Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-30 / 123. szám
8zárda* 1981. éri május TiS 30 ÉSZAKMAGYXRORSZÁG 3 Miért- maradiak el Perecsén a szénabegyüjiéssel? r Kőh&jitásnyira a csehszlovák határból, lankái Tölgykatlanban fekszik egy kis község: Perecse. Az arrajáró a dombhát mögötti kis falut észre sem venné, hiszen még útjelzőtábla. sem ad hirt létezéséről. Mindössze 40 házból áll — jókora alföldi tanyának illenék be. A lakosság lélekszáma 272, közülük 220 a felnőtt. Ebbe az eldugott kis faluba néhány újság jár csupán — ami öreg hiba. Rádió nincs (villanyt az 5 éves tervben kap a falu). Azért persze nem tájékozatlanok az emberek. Általában szeret, nek olvasni g amit az egyik megtud, elolvas, elmondja másnak is Olvastak, hallottak arról a felhívásról, amit a földművelésügyi miniszter adott ki. a szénabegyüjtés gyors befejezésére. A tanácsházán is tudnak erről. Mégis mi a helyzet Percesén?... A község kaszálója összesen 43 hold. Holdankint 15 mázsa átlagtermés várható az első kaszálás után. Ez összesen 045 mázsa. 270 darab tehén ás főleg ökör, 23 ló van a községben. A tanácstitkár szerint „a szénaszükségletet nem. vsaik. az első, de még a második kaszálással sem tudják biztosítani...“ Bár ismerik a tanácsivázán a szénabegyüjtés népgazdasági szempontból is igen nagy jelentőségét és fontosságát, mégis megalkuvás tapasztalható ezen a téren. Szakszerű magyarázatban nincs hiány: — A szénát akkor jó kaszálni, amikor virágjában van. Nincs íkiszáradva, tápértéke teljes. Ha idejét múlta, ha el virágzik, kezd vénülni a fű, veszít tápértékéből, kevesebb * takarmány s ami még ehhez jön: a munka is több, nehezebb vele. Ha most késik: a kaszálás — késik a sarju növése is. Pontosan így van. A késés óriási kárt jelent — holdankint legkevesebb másfél—2 mázsa terméscsökkenést mennyiségileg, ehhez járul még a minőségi veszteség. Pontos szempont ez, hiszen ha elhanyagolják az időben történő szénakészítést, akkor méginkább veszélyeztetve van az állatállomány szükségletének biztosítása. A helyzet Perecsén mégis az, hogy elhanyagolják ezt a nagyfontosságú munkát. Vannak dolgozó parasztos, mint Musánszki László, ifj. Nagy János, Druzsba István, akik nekiláttak a .munkának, bebizonyították, hogy lehet kaszálni, meg lehet kezdeni a széna begyűjtését. Követőjük — eddig — nem akadt. A sikerhez az szükséges, hogy pártszervezet következetesebb legyen a feladatok végrehajtásában s ami igen fontos: egyszersmindenkorra megszüntessék a Mákokkal szembeni megalkuvó magatartásit. Perecsén azt mondják, hogy nincs kulák. Kencsicsovsziy József 75 holdas és 81- roki Mihály 80 holdag kulákokat nem számították a községhez, mert távolabb — kinn a tanyán — laknak. Pedig ezek munkájának ellenőrzéséért is a községi szervek a felelősek. Hasonkíképen megalkuvást jelent, hogy a kulákot, aki leadta. a földjét, vagy cséplője volt, nem tartják kuláknak. Ott van például id. Kimás Gyula. Most 19 hold földje van. 1950 márciusáig Amerikában éló bátyja birtokában, de az ő tényleges használatában volt még 15 hold. Mégis id. Kimás Gyulát nem tartják kuláknak. Az igazság az, hogy már csak a földterülete után is — kulák. Sohasem szabad elfeledni : „ kulák kulák marad akkor is, ha leadja földjét. Vagy ott vannak a Dzuró testvérek, Közösen volt egy cséplőgépük, amelyet a baktai gépállomás vett át. Jelenleg is 7—8 hold földön gazdálkodnak. Miután leadták a cséplőt, Perecsén ezek .,ncm kulákok“. A pártszervezet irányításával a leg- sürgősebben fel kell számolni ezt az opportunista magatartást. Meg kell keresni az „elveszett“ 1948-as gazdalajstromot, amely hű képet adhatna arról, ki a kulák Perecsén. Meg kell javítani a felvilágosító munkát. El 'kell érni, hogy g, nyilvántartott, de aránylag kevés népnevelő (12 van a községben) mind dolgozzék. Fel kell számolni az ósdi, elavult, helytelen szokásokhoz való görcsös ragaszkodást, azt a helytelen ,elvet“, hogy: „nálunk a széna kaszálását június 16-án szokták megkezdeni.“ Ne hivatkozzék a. tanács arra, hogy „nem lehet kaszálni, mert esett az eső“ ... Kaszálni lehet, az idő kedvezői Ki kell használni tehát minden perceti — Csak így hozhatja be késését Percese is a szénabe gyűjtésben. csak így mondhatja ott is minden dolgozó: jó munkámmal hozzájárultam a béke megyédé, séhez! (tóth) . Földművesszövetkezeteink mozgósítsák tagságukat a növényápolás gondos elvégzésére, a begyűjtés jó teljesítésére9 a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére A MÉSZÖV igazgatóságának és felügyelőblzottságának együttes ülése Együttes vezetőségi ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága ás fejügyelő- bjzottíága. Az értekezletet Véesei Józsefné elv. társ, a végrehajtó bizottság elnöke nyitotta meg, majd Balatoni József elv- társ, a MÉSZÖV megyei titkára számolt be az első megyei küldöttköz. gyűlés óta véezett munkáról és ismertette a soron]évő feladatokat. Fokozott éberséget! Földmüvcsszövetkezeteink munkájában értékes eredmények vannak. Jelentékeny mértékben megjavult a vezetés minősége. Számos új kádert vontak be a munkába, mind több a.z olyan földműves» szövetkezet száma, ahol [eieplezik a befurakodott ellenséget. Csík a megyei küldöttgyűlés óta eltelt idő alatt 115 osztály idegen elemet távolítottak el a megyei földművesszövetkezetekből és hejyükbe érté. kés, becsületes, új parasztkádere- reket állítottak be. A megyei szövetségnél is sikerült leleplezni a megbújt ellenséget. Így legutóbb 8 kártevőt bocsájtottak el h megyei központból; Macsi Ferencet, aki e]titkolta nyilas múltját, Kecskeméti Kajmán ellenőrt, aki ösazeját- szott a bernádnémeíi sikkasztó boltkezelővel, Varga Gyula egykori csend, őrt, Hzabó Zoltán intstruktort, aki sikkasztott, Tuza József járási in. struktort, aki putnoki lakásán nagymennyiségű árut halmozott fel, Gö- römbölyi Jánost, aki összejátszott egy ku[ákka], Sivák János volt nagykereskedő bányatulajdonost és levente büntetőszázad parancsnokot és Marják Jánost, aki Garadnán a do]go-zó parasztok takarmányával spekulált. Hangoztatta Balatoni elvtárs, hogy tovább kel) fokozni az éberséget, I az ellenőrzésbe jobban be ke]í kapcsolni a tagságot. Súlyos hiba, hogy a földmüvesszö- vetkezeteknél lazaságok vannak a tervteljesítésben. Nem kielégítő a tagbizottságok működése. Pedig aho[ e ta.Sbizotlsá.gok jól-dolgoznak, meg van az eredmény. Mutatja ezt az edejényi földművesszövetkezet jó példája. Vannak ojyan földművcszövetkezetek, mint a mezőkövesdi és az onfedi, ahol a. vezetőség elszakadt a tagság- tó], íróasztal mellől irányítja a szövetkezetét. Az ilyen magatartás elősegíti az ellenség behatolását. A földmüvesszövetkezeti tagok, vezetők mutassanak példát a beadásban Tovább ke)l fejleszteni földmüvesszö- vetkezeteink tömegszervezeti jcjlegét. A növényápolás gondos elvégzése, a begyűjtés jó előkészítése és végrehajtása, a termejöszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében földmüvesszS- v-Ptkezeteinknek mozgósítenlok kell a tagságot. E|en kelj járni ok, példát ke|t mu, tatai földművesszövetkezeteink * tagságának, de különösen vezetőségének a begyűjtési előírások teljesítésében. Meg kel] szervezniük a szabadpiaci kereskedelmet, amely szintén nagy mértékben elősegíti a begyűjtés sikerét. A Miskolcon, Putnokon. Szerencsen és Mezőkövesden felállított, piaci elárusító helyeken kívül újabbakat ke]] szervezni. A kis szövetkezetek egyesítésével meg ke]l javítani a falu áruellátását, fokozatosan gondoskodni kejl a felvásárlási terv végrehajtásáról. A gönci és hernád- szentandrási tszcs értékes eredményei Színvonalas vita követte a beszámolót. Elsőnek a Megyei Pártbizottság képviseletében Rózsa, Józsefné tlvtárs szólalt fel, rámutatott arra, hogy a begyűjtést a|aposan meg kelt szervezni, jól fel kell készülni az aratás és a csépjés idejére. Első, rendűén fontos a növényápolási munkák időben történő és jő elvégzése és a termelőcsoportok erősítése. Lengyel János Garadnáről a kis szövetkezetek összevonásáról beszélt. Fehér Ferenc a gönci szövetkezet begyűjtési munkáját ismertette, majd beszámolt arró], hogy náluk a tenne- lőcsoport nagy [endülettel fejlődik és felvilágosító munkájuk eredményeként mar 24 dolgozó paraszt jelentette be belépési szándékát. A diósgyőri gyárak nagyüzemi párt- bizottságainak lapja, a Diósgyőri Munkás a napokban tartotta első nyilvános szerkesztőségi * ülését, amelyen a lap levelezői, a termelésben élenjáró dolgozók közül többen megjelentek. A párt. bizottságok részéről líellér Zoltán, a Kohászati Üzemek pártbizottságának, ágit. prop. titkára vett részt az érte-' kezdeten. Drogos Gyula, a lap szerkesztője rámutatott arra, hogy a szovjet üzemi lapok példáját követve, a Diósgyőri Munkásnak az eddiginél sokkal szorosabbra kell vonnia kapcsolatait a gyár dolgozóival. Etekintetben még sok feladat áll a lap előtt, elsősorban a levelező mozgalom szélesebb alapokra fektetése, aktivaliálózat kiépítése, a dől. gőz ók kai való megbeszélések rendszeresítése. Az értekezlet résztvevői hozzászólásaikban értékes bírálattal, javaslatokkal és kívánságokkal éltek a lap felé. A Megyei Pártbizottság lepj«, az Uj csoport is van alakulóban, mert az eddigi eredmények meggyőzték a dolgozó parasztokat a közös gazdájkodás fölényéről. Göncön a termelőcsoport a gondos talajművelőé, a gépi munka, a műtrágya, a kitűnő növényápolás se. gitségévci olyan termést vár, amire ;.z egyéni dolgozó parasztok nem is gondolhatnak. Fedor Miklós elmondotta, hogy alsóregmeci dolsrozó parasztok már jól előrehaladtak a, növényápolásban, a kapálás 85 százalékát már elvégezték. Versenyre hívta a MÉSZÖV igazgatósági tagjait a növényápolásban. Bejelentette, hogy községe négy falut ver. senyre hívott: mejyikük ér el jobb eredményeket a beadásban. Bartók Sándor a DEFOSz részéről a 'eimelőcsoportok versenyeredményeire] beszélt. Nagy Erzsébet az edelé- nyi földművesszövetkezet negyedévi ten-teijesítését ismertette. A szövet, keretnek 15 üzemága működik, már 86.000 forint feleslege jelentkezik. A tojásbegyüjtést még sikeresebben akarják folytatni. Panka Lajosné Hernádszentandrásról termelőesoport- jánitk szép eredményeiről beszé]t. Gyenge földjeiken tavaly kétszer- annyi búzát — holdankint 16.3 métermázsát — arattak, mint az egyéni dolgozó parasztok, most mindent elkövetnek, hogy ezt az átlagot is felülmúlják. A többi felszólalók — köztük Dren- kó István, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője — a begyűjtés jó előkészítését hangsúlyozta. Bszakmagyarország részéről Sárközi Andor felelős szerkesztő üdvözölte a Diósgyőri Munkás kezdeményezését, hogy nyilvános szerkesztőségi értekezleteken a dolgozókkal közösen vitatja meg a lap munkáját. Az első nyilvános szerkesztőségi meg. beszélés is mutatta, hogy helyes a Diósgyőri Munkás kezdeményezése — fontos eszköz ahhoz, hogy a lap valóban és egyre mélyebben a dolgozóké legyen. Az értékes kezdeményezésre felhívjuk megyénk többi üzemi lapja figyelmét. így az Ózdi Vasas levelező munkájában javulás, fejlődés tapasztalható — a lap egyre tágabb teret biztosít a dolgozók leveleinek. Szükséges azonban, hogy értekezleteken, nyilvános szerkesztőségi üléseken, levelező ankétokon is kikérje a dolgozók bírálatát, javaslatait. megismerje a gyár dolgozóinak kezdcményezéeeit, kritikáját. A Diósgyőri Munkás helyes kezdetné a yezése — nyilvános szerkesztőségi értekezlet A mezőkeresztesi »Béke« termelő csoporl élenjár minden munkában. A 140 darab juh gyapjúját is időben |e nyírták. Többszöri érdeklődésükre azt, a választ kapták, hogy a gyapjú át vételéről csak június első hetében lehet sző. Viszont a tszcs-nek nincs me gfejelő táro|óhelye, az átadással tehát, semmit nem várhatnak! A gyapjú öss zemelegedik, tönkremegy. Nagy kárt okoz ez népgazdaságunknak, a tszcs tagoknak. , Felhívjuk a MÉSZÖV figyelmét erre a —_több helyütt is fennálló — hiányosságra és sürgős elintézésére! *' Miskolc-Tapolcán a szőlő- és gyümölcstermelő csoport semmi támogatást nem kap a növényápotási munkákhoz a miskolci földművesszövetkezet- tő|. Többször kértük már a permete zéshez szükséges anyagot, de még mindig nem kaptuk meg, A szőjőt mo sí peronoszpőra támadta meg. A legsürgősebb intézkedésre van szükség, hiszen ha nem akadályozzuk meg, a betegség tovább terjed és rendkívül komoly kárt okoz. Határozottan fel kel] vetni a kérdést: ki a fele|ős ez ért a sú|yos mulasztásért? (Id. Tóth Lajos levelező, Miskolc-TapoJcaV „Sohasem hittem volna, hogy mint női munkás ennyit kereshetek, hogy ennyire megbecsülnek munkahelyemen4< Iy~ «h es Elvtársak! Nagy megle‘ * petés írt ma * elhatároztam, megírom at Elvtársaknak. A munka, helyen egyik dolgozó társam megkérdezte tőlem: akarsz-e as Eszakma- gyarország levelezője lenni! At első percben azt hittem, tréfál. En építőipari segédmunkás — a megye pártlapjának levelezője! Nem akartam hinni o fülemnek. Ezen az elvtársak bizonyára nem is csodáihoz, nak, mert tudhatják, mire gondol, tam. Alig pár érvel ezelőtt, a muH trendszerben rólunk, dolgozókról csak akkor írt az újság, ha mondjuk, elütötte az autó, vagy meggyilkol, ták. Pár évvel ezelőtt még csupa gyilkossággal volt tele az újság. Ma az újságot, a mi újságunkat a rólunk, a dolgozó milliók életéről írott torok töltik meg. Elvtársak, most mint az Eszakma- gyarország áj levelezője írok röviden magamról. 19S4-ben hfályiban születtem, Szüleim napszámosok voltak. Heten vagyunk testvérek. Apám a múltban annál a báró úrnál cselédke- det, akinek a volt földjén ma korszerű nagy téglagyárat építünk. A felszabadulás után szüleim 4 hold jó földet kaptak, amely ma már meg. termi családunk kenyerét.. En itt doU gozom a téglagyár építkezésénél, mint vasbetonszerelő segédmunkás. — Az építkezés legjobb brigádjában, <t Eassai 'János brigádjában do'pozom. Átlagos termelésünk mór jó idő óta tOO százalékon felül van, most, Siti százalék. Keresetem 950 forint. — Soha nem hittem, hogy mint női munkás ennyit kereshetek, hogy eny: nyíre, megbecsülnek munkahelyemen. Munkám legnagyobb elismerését abban látom, hogy a közelmúltban felvetlek a Párt tagjelöltjeinek soraiba. Mikor megkaptam a■ Irts piros tag: jelölt-könyvecskét, kimondhatatlan öröm töltött el: En, Tóth Margit, a múlt kivetett cselédje, annak a Pártnak vagyok tagjelöltje, amely a daU gőzök érdekeiért, a dolgozó milliók békéjéért, harcol. Mint tagjelölt, 'most még jobb munkát igyekszem a. brigádban végezni, tanulok, hogy lei: érdemeljem a párttagságot is. TÓTH. MANCIT, B Mályi Téglagyár segédmunkásit, A politikai iskolán tanultakat hasznosítják munkájukban az alsézsolcai gépállomás dolgozói Az alzózsolefti gépállomáson szép eredménnyel zárult a négynapos politikai iskola. A tanfolyamon rősztvett gépáJlöiuási dolgozók megfogadták: a tanultakat a gyakorlati munkában gyű- mölesöztetiik, hogy ezebb, jobb ere diné - nyeket érjenek cl. A tanfolyam néhány hallgatója levőiben írta meg, mit jelentett számára a rövid, de alapos tanfolyam, milyen segítséget nyújt az elmélet a gyakor. lati munka jó elvégzéséhez. — Most látom csak, milyen nagy hiányosságok voltak eddig a munkámban, az egész brigád munkájában — írja Cinglér János brigádvezetö. — Az, hogy brigádunk lemaradt a terv teljesítésében, kihatott a gépállomás egész munkájára. A,legtöbb baj a munkafeg.ye. lemmel volt. A munkát nem kezdtük időben, nem használtunk ki miuden percet. Brigádommal nem ismertettem a tervet, nem folyt munkaverseny. Ezután mindig ismertetem a hónapokra, hetekre, napokra, egyénekre is felbon. tott tervet. Igyekezni fogok, hogy jól szervezzem meg a brigád munkáját- A szakmailag, politikailag még nem eléggé fejlett munkatársakat segíteni, tanítani fogom, Ugv akarok dolgozni, hogy az elkövetkezendő időkben jól menjen a munka, a terv teljesítése. Bodnár Gyula a kollektív együttműködés jelentőségéről írt levelében. — Fontos — írja Ignác József —, hogy tájékozottak legyünk a bel. és külpolitikában. Csak így harcolhatunk eredményesen az ellenség, falun elsősorban a kulák ellen, csak így tudunk a gépekkel jó munkát végezni. Aki tájékozatlan, aki nem eléggé felkészült, az könnyen megbotlik. Aki rendszeresen tanul, olvas, az eredményesen tud harcolni. Éppen ezért ezután minden reggel felolvasom munkatársaimnak a Sza- bad Nép és az Eszakmagyarország fon. to&abb cikkeit, azokat megvitatjuk, levonjuk belőlük a tanulságot. — Most a politikai iskola után látom — vallja meg nyíltan Víg István üzemi DISz-titkár —, hogy a gépállo. más DISz fiataljai nem végeztek jé munkát. Nem töltöttük be a Párt által ránkbizott szerepet. Ezután azonban rendszeresen megtartjuk a vezetőségi üléseket és taggyűléseket, megjavítjuk a kultúmmnkát, ktiltúresoportot alakítunk és a körzetünkhöz tartozó községeket sorra látogatjuk. Megerősítjük .a DlSz-brígádot, több női munkatársat vonunk be. Meg akarjuk, meg fogjuk javítani munkánkat 1 Tiirhetellen bánásmód Szeles-lejtős- aknán az új munkásokkal Szeles-lejtősaknán több olyan munkás dolgozik a külszínen, akik a munkaerőtoborzás során kerültek a bányához. Ezeknek a dolgozóknak súlyos panaszuk van Spícze Ferenc külszíni előmunkásia. „Az eiőniunkás minden szava káromkodás" — mondják a dolgozók. Legutóbb a meddőre küldött három toborzott munkást. Amikor lámpát kértek tőle, mert a meddőn sötét volt, rájukordított, hogy „menjen de haza". Durván bánik a dolgozókkal. Szeles lejtősaknán az új bányászok közül többen szeretnének lent a bányában szénen dolgozni. Az öntudatos, derék bányászok hívják is új társaikat a hányába, készséggel, örömest megmutatják nekik a jő munkafogásokat, tanítják őket tennivalóikra. Szeles lejtősaknán akadnak azonban olyanok is. akik tűrhetetlen „tréfákat" mívelnek uj társaikkal. Előfordult például, hogy egy toborzott munkást állítat, tak oda a csille tolásához, holott ezt a munkát ketten szokták végezni. Nem tanítanak, néni magyaráznak. csak annyit mondanak: „csinálja". Szeles-lejtősaknán nem is folyik harc az ilyen „kitolások" megakadályozására, az ellenséges befolyás megszüntetésére. Tóth főaknász maga is kijelentette a toborzott munkások előtt: ..Hiába mennek 1» a bányába, egy óra alatt megszöknek onnan". A pártszervezet vezetésével fel kell számolni ezt a tűrhetetlen állapotot! A felemelt ötéves terv országgyűlési tárgyalása során Apró Antal elvtárs többek között arra a súlyos hibára is rámutatott, hogy az igazgatók, vezetők állandóan új munkaerőt kérnek, de ugyanakkor nőm tesznek meg mindent, hogy a toborzott új munkaerők megszeressék munkahelyüket. A bányászok körében meg kell javítani a felvilágosító munkát, a Spicze Ferenc féle emberekkel szemben megfelelő rendszabályokat kell alkalmazni, valóban biztosítani kell, hogy a toborzott új munkaerők megszeressék munkájukat s mind eredményesebben dolgozzanak az új széncsata győzelméért
