állami Építőipari Tröszt igazgatója. A Megyei Páríválflszt.uány pénteki ülésén Vaszil István elvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztálya ^ vezetőjének beszámolója alapján meg­vitatta mezőgazdaságunk idősz^.ü feladatait. Először termelőszövetkezeti mozgat műnk fejlődéséről bőszé t Vaszil elv- társ. A szogénypazasztság mellett — állapította meg — a középparasztság felvilágosodottabb része is mindin­kább a tszcs-k felé fordul- Szívós felvijágosító munkára van szükség, hogy a dolgozó parasztok minél na­gyobb tömegeit nyerjük meg a terme, lőszövotkezeti mozgalom számára. A legfőbb érv természetesen az; ha gyakorlatban bizonyltjuk be a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit a kisparaszti gazdálkodással szem­ben. Értékes eredmények a tszcs-k megszilárdítá­sában A tszcs-k megszilárdításában jelen­tős eredmény, hogy többségükben már megalakultak a pártszervezetek, ame­lyek egyre jobban betöltik feladatú, kát. A tszcs-k zöme a vetési és nö­vényápolási munkákban jó példát mu­tatott az egyénileg dolgozó parasztok­nak. Terméskilátásaik kedvezőek. A III. típusú csoportokban egyre job. ban kiépülnek az önájló brigádok, ja- vuj a munkafegyelem, szélesedik a versenymozgalom. A csoporttagok megismerkednek a munkaegységgel vájó számolással, eszerint is dolgoz­nak és harcot folytatnak az egyen- lősdi törekvésekkel szemben Számos tszcs alkalmazza a Szovjetunió élen­járó agrotechnikáját, mint a kukorica négyzetes vetését- A tavasszal alakult I. típusú csoportok közösen végezték a szántás.vetést, sőt számos he]yen megszervezték a közös növényápolást is­Termelőszövetkezeti csoportjaink­nál jelenleg összesén 1165 férő­hellyel építenek tehénistállőkat. Számos sertésól is épül­A brigádszervezet kiépítése nélkül nincs munkaverseny Egyes járási pártbizottságnál, já­rási tanácsnál még mindig reszortfel­adatnak tekintik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, Ennek tudható be, hogy példáu) a miskolci járás te. rületén a termelőszövetkezeti csopor­tok általában ejmaradtak a növény- ápolással. Munkaerőhiányra hivatkoz­nak, ugyanakkor III. típusú csoport­jainknál több mjnt 100 ojyan tag van, aki nem vesz részt a, közös munkában, nem szólva arról, hogy a csa.]ádtago. kát, a nőket és fiatalokat nem vonták be a, munkába. A szikszói, szerencsi, vagy az abaujszántói járásban egyes növényápolási munkánál élenjárnak, más növények, mint a kukorica ka­pálásában, vagy a cukorrépa egyév­sében azonban lemaradtak a csopor­tok. Sok helyütt brigádok csak papíron vannak. A brigádszervezet kiépítése nél­kül nincs munkaverseny. A mezőesáti csoportokban akkor értek e[ jelentős eredményeket, amikor meg. alakultak a brigádok önájló terület­tel, önálló gazdasági felszereléssel. Azóta javult a munkafegyelem is, rendszeresen nyilvántartják a munka- egység teljesítést. Meg keil gyorsítani az épftkezéseket a tszcsk-ben Egvik-másiik járási tanácsunk me­zőgazdasági osztálya bürokratikusán kezeji a tszcs.k építkezéseit. A kesz- nyéteni termelőcsoportnál a miskolci járási tanács mezőgazdasági osztálya 50 férőhelyes szarvasmarha istálló építését irányozta elő, betonból és téglából. A csoport rámutatott arra, hogy saját erejére támaszkodva a ki­utalt összegből nem 50, hanem 100 fé­rőhelyes istállót tud építeni. A tanács­nál azonban ragaszkodtak az eredeti teryelöirányzatboz. Pártszervezeteink­nek, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak hathatósan elő kejl segí. teniök, hogy a csoportok saját erejükre tá­maszkodva g az állami támogatás igénybevételével, minéj *öhbet, építkezzenek. Helyes kezdeményezés a sajószentpé- teri tszcs-é, ahol a dolgozók maguk fogják égetni a téglát. A továbbiak­ban Vaszil elvtárs rámutatott arra: a legbecsületesebb, legjobb mun. kát végző dolgozókat kei| a cso­portok élére állítani, akiknek a legmesszebbmenő támoga­tást kel] nyújtani- Felhívta a figyel­met a háztáji gazdaságok fejlesztésé­re, ami a csoporttagoknak s nemzet. A továbbiakban rámutatott arra Vaszil elvtárs, hogy I. és II- típusú csoportjainkra, a jelenleginél sokkal nagyobb gondot kejl fordítanunk. Jó felvilágosító munkával elő kell segí­tenünk, hogy e csoportok tagjai min­denütt közösen végezzék a növényápo­lást és szervezzék meg a közös ara­tást és behordást­Hathatós felvilágosító munkát ke|l kifejtenünk az egyénileg dől. goző parasztság köréhen, hogy rávezessük őket a felemelkedés, a közös nagyüzemi mezőgazdaság út­jára. Kongresszusunk rámutatott arra: nem elegendőek a tárgyi előfeltételek a szövetkezeti gazdálkodás továbbfej­lesztéséhez, ebhez a dolgozó parasztság szívós meggyőzése szükséges. A tavaszi tapasztalatok felhívták fi­gyelmünket arra, hogy a dolgozó pa­rasztság ádáz ellenségei, a kujákok, igyekeznek beépülni a tszcs.kbe. Egy­két helyen ők maguk akartak" külön csoportot szervezni, mint Hejöbábán, aho] még külön alapszabályzatot is gyártottak, hogy megtévesszék és a tszcs-kkel szembeállítsák «, dolgozó parasztokat. Ahová a Mákoknak sí. A mezőgazdasági termelés Minden erővel emelnünk kell me. zőgazdasági termelésünk színvonalját. Ehhez rendelkezésünkre áll az Szov­jetunió állandó segítsége az élen­járó szovjet mezőgazdasági tudó mány gazdag eredményei, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatai- Elősegíti a terméshozam növekedését mezőgaz­daságunk gépesítése. Az ellenség, per­sze, csökkenteni igyekszik a terme, lést. a kuják ezért szabotálja a nö- vényápojási munkákat, vágja ]e feke­tén az állatokat és akarja rávenni ugyanerre a dolgozó parasztokat. Szí­.. ^ begyűjtés terén még mindig nem­törődömség, opportunizmus tapasztalható járási pártbizottságainknál, járási taná. esamknál. A bükkmogyorósdi, hangonyi, tállyai, vámosújfalusi pártszervezet és helyi tanács például még semmit sem tett a begyűjtés érdekében. A vitában Eke Béla (Putnok) a fe­ketevágások elleni élesebb fellépésre hívta fel a figyelmet. Imre József (Ede- lény) arról beszélt, hogyan igyekszik elégedetlenséget szítani és felbomlasztani a tszcs.két a kulák. Szendrőládon volt Horthy-altiszt épült be a csoportba. A megyei szervek hathatósabban segítsék elő a tszcs-mozgalom fejlesztését. Bodnár Ferenc (Mezőcsát) elmondta, hogyan javította meg a munkát a brigádszervezés kiépítése a cso­portokban. Elmélyült a verseny, szellem, növekedtek a termelési eredmények, megszilárdult a mun­kafegyelem. Hibáztatta, hogy egyes felvásárló állami szervek, földművesszövetkezetek az átvett árut nem fizetik ki rögtön a csoportok, nak. A tiszabábolnai és mezőesáti csoport, ban hosszú huza-vona jellemezte az épít­kezéseket. Most a pártbizottság és a pártszervezetek jobban kezükbe veszik az ügyet, hogy meggyorsítsák az építkezése­ket. Egyénileg, rendszeresen kell foglal, kozni a csooortelnökökkel. Köpeczi Ferenc (Encs) elmondta, hogy Novajidrányban, Hernádvécsén, Deteken, ahol kiépült a brigádszervezés a csopor­tokban, a növényápolásban is szép ered­ményeket értek el. A jó eredmények láttán újabb dolgozó parasztok léptek be a gazdaságunknak egyaránt érdeke. Ha minden olyan csoporttfl«gunb, akinek jelenleg nincs tehene, vásárol egyet, havonta majd 200 ezer liter lejjel töb­bet biztosíthatnának termelőszövetke­zeti csoportjaink a közejlátásnak. Ez továbbá egy évben 1800 borjú szapo­rulatot jelentene. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztéssel. Államunk köl­csönt folyósít, tehén, és anyakoca vá­sárlásához. került beférkőzniök, azonnal hozzá­kezdtek a romboló munkához. Pártszervezeteinknek Pártkongresz- szusunk határozata szellemében beim,, tóan kell foglalkozniolc a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésével- Gondosan ügyelniük kejl az önkéntes­ség elvének betartására. Leplezzék le a kulákokat. Mindenekelőtt pártszervezeteink tag­jai, a kommunisták mutassanak pél­dát, ők legyenek az elsők, akik aláír, ják a belépési nyilatkozatot. A mezőgazdaság szocialista átszerve­zésében támaszkodunk üzemi dolgo­zóink segítségére. Ebből a szempont­ból különösen fontos a patronázs- csoportok munkája. Ki kejl szélesíteni megyénkben e. patronázsmozgalmat; ezekbe a csoportokba a legjobb üze. mi elvtársakat, kiváló dolgozókat kell aktivizálni. Agitációnknak, a megyei pártsajtónak jóval többet keß foglal­koznia a III. típusú csoportok ismer­tetésével, népszerűsítésével- A terme­lőszövetkezetek megszilárdítása s a tszcs-mozgalom továbbfejlesztése szó. rosan összefügg egymássá], amint el­választhatatlan attól az időszerű me­zőgazdasági munkák, jelenleg a nö­vényápolás jó elvégzése színvonalának emeléséért vós felvilágosító munkát kelj folytatni a jó növényápolási munkák elvégzése érdekében és már fhost mozgósítanunk ke]l az aratásra, begyűjtésre. Állami gazdaságainknak nagyobb mértékben kell alkalmaznak a Szovjeuniőt agrotechnikáját. Jelentősen fejleszteni kéj] allátíe- nyésztésünket. A törvény -teljes szigo rával kell lesújtani azokra, akik fe­ketevágásokkal pusztítják az ájla!- áljományt. Gondoskodj kell a bősé- ges takarmánytermés lekaszájásárój, . Meg kell érteni, hogy a begyűj­tés a fa|usi osztályharc egyik legfőbb területe­Elsősorban párttagjaink járjanak élen a begyűjtésben. Mozgósítsák ezekre a fel­adatokra a dolgozó parasztokat. csoportokba, Így Hernádvécsén 7, Bakján 4. Fábián István (Riese) arról számolt be, Hogy a cigúndi „Kossuth” tszcs-ben meg. élénkült a verseny a brigádok között. Nagyobb gondot kell fordítani a csoport­tagok hozzátartozóinak bevonására a munkába. A kulákok elrejtik az építő­anyagot, hogy akadályozzák az építkező, seket. Istók Béla (Diósgyőri Gépgyár) arról beszélt, milyen feladatok hárulnak az üzemi pártszervezetekre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Koleszár Ist­ván (Szikszót elmondta, hogyan játsszák ki a kulákok Aszaló községben és másutt a kollektív szerződés rendelkezéseit. Rá- sonysápberencsen, Aszalón a kulákok megpróbáltak beférkőzni a csoportba. Hibáztatta, hogv eeves felvásárló szervek nem gondoskodnak a termelt növények elszállításáról. Somogyi Antal (Ózd) a munkaerőgaz­dálkodással kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet. Szűcs János (mályi téglagyári építkezés) az építkezések meg. gyorsításához javasolta a présgépek fel- használását téglagyártásra. Szabó József (Szerencs) a patronúzscsoportok meg­szervezéséről beszélt. Kőszegi elvtárs (Mezőkövesd) közölte, hogy a járási versenybizottság nem nagyon működik. Nem segíti elő a versenv élénkítését. Többet kell foglalkoznunk a ketlakiakkali 1100 újítási javaslatot adtak ke ezévben az ózdi gyár dolgozói Ózdon egyre nagyobb méretekben fejlődik az újítási mozgalom. A gyár dolgozói évről.évre nagyobb számú javaslatot nyújtanak be az úiitási bizottsághoz. •1950-ben — egész év alatt — 1537 volt az újítási javaslatok száma, az elfoga­dott javaslatok 9,450.000 forint értékű megtakarítást biztosítottak. Ez évben — 5 hónap alatt — már 1100 az újítási javaslatok száma, a becslések szerint a jó javaslatok révén 14.478.000 forint megtakarítást érhető el. A számok egyben azt is mutatják, hogv nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődés is van az ózdi újítórnozgalomban. Különösen kiemelkedik Puch József, Károly Schwarcz Ernő, Eiben Tibor, Galik János és Tábori László úiítása. Automatikus salakszedő készülékkel nagy szénmegtakarítis érhető el. Eiben Tibor újítási javaslata'alapján a fínomhenger- isben növelték a kemence tűzter A kommunisták példamutatása viszi előre a termelőszövetkezeti mozgalmat A begyűjtés — a falusi osztályharc egyik legfőbb területe Ahol megszervezték a brigádokat—jók az eredmények a növényápolásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom