Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-27 / 121. szám
Vasárnap, 1051. Övi május hő 27 ÉSZAKMAGYARORSZAG 7 Nagy Gusztáv tiszalúci középparaszt írja: Ismertessék meg Telünk a tszcs-k belső életét, hogy ősszel teljes meggyőződéssel aláírhassuk a belépési nyilatkozatot Tiszalúcon, amikor mogalakult a termelőcsoport, bennem is felötlött a gondolat: mi lenne, ha belépnék? De csak eddig jutotfam. Olvastam, hal- iotam én már sokat a tszcs-rő:, munkájáról, eredményeiről, de hát csak nem jutottam dűlőre gondolataimmal. Igaz az is, hogy ehhez a községünkben nem adt'ak valami nagy segítséget. Egészen pontosan máig 'sem tudom, hogy tulajdonképpen mi is az a tszcs, hogyan megy ott a munka, miként osztják el a jövedelmet, meg sok másf, ami nagyon érdekel. Gátolt végleges elhatározásomban az is, hogy — megvallom őszintén — nem is mer. tem érdeklődni. Azért nem, mert gondoltam: öreg vagyok már, minek keltenék én oda, hátha azt mondanák, hogy meg sem állanám a helyemet. Ilyen kétségek gyötörtek. A népnevelőket hiába vártam, elkerülték a portámat. De szerettem volna pedig hallani ezekről én is, mindenről. Arról például, amit az újságban olvastam, hogyan ért el a me- zöcsáti csoport egy-egy tagja ii—10 ezer forintos évi jövedelmet is. Az is igen gondolkodóba ejtett, hogy a nagy j jövedelem mellett könnyebb munkát végeznek a csoporttagok, mint az egyénileg gazdálkodók. Sok minden másra is kíváncsi voltam. A minap aztán beszélgettem egy fiatalemberrel — talán a szövetkezettől volt — és ő mindenre megadta a választ. Megtudtam, hogy nincs mit félni amiatt, hogy én idős vagyok már. Megértettem — úgy is van — ahogy fiat'al barátom mondotta, hogy a ^közös lónak túrós a háta" meséjét, ezt a rágalmat a tszes-kre a kuiákok terjesztik, mert hát ők nem léphetnek be a csoportba, bármennyire szeretnének is, hogy ott romboljanak. Megtudtam ebből a beszélgetésből, milyen az egyes, keftes és hármas típusú termelöcsoport, meg hogy a III. típusban mindenki munkaegység szerint dolgozik. A lusta kevesebbet, a szorgalmas többet kap. Felfigyeltem erre, hiszen én szeretem a munkát. Megtudtam, hogy az idősebbeket is megbecsülik, megfelelő munkában fog. ialkoztatják. Elkezdtem számolni. Kiderült, hogy ha megszakadok, akkor sem érem utói a csoportot. Tavaly -is annyit dolgoztam, hogy talán senki többet, még sem értem el olyan terméseredményt, mint a tszcs. Jó 2 mázsával lemaradtam mögöttük. Nem is érhettem, hiszen én két tehénkével túrtam a földet, míg nekik a gépállomás szántott, vetett és nem is volt annyi gondjuk-bajuk, mint nekem. Az igazság: kevesebb, könnyebb munkával többet gyarapodtak ugyanannyi idő alatt mint én. Mennyi gondom volt és van ma is. Tiz hold földem 20 darabban fekszik. Az egyik helyen még be sem fejeztem a munkát, már éget a másik. Majd hogy mindig kifutok az időből. Van egy darabka földem a községtől 4 km-re. Amíg oda kiérek, beletelik egy egész óra, vissza ugyanannyi. Egésznapon át kell szántani, dolgozni, én is fáradok, az iga is, még sem tudom megadni a földnek azt a munkát, amilyent kellene. Ezalatt az idő alatt a traktor egészen biztosan és jobban is megmunkál legalább 6 hold földet. Közben apró-cseprő gondok, kiadások gyötrik az embert. Amellett, hogy el is fáradok az egész- napi munkában, meg hogy a tehén sem ad elegendő tejet, azon is kell törni a fejemet: holnap a kerékre rá- fot kell huzatai, eltörött a szekéroldal, meg keil csináltatni, az ekevas is köszörűre éhes és más egyéb. Aztán a családra is gondolni kell. A leányomnak, a feleségemnek, jómagámnak is ruha, cipő koll. Igaz, ennek nem vagyunk szükiben. A népi demokráciában erre is bővebben jutott már, jobban élünk, de hát miért ne éljünk még jobban, ha lehet. Mert lehet ám, csak be kell lépni a csoportba és becsülettel kell dolgozni, Annál is erősebbben foglalkoztat ez a gondolat, mert a lányom mái eladó, sorban van. Ma-holnap férjhez megy. A feleségem beteges, egymagám nem fogok tudni megbirkózni a 10 holddal. Látom, egyre jobban látom, hogy mi az egyedül helyes választás. Az Eszakmagyarországnak azért Írtam, hogy elmondjam a kérésemet. A népnevelők ismertessék meg velem — ugyanígy minden dolgozó paraszttal — még közelebbről a tszcs belső életét. Vigyenek cl bennünket a me- zőesáti, a bodrogkeresztúri, vagy más régebbi csoporthoz, hadd nézzük meg, hogyan dolgoznak azok. Hadd legyek risztában én is * mindennel töviről- hegyire, hogy Ősszel, amikor jelentkezem, mert mindjobban érik már bennem ez az elhatározás, teljes meggyőződéssel aláírhassam a belépési nyilatkozatot. NAGY GUSZTÁV 10 holdas középparaszt, Tiszalúc » Nagy Gusztáv tiszalúci középparaszt levele bizonysága annak, milyen fokozódó érdeklődéssel fordulnak megyénkben is a középparasztok a termelőszövetkezeti mozgalom felé. A levél egyben rámutat arra is, hogy ezeknek az egyre öntudatosabb közép, parasztoknak körében sok helyen — mint a levélíró megállapítja, Tisza- lúcon is — elhanyagolják a rendszeAz edelénví ■ járás egész évi tojásbe. gyűjtési tervét eddig 17.1 százalékban, július 1-ig esedékes előíiását 24.5 százalékban teljesítette. Becskeháza 56.6, Tomabarakony 42, Komjáti 41.5, Nyo. már 35,6, Tornanádaska 32.9, Balajt 32.2, Perkupa 32.2, Debréte 31.9, Da. mák 31.3, Tornakápolna 31.2, Mucsony 29.7 százalékra teljesítette egészétvi előírását. Ezzel szembe» Alsótelekea 4.3, Felső- telekes 7.8, Szakácsi és Kurittyán 6.7, Szuhogy 7.2, Rakacaszend 8.8, Szendrö 9 százalékot teljesített. Ott jók a tójáé- begyűjtési eredmények, ahol erélyesen fellépnek a kulákokka] szemben, a lemaradt községekben viszont tűrhetetlen megalkuvást mutat a helyi tanácsai oeztályellenséggel szemben. Komjáti 41.5 százalékos eredményét nem utolsósorban annak köszönheti, hogy a kuiákok s számukra előírt 7200 drb. rés felvilágosító munkát. Nemcsak Tiszalúcon, de megyénk minden községében meg kell szívlelni Nagy Gusztáv és a hozzá hasonló középp árasztok bírálatát javaslatát. A népnevelőknek és a termelöcsoport tagjainak számokkal, tényekkel, adatokkal jól alátámasztott felvilágosító munkát kell végezniük a még egyénileg dolgozó kis- és középparasztok köréhen, válaszoljanak a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos minden kér. désükre, szervezzék meg a termelőcsoportokban a látogatást, hogy egyre sikeresebben hajoljunk a Pártkongresszus által elénk tűzött nagy feladat, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megvalósításáért. Az állami gazdaságok nemrégiben lezajlott országos tanácskozásának anyagát megyénk állami gazdaságai üzemi értekezleteken tárgyalták meg. Az abodi állami gazdaság üzemi érte. kezletén felszólalt többek között Sperka Ferenc, az üzemi pártszervezet titkára. A hibák és hiányosságok egyik fő oka — mondta —, hogy a pártszervezet nem töltötte be vezető szerepét. Hiányos volt a szervező, felvilágosító munka, ezért a gazda. Ságban igen sokan csak 100 százalékon alul teljesítettek. Hiányzott a dolgozók bírálata, amit nem ébresztett fel a pártszervezet. Baromfival üzérkedtek Kenézlő község tanács» leleplezett egy feketéző sátoraljaújhelyi kulák- hentest. Fekete Béla sátoraljaújhelyi hentes és segédje, Kazimér Béla ösz- szejátszott Korpái Jánosné kenézlői asszonnyal. A hentesek nagymennyiségű baromfit vásároltak fel, amelyeket Korpái Jánosné az állatok tolláért megtisztított. A tisztított baromfit a hentes és segédje beazál'ította Sátoraljaújhelyre, ahol azt a megengedettnél magasabb áron hozták forgalomba. A tanács mindhármuk ellen megindította a .szigorú eljárást. Laci és Juliba Két gyermek megy 'beszélgetve a Széchenyi utcán. Az egyik kislány, a másik kisfiú. S—10 évesek lehetnek, A kis lány kezében bevásárlószatyor tele zöldségfélékkel. A kisfiú kenyeret visz a hóna, alatt. Cukrot rágcsálnak. Mindkettő erősíti a maga igazát, Végül is a kisfiú, aki egyébként a kislány, nak csak a válláig ér, nagy garral kezd magyarázni. Na, ide figyelj Juliba, ha nem hiszed el, hogy a vörösréz az többet Sr, mint a vas, hát délután eljössz velem Virág bácsihoz és tőle majd megkérdezheted. En különben is megyek Virág bácsiékhoz, mert szedi az ócskavasakat, meg az üvegeket is, legalább segítesz elhozni. Az üvegek kilójáért egy- huszett adnak, még akkor is, ha törött. Julika szótlanul megy tovább, de látszik, hogy valamin töri a fejét. Végül megszólal: — Te Laci, csak. ugyan többet ér a vörösréz, mint a vasi Ha én beadom a rezemet.,, — Neked van rezed f — Van igen. — Hát igazán nem szép tőled, hogy ezt nem mondtad nekem — mondja szemrehányóan Laci. — Node mennyi rezed van! — Hát vagy úgy négy és fél kiló. Menynyit adnak érte, nem tudodt problémái...“ — Körülbelül vagy 90 forintot kapsz érte. Juliska arca felderíti és most már 6 kezd magyarázni Lacinak. — Ha csakugyan tO forintot kapói;, akkor megveszem az emlék, könyvet, 5 forintot meg a koreai pajtásoknak küldök el, — Te a koreai pajtásoknak küldesz pénzt? — Igen. — Julika, tudod mit. nekem is van két forintom. küldjük el együtt. 'A két gyermek arca örömre derül, ügy látszik, hogy hazaértek. A kislány késenfogja a kisfiút és vigyázva men. nek át az úttesten. 'd. >.) megígérte, hogy össze. A Mákokkal szembeni megalkuvás akadályozza a tajáskegyiijtést az edílényi járás több községében Eredményes üzemi értekezlet az abodi állami gazdaságban Opera-operett est a Miskolci Nemzeti Színházban A Muzsika Kangversenyrendező Vállalat harmadik bérleti hangversenyét május 29-én, kedden este 8 órakor tartja meg a Miskolci Állami Nemzeti Színházban. A hangversenyen közreműködik Páka Jolán, Simándi József, Halász Éva és Kövesdy Pál. Zongorán kísér Arató Pál. A műsoron a Traviata, a Rigoletto, a Tosca, a 3zevillái borbély és a Hovancsina operákból, a Szabad szél, a Dohányon vett kapitány, a Denevér, a Tavaszi hangok című operettekből adnak elő részleteket. Jegyek elővételben az IBUSz-ban kaphatók. tojásból 4010-et már beadtak, Tom»- barakonyban a kuiákokra kivetett 8700 tojásból 3040 már bekerült a szövetkezet raktárába. Alsótelekes a legrosszabb a járásban. A kuiákok a számukra előírt 2280 drb. tojásból eddig mindössze 140 darabot adtak be. Felsőtelokee is hasonló képet mutat, a kuiákok 2280 drb előírásukra még csak 295 drb tojást adtaik be. — Szendrő, a járás legnagyobb községe leginkább lerontja a járási átlagot. Tojásbegyüjtési előírása 123.080. Be. gyűjtési eredménye csak 11.175. Egy hét alatt is mindössze 900 volt az emelkedés. Ennek oka elsősorban az, hogy a kulákokkal szemben teljes megalkuvás, opportunizmus tapasztalható, különösen a tanács titkára részéről. Az edelényi járás tojásbegyüjtési számadatai jó tanulságul szolgálhatnak megyénk minden járása számárai — A munka jobb megszervezése, meggyorsítása érdekében rendszeresít, jük az üzemegységenkint hetenkint megtartandó üzemi értekezleteket; — közölte Palkó József gazdaságvezető. Czipa Antal felszólalásában a bizalmi hálózat hiányát kifogásolta. Többen fokozottabb takarékosságra hívták fel a figyelmet. Mások a munkafegyelem megszilárdításáról beszéltek. Sikeres volt az értekezlet. Bizonyos, hogy az abodi állami gazdaság ezután jobb eredményeket fog elérni. Szabó János levelező Encsi levelezőnk, Juhász János nagy lelkesedésed ir a falu dolgozó parasztjainak jő munkájáról. A határ olyan gyönyörű — írja —, mint még sohasem volt. Boldogok is az enesi dolgozó parasztok és nagy lendülettel végzik a növényápolás! munkát. * Iski Antal cigándi levelezőnk közli: A cigándi „Petőfi« tszcs tagjai nagy lelkesedéssel végzik tavaszi munkájukat Értékes jő munkájuk 8 a kedvező időjárás eredményeként 18 mázsás búza átlagtermésre számítanak. A termelő, csoport tagjai megalakították szabadságharcos csoportjukat éa DlSz-szerve- zetüket. Ezévi tervükön felül 41.400 tonna szén termelésére tettek vállalást a Szuhavölgyi Szénbányák üzemel A Szuh&vöigyi Szénbányák Vállalat üzemei ezév áprilisában párosverseny, be léptek a Tatabányai Szénbányák üzemeivel. A Szabad - Nép egyik cikkében bírálatot gyakorolt erről a párosversenyröl, mert a vállalások olyanok voltak, hogy nem adtak alapot a versenyeredmények értékeléséhez. Pártunk központi lapjának bírálata nyomán a versenyszerződést most módosították. Füsti Molnár László elvtárs, párftitkár, Oroszi György, a termelési osztály vezetője és Popovics György, Kiss Sándor, Farkas István sztahánovisták utaztak el evégböl Tatabányára. A módosítóét versenyszerződés szerint a Szuhavö'gyi Szénbányák üzemei vállalták, hogy ezévi termelési tervüket december 21-re befejezik és az év végére tervelőirásukon felül 41.400 torma szenet adnak népgazdaságunknak. Vállalták a szenclöt'eljesítménv havonta történő emelését, a béralap szigorú betartását, az anyagköltségelőirányzat csökkentését. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében az igazolatlanul hiányzók műszak- számát a múlt évi 2.8 százalékról az év végére 1.5 százalék alá akarják csökkenteni. A tatabányaiak válla, lálás* ezen a téren az. hogy a mult- évi 1.6 százalékos átlagos igazolatlan mulasztást az év végére 0,8 száza-. lókra kívánják ^csökkenteni. A Szuhavölgyi Szénbányák üzemei, nek vállalásában szerepel, bogy a munkamódszerátadás kiszélesítésével, a közvetlen műszaki segítségnyújtással, a ciklusos munkamódszer fokozottabb alkalmazásával az év végére legalább is 30 százalékon alulra csökkentik a 100 százalékon alul teljesítők számát. Jó felvilágosító, szervező munkával elérik, hogy a dolgozók 80 százaléka hosszúlejáratú versenyszerződést kössön. A Szuhavölgyi Szénbányák iizomeí a hónap elejéhez viszonyítva szépen emelik termelésüket, de még komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy ehavi tervüket teljesítsék, sőt — ver. senyvállalásuknak megfelelően — már most terven felül is termeljenek szenet. (Az egyes üzemeknél az első szám a hónap első napjának tervtelje, sítését, a második szám a legutóbbi tervfeljesítési adatot jelenti.) Ormospuszta 67.4—90.5 százalék, Rudolf, telep 61.2—96 százalék. Felsönyárád 64—89.7 százalék, Kurittyán 44.2— 95.2 százalék, Alberttelep 71.5—-60.2 százalék, Sajókaza 35.4—91 százalék. Szuhakálló 34.2—91 százalék. Vállalati összesítésben: 57.5—90.8 százalék. A hónap utolsó napjaiban ^Villám- versenyt rendeznek az egyes üzemekben a lemaradás behozására. A Sajószentpéteti Magasépítési Vállalat felelőtlen építkezései Otmospuszíán, Albert- telepen és Lak községben A Sajőszentpéteri Magasépítést Vállalat gondatlan, felületes, felelőtlen munkájának súlyos követkéz, ményei tapasztalhatók az ormos- pusztai, alberttelepi és laki építkezéseknél. Lakon orvosi rendelőt és lakást építettek. A bejárat betonozása és a járda a rossz munka következtében széjielment. Az ajtókról és az ablakokról lepergett a festék. Több ablakot nem lehetett kinyitni, vagy ha kinyitották, nem tudják utána bezárni. A parketta felpúposodott olyannyira, hogy például emiatt a föléépltett cserépkályha is megrepedt. Milliós költséggel emeletes, modern legényszállást építettek Ormos- pusztán. Súlyos hibákat követett el a Sajőszentpéteri Magasépítési Vál lalat ennél az építkezésnél is. Az építésvezető elmondotta: egy másik községben óvodaépítésénél kettős bitumennel szigeteltek, holott talaj, viz nem fenyegetett — Ormospusz- tán viszont, ahol nagy a talajvíz, csak trikozános cementtel szigeteltek, bár ő szővá is tette, hogy ez a szigetelés nem lesz megfelelő. Az épület alagsorában fel is fakadt a talajvíz, még a lerakott deszkákon sem lehet már az alagsorban járni. A viz felszívódik a falakba is, köz. egészségügyi szempontból tehát ebben az állapotban nem vehető át az épület. Nagyfokú gondatlanságra és nemtörődömségre vall. hogy az épületből a szennylét közvetlenül az épület előtti árokba akarták vezetni, Így építették meg a csatornát. A mosdó és zuhanyozó, illetve az öltöző közé „elfelejtettek" ajtót készíteni. Az öltözőből ki kell menni a folyosóra, hogy a zuhanyozóba Juthassanak, fürdés után ugyanezt az utat kell megtenni. A mosdóval kapcsolatosan egyébként a tervező irodát is felelősség terheli, mert nem végzett körültekintő munkát. A 104 személyes legényszállőnak napi 10 köbméter vízre van szüksége ezt abból a kb. 6 köbméter teljesítőképességű kút- ből akarták felszlvatni, amely egyébként nélkülözhetetlen Ormos, puszta ivóvízellátásához. Ha a Sajőszentpéteri Magasépítési Válla, lat helyre is hozza a hibákat és az épületet átveszik, a dolgozók beköltöznek. a mosdót és a fürdőt egyelőre nem tudják használni. Közegészségügyi szempontból hiba az is, hogy az építkezésnél a konyhában nem gondoskodtak bnr. gonyahámozás s egyéb munkák elvégzésére előkészítő helyről, ablak nincs, amelyen az étkező felé az ételt kiadhatnák. Padlásfeljárót nem készítettek, a falban helyeztek el néhány ,,U"-vasat, amelyeken a kéményseprő ugyan felmászhatik. de például a ruhát a padlásra már nem lehet felszállltani. Nyilvánvaló pedig, hogy mosás is lesz a 104 személyes legénySzálláson . . . Nem gondoltak a takarékosságra sem. A fürdő számára épített kazánokkal meg tudták volna oldani az egész épület központi fűtését, ehelyett a szobákban helyeztek el kályhákat. Piszokkal jár, több személyzetet igényel a szobánkinti fűtés, a központi fűtés más szempontból is egészségesebb és gazdaságosabb lett volna. Szővátettük már az Ezakmagyar- országban, milyen sok hibát követett el a Sajőszentpéteri Magasépítési Vállalat az alberttelepi fürdő építésénél is. A hibák kijavításához két hónap óta azonban még hozzá sem kezdtek, emiatt a fürdőt, nem tudják használni. Pártunk és kormányzatunk gondoskodása nagy beruházásokkal biztosítja a bányászok munkakörülményeinek további javítását, a falu egészségügyi színvonalának esnelé sét is. A Sajőszentpéteri ’Magasépítési Vállalat — mint a felsorolt pél. dák mutatják — hanyag, rossz mun. kájával akadályozza ezeknek a cél, kitűzéseknek megvalósítását. Szabotáló kuiákok Tolcsván A tolesvai dolgozó parasztok nagy szorgalommal végzik a szólőmunkákat. Ugyanakkor a kuiákok szabotálják a fé„ adatok elvégzését. Lauren esik János kulák neve most is a szégyentáblán szerepel, mert szőlőjét nem kapáltatta meg, holott más már permetezi. Kubelka Ottó rémhírterjegztö kulák földjét még most sem szántotta fel és vetette be. Ezeknek a kártevőknek szigorú meg. büntetésére megindították az eljárást. (PeleSrini Jánosné.) — Mexiko CVyben egy nagy acéláru, gyár 4200 munkása sikeres sztrájkot rendezett. A gyár tulajdonosai nagyobbrészt amerikaiak, akik kénytelenek voltak a munkások egységes és harci fellépésének engedve, a béreket 8 százalékkal emelni.
