Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-17 / 112. szám
ÉRIF!tf*rv\RORSZÍG "1 »I* A Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak tárirata az Országgyűléshez: december 21-re befejezik ezévi tervüket fi-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam — 112. szám Aro 50 fillér Miskolc, 1951 május 17, csütörtök Felemeli ötéves tervünk - a béke terve, út a vas és acél országához, a gépek országához, az erős, jómódú, művelt, szocialista Magyarországhoz f as Zoltán elrlárs előadói beszédével megkezdte az országgyűlés az ötéves terv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását Az országgyűlés szerdai ülésért megkezdte ez ötéves t’ervtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Vas Zoltán elvtárs, miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése 3949 december 10-éu törvényi logadott el népgazdaságunk öléve? fejlesztési tervérő]. Kz a törvény ha, zánk szocialista építésének útján mérföldkövet jelentett. Ajig ötnegyed év leforgása után — dolgozó népünk szocialista 6pítőmunkájának nagyszerű eredményeként — ina a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésének új tör. vényjavasjatát terjesztjük e]ő azzal a szándékká], hogy az országgyűlés emelje törvényerőre ez ötéves terv célkitűzéseinek a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa által kezdeményezett nagyarányú megnövelését. Ötéves tervünk fejül vizsgálásá* mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság kortná. nyának helyes vezetésével, a Szovjetunió állandó baráli segítségére támaszkodva,1 a magyar dolgozó nép, — éjén munkásosz. tályunkkai, — az ötéves terv első esztendejének célkitűzéseit jelentősen túlteljesítette. Az 1950. évi fejlődés méretei Az 1950. évi fejlődé? méreteit jellemzi, hogy a beruházások mégha ad. ták a 10 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy 1980-ben megközelítően annyil ru. hágtunk be, mint a hároméves terv egész időszakában. Pöntően az ipari termelés jelentői emelkedése tette lehetővé, hogy 1930- ben az ország nemzeti jövedelme az 1919. évvel szemben az eredetileg t«r. yezett 12.4 százalék helyett 20 százalékkal növekedett. Már egész dolgozó népünk számára nyilvánvaló, hogy szocialista társadalmunk építésében jóval többre vn. gyünk képesek, mint amit az ötéves népgazdasági tervről Kóló- 1949. évi XXV, törvény számai előírtakFoglalkozott "ezuláu Vas elvtár? azokká] a szempontokkal, amelyek szükségessé tették terveink felülvizsgálását, majd így folytatta: Áruforgalmunk és közellátásunk területén a nehézségeket — amint az közismert — mindenekelőtt a mező- gazdaság termelésének ejmaradt san. »vonala okozta. Hozzájárult ehhez a javalyi szárazság is. Természetesen szerepet játszott a dolgozók számának yendkivü) gyors megnövekedése és ez- kel összefüggően a béralap is. Három. éves tervünk idején, de még ötéves tervünk első félévében is «z vojt a kérdés számunkra, miként foglalkoztassuk teljes mértékben a rendelkezésünkre álló munkaerőt. Ma már a helyzet fordítva áJJ! Visszavonhatatlanul megszüntettük országunkban a tőkésrendszer .tikos örökségét: a munkanélkülisé. get! Ma probléma az, miképpeu biztosítsuk a népgazdaság számára a szükséges munkaerőt, IÁ tegnap még jövedelem nélküli százezrek niunkábaájlítása, országos átlag, ban hatalmas életszínvonal emelkedést jelent, aminek elő kell teremteni az éle]em- és az árufedezetét- Az egyik ojdalon a dolgozók számának rendkívül g3'ors megnövekedése és nem Íito]sösorban a jövőnk, ötéves tervünk megvalósításának biztosítása, a másik oldalon a mezőgazdaság elmaradot'sá. ga, az 1950-es nagy állatvágás, ezek £zok az okok, amelyek a legközelebb; időben szükségessé teszik a legnagyobbfokú takarékosságot. Nyíltan meg kell mondani például, hogy az idén húst és zsírt kevesebbet fogyaszthatunk, mint amennyit a mujt évben fogyasztottunk- Idő szükséges hozzá sz állatvágásokkal való Jcg- nagyobbfokú takarékoskodás, hogy állatállományunkat, amelynél részben .visszaesés van, újból felfejlesszük és ezá]to] egy év múlva annyit fogyaszthassunk, mint amennyit 1950-ben fogyasztottunk, a további évakbea pedig í,aná 1 is jóval többet- Iparunk is nőm egy esetben fele. Jőtlanül járt el * fogyasztási árualapok tekinteté bon, Megtervezték és kitermelték a traktort* g mozdonyt, a gépet,, mert ez da- j-abszám is benne volt a tervben, de elhanyagolták dolgozó népünk mindennapi szükségleteit. Gyártottak 12^ literes edényt, 36. számú inget, mert’ mindkettőnek viszonylag kisebb az önköltsége, de a háziasszonyok 2 li- jteres edényt, g férfiak átlag 40 és 41 számú inget akartak volna vásávo-ni. Hozzájárult mindezekhez természetesen az a körülmény, hogy népünk ellenségei. a tudatos kártevő elemek az átmeneti nehézségeinket és »zen a téren mutatkozó tapasztalatlanságunkat, gyakorlatlanságunkat — ami egyébként leküzdhető lett volna — tömeges vásárlással, szervezett sor- banállással igyekeztek megnehezíteniKeméuyen szembe kell szállni az ellenség minden rémhírével, zavartkeltésével Jáönkint olyan cikkeiben is szűkület következet be, amire semmi sem adott okot, van pl. elég só, gyufa, szabad cukor, szabod liszt, harisnya,, cigaretta és számos más cikk. Tartalék is van bőven, de ha a suttogó propaganda ráveti magát, az ilyen cik. kokra és hónapok készleteit vásárolják fel egyszerre, világos, hogy áruhiány lép fel. Ha történetesen a főváros minden vízcsapját egyszerre nyitnák meg, senki sem jutna vízhez. A dolgozó tömegek fegyelmén is múlik tehát az áruböség, vagy áruhiány kérdése. Keményen szembe kell szállni az ellenség minden rémhírével, zavartkeltéeé. vei. Meg kell érteniök dolgozóinknak, hogy a tervgazdálkodás, az áruellátás, a közellátás kérdése: — az osztályharc kérdése. A mi népgazdaságunkban hiányosságaink a növekedés nehézségei. Nem arról vart szó, hogy alapanyagiparunk elmaradt a fejlődésben, hanem arról, hogy jóval több acélt, vasat * szenet termel. maradéktalanul kielégíteni a különféle népgazdasági ágak szükségletet, melyek szén, vas. acéltermelésünknél gyorsabb ütemben fejlődtek. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elégtelen az. áruforgalmunk, hogy nem kielégítő ütemlien növekszik, hanem ar. ról, hogy gyorsabb ütemben növekszik a termelésben résztvevő munkások és alkalmazottak száma ás növekszik a béralap. Uost előterjeszteti d éves népgazdasági tervünk hivatott, ezeket a feladatokat megoldani' Nagyok ezek a feladatok, de meg tudjuk oldani, mert nz eddigieknél jóval nagyobb és egyre bővülő erőforrások állnak rendelkezésünkre. Ötéves tervünk a békés építőmunka nagy programja a a terv felülvizsgálatának munkájában egy döntő körülményt nem hagyhatunk figyelmen ki. vül: a béke megvéd,étéért vívott nemzetközi, harcot! Együtt mindezek: az, osztályharc és a nemzetközi helyzet kiéleződése, valamint ebből folyóan. a béke megvédéséért tett erőfeszítések fokozása, az ipari tér. melési tervek jelentős túlteljesítése, a népgazdaság fejlődésében beállott bebö aránytalanságok, köztük a mezőgazdaság lemaradása, a fogyasztási igények vártnál erősebb növekedése — szükségessé tették a népgazdaság 5 éves tervének módosítását. Ezek azok az okok, amelyek miatt Gerö elvtárs beszámolója nyomán a Magva. Dolgozók .Pártja XT. Kongresszusa dolgozó népünk akaratává, építőmunkánk messzemutató táviá. fává, fejlődésünk mozgatóerejévé. mim dennapi programunkká telte a felemelt. 5 éves népgazdasági tervet, amelyet az or. szággyüiés határozata hívatott népünk akarataként törvényerőre emelni. Dolgozó népünk akaratából a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormányának irányításával az 1950. évben elért túlteljesítések nyomán a, népgazdaság 195I.4n terve is már a felsorolt szempontoknak megfelelően nem az 5 éves terv eredeti és alacso- nvabb célkitűzéseire, hanem a mostani törvényjavaslattal összhangban álló módosított*, magasabb feladatok elvégzésére összpontosítja népgazdaságink, mint 1949-ben » mégsem tudjuk | gunk erőforrásait. Erőinket a nehéziparra összpontosítjuk Az eredeti 5 éves terv a nemzeti jövedelem emelkedését 1949-ről 1954-re 63.1 százalékban írta elő, A mostani, javaslat a nemzoti jövedelem emelkedését ugyanerre az időszakra 130 százalékra tervezi. A nemzeti jövedelem ilyen jelentős emelkedése mellett, összetételében is alapvetően megváltozik és vissza, tükrözi a terv egyik főfeladatát, azt, hogy 5 éves tervünk sikeres teljesítésével lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait. Ennek a célkitűzésnek döntő számadata, hogy míg a tőkés szektor részesedése a nemzeti jövedelemben 1949-ben még 20 százalék volt, 1954-ben részesedése már csak 1—2 százalék lesz. Az 5 éves terv végére tehát hazánk, ban lényegileg megszűnik embernek ember által való kizsákmányolása • népgazdaság minden területén. — Megváltozik 1954-re népgazdaságunk szerkezete is. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 51 százalékról 1954-re 64 százalékra emel. kedik. Népgazdaságunk szerkezeti átalakulása az ipar gyorsított ütemű fejlesztésének alapján valósul meg. Gyáripa. nmk termelése 1949-hez képest az 5 éve* terv utolsó évében, az előirányzott 86 százalék helyett 210 «zúzalékkal fog emelkedni. Ezen belül a nehézipar termelésének re eredetileg előirányzott. 104 százalék helyett mintegy 280 százalékkal kell emelkednie. A könnyűipar termelése 73 százalék helyett 145 százalékkal kell. hogy meg- nőjjön, Az iparosításnak ez a nagy üteme feltételezi és megköveteli, hogy erőinket a nehéziparra összpontosítsuk és ezen belül az ipari alapanyagokra, a villamosenergiára, a gépgyártásra, il’etve a termelöeszközöke? előállító iparra. Az alapanyagiparok döntő fejlődése mellett ismét és ismét ki ke|l hangsúlyoznunk gépgyártásunk fejlesztésének különös szükségességét. .— A‘ vegyiipar, az épitöpar is n köz’ekedés ágazathatnak gépol'átása mellett nagyteljesítményű, új típusok egész sorát, vezetjük be a mezőgazdaságba. — 5 éves tervünkben az építőipar termelésének előirányzatát több. mint kétszeresére, 21.3 mi1 Húréiról 43 milliárdra javasoljuk felemelni. A raagasépltőipar az 1954. évben ötször annyif fog termelni, mint 1949-ben. A közlekedés jellegű mélyépítőiparnak több mint háromszoros, az egyéb mélyépítőiparnak pedig közel ötszörös termelést, kell elvégeznie az 3 éves terv utolsó évében, mlnf 1949-ben. A mezőgazdaság fejlesztésének feladatai — Az átdo’gozott ötéves terv az eredetileg előirányzott fervtörvény- ben megállapított 42 százalékkal szemben 54 százalékkal kívánja növelni a mezőgazdaság termelését. A mezőgazdasági termelés 54 százalékos emelése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése ugyanannak a kérdésnek két oldala — egyik a másik nélkül meg sem valósítható. — Melyek tehát a feladataink! Mindenekelőtt az, hogy az egyéni parasztgazdaságokat, fokozatosan, kellő türelemmel, a legteljesebb önkéntes... ség alapjána de megállás nélkül küzösa Előre a fémgyüjtési hét sikeréért! A Népgazdasági Tanács határozata alapján megyénkben is megkezdődött és nagy lendülettel folyik a fémgyűjtés. A fémgyüjtési hét keltő? íeládatof szolgál. Célja az, hogy rohamosan, fejlődő iparunk számára a lehető 'legnagyobb mennyiségben ösz- s/egyiijtsük az üzemekben, háztartásokban szanaszét heverő és a kü'ön- böző gyárakban igen jól fölhasználható hiilladékanyagot, hozzájáruljunk ezzel iparunk nyersanyagszükségletének biztosításához. A fémgyüjtési hét feladata az is, hogy a hulladék- anyagok gyűjtését széleskörű, alapos felvilágosító munkával kapcsoljuk össze, tudatos! fsuk a takarékosság nagy jelentőségét, hogy minden munkaterületen maradéktalanul végrehajtsuk a Minisztertanács takarékos- sági határozatának előírásait. felemelt ötéves tervünk adatai megmutatják azt, a gyönyörű perspektívát, hogyan válik hazánk a vas és az acél országává, a gépek országává. Gyors ütemben építjük a Dunai Vasmüvet az Iuotai Erőmüvet, kibő- vitjiik, nagy arányokban továbbfejlesztjük a Diósgyőri Kohászati Üzemeket, Miskolc az ország második legnagyobb városává fejlődik, iparosítjuk megyénkben Kaz.nebareikát és Mezőkövesdet, építjük a szocialista mezőgazdaságot, a felemelt ötéves terv meg valósi fásának eredményeként minden falunak kultúrotthont, mozit, rádiót, könyvtárat juttatunk. A nagy célok megvalósításához rengeteg nyersanyagra van szükség. A szocializmus építésének ez a hatalmas üteme megköveteli fehát tölünk a fokozott takarékosságot. Nem tűrhetjük, hogy felhasználatlanul szanaszét* heverjenek iparunk fontos nyersanyagai,’ amelyeknek felhasználásával főbb acélt, több gépet, traktort, szerszámot. építkezési anyagot, könyvet tudunk gyártani. Az ötéves terv megvalósításához járulunk hozzá, haza- fiák kötelességünket! teljesítjük: amikor a heverő hulladékanyagokat ösz- szegyüjtjük és felhasználásra átadjuk. A Diósgyőri Kohászati üzemekben, vagy az Ózdi Kohászati üzemekben szétszórtan annyi vasanyag hever, amivel főbb napra lehetne biztosítani a Martin-kemencék hulladékszükseg- lcfét. Sok más gyárunkban, a tsics- kben; állami gazdaságokban, de a háztartásokban is vánnak ilyen értékes hulladékanyagok. Megyénk dolgozói megértették a fémgyüjfési hét nagy jelentőségét, ezt mutatják már az első napok ered* menyei. A Diósgyőri Kohászati üzemekben sokszáz tonnára rúg már az összegyűjtött hulladékvas mennyisége. A motorjavító dolgozói szép példát! mutattak 30 tonna színesfém o'sze- szedésével. A megyei versenyben élenjár Sárospatak. Az üzemi DISz í’iata* lók mellett a fanulóifjúság nagy lelkesedéssel végzi a hulladékanyagok gyűjtését. Rozinái László úttörő, a, Malinovszklj-úti iskola tanulója mán kedden, a fémgyüjtési hét első Hajiján 46 kiló kovácsolt vasat, 16 kiló öntöttvasat, egy kiló alumíniumot, 1.5 kiló bádoglemezt ás 5 kiló rezet gyűjtött* össze, .Sok MNDSz • asszony, háziasszony viszi el a, begyűjtő sátrakhoz a háztartásában felesleges liulladékany3got, amelyért azonnal ki is fizetik a megállapított árat. Az a feladatunk, hogy a fém» gyűjtési hét lendületét mindenütt még magasabbra fokozzuk. A diós- győrvasgyári DLSz fiatalok versenyre hívták az ózdi fiatalokat, verseny indult n Diósgyőri Kohászati üzemek DISz alapszervezetei között is, versenyben van egymással sok lakóterületi, községi DISz és MNDSz szervezet is. Szervezzük ezt a versenyt még szélesebbkörüvé! Lelkesítsen a versenyben minden DISz, MNDSz szer- vezefet; földmüvesszövetkezetet, hogy a versenyben kivívott’ elsőségük annak bizonysága lesz, hogy jól harcolnak a felemelt ötéves terv végrehajt táráért, a szocializmus építésének meggyorsításáért. DOLEZSAE FERENC nagyüzemi gazdaság vonalára vigyük. Az a feladatunk, hogy szilárd alapot: teremtsünk országunk élelmezésének biztosítására, hogy a falu nemcsak élelmiszerrel lássa el bőségesen fejlődő népgazdaságunkat, hanem biztosítsa az ipar munkájához elengedhetetlenül szükséges mezőgazdasági nyersanyagokat; biztosítsa az állam számára szükséges tartalékokat. így tudunk csak népi demokráciánk számára egységes és szocialista alapot teremteni. Előfeltétele ez annak, hogy biztosítsuk hazánkban a szocializmus győzelmét. — Ugyanakkor, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezését helyes. nek és szükségesnek 1aríjuk, mindent elkövetünk, annak érdekében, hogy növeljük az egyénileg gazdálkodó parasztság terméshozamát; is. Ezen a téren is a lehetőségek még távolról sincsenek kimerítve. — A szántóföldi növénytermesztés terve a termésátlagok növekedését 44 százalékban írja elő. A termésátlagok ilyen ütemű növekedését’ éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezés» és a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása teszi lehetővé. Világos, hogy a terv biztosítja ennek gazdasági feltételeit is. — Az állattenyésztés fejlesztése ér. dekében szaporítani kell az állatállományt és javítani kell az állatállomány minőséget*. A Szovjetunió nagy segítségnyújtása Módosított ötéves tervünk megvalósítása összefügg azzal* hogy milyen mértékben tudjuk népgazdaságunk számára biztosítani «, baráti országokból azekat a nyersanyagokat és ipari felszerelést, «melyet itthon nem termelünk. Ezért • a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal vájó áruforgalmunk a tervidőszak folyamán lényegesen emelkedik. Az ötéves terv feladatait éppen ezért lehetett jelentősen megnövelni, mert a Szovjetunióval kialakult külkereskedelem biztosítja a magyar népgazdaság számára a legjelentősebb beruházások gépszükségletét $s foszámos dönfö nyersanyagban a lyamatos ellátástA nemzeti jövedelemnek az eredetileg előirányzottnál jóval nagyobb emelkedése lehetővé teszi, hogy a megvalósítandó beruházások összegét 51 mi[- liárdról 85 milliárdra növeljük- A nehézipar beruházási előirányzata az eredetinek több, mint kétszeresére emelkedik. Az eddiginél is jobban összpontosít, juk erőinket a nagy beruházásokra, A Dunai Vasműre az eredetileg előirányzóit kétmilliárd forint helyett négymilliárdot, a budapesti fö|dafaUi vasútra 600 millió fonni helyet! k > 1- milliárdot javasolunk. Az életszínvonal emelkedése, lakásépítés, társadalombiztosítás Az átdolgozott 5 éves terv nagyobb nemzet; jövedelme nemcsak a beruházási keretek lényeges bővítését teszi lehetővé, hanem az általános ^Jetszlnvemlnak a tervezettnél jóval nagyobb mértékű emelésétAz 5 éves tervről szóló törvény 35 százalékban irányozta e]ő az általános életszínvonal ejnelkedésétAz életszínvonal ötven százalékos emelése ezt jelenti, hogy az átjagos életszínvonal az 1938. évinek mintegy kétszeresére növekszik. Mindez megköveteli ötéves népgazdasági tervünkben a fogyasztási áruala- jtok jejentös bővítését. Már beszámoltunk arró], hogy mezőgazdaságunk fejlesztésével miként biztosítjuk meg* növekedett élelinis'zerezükségletünket» Ugyanígy iparunknak is hatalmas árutömeget kel] gyártauiaA módosított ö’éves terv fokozott, lakásépítkezést kíván megvalósítani. Eddig arról vo]t szó, hogy öt év a]att ISO ezer lakás épüljön. Most a követelmény az, hogy az építendő lakások száma elírja a kétszázhúszezret. Szerte az országban hatalmas új ipari üzemek épülnek és mellettük új vári», sok. új lakóházak nőnek kj a földből. Miskolc, Hódmezővásárhely, Ka» posvár, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Gyöngyös, Szeged. Székesfehérvár, Szekszárd. Szolnok, Zalaegerszeg épít. kezésej mellé most felsorakozik Ha-
