Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-27 / 147. szám

Megtettünk-e mindent az aratás-cséplés gyors végrehajtása érdekében? Irta: VASZIL ISTVÁN Gazdag termést aratnak megyénk dolgozó parasztjai Megyénkben számos helyen jól fo. iyik a boldog aratás, — a békearatás. Megyénk állami gazdaságai 410 hold őszi árpájukból már 350 holdat arat. tak le, rövidesen el is készülnek ezzel a 'jiunkávai. Igen óvatos becslés sze­rint állami gazdaságaink átlagtermése őszi árpából eléri a 16 mázsát, Bodrogkereszturon a „Dózsa“ tszcs tagjai is megkezdték az őszi árpa ara­tását. A csoport tagjai vasárnap is dol­goztak, hogy mielőbb elvégezzék az ár­pa aratását. Átlagos termésük előreláthatólag 16—18 mázsa. Szárazzsadányban, Szentiatvánban és a ricsei járás több községében is fo. Iyik már az őszi árpa aratása. Bodrogkisfalud községben néhányan már búzát aratnak, olyanok, akiknek földjei domboldalban fekszenek és , így búzájuk hamarább került viaszérett ál­lapotba. Vajdácskán a „Petőfi“ tszcs tagjai vasárnap befejezték 8 hold őszi árpá­juk aratását, a munkát a bodroghalmi gépállomás aratógépeivel végezték el. Versenyben aratnak a bogácsi „József Attila“ tszcs tagjai Egyre, szélesedik a versenymozgalom az aratág veszteségnélküli gyors elvég­zése érdekében. A bogácsi „József Attila* termelőszövetkezeti csoport dol- ■gozői megfogadták, hogy az az őszi.tavaszi kalászosok aratásál szemveszteség nélkül 7 nap alatt elvégzik aratás végeztével nyomban hozzákezdő, nek a tarlóhántáshoz és a csépléshez. Bevonják a munkába a DISz-tagokat és a csoporttagok valamennyi munkáiké, pes családtagját. Vállalták, hogy beadási kötelezettségüket közvetle­nül a cséplőgép alól teljesítik, hogy ezzel is méltó választ adjanak a leleplezett fekete reakció gyilkos tervéire, az imperialista háborús uszí­tok mesterkedéseire. Párosverseny a léhi és a dicházi állami gazda­ságok között A léhi állami gazdaság' dolgozói pl. rosversenyre hívták ki a dicházi állami gazdaság dolgozóit. Vállalták, hogy az aratást és esép. lést a Minisstertamács határozatában megjelölt időpont előtt egy nap­pal befejezik' A lélii állami gazdaság traktoros bri­gádja versenyre hívta a dicházi gaz­daság traktoros brigádját a tarlóhán­tás és a másod vetések jó elvégzésére. Versenybeléptek az állami gazdaság eséplőmunkásai is, akik 3 százalékos üzemanyagmegtakantást és a,z elő­irányzott teljesítmény 20 százalékkal való emelését vállalták. Az adminisz­trációs dolgozóifa a munkaerőhiány ki­küszöbölésére önkéntes aratási1 és cséplési brigá­dot szerveznek. A gyiiTuölc*termelési brigád tagjai is bekapcsolódnak az aratásba ugyanígy a. fogatosok is, a lovakról ez idő alatt az idősebbek fognak gondoskodni. Jól felkészült az aratásra, elvégezte a növényápolást a bálványos! állami gazdaság A bálványost állami gazdaság béke­aratásra készül. A növényápolási mun­kálatok gyors, jó elvégzésével elérte, hogy most minden munkaerejét aratás­ra tudja mozgósítani. A gazdaság az állami gazdaságok megyei versenyében az elsők között van. 47 hold hagyma egyelését elvégezték, a cukorrépa egyelése után folyik a kapá­lás, a burgonyát már másodszor töltik, a sárgarépa, sóska és elitrépa gyomlá- lás utáni kapálása befejezéshez közele. dik. Befejezték a jarovizált burgonya ültetését is idő előtt. Az állami gazda­ság minden szálastakarmánya, réti szé­nája és lucernája levágva és kazalozva. A másodvetésű növények közül az őszi takarmánykeverékkel bevetendő föl­dekről már betakarítottak, a bevetésre kerülő 170 holdból 58 holdat felszán­tottak, 30 holdon a másodvetésü kuko­ricát el is vetették. A gazdaság két darab marokrakó és egy kévekötő aratógépe megjavítva várja az aratás megkezdését. Az állam; gazdaság terméskilátásai igen szépek, a tavalyinál sokkal jobb eredményeket várnak. RUBICSEK LÁSZLÓ Sárospatak Ózdi asszonyok növény­ápolási munkán a ragályi állami gazdaságban Az ózdi gyár dolgozóinak asszonyai, MNDSz-tagok, a napokban nagy segít­séget nyújtottak a ragályi állami gaz­daságban a növényápolás jó elvégzésé­hez. öt munkacsapatot alakítottak és a gazdaság vezetősége által adott uta­sítások alapján a rájuk bízott felada. tot becsülettel meg is oldották. Volt olyan asszony, aki 107 százalékos ered­ményt ért el. A munkát nagy kedvvel, lelkesedéssel végezték — a gazdaság dolgozói elismeréssel nyilatkoztak róluk. Az asszonyok jő munkájukkal elősegí­tették, hogy a ragályi állami gazda­ság behozza lemaradását a növényápo. lásban, nyugodtan, nagy lendülettel láthatott hozzá az aratási, cséplési elő­készületekhez. VASZTL ISTVÁN gazdaságvezető helyett ee A sátoraljaújhelyi közgazda- sági gimnázium leány­tanulóinak versenyfelhívása A sátoraljaújhelyi közgazdasági gim­názium leánytanulói elltatároztál;, hogy résztvesznek valamelyik állami gazda. Ság növény ápolási munkáiban és a so. ronkövetkező többi feladat végrehajtó, sában. Versenyre hívták ki a megy«, többi közgazdasági gimnáziumának leánytanulóit az alábbi verseny pontok alapján. 1. Az iskola tanulóinak hány száza, lék# vett részt mezőgazdasági munká­ban. t. Milyen eredményeket ének el a munlcában. ■ \ A verseny elbírálására a Megyei Tou nácsot, a DISz Megyei bizottságát és az állami gazdaságok, megyei központ, ját kérjük fel. BOLDIZSÁR KLÁRA, ZADOR1 ERZSEBET, I MOLNÁR BORBÁLA üt fllkolmánv Hagia méltó meaiinncpléssárl! A Borsodvidéki Mélyépítő Vállalat dolgozóinak újabb kötelezettségvállalásai A Diósgyőri Gépgyár kezdeménye­zése Széleskörű- visszhangot váltott ki a Borsodvidéki Mélyépítő Vállalat dolgozóinak körében is. Elhatározták, hogy újabb kötelezettségvállalásokat tesznek az Alkotmány Napja méltó megünnep'ésére. A műszaki vezetők a felajánlásokhoz igen nagy segítséget nyújtottak azzal, hogy a tervet bri­gádokig, egyénekig felbontották. Az aktíva.értekezleten Kőhalmi Imre elv­társ, párttitkár az Alkotmány jelen­tőségét méltatta, kiemelte a Diósgyőri Gépgyár kezdeményezésére indu't mozgalom fontosságát. Az aktíva.érte. kezleten igen sok értékes felajánlás hangzott el; így például a kisgép­alapok, a salakfeldolgozó, a hűtő­torony építkezés, a széntároló és az ifjúsági, valamint a homokelőkészítő munkahelyek dolgozói havi tervük 10 nappal előbb történő befejezésére tet­tek vállalást. Több munkahely dolgo­zói párosversenyre hívták egymást. Az egyéni felajánlások közül ki-* emelkedik Gál József 8 tagú sztahá- novista kubikos brigádjának válla­lása-Több brigád között indult páros, verseny Bereczki Albert és Juhász István ácsbrigádjai a Sári ácsbrigá­dot, Hegedűs Pál ácsbrigádja Kállai József ácsbrigádját szólította verseny­re. Fésűs Pá) vasbetonszerelő bri­gádja a vállalat valamennyi hasonló brigádját; Komlódi Pál kubikos bri­gádja a vállalat valamennyi kubikos brigádját hívta versenyre. Számos szellemi dolgozó tett igen fontos vál­lalást. A felajánlások elhangzása után Bondor József elvt-árs vállalatvezető 27 dolgozónak sztahanovista oklevelet, és pénzjutalmat, 9 dolgozónak újító oklevelet és pénzjutalmat adott áh A somsályi bányászok versenyfelhívása a farkaslyukiakhoz Az Ózdi Szénbányák Vállalat som­sályi bányaüzemének dolgozói a szén- termelés fokozása, az ötéves terv győzelmes végrehajtása érdekében párosversenyre hívták a farkaslyuki bánya dolgozóit. A somsályi bányászok vállalták, hogy napi termelési tervelőirányzatu. kát 2 százalékkal túlteljesítik, műsza- konkint az eddigi átlagos 19 cm he­lyett 21 cm-re teljesítik elővájási fel. adataikat a palatartalmat 2 százalék­ra csökkentik, kiszélesítik a sztahano­vista és az újító mozgalmat, a munk?- módszerátadás segítségével a 100 szá. zalékon alul teljesítők számát az év végére 1 százalékra szorítják le, a je­lenlegi 3 százaiéinál 2 százalékra csökkentik az igazolatlan műszakmu­lasztások számát,- 10 százalékkal csök­kentik az üzemi balesetek számát, 89 ezer forint értékű anyagot takaríta­nak meg, 2 százalékkal túlteljesítik ezévi önköltségcsökkentési tervüket, tervszerűbbé teszik kapcsolatukat a testvér-üzemekkel. A műszaki dolgo­zók vállalták: a felajánlások sikeres végrehajtásához biztosítják a műszaki előfeltételeket, minden támogatást megadnak a fizikai dolgozóknak, hogy felajánlásaikat lehetőleg túltel. jesltsék. A somsályi bányaüzem dolgozóinak nevében Tollár István párttitkár; Bozó Béla üb. titkár és Légrádi Jó­zsef üzemvezető helyettes Irta alá- a versenyfelhívást. Irán István elvtára, a Megyei Ta­nács elnöke az Eszakmagyai-ország va­sárnapi vezércikkében rámutatott arra, hogy falusi pártszervezeteiknek, helyi tanácsainknak nem lehet fontosabb fel­adata most, mint az aratási munkák időben való végrehajtásának biztosí­tása. Továbbá a cikk megállapítja: ,,Gondoskodtunk az állami gazdaságok részére a szükséges mi.uikaerőtoborzás- lól és a magángazdaságok munkaerői­nek biztosításáról... Biztosítottuk a szükséges munkaeszközöket, arató, és cséplőgépeink szakszerű kijavítását... Felkészültünk arra, hogy célkitűzéseink megvalósítása, a dolgozó nép kenyeré­ért folyó harcunk az ellenség, a kulák erős ellenállásába fog ütközni. Ennek leküzdése érdekében minden előkészüle­tet megtettünk, hogy elejét vegyük az ellenség várható kísérleteinek ,.. “ Es tovább lehetne sorolni mindazo­kat, amikről a cikk beszámol, hogy milyen lépéseket tettek annak érdeké­ben, hogy az aratás-cséplés munkála­tokat megyénkben idejében elvégezzék és befejezzék. NEM KETSEGES, hogy vannak bizonyos előkészületek, hogy jártszerve- zeteink, s legnagyobb tömegszervezete­ink. a tanácsofa és a többi tömegszer- .vezetek széles körben tudatosítják a dolgozó parasztság között az aratasi munkálatok jelentőséget. Állami gaz­daságaink, termelőszövetkezeteink, dől. gozó parasztságunk) részéről vannak helyes kezdem egyezések. Egyre nő azoknak az állami gazdaságoknak, ter­melőszövetkezeti csoportoknak és közsé­geknek a száma, amelyek vállalásokat tettek, hogy az aratást és a cséplési íaitíőbb befejezik. Azonban ez még nem minden. Hely­telen volna nem számolni azokkal a hitókkal, amelyeket, lia idejében nem javítunk ki, beiolyásolhatják az aratás, cséplés gy-ors végrehajtását. Hiba volna abban a. tévhitben ringatni magunkat, hogy ..mindent megtettünk, most már az 'eredmények maguktól fognak meg. ezüietni“. Ezt maga a cikk is felem­líti és hangoztatja, hogy továbbra is szék» körben tudatosítani keli az ara- tás-cséplés jelentőségét, mozgósítani kell a dolgozó, parasztokat, párttagja­ink, tanácstagjaink járjanak élen az aratás-cséplósi munkálatok elvégzésé, ben. Nézzük meg azonban közelebbről azokat a kérdéseket, amelyekkel a cikk1 is foglalkozik. Az egyik a munkaerő biztosításának’, kérdése. Hogyan állunk ezzel? Többé-keyésbé vannak eredmé­nyek. De más kérdés az, hogy az ál­lami gazdaságokba toborozzuk a mun­kaerőt és más az, hogy biztosítva van.e |t munkaerő 1 Van még állami gazdaság, ahol a munkaerő biztosítása terén hiányosság mutatkozik. Ez nem kis mértékben ab­ból adódik, hogy egyes állami gazdasá­gok vezetői úgy vélik, hogy a munka­erő minden felvilágosító munka nélkül jelentkezik majd, vagy úgy gondolják, hogy a munkaerő biztosítása nem rá­juk tartozik. Ezeknél az állami gazdaságoknál el. felejtik, hogy nálunk nincs munkaerő- felesleg, — mint a kapitalista orszá­gukban —v nálunk minden területen munkaerőhiány tapasztalható. A mun­kaerő nem megy csak úgy magától még állami gazdaságainkba sem dol­gozni. Az állami gazdaságok vezetői felelősek azért, hogy a munkaerő az állami gazdaságban biztosítva legyen. Ez azonban nem jelenti azt. hogy já. rási, illetve községi tanácsaink ne nyújtsanak ebben segítséget állami ga zdasá gainknato. Ugyanakkor rá kell mutatni arra ;s, hogy nem elég csak a munkaerő biz­tosítása, — a meglévő munkaerőt he­lyesen is kell alkalmazni. Egyes állami gazdaságainknál oz nem történik m“g. Ezt mutatja állami gazdaságainknál a növény ápolási munkálatok végrehajtá­sa., amikor megtörtént, hogy nem a legfontosabb helyre összpontosították a munkaerőt, hanem olyan helyekre, amolyek kevésbbé fontosak voltak. AZ EGYENI GAZDASÁGOKNÁL. főleg a kulák-gazdaságoknál, számta. lan helyen tapasztalható, hogy a kidá­kok nem biztosították az aratómunká- Sofaat. Különböző okokra hivatkoztak, hogy ilyen ürügyekkel szabotálják a Lennée betaiaritás'át és minél nagyobb kárt tegyenek dolgozó népünk kenye­rében. Történt.e már ezen a téren felelős sógrevonás? Ellenőrizték-e tanácsaink, hogyan van biztosítva az aratás zavar­talan végrehajtása a kulák.gazdaságok, ban? Ezen a téren opportunizmus, megalkuvás mutatkozik egyes tanácsa­ink részéről, szemet hunynak a kulá- kok aknamunkája felett. Nem lehet figyelmen kívül hagyni termelőszövetkezeti csoportj aibkat sem, márpedig ezekkel a cikk1 nem f(^lakko­zik. Termelőszövetkezeti csoportjaink többségénél biztosíték van arra, hogy a tagság és a családtagok mozgósítá­sával az aratási munkálatokat 8 nap alatt, vagy ennél is hamarább be tudják fejezni. De van a termelőszövetkezeti csoportnak egy kisebb része, ahol a tagság egy része, vagy a családtagok nem dolgoznak. Van.e ezeknél a ter­melőszövetkezeti csoportoknál biztosí­ték arra, hogy az aratást és eséplést időben befejezik? így nincs. Es meg- tettékie tanácsaink, hogy ezeknek a termelőszövetkezeti csoportoknak veze­tőségét támogassák abban, hogy moz. gősítsák a tagokat és a családtagokat, bevonják őket a növényápolúsi vagy aratási munkálatok) végrehajtásába? Ezt kevésbbé lehetne mondani. Egyes tMn&cs&ink — még a járási tanácsok végrehajtó bizottságai is — közömbö­sek a termelőszövetkezeti csoportok munkája iránt. Lehet-e ezejtután arról beszélni, hogy a munkaerő minden területen biztosít­va van? Nem lehet. Tovább kell tehát folytatnunk a munkaerő mozgósítását, még hozzá sokkal jobban, mint eddig! Szigorúan felelősségre kell vonni azo­kat a kulákokat, akik eddig nem biz. tosították az aratáshoz szükséges mun­kaerőket. Termelőszövetkezeti csoport­jainknál et kell érni, hogy minden termelőszövetkezeti csoporttag s a családtagok kivegyék részüket az ara­tási munkálatok végrehajtásából. Eh­hez pedig szükséges, hogy a járási és a községi tanácsok) ezen a téren ne csak szavakban, hanem tettekkel támo. gassák a termelőcsoport intézőbizottsá­gának munkáját. A MÁSIK KÉRDÉS: az arató- és cséplőgépek kijavítása Igen, ezen a téren is van eredmény, ami nem két. séges, annak eredménye, hogy tettünk ezen a téren is lépéseket. De helytelen volna; ha nem vetnénk fel élesen a hibákat és nem tárnánk fel a hibák okait, hogy a meglévő hiányosságo­kat a hátralévő idő alatt ki tudjuk küszöbölni. Lehet-e szakszerű gép. javításról beszélni akkor, amikor az aratógép a bodrogkeresztúri termelő­szövetkezeti csoportnál megkezdte munkáját és mindjárt e-l is romlott? Vagy amikor a jajhalmi állami gaz­daságnál kipróbálják a kombájnt és járatás közben széjjel esik? Szakszerű kijavításra az; hogy jónéhánv gép­állomásnál még mindig nem javítot­ták ki a cséplőgépeket, holott a ha­táridő már alaposan lejárt? De ennél is nagyobbfokú a lazaság a magán, cséplőgépeknél, amelyeknek egyrésze még javítatlan, más részénél — ha kj is javították —, semmi biztosíték nincs arra; hogy a csépléenél zavarta­lanul fog dolgozni Van-o tehát biztosíték ezekután arra. hogy mind az arató, mind a cséplőgépek zavartalanul fognak dol­gozni? Hozzátehetjük, hogy erre csak akkor lesz biztosíték, ha az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben törté­nik az arató, és cséplőgépek kijavítá­sának ellenőrzése; ha a Megyei Tanács végrehajtóbizottsága, a járási és a községi tanácsok szigorúan felelős­ségre vonják azokat, akik hanyagsá­got, nemtörődömséget tanúsítanak ezen a téren. Vonatkozik ez elsősor. ban a eséplőgéptulajdonosokra; de feie’ősségre kell vonni azokat a gép­állomásvezetőket is, akik lazaságot, nemtörődömséget tűrtek meg a gépek kijavítása terén. VÉGÜL A HARMADIK KÉRDÉS: megtettünk-e mindent, hogy elejét ve. gyük az ellenség várható kísérletei­nek? Gyűléseken; értekezleteken, jé pár. szór szú esett arról, hogy „számolni kell az ellenség ellenállásával, amely­nek törekvése odairányul; hogy ve­szélyeztesse a termésbetakarítás mun. -kait“. Ezen a téren is történt agy-két dolog, egyes cséplőgéptulajdonos kulá­kokat felelősségre vontak De hiba volna, ha nem látnánk meg már most az ellenség tevékenységét, egyrészt a ku’ák.gazdaságokban a munkaerő biz. tosításának elmulasztásánál, másrészt a cséplőgépek kij a vitásának szabó-tá­lasában, vagy felületes kijavításában, harmadrészt a tojás- és baromfibeadás és végül az ellenséges hírverések te. rén. A munkaerőről és a cséplőgépek ja. vitásáról már volt szó, nézzük az utóbbi két kérdést. Mi az oka, hogy a kulákok tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket nem teljesítik, hogy különböző rémhíreket terjesztenek? Nem. kis mértékben az, hogy nem lép. tünk fel e]ég keméfiven az ellenséggel szemben; engedtük, hogy egyes tanács­elnökök — mint a mezözombori is — a kulákok nótáját fújják. Nem csap­tunk le keményen a rémhírterjesztő ku’ákokra, akiknek az a céljuk, hogy nyugtalanságot idézzenek elő a doj. gozó parasztok köz-ött, fékezzék az aratás gyors végrehajtását. Lehet-e tehát arról beszélni, hogy minden területen megtörténtek az előkészületek és minden biztosíték meg van arra. hogy az aratást, a csépiéit idejében végrehajtsuk? A válasz 'az, bogy nem. Majd ha a meglévő hibákat kiküszöböljük, ha nem bízzuk el ma­gunkat, ha nj.p mint nap szemeiéit tartjuk a nehézségeket és nem hátrá­lunk meg előlük, ha felszámoljuk asr. Cvyo.c. ' Í1 ló rtr ' fnTn«?z '‘ó megalkuvást, ha az ellenségre könyör­telenül lecsapunk, há az aratási mun­kálatokat gyorson és időben, szem­veszteség nélkül végrehajtjuk, ha a eséplést nem augusztus 31-re, hanem legkésőbb augusztus 15-re megyénk területén befejezzük, ha y, tarlókán« tűst és a másodnövények vetéséi a Minisztertanács határozatának megfe­lelően végrehajtjuk," ha a tojás- ras a baromfi-, valamint szénabégyüjtés előirányzatát, teljesítjük, ha Alkotmá­nyunk ünnepére, augusztus 20-ra ke­nyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségünket teljesítjük — maid akkor mondhatjuk, hogy megtettünk mindent ynnak érdekében, kogv az a*r.'(itás-csép!é:.i és begyűjtési munkáló­VV9A -iól Vr*2*P77 iil<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom