Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

' Vasárnap, 1951. Sri május M 20 ÉSZAKMAGY ARORSZÁ G 3 N Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelésben résztvevő nők számának emeléséről As egyre növekvő numkaerősziik- séglet fedezése, a nők életköriUmé- nyeinek megjavítása, technikai és kulturális felemelkedésünk előmozdí­tása érdekében a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa nagyjelentő­ségű határozatot hozott a termelés­ben részvevő nők számának emelésé­ről. A határozat intézkedik a feltéte­leknek biztosításáról, amelyek lehe­tővé teszik a nők lényegesen nagyobb számban való elhelyezkedését olyan szakmákban, amelyekben eddig kevés volt a női munkavállaló. Ennek előmozdítása érdekében a Minisztertanács előírta, hogy a nép­gazdaság és az államigazgatás min­den területén a felmerülő új munka­erő-szükséglet jelentős részét, általá­ban 50 százalékát női munkaerőkkel kell fedezni. Az arány magasabb a köz.okedés, valamint a kereskedelem és a szolgáltató vállalatok területén, ahol az adminisztratív és előadói munkaerőben új felvételkor mintegy 80 százalékban kell nőket alkalmazni. Erőteljesen fokozni kell a nők be­vonását a szakmunkásképzésbe. A szakmunkásképző tanfolyamokon ál­talában 30—50 százalékos, a mezőgaz­dasági gép- és traktorvezetői tan­folyamokon 50 százalékos arányban kell a nők részvételét lehetővé tenni- Az értelmiségi pályákon ugyancsak javítani kell a nők arányát. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a közép­iskolát végző leányok közül a főisko­lákon továbbtanuló leányok aránya ugyanolyan legyen, mint a fiúké. A technikumok első osztályaiban harminc-harmincöt százalékra, a mű­egyetemen és agráregyetemen 20 szá­zalékra, a közgazdasági egyetemen és főiskolán pedig 30 százalékra kell emelni az elsőéves leányhallgatók arányát. A Minisztertanács intézkedett arról is, hogy a dolgozó nők szakmai fejlő­dését minden vonalon elősegítsék, az üzemekben, vállalatoknál különös gonddal támogassák az új munkakör­be került nőket munkájuk megfelelő elvégzésében, szakmájuk elsajátításá­ban. Az arra érdemes, szaktudásukat fokozó nőket megfelelő arányban elő kell léptetni. A Minisztertanácsi elrendelte, hogy a családos asszonyokat általában a lakóhelyükhöz közel fekvő munka­helyre kell beosztani, a házaspárok áthelyezésénél pedig ügyelni kell arra, hogy a férj és feleség hosszabb időre ne szakadjanak el egymástól. Abból a célból, hogy a nők foko­zottabb munkavállalását lehetővé tegye, a Minisztertanács elrendelte, hogy: — a felemelt ötéves tervnek meg­felelően jelentősen emelni kell a böl­csődei férőhelyek számát és minden olyan üzemben, ahol 250-nél több nő dolgozik, kis-bölcsödéket kell létesí­teni; — azokon a területeken, ahol a bölcsődék és óvodák férőhely számá­ban hiány van, a bölcsődékben és óvodákban csak olyan gyermekeket lehet elhelyezni, akiknek mindkét szülője dolgozik; — a bölcsődékben, óvodákban is­kola-napközi otthonokban az élelme­zést meg kell javítani és az ellátás­ért egységes térítési rendszert kell bevezetni; — az említett intézmények nyitva- tartását úgy kell szabá’yozni, hogy a szülők gyermekeiket minden műszak tartamára elhelyezhessék. Elrendelte végül a Minisztertanács, hogy' a munkában álló nők háztartási munkájának megkönnyítésére külön tervet kell kidolgozni, amely foglal­kozik a közétkeztetés kiterjesztésé­vel, a mosodák munkájának megjaví­tásával, a háztartási kisgépek és esz­közök fokozott gyártásával és íorga- lombahozatalával, s más hasonló in­tézkedésekkel. Foglalkozik az üzletek nyitvatartási idejének olyan szabá­lyozásával is, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozó nők munkájuk után elvégezhessék bevásárlásaikat. egerlövői O Z. Molnár ^Károly középparaszt beadási könyvecskéje Rózsaszínű könyvecske, rajta a fel­irat: Beadási könyv. Néhány lapból áll csupán. A néhány lapra bejegyzett adatokból azonban sok minden le­olvasható. Az új begyűjtésre vonatkozó tör­vényerejű rendelet értelmében a be­adási könyvecskébe a földterület és az aranykoronaérték alapján ponto­san beírják minden gazdának ezévi beadási kötelezettségét. Sokkal egyszerűbb, áttekinthetőbb módszer ez, mint a tavalyi Jfolt. Kevesebb a gaz­da gondja, hiszen egy helyen előtte van minden kötelezettségének kimu­tatása. V Z. Molnár Károly egerlövői közép­paraszt is megkapta már a könyvet. Az első oldalon ez áll: földterület 19 hold, aranykoronaérték 323. Búzakilo­gramm kötelezettség aranykoronán- kint 37. Ez azt jelenti, hogy egy aranykorona után 37 búzakilogramin- nak megfelelő súlykilogrammot kell beadnia. Összes beadási kötelezettség tehát búzakilogrammban 11.914 kg. Ebből kenyérgabonára 3932, takar­mánygabonára 1787, állat- és zsír­beadásra 4766 és burgonyabeadásra 1429 búzakilogramm esik. Tojásbe­adási előírása 600 darab. Ennek fivéreket is hozzáadva — 3237 forint és'. 20 fillért. A többi takarmányból is így akarom teljesíteni kötelezett­ségem, minden felesleget beadok. így akarom szolgálni a békét. Sorravéve a többi beadási kötele­zettséget, ugyanilyen kép alakul ki. Takarmánybeadása 1787 búzakilo­gramm. Ezt zabból, árpából és kuko­ricából teljesíti. Mivel mindhárom terményből 100 búzakilogramm telje­sítésére 120 kilót kell beadni, ará­nyosan elosztva a kötelezettséget, a háromféle terményből összesen 21 mázsa 45 kilót kell átadnia a szövet­kezet raktárában. Z. Molnár Károly összes takarmányfermése — ahogyan kiszámította — 44 mázsa lesz. Bőven marad itt is feleslege, tel­jesítheti az előírást. Egyancsak egyszerű lesz az állaf- és zsírbeadás teljesítése is. Ez a kö­telezettsége 4766 búzakilogrammot tesz ki. Erre bead egy 75 kilós bor­jút, azután egy 150 kilós sertést*. Az állat- és zsírbeadást napraforgóban is lehet teljesíteni, a fennmaradó részt tehát ebből egészíti ki. Burgonyabeadási kötelezettsége a könyvecske szerint búzaki’ogramm értékben 1429 kilogramm. — Ezt burgonyában akarom taljtsítani, — mondja —, mert előírásom súly­kilogrammban — a tanácsházán ki­számítottuk — 44 mázsa 30 kilő. Leg­alább annyi biztosan fog teremni, hogy marad a háztartásban, meg a következő ültetésre is bőven. Z. Molnár Károly nemcsak meg­kapta a könyvecskét, de pontosan is­meri is már kötelezettségeit. Tudja, miből mennyit kell majd beadni, még inkább azon igyekszik, hogy jó mun­kával minél magasabb legyen a ter­mése, több legyen a feleslege a köte­lezettség teljesítése után, Minden pártszervezetnek, minden népnevelő­nek, tömegszervezeti aktívának azon kel,! igyekeznie, hogy jól ismertessék a begyűjtési rendeletet, a beadási könyvecske adatait a do’gozó parasz­tok körében alapos, részletes felvilá­gosító munkával előkészítse, bizto­sítsa a begyűjtés sikerét. (tóth) több mint a felét teljesítette már. ' Ezt mutatja a könyvecske. Hogyan, miből, hányféle terménnyel teljesíti ezt a kötelezettséget Z. Molnár Ká­rolyi — Igen nagy könnyebbség — kezdi —, hogy az új begyűjtési rendszer szerint többféle terménnyel lehet teljesí­teni a kötelezettséget. A számadást én már megcsináltam és az a meggyőződésem, hogy «okkal könnyebben tudom most teljesíteni a beadást, mint tavaly. Kenyérgabonabeadási kötelezettsé­gét — 3932 búzakilogramm — búzá­ból akarja teljesíteni. Hét holdon vetett búzát és 60 mázsa terményre számít. Ebből a 39 mázsa 32 kiló be­adási kötelezettséget, a vetőmagot' és a fejadagot levonva, még mara*i 8 mázsa 58 kiló búzája. Már most el­határozta, hogy ezt a feleslegét is beviszi a szö­vetkezetbe. Tavaly is 320 száza­lékban a gép alól teljesítette kö­telezettségét. — Augusztus 20-ig, az Alkotmány ünnepéig beadom a gabonát' — mond­ja. — Olvastam a rendeletet, amely szerint az augusztus 20-ig földadóra, kötelező beadásra vagy kötelezettsé­gen felül beadott búza, rozs, kétsze­res, árpa és zab után métermázsán- kiiit külön négy forint jár. Beadhatok összesen 47 mázsa 90 kilót. A búza átvételi ára mázsánkint 60 forint, a kötelezettségen felül, C. vételi jegyre beadott búzáé 80 forint. összesen tehát 3045 forintot ka­pok a beadott mennyiségért. Ehhez jön még a mázsánkinti négy forintos gyorsbeadási juta'om, — ami 191 forint. Kézhez veszek tehát csak » búzából beadott mennyiségért —« a ígérem a Pártnak, az elvtársaknak: bizalmukra méltó leszek /V í/°ic éve*, kisnövé- L ’ síi, vézna gyerek vol­tam, amikor anyám egy reggel szomorúan tudo­másomra adta: nincs mit enni kislányom, neked is munkába kell állnod. Egy vendéglőshöz ke- rvltem, ahol a sok gye­rek pesztrálá-sán kívül más munkában is kora reggeltől késő éjszakáig hajtottak. Nehéz, fá­rasztó volt a munkám, sokat éheztem — és havi nyolc, pengőt kaptam. — Sorsom még nehezebb lett, amikor szegény anyám, aki mosónő volt, megbetegedett.. Ekkor el­kerültem „gróf“ Végit László kastélyába kézi- lánynak. Ttt sem volt jobb dolgom. Mindenki szidott, sokszor magom sem■ tudtam, miért. Pa­rancsolt az úrnő, pa­rancsolt a f észak ács, jobbra-balra küldözge­tett mindenki s ha nem tudtam minden utasítás­nak eleget tenni, akkor veszekedtek velem és büntetésül megvonták a kosztat. Nein sokáig bírtam ezt az életnek nem nevezhe­tő knzködést. 12 éves ko. romban Budapestre men­tem munkát keresni, — Senkit nem ismertem eb­ben. a nagy városban. Korgó gyomorral egész nap munka vitán jártam. Késő■ este — mikor: még mindig nem volt helyem — a Keleti pályaudvar egyik padján húzódtam meg. Heggel az egyik utas megkérdezte, mit keresek a pályaudvaron, mikor elbeszéltem helyze­temet, mondott egy cí­met, ahova épen keres­nek mindenes kislányt. Ennél a családnál, majd más helyen dolgoztam a felszabadulásig. A felszabadulás azt éé* jelentette, hogy megváltozott, jóra for- dúlt az életem, Pécsre kerültem egy kórházba, majd a siófoki szociális otthonba, ahonnan 1950 szeptemberében vöröske­resztes tanfolyamra men­tem. Boldog voltam, hogy tanulhatok. Decem. berben. a tanfolyam be­fejeztével, jeles bizo­nyítvánnyal a kezemben a Bórsodvidéki Mélyépítő Vállalat egéssségügyőre lettem. üj fejezet kezdődött életiemben, az ifjúmunká. sok, az elvtársak körében tgyre jobban éreztem: tanulnom, minden képes­ségemmel dolgoznom kell, hogy még boldogabbá tegyük a holnapot min­den dolgozó vészére. Áprilisban tagjelölt let­tem. Est a. napot soha nem felejtem el. Több- száz pár'hag egyszerre emelte fel piros tag­könyvét. Elfogadták tag. jelöltf elvételi kérelme, met. Meghatottan álltam az emelvény mellett, át­eveztem annak jelentősé­gét, hogy a Párt belém is helyezte most már bi­zalmát. Ezután még na­gyobb szorgalommal vé­geztem munkámat, s minden lépésemnél érez­tem és érzem, hogy mel­lettem, velem van a Párt, segít munkámban, segít továbbfejlődésem, ben. Pár héttel ezelőtt a Párt felhívására bead­tam felvételi kérelmemet a szakérettségi tanfo­lyamra. Ősszel tovább tanulok, orvos szeretnék lenni, a nép orvosa. Mint tagjelölt, még inkább kö­telességemnek érzem, hogy képességeimnek megfelelően továbbképez­zem magamat s bárhova is állít a Párt. bizalma, példásan megóXljam he. lyemet. Jgérem o Pártnak, * az ehtársaknak: bizalmukra méltó leszek, jó munkát végzek a szakérettségi tanfolya­mon, is. Azt akarom, hogy mindenkor büszkén mondhassák: a Párt, a nép nevelte, azért végez jó munkát. Elmondotta: CSORBA ILONA, a Borsodvidéki Mély­építő TáXlalat ifjú- , munkása. „Esküszünk rekíek, eivlársak, hogy kisspöriük az amerikai imperialistákat szeretett hazánk földjéről“ Kan Min, a koreai Néphadsereg harcosának levele Miskolcra A magyar dolgozók hatalmas lelkese, déssel vettek részt abban az akcióban, amelynek során csomagokat küldtünk Koreába az értünk, a mi szabadsá­gunkért is harcoló hősöknek. Koreai testvéreink — mint a hazánkba tőlük nagy számban érkezett levelek mutat­ják — köszönettel fogadták a magyar dolgozók ajándékát, amelyben a dolgo­zók nemzetközi szolidaritásának, a bé­kéért harcoló emberek összefogásának megnyilatkozását látták. A koreai • harcosok több levelet írtak a Miskolcról küldött csomagok feladói, nak is. Az egyik ilyen koreai levelet, Kan Min szabadságharcos Írását, aj alábbiakban közöljük: Válaszlevelétől ap >j jl­m*ii in BíTítííiOigiTtr bkíímivíL'uui fülűi ghlSSHIiHH «isst A-l-ínotP' DtA>í>® & . km o C b 1 c> npL 2 i? * cl tn W iliwi gjew A levél magyar fordításban így hangzik: „Drága magyar nép! Nagyon szépen köszönöm az ajándékot, amelyet nekünk küldteteh. 'Anyagi és erkölcsi támogatásotok még nagyobb lelkesedést váltó tt ki bennünk nagy igazságos harcunkban. I Esküszünk nektek, elvtársak, hogy még bátrabban harcolunk, hogy kisö­pörjük az amerikai imperialistákat szeretett hazánk földjéről. Eszel akarjuk meghálálni a Ti segítségeteket. Sok sikert kívánunk nektek munkátokban, a szocializmus építésében. Éljen a koreai és a magyar nép örök és megbonthatatlan barátsága! I KAN MIN, a koreai Néphadsereg 259-es csapata." •• Űzetni kollektiv szerződések a Diósgyőri Kohászatban A Szakszervezetek Országos Taná­csának javaslatára a Minisztertanács el rendelte, hogy július 1-től kezdődően üzemeink egy részében — 150 üzemben — át kell térni az üzemi kollektiv szer. zödések rendszerére. Milyen fejlődést jtlentenek az üzemi kollektív szerződések? Kétségtelen, hogy az iparági kollektív szerződéseknek is része volt szocialista építőmunkánk eddigi sikereinek előmoz­dításában, ezek a szerződések a fejlődés folyamán mégis elavultakká váltak. Az iparági szerződésekben nem lehetett eléggé figyelembe venni az egyes üze­mek sajátos körülményeit, adottságait, az üzemi kollekív szerződés viszont biz. tosítja ezt A rendelet kimondja: „Az üzemi kol­lektív szerződések világosan kifejezik a mukkások és igazgatóság céljainak és érdekeinek azonosságát, a vállalat min­den egyes dolgozójának arra irányuló tö. rekvését, hogy az előírt terveket telje­sítse és túlteljesítse és így növelje szo­cializmust építő országunk gazdasági erejét“. Erről beszélt Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára, a vállalatvezetők és szakszervezeti vezetők aktivaértekezletén, amikor elmondotta, hogy az üzemi kol­lektív szerződések megkötése azért vált időszerűvé, mert a jelenleg érvényben lévő szakmai kollektív szerződések már nem juttatták megfelelően kifejezésre az egyes szakmák és üzemek termelési adott­ságait, nem feleltek meg a szocializmus gyorsütemű építése új követelményeinek. A Diósgyőri Kohászati Üzemek dől. gozói is nagy lelkesedéssel fogadták a Minisztertanács rendeletét. Tudták, hogy az üzemi kollektív szerződés nagy mér­tékben elő fogja segíteni termelésük to. vábbi emelését. Nem egy dolgozónk nyilvánította ki örömét az üzemi kollek­tív szerződés megkötésével kapcsolatban és kijelentette: ezután még nagyobb lendülettel végzem munkámat. Egy hete, hogy hozzáfogtunk az üze­mi kollektív szerződés kidolgozásához. Ezt megelőzően alapos felvilágosító mun­kát végeztünk, megmagyaráztuk dolgo­zóinknak ennek hatalmas jelentőségét, majd összehívtuk az üzemek párttitká: rait. mühelybizottsági titkárait és üzem­vezetőit. Ezen az értekez'eten a. Pártbi­zottság, az üzemi bizottság és a válla- latvezetöség is képviseltette magát. Több felszólalás hangzott el, minden egyes üzem képviselői felajánlást tettek a terv túlteljesítésére, majd az üzemi kollektív szerződés pontjaival kapcsolatban is­mertették üzemük dolgozóinak javasla­tait. A megbeszélés világosan megmutat, ta: gyárunk dolgozói tudatában vannak annak, hogy ők a szerzői és megkötői is a kollektív szerződésnek. Üzemünkkollektiv szerződésének min denegyes pontja Pártunknak a dol­gozókról való gondoskodását mutatja. Úgy állítottuk össze, ahogyan ezt Apró Antal elvtárs megjelölte beszédében: „Az üzemi kollektív szerződés súllyal, tekin­téllyel bíró gazdaságpolitikai okmány le. gyen az üzemben, amely kötelességtu­dásra áldozatkészségre, fegyelemre ne­veli a dolgozókat és ösztönzést ad a ter­melő munkához.“ Vegyük például a magaaolvasztő szer­ződését- nézzük meg, mit foglal magá­ban. Ebből az egy üzemi kollektív szer­ződésből is érezhetjük, mennyire a dol­gozókért van, mennyire a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Itt meg kell jegyez, nem, hogy üzemi kollektív szerződésünk több pontból áll így kiterjed a terme­lésre, a munkavédelemre, a szakmai ok­tatásra, a szociális ügyekre, a bérkér­désre, a kulturális és sportügyekro egy. aránt. Vegyük először a termelést. A szerződésben az üzem dolgozói vál­lalták, hogy második félévi tervelő­irányzatukat 10 százalékkal túlteljesítik, ilymódon ezévi tervüket 7 nappal hama­rább befejezik. A vállalat viszont köte­lezi magát, hogy az üzem részére elké­szíttet egy hűtőtornyot, egyet pedig át­építtet — így segíti a dolgozókat válla­lásuk teljesítéséhez, túlteljesítéséhez. A munkavédelem terén a vállalat kötelezi magát, hogy az üzem gázos munkaterü­letére 2 „Drager“ oxigénes önmentö ké­szüléket szerez be. Azoknak a dolgozók­nak, a'kik meleg, illetve az egészségié káros helyen dolgoznak, pótlékot folyó­sít. Ilyen pótlékot kapnak a magasol­vasztóban a nyersvas csapolok, az érc. adagolók, az égetőkocsi-kenők, az iszap­szedők, stb. A vasutforgalomnál például a vállalat kötelezi magát, hogy öltözőt építtet azok, nak a dolgozóknak, akik a martini rész­legen dolgoznak. Jelenleg ugyanis sz a helyzet, hogy ezek a dolgozók jelenté, kény időt veszítenek amiatt, mert a VI-os számú kapu melletti öltözőbe kelj járniok. Ezek a példák ékes bizonyítékai ar-mk, Hogy az üzemi kollektív szerződé, sek mennyire magukban foglalják a he. lyi adottságokat, körülményeket, igénye­ket, milyen jelentős »lépéssel segítenek bennünket előre a Pártkongresszus által kijelölt feladatok végrehajtásában. .A szerződés megkötésé--' «zonban még nem ér véget feladatunk. A kollekt v szerző, déat üzemi értekezleteken alaposan meg­vitatjuk, ahol a dolgozók még- tehetnek javaslatokat a módosításra, vagy az. egyes pontok kibővítésére. Ezzel kettős célt akarunk «“lérni. El""-'- azt, hogy üzemünk minden dolgozója ismerje meg Pártunknak és kormányunknak a bérek-, re. a normákra, a munkafegyelemre, a dolgozók védelmére hozott határozatait., Továbbá azt, hogy az üzemvezetés szá­mára is áttekinthetővé tegyük: mit kell biztosítaniuk a dolgozók számára. Üzemi kollektív szerződésünk értékes segítséget nyújt abban, hogy a feleméit ötéves terv végrehajtásában reánk váró feladatoknak maradéktalanul megfelel­jünk KISS MIKLÓS Hiósgyőri Kohászati Üzemek. JJa B. termelési felelés,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom