Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-07 / 55. szám

ÉSZAKMA GTARORSZÄ G fiaerda, 1851, Síi március hő % 4 Szervezettebbé kell tenni a könyvi-ármunkát és olvasómozgalmat a diósgyőri gyárakban A diósgyőri gyárak dolgozóinak körében egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul íneg a könyvek iránt. A Párt és a tömegszervezetek népne­velőinek jó felvilágosító munkája eredményeként a vasgyári könyvtár olvasói- na]; száma egyre növekszik. Három hónappal ezelőtt a központi könyvtár és az üzemekben elhelye­zett 36 üzemi könyvtár olvasóinak száma 3500 volt. Az elmúlt három hónap alatt a?, üzemi könyvtárak száma 58-ra emelkedett, s ma már '■Óbb mint 5400 állandó olvasója van a diósgyőrvasgyári könyvtáraknak. Az elmúlt év szeptemberében 7700 kötet volt a diósgyőrvasgyári könyvtárak könyvállománya. ez azóta több mint 17.600-ra emelkedett. A könyvek 60 százaléka szépiroda­lom. 28 százalék" ideológiai mű, 12 százaléka ifjúsági és ismeretter­jesztő munka. Az egyes üzemi könyvtárakban a kötetek száma 200 —250 között váltakozik. Ezeknek tartalmi megoszlása általában azo­nos a központi könyvtár tartalmi megoszlásával. Kárász Miklós. Viclinalek Lajos , és Erdei Károly üzemi könyvtár- felelősök. akik alig másfél hónapja irányítják az egyes gyárak könyv­tári munkáját, még nem tudták eléggé szervezetté tenni a könyvtári munkát. Bár könyvtáriéi e'ősi tevé­kenységük igen sok szempontból eredményes, azonban — mint ma­guk is mondják — még nem isme­rik, hogy tulajdonképpen milyen könyvek is vannak a könyvtárban. Másfélhónapos tevékenységük alatt hatalmasan mégnövekedett munka- hátralékot kellett feldolgoznak, ami annak következtében állott elő, hogy' régebben nem volt függetlenített könyvtáros. Az általános rendetlen­séget, ami a könyvtárszobában ural­kodott, sikerült felszámolniuk, azonban eddig még elhanyagolták az olvasók­kal, a dolgozókkal való személyes kapcsolat kiépítését. 'A jó könyvtárosoknak a közvetlen, egyéni agitáció fegyverével kell él­niük, mert csak ez biztosítja az ol- vasómozgalom állandó fejlődését. Az eddig rendezett könyvünké- tokát és olvasómozgalmi megbe­széléseket jórészt a szervezetlen­ség jellemezte. A dolgozók körében hatalmasan megnóvekedett érdeklődés a köny­vek iránt nem jukitt kifejezésre az olvasómozgalmi megbeszélések részt- vevőinek számában, — éppen a kellő előkészítés és a felvilágosító munka elhanyagolása miatt. Ugyancsak hiányosság, hogy az üzemi könyvtárosok általában még a legelemibb könyvtárosi ismeretek­kel sem rendelkeznek. Ezt a hiá­nyosságot úgy tudják és úgy kell felszámolni, hogy minden üzemrész- iegből legalább egy-két dolgozót könyvtáros iskolára küldenek A könyvtármunka rossz megszer­vezésére mutat az is, hogy a hosz- szabb idő óta megrendelt, illetve mér meg is vásárolt könyvek nem jutottak el a dolgozókhoz. Az el­múlt ' évi könyvnapon vásárolt könyvek sem voltak még a dolgo­zóik kezében, éppen a gyárban tett látogatásunk idején a<lta csak ki a központi könyvtár a Gépgyár vil­lanyszerelő részlege üzemi könyv­tárcsoportjának. A diósgyőrvasgyári könyvtármunka egyik legsúlyosabb hiányossága: a köz­ponti könyvtár eddig nem fordított gon­dot arra, hogy az egyes üzemrészekben levő könyvtárak anyagának selejtezését ellenőrizze A központi könyvtárban vég­rehajtották a selejtezést, az egyes üze­mi könyvtárakban azonban még ma Is találhatók semmiképen oda nem való könyvek, amelyeket az egyes üzemrészek — ellen­őrzés nélkül — maguk szereztek be. Így például a Gépgyár edz őmühelyének könyvtárából előkerültek Vaszary Gábor íércművéí is, Az üzemi könyvtár-elei ósok a hiá­nyosságok felszámolására híromhónapos munkatervet dolgoztak ki. Kongresszus, felajánlásukat — 3500 kötet feldolgo­zását -r- derekasan teljesítették, sőt túl­teljesítették, a mai napig 4200 kötet feldolgozásáról számolhatnak be. Há­romhónapos munkautrvükben vállalták, hogy a felszabadulás évfordulójára, április 4-re befejezik a könyvtár teljes átrendezését, rígróhajtják az aeemi könyvtárak ellenőrzését és a LÖnyvtármimkában aktivdkaí CJlítht- na> be. A még mindig meglévő hiányosságok ellenére megállapítható, hogy feltétlen javulás van a könyvtárban Ezt és az riyasás iránt e dolgozók körében egyra fokozódó érdeklődést mutatja, hogy sx elmúlt másfél hónap alatt az egyes üzemekben tetemesen megnövekedett ai olvasók száma A gépgyári üzemfenntartásnál például másfél hónappal ezelőtt a dolgozók 12 százaléka volt a könyvtár olvasója, — ma ez már 45 százalékot tesz ki. A vas- úti kerékpáriizemben a könyvtár olva­sóinak száma ez idő alatt 20 százalékról 42 százalékra emelkedett. A vasöntöde könyxtári olvasóinak száma tíz száza­lékról 05 százalékra nőtt. Nincs fejlődés azonban a nagykováesmühely könyvtár- iátogatőinak számában. Az üzemi könyvtáros bárom hónapja megbetegs. dett, azóta nem állítottak be helyettest, így a könyvtár olvasóinak száma itt még ma is csak a dolgozók tíz száza­léka. A diósgyőri gyárak egyre növekvő könyvtára számára már kicsinek bizo­nyul a jelenlegi könyvtárhelyiség. As olvasóterem hiánya eddig is nagymértékben akadályozta a könyv­tármunka megjavulását és a kötlek. Uv olvasás kifejlődését. Feltétlenül meg kell találni a lehetősé­get arra, hogy korszerűen berendezett helyiségbe költözzék a könyvtár ős közvetlenül mellette olvasóterem áll. jón rendelkezésre. Az egyes üzemek­ben elhelyezett könyvtárak munkáját uagy mértékben elörelendítené, ha a beruházási osztályok jobban megértenék a könyvtárak fontosságát és biztosíta­nák a könyvtár számúra a megfelelő be­rendezési tárgyakat. Az említett hiányosságok kiküszöbölé­sével árrá kell törekedniük & könyvtár- felelősöknek és könyvtár-aktíváknak, hogy még jobb felvilágosító és szervező munkával a dolgozók újabb ezres töme­geit kapcsolják be az olvasémozga- lomba. Völgyi Béta. Czeruy Stefanska lengyel zongoraművésznő Chopin-estje Czerny Stefanska lengyel zongoramű. vésznó, a varsói Chopin versenydíj nyer- tcse a ZenekonzervatórMm lumgversewy. termében Cliopin-estet tartott. Czerny Stefanska a Lengyel Egyesült Munkás, párt küldötteivel együtt érkezett ha­zánkba, mint kultúrkuldött. A hangver. senyterem ezúttal szűknek bizonyult a megjelent nagyszámú közönség btfoga. dúsára. Czerny Stefanska zongoraművésznő a nagy lengyel zeneszerző műveinek leg­szélesebb területéről válogatta össze mű. sorát. Hallottunk polonézeket, ma zur. kákát, noktürnöket, tanulmányokat, a g-moll balladát, a h-moil scherzot és az első keringót. Mindegyik darabot kifino­mult értelmezéssel, biztos és acélos 62- lentéssel, ragyogó temperamentummal és a népét jellemző tűzzel elevenítette meg. A legtöbb szám után a lelkes kö­zönség percekig tapsolta a kiváló mű­vésznőt, aki néhány ráadás számmal köszönte meg a. ünneplést. Több új kulturotthont és könyvtárért avatták megyénkben A Párt és népi demokráciánk kor- mányinak gondoskodása nyomán a napokban több újabb kultúrotthont és könyvtárat avattak megyénkben. Omassa községben a könyvtáravató ünnepségen megjelent a község apraja­nagyja. Szentistvánban a kultúrotthon és olvasóterem avatásán Jászberényi Jó­zsef elvtárs, a Megyei Tanács oktatá­si és népművelési osztályának vezető­je mondott ünnepi beszédet. Áss ün­nepségen a község 500 dolgozója vett részt. Hasonló lelkes ünnepség volt Cigán- don is a kultúrotthon avatása alkal­mából. Az ünnepséget a DISz helyi szervezeténok színvonalas műsora tet­te változatossá. A íiszatarjáni kultúrotthon felszere­lését a Megyei Tanács oktatási és népművelési osztálya adományozta.. A bensőséges ünnepségen résztvetfc a diósgyőrvasgyári faíujárő kultúrcso- port is. 8 körzetben osztják ki az élelmiszer- jegyeket Miskolc I. kerületében Miskolc város I. kerületi Tanácsá­nak végrehajtóbizottsága értesíti az I. kerület lakosságát, hogy a torló­dások elkerülése végett az élelmiszer­jegyek kiosztását 8 körzetre osztotta. A kerület egyes utcáinak lakosai az alábbi beosztás szerint és helyeken vehetik át jegyeiket: I. MNDSz. Vörösmarty u. 63. se. a. Arany János, Hadirokkant, Yisiusz- kij, Vilma, Jósika, Margit, Borsvezér, Melinda, Sarolta, Gizella, Lenke, Markó László utcák, Máv-telep, Vö­rösmarty, Szatócs, Rostás, Molnár, Mészáros, Lakatos, Kőműves, Kovács, Kárpitos, Kalapos, Gubás, Esztergá­lyos, Cukrász, Csizmadia, Borbély, Bodnár, Bádogos, Asztalos, Acs, Zrí­nyi, Bem, Martinovics, Bocskay, Kont, Munkácsi, Telegdi utcák és a Mali- novszkij u. 60 számig. n. MNDSz. József Attila utca. Bessenyei, Körösi Csorna, Bolyai J., Zielinszky, Kelemen Didák, Szinva, Kartács, Vezér, Harmath, Üteg, Buzo­gány, Szondy György, Szekerész, Jó­zsef Attila, Sajó, Hernád, Boldra, Partizán, Vásárhelyi, Pázsit, Zsig- mond, Vágóhíd, Vásártéri, Tömőéi, Vereczkei, Gyimesi, Halász, Tölgyesi és Baross Gábor utcák. III. DEFOSz. Major u, 2. szám. Bandzsalgó, Dóczy József, Napfür­dő, Szent Anna, Bedegvölgy, Pacsirta, Aranka, Agnes, Teréz, Ilona, Magdol­na, Hunyadi, Dayka Gábor, Kun Jó­zsef, Tóth, Szepesi, Major, Mátyás­király, Szentgyörgy, Tinódy, Proli ász. ka O., Sólyom, Árok, Csermely, Attila uteák, valamint Bábonyibérc. Forrás- völgy és Közdomb» TV, MNDSz. Nagy Sándor utca» (Tompa Kör) Győri kapu, Aba, Nagyvithy J., Bársony J., Petőfi, Tatár, Nagy Sán­dor, Bacsó Béla, Somogyi Béla, Lo- vagda, Hutás, Wesselényi, Dobó, Vá­szonfehérítő, Bercsényi, Thököli, Her­mann Ottó, Abafiy, Virág, Bácz György, Klapka, Salétrom, Damjanies, Diószegky„ Barcsai, Győr, Kalló, Domb, Füzes utcák, Bodó-sor, Kőpo­ros, Sallai, Sörház, Déryné, Csalo­gány, Irányi, Tompa, Tulipán, Nefe­lejcs, Teleki, Reményi, Tor -valja, Papszer. Mélyvölgy, Lonovics Mind­szent, Kálvin, CsengOy, Rák^ zi, Ti- zeshonvéd utcák, valamint a Szent Imre-tér és Sz*bádfíg-tér, V. MNDSz, Martin-telep (Kisfaludy utca). Gar am, Személy p. u., MÁV rendező p. tu, Lajta, Bajza, Tóth Pál, Guten­berg, Franklin, Dráva, Rába, Snénffy, Barkóczy, Poprád, Zala, Forgács, Gyöngyösi, Csokonai, Balassa, Gvadá- nyi, Fövényszer, Mérő, Egressy Gá­bor, Kisfaludy, Tömöri, Bornemissza, Kapos, Koppány, Sió, Balaton, Szrógh Sámuel, Körösi, Benkö, Te- mes, Bodrog, Tapody, Ipoly, Alföldi, Sík, Rét, Labore, Alkotmány, Tapoly utcák, valamint Szirmai ut és Dézsa- telep. VI. Deák Ferenc u. 20. szám. Dózsa György, Városháztér, Széche­nyi u., Béke tér, Szeles, Ősz, Nyár, Tél, Bizony Ákos. Horváth, Debrece- nyi, Kazinczy, Laborfalvy, Jókai, Battyhányi, Deák Ferenc, Szt. Ferenc, Kossuth, Patak, Ady Endre, Palóczy, Párkányi, Fazekas, Gólya, Pallós, Sánc, Fábián, Szentpály utcák, az idetartozó külterületek és a jegyzé­kekről kimaradt utcák. VII. MNDSz. Parkas Károly u. 48. sz. Maliuovszkij u. 60. számtól, Felsza­badítók útja, Csabai kapu, Szemere, Mikes Kelemen, Albori, Desewfy, Vasvári, Vécsey, Szabadságharc, Far­kas Károly, Lévay József, Farkas Je­nő, Bottyán, Balogh Adóm, Sibrik Miklós, Semmelweisz, Szilágyi Dezső, Dobozy Mihály, Gliiliányi, Pankó Pista, Dugonics, Zöldfa és Kinizsi utaákjj Müvéez-telsj^ Nagyavas és Kisavas. VIII. Kiskereskedelmi Kör. (Debreczenyi u.) Zsolcai kapu, Telegdi, Bajcsy Zsi­linszky, Katalin, Állomás, Eperjesi, 65-ösök, Szendrei, Bethlen Gábor, Lat- kóezy, Zombori, Kassai, Kolozsvári, Pozsonyi, Huszár, Tass, Huba, Sá­mán Kató, Akác ,Rózsa, Szegfű, Bul. csu, Lehel, Vásártér, Levente vezér, Almos, Gyóni Géza, Gömöri-tér, Te­temvár-tér, Tetemvári sarok, Sajó- part, Szeutpéteri kapu, Aggteleki u. A Városi Tanács értesíti a város lakosságát, hogy a jegyek egész hó­napban kiválthatók és így felesleges az azokért való eorbanállás. A Városi Tanács kereskedelmi osz­tálya felhívja a vállalatok, ü -emek, intézmények, intézetek sitb. vezetőit, hogy a március havi pótigénylési jegyzéket a fenti osztályon haladék­talanul vegyék át. A jegyzéket már­cius 10-ig i fenti osztályhoz adják’be, Hatalmas érdeklődéssel látogatják a dolgozók ..A Szovjetunió 16 Köztársasága“ kiállítást Miskolcon A Magyar-Szovjet Társaság nagy­miskolci szervezetének Deák utcai székházét hatalmas tömegek keresik fel, hogy tanulmányozzák ,,A Szovjet­unió 16 Köztársasága” kiállítás rend­kívül nagyértékü anyagát. Naponta ezrek és ezrek győződnek meg a kiál­lításon is arról a hatalmas arányú fejlődésről, amelyet a Szovjetunió Szocialista Köztársaságai elértek. Az egyik nagy tátogntó csoport ép­pen a Kirgiz Szovjet Szocialista Köz­társaságot bemutató képeket tanul­mányozza. Olvassák a feliratot: „A Nagy Októberi Specialista Forrada­lom előtt Kirgizia gazdaságának alap­ja a primitív, nomád állattenyésztés volt.” A felirat mel.ett a képek mu­tatják, milyen volt ez a szegényes, nyomorúságos életmód. Azt a kevés földet, amit akkor meg tudtak mű­velni, faekével szántották fel. Ez volt a múlt. TTj feliratok hirdetik és minden fel­iratnál beszédesebben igazolják a ké­pek a szovjet hatalom alatt elért nagyszerű fejlődést. Kirgizia szán­tóföldjein már 1945-ben több, mint 5000 traktor dolgozott. A gabonatáb­lák gazdag termését, kombájnokkal aratták le, gépelték el. A kolhozpa- raeztok kezdeményezésére 25 öntöző­csatornát építettek 289 km. hosszú­ságban. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtt Kirgizia lakosságinak 98 Százaléka írástudatlan volt, a kir­giz népnek még önálló írása sem volt, Kirgizia iskoláiban ma már majd 350.000 gyermek tanul saját anyanyel­vén. A kiállítás tartalmas anyagában láthatjuk a kirgiz állami opera és balettszínház gyönyörű modem épü­letét, amely a Köztársaság fővárosá­ban, Frunzébea van. Ma már 25 technikumban, 6 főisko­lán tanulnak a kiigis fiatalok, A Szovjet Tudományos Akadémiának fiókintézete van a Köztársaságban, n dolgozók kultúráiig felemelkedését 6 színház és számtalan klub szolgálja. A legfejlettebb mezőgazdasági mű­velésiül tanúskodik többek között ur, a kép, amely bemutatja, hogyan per­metezik repülőgépről az egyik gyü­mölcsöst. Érthető, hogy sok dolgozó paraszt van — a megye községeiből is — a kiállítás látogatói között, itt is tanulni akarnak a világ élenjáró mezőgazdaságának tapasztalataiból. A Kirgiz Köztársaságról szólő kiál­lítási anyagban — mint általában az egész kiállítás anyagában — igen ne, héz kiválasztani a legmegkapőbb, a legtanulságosabb részt, annyi sulr itt aa érték. Leghívebben mégis az a kéjt fejezi ki a Szovjetunió, u Bolsevik Párt gondoskodását' a dolgozókról, amely bemutatja az egészségügyi légi járat egyik repülőgépét. A Szovjet­unióban élő valósággá vált, hogy a legfőbb érték az ember és „a légi mentőkocsi” elrepül Kirgizia legtá- volabbeső hegyi falvaiba is, ha ott egy-egv dolgozó egészségi állapota azonnali orvosi kezelést, sürgős orvosi beavatkozást tesz szükségessé, „A Szovjetunió 18 köztársasága1'6 kiállításra a MÁV a miskolci .gazga- tóság területéről SS százalékos vasúti utazási kedvezményt biztosított Folynak az előkészületek a Szabadságharcos Szövetség országos kongresszusára A Magyar Szabadságharcos Szövet­ség március 31-én és április 1-én tartja országos kongresszusát. A sza­badságharcos szervezetekben szerte az országban lelkesen készülnek a kongresszusra. Különböző felajánláso­kat tesznek a kiképzés, tagszervezés és munka területén. A nagyjelentőségű kongresszus meghatározza a Párt útmutatása alap­ján, a jelenlegi nemzetközi viszonyok között, a Szabadságharcos Szövetség feladatait és további teendőit a fcéko- hare területén. Abaujkéri úttörő pajtás írjat Harcolunk a Ságvári vándorzászlóért! Mi, úttörők, mindenben érezzük a Párt, Rákosi pajtás szerető, gon'- doskodását. a mi életünket szépíti a csillebérci Úttörő Köztársaság, az úttörő vasút, az Úttörő Színház, az Úttörő Áruház és sok minden más. Csupa öröm és jókedv az életünk. Mindannyian tanulhatunk képessé­günk és szorgalmunk szerint. Sokat olvasunk arról, hogy nem ilyen a helyzet as amerikaiak dl tál elnyomott országokban, ahol meggátolják a fiatalok fejlődését, ahol a fiatalság nyomorban tengődik, nem tud tanulni. Éppen ezért tudjuk, hogy a kapott sok jóért milyen nagy hálával tartozunk. A Kon. gresszusi Héten nekünk is voltak felajánlásaink, ezeket becsülettel teljesítettük és a kongresszusi verseny után sem állunk meg, teljesít­jük első és legfontosabb kötelességünket, hogy élen járjunk a tanu> lásban. Az a. célunk, hogy mi nyerjük el a Ságvári-vdndorzászlót, amelyet hazánk felszabadulásának évfordulóján, április i-én adnak át a. legjobb úttörő csapatnak. Példát akarunk mutatni a környék út­törő csapatainak. Jó tanulással előre a Sdgvdri-vdndorzöszlóért, a békéértf Előre! ERDÖDl ERZSÉBET VI, oszt, tan., Abaujkér Miért nem akarta eltemetni Batta 3ánosnét Körösi István boldvai lelkész Boldva község dolgozói a legna­gyobb felháborodással tárgyalnak Kö­rösi István helyi református lelkész aljas eljárásáról. A dolgozó népnek ez az elvetemült ellensége megtagadta Batta Jánosné eltemetését, mert az clhúnyt adósa volt néhány forintnyi párbérrel. Nem is temette el mindad dig, míg a helyi MNDSz szervezet tagjai ki nem .elégítették kapzsi kö­vetelését és le nem fizettek neki 200 forintot. Amikor a pénzt megkapta, akkor már engedélyezte azt is, hogy a halott emlékére harangozzanak a templomban. A boldvai dolgozók előtt nem újság már Körösi István kihívó népcllenes magatartása. Körösinek sz apja is pap volt. Fe­lesége kulákláuy, hozományul hetven hold földet és egy cséplőgarniturát hozott. Körösi egyik lánya horthysta századoshoz ment férjhez, akivel azonban csak a felszabadulásig élt együtt, A felszabadulás után elhagy­ta férjét, mivel az nem tarthatta meg tovább századosi rangját s a Horthy- világban azzal-járó „nagyságos” cí­met. Körösi nagyobb fia Horthy had­seregében tényleges tiszt volt. Ez a fia ma is nyugaton van. Maga Körösi Ist­ván is nyugatra menekült és 1645 augusztusában tért vissza. A község dolgozói a legnagyobb megvetéssel fogadták, hiszen jól emié- keztek mindazokra az a'jasságokra, amelyeket volük szemben elkövetett. Mint a Hangya szövetkezet ügyveze­tője lépten-nyomon kénye-kedve sze­rint kiuzsorázta a dolgozókat. Amikor például 1943-ban a riz,tt stalvánjra adták, csak annak adott ki cédulát, aki batyúzott neki amúgyis jól meg­töltött kamrájába, Amikár visszatért nyugatról, a köz­ség lakéi — köztük Battáék is —- nyíltan megmondottak neki: nem akarják, hogy továbbra is az ő köz­ségükben maradjon. Körösi „magas összeköttetései” révén mégis elérte ezt és — mint a mostani eset bizo­nyítja — „bosszút akar állni” azo­kon, akik annakidején eltávolítását követelték. Minden igyekezetével azon vau a klerikális reakciónak ez a sötét kép. viselője, hogy akadályozza a község dolgozóinak zavartalan munkáját. Ál­landóan rémhíreket terjeszt, a kuk­kokkal összepaktálva ü a központja a reakciós hírverésnek. A község dolgozói egyöntetűen kö­vetelik, hogy kemény kézzel vessenek véget a népellenes lelkész bűnös ak­namunkájának! Március ll-iu látsszák Miskolcon a „Különös házasságot“ Több. mint 20 ezroa nézték meg eddig Miskolcon a Kossuth filmszín­házban n „Különös házasság” című nagysikerű színes magyar filmalko­tást, amelyet a nagy érdeklődésre való tekintettel az eredeti tervtől el- térőlog további néhány napig, már­cius 11-ig bezárólag tart műsoron a filmszínház. Közben március 8-án a Nemzetközi Nőnap alkalmából a „Gazdag menyasszony” című szov­jet filmalkotást mutatják be a Kos­suth mozgóban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom