Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-18 / 89. szám
VII. értolyam - 89. ezám ' Aro fi(> filier Miskolc. 1951 április 18, szerda A Szovjetunió Állami Tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió negyedik (háború utáni első) 1946-1950 évi ötéves terve teljesítésének eredményeiről Moszkva. (TASzSz.) A Szovjetunió népgazdasága újjá- építésének és fejlesztésének 1946— 3950. évi háború utáni ötéves tervét, amelyet a Szovjetunió Legfelső Taná. csa 3946 márciusában fogadott el, sikeresen teljesítették, & t'erv legfontosabb feladatait pedig jelentékenyen túlteljesítették. A terv teljesítése az ipar területén A most befejezett ötéves tervben nagy sikerek születtek a Szovjetunió iparának újjáépítése és fejlesztése tóién. Az ötéves terv célul tűzte ki a Szovjetunió egész ipari termelésének 1950-re, az ötéves terv utolsó évére a háborút megelőző 1940-es esztendővel összehasonlítva negyvennyolc százalékkal történő növelését. A valóságban 1950-ben hetvenhárom százalékkal több ipari terméket állítottak elő, mint 1940-ben. A Szovjetunió ipara az ötéves tervet határidő előtt, négy év és három hőnap alatt teljesítette. Az ötéves tervben az 1950-es évre az ipari termelés volumene terén kitűzött feladatot tizenhét százalékkal túlteljesítették. / v Az ötéves terv előírását vaskohászat terén, acélöntésben és hengerelt fém gyártásában túlteljesítették. Az ötéves terv által 1950-re a hengerelt vasárura megállapított termelési terv vasárura megállajított termelési színvonalat határidő előtt, — 1949 harmadik évnegyedében, az acél termelésére előírt színvonalat pedig 1950 második évne. gyedében teljesítették. A vaskohászati minisztérium nyers. * v as terme lésben ■ túlteljesítette 5 -éves tervét. A vas- és acéltermelés egészében 1950-ben n háborúelötti színvona. lat 43 százalékkal haladta túl, az 5 éves terv előírását pedig 35 százalékkal. Emellett a nyersvastermelés a háború előtti színvonalhoz viszonyítva 21) százalékkal, az acéltermelés 49 százalékkal, a hengereltáru termelés 59 százalékkal növekedett. Az ország déli részének kohászati Spórát, amely a háború idején teljesen elpusztult, új technikai alapon állították helyre és most több fémet ter- .mol' mint a háború előtt. A vas- és acélgyártás fejlődése folytatódott az ország keleti részein is. Nagy arányokban megvalósult a sok munkával járó és nehéz testimunkát igénylő munkálatok gépesítése és a termelési folyamatok automatizálása: Jelentékenyen megjavult a tocb- nikai felszerelés Idhas'isnálása. A széntermelés ötéves tervét fűltél, jesítették. A széntermelés 195’0-ben 104 százaléka volt az ötéves tervben előírtnak és a háború előtti színvonal, hoz viszonyítva 57 százalékkal növekedett. A szénipari minisztérium bányáiban az ötéves tervben az 1950 évre megállapított szénkitermelési színvonalat határidő előtt 1949 negyedik évnegyedében érték el. A háború sújtotta vidékeken a szénbányákat helyreállították, folytatódott a szénipar fejlődése az Uraiban, a Kuznyoeki-medeneében, a Karaga ndai-medencében és az ország más vidékein. Befejeződött a réselés, a fejtés és a szénszállítás eljárásainak gépesítése, úgyszintén a szén földalatti szállításának és a vasúti kocsikba való berakásának gépesítése. Uj gépeket gyártottak és rendszeresítettek a szén ha. . lombarak ásónak gépesítésére a fejtési munkahelyeken, úgyszintén a szén és a kőzetek berakására az elövájási bányatérben. Megkezdődtek a munkálatok a szénbányák komplex-gépesítésre való átállítására és rendszeresítik a gépek és készülékek munkájának távolsági és automatikus ányítását. A kőolajipar újjáépítése és fejlesztése 5 éves torvőnek feladatát túlteljesítették. 1950-ben a kőolajtermelés áz 5 éves tervben előírtnak 107 száza, lóka volt, 22 százalékkal több, mint a háború előtt. A kőolajtermelésben, a fúrásban és a kőolaj feldolgozásában új foehnikát vezetnek be. Kibővült a »agy oktún.számú repülőgépüzem- »nyag és kenőanyag termelése és meg. javult a termelt kőolajtermékek minősége. TJj nagy kőolaj-kitermeli helyek fa káelajfeldolgozó üzemek létesültek. Tovább fejlődött a gázipar. Kibon. fakozott a mesterséges fo'yékony tüzelőanyag termelésével foglalkozó üze. mek építése. Az ötéves terv 1950-re kitűzött vil. lamosenergia termelési színvonalát határidő előtt, az 1949-es év negyedik negyedében elérték. A viilamoseriergi., termelés 1950-ben az ötéves tervben elő írtnak 110 százalékára emelkedett. 80 százalékká: haladta túl az 1940. évi színvonalat. A háború sújtotta körző, tekben jelentékenyen több vil.amos- energiát termeltek, mint 1940-ben. Uj vizierőmfivek és hőenergiával műkő. dö villanytelepek épültek. 1946—50- ben a villanyfe’epeken megvalósították a legújabb energetikai technika bevezetését. A körzeti vízierőművek kétharmadánál önműködő vezérlő-be- rendezéseket alkalmaznak. A gépgyártás terén az ötéves terv előirányzatát munkapadok, gépek, szerkezetek és készülékek gyártása terén egészében 17 százalékkal teljesítették túl. A gépgyártás termelése 1950-ben 2.3-szeresen műit® felül az 1940-es év termelését. A gépgyártó üzemekben széles körben elterjedtek a jó hatásfokú gyártási. módszerek és technológiai folyamatok, a futószalag és automatikus megmunkálósorok, az automatákkal és félautomatákkal történő hegesztés só- lakképzöréteg alatt, az alkatrészek nagyfrekvenciás édzése, a ceníripetá- lis-öntés és a koküla-önt.és, sajtolás és a gyors fém vágó módszerek. Az ötéves terv évei alatt a gépgyártás ágéi alapjában véve megújították gyártmányaik válfajait. Körülbelül kótszázöt-' ven féle uuhx-rzáüs rendeltetésű új- ^tipuTíTTőmvágu munkapad) több mini ezer típusú kü'önleges és agregát munkapad, huszonhárom automata és félautomata típus, harmincnégy kovács. és prés automata-típus, hatalmas, sűrített levegővel működő formázógépek, valamint a nyomás alatt tör. ténö és a eentripetális öntéshez való gépek gyártását sajátították el. Hu. szónkat automatagépsort és automata, üzemet létesítettek gépkocsialkatrészek gyártására. 1950-ben a kohászati felszerelés gyártása 1940-hez viszony! íva 4.8-szeresen növekedett, a gőzturbinák gyártása 2.6-szeresen, a villamosfelszerelés gyártása pedig háromszorosan növekedett. A fűtőanyag, ipar számára szénkombájnokat gyártottak, továbbá kőzet- és szénrakodő- gépeket, olajfúró berendezéseket a mélyfúrás számára, ezenkívül hatalmas iszapszivattyukaf és még sok .más nagytermelékenységü felszerelést. A4 olajipari berendezések gyártása 1950. ben 1940-hez viszonyítva. megháromszorozódott. A traktorgyártás 1950-ben rz 1940. évhez képest 3.8-szorosára emelkedett. A kombájnok gyártása 3.6-szorosára, a traktorekék gyártása 3.1-szeresére, a traktoros ve-tögépeh gyártása 5.5-szö- rösére, a traktoros-kultiváforok gyártása 3.1-szcresére emelkedett. Több mint százötven új nagytermeiékenysé. gü mezőgazdasági gépfajta tömeges gyárfását kezdték meg. Az energetikai berendezések, a nehéz fémvágé- és kovács, valamint sajtoló berendező, sok, a kőolajipar részére szükséges bonyolult berendezések és egyes mü- szerfajták gyártásának elért színvonala azonban nem elégíti ki a népgazdaság megnövekedőt! szükségleteit. A vegyiipar terén az ötéves terv feladatul állapította meg a háború előtti termelési színvonalnak 1950-ben 1.5-szeresen való túlszárnyalását. Ténylegesen a vegyiipar termelése l.S. szeresen haladta meg a háború előtti színvonalat. A nitrogénműtrágya. termelésének háború előtti színvonalát 1950-ben 2.2-szerescn felülmúlták, a káliusm- mütrágya termelése háború előtti színvonalát 1.4-szeresen, vagyis magasabban múlták felül, mint ahogyan azt az 5 éves terv előírta. A foszfátmütrá- gyák termelése az 1950-es évben 1940. hez viszonyítva 1.9-szoresére emelkedett. A háború előtti színvonalhoz viszonyítva emelkedett » szintetikus kauesukfermelés. Az építőanyagok gyárfása túlhalad, ta a háború előtti színvonalat. A cementgyártás 1050-ben. 1940-hez viszonyítva 1.8-szeresére, az ablaküveggyártás i.9-szeresére emelkedett. Nem teljesítették 100 százalékban az 5 éves terv tégla és tetücserépgyártási fel- adatát. Az építőanyagok gyártása és minősége, még mindig elmarad a nép. gazdaság növekvő szükségleteitől. A faiparban a szerszámfa kitermelés 1950-ben az 1940 évihez viszonyítva harminchat százalékkal emelkedett, d> az ötéves terv feladatát nőm teljesítet, fék száz százalékban. Az 1946—1950-es időszakban gyorsan újjáépült és fejlődött a textil*, kon. fekció köt-szövött-, lábbeli ipar. vala mint a könnyűipar többi ágazata. 1950- ben a termelés ezekben az iparágakban az 1940-es évihez viszonyítva, 17 szá zalékkal emelkedett. A könnyűipar fő. termékeinek gyártása a2 ötéves tért ideje alatt a következőképen emelke. dett: gyapotszövet 2.4-szsresére, gyap. juszövet 2.9-szeresére, harisnya és zokni 5.2-szeresére. bőriébbeli 3.2-szeresére, gumilábbeli 7-szeresére. A gyapotszövet és lábbeli gyártása terén azonban az ötéves terv feladatát nem teljesítették száz százalékban. Jelentékenyen megjavult és kibővü't a szövetek, a konfekció és 'köt-szövött áruk és lábbelik választéka, A fő élelmiszeripari termékek gyár. ása az öt év alatt jelentős mértékben növekedett. 1950-ben az állati zsiradék előállítása a háborúelötti színvonalat 57 Az ötéves terv teljesítés A mezőgazdaság az ötéves terv sikeres teljesítése enedményeképen új, hatalmas fejlődést ért él. Az ötéves terv évei alatt növekedett és még jobban erősödött a kolhozok t-írwisgazdálkodá- sa, fejlődött a mezőgazdaság anyagi és 'eelmikai bázisa, növekedett a gép- és t raktoráilomások szerepe a kolhoz-ter- mdésbea, újabb képesített kádereket, a mezőgazdaság szervezőit, a földművelés, az állattenyésztés és a gépesítés mestereit képezték ki. A gabonafélék vetés- területe öt esztendő alatt több, mint 20 százalékkal növekedett. A. gabona össztermése 1950-ben 345 millió púddal haladta túl az 194.0. évit. A búzatermés a háborúelőtti színvonalhoz képest 376 millió púddal emelkedett, A gabonafélék terméseredményének ötéves tervfeladatát túlteljesítették. 1949-ben és 1950-ben a a gabonafélék terméseredménye 13 százalékkal haladta meg az 1940. évit. Az ipari növények vetésterülete öt esztendő alatt 59 százalékkal emelkedett. Az elmúlt 5 esztendő alatt jelentékeny mnnkálatokat végezitek az ipari központok, a szibériai és távolkeloti városok, valamint egyéb nagy városok körül lé. te sített burgonya- és zöldségtermelési bázisok további kiterjesztése és megszilárdítása. terén. A takarmánynövények vetésterülete 1950-ben 1940-hez viszonyítva 15 százalékkal növekedett meg. A kolhozokban Jelentékenyen túlhaladták a haszonállat és a baromfi létszámának háborúelötti színvonalát. A szarvasmarhaállomáuy létszáma 40 százalékkal, a juhé és kecskéé . 63 százalékkal, a sertésé 49 százalékkal, a baromfié kétszeresen múlta felül a háború előtti színvonalat. A mezőgazdaság technikai felszerelése gyarapodott. Az 5 éves terv alatt a mezőgazdaságnak 536 ezor traktort (13 lóerősre átszámítva). 93 ezer gabona kombájnt — köztük 39 ezer magánjáró kombájnt. —, 340 ezer traktor ekét, 254 ezer traktoros vetőgépet, 249 ezer traktoros kultivátort és nagymennyiségű más százalékkal haladta túl. a növényi olajoké és egyéb zsiradékoké 10 százalék, kai, a hús hét százalékkal volt több, 27 százalékkal több halat fogtak, a kol- bászkészítmények előállítása 20 százaikkal, a könzervgyártás 48 százalékkal, a cukorgyártás 17 százalékkal, a cukrá. szati készítmények előállítása 23 száza lékkai és a szappan gyártás 16 százalékkal növekedőit ’—Szeripari tér mékek választéka kibővült és javult mi- nöségük. Az ipari munkások munk'óJínnV termelékenysége 1950.ben a háború előtti 1940, évhez viszonyítva 37 százalékkal növekedett az 5 éves tervben megállapított 36 százalék helyett. A munka termelékenysége az építkezésben 1950-ben 23 százalékkal túlszárnyalta *z 1940. évi színvonalat. Az iparban a berendezések jobb ki. használása, a nyersanyag, a tüzelő anyag és az elektromos energia jobb fe'hásználása az anyagveszteség és a hulladék csökkentése, a munka termeié- kenységének fokozása, a forgóalapok for. gási sebessé—'- '-*sa eredményeként tdjesí tették az 5 éves tervben az ion-5 termelés írnköltségcsökiken. lésének 1950-re megállapított feladatai’. Nem teljesen teljesítették az 5 éves terv feladatát az építkezési munkálatok költségeinek csökkentésével kapcsolatban ! a mezőgazdaság terén talajmegmunkálé, vető- és aratógépet szállítottak. Jelentős munkát végeztek a kolhozok gép- és traktorállomások_ valamint szovhozok villamosítása terén. A faltai Villanytelepek kapp.-átlsa 1950 végéig az 1940. évihez képest. 2.8-szere. sére emelkedett. Nagy sikereket érteik el a földművé- lés kultúrájának emelésével kapcsolat- ban? munkálatok indultak, szántóföldi és takarmány füves-vetésforgó rendszeresítésére és módszerének elsajátítására a kolhozokban és szovhozokbarf A koL honokban az összes gabonanemüek vetésterületének felén 1950-ben kombájnokkal arattak és csépeltek. Sikeresen megvalósulnak a mezövédö erdőfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A kolhozok, a szovhozok, a mezőgazda- sági gépállomások, az erdőgazdaságok és az eTdővédő telepek a tcrmészetátala- kí tó sztálini terv megvalósítása során 1350.000 hektárnyi területen végeztek védőültetést. Ebből 1950-ben 760.000 hektáron. A Szovjetunió szovhozügyi miniszté. riumának szovhozaiban alapjábahvéve befejeződött a mezőgazdasági munkák gépesítése. 1950-ben a szántásnak, a vetésnek és a gabonafélék aratásának több, mint 95 százalékát gépi vontatás sál végezték a szovhozokban. Az 1950.es év végére a Szovjetunió szovhozügyi tni- nisztériumánab szovhozaiban 20 százalékkal több szarvasmarha, 29 százalékkal több juh és kecske, 36 százalékkal több sertés volt a háború előttinél. Az állat, állomány haszna jelentékenyen megnövekedett. Egy tehén {ejhozania a Szov- jetunió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban 1950. évben átlagosan 28 százalékkal haladta meg az 1940. évi színvonalat. A szocialista mezőgazdasági termelés fejlődése és a bőséges árutermelés lehe. tővé tette a lakosság növekvő kenyér- hús-, tej- és egyéb ólelmiszerszükségletí net kielégítését és a kolhozok, valamint a kolhozparasztok jövedelmének növekedését. * Az ötéves terv teljesítése a közlekedés és híradás terén Az 1950-re megállapított vasúti teher, szállítási előirányzatot 13 százalékkal túlteljesítették. A vasútvonalak napi átlagos teherforgalma 1950-ben 121 száza, lékot tett ki az 1940-es év színvonala hoz viszonyítva és 103 százalékot az ötéves terv előírásához viszonyítva, A munka és az új technika élenjáró mód szerei. : bevezetésének eredményeképen megjavult a vasutak technikai eszközeinek kihasználása. 1950-ben a terher. vagónok megterhe’ése 1940-hez viszo nyitva. 14 százalékkal, a tehervonatok átliagsúlya ugyanezen idő alatt 10 száza lékkai növekedett. A tehervagónok át. logos napi útjs 4,6 százalékkal haladta meg * háborúelötti színvonalat. Uj mozdonyok és villanymozdonyok beállításával jelentékenyen megújították ős kibővítették a mozdonyparkot. Kibővült a vagonpark is. Uj vasútvonalak épültek, villamosítottak több vasútvonalat. A folyamhajózás teherforgalma 1950. ben huszonhat százalékkal meghaladta az 1940. évi színvonalat. Jelentősen korszerűsítették és kiegészítették folyam1 flottát. A tengeri szállítás teherforgal ma 1950-ben az 1940 évihez viszonyítva 65 százalékkal emelkedett, de az ötéves tervnek a tengeri szállítással kapcsolatos feladatát nem teljesítették teljesen A gépkocsjszálíjítás teherforgalma 1950-ben «3 1940, évihez viszonyítva 2,3-sí4;resére emelkedett. 16 ezer kilométer hosszúságú keményburkolatú gépkocsimat építettek. A töké.etesí. tett burkolatú gépkocsiutak hálózata az 5 éves terv végére 2.5-szörösen nagyobb volt, mint a háború előtt. Az 5 éves terv éveiben helyreáílí- lották a távbeszéjő*, táviró és rádjő- hálózatot és biztosították további fej. őrlését as új technika alapján. A.s ötéves terv teljesítése nemzeti jövedelem és az állami költségvetés terén Az 5 éves terv feladatait a nemzeti , jövedelem növelésével kapcsolatban jelentősen túlteljesítettük. Az ötéves terv fejadatul tűzte ki a nemzeti jőve* delem háborúelötti színvonalának SS %.os emelését Ténylegesen a nemzeti jövedelem 1950-ben az 1940. évihez viszonyítva arányosított árakban ki* fejezve 64 százalékká) eme.kedctt. A nemzeti jövedelem növekedése lej hetévé tette a munkások, a parasztok és értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javítását, nagyszabású beruházások elvégzését a népgazdaságban és a szükséges állami anyag* és élelmt- szerfartalékok felhalmozását. Míg a kapitalista országokban a nemzeti jövedelemnek több. mint a fölét a kapitalisták oszlálya sajátítja ki, a Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké- A (Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére 1950-ben a nemzeti jövedelem 74 százalékát kapták meg, * nemzeti jövedelem többi 26 százaléka az államnak, a kolhozoknak és a- szőj vetkezeti szervezeteknek maradt, a szocialista termelés bővítése és más ájlamj és társadalmi szükségletek kielégítése cé’jaira. A nemzeti jövedev lem növekedése következtében az ál* [.ami köjtségvetést évröl-évre úgy teljesítették, hogy a bevételek meghaladták a kiadásokat. Az állami költség- vetés kjadasi tételei között szakadatlanul emelkedett a népgazdaság, a. szociű]is és társadalmi építés sziikv ségletoinek pénzügyi fedezetére irányuló kiadások tétele. A nemzeti jövedelem növekedésének és az állami költségvetés sikeres teljesítésének eredményeként a népgaz» daságban végrehajtóit beruházások ötéves tervét 22 százalékká] túlteljesítették 1946-tól 1950-ig terjedő időszak alatt több mint 6 ezer íparj üzemet állítottunk he]yre, építettünk fel-és helyeztünk üzembe, nem számítva a kisibb ál [ami, szövetkezeti és ko]bozbe!j üzemeket. Ugyanezek az okok lehetővé tették, hogy 1947 decemberében végrehajtsuk a pénzügyi reformot és megszüntessük a jegyrendszert minden élelmiszerre és iparcikkre vonatkozólag. 1047- 1950-ben . háromszor szállítottuk le a közszükségleti cikkek árát és megteremtettük a feltételeket az 1951 már. cius 1-én végrehajtott újabb árleszállításhoz. Ez a munkások, alkalmazót-: t.ak és értelmiségiek reálbérének ko. moly emelkedését biztosította és lehetővé tette a parasztok kiadásainak csökkenését, amennyiben olcsóbban vásárolhatják meg az iparcikkeket. Az ötéves terv teljesítése a nép anyagi és knlturtíli* életszínvonalának emelése terén A Szovjetunióban nem volt és ma sincs munkanélküliség. A Nagy Honvédő Háború befejeztével a Szovjet Hadsereg és Haditengerészet valamennyi leszerelt katonája számára tel. jes mértékben biztosítottunk munkát, szakképzettségüknek és foglalkozási águknak megfelelően. A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott műn- kások és alkalmazottak száma 1950 végén 39.200.000 volt és az 1940 év végi létszámhoz képest 7,700.000-rel növekedett. Javult a Szovjetunió lakosságának anyagi helyzete. Ez kifejezésre jutott a munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munkabérének és reálbérének növekedésében a parasztok jőve» i. 1 I mOzrum Ml s K f f Ózd második, DfiAsBYör a harmadik a RókosS W^éT^^B *1 TT /^f¥ TI Tk Művekkel folyó húrrnnsversenyben j jN/. A K iAli YAkI IKS/Ali L ** j VII. érlolyam - 89. szám Arn fii* fin,». Miskolc. L95l április 18, szerda
