Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-28 / 148. szám

CsfltBrtCk, 1981. 8rl jflnhii M 28 ÉSZAKMÁGYARORSZÁ G 5 A hétesi „acéltemetőből“ biztosítják az ózdi Martin hulladékszükségletét 'Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói is igen nagy lelkesedéssel harcolnak azért, hogy maradéktalanul megleleljenek a terv végrehajtásában rájuk váró felada­toknak, hozzájáruljanak ahhoz, hogy ha­zánk a vas és az acél országa, a gépek országa legyen. A gyár termelésének fo­kozásához az szükséges, hogy a Martin- acélmű egyre növelje termelését, tovább javítsa a termelt acél minőségét. Az ózdi Martinnak sok problémát okozott az acélgyártáshoz szükséges nagymennyiségű hulladékvas biztosítása. Összeültek a gyár műszaki vezetői, megtárgyalták, hogyan tudják ezt a problémát saját erejükből megoldani. Megállapították, hogy óriási értékű rejtett tartalék hever a hétesi alsóhányón, amely valóságos „acéltemető”. Évtizedeken át az volt a szokás az ózdi Martinban, hogy a csapolásnál az üstök falán visszamaradt és odafagyott — sok esetben több mázsás — acéldara­bokat az üstkezelők kikaparták, daru segítségével kocsikba rakták és kiszállí­tották a hétesi alsóhányóra. Ugyanez tör­tént a csapolások alkalmával előadódott acélelfolyásokkal is. Most elhatározták, hogy az évtizedek alatt felgyülemlett vas- és acélhulladékot kitermelik az „acéltemctőből”. A vállalatvezetőség Petrái Lajfts elv­társra bízta a nagyfontosságú Imdalot azzal, hogy ne csal» a hulladék kiterme­lését szervezze meg, de arra is nagy figyelemmel legyen, hogy a többszázezer tonnát kitevő hulladékanyagot minél kisebb költséggel használhassák fel. Petrái elvtárs tervezete alapján már meg is kezdődött a munka a hétesi alsó­hányón, sőt önálló vállalatot létesítettek hulladék kitermelésre. Ha a kitermelt hulladékanyagot közvet­lenül vagonokba raknák, úgy szállítanák a Martin hulladékterére, kettős munká­juk lenne, hiszen a hulladéktéren az- anyagot újból mozgatni kellene, hogy berakják az adagoló teknőkbe. Az alsó­hányón éppen emiatt a kitermelt anya­got közvetlenül teknőkbe rakják, tek- nőkkel szállítják a Martinhoz, a daruk a teknőket feladják a pódiumra, ahol a berakodódaruk a kemencékbe adagol­ják. A hulladékkitermelésnél a hétesi vas­vágók brigádokat alakítottak, a brigádok versenyben vannak egymással. A jó versenyszellem és a munka jó meg­szervezése kitűnő eredményeket hoz. Egy hét alatt 12 dolgozó 1800 mázsa hulladé­kot termelt ki. A termelésben Laza Mi­hály brigádja járt az élen, nem sokkal maradt el mögötte Bukovinszki Géza brigádja sem. A vas- és acélhulladékon kívül az alsóhányón más — még felhasználható — anyagokat is kiválogatnak és eljut­tatják az egyes üzemrészekhez. Természetesen ma már a Martin öntő- csarnokából az elfolyásokat és az üstök oldaláról leszedett nagy acéldarabokat nem szállítják a hétesi alsóhányóra, A felgyülemlett hulladékdarabokat a ,.Schárli“-telepre viszik, ott a munkások összedarabolják, szintén teknőkbe rakják és* legrövidebb időn belül a Martinban újra felhasználhatják a kemencékben. Ezen a telepen is új munkamódszereket alkalmaznak, korszerű darut is állítottak be a munkálatokhoz, mindezek eredménye­ként egy dolgozó 8 óra alatt 2.46 tonna anyagot termel ki. Az ózdi példa ékesen bizonyítja, milyen nagy jelentősége van ötéves tervünk végrehajtásában a rejtett tartalékok fel­kutatásának és gondos kihasználásának. Az ózdi példa követésre méltó! (D. F.) A Miskolci Magasépítési Válla, latnál az újítások elbírálása és al­kalmazása terén olyan hibákat iá. tünk, amelyeket fej. étlenül szóvá kell tennünk. A nera.örödömségre, az újl'ásl javaslatok bürokratikus kezelésére példák a következők: 1951 február 7-én nagy költség­gel beszereztek és üzemünkhöz hoz­tak egy kengyelhajiltó gépet. A gé- pet azonban nem tudtuk használni, mert nem állt rendelkezésünkre 6 mm-es vas. De ezen túlmenően fel­vetődött az is, hogy a gépet nem lehet használni, mert kezeléséhez két ember kell. márpedig amúgy is nagy problémáink Varnak a munka­erő biztosításában A gépet áta’a- ktlot'.am, hogy egy ember elegendő legyen kezeléséhez. Ezt bejeien'et- tem vállalatunk központi újítási fe­lelősének. — mindmáig azonban semmi intézkedés nem történt. A gép idestova 5 hónapja kihasználat. lanul áll nálunk, holott — a megái- lapltások szerint — az átalakítás seg.tségévei nagyon jól fe| lehetne használni. Hasonlóképpen jártam egy másik újl ássál is. A központi újítási fele­lős szóbelileg elrendelte ugyan hí újítás e készítését, hivatalosan a«on. tan ináig rém kaptam meg rá az en­gedélyt. Véleményem szerint pedig ez az újítás is megfelelő, mert se- gl;ségéve| az eddigi 1—5 munkada­rab helyett 15—20 munkadarabot lehet készíteni. Felemelt ötéves tervünk végre­hajtásában igen nagy felada'ok vár­nak az építőiparra, ezeknek jó meg­oldása érdekében fokozottabban ki kell használnunk a gépeket. Nem tűrhetjük tehát, hogy egyesek nem- törődömsége, feelőtjensége veszé­lyeztesse vállalatinknál a munkák sikeresebb elvégzését. BERZI BÉLA. Miskolci Magasépítés] Vállalás Timári István 17 holdas középparaszt írja Cigándról: M ásodvetéssel biztosítom állataim tak a rím my$2 iikségl etet Kedves Elvtársak! Nagy élményről szeretnék levelemben beszámolni. Résztvettem Budapesten a Szabad Kép ankétján, amelyen meg. tárgyaltuk a másod vetésű növények ter­mesztését, Hálával ég örömmel tölt el, kegy a Párt bizalmából résztvehettem pzen a nagyon fontos megbeszélésen, gyarapíthattam tudásomat és lehetősé­get kaptam arra, hogy ezt magam és dolgozó népünk javára fordítsam. Po. gadom, hogy ezt neon is mulasztom el. A máSodvetég időbeni elvégzése ha­talmas feladat, hiszen a határozat ér telmébén ezen a nyáron. 1,000.000 hold másodnövenyt kell elvet:#uk. Ezt a fel. adatot el tudjuk végezni és el is- kell végeznünk, világosan látnunk kell a jelentőségét. Nézzük példának a mi községünket. Cigóndon ma az állatállomány Jóval nagyobb, mint 1958-ban volt. Lényegesen több «értés, szarvasmarha van ma a község­ben, mint a felszabaduló» előtt bárme. lyik esztendőben. Ezzel szemben a köz­ség rét- éí legeiőterülete csökkent, mert, hisz többet abból szántónak törtek fel. Mi következik ebbőit Az, hogy az ál­latok takarmány-ellátása nehézségekbe ütközik, ha elhanyagoljuk a másodnö. vények termesztését- A másod vetés je­lentőségét és hasznát én igen jól isme­rem. Az elmúlt évben is majd egy hold csatornádét és kqjest vetettem, ezzel biztosítani tudtam állataim takarmány, szükségletét, A Szabad Nép ankétján igen sokat tanultam a másodvetésü növények ter­mesztésével kapcsolatban. Másodvetésre igen alkalmas a csatornádé. a napra, forgó, a szója, a muhar, a cirok. Egyik legfontosabb másodnövény a Szovjet­unióban nemesített rövidszaikálú óriási mohar, az úgynevezett csumiz. Megta. nullám az értekezleten, hogy a másod- termesztéssel a talaj nem veszít tápér. tekéből. Miért? Másodvetéssel fokozott mértékben tudjuk fejleszteni állatállo­mányunkat, ezzel pedig több trágya áll rendelkezésre, amivel kamatostul pú, tolhatjuk a talaj tápértékét. En ezen a nyávon 2000 négyszögölön termesztek másodnövényeiket, — csala­mádét és kö'est. Búzaföldemet még az aratás napján középmélyen megszán, tóm, utána boronálom, aztán lókapával művelem, majd újra boronálom. Ez­után a tengerit vetőg'éppel kettős ga- bonasor távolságra elvetem és utána meghengerelem a földet. Ilyen talajelö- iészítéssel a föld tovább tartja a ned. vességet. Amikor a csatornádé 3—4 le­velű legr, a, sorközöket lókapázom, hogy elejét vegyem a gyomok terjedésének. A múlt esztendőben így értem o’ hogy a nagy szárazság' ellenére is fél holdról csaknem 100 mázsa csalamádét takarítottam be. ’A köles talajelökészítését a csato­rnádéhoz hasonlóan végzem; cat gabo­na sor távol «ágra. vetem. Az idei kedvező, esős időjárás eredményeként fél hold­ról 110—120 mázsa csatomádé-termést .várok. Néhány szót szeretnék szólni a »16. zásról is. A mi községünkben még igen kevesen ismerik ennek jelentőségét. A másod termesztést és a silózáat nem te- egymástól elválasztani. A msaodtor. jngiztisben elért eredményeket a ta­karmányszükséglet biztosítására silózás. sál kell növelni. Silózásra alkalmas a korai burgonya zöld szára, a csatorna, dó, a takarmánykáposzta, a szójabab, a köles, a mohar, a pohánka. A silözás legegyszerűbb módja, ha 40—50 cm. mély árkot ásunk és abba rakjuk a silózásra előkészített növényt. Ezzel el­érjük, hogy egész télen át friss zöld taikarmányt etethetünk állatainkkal. Persze, az ellenség mindent megtesz a mi községünkben ij, hogy visszatart­sa a dolgozó parasztokat a másodnövé­nyek vetésétől és a silózástól. széleskörű jó felvilágosító munkára van tehát szükség. hogy visszaverjük az ellenség beszédét En elhatároztam, hogy az értekezleten hallottakat és tanultakat dolgozó tár­saimmal ismertetem. Több dolgozó pa. raszttúrsammal beszéltem már, akik szintén elhatározták, hogy termesztenek másodnövényeket és silózással is bizto­sítják állataik takarmányellátását. To. vábbra is fokozott felvilágosítással akarok hozzájárulni ahhoz, hogy a Párt útmutatásához híven a mi községünk ezen a téren is jó eredményekről ad­hasson számot. TIMARI ISTVÁN 17 holdas középparaszt Cigánd. Sz összeesküvő banda legsúlyosabb megbüntetését követelik megyénk dolgozói Jelentés a diósgyőri új Martin kemence munkálatairól A diósgyőri III. számú Marlin ke. mence bontásánál a Diósgyőri Gépgyár vasszerkezeti műhelyének csoportja Szmodla Gcza és Kiss János vezetésé­vel a telővjvsszerkezet leszsre'ésénél 145 százalékot teljes!'élt. Jó munká­val tunt ki Zemlényi Isíván, Pásztor Bertalan és Korpás István szerelő. A kemenceépl'ők között fo'yó ver­seny második helyezését a Borsodvi- déki Mélyépítő Vállalat dolgozói vív­ták ki. Sugár Géza főépi<ésvezető irá. nyitásával- Tóth Béla segédmunkás bli­bri­ter­brigádja 252, Szabó Ferenc ác3 gádja 232, Szabó György kubikos gádja 224 százalékra teljesítette vét. A Martin kemence Aéplífli Radvá. nyi László főépltésvezető irányításával minden reggel értekez ett tartanak, megbeszélik a napi teendőket, a kö­ve kező napra szőlő feladatokat. A bonfás nagyobb részét már elvégez­ik, rövidesen megkezdik az új 80 tonnái kemence alapjainak lerakását. Hazánk mintegy 150 üzemében ezek­ben a napokban írják alá ünnepélyes keretek között a gyárak dolgozói az új — üzemi — kollektív szerződéseket. A Diósgyőri Kohászati üzemek dől. gozói zári sorokban zászlókkal vonul, tak fel kedden délután a, kultúrházba, ahol ünnepélyes üzemi értekezleten megkötötték az új üzemi kollektív szer. ződést. A falakat feliratok díszítették, az egyik ezt hirdette: „A kollektív szerződés pontjainak teljesítésével erő­sítjük a bébe táborát!“ A vasgyári kultűrmunkások müsorszámokkal kod. vcskedtek dolgozó társaiknak. Kugler Lajos elvtárs, Kossuth-díjas hengerész üdvözlő szavaiban liangsú. lyozta: nagy jelentősége van az üzemi kollektív szerződésnek, melyet a dolgo­zók közösen készítettek el a vezetőség­gel. A kollektív szerződős minden pontját teljesíteni kell, hogy az ötéves tervet sikerre vigyük! Herezeg Ferenc elvtárs, a. Kohászati Üzemek vezérigazgatója mondott ez­után beszédet. — Ez a kollektív .szerződés biztost, ték arra, hogy a gyár minden egyes dolgozója -v akár fizikai, akár mű­szaki munkakörben dolgozik — egyé­nileg feleljen a vállalások teljesítő séért, a terv sikeréért — mondotta többek között, majd hangsúlyozta: — aláírásunkkal kölcsönösen kötelezettsé. get vállalunk az 1951. évi terv telje­sítésére. túlteljesítésére. Ehhez feltétle. niil szükséges, hogy a munkaverseny, mozgalmat továbbfejlesszük; kiszélesít­sük. Azt a kötelezettséget, melyet, az üzem dolgozói és vezetői vállaltak, hogy 1951. évi tervüket 95 százalékos jerv- szerűség mellett december 24_.re telje­síti^ a munka termelékenységét 2 s:á. Ünnepélyes keretek között megkötötték kollektív szerződést a Diósgyőri Kok ászati (Jzemck dolgozói zalékkal növelik, önköltségi tervüket 1 százalékkal túlteljesítik, a selejtet az első negyedévhez viszonyítva 40 száza, lékkai csökkentik, csak a munkaverseny kiszélesítésével tudjuk sikerrel teljesí. teni. Rámutatott a továbbiakban, hogy az üzemi bizottságnak meg kell javítania munkáját, biztosítani kell a verseny, nyilvánosságát, g azt. hogy a gyár min. den dolgozója világosan lássa felada­tát. — Minden erőnkkel arra beli töreked, nünk — mondta befejező szavaiban Herczeg elvtár? —. hogy szocializmust építő népgazdaságunknak minél több gépet, közlekedésünknek minél több mozdonyt éa sínanyagot biztosítsunk! Amikor aláírjuk új, üzemi kollektív szerződésünket, egyben fogadalmat te. szünk a világ dolgozói nagy vezérének. Sztálin elvtársnak és népünk szeretett vezetőjének, Rákosi elvtársnak, bogy a Diósgyőri Kohászati üzemek dolgozói becsülettel végrehajtják vállalt kötele­zettségeiket. Senk István elvtárs, s, Kohó. és Gépipari Minisztérium küldötte, Kér. tész István elvtárs, a Nagyüzemi Párt­bizottság titkára, Török István elvtárs, a Vasas Szakszervezet helyettes titkára, Kormos József és Stricz János-elvtár­sak, a Vasas Szakszervezet területi titkárságának küldöttei szólaltak fel, majd Klaj Béláné öntvénytisztítő és Petykó I?tván műszaki dolgozó felszó. tolása után Herezeg Ferenc elvtárg és Varga József elvtárs üb. titkár aláírta a Diósgyőri Kohászati üzemek üzemi kollektív szerződését. Az ünnepélyes üzemi értekezlet az Interúgcionálé hangjaira! ért réget, ­Megyénk dolgozói is igen nagy fi. gyelerumel kísérték Grősz József és bűntársai, az összeesküvő banda bíró. sági tárgyalásának eseményeit. Az új­ságok cikkeiből, a rádióküzveiítésekbő! mélységes felháborodással értesültek azokról a gyalázatos gaztettekről, ame­lyeket ezek a hazaárulók a dolgozó nép és a béke ellen elköwtteik'. A dolgozók felháborodásuknak mdunk kifejezést röpgyüléseken, táviratokban, szerkesztő, ségünkhöz küldött levelekben, mind. annyian követelik, hogy a bíróság a dolgozó nép nevében a legsúlyosabb ítélettel torolja meg a bűncselekménye, két, A Diósgyőri Kohászati Üzemek vasöntödéje dolgozóinak tiltakozását Takács'.Aladár levelezőnk tolmácsolta levelében. „A dolgozók acélaidé lesújt a hazaáruló Összeesküvőkre és ugyanígy le fog sújtani minden olyan elemre, amely meg akarja gátolni boldog jele. nünk és még boldogabb jövónk építé­sét. Munkafelajánlásokkal, azok telje, sítésével adunk választ a hazatjruló me­rényletre. A vasöntöde valamennyi dől. gozója azt kívánja, hogy törvényünk, a nép törvénye példamutatóan sújtson le a gaz árulókra.“ Lyukóbányán röpgyülésen tárgyaltak a dolgozók a Grősz-félc összeesküvésről. Több felszó. tolás után egyhangú határozatot hoz­tak. hogy táviratot küldenek a buda. pesti megyei bírósághoz. A táviratban Lyukóbánya dolgozói azt kérik, hogy az összeesküvők nyerjék el méltó bün­tetésüket, amely elrettentő példa legyen minden ellenség szamára. Mi ezúton ígérjük — írják táviratukban —, hogy még jobb munkával, fokozott éberség­gel őrködünk ■megszerzett vívmányaink megőrzésén. A Diósgyőri Magasépítési Vállalat dolgozói is röpgyűlést tartottak. A leg­szigorúbb büntetés kiszabását kérték hogy — mint levelükben írják — „ta­nuljanak megbújt ellenségeink, hogy a nép keze lesújt a papi palást mögé bújt árulókra is, minden imperialista ügynökre, a nép minden ellenségére“, „Meg élénken él bentiünk a fasiszta rablóhúború szörnyűségének emléke ■— írták MÁV. miskolci Járóműjavító műhelyének dolgozói —, élesen fülünkbe sivít a ko­reai gyermekekre ledobott bombák bor. zalmas hangja. Megdöbbenéssel érte­sültünk róla, hogy ,.szentéletű“ gazem. berek vissza akarták hozni a királysá­got, a fasiszta rendszert, újra szolga­sorsba akarták dönteni a munkásosz­tályt, terrorcselekményeket terveztek a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobbjai ellen, A legszigorúbb bünte. lés kiszabását kérjük rájuk, hogy a ma még le nem leplezett gyújtogatok, nép. ellenes elemek meggondoljál:, mit jelent, ha arra merészelnek gondolni hogy megpróbálják megsemmisíteni Dunapen. telét, az Inotai Erőmüvet, a miskolci egyetemé, várost, a dolgozók családi tűz­helyét. Megfogadjuk: éberen őrködünk békénk és szabadságunk felett, amelyet a, hős Szovjet Hadsereg és a világbéke őre, a nagy Sztálin adott nekünk, még szorosabb egységben végezzük munkán, kát Pártunk és Fákon elvtárs vezetésé, vei boldog (óvónkért' a szocializ­musért,“ A miskolci fütőház dolgozói táviratukban kérték: a legsú­lyosabb büntetést szabják ki Gr őszre és bandájára. „Az összeesküvésre aszal válaszolunk — írták —, hogy még fo­kozottabban dolgozunk hazánk további erősítéséért, a szocializmus mielőbbi fel. építéséért.“ * A Máv. Felépítményi Vas- anyagjavító Üzemi Vállalat miskolci műhelyének dolgozói ezeket ír. tát: „Mi dolgozni akarunk, soha többé nem akarunk fasiszta rabságban síny­lődni, ezért elrettentő büntetést kérünk a hazaárulókra és teljesítményünk ne­velésével megmutatjuk, hogy amit fel építettünk, meg is védjük.“ A miskolci rendező­pályaudvar kocsivizsgálói közül Kelemen Imre ver. , »es sorokba foglalta azt a felháboro­dást, amely ehöltötte a tárgyalás anya­gának olvasásánál. Versében elítéli az összeesküvők elvetemült bűntetteit, akik háborút akartaié kirobbantani, azt a világot akarták visszaállítani, amely, ben „a munkásról a bőrt hétszer húz. tok le!', A ricsei járási tanács dolgozói is egyhangú határozatban kB. veteltók, hogy a nép törvénye a legke­ményebben sújtson le Grőszre és bűn. társaira. „Az is fájt nekik —• írják többek között —, hogy Jhidalwmokon, amely a felszabadulás előtt papi birtok volt, most a dolgozó parasztok l, típusú tszqs.ben maguknak dolgoznak és cso­portjukat Ill-as típusú tszcs.vé alakít­ják, s hogy gépállomás van a járásban, amely megkönnyíti a dolgozó parasztok munkáját, életét. Le akarták rombolni eredményeinket, de a magyar nép ökle lecsap rájuk és ugyanúgy le fog csapni minden megbúvó, összeesküvő ellen­ségre.“ Az Északmagyar országban megjelent munkáslevél bírálata nyomán nagyobb gondot fordítanak az újítási javaslatokra a Diósgyőri Gépgyárban Az EszakmagyaTország június 15-én közölte levelemet »Fel kell számolni a bürokratikus huzavonát az újítások e'bíráiásánál a Diósgyőri Gépgyárban« címmel. A cikk megjelenése óta meg­változott a helyzet, másként kezelik már az újításokat a »B« gyáregység­ben. Timár elvtárs, gyáregységünk újítási irodájának vezetője a beérke­zett újítási javaslatokat jóformán ér­kezésük órájában elviszi, elküldi a műszaki vezetőhöz, hogy véleményt kérjen. Megszűnt az is, ami azelőtt szokásban volt, hogy a kézbesítő- könyvvél átvett javaslatot az íróasz- taban, vagy fiókban hevertették és nem egyszer a műszaki véleményező nem is tudta, hogy újítást kell elbí­rálnia. Az új helyzet jellemzésére példát említek. Timár elvtárs, aki eddig sza­badságon volt, a napokban leküldött kézbesítővel egy újítási javaslatot a szerszám- és kcszülékiizenibe vélemé­nyezés végett Salamon elvtár?boz. A kézbesítő elvtársnönek mondtam: adja csak ide, majd én átadom Salamon e-vtársnak. Azzal vá'aszolt, hogy nem adhatja át, mert neki véleményezés után a javaslatot rögtön vissza is kell vinnie az újítási irodába. Köszönjük a Megyei Pártbizottság lapjának, hogy levelünk alapján gzé- vátette az azelőtt tapasztalt helytelen állapotokat és hozzásegített minket ahhoz, hogy a hibát gyáregységünk, ben kiküszöböljék. KISS FERENC levelező, szeiszám- és készüléküzciu Máért kezelik bürokratikusán az újításokat a Miskolci JVIiagasépítési Vállalatnál?

Next

/
Oldalképek
Tartalom