Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-12 / 109. szám

Vigyük győzelemre az új széncsatát!

Pártunk II. Kongresszusa rámu- tatett többek között arra is, milyen megtisztelő feladatok várnak bányászatunkra az 1051.es tervév feladatai, nak teljesítésében. Minden erőt moz. gösít'anunk kell tehát arra, hogy a Pártkongresszus határozatának meg- felelően megyénk bányaüzemei is teljesítsék, síit túlteljesítsék előirányzatukat', több és jobb szénnel lássák el rohamosan fejlődő iparunkat. Ezen a téren — épúgv, mint országosan — megyénkben is vannak hiányosságok. Országosan szénbányászat u«;k lénia, radt a szónterme'és előirányzatai mögött, megyéikben is sok bányaüzem van, amely nem teljesítette terve.6- irányzatát.

A munka megjavításának elsőrendű estköze a legszélesebbkor!! felvilágosító munka.. Tudatosítani kel] bányász, dolgozóink körében, nagy Pártunk mindent megtesz annak érdekében, hogy bányászaink tervükéi teljesítem tudják. Üzemeinkben ezer. és ezer normáját thi'teljesítö Mnyászdolgozó kap teljísítroénytöbblet-jufalmat. Azo. lkat a bányászokat, akik évekén át ki. tartanak munkahelyükön, fegyelmezetten dolgoznák, igazolatlanul nem hiányoznak, kormányunk hűségjutalomban részesíti. A mült év végén ezen a címen bányászaink között nyolcmillió forintot osztottak ki. Pártunk gondoskodását, mutatja az is, hogy bányászaink ingyen kapnak munkaruhát.

Bányaüzem! pártszervezeteink

állandó feladata, hogy újból és újból minden részletében ismertessék dolgo. zóinkkal azt a nagyjelentőségű hatá. rozatof, ame’yct Pártunk Központi Vezetősége és Minisztertanácsunk hozott a multév novemberében szénbányászatunk fej'esztéséről, A felvilágo. ti:ti »uvlzfiask n’iörrr.S-űe* ki kell terjednie arra, hogy visszaverjen min. den kishitűséget; minden olyan híresz. télért, hogy „a terv magas, nem tel. jesíthető.“ Egyenesen és őszintén még kell mondanunk, hogy széntermelési tervünk valóban feszített, de ez a legtávolabbról sem jelenti azt; hogy nem lehet teljesíteni, sőt túlteljesíteni. A ,teljesíthetetlen“ tervről szőlő hang •— az ellenség hangja. Sajná’atos, hogy bányáinkban akadnak még o’yan, funkcionáriusok is, kik'felültek az el. lenség szavának '« nem értik, vagy iem akarják megérteni, mi a jelentő, sége annak, hogy bányaüzemeink fel- tétlenül teljesítsék előirányzatukat. Bányaüzemeinknek nem szabad elma. radniok, mert lemaradásuk veszélyes gátat jelentene népgazdaságunk további fejlődésének útjában.

Báriyász.szakszervezeteinknek fokozottabb gondot kell fordítaniok a ver. senymozgítlom ’szervezésére, továbbá arra, hogy az üzemi pártszervezet tá- nógatásával nagy sikereket érjenek e!

* 100 százalékon aluli teljesítések fel.

számolásában.

Üzemvezetőinknek, műszaki kö- zépkádereinknek többet és jobban Ico'l foglalkozniuk a termelés kérdésével. .Sok olyan példa van. amely meg. mutatja, hogy ahol a műszaki dolgozók újításokkal, észsaerüsifésckkcl és elsősorban a munka jó megszervezésével iparkodnak fejleszteni üzemük termelését, ott az üzem túl is teljesíti előirányzatát. Bizonyíték erre. hogy a Özuha völgyi Szénbányák Vé'lalathoz tartozó sajókazai bányaüzem 118.3, az Ózdi Szénbányák Vállalathoz tartozó utnoki bányaiizem 112.4. a kirúldi ányaüzem 105.1 százalékban túl te', jesítette előirányzatát; s van még több aás olyan üzemünk is, amelyek telje.

sitették, vagy hasonlóképpen túlteljesítették tervüket. Ezeknél az üzemek, né! jó munkái végeznek az üzem: hú- romszög tagjai, nem úgy, mint például a Diósgyőri Szénbányák Vállalathoz tartozó Bsrossaknán. Ennél a bánya, üzemnél többszörös figyelmeztetés ci. lenére is még mindig előfordul, hogy a párit'itkár, vagy a szakszervezeti ;it- !kár megkerüli az üzemvezetőséget, a vezető főaknászt, egyes eretekben ők végzik a műszakbeosztást, ami a legnagyobb rendetlenséget! okozza.

Van már javulás bányaüzemeinkben a munkafegyelem terén is. A Diós. győri Szénbányák Vállalat ütememéi az áprilisi igazolatlan miiszakmulnsz. tások számi négyszázzal kevesebb vo’t a márciusinál. Az Ózdi Szénbányáknál 737.tel kevesebb volt áprilisban az igazo'atisn miiszakmulasztások ’száma, mint márciusban. A munkafegyelem megszilárdulásában jelentős része van a kiosztott munkaruháknak, de hozzájárul;* ehhez az is, hogy a Vállalat vezetősége, valamint az egyes üzemek vezetői rendszeresen levelet írnak az igazolatlanul mulasztó bányász felesé, gének, a levélben számszerűleg kynu. tátják, hogy férjének igazolatlan ran* laszfása folyón milyen kedvezményektől és jutalmaktól esik el családja. Kern utolsósorban meg kell említőn! a munkafegyelem javulásával kapesola. fosán, hogy a felvi'ágosító munka, eredményeként, tovább nő bányászdolgozóink önfudata. Ennek köszönhető, hogy hasonlóképpen komoly javulás van a „beteg-műszakokban“ is, egyre kevesebb a munkából betegség címén távolmaradó, de valójában a betegsé. get csak színlelő bányász.

Nélkülözhetetlenül fontos, hogy egv pillanatra se aludjék el az éber. ség bányaüzemeinkben, mert* az ellenség mindent elkövet, hogy akadályoz.

ni próbálja a tervek teljesítéséh. Az ellenségnek szolgál az olyan eset, ami. Íven Barossaknán történi", amikor Ráca János «knászhelyettes tíz fm. előrehajtás helyett 15 fm-et veft át. az egyik feltárásban dolgozó bányászok, tői. Anna-bányán lelepleztek Jágér István volt; horthysta cscndőrőrmes- tért, és egy Szabados nevű volt hor. thysfa alhadnagyot; akik háborús rím. hírrel akarták megzavarni a dolgozók munkalendülefdt. Királdon Macskás Sándor; Péch Antal tárón Balázs Géza nem írta alá az öt nagyhatalom béke. egyezményének megkötését követelő’ felhívást, merf arra hivatkoztak, hogy „ők nem politizálnak.“ A Bükk, aljai Szénbányákhoz tartozó berectei bányaüzemnél Piatkó aknászhelj-ettes felháborító demagógiával izgatni, tiszí. t"ani próbált a szakszervezetnek a munkaversenymozga'om továbbfejlasz tésére irányuló szervező munkáje. cl* len.

Mindenütt keményen le kell csapni az ellenség kísérletezéseire! Fokozni kell a felvi’ágosító, oktató munkát"! Szervezni és segíteni kell a munkaver. renvt; a munkamódszerátadási és sztahanovista mozgalmat! Bányászok és műszaki vezetők a pártszervezet jó irányítását követve cgyemberként fogjanak össze az e’őttük álló szép feladatok maradéktalan teljesítéséért, túlte’jcsííéséért! Az új széncsata győ. zclmével tegyük még erősebbé hazánkat", járuljunk hozzá a dicső Szovjetunió álfa! vezetett hatalmas béketábor győzelméhez!

HALLJ JÓZSEF Megyei Fártbizottság politikai munkatársa.

e

A kongresszusi film Ozdou

Egyhetes miskolci és diósgyörrasgyári hatalmas .sikere után május 13-án és 14.én özd dolgozóinak mutatják be az „üj győzelmek felé“ című öokumentfi'met’, ame’y a magyar dolgozó nép lelkes készülődését és a Pártkongresszus történelmi jelentőségű eseményeit örökítette meg. Azok számára, akik ezt* a filmet, látták, feledhetetlen élmény marad a felcme'ö jele. netek sorozata; amelyekből kidomborodott a magyar dolgozók forró szcrctete Pártunk, Rákosi elvtárs iránf.

A filmet —, amelyben több ózdi jelenet is szerepel — Ozdon vasárnap díszelőadás keretében mutatják be és bizonyos, hogy Ózd do’gozói között ugyanolyan hatelmas érdeklődést fog kelteni, mint Miskolcon és másutt, gjiol a filmet eddig bemutatták,

A isékeüiarcosok bátorsága megdönti a béke ellenségeinek minden tervét

Az Országos Béketanács, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar írók Szövetsége a Nemzetközi Újságíró Szövetség budapesti végrehajtó bizottsági ü'éso alkalmából pénteken délután a Zeneakadémia nagytermében értelmiségi gyűlést rer.le. zott.

A békegyülési Mihá'yfi Ernő nyi. tóttá meg.

— Ebben a teremben a vi'ágsajtó legkiválóbbjal találkoznak a néppé’ összeforrott megvár értelmiséggel -- mondotta.

A gyűlés első szónoka J. M. Hermann, a Nemzetközi Újságíró Szövet, ség clnöi,e ve t.

— A szabadság ügye' — mondotta — egy a béke ügyével. A háború az ember megbecslésével együtt elpusztítja a civilizáció minden erkölcsi ér. lékét. A háborúra va’ó készülődés máris párosul a nyomorral, az elnyomássá:. A frarcla nép most újból

Értelmiségi gyűlés a budapesti Zeneakadémián

len a

megismeri a holuop bizonytalanságát, a ntunkanélkü iséget, a rendőri elnyomást, a diktatúra veszélyét'.

Az imperialisták újból fegyvert adnak a hitleri gyilkosok kezébe. Egyre jobban megerősítik az amerikai hadsereget, kétségtelenül azért", hogy új háborút készítsenek e'ő. De azért is, hogy erőszakkal tartsanak fenn egy olyan rendszert Franciaország- ban, nmel'yé! szemben napról-ftapra nő a megcsa't nóp haragja. S ez a nép nem akar háborúi, s vissza akarja szerezni függetlenségét.

— Magyar barátaim! — folytatta — A ti sikereitek megerősítik a mi hitünkéi is és segítenek bennünket harcunkban. Azt kívánjuk, hogy a világ minden népe kövesse példáto. kát.

— Éljen a magyar és a francia nép barátsága, amely segít békét terem, teni az emberiség minden népe .-zá- mára — fejezte be beszédét.

Konsztantyin Sziraonov elvtárs beszéde

Ezután Konsztantyin Szlmonov lé. pett a mikrofon elé. Tolmácsolta a szovjet újságírók baráti, testvéri üdvözletét. majd rámutatott arra. hogy a magyar fővárosba összesereglett de. mokratiku- újságíróknak az a rétemé, nyük, hogy

az embereknek nem szabad el- puaztulniC'k egv ú.i háborúban. Az a véleményük, hogy minden embernek köteles: égé igazat, mondani és kétszeresen kötelessége ez annak az embernek, aki annyi ezer és millió más 'mbernek szánja a mondanivalóját.

— Igazat kel! mondani az emberek,

nek — fo'ytai’ta Szimonűv — vagyis becsületesnek kel lenni és ezj a kérdőik, mi

__bÉMI

folyó harc kérdésével.

Aki azt mondja és Írja, hogy a háborúra szükség van és a háborút nem lehet megakadályozni, az hazudik. Aki azt mondja és írja, hogy az emberiségnek nincsen szüksége a háborúra s az emberiség nem akarja megengedni, de meg is tudja akadályozni a háború?, az igazat mond és ír. Becsületes újságíró nem hirdethet há. borút, mert új háború nem kell a földkerekség egyetlen becsületes embe. rének sem.

A továbbiakban rámutatott arra. hogy az új háborút népszerűsítő ujság- sógírók rekedtre kiabálják magukat, követelve a háború mihamarabbi meg. indítását. Ezek az újságírók úgy igyekeznék feltüntetni a dolgot, mintha a béke hívei azért véde'meznék a békét, mert félnének a kardcsörtetéstŐJ.

— Ügy vélem — folytatta Szimo. nov —, hogy amikor egy valóban erős és nagy Ország többszáz újságja naponta rekedte ordítja magát arról, hogy ez az ország óriási és ultraóriási, erői hatalmasak és uitrahatalmasak, s hogy ez az ország senkitől sem fél, mindenkit legyőz, szétver, porrázúz ts meghódítja a világot, akkor

ez a rikoltozás nem is annyira a bátorság jele mint inkább a gyávaságé és a jövőtől való félelemé. Ez így is van: Az új háború propagandistái valóban félnek tőlünk, a béke híveitől. Veszélyt jc'entünk a szúmukru. Azzal fenyegetjük őket, hogy nem engedjük meg ezt a hftbo. rút. Azzal fenyegetjük az új háború gyujtogatóit, hogy terveik összeomlanak. hogy háborús jövedelmeik nem fognak befolyni, hogy nem sikerül nekik fegyverrel e’áfasztani és vórbe- borítani földünket.

— A harchoz mindig bátorság kell.

A békeharc is harc, ezért bátercág

kell hozzá

mondotta t’ováb’idakban Szimonov, m3jd hangsúlyozta, hogy a bckeharco- sok bátorsága megdönti a béke ellen, ségeinek minden erejét,

— Ok háborút akarnak reánkeröfza. kölni, mi rájuk erőszakoljuk a békét. Ez így lesz, mert

mi erősebbek vagyunk. Azért vagyunk erősebbek, mert mi vagyunk az emberiség, mert minden, anya és minden apa világszerte a jövőre, gyermeke jövőjére gondol, áld bennünket, a béke híveit és átkozza őket, a háború gyujtoga, tóit.

— Bátorságunk legyen a bizto'íték arra, hogy mi győzünk a békéért folyó harcban — mondotta, majd beszédét magyarul fejezte be. — Éljen a béke

sz egész világon! — Szavai nyomán

minden addiginál magasabbra csapott a lelkesedés.

Nyugatnémetország dolgozói

a tilalom ellenére Is megtartják a népszavazást

Ezután Albert Norden mondotta, e] beszédét.

. — Olyan népnek vagyok a küldötte, amelynek magatartása döntően befolyásolja, hogy a harmadik világháború kitörését meg tudjuk-e akadályozni vagy nem — kezdte beszédút, majd így folytatta: , "

— Amerikának és német segédtiszt» léinek- célkitűzései cfientnibndusba kesúgnak az akaratává), nem szólva a Német Demokratikus Köztársaság naptömegeiről.

Számos üzemben, kerületben, faluban, sőt nyugatnémet egyetemen megejtett szavazás alkalmával a résztvevők S9—-90 százaléka az újrafeífegyverzés éjién és a Németországgal megkötendő béke. szerződés mellett szavazott. A népszavazást az újrafelfegyverzés ejtilalom ellenére keresztülvisszük. r

Miért lehetek túl As nélkül ilyen optimistái Mert legaAb Németország cg}- részében o]y,an ifjúság író fe], amelynek vérévé vájt, felszívódott az agyába cs a szívébe

a Szovjetunió iránti szeretet Ci n háborús usztlók elleni elszáut harckészség.

Nyugat-Nómotországban nincs egyell#n

v.ajamirevaló író sem, aki résztvenne az amorjkni uszításban- Ellenben so-' kan vannak, akik május lfl-án el fog. nak jönnj a lipcsei összuómet kultúr, kongresszusra. Me. a legjobb szellemek NyugatNémctországban , kilépnek as elefántcsonttoronyból, mert tudják, hogy ha leesik az atombomba, az c]e- fánlcson Horony sem jelent majd' óvó* helyet. jug

Legyenek meggyőződve-rója. hogy ezúttal sok millió német megértette a történelem tanulságait és ot.t lesznek az első sorokban, aho) a jövő a mujt «Hon küzd és győz —fejezte be beszédét A. Norden,

Az imperializmus bukásra van ítólva az egész Világon

A gyűlés utolsó szónoka Desmond Buckje, a dél-afrikai újságíró volt. Mcgcáfolhatat]an tényekkel bizonyított;!, hogy az árurof imperial's ák a demokrácia megc.-úíolásévpl az Arany!' parton kiniélot;euul folytatjuk embertelen politikájukat. Részletesen is* moríetto a Dp).Afrikában hatalomra keTűlt Malan-íéie fasizmus gaztetteit,

majd kijelentette: 1

— Dr. • Maian Dél-Afrfkában s a britek Kelet-Al'rikában vasiikjd módszereket. ' nl-k-n|mr.znak- Cgysneíek «•

hilf N-'Cjl:.l.Afííkf.l,;,—. i

szirénh.-; rigókkal teji hízelgés módszeréhez folyamodnak, «mellyel arra törekednek, hogy a nép hű és megbízható vezetőit megvesztegessék.

Akár ezeket, akár azokat a módszereket alkalmazzák, az imperializmus mindenképpen bukásra van itéjve Afrikában, •'< csakúgy, mint az egész világon.

Az értelmiségi gyűlést Mihályi; Ernő zárta be.

Grcmiko elvtárs újabb itagyjelentiiségíi javaslatot tett a megegyezés érdekében a kiiíügyminiszterhelyeiiesek értekezletén

Nagy lelkesedéssel folynak a népsjcavazásl előkészületek a Német Demokratikus Köztársaságban

ken'ésévcl kapcsolatos, két fagal- mazdsban adják át a Külügyminiszterek Tanácsának.

Gromiko elvtárs után Pnrodi. Fraa.

A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a Népi Kamara május U.ön hozott határozatának megfelelően ki adta n. rendejetet a július o-án, 4_én és 5-én tartandó népszavazásra. A Német Demokratikus Köztársaság számos városában és nagyüzemében már megkezdődött a felvilágosító munka a Né. metország újrafclfegyverzése elleni és a német békeszerződés ezévben történő megkötésére vonatkozó népszavazás előkészítésére, A népszavazás napjáig a kormány tagjai, a demokratikus pártok ismert képviselői és a demokratikus szervek vezető; gyűléseken ismertetik a népszavazás jelentőségét. Az egész Köztársaságban nagy lelkesedéssel folyik a népszavazás előkészítése.

A külügymiui.vztcrhriycUesck májún

10-i ülésén Gromiko elvtárs beszédében emlékeztetett arra, hogy a, ’látom nyugati ország képviselője ájtal a május 2_án beterjesztett javaslatok újból bizonyítják, meg akarják akadályozni, hogy u Külügyminiszterek Tanácsa megtárgyalja a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének kérdését, s változatlanul háttérbe akarják szorítani Németország demilitarizálásának kérdését, Gromiko elvtárs a továbbiakban összefoglalta a tanácskozások eddigi menetét, hangsúlyozta Szovjetunió következetes békcpolitikáját, majd így folytatta:

— A szovjet küldöttség tekintetbe veszi a tanácskozások során felmerülő nehézségeket,

megegyezésre törekszik a napirend kérdésében, biztosítani kívánja a Külügyminiszterek Tanácsúnak összehívását, ezért beleegyezik ab „a, *-. t>., .... c,nap.— pontnak azt a részét, amely a fegyverzet és a fegyverkezés csők.

ciaország képviselője szólalt fel, oki cinikusan és arcátlanul »propaganda, nak« nevezte Gromiko elvtárs iolszó- [alását. Az utána fe';szó]a!ó amerikai képvise|Ő, Jessup, odáig ment, hogy * következő demagóg kérdést tett«.’ fel a szovjet küldöttségnek: Részt1 kí- vún-e venni a szovjet tárgyalófél a négy miniszter tanácskozásán?

Gromiko elvtárs zárszavában leleplezte Jessup kérdésének demagóg jellegét és kijelentette: ;

»Az ilyen kérdés a szovjet küldött, seggel kapcsolatban mfir csak azért is értelmetlen, mert éppen a szovjet kor. mány javasolta a Külügyminiszter Tanácsa ülésszakának összehívását* Ellenkezőleg,

éppen a szovjet küldöttségnek van meg minden alapja, hogy kételkedjék, va|óban kívánja-e az HSA kormánya a négy hatalom Kii], ügymiuísztcri Tanácsának összehívását.

Felvetettük ezt. a kérdést már előzőleg is, felvetjük most is.

A spanyolországi Pataion* 30 ezer dolgozójának sztrájkja csütörtökön is tovább folytatódott. A gyárak és üze. mek változatlanul zárva voltak- A tüntetők felvonultak a város utcáin.

A rohamrendőrség megtámadta a tömeget, fegyverét használta és sok embert letartóztatott. Az újabb rendőri provokáció csak megacélozta a sztrájkolok harci szellemét.

Azokban az üzemekben, amelyekben % dolgozók már újból megkezdték a munkát, a lövöldözés hírére a sztrájk újra fellángolt.

1^# NemmetköxiVjjágirőax^vetaéf'

■MgiaJiJt]:l8M»ro^M^^!ldNSI!I^JIJJr^tlk»^^«yjgPJ!lM8M

VII. évfolyam — 109, szám Ára 50 fillér Miskolc. 1951 május 12, szombat