Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-19 / 114. szám

A sportmozgalom eredményei és feladatai megyénkben A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNELMI GYŐZELME, számunkra nyújtott ál­landó baráti segítsége teremtette meg hazánkban a tömegsport kialakításá­nak és fokozatos fejlődésének feltéte­leit is- Életszínvonalunk fokozatos emelkedésével együtt járt! sportunk nagyarányú fejlődése is. Tártunk előre látta, hogy a régi rendszerből átépí­tett sportolási lehetőség nem elégíti ki dolgozóink egyre növekvő igényeit. Látta, hogy a dolgozó tömegeknek a sportolásba való bekapcsolódása lehe­tőséget nyújt a dolgozók erkölcsi és politikai nevelésére- Ezért tűzte ki céluj a Magyar Kommunista Párt 1947-es sportprograminjában a jel­vényszerző versenyek megszervezését, amelyet a Szovjetunió GTO mozgal­mának tapaszta.atai alapján 1949-ben az MHK testnevelési rendszer életre- hívásával meg is valósítottunk. Az első évben megyénkben 19-000 dolgozó szerezte meg az MHK jelvényt, 1950 ben mar 25.000-en próbáztak sikerrel.' Döntő fordulathoz érkezett a ma­gyar sport, amikor 1951-ben a Szov­jetunió gazdag tapasztalatai nyomán törvényerejű rendelet alapján a TSH-k felállításával lefektettük sportmozgal­munk szocialista építésének alapjait. A Megyei TSB megalakulása után első feladatként kidolgozta az 1951- évi megyei versenynaptárt valameny- myi sportágra, amelyből világosan és idejében láthatja minden sportvezető és sportoló, hogy hol, mikor, mi yen versenyek lesznek és ejőre fel tudnak készülni azokra. Megszerveztük a já­rási és városi TSB-ket- Bevezetőnk a területi bajnokságokat. Létrehoztuk a TSE-nél az új, szélesebb alapokon nyugvó társadalmi sportszövetségeket- Kidolgoztuk megyénkre a munkánk alapját képező 1951. évi sportfejiesz- tési tervet, megindítottuk az MHK testnevejési rencszer jelentkezéséit es a próbázásokat- Ezekkel egyidőben megindult a sportegyesületek átszer­vezése, új sportkörök létrehozása. Megyénk sportja olyan fejlődésnek indult, amilyet kapitalista országok soha nem értek el, de el sem érhet­nek, mert rothadt rendszerük meggá- .tolja ezt­NÉHÁNY SZAKADAT az eddi,, élért eredményekből. A tavalyi 25.00th Tel szemben 28.000 dolgozót próbázta- tunk ebben az évben, A labdarugó baj­nokságban ebben az évben 247 csapat vesz részt a mujtévi 160 csapattal szemben. A röplabda bajnokságban tavaly 60 csapat küzdött, ma 138 csa­pat vetélkedik egymással. A mezei futóversenyeken ezévben megyénkben SOOO versenyző indult- Ugrásszerű fej. Iodést látunk a technikai sportoknál js. A múltban alig 10—15 versenyző indult motoros versenyen. Első túra- .versenyünkön 67 üzemi dolgozó vett részt, a. sokkal ,nehezebb terepverse­nyen pedig 50. A sport’olók megbecsülését mutatja, hogy a MTSB a napokban megkezdte a sportolók egységes minősítését- Megindítottuk a játékvezetői tan­folyamokat* a különböző játékos sport­ágban, nyáron pedig csaknem minden sportágban megkezdjük új társadalmi edzők képzését is. Epülnpk a sport­telepek, MHK akadálypályák. Eddig 30 akadálypálya készült el társadalmi munkában. Ezt a gyorsütemti fejlő­dést sohasem ért’ük volna el, ha nem a kommunisták irányították volna és ha ebben a munkában nem segített volna bennünket győzelmes Pártunk és népünk szerofett vezére, Rákosi elvtárs. Soha nem jutottunk volna cl ide, ha nem lett volna előttünk a Szovjetunió példája, ha nem élveztük volna hat'hatós támogatását. Eredmények mellett vannak azon­ban hiányosságok is munkánkban. Pártunk központi lapja., a Szabad Nép április 14-i vezércikkében bírá­latot gyakorolt a TSB-k és sport­vezetők munkája íeletf. Rámutatott a főbb hiányosságokra a megjelölte azok kiküszöbölésének útját. Ilyen hiányosságként állapította meg, hogy nem tekingettük főfeladátnak az MHK-munkát, orra támaszkodtunk, hogy ezt a munkát a sportkörök ön­állóan fogják majd elvégezni, nem ellenőriztük kellően a sportkörök szervező munkáját. Es ahol mi nem dolgozunk jól, oda mindjárt boférközik az ellenség, amely aljas eszközeivel a sikeres MHK-munkát is igyekszik, akadályoz­ni. Azzal akarja, elriasztani a dolgo­zókat a jelentkezéstől, hogy „maga­dak a szintek, úgy sem tudják azokat teljesíteni“. Arra akarják rávenni s dolgozókat, hogy az MHK 11. foko. zatára jelentkezzenek. így akarnák elérni, hogy a je’entkezettek számú ban a sikerfelen prúbázás követkéz, tőben lemorzsolódás legyen. Sok eset­ben „új MHK“-ról beszélnek, holott mindenki tudja, hogy az MHK nem új dolog és ma már nfnes olyan köz­ség, ahol a dolgozók nem ismernék az MHK-t. A dolgozók megszerették az MHK-t, mert fadják, hogy segíti ökot terme ö munkájukban, felfrissíti, szórakoztatja őket. Ami pedig a szinteket illefi, né­hány példával igazoljuk, hogy csak a minőségi sportolók részére jelent némi szigorítást az MHK II. foko­zata, de rendszeresen edző sportoló el tudja érni. Tavaly pt. 300 m-es sík­futásnál 13.2 volf az aranyfokozat, most az I. fokozat 13.6. Magasugrás­nál 140 volt az aranyfokozat, most 135 az I. fokozat. Sokan fölvetik, hogy miért vannak az MHK-ban kötelezően előírf számok. A válasz: az MHK azelőtti követelményei nem szolgálták az általános, sokoldalú fel­készítést. AZ MHK-BAN REÁNK VARO nagy feladatok komoly kötelezettsé­get rónak mindnyájunkra. Nem lehet, nem szabad az MHK-t különválasz­tani a minőségi sporttól. Éppen ezért az MHK munkáért nemcsak az MHK bizottságok felelősek, hanem első­sorban az üzemi bizottságok, a sport­körök elnökei, a sportkör minden ve­zetője és sportolója. Eredményes munkánk érdekében a legsürgősebben ki kei! javítanunk az MHK terén mutatkozó hiányosságokat. Az üze­mekben és iskolákban a tömegek ré­szére jól előkészített MHK tömeg- versenyeket kell rendezni. Megyénk sportfejlesztésí tervé- uek jó végrehajtásával is küzdjiink a felemelt ötéves terv győzelmes,meg­valósításáért! Megyénk sportolói ezen a munkaterületen is érjenek el olyan kiváló eredményeket, mint az ózdi, diósgyőri kohászok, hengerészek. az alberttelepi, ormospusztai bányászok, munkások a termelő munkában. Ugv akarjuk végrehajtani sportfejlesztési tervünket, hogy az a vándorzúszl ame’yet az OTSB a legjobb ered­ményt elérő megye számára tűzött ki, a mi megyénkbe kerüljön. Lapunk va sárnapi számában ismertettük a ha­tározati javaslatot, amely sportfej lesztési tervünk végrehajtásának alapja. Ez a terv megvalósítható, ha azt megyénk valamennyi sportolója magáénak vallja és aktiv munkát vál­la.] végrehajtásában. Nagyméfrtétben elősegíti munkánkat, lia eredményeinket és hiányosságainkat nyilvánosságra hozzuk. Ennek érdeké­ben rendszeresen tájékoztassuk Pártunk megyei lapját, az EszakmagyarorSzágot, használjuk fel a sajtó nagy nevelő ere­jét, Nemcsak a sportfejlesztési tervről, hanem minden más eseményről, ami a sportköröknél történik, tájékoztatni kell a sajtót. Munkánk végrehajtását gátolta az a körülmény, hogy a TSB-k neon kaptak megfelelő támogatást a tanácsoktól, Ozdon például Pártunk megyei lapjának bírálata után érte csak el a TSB, hogy kiutalták számára az addig üresen álló helyiséget, amely azonban még mindig nem megfelelő. Nem kaptak megfelelő támogatást adminisztrációs kérdésekben sem. Tokajban azért maradt el a járási kerékpár verseny, mert a tanács nem biztosította a versenykiíráshoz szükséges papírt. De nem kapta meg a szükséges támogatást a Megyei TSB sem. LEGFŐBB FELADATUNK a hi­bák sürgős kiküszöbölése, sportíej- leszfési tervünk széleskörű ismerte­tésé, népszerüsitése. Fel kell vennünk a harcot az ellenség ákká'ődá.sával szemben. Le kell lepleznünk és ki kell sepernünk az ellenséget a. sport- mozgalom területéről ist Indn’jon meg az üzemek és sportkörök, járások és szakosztályok között széles, a sportoló tömegeket felölelő szocialista munkaverseny sportfejlesztési ter­vünk teljesítésére! Tegyük az MHK testnevelési rendszert * sportfej’esztési tervünk megvalósításával a magyar sport széles tömegbázisává! Vezessen minket munkánkban a tudat: a dol­gozó tömegek sportja elősegíti, hogy hazánk békés épitömunkát folytató, virágzó, boldog, szocialista Magyar- országgá legyen. FAPP GAZSI m»E a Megyei TSB elnöke Mint a kongresszusi versenyben, a leiemelt filéres terv végrehajtáséért lityi isiizdelemben is az élen aftarnali járni Ózd dolgozói röbbmillió forint értékű felajánlást lettek a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása alkalmából Az Ózdi Kohászati Dzemek dolgo. zói nagy lelkosedéesel olvasták az újsá­gokban az ötéves terv felemeléséről szó­ló törvényjavaslatot: a törvényjavaslat parlamenti tárgyalásáról szóló bcszámo. lókat. Ez a nagy esemény valósággal szárnyakat adott R lendületes munká­nak. A gyár igen sok üzemében értek el a dolgozók kimagasló teljesítményeket. A legszebb példa volt erre a finom- hengerdei Jakab. Lőrinc és Barta bri. gád versengése. A brigádok tagjai elha­tározták, bogv 03 ötéves terv felemeléséről. szálé törvény tiszteletére megdöntik a kongresszusi versenyben elért SiS százalékos rekordot is. A Lőrincz-brigádnak ez még nem sike­rült, bár teljesítményük így ja a na gyobb elismerést érdeme!: normájukat tdS tzázalébra teljesí. tették. A Jakab ifi brigád váltotta ökot. Ez a brigád volt a kongresszusi verseny ide. jén a finomhengerde legjobb brigádja, kiérdemelték a. „sztahánovista. brigád“ címet is. Most is méltók voltak akkor megszerzett elsőségükhöz, kitüntető cí­mükhöz, eredményűik !60 százalék volt! A nagy győzelem után a brigád tagjai ezt mondották: ez még csak a kezd?t, még nagyobb sikerrel járulunk hozzá a felemelt ötéves terv teljesítéséhez. A gyár üzemeiben röpgyüléseket tar­tottak a dolgozók. Egymás után hang­zottak el az értékesebbnél értékesebb munkafelajánlások, amelyekből kialakult oz egyes üzemrészek vállalása. A dolgo­zók hangsúlyozták felszólalásukban: mint.a kongj-.-? ..v raésenyben történt, a felemelt ötéves terv végrehajtá­sáért folyó hiedelemben is országo­san as elsők akarnak lenni. A röpgyülésefcen elhangzott vállalások alapján Ózd dolgozói táviratot küldtek az országgyűléshez, A táviratban többek között ezeket ír­ták: Tudjuk, hogy a felemelt ötéves terv a szocializmus építésének meggyorsítását szolgálja, tudjuk, hogy ez a terv a be­ta terve, éppen ezért végrehajtása érdé. kében mi, ózdi dolgozók, a kongresszusi zászló és az élüzem cím birtokában a következőket vállaljuk: Kohóüzem Vállaljuk', hogy május hónapra elő­irányzott tervünket 310 tonnával túltel­jesítjük, ami pénzben kifejezve 184.350 forintot jelent. Mennyiségi temünk túl. teljesítése mellett a már megszigorított 110 százalékos kokszfelhasználást ész- $zerüsíté«<ek alkalmazásával az év folya­mán 108 százalékra csökkentjük, ezzel 1,300.000 forint értékű megtakarítást érünk el. Acélmű Májusi tervelőirányzatunkon, felül 500 tonnával több acélt termelünk, ez 475 ezer forint értéket jelent. 'Minőségi munkánk további megjavításával terv. teljesítésünket 30 százalékkal megja­vítjuk, a lunker-selejtet az első negyed­évhez viszonyítva 20 százalékkal csök­kentjük, Durvahengermű Az anyagíakarékossági verseny továb­bi kiszélesítésével az öntecsfelliasználást évi átlagban 2 százalékkal csökkentjük, ami 1,600.000 forint megtakarítást biz­tosit népgazdaságunknak. Finomhengermü Vállaljuk, hogy az egyhetes kiesés ellenére is teljesítjük május havi elő­irányzatunkat. H. negyedévre megáUa. pitott tervelőirányzatunkat *2 százalék­kal túlteljesítjük, ez 1 619.000 forintnak felel meg, A sztahanovista mozgalom to. vábbfejleeztésével a. III. negyedévre megállapított tervelőirányzaton felüt négyezer tonnát termelünk, ami 6,800.000 forintnak felel meg. Kazánkovácsmühely Vállaljuk, hogy- a Rákosi Mátyás Mű. vek részére a.70 tonnás Martin-kemence fegyverzetét június 15, illetve a folaján, lőtt június 5 helyett már május 30-rft elkészítjük. Az acélmű IV. számú ke­mencéjének átalakítását, szerelését, az eddig legrövidebb 12 nap helyett 11 nap alatt elvégezzük, Köművesiizem Az átépítésre kerülő kemence munka, latait a 28 napról 13 napra rövidített idő helyett 12 nap alatt elvégezzük. Faipari műhely Vállaljuk, hogy a II, kemence famin- táit május 30 helyett május 26-ra el­készítjük. Az eddig felhasznált fa- anyagmennyiséggel szemben a. felaján­lott 4 százalékos megtakarítás helyett 5 százalékos megtakarítást érünk el. „Mi, ózdi dolgozók, érezzük azt a fe. lelősséget, amely reánk hárul a béke megvédésében és a szocialista Magyar- ország felépítésében. Éppen ezért Pár­tunk. Rákosi elvtárs vezetésével, válla­lásaink teljesítésével akarunk hozzája, mini a béke tervének megvalósításáho.z'“1 — fejeződik be a. távirat, amelyet a. gyár dolgozói nevében Fehér László elv. társ ívfTyüasemi párttitkár. Somogyi An­tal rí -■ vezérigazgató és Válőczi Elek elvtára „C. titkár írt alá. Az új büntető perrendtartás elősegíti a bíráskodás, az igazságszolgáltatás demokratizálását Az országgyűlés pénteken folytatta a büntető perrendtartásról szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Szirmai Ist­ván felszólalásában rámutatott, hogy az új büntető perrendtartás bírói szervezetünk új rendjét egységes rendszerbe állítja, elősegíti a bírásko­dás, az igazságszolgáltatás demokra­tizálását. — Ki ne emlékeznék még — foly­tatta ezután — arra az aljas, még kapitalista jogrendet is megcsufoió Befejeződött az országgyűlés ülésszaka a jogalkalmazásnak egyaránt az öl- Halász Aladár felszólalása után as éves terv célkitűzéseihez keli a leg- országgyűlés a büntető perrendtavtás- hathatósabb jogi támogatást nyúj­tania. perrendtartási manőverre, amit Korfhyék népünk drága nagy fia. Rákosi Mátyás ellen folytattak. Hór thy kormánya 1925 novemberében az országgyűlésnek ebben a termében jelentette be, hogy „a kommunisták ellen hirdetett rögtönbíráskodás^ tör­vényes és jogos*1. Nem Tajtuk múlott, hogy nem sikerült tervük végrehaj­tása. Hangsúlyozta ezután: az új per- rendtartás” segíteni fogja igazságszol­gáltatásunkat, hogy biztosítsa a jog­rend-védelmét. A jogrend védelme nem jelenthet mást, mint a kapitaliz' musból a szocializmusba menő ren­dünk védelmét, népünk kivivott jo­gainak biztosítását és továbbfejlesz­tését, — harcot az emberek kizsák­mányolásának minden formája ellen, a társadalom erőinek mozgósítását a szocializmus építésére, a. béke védői­mére. A jogrend védelme nálunk népünk érdekeinek, hazánk független­ségének védelmét jelenti. Az igazságszolgáltatás feladata az is, hogy az Alkotmány szellemében nevelje a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására. Ezen a téren is előt­tünk áll a szovjet igazságszolgáltatás nagyszerű példája. Bíróságaink feladata, hogy segít­sék az állampolgári fegyelem megszilárdítását, hogy tiszteletet szerezzenek törvényeinknek és rend elei einknek. Ezután Sásdi Ernő mondott beszé­det. — Elkövetkezendő jogéltünknek — mondotta — a felemelt ötéves nép- gazdasági terv szolgálatába állítása azt jelenti, hogy a jogalkotásnak és ról szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben elfogadta. Megszűnik a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a vallásos ügyekkel kapcsolatos ügyköre Az országgyűlés ezután az állami egyházügyi hivatal felállításáról ,-zóló törvényjavaslatot tárgyalta. A tör­vényjavaslat előadója Farragi György, Kossuth-díjas - újságíró volt. — A törvényjavaslat szerint az állami egyházügyi hivatal feladata lesz — kezdte beszédét — az állam és az egyházak közötti ügyek inté­zése. Az állami egyházügyi hivatal felál’ításával a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumnak a vallásos ügyekkel kapcsolatos ügyköre meg­szűnik. Amíg az úgynevezett nolgári demo­kráciákban az állam és az egyház szétválasztása a legradikálisabban történt meg és az állam minden kap­csolatot megszakított az egyházakkal, semmi anyagi támogatásban sem ré­szesíti őket, addig a Magyar Nép- köztársaság, de a Szovjetunió és a többi népi demokráciák is az egyház­nak az államtól való elválasztása közben is szem előtt, tartották alkot­mányaik egyik sarkalatos tételét, amely a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának jogát biztosítja. Az egyháznak az államtól való elválasztását a. lelklisineret. sza­badsága megvalósításának jegyé­ben mondottuk ld. — Ez a törvényjavaslat is bizo­nyítja, hogy a Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya nem papírosalkot* mány, hanem az élet. minden vonalán érvényesülő valódi Alkotmány. Az országgyűlés minden tagja, de a magyarországi keresztény egyházak minden papja és minden hívője is jól tudja, hogy Népköztársaságunk kor* inánya hatalmas, sokmilióra rúgó ősz* szeget fordít az egyházak anyagi tá­mogatására és erre úgy a protestáns egyházakkal kötött megegyezésekben, mjnt a katolikus püspökkari megálln* podásban hosszú évekre kötelezte ma. gát. A vallás szabad gyakorlatának biztosítása kormányzatunk részéről súlyos anyagi kötelezettségekkel alá­támasztott, cselekedet. — A közoktatásügyi minisztériumot teljes egészében vissza kell adni igazi munkaterületének, hogy nagy felada­tait teljesíthesse. Ezért is volt szűk« ség az állami egyházügyi hivatal fel­állítására, hogy az egyházi ügyek in* tézésealó[ mentesíthesse a közoktatása ügyi minisztériumot­Az ország gyűl ét az állami egyház, ügyi hi'atai felállításáról szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és rész­leteiben elfogadta­Dögel Imrét választották a* országgyűlés elnökévé Molnár Imre felolvasta Drahos La­jos [eveiét, melyben bejelentette, hogy rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré történt kinevezése folytán az országgyűlés elnöki tisztségéről le­mond. Az országgyűlés a bejelentést tudo­másul vette és Rákosi Mátyásnak, a Msgyar Függetlenségi Népfront elnö­kének levele alapján egyhangúlag, lelkes tapssal elfogadta a Magyar Függotlenségi Népfront javaslatát, amely Dögéi Imre képviselőnek az or- szággyüjós elnökéül való megválasztá­sát ajánlotta. Az országgyűlés új elnöke, Dögéi Imre elfoglalta helyét és rövid be­széde után bejelentette, hogy befejez­ték az ülésszak napirendjén szereplő afayag tárgyalását, * ^ ^ 'TV“ Seum 1 TkATVrirTVn I Jlbértl ISzCtelaiUiok leveli | . gk * Kp.lm. j| II J| M |j A fl Újabb nagyszerű eredmény £JLm\iin*JVKUKjZA» í — 114. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 május 19, szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom