Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-24 / 118. szám

Az üzemi és városi kulturverseny tanulságai megyénkben A tavaszi üzepti-városi kultúrver. senyek nijjgyénkben is fényesen igazolták szj^a.is-ta kultúránk, ku’- túrforradjú/nunk erejét, kiterebelyese, dését. Ac Országos Népművelési Bi- Bottsá^, majd a SzOT felhívására ;i- zas .munka kezdődött a kultúresopór. to/Cnál, egyidejűleg pedig számos új kultúrcsoport alakult azokben az üte­mekben, vá|]a]atokná], ahol eddig a kultúrmunkával nem igen foga.,kor. tak, örtá'ló kultúrcsoport nem műkö­dött. $uk újonnan ajakul! csoport rövid idő alatt o]yan lelkes munkál fejtett ki, bogy nemcsak a. körzeti bemuta­tókon állta meg a bolyét, hanem be. jutott a járási, városi döntőkbe is. A kultúrverseny célját az ONB fel­hívása világosan megjelölte. Fejlessze a, kulturverseny dolgozó népünk tton a haza, megvédésére irányuló kemény elhatájozottságot, az ellenséggel szem. ben az izzó gyűlöletet, erősítse doj- gozó népünk egységét, a Szovjetunió, a Párt iránti hűséget, szeretetet, a szolidaritást a békeszerető né,pekkel. Lelkesítsen a szocializmus építésére, ötéves tervünk teljesítésére, a béke védelmére. Segítse harcunkat a kapi» tajista gondolkodás maradványai, az elmaradottság, a krtzóny ol]en. .tárul- jón hozzá termelésünk növekedéséhez, minőségi megjavításához. Népszerű, sítge az új ^ klasszikus magyar kul. túrát, 4 Hsovjot szocialista kultúrát és más t^rs’zágok hajadé kultúráját, har­coljon a, ku]_tűrfronton is támadó el. leaeéggel szemben. TI a ezeknek 3 cé]ki!üzéseknek a 11 szemszögéből megvizsgáljuk a me. gyénkben lezajlott üzemi és városi kultúr versenyek eredményeit, meg koi| Állapítanunk,. hogy a versenyre bem - vezelt kultúrcsoportok általában meg. értették , a v-erseny lényegét. Üze­meink, vállalataink dolgozói megér­tettek, hogy a kulturverseny ugye nem szűk körre elhatárolt ügy, ha-iem országos ügy, egész dolgozó népünk, enocialreta építősünk, békénk megvé­désének ügye. Amint azt Révai ejvtárs kongresszusi beszédében kifejtette, a kultúra, kultúrforrada,Jrnunk elválaszt, hatatlan a termeié« kérdéseitől. Megyénkben 247 csoport 6400 kultúr- m un kása neveeett be a versenyre. Ezek a számok hatalmasan i>lulir.ul. ják a tavalyiakat. Döntő változást hozott a verseny például Diósgyörva*. gyárban, ahol tava.ly még úgyszólván csak a központi csoportok képviseltek b, kultúraaunkát, ezévben viszont az ONB és a SzUT felhívására színre gombamódra nőttek kj az új üzemi csoportok, a közülük egyik-másik már a megyej döulöig is eljutott. Az iize. mi csoportok számának gyors növeke­dése, friss [endülete jó hatással vort a régi csoportokra is. Ezek is érezték; nem elégedhetnek meg eddigi eredmé­nyeikkel, hacsak nem akarják magú. kát kitenni annak, hogy a fiatalabb csoportok lepipálják őket- Az új cso­portokkal új tehetségek, új kezdemé­nyezések, új színek bukkantak fel, megerősödött a versenyszellem, íme. Ivet azelőtt gyakmn jankasztott az önelégültség, a babérokon való pihe­nés. lYJ inőségileg a kultúrverseny során először is abban mutatkozott meg a fejlődés, hogy maguk a ver­senyző csoportok helyen értetlek meg a kujtúrvorseny célkitűzéseit. A kul. túrvezetők, a csoportok túlnyomó ré­sze helyesen választott müsorszámok- kal szerepelt a versenyen. A megyei döntőig jutott csoportok műsoranyaga a legváltozatosabb területet ölelte fel, úgyhogy kitűzött eé]okat möjdnem kivétel nélkül érintették. Az elért mi- nöségí eredményekben döntő szerepe volt annak a felbecsülhetetlen értékű segítségnek, amit a miskolci, diós­győri és ózdi kultúrcsoportok közvet­lenül kaptak az itt vendégszereplő szovjet együttesektől, így legutóbb, a Mojszejev együttestől. Érvényesült ez a segítség a többi csoportnál is, ame­lyeknek vezetői, ku]túrfe!elöseí szem­tanúi lehettek a szovjet népi kultúra magasrendü megnyilvánulásainak. — Nagy segítséget nyújtottak a fejlő­déshez Rákosi és Révai elvtársak kon­gresszusi útmutatása', a. kongresszus határozata, Révai elvtársnak az íré* kongresszuson elhangzott beszéde is, valamint, a Szabad Nép, a Müveit Nép értékes elvi cikkei. Éjére lendí­tették a. Vultúrmunka fejlődését az olvasó ankétok és azok a megbeszélések, tapasztalatcserék, amelyeket több űzőmben, tömegszervezotben, egyes tanácsok népművelési állandó bizott­ságaiban rendszeresítettek. A helyi ta­nácsok zöme szivügyéuek tekintette a kulturverseny ügyét. Hozzájárultak végül a színvonal emelkedéséhez egyre gyarapodó kultúrotthonaink is. Maga a verseny egész menete egész megyénket, csaknem összeg üzemein­ket, vállalatainkat átfogó gyakorlati tapasztajatcser© volt. A csoportok tagjai részint sajátmaguk láthatták a többi csoporttal való összehasonlítás közben saját jó oldalaikat, erényeiket és hibáikat, részben pedig a. bíráló bizottságok megállapításaiból tudhat, ták ezeket meg. Fejlődőit a bíráló bizottságok mun. ká.ja is. így a miskolci városi döntőn az MSzT székházában versenyző cso- portok politikailag és szakmailag rész­letes alapossággal megokolt bírálatot kaptak a bizottság ©]nökétő] és © szakmai szakértőktől, ugyanakkor a közönség, az érdekeltek is résztvehpt. tek a vitában, hozzászólhattak a bíró. 'áthoz. A tovább nem jutott csoportok hasznos útmutatásokat kaptak tovább* fei’ődésükhöz. A z elért eredmények mellett rá ** kell mutatnunk a hiányosságok­ra is, Eze-k nagyrészt a versenyek meg- szervezAteben ütköztek ki, A miskolci járási bemutatón oeak egy tizem je. lent meg súlyos szervezési hiba. miatt. Maguk a megyei népművelési szervek 8 verseny alsó szakaszaiban ne,m tudató- sították, hogy a gyengébb, kezdő cso­portok számára az is nagy síkor és megtiszteltetés, ha a. járási döntőig el­jutnak. A járási és városi döntő bíráló bizottságai is nem egy helyen túlenyhe mértéket alkalmaztak a teljesítmények elbíraJáéánál. Ennék következménye, képen a megyei döntőbe bejutott, 56 cső. port közül az ©leö napon a bíráló bízott, eág igen kevés helyezésre, vagy dicséret­re érdemes csoportot talált. Annál mél több volt a megyei döntőhöz a máso­dik nap, amikor a legjobb csoportok zöme került sorra. A bíráló bizottság felesleges túlterhelése azt eredményez­te, hogy „ csoportok nem kaphattak olyan részletes bírálatot, mintha való. ban csak a legérdemesebbek szerepel­tek volna. Ennek a hibának annyi jó oldala mégis volt, hogy a gyengébb csoportok is sokat tanultak a. kiemelkedő csopor­toktól, láthatták, mennyi hiányt kell még pótolniok, /i legjobb helyezést elért csoportok **■ teljesítményére büszkék lehetünk. Az ózdi központi tánecsoport sámsoni legényese, a Diósgyőri Gépgyár „Vö­rös Október“ tánccsoport jónak palóc lakodalmasa, a Vasas Központi Férfi­kar és a. Műegyetemi énekkar énekszá­mai. a TUZEP szin,játszó csoportjának, a Diósgyőri Vasas központi színjátszók előadása kétségtelenül sikerre számít­hat országosan is. Általában: a cso­portok a műsorok megválasztásánál szemeiért tartották a szovjet kultúra népszerűsítését, a magyar népi hagyo­mányok, a klasszikus hagyományok fel­elevenítését. Érdeklődéssel fordultak a sajátos helyi népi táncok, dalok felé. A tánecsoportob zöme az. egyes népi- táncoknál a megfelelő népviseletet al­kalmazta. A stilusegység szempontjá­ból azonban még sokat kell tanulniok a falusji tánccsoportoktól. A legjobb színjátszó csoportoknál alig akadt hiba a szorepos7,tásban, annál inkább a töb­bi csoportoknál, amelyeknél nem sokat törődtek azzal, hogy * szereplők megje­lenésben, jellemábrázolásban is hitele­sen alakíthassák az általuk megszemé­lyesített figUTát. A színjátszóknál ott mutatkozik k a. legkomolyabb eredmé­nyek, ahol a színház művészei patro­nálták a csoportokat. A színjátszó cso­portok a jövőben bátran vegyék igény­be a hivatáson művészek segítségét és fokozott gondot fordítsanak jó rende­zők képzésére. Bátran nyúljanak hozzá haladó hagyományainkhoz is. Kórosaink műsorában ott szerepeltek mindazok a fajta müvek, amelyekre az O. N. B. felhívása ráirányította fi­gyelmüket. A szovjet és magyar dalok mellett hallottuk klasszikusok müveit és hallottuk a ma mozgalmi dalait. A ma­gyar népdalok előadásánál azonban még mindig bizonyos tartózkodás ta­pasztalható az uniszónéban való ének­léstől, ami pedig hazánkban a népi da. loíás ’egyik sajátsága. A műegyetemi énekkar példát mutatott abban, mű A termelőszövetkezetek példáját követve foltozzuk a növényápolás és a szénabetakarítás ütemét, hozzuk be megyénk lemaradását az országos versenyben! Ot éve nem vo’.f annyi csapadék májusban, mint ebben az esztendő­ben. A határ mindenütt igen dús —• gazdag termés ígérkezik. Kilátásaink kedvezőbbek, mint bármikor ezo ott', de ez korántsem jelenti, hogy ingyen kapjuk meg a nagyobb és jobb kenye­ret, a gazdag termést. Éppen a bősé­ges esőzések miatt gyorsabban nő a gyom is, nagyobb az elgazosodás ve­szélye. A fain dolgozóinak elsőrendű ér­deke, hogy a földművelésügyi mi­niszter felhívásának megfelelően minden erőt mozgósítsanak a nö­vényápolás és a széna betakarítás sürgős elvégzésére. Megyénk erősen lemaradt a» orszá­gos versenyben, az utolsók között van a növényápolási munkákban. A leg­sürgősebb fe’adstunk, hogy a késést, behozzuk és megjavítsuk teljesítmé­nyünket. Elsősorban a cukorrépa és kuka ric& kapálásában mutatkozó nagy lemaradásunkat keli mielőbb meg­szüntetnünk. De súlyos az a. késés is, amely a rét- kaszá'ásban mutatkozik. Ezt, megyénk dolgozó parasztjai eddig csak 1 szá­zalékban végezték eL Fokozni ke’l a munkát a többi ‘v3- vényápolisi feladat elvégzésénél is. Eorsod-AbauJ-Zemplén megye ed­digi teljesítménye ezekben mind­össze 25—30 százalék. Az aeatoíást csak 55. a cukorrépa sa- raboiást 81, az egyelést 26, a cukor­répa első kapálását 8 százalékban vé­geztük el. Gyenge eredményeink van­nak a kukoricaegye’.ésben, amelyet 8, és első kapálásában, amelyet 15 szá­zalékban teljesítettünk. A napraforgó egyelést 25, első kapáiéit. 34, a bur­gonya eltö kapálását 25 százalékban végeztük e*. Ugyancsak lemaradás van a dohánypaianták kiültetésében. Legjobb a teljesítményünk a lucerna- kaszálásban, amelyet 70 száza.ékban elvégeztünk. Igen jó munkát, végesnek ter­melőszövetkezeteink. Minden ta- vaszi növényápolás! munkába« nagyobbak teljesítményeik, mint az egyéni dolgozo parasztoknak- A kukorica kapálását 35, a napra­forgó és a burgonya kapáiását 40 százalékban végezték már el. Élen jár a kesznyétoni, a hernádnémoti és a ládpetri ferme'őctoport. amelyek a cukorrépa és a kukorica 93, illetve 62 százalékát már megkapálták. A miskolci járás tcmelőcseport- jai — három kivételével — már elvégezték a napraforgó és a burgonya kapálását. Tenn élcsoportjaink versenymozgalma egyre szélesedik. A mezőcsát’i Sza­badság“ termelőszövetkezet DISz fia. taljai versenyre hívták ki a geleji és a hejöptpi termolőezővet.kezet fiatal­jait. Szép példáé mutat a hejópaipi Pe­tőfi“ termelőszövetkezet is. 270 hold kalászosát megacatolta, végzett 6 hot3 répa egyelésével, 18 hold tengeri és 9 hold napraforgó kapálásával, A községek versenyében SajószanC- péter és Ládpetri a cukorrépa 80 szá- za’ékáf már egyeseit©. Ugyanakkor Sajóhtdvég és Sajókápolaa súlyo­san lemaradt, még el som kezd­tek a cukorrépa egyelését- A kukoricakapálásban Alsózsolca tel­jesítménye 57 százalék, a burgonya- kapálást- teljes egészében elvégezte. Girincs és Kisesécs a napraforgóképp, lásban vezet 90 százalékos eredmény­nyel. A burgonyakapálást. Arnót, 100, Kosznyéten és Szinnabesenyő *75 szá­zalékig elvégezte. Bükkaranyos, Bőcs. Girincs. Sajószent.péter, A! sóska, Ko­rom és Hemá-dkak viszont nagyon megkésett; ezzel a munkával. Fokozódik a járások versenye is. A legjobb munkát a ricsei, abanjszántói, mezőcsáti és a miskolci járás végezte. Nem sokkal maradt el mögöttük a mezőkövesdi, a sátoraljaújhelyi és * tokaji járás sem. A súlyos lemaradás megszünteted sére erősen fokozni kell a munka ütemét az ózdi. a putnokl, az edelényi, az encsi és » szikszói járásban. A növényápolási munkában illand gazdaságaink is szép teljesítményeket mutatnak: A kesclyühalmi. a dieházi* a gvömröpusztai, a jajhalmi és az ónodi állami gazdaságok a cukorrépa sa.rabolását már teljesen elvégezték, az egyeléshen a metőnagymíhályi, a jajhalmi, a tarcali és az ónodi állami gazdaság jár az élen. A acaíoláesal az ónodi, a bodroghalmi, a tarcali, « mezön8gymihályi, a bálvánvosi, a ne« mesbikkí, az emődi, a vattai és az abodi állami gazdaság 100 százalékig végzett. A dohányültetésben az ónodi gazdaság 90, a dicházi 70, a bodrog- balmi 66 százalékra áll; viszont1 s léhi, a vattai és a bá-lványosi állami gazdaság súlyosan lemaradt. Egyénileg dolgozó pars,szíjaink­nak azon kell igyekezniük, hogy utolérjék a példamutató termelő- szövetkezetek és az állami gazda­ságok teljesítményeit. Ennek ér- 1 (lekében fokozni kell a járások és községek közötti versenyt Hatalmas feladatok várnak faltjai pártszervezeteinkre é.s tanácsainkra* hogy tudatosítsák a dolgozó paras*« tok körében a növényápolást munktk haladéktalan elvégzésének fontossá­gát. Vertek számba, mozgósítják aí rendelkezésre álló erőket és munka­eszközöket. Keményen vissz* kell verni az osztáiyéller.seg aknáznunk 1- ját, minden percet ki kell használni, hogy megyénk behozza késését. A Szovjetunió javaslatai a Japánnal való békeszerződés megkötésére A.J. Bogomolov, a Szovjetunió kül- iigyminiszterhelyettese május 7-én át. nyújtotta Kirknek, az USA moszkvai nagykövetének a. Szovjetunió kormá­nya észrevételeit az USA japán béke- szerződés tervezetével kapcsolatban. A szovjet kormány észrevételei min­denekelőtt, a japán békeszerződés hely­telen előkészítésére, vonatkoznak. Má. sodsorban arra, hogy a japán béke- szerzAdés amerikai tervezete a dolog lényege szempontjából egész sor hely­telen tételt tartalmaz, amelyek nem egyeztethetők össz.e a hatalmak kö­zött fennálló egyezményekkel. A szov. jet kormány változatlanul sürgeti, hogy minél előbb kössék meg a japán békeszerződést. Ennek érdekében a szovjet kormány az alábbiakat javaso'ja: 1 Hívják össze 1951 júniusában * vagy júliusában a Külügymi­niszterek Tanácsának ülésszakát az USA, Kína, Nagybritannia és a Szov­jetunió képviselőinek részvételével, hogy hozzákezdjen a japán békeszer­ződés előkészítéséhez, figyelembe véve azt, hogy a japán békeszerződés ki­dolgozásinak előkészítési munkálatai­ba be kell vonni valamennyi olyan állam képviselőjét, amely fegyveres erejével résztveít a Japán elleni há­borúban. A békeszerződéstervezet tár­gyalás céljából a békekonferencia olé terjesztendő. O A japán békeszerződést a kai rói deklaráció, a potsdami de­klaráció és a jaltai egyezmény alap­ján keR kidolgozni a, következő alap­vető célkitűzések szerint: A) Japánnak békeszerető, demokra­tikus, független állammá, keli válnia. B) Japán lakossága számára bizto­sítani kell a demokratikus jogokat és — miként ezt. az olasz békeszerződés kimondja — nem szabad megengedni olyan szervezetek létezését —- legye­nek azok akár politikai, akár kato­nai, vagy katonai jellegű szervezetek, melyeknek az a célja, bogy a népet demokratikus jogaitól megfosszák. C) A japán militaxizmus újjászüle­tése elleni biztosítékul a szerződésben korlátozó feltételeket kell megállapí­tani a japán fegyveres ereik méreteire vonatkozólag abból a célból, hogy ezek a fegyveres erők nem haladják meg az önvédelem követelményeit, miként ezt az olasz békeszerződés előírja. D) Japánt semmiképpen sem sza­bad korlátozni békegazdaságának fej­lesztésében. E) Megszüntetnek minden korláté zást Japánnak más államokkal foly­ta,tett kereskedelme tekintetében. 3 A szerződésben ki kell mon- • dani, hogy Japánnak nem sza­bad semmiféle olyan koalícióba be­A madridi dolgozók keddre hirde­tett tiltakozó napja hatalmas sikerrel végződött. A madridi villamosok és a Metro szerelvényei, amelyek a reggeli órákban mindig túlzsúfoltak, a tün­tetés tartama ajate teljesen üresen, közlekedtek. Az újságárusoknál ha­lomra, gjrüjtek a vásárlási sztrájk miatt e) nem adott lapok, amelyek a kormány legújabb fenyegetései*- tar­talmazták »rendzavarás esetére*. Az utcákon mindenütt hatalmas plakátok hozták a dolgozók tudomására, hogy minden késést, vagy igazolatlan mu­lasztást haladéktalanul állásvesztéssel büntetnek. lépnie, amely valamely — a milita­rista. Japán elleni háborúban fegyve­res erővel tesz tvett — állam ellen irá­nyul. 1 A szerződésben pontosan meg '» kell határozni, hogy a japán békeszerződés megkötése után leg­később egy év múlva minden meg­szálló csapatot ki keli vonni Japán területéről és egyetlen egy külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal vagy katonai támaszpontokkal Japán­ban, 5 Meg kell egyezni arra vonat- * kozólag, bogy a Japán békeszór. ződést aláíró államok támogatják Japán belépését az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. Az emelik* 1 United Frees hlrligy* nökség madridi tudósitója 300 ezerre becsüli a tiltakozó tűn. te lésben résztvevők számát. Párisi megfigyelők szerint azonban ez a szám jóval nagyobb volt. A madridi tüntetéssel egyidejűleg Eszak.Spanyolországban is tüntetések* re került sor. Franco lintóságai tehetetlen ül ál 1« tak szemben a madridiak néma lüntee lésével. A madridi utcákon nagyiét^ számú felfegyverzett rendőrség éa ka­tonaság cirkált, azonban a fegyelmezett tüntetést nem mer« ték és nem is tudták mcgak.iiá. lyozni. A kínai nép elszántan szembehel yezkedik az ENSz szégyenteljes határoz atával A Kínai Népköztársaság külügyiül, nisztériumának szóvivője nyilatkoza­tot tett közzé az ENSz-nek azzal a törvényellenes határozatával ka peso. latban, amellyel eltiltotta a Kínai Népköztársaságba irányuló szállítása, kát. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a katasztrófáiig vereségek miatt, -tue» iveket az agresszív fegyveres erők is. méte]1en elszenvedtek a koreaj harc­Több mint 300 ezer dolgozó tüntetett Madrid utcáin iyen művészi színvonalra lehet emelni az éneklési módot, ha abba igazi népi izt és lendületet viszünk, \ kutlúrverseny tanulságai öntse. ** nek új lelkes ed cet üzemeink kuliúrmunkásaiba, Buzdítsa őket az a tapasztalat, Hogy a versenyen a. dolgo­zók száze7.reinek figyelmét fordították a kultúra felé. Szívleljék meg a ka­pott bírálatokat és használják fel a most szerzett tapasztalatokat. Ne állja­nak meg félúton, fejlesszék politikai és szakmai tudásukat. A teljesítményverseny továbbt-aVt. Ez a verseny is lehetőséget nyújt arja, hogy újabb és újabb ezreket kapcsol­junk be a kultúrmunkába, Hajdú Béül, .11 II .1 — I .............................-....... W ' A m - ■ Háromnapos előnyt szereztek ) *HP 7TI MF ’Bl TTB Ti"^ /*\ '*B ^ fr=TBi tervük teljesítésében a diósgyőri > g/iC*1H# 1 |Y# Ai u.kohóépítői «H S ßef / 1® fal ® tej *TB Sä / «1 |lifű! SS mf / 'Sft »8 iS SSSO tomna órtharaa. 21 Jl lonnn »xineafént M I Ml B M Q L|1 Íj Eb SH LaM fcíj\Sk fe P W / ■ *t! n * IWAijjöri Koháauaii I xrmrlt rddigl ,JüJLriiiL inuiruiuiiíjLriU ^ ; VII. évfolyam — 118. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 május 24, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom