Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-23 / 117. szám
Szerda, 1951. évi május hó 2, ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Sokat segített az üzemi értekezlet a tolcsvai állami gazdaság munkájának megjavításában Jól szervezték meg az üzemi értekezletet a tolcsvai állami gazdaságban. A dolgozók között már joelöre tudatosították, miről lesz szó az értekezleten. Este minden irányból érkeztek a községbe a szekerek. Nvole községből hozták a dolgozókat, mert 8 község határában fekszik a gazdaság birtoka. Több. mint kétszázan gyűltek össze a mozi helyiségében. Vágvölgyi István az országos tanácskozás anyagát ismertette, Deák Balázs gazdaságvezető a gazdaság munkájáról beszélt. Az értekezlet igen értékcg volt, az eredmények felsorolása mellett számos hibát, hiányosságot tártak lel. liven hiba, hogy a munkaverseny még mindig kampányszerű a tolcsvai gazdaságban. Április 4-i felajánlásként a nyitást például jóval a határidő előtt, március 24-re elvégezték, a versenyben sok dolgozó 140 százalékot is c’ért, de a felajánlások teljesítésével lényegében véget is ért a verseny a gazdaságban, A lendület fokozatosban lanyhult, ma már az átlagos legjobb eredmény is csak 110 százalék, sőt a dolgozók 8 százalékú 100 százalékon alul teljesít Az értekezlet határozatot hozott a munkaverseny megjavítására, a versenyszellem elmélyítésére Bajok voltak a tolcsvai állami gazda. Ságban a takarékosság torén is. A permetezéshez szükséges rézgálicot zsákban hordták fel a hegyre, a rázódás miatt zsákonkint 2 százalék poriás következett be. Komoly veszteség ez. mert naponta kb. három mázsa rézgálicot szállítottak a szőlőkbe. Egy kiló rézgáliccal .000 négyszögöl szőlő permetezhető, vagyis a naponta kárbaveszett rézgáliccal két hold és 400 négyszögöl területet permetezhettek volna meg. A veszteséget azután kiküszöbölték, már nem zsákban hanem hordókban szállítják a permetező anyagot. Újítást vezettek be a szőlő kötözésénél, ennek segítségével jól takarékoskodtak a raffiával. Az első kötözésre használt anyagot kétszer használják fel. Ez holdanként évi egv kiló megtakarítást je- lent 335 hold mel'ett 335 knót. Pénzben kilónkint S forintos árral számolva — 2080 forint. Ugyancsak jelentős megtakarítás, hogy a már kicsorbult, elkopott lapos kapákból szőlőnyitó kapákat csináltak, összesen 150 darabot. Egy nyitókapa áia 10 forint a megtakarítás tehát 1500 forint. A munkafegyelem terén is hiányosságok mutatkoztak, igen sok esetben fordult elő, hogy a leszerződtetek dolgozók egy része nem jött el a munkába. Nem tudták megszüntetni a gazdaságban a nagy munkaerővándorlást# Havonta 50 —00 dolgozó ment el a gazdaságból mns munkahelyre. Ezek az önkényesen eltávozott dolgozóik nem kapták meg munkakönyvüket a gazdaságtó1 a Betonútépítő Vállalat mégis felvette őket. A munka - erővándorlás miatt felelősség terheli a gazdaság vezetőségét, mert több esetben csak késlekedve biztosította a muukaesz. közöket. A per me te zésnél például kévé« a szűrő és nincs elegepdő védőruha. 140 permezetőgép mellé mindössze 25 ruha áll rendelkezésre. A felelősség egy része a dolgozókra hárul. Tavaly július eiején végeztek a permetezéssel, a kiadott védőruhákat mégis csak augusztusban adták vissza, amikor már elkoptak, rongy, gvá váltak, emiatt ezévben már nem voltak használhatók. Nem érvényesül eléggé nz egyéni felelősség a gazdaságban. A munkaeszközökre nem vigyáznak, a permezetögépeknél sokszor hiányzik egy-egy alkatrész, ami gondatlanságra vall, A megyei központ sem adott kellő támogatást n gazdaságnak. Már jó régen történt hogy a központ elvitt a gazdaságból két motorkerékpárt vizsgára. — - Ezek a motorok még mindig néni kerültek vissza Tolcívárá. pedig a gazdaság nagy kiterjedése miatt, feltétlenül szűk- ségesiek lennének. Ugyanakkor az aba- újszántói gazdaságnak kiutaltak egy gépet, holott annak feleakkora terület«5 van. mint a tolcsvainak és a birtok csak két község határában fekszik. Az értekezleten nemcsak szóvá tették mindezeket a hiányosságokat, hibákat, hanem ki is jelölték a tennivalókat kiküszöbölésükre. A dogozók azzal az olhatnrozá'wal indultak haza a megbeszélésről, hogy az eddiginél jobb munkával, a hibák kijavításával magasabb teljesítményeket, szebb eredményekei érnek el (lf.) Szovjet segítséggel gyorsabban épül a diósgyőri kohó! Ka messziről nézzük, olyan a kohó, mint óriási felállított hordó. A tetejéhez fc’nyúlik a hosszú, ferde felvonó, azon szállítják szüntelen a vasércet a kohóba. Fent adagolják a nyersanyagot s mikor megnyitják a kohó csapjait, ömlik a fehéren izzó nyersvas. A Diósgyőri Kohászati Üzemek egyik kohójánál zúg-zakatol egész nap a kis kocsi a ferde felvonón. hordja a vasércet, hogy minél több nyersvas kerüljön az ipar vérkeringésébe. A II. számú kohónál most nem ez a helyzet. Furcsa látvány tárni a szemünk elé. * Faállványok veszik korul imuáen- ünuen a nagyolvasztó vashengerét. Hosszú daru gémje nyúlik a kohó, azaz ma már a fé kohó felett, hiszen több mint a felét szorgos munkáskezek az elmúlt napok alaft lebontották. A II. számú kohó átépítése igen nagy feladat. A daru drótkötele porcenkint feszíti meg s kis faládában egy-kéí szerelőt repít a magasba. A másik oldalról kis daruk zúgása hallik. Kiemelik a vasúti kocsikból a hengereit vasgyűrű egy-egy cikkét, felteszik a szerelőállványra. A szerelők dolga, hogy összeállítsák, össze- hegesszék ezeket, elkészítsék az új kohó „páncélját- — külső faiát. A kisvonat szünet nélkül zakafol alattunk. Hozza a deszkát, gerendát, a vasalkatrészeket, a merevítő kábeleket, a légkompresszorokat, a daru- alkafrészeket, a kékrefestett oxigénpalackok százait. A magasbanyúló állványokon: lenn, középen, fenn, mindenütt munkások. Négyszázan egy műszakban! Aki lentről nézi. azt gondolhatná: hogy lehet ott dolgozni? De ez az össze-visszaság csak látszólagos. Tervszerű, nagyon pontos munka folyik itt! A daruk már beemelik az állványokra a vasgyűrűket, a légbefúvócsöve- ket, gáz-, gőz- és vízcsöveké*', — épül a kohó új külseje, ugyanakkor bent folyik a régi bontása. Be. reg a légkalapács, vág a vlzsugár, egyre omlik a törmelék, majd idöközönl'int sípszó hallatszik: —robbantás következik! Erős légnyomás rázza meg a kohó testét — kirobbantják a „medvét-. Az ólom. a uyersvas összeégett, összetapadt, több évtized alatt felszaporodott, befagyott részei mázsás tömbökben szakadnak ilyenkor szét. A segédmunkások ügves, gyors moralu a- tokkal odakapcsolják a daru láncara. Lázas, lüktefö, eleven munka folyik a szerelőállványokon. Zúgnak a légkalapácsok, a kompresszorok. Lila, kék fényt lövel a hegesztők pisztolya. Csikorognak a daruláncok. A szocialista verseny füzében új mű épül itt. TTj modern kohó. me’y nagyobb lesz az előbbinél, töb.b nyersvasat ad népgazdaságunknak. ★ Aki ift dolgozik, — legyen az szerelőlakatos, segédmunkás, kohóiner- jiök, építésvezető, hegesztő, légvágó, ács, kohókőmüves, vlzvezetékszerclő, vagy vasutas — mind-mind tudja, hogy az ö pontos munkáján i3 múlik, hogy a vállalt 33 nap alatt elkészüljön a kohó. Ilyen még nem volt a magyar ipar történetében: A régebbi hat hónap helyett 33 nap a'att építeni egy kohot, — ezt a kapita’ista rendszerben meg sem kísérelték! De nem is kísérelhették. Ilyen épitktzé t ennyi idő alatt csak új, szocialista ipar. szocialista emberek tudnak elvégezni! A lebontásra 11 napét Irt elő a terv. Az eddigi eredmények azt mutatják — P nap a’at.t elkSsriUnelc vele. r Megy a munka, mint a karikacsapás, mert az öntudatos, lelkes munkások, ú,j módszerre1, szovjet módszerrel dolgoznak. Rakcsijev elvfárs, szovjet tanácsadó mérnök megmutatta, miként lehet a lebontást meggyorsítani. Hogyan csinálták ?z átépítés első napján? A tégladarabokat, a kokszporhu'ladékot, a lebontott anyagot két facsuzdára lapátolták, ott gurult, pergett le az öttonnás vagonokba. Húsz ember egy órán keresztül keményen lapátolta a hulladékot, akkor megtöltöttek egy öttonnás vagont. Rakcsijev elvtárs új módszerre tett javas'atot: könnyebben, gyorsabban lehet ezt végezni! Hogyan? A közeli vízcsapokra tüzoltófecs- kendőket. szereltek. Ot csövet felvezettek a kohó legmagasabb pontjáig, alul szintén 5—0 csőből indu t’ meg a vlzsugár. A törmelék a víz erős nyomása a’att iszappá változott és lefolyt egyenest az odaállított óttonnás vagonokba. így három perc alatt öt kocsit, tudtak megtölteni a kohóból kibontott, hul'adékkal. Gyors egymásutánban sorakoztak fel a vasúti kocsik a kohó lábához, egyhamar j«'ez- ték a vasutasok: — megtelt minden vagon! Elszállították a salak erakó- r.elvro — le kellett á’lítaiii a vízsugarakat. A földre nem ereszthetik az iszapos törme’éket, felszedése munkát jelentene, lelne vele az idő. A bontás három órára leá’lt. Perén,vi Károly, a forgalom vezetője úgv intézte a kocsik betolatását, hogy még a régi bontási módszer ii' eme vei számolt. Hívták gyorsan az építésvezetőt, a dolgozók szemrehányást tettek neki: minden perc számit s most órák es ek ki a munkából. Azonnal intézkadett. Azóta még pótvagonokat is küld — hátha megint bevezetnek valami újabb módszert, a vagonok miatt fennakadás ne legyen! A szállítás azóta hibátlanul végzi feladatát — és a pótvagonokra is szükség lett! Hamarabb, mint bárki gondolta volna . . . Rakcsijev elvtárs az építkezés negyedik napján újabb javaslatot tett. A kohót Hitkor ugyanis már majdnem fólig lebontották, nem ömlött ki az iszap a törmelék olyan gyorsan, mint az e’őbbi napokban. Javaslata alapján a kőművesek alul a koln-r. másfélméteres nyílást nyitottak, most a vlzsugarakkal lesodort, iszaposltott törmeléket már két helyen eresztik egyenest a vagonokba! Még gyorsabban halad a munka! ★ Az egész hatalmas építkezés le’We- sítö.je, irányítója a pártszervezet. Gede István elvtárs alapszervezeti pár,titkár sebtiben összetákolt fabódéban ül. Szinte cj.jei-nappal az építkezésnél tartózkodik. Asztalár. szüntelenül cseng a te’efon, segédmunkások, tolatásvezetők, más dolgozók percenkint nyitnak be hozzá. — .,Gede elv-társ, elszakadt egy kálid, mit csináljunk?“.— ..Ott, van a harmadik vagonban az új kábel, hozzátok ki.“ -— „Pista bácsi, három ember kellene még nekünk a daruhoz!“ — „Hívjatok a szcre'öktó'. ott vannak ú j emberek is.“ A legkülönbözőbb ügyekben, minden problémában gyors, határozott tanácsot ad. régi kohó- munkás, ezért fordu'nak hozzá bizalommal minden szakmai kérdésben. Mint párttitkár, mint az üzent első népnevelője, a többi népnevelővel együtt lelkesíti, buzdítja, harcra, győzelemre vezeti munkástársait. Gondoskodik arról, hogy értéke’jék a versenyeredményeket. jó legyen a verseny nyilvánossága. Hangszóró közli a kivívott új sikereket, majdcsak percenkint festik az új „Yillám“-ol:at. Vörös zászlók lengenek az olvasztó körű i épületeken, a kis faépü’efen is. Ott áll a kohómunkás bronzszobra a pár’iroda előttié« felette a tábla:’ ,.A szobrot ma a kocsijavító üzem dolgozói nyerték, akik 270 százalékot teljesítettek.“ A? építkezésnél a kommunisták mutatnak pé'dát. Segítik a lankadókat, serkentik a fia fa okllt. Nem számít, hogy nyakukba zúdul a korom, a pernye, a rozsda,, nem számit, ha szélrohamtól, meginog az állvány, ha eső vág végig rajtuk, — pontosan, jól. gyorsan, rendületlenül dolgoznak. Rohammunka — ez — kommunista munka. Hamarább akarják befejezni az építkezést! Még az cl’entervüknél — 33 napnál is — hamarább, hoay mielőbb újból folyjék az izzó vas- patak a csapóiénvílás száján. Kell, több va= kell az ötéves terv csatájának győze'mes megvívásához, az a1- kotő béke megvédéséhez! TARCZY TIBOR A Gördülő Opera Bánk bán előadása a diósgyőrvassyári kulturházban A Magyar Állami Operaház és a AI A V-szimf ónikusok Gördülő Operája ma. május ~*-án, szerdán este 8 órakor előadást tart a 'diásgljőrvasgyúri' kuUúY- házban, Erkel: Bánk bán című három- feivonásos dalművét mutatják be Oláh Gusztáv Kossnth-díjjal kitüntetett rendező és Stefányi György rendezésében, A zenekart Fráter Gedeon vezényli, A főbb szerepeket Detty Rózsi (Gertrud), Szecsődi Irén (Melinda), Klug Fe-renö (11. Endre) és Király Edndor (Bánk bán) énekli. Jegyek a (Uósgyörvasgyán kul t ú rósz tál yon kaphat tók. Széies körben alkalmazza a ciklikus munkamódszert megyénk bányaüzemeiben! Felemelt ötéves tervünk nagy feladatok elé álllíja szénbányászatunkat. így a borsodi szénmédenca bős bányászait és műszaki vezetőit is. Iparunk kenyere a szén. ezzel tápláljuk a vi’lamoserőmüte.epeket. melyek árammá alakítják át a szenet, szénnel fütjük a kazánokat, a mozdonyokat, hajóinkat. A bányászdo'gozók mind jobban megértik munkájuk nagy fontossá- ságát nagy örömmel, lelkesen fogadták, hogy az országgyü és megszavazta a Pártunk javaslata alapján fe'emeit ötéves tervről szón törvényjavaslatot. E terv gyöze mes megvalósításához több szénre van szükség. Feladataink teljesítéséhez hatalmas segítséget nyújtanak a Szovjetuniótól kapott bányagépek, az itthon gyártott réselő, fúró s egyéb gépek. A nagymértékben megnove- kedett beruházásé’*, a gépesítés igen nagy segítséget- ad szénbányászatunknak, megyénk bányászainak, hogy teljesíteni tudják a felemelt ötéves terv reánk eső részét. Mindez azonban nem e égséges. A munkafegyelem megs zd indítása, a politikai és szakmai neve és további javítása mellett új munkamódszerre. szocialista munkamódszerre van szükségünk. Ez az új módszer már meg van. egyes helyeken már alkalmazzák is — a Szovjetunió tapasztalataiból, kimeríthetetlen kincsestárából átvett cik i- kus fejtésmód. A bányaüzemek vezetői fog's'k^z- nak is az új módszer bevezetésének kérdésével, de korántsem kielégítő módon. Sokhelyütt cask bőszének az új munkamódszerről, de gyakorlati meg valósi tására, bevezetésére nem sok történik. Mit kell tennünk, hogy az út munkamódszert a legszélesebb körben elterjesszük? Szükséges, hogy a vállalatok tapasztalatcserére küldjék dolgozóikat azokhoz a bányaüzemekhez, ahol a cik'ikus munkamódsze rel már szép eredményeket, tudnak felmutatni. A dolgozók mindenütt szeretnék bevezetni ezt a módszert, hiszen világosan látják, mennyire párosul itt is az egyéni érdek a közösségi érdekkel. A cik ikus módszer magasabb termelést, ezzel együtt nagyobb keresetet is biztosit. Hogy a bányászok mennyire szeretnének már az új módszerre! do'gozni, azt bizonyltja, hogy termelési értekezleteken, sztahánovista megbeszéléseken sok dolgozó javasolta az üzemvezetőségeknek, hogy munkahelyükre haladéktalanul dolgozzák ki a cik ikus fejtési mód bevezetését. „A cik ikus módszerrel felszámo'hatjuk az annyiszor emlegetett szűk keresztmetszetei, a szállítási nehézségekét és jelentős mértékben — legalább 20—30 százalékkal — feleme hetjiik a szén'erms- tést” — mondották a dolgozók. A bányászok minden kezdeményezése hiábavalónak bizonyul azonban akkor, ha a műszaki dolgozók nem biztosítják kellően az előfeltételeket, nem adják meg a megfelelő támogatást ahhoz, hogy az új módszerrel fo yjék a munka. Követniük keil a jó példát. A kondőj bányaüzemnél az új módszer bevezetését az üzemvezetőség támogatja s ma már a kamarafejtésben a bányászok a ciklikus szervezési módszer segítségével előző te'jegltményükhöz képest 300 százalékot is elérnek. A gyakor at fokozott e saiátltása úgy növelte eredményeiket, hogy a ciklikus grafikont már öt esetben át kellett dolgozni, mert a bányászok elavu'ttá tették az egyes munkafázisok elvégzésének idömegáliapi- tását. Megyénk bányász műszaki dolgozói küldjék el Kondora tapasztalatcserére az élenjáró dolgozókat olyan lielyrő1, ahol hasonló fejtési viszonyok vannak, mint a kondói bányában Műszaki és munkáskádereink tanulmányozzák a gyakorlatban a ciklikus munkamódszert, széles körben alkalmazzuk ezt a kiváló szovjet munkamódszert, hogy megyénk minden üzemében túlteljesítsük a tervet. Bányász Szakszervezet Borsod- megyei Területi Bizottsága „A tagjelöltség még jobb munkára kötelez!“ A Borsodvidcki Mélyépítő Vállalatnál cement’ keverő brigádvezető vagyok. Tár hónapja dolgozom itt, M'iidunánás- ból jöttem. Odahaza sokat jártam a~ EPOSzba, majd később a Dl Ez-be cs a muH évben a* Tárt gyűléseire. tavaszán a munka- erőtoborzás a*kal- mával sok más falusi dolgozóval együtt jöttem, el én is, hogy gyárban, az építőiparban dolgoziunk. Örülök, hogy ezt a pályát választottuk és köszönjük a Tártnakf hogy így választhattunk. Dolgozunk, tanulunk, szóra- kozu n k, rn in den nap g az- dagabbnak érezzük magunkat. Hattagú brigád vezetője vagyok. Öt bátor, munkák edv vei teli dolgozónő indul velem együtt nap mint nap új csatába újabb termelési eredmények eléréséért, Mint jól termelő brigádot emlegetnek bennünket. S e névnek igyek- sziink mindenkor méltó viselői is lenni. még nagyobb szorgalommal, még odaa dobban végzem, munka mai. Tudom, hogy a tag jelöltség még jobb munkára köteles. Május elseje méltó megünneplésére mi is tettünk felajánlást s munkáin k jutalmaként l e gu többi sza kszefvezeti napunkon „a vállalat legjobb b rigádjá“ -nak járó zászlót kaptuk meg. Szeretettel őrizzük ezt a kis vörös zászlót, $ célul tűztük. hog y so ká ig meg \s tartjuk. Jelenleg 180 százalékos átlaggal dolgozunk, de biztos vagyok benne, hogy ezt már a közeljövőben jóvá l tú 1 szárny a Íjuk. M ín t brigádvezető. igyekszem ezt elősegíte. ni. Egy helyen lakunk, a napi munka után he- tenkint többször is olvasókört, tanulókört tar. tünk. énekeket tanuuvk. Bízom benne, hogy a kollektiv tanulás, szórakozás, további szép eredményeket, hoz termelő munkánkban. ]l/f inf tagjelölt, mint a vállalat győztes b rigódj ána k vezetŐj e igére m: ezv. tán ni ég jobb munkát végzek, hogy méltó legyek a tagfelvételre. A cementhor- dá.ct eddig ketten végeztük, vállalom, hogy ezután ezt egymagám ellátom, s közbeeső szabad időmben a cementkeve- résben is segítek dolgozó társaimnak, KONYA MARIA, a Borsod vidéki Mély- építő brigádvezetője. A diósgyőrvasgyári általános leányiskola Vili- osztályos növendékeinek 85 százaléka továbbtanul a különböző középiskolákban A diósgyőrvasgyári általános• leányiskolában több, mint 320-an gyűltek egybe szülői értekezletre, bogy megbeszéljék a közeledő vizsgákkal és a gyér- mekek továbbtanulásával kapcsolatos kérdéseket. Btidi Teréz az iskola igazgatónője ismertette beszámolójában, hogy az iskolában jelentősen emelkedett a tanulmányi átlag. Az évi tananyag befejezése után nvwt szorgalmas ismétlésekkel készülnek a közelgő vizsgára. A fegyelem terén ná’uK is vo!tak hibák, több késés, elmaradás történt. A Szülői Munkaközösség egyik értekezletén megbeszélték, hogyan küszöbölhetik ki ezeket a fegyelmezetlenségeket a gyermekeknél. Meg is volt ennek az eredménye. a hiányzások és késések száma a legkisebbre csökkent. Elmondotta ezután, hogy a nevelők az iskolai foglalkozási órákon kívül hogyan korrepetálják a tanulókat. hogy tovább javítsák tanulmányi* eredményeket. A szrVü riu^kaközö“"'"' tagiai v/T*‘* ták. hogy rendbentartják az iskolai tanuló- szobákat az eddiginél fokozottabb gondot fordítanak arra. hogy ellenőrizzék gyermekeik tanulását. A diósgyőrvasgyári általános leányis- I kola szülői munkaközössége a miskolci | iskolák hasonló intézményeinek versenyében a harmadik helyet érdemelték ki. Az értekezleten nagy lelkesedéssel határozták el. hogy 150 fonünt értékű bélyeget vásárolnak a koreai gyermekek megsegítésére, ezenfelül kultúr estet, rendeznek, ennek bevételét is a nemes célra ajánlják fel. Az iskola VIII. osztályának tanulói az egyes osztályok között versenyt indítottak azzal a céllal, hogy minél nagyobb Összeggel segítsék az akciót és megmagyarázzák. hogy a koreai hősök az 5 nyugodt tanulásukért, hazánk békéjéért is harcolnak. kötelessége tehát mi-nden tannlónakf hogy n maga munkaterületén — a tanidásbayi — példamutatóan teljesítse kötelességét. A szülői • értekezletfn több felszólalás hangzott el. boldogan jelentették be a szülök, hogy VIII. osztályt most végző gyermekük tovább tn^oi. \ diósgyőrvas. gyári általános leányiskolából most kikerülő növendékek 85 százaléka folytat- ia tanulmányait különböző középiskolákban. Ezekkel « tanulókkal az iskolai szünidőben igen nagy gonddal külön foglalkozni fognak, hogy jól állják meg majd helyüket a középiskolában.
