Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-10 / 107. szám

Csütörtök, 1551. 'Sri május hő 10. ÉSZAKMAGYARORSZ4G 3 Nagy eredményeket a ciklikus gépesített kamarafejtés biztosít a kondói bányában Nagyértékü-újításokat vezettek Ivó a Bükkaljai Szénbányák Vállalat 12-2-es kondói üzeménél: álig néhány hete meg­kezdték a ciklikus gépesített kamarafej- tésf. Ez a módszer Húsz Nándor válla- latvezetóhelyetteg újítása, amelyet Her nádi Tibor íőaknász módosított-. Miben áll az új munka­módszer 'A ciklikus gépesített kamarafejtés lé- aiyege a következő: . 16 méter hosszú frontliomlokon beál­lítják a réselőgépet, a fronthomlokba' párhuzamosan elhelyezik a mellékszállKó kaparót, majd erre merőlegesen (a vá­gat olda’ánál) a fciszállító kaparót és megkezdik a fejtést. Mikor a réselőgép a szénfalban három-négy méternyire ha­ladt. két munkás megkezdj a fúrást, há. rom tölt. Míg a réselőgép 10 méteren elvégezte munkáját, addigra már befúr. tát és betöltötték a lyukakat. Ekkor a gépet leállítják és robbantanak. A füst távozására várnak 15 percet, majd a ré- selőgép' tovább működik. Egy háromta­gú csapat megkezdi a rakodást, ketten pedig ácsolnak. Az-ácsolás a front-hom­lokra merőlegesen történik, mígpeiig úgy, hogy az első sor tárafa a Uaparó- szalag belső oldalára kerül, egymástól e0 centiméter távolságra, a második sor a fronthomloktól egy méternyire. Amikor a réselőgép végigért a frontliomlokon, a níellétszállító kaparót előbbrehelyezik, a főszállító kaparóhoz pedig egy táncsze. met csatolnak. A kaparószalag "lörehe. Idézésénél kiütik az c’ső sor támfát, a fronthomlok előtt lévő ácsolat megint a kaparószalag belső oldalára kerül. Ez így ismétlődik tovább. Az üres munkahelyet többnyire mág .’vakkal biztosítják, de ha omlik a fóte 8 méter széles tömedékfalakat 'Borda, fal) használnak. Ha az omlást ez sem tudja megakadályozni, töröáesolaUal ácsolnák. A törüácsolat egy vonalha, Szó rcsau egymás mellé helyezett támfal» bő) áll. Amikor egy vágattal jól behaladtak, megkezdik az omlasztást, ennek segítsé­gével megtakarítják a bányafa majd 75 százalékát. A jó munka nagy sikerei Hernádi Tibor főaknász új ciklikus módszert dolgozott ki az azonos vastag­ságú és keménységű széntelcpek fejtésé, ic. Ez a munkafolyamat négy részből áll majd. Az első helyen réseinek, ami­kor ezzel végeztek, azonnali .telepítik a ’yukakat, köztien folyik tovább a réseiéi a következő szakaszon. Az előző helyen ekkor már robbantanak, majd telepítik a következő szakaszt s nyomukban már ott dolgozik a rakodó és ácsoló cso­port. Hernádi elvtárs másik újítása a gépe­sítés nclküi, illetve félgépesítésü ciklikus Kamarafejtés. Itt a réselés kéz.iCriíve, 'örténik, de szépek az eredmények ezrei a módszerrel is. Számos munkahelyükön ugyanis még kézierövcl réseinek, mert csak egy réselőgépük van. A ciklikus kamarafejtést a főaknász vezeti és az újítást tovább tökéletesíti. A bányászok sziveken fogadták az áj módszert, különösen megszerették a gé pi berendezést. Jó munkájuknak n«g is vannak nagy eredményei. Most még rzú. mos kezdeti nehézségekkel kell megkiiz. deniök, mégis jelentős mértékben növelni tudták már az előrehaladást a fejtésnél. Minden egyes fronthomlok Préselésénél epy-egy órát takarítanak meg. íred most a füst távozására és a kaparó. Szalag átszerelésére csak 55 pere k*Ji. holott azelőtt ez igénybevett két órát ;s. Országosan elterjesztik az új munkamódszert üjításukat nemcsak saját bányaüze­müknél akarják alkalmazni, hanem el akarják terjeszteni az egész országban. Ennek érdekében Hernádi eivtárs vállal­ta, hogy szakszerűen, részletesen leírja a ciklikus gépesített bamarafejtés lányé gét és a leírást nyilvánosságra hozzák. Az újítás máris széleskörű - érdeklődést keltett az egész ország bányászai kö­zött, s várják a szakkönyv mielőbbi megjelenését. Hernádi elvtárs ezt mondta az új módszerről: — Ha sikerül széles körben elterjesz­teni az új munkamódszert, azt yirwn tőle; hogy nagy mérték Íren elősegíti a széntermelés fokozását. Tökéletesebb, könnyebb és jófal gyorsabb fejtet biz­tosít, mint a régi módszer. Vöd mái néhány olyan nap, amikor 300 százalék, kai is tú'szárnyaltnk régi eredményein­ket! (mecset) Első volt a vetésben, példát mutat a növényápolásban is Derján József hídvégardói középparaszt Szorgos, dolgos embernek ismerik nem. csak Hidvégardón, de a szomszédos köz­ségekben ia ifj. Derján József 11 hol. das középparasztot. Ahogy mondják ró­la: ég a keze alatt a munka, szereti a rendet, első mindenféle kötelezettség teljesítésében. Amit egyszer elért, azt meg is tartja, s még többet, még job­bat akar. A tárlóhántásban, majd azután az őszi mélyszántás) versenyben senki nem tudta megelőzni. A begyűjtésben is az élro tört 660 százalékos teljesítéssel. Tele tűzzel, a verseny nemes lendületé­vel magyarázza, hogy7 gazdatársai, Bneider Pál, 0. Tóth János, Matusz Bereue, Hajdú Béla, Boros Pál — akik pedig a munkában szintén a legjobbak közé tartoznak — , most sem tudják le­pipálni“ ’ A versenytáblán — amelyre a tanács nagy gondot fordít — az élen, az első helyen ifjú Derján József neve áll, aki példamutatása mellett lelkes agitációval is buzdít a jó munkára. A tavaszi munkák kezdetén Hidvégar­dón is járta a hír, hogy7 , itt északon nem lehet még vetni, korai még“. A pártszervezet ós a tömegszervezetek nép­nevelői, aktívái — köztük ifj. Derján is -r elmondták, hogy nem szabad felül­ni az ilyen szóbeszédnek, mert a kulák hangja ez, akinek érdeke, hogy7 hátrál­tassa a munkát, hiszen ezzel i/t a hábo­rús uszítóknak akar segíteni. Ifj. Derján a magyarázat mellett a gyakorlatban, a munkában bizonyította be, hogy lehet vetni, földbe lehet rakni már a magot. Április 15-re már a kapá­sokat is elvetette, holott például a cu­korrépa vetési határideje május 10. Azt is jól tudja, hogy az elvetett mag csak akkor hoz gazdag termést, ha min. den időben, a növény fejlődésének min­den szakaszában megkapja a kellő gon­dozást, a kellő ápolást. Éppen ezért t»rv«t készített arra hogy az egyes növényeket mikor, hogyan munkálja meg. így akarja bizto­sítani, hogy tavalyi 8 mázsás árpa, 8 mázsás zab", 13 mázsás búza és 5 má­zsás kukorica átlagtermése helyett az idén jóval nagyobb eredményeket, ér- jen el. Elhatározta, hogy a kukoricát és a burgonyát kikelés után íogasolja. Hogy miért, azt is megmagyarázza: — Ha mondjuk, abban a burgonyatáb­lában egy növény már kiüti az orrát, BEKÉ Május ti—ll-ig Uj győzelmek felé Klőftdásek kM-let«: hétköznap fél $ fél S. vasár* üntitpnap fél 4, fél 6 fél 3 érakor KOSSUTH Május 1—ll-ic Távol Moszkvától 516»(távolt: Hétk#*na» «. *. r»»ir- át Innern«» á. á á« » ár»Itar ____ Í’AKLYA Május <S- 10-ig Néma barikád Előadások: 5 és 7 órakor, vasár. és ünnormeo 3 órakor is* én is és minden dolgozó paraszt azon töri a fejét, miért nem bújik már a másik is. Venni kell hát- a brtromit, meg kell lazítani a földet, mert ez elősegíti a növény kibújását, fejlődését. Ezért fogasolom ón is a burgonyát, meg a kukoricát. Mindkét növényt kétszer ka­pálom meg, de ha úgy kívánja, a harmadik kapálást sem sajnálom tőlük­Ugyanígy a napraforgónak is kétszeri kapálást adok. — Esténkint olvasgatni szoktam szak­folyóiratot,-újságot.,, Még; az ősszel sze­membe ötlött' egy vastagbetüs cikk. amelyik a vetésforgó jelentőségéről szólt. A tavaszon már eszerint készítettem el tervemet és végeztem el a vetést. Ahol tavaly búza volt, oda most mákot, ro­zsot és árpát vetettem. Csaknem derékig ér már a gabona, — gazdag termésre számítok. Ifjú Derján egy percet sem hagy ki. használatlanul. Hozzákezdett a mák ka­pálásához és a gabonanemüek, a kalászo. sok «cáfolásához. Kiszámította, hogy Felszabadulásunk óta alapvétőért megváltozott a sajtó helyzete is. Szo­cializmust építő hazánkban egészen más feladat vár sajtónkra, mint ami. lyen volt a felszabadulás előtti világ pénzemberei sajtójának, a burzsoá sajtónak a szerep'. A különbség élesen szemünkbe ti­nik, ha előveszünk egy régi napi’a- pót és elolvassuk a ma már nevetsé gesnel: tűnő, a dolgozók érdekeivel el. lentétes szellemű újságcikkeket. Miről írt a ‘Ciint „litt“ világ saj­tója ! Kapitalista mb-’rt adott hrt a nemzetközi étet eseményeiről, gondosan leplezve a diplomáciai élet sakkhúzásait, azt a hazárdjátékot, amelynél a tét sokmillió dolgozó élete, Beszámolt a burzsoá sajó X, grófnő és Tő. bárónő fényes estélyeiről, ahol az akkori elet kevés kiváltságosa pezs­De nem írt a lurzsoá sajtó a sze­gény proletárasszonyokról, akik a Körút sarkim éhesen estek össze, mért számukra és kis gyermekeik számára már ntpolc óta nem jutott egy falat kenyér sem% Nem, mert írni a régi sajtó arról, hogy a fényes paloták ár­nyékában barlanglakások, nyomorta. nyák húzódtak meg, ahol 10 négyzet, méteres odúban 10—IS ember nyomo­rogva, tengette életét. Ellenben olvas, haltunk cikket a Riviéráról, ahol egy. néhány ezer léhütö süttette. csokoládé- barnára bőrét és szőtte piszkos szerel, mi kalandjait.' Nem olvastunk- a többmillió magyar agrárproleiár 70 filléres napszámáról és arról, hogy a szalmával fedett fa­lusi vályogházak közölt 60 százalékos volt a lakosság ibc-s mcgbetegcdiU- jelnek szó ma. Ez volt a burzsoá kapitalista sajtó körülbelül mikorra készülhet el az első növényápo'ási munkákkal. Sokat mor­fondírozott a dolgon és arra a meggyő­ződésre jutott, hogy a mostani esőzé­sek után lehet számítani arra, hogy gyorsabban fejlődik a növény, tehát ko rabban kívánja, az ápolást. Éppen ezért úgy határozott, hogy május ■ 20-ig az el­ső kapálásokkal, az első növényápolási munkákkal elkészül Azt mondja: — Mire befejezem az első növényápo­lási munkákat, hozzákezdhetek a széna kaszálásához. Amikor a kaszálással, a forgatással, a bebgrjással is elkészülök, lehet.:, kezdeni a kukorica, a , burgonya töltögetését. a napraforgó másodszori kapálását. így aztán szép sorjában időben «I tudok végezni minden munkát így dolgozik, így végzi nagy lendület­tel lelkesen, lelkiismeretesen ifj, . Der­ján József középparaszt a növényápo. lási munkákat s nyugodt' bizakodással készült jó munkája nagy gyümölcsének betakarítására — az aratásra. (tf.) A mai sajtó — a mi sajtónk! A szocializmust, „ szép s békés jövőt építő magyar dolgozók sajtója. Fe­lünk foglalkozik,. rólunk ír, a mi problémáink, a mi eredményeink, a mi tanulságaink, tapasztalataink lát. vak benne napvilágot. A mai sajtó minden, sora tanít, minden mondatu irányt szab. Ha bírál, azért teszi, hogy hibáinkat kijavítsuk, ha meg­dicsér, még jobb mynkára ösztönöz. A mi sajtónk azért áll olyan közel hozzánk, mert nemcsak rólunk ír, ne künk szól, de mi is írjuk, mi. akik a magunk munkahelyén munkatársai va gyünk a lapnak. Te, fii-társam! talán a '.Táncsics“ tennelőcsoport nagyszerű eredményeiről ads? számot. En a vas utas dolgozók hősi erőfeszítéseit írom meg. V •dannyian boldog jövőnk épí­téséről, hazánk, népünk fejlődéserői számolunk be. Ez a közös cél fűt bennünket össze, a közös cél szolgá­lata irányítja tevékenységünket. Most, amikor legtöbbünknek előszót van all,alma arra, hogy megismerjük lapunk szerkesztőségét, a lap elkészítő sének nagyszerű munkáját — és nerr utolsó sorban megismerjük egymást — fogadjuk meg, hogy a .lövőben le- velczőmunkánkat az eddiginél is job ban és lelkesebben végezzük a közös nagy ccl, a szocializmus építése érde­kében. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől, A tegnap és a ma sajtója Láng Lajos, az Államvasutak dolgozója felszólalása az Északmagyarország levelezőinek megyei értekezletén Sokszor felvetődik a Diósgyőri Szénbányákhoz tartozó Pálinkás.tárő és Barossakna üzemeknél a kérdés: miért nincs üres csille? Töprengenek a dolgozók, töpreng a vezetőség, de nem jut eszükbe, hogy majd egy éve már. hogy a perecest szabadtéri színpadon rendezett előadáshoz e.vittek két csilié:, s mai napig sem szállították vissza, A két csille hiánya is nagy kiesést okoz a termeésben. mert emiatt naponta kb. 30 mázsával kevesebb szenet tudnak kiszálltam a bányából. Nem volna már itt az ideje annak, hogy visszavigyék az üzemekhez ezeket a csilléket...?! A tállyai dolgozó parasztok megfogadták: „Ezentúl is becsülettel teljesítjük beadási kötelezettségünket /“ Mi, tállyai dolgozó parasztok büszkén jelenthetjük, hogy elsők lettünk a sze­rencsi járás terménybegyüjtési verse, nvében. ezzel elnyertük a járási ver­senyzászlót. Ünnepélyesen vettük át munkánk szép elisnferósét és "gfogádtuk, hogy ezentúl .is becsülettel teljesítjük be­adási kötelezettségünket, eleget teszünk a törvényes előírásoknak, hogy édes ha­zánk erősebb legyen, népünk boldogab­ban éljen ős megvédjük a békét. Foga­dalmunkat 100 százalékig meg is tart­juk! A község teljesítéséről mint az Északmagyarország új levelezője — rendszeresen be fogok számolni. Csengeti Jánosni tanácselnök Túlivá. Vigyük teljes sikerre megyénkben a fémgyüjtési hetet! Felemelt ötéves tervünk sikeres telje, sítéséhez nagymennyiségű nyersanyagra van szükségünk. Ezt a megnövekedett szükségletet részben az országban el­fekvő hulladékanyagokból kívánjuk biz. tosítani. Ennek érdekében hozott hatá­rozatot a Népgazdasági Tanács arra, hogy máju3 lö. és 20. között az egész országban „fémgyüjtési hetet“ kell szer. vezni. A fém gyűjtő, hét előkészítési munkái megyénkbe» is megindultak. A szerve­zési munkát, a begyűjtés irányítását a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Válla, lat végzi. Megyénkben 365 földműves- szövetkezet, 4S5 általános iskola, 22 kö. zépiskola, 13 tanulmányi felügyelőség, a DXSz. az MNDSz és az MSzT-szerve- zetek csoportjai vesznek részt a hét si­keréért végzendő munkában., Miskolcon majd 50 begyűjtő helyet állít fel a MÉH vállalat, a megye nagyobb hely. ségeiben is lesznek hasonló begyűjtő he­lyek, például Sátoraljaújhelyen 6, Sá. rospatakon 4, Szerencsen 3, Ozdon 4, Mezőkövesden 7. A Népgazdasági Tanács Borsod me. gyében a MÉH vállalatot 6800 mázsa vashulladék, 295 mázsa fémhulladék és 450 mázsa papírhulladék összegyűjtésé­vel bízta meg. Vigyük teljes sikerre me­gyénkben is a begyűjtési hetet! Min. den dolgozónak tudnia kell. hogy min­den darab vas. és fémhulladék pénzt ér, összegyűjtésével, beadásával hazánk épí. tését szolgálja, népgazdaságunk nyers- anyagszükség'etének egy részét bizto­sítja! A fém- és hulladékgyűjtésben legjobb eredményt elérők között a MElI-es csak­nem félmillió forint értékű jutalmat oszt szét. Miért kell 16 aláírás egY megrendelésre a Diósgyőri Gépgyárban...? A közelmúltban írtam már az Eszakmagyarországnak arról, milyen hiányosságok akadályozzák a Diós. győri Gépgyárban a gyorsvágás szé- lesebbkörü elterjesztésé' Az akkor ismertetett hiányosságokat részben már kiküszöbölték, most újabb pro. blémát kell szóváíennem, mert ez nagymértékben gátolja munkánkat. A gyár szarszám- és készülékuze. niében dolgozom. Tudom, miiyen nagy.fontossága van annak, hogy az esztergá’yosok időben kapják meg a gyorsvágó (keményfémlapkás) késeket. Ezt azonban megakadó, lyozza a bürokrácia. A május hónap­ra nálunk rendelt vidia esztergáké, sek papírjait szerszámelláfcó köz. pontunk április 12-én kiadta ugyan, de még a mai napig sem érkezett el hozzánk, hogy a kések gyártásá. hoz hozzákezdhettünk volna. Nem is csodálatos ez, ha meggondoljuk, hogy a rendelési papír, vagy 16 he­lyen kerül aláírásra, iktatásra, be­jegyzésre, Ha a bírálat meg nem gyorsítja a papír útját, talán még az is lehetséges, hogy a május hó. napi rendelést csak június elején kapjuk meg. A bürokrácia ez esetben is súlyos károkat okoz. Esztergályosaink min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy termelési eredményeiket növel, jék. a szovjet tapasztalatokat hasz­nosítva, gyorsvágással dolgoznak. Megfelelő kést nem kapnak, ezen bi. zony úgy segítettek, hogy föbbezer forint értékű marót késsé köszörül, tek. Ha alaposan utánanéznénk, hány esetben történt ez meg, a számadás arra a végeredményre ve. zetne, hogy a késsé köszörült marék árából majdcsak ei lehetne készíte­ni egy E 63-as esztergapadot. A Minisztertanács takarékossági határozata előírja számunkra, hogy mindennemű anyaggal takarékos, kodjunk. A bürokrácia nálunk ennek a határozatnak végrehajtásai igen nagy mértékben veszélyezteti. A probléma megoldására volna egy javaslatom, Helyes lenne, ha a szerszám, és készüléküzemnek kézi. raktára lenne, ahol többfajta ne­mesacélt táró nak és ha bizonyos okok miatt késik a megrendelt anya. gok gyártása, ebből a raktárból le. hetne anyagot igényelni. Az elmúlt negyedévben gyárunk már nem szerezte meg az é’üzem ki. tüntetést. Nagyon fáj ez nekünk. Hozzátehetem: nem túlzás, amikor azt mondom, hogy az élüzem cím elvesztésének egyik oka a gyorsvá­gás további elterjesztését akadályo­zó bürokrácia volt. Tegyünk meg tehát mindent a bürokrácia kikii. szöbölésére. hogy esztergályosaink még nagyobb eredményekkel dolgoz, hassanak felemelt ötéves tervünk győzelmes megvalósításáért. KISS FERENC alapszervezeti titkár, Diósgyőri Gépgyár. Ki! terhel a súlyos felelősség, hogy több mázsa kenyér megpenészedett...?! A múlt hét csütörtökén az esti órákban a putnoki járás egyik épít. kezesénél a 27. számú népbolt 789 kiló kenyeret kapott e’.árusításra. Ezek közül 160 darab, vagyis 320 kiló kenyér belül már penészes volt. A kenyérszállitmánnyal együtt ér. kezett a népboithoz Tóth János, a népboltok körzeti ellenőre, aki dur. ván ráförmedt a helyi .pépholt ve­zetőjére, amikor az a penészes ke. nyeret nem akarta átvenni. Tóth János kijelentette: máshová is szál. lltoítak ilyen kenyeret, legfeljebb ha már a külsején is mutatkozik a penész, vágja le a héját és úgy adja el a dolgozóknak... A Miskolci Kenyérgyárból Sajó- bábonyba kiszállított kenyeret öt napon keresztül nedves, tárolásra al­kalmatlan helyen tartották. A leg. súlyosabb tervszerűtlenség és szer. vezetlenség bizonyítéka az, hogy Sajőbábonyha felesleges mennyiség, ben vittek kenyeret. Amikor a ke­nyeret ott nem tudták eladni, az említett népbolton kívül a már rossz alapokban lévő kenyérből szállítót, tak Kazincbarcikára, Varbőra, Kon. dóra. Parasznyára is. Az e’szállított mennyiségen kívül maradt még a kenyérből Sajóbábonyban is, tehát nemcsak 320 kilő, hanem ennél na­gyobb mennyiségű kenyér ment lönkre a szervezetlenség és bűnös felelőtlenség következtében. A pulnoki járás 27- számú nép­boltjából elhoztunk egy fé| kenye­ret­Bűnjel...! Szigorú felelősségre vonást!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom