Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-28 / 72. szám

tsmmmmiM r Április 7-én Miskslcsn, 8-án Úzdon vendégszerepel a Mojszejev együttes “V A szovjet tapasztalatok segítségével új csúcste jesitményt értek el az ózdi kohókőművesek / AZ M DP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ii >tvio vaui ~il ‘/„un Aff' 50 tjllér Miskolc. 1951 március 28, szerda A taggyűlések elé ]Na«y szeretettel üdvözölték Jegorov elvtársat, hálásán fogadták nagyértékű tanácsait a mezocsáti termelőszövetkezeti dolgozó parasztok PARTUNK II. KONGRESSZUSA tatalmas eseményt jelentett a magyar dolgozó nép életében. Szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtárs útmutatása, a Kongresszuson elhangzott nagyjelen­tőségű beszámolók, a Kongresszus ha­tározata kijelölte az elkövetkezendő időkben a Párt, az egész dolgozó nép előtt álló nagyfont'osságú feladatokat. Pártunk alapszervezeteiben a most következő taggyűléseken beszéli meg a párttagság, milyen, feladatokat sza­bott meg az ő számukra a Kougresz. szua határozata, hogy a feladatok is. méretében megállapítsák, hogyan biz­tosítják a határozat jó végrehajtását, maradéktalan megvalósítását. Nagyjelentőségűnk lesznolc ezek a taggyűlések, mert itt kitűnik, hogy pártszervezeteink vezetői, a titkár elvtársak mennyire fog alkozfal; a határozattal, hogyan vonták le annak tanulságait a maguk pártszervezeté­nek munkáját illetően. Döntő jelentő­ségű ez a taggyűlés, mert tagságiink tanúbizonyságot tesz ezeken a tag­gyűléseken arról, hogy megértette és magáévá tette Pártunk határozatát, a Kongresszus iránymutatását és min­den erejével készen áll arra, hogy legjobb tudása .szerint, áldozatos és odaadó munkával ezeket meg is való. sítsa. A MOSTANI TAGGYŰLÉSEK sí­herének egyik legdöntőbb íeltótolo az, hogyan ismertetik azon a Kon­gresszus és a határozat útmutatását. Azok a, taggyűlések lesznek sikerek­ben bővalkedök és mindvégig lendü­letesek, ahol a beszámolót úgy állít­ják össze, hogy a határozatból kiin­dulva a beszámoló megjelölje az illető pártszervezet legfontosabb meghatáro­zott feladatait. Az eddigi tapasztala­tok azf mutatták, hogy ahol a beszá­moló „általában mindent felölelt-’', ott a taggyűlés nem mutatott föl olyan eredményeket, mint azokon a helyeken, ahol a határozat szellemé­ben a helyi szempontokat figy elembe- véve^tárta a pártszervezet sóját föl­adatait a tagság,elé és pontosan meg­jelölt, kézzelfogható feladatokat ál­lított a tagság elé. A beszámolónak olyannak kell lennie, hogy tartalmaz­za a helyileg elvégzendő munka pon­tos meghatározását és lelkesítsen en­nek-a munkának maradéktalan és jó elvégzésére. A Kongresszus által kitűzött egyik hatalmas cél: a fölemelt 5 éves terv végrehajtása. Gyárüzemeinkben, bá­nyaüzemeinkben, építkezéseinknél a határozatnak különösképpen azt a ré­szét kell kidomborítani a tagság felé, amely a megnövekedett feladatokkal fog’alkozik és itt is pontosan meg kell határozni, hogy az, illető pártszer­vezet tagságának, az illető üzemnek, vállalatnak milyen tennivalói vannak a hatalmas ország-építő munkában. Falusi pártszervezeteink előtt ma a legfontosabb kérdés a falu szocialista átalakítása. A Pártkongressz.us hatá­rozata bőven foglalkozik ezzel és fa­lusi pártszervezeteink a mostani tag­gyűlésen akkor végeznek jó munkát, hu saját munkaterületük feladataiba beleágyazzák a Kongresszus határoza­tait és mozgósítják dolgozó paraszt párttagjainkat, hogy erre a munkára összpontosítsák minden erejüket.. Mik a legfontosabb feladatai falusi párt- ezer vezoteiuknek? Elsősorban az, bogy segítsék, erősítsék, megszilárdítsák a termelőszövetkezeti csoportokat. Az a feladatuk, hogy a tavaszi munka gyors és jó elvégzésére mozgósítsák dolgozó parasztságunkat. Valusi tag­gyűléseink adjanak ujult lendületet a munkának, hogy a taggyűléseken hal­lottak alapján még erőteljesebben ha­ladjon a tavaszi szántás-vetés, még erőtelesebben do’gozzanak a termelő- csoportok megerősítésén. JELENTŐS ÁLLOMÁSAI lesznek ezek a taggyűlések Pártunk megerősí­tésének. Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójában rámutatott, hogy a pártépítés nem abban a mederben fo­lyik, : mint kellene. Elhanyago'tuk a tag- és tagjelöltfelvételeket. Különö­sen vonatkozik .ez falusi pá-' zerve- zeteinkre. A Kongresszus tan ' •~kozá- sának és a Kongresszus határozatá­nak útmutatásai nv <n a mostani taggyűléseken foké n koll foglal­kozni a pártépités dataival. Alap- szervezeti vezetési' '-nknek fel koll figyelniük azokra a munkásokra, dol­gozó kis. és középparasztokra, akik munkájukat becsülettől elvégzik és mé’ "• rrra. hogy Pár’unk tagjainak, tn- ‘ ’ rt;nk nráh-n be’yet kapja­lak, Fel kell számolni ezen a téren minden bürokratikus magata-tást és nagy lelkiism- rettel, szerető odaadás, sál, gondoskodással kell foglalkozni azokkal a dolgozókkal, akik méltónak bizonyulnak a legnagyobb kitüntetés­re, az élcsapat tagságára. Nálunk, Borsod megyében főként bányaüzemi és falusi pártszervezeteink és. a me­gyében folyó építkezések pártszerve­zetei foglalkozzanak ezzel a kérdés­sel, mert különösen ezeken a területe­ken vannak nálunk hiányosságok. Pártszervezeteink már az előző tag­gyűléseken is egyro merészebben nyúl­tak a bírálat és önbirálat éles bolse­vik fegyveréhez Rákosi elvtárs kon­gresszusi beszámolójában rámutatott, hogy ezt a fegyvert az elkövetkezen­dőkben még nagyobb mértékben koll alkalmazni. A taggyűlés az a fórum, aho' párttagjaink kemény, de pártsze- rü bírálattal véleményt mondhatnak — és kell mondaniok — a vezetőség és egymás munkájáról. A mostani tag­gyűléseken szántén —, de még erőtel­jesebben, mint eddig — haszná'ni keli ezt a fegyvert. Azok a nagy felada­tok, amelyek előttünk állnak, nem tűr. nek semmiféle lazaságot, liberaliz­must a munkában. Párttagjaink tehát akkor mondhatják el, hogy jó munkát végeztek a íaggyü'ésen, ha rámutattak a pártszervezet munkájának hiányos­ságaira, felfedték á vezetőség hibáit, de ugyanakkor értékes javaslataikkal hozzájárultak a hibák felszámolásá­hoz. Nem kell félni attól, hogy ezál­tal csorba esik a Párt, vagy pártveze- fösóg tekintélyén. Nem! Ez még in­kább erősíti, még szilárdabbá teszi a Pártot. Sztálin elvtárs így tanít: „Az önbirálat Pártunk erejének, nem po- dig gyengeségének jele. Csak az élet­ben gyökerező és a győzelem felé ha­ladó erős Párt engedheti meg magá­nak saját hiányosságainak azt a kí­méletlen kritikáját, amelyet a Párt az egész nép szemeláttára lehetővé tesz ós mindig lehetővé fog tenni.“ Ahhoz tehát, hogy a taggyűlések sike­resek és eredményesek legyenek, hogy munkánk.’.f jól és következetesen tud­juk végigvinni, erélyes kézzel keil nyúlnunk hibáinkhoz, hogy azokat mi­nél előbb kiküszöböljük. A TAGGYŰLÉSEKNEK foglalkoz­tok kell az ellenség elleni harccal. A taggyűléseknek éberen és következete­sen le kell leplezniük azokat az ellensé­ges elemeket, akik fondorlatos akna­munkájukkal akadályozzák, gátolják szocialista építésünket. Falusi párt- szervezeteink fokozzák a harcot és vonják be a falu egész dolgozó népót a kulák elleni harcba. Szocialista épí­tőiünknek őzen ádáz ellenségei minden alkalmat megragadnak arra, hogy akadályt gördítsenek újabb győzel­meink kivívásának útjába. A taggyű­lések feladata, hogy leleplezze a ku- lák-okat, feltárja feneketlen aljassá­gukat, ezáltal is fokozza az ellenség­gel szemben a gyűlöletet. Ugyanígy foglalkozniok kell taggyűléseinknek a háborús uszítok e1vctemült politikájá­val. Fel kell világosítani a tagságon keresztül a dolgozók legszélesebb tö­megeit arról, hogy mik a kötelességeik a háborús gyújtogatok ellen, a békéért folyó harcban. A taggyűléseknek foko­zott munkára kell serkenteniök a tö- nieg'szervezeteket és a békebizottságo­kat, hogy ezek még szorosabban tömö­rülje nők Pártunk köré, még elszán­takban harcoljanak mindnyájunk leg­drágább kincséért, a békéért. Rá kell mutatni a taggyűlésen arra a világ­méretű mozgalomra, amely április 8-án nálunk is megindul. Az április 8-án kezdődő aláírási mozgalomból a hazá­ját és népét szerető, a békéért harcoló minden becsületes magyarnak ki kel] vennie részét! A taggyűlések munkája akkor lesz eredményes, ha a taggyűlés az elkövet­kezendő munka sokrétű feladatait a maga területén konkrét határozatban szögezi le s ennek végrehajtását min­den párttag legfőbb kötelességévé te­szi, állandó figyelemmel kíséri, ellen­őrzi. , HA PARTSZERVEZETEINK VE­ZETŐI a Kongresszus határozatait ily módon tárgyalják meg a tagsággal, akkor ez a határozat a magyar dolgo­zó nép széles tömegeinek nyújt biztos iránytűt ahhoz, hogy nagy Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével győzelme­sen megva'ósíísuk az előttünk állő nagy zerű feladatokat a szocializmus építésében, a béke védelmében, Ünnepnapja volt kedden Mezőcsát -iolgozó parasztságának. A szövetkezeti mezővárosba érkezett I. Sz. Jegorov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának tagja, a „Szocialista Munka Hő­se“, a Dimitrov kerületi „Győzelem“ - kolhoz elnöke, aki a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából hazánkba érkezett szovjet küldöttség tagjaként jött el a mezocsáti tszcs-k meglátogató, sára. Rendkívül nagy megtiszteltetést jelent ez a látogatás az egész megye dolgozó, parasztsága számára, egyben hatalmas segítséget is termelőcsoport, jainknak, amelyek a legközvetlenebb úton vehetik át munkájukhoz a szovjet lolhozparasztok kincseket érő tapaszta­latait. Mezőcsát utcáit házait follobogózták az ünnepi esemény alkalmából. A ta­nácshoz előtti téren folyt lo a meleg fogadás, amelyen részevett Pőcze Tibor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára és a Járási Pártbizottság részéről Bod­nár Ferenc elvtárs járási titkár. Eljöttek I. Sz. Jegorov elvtárs üd­vözlésére a szövetkezeti mezőváros ter­melő csoportjainak elnökei is. Forró szeretettel, nagy lelkesedéssel folyt le a találkozás, Tóth János elvtárs községi párttitkár üdvözlő szavai után Lénárt Tamás ta­nácselnök kenyeret és sőt nyújtott át a kedves vendégnek néhány meleg üdvözlő szó kíséretében. Hangoztatta a tanács, elnök: Mezőcsát dolgosé parasztsága mély hálával és lelkes örömmel fogadja a Szót-jetiimé Icdthozpara.sstságámah segítő kezét. Jegorov elvtárs válaszában meghatot­tam mondott köszönetét a szívélyes fo- gadtatásért és kijelentette, hogy szere- ettel, készséggel adja át tapasztalatait a mezőcsáti éa a járási temelőcsopor- toknak. Európa 18 országa üzemi munkásai­nak 900 kü'-dötle gyűlt össze Berlin­ben Európai Munkásértekezletre Né­metország remilitaiizálása ellen. Ez a hatalmas megnyilatkozás óriási visszhangot váltolt ki az egész vijágon. Az értekezlet megállapította, hogy Nyugatnémetország remilitarizálása gyorsan halad előre náci tábornokok vezetése és amerikai vezérkar főpa­rancsnoksága alatt. Mjndez halálos ve­szedelmet jejent Európa és az egész vjtág békéjére. Ezzel egyidejűleg a fegyverkezés következményei, az ár­emelkedések, adóemelések révén egyre süllyed Nyugatnémelomág munkássá­gának életszínvonala. A küldöttek egyhangúlag állást fog­laltak a Németország remijiiarizátása el|eni harc szükségessége mellett — szögezi le a ha ározat. Nyugatnémet­ország dolgozói erélyesen szembefor­dulnak országuk remi]i'arjzálásával és nem hajlandók sem egy agressziói hadseregben szolgálni, sem a háború céljaira termelő munkát végezni. Sem a megszálló hatalmak, sem a tőlük függő Adenauer-kormány nem dönthet Németország remilitarizálásá- rőj, magát a német népet kel) erről megkérdezni. Éppen ezért a béke és demokrácia nevében egész Európa dol­gozói támogatják a remílitarízálás kérdésében, népszavazást követelő né­met népet. Németország újrafelfegyverzéso meg­akadályozható és a béke fenntartható lesz a dolgozók közös mozgalma ré­vén, amellyel kivívják az egységes, demokratikus és demjlj a’izált Német­országgal még 1951-ben megkötendő békét. A fogadás után Jegorov elvtárs a község dolgozó parasztjaitól kísérve megkoszorúzta a Szovjet Hősök Emlék, müvét, majd a tanácsházba ment, ahol barátságos ismerkedés következett En. nek során Jegorov elvtárs részletesen érdeklődött a járás térmelőesoportjai felöl. Megkérdezte, hány szövetkezeti község van a járás területén, hány csa­lád lépett be és hogy milyen típusúak a termelőesoportok. Aziránt is érdeklő­dött, h milyen növényeket termelnek, milyen átlagtermést érnek el. Különösen "rdeklödött Jegorev elvtárs afelől, ho­gyan mutatkozott meg a különbség a terméshozamokban az egyéni és a nagy­üzemi termelés között. Jegorov elvtárs ezután a Szabadság tszcs állatállományát nézto meg. A ]óis- tállóban mindent aprólékosan megnő, zett és rögtön tanácsokkal látta el as állat, kezelőket. — Látom, hogy az állatok egészsége, sek — mondta —, de használnak-e va­lamilyen fertőtlenítő szert a betegség megelőzésére? Amikor Sáliéi tszcs elnök azzal vála. szolt, hogy — nem, Jegorov elvtárs fel­hívta a figyelmüket, hogy az istálló, ban tartsanak feltétlenül fertőtlenítő anyagot. Ez okvetlenül szükséges — tét. te hozzá —, mert így kis kiadással nagy kártól mentik meg a csoportot. Ezután a konyhakertészetet nézte meg Jegorov elvtárs. Érdeklődött a holdan. kinti káposztatermés iránt. Elmondta, hogy náluk, a „Győzelem“ kolhozban a mezőcsáti 120—190 .mázsás lioldankmfi terméssel szemben 700 mázsát termel­nek. Mindjárt útmutatást is adott, hogyan nevel. hetnels erősebb, jobb káposzta-pa­lántákat. Délután a Szabadság tszc* földjén egy vetőgép mankóját tekintették meg, A győzelem biztosítéka, hogy az új. rafelfegyverzés politikája elleni moz­galom formáit teljes egységben ala­kítsák ki. m Az értekezlet felhív minden szak- szervezetet, hogy valamennyi ország­ban közösen vegyen részt a Németor­szág újrafelíegyverzése el[eni mozga­lomban. Az értekezlet azt a véleményt Vall­ja, hogy a nagyhatalmak közötti meg­egyezés kiküszöbölné a nemzetközi fe­szültséget és biztosítaná a békét. A 2 Európai Munkásértekezlet Európa dolgozóihoz intézett felhívá. sában a következőket mondja: Európa dolgozói! Még szemünk élőt* vannak a második világháború okozta romok és pusztítások, gon­dolatainkban még élnek ennek a háborúnak szörnyűségei és máris » harmadik világháborút készítik elő Német munkások! Országotok új- rafelíegweTzésévet szegezzétek szembe egvséges erőtöket Euróna do'gozói! Bárminő legyen politikai és vallási meggyőződéstek 1 mi meggyőződésünk az. hogy va­lamennyien tevékeny részt fogtok venni a Németország felfegyverzése elleni mozgalomban Éljetek a Né­Jegorov elvtárs itt is tanácsokkal látta el a csoport tagjait. Szóbakerült a bur­gonyatermelés is. Megkérdezte Jeg-orov elvtárs, hogy közepes termés esetén mennyit tudnak termelni egy hold föl­dön. A válasz: — 00 mázsát. Jegorov elvtárs elmondta, hogy ők 250 mázsás átlagos burgonyatermést érnek ol hektS- ronkint. Részletes felvilágosítást adott arról, hogy a kolhozokban akkor váló. gatják ki az ültetésre alkalmas burgo­nyát, amikor kiszedik a földből. Ott mindjárt a helyszínen •— amikoT a krumpliszedö gép kiborítja —> meglát, ják, hcg4 melyik bokor milyen termést hozott és eszorint válogatnak. A több. termelés előfeltétele elsősorban a vető. 'magtól függ — mondotta. — A helyte­len votőmagkiválasztás — különösen a burgonyánál — nagyban befolyásolja az átlagtermést. A Szabadság csoport elnöke . megköszönte a?j értékes tanácsot és rögtön ígéretet tett, hogij ezután ők is így fogják a vetőburgonyát Iává. lasst mii, A dohánykertészet felé menet Jegorov elvtársnak feltűnt, hogy az ütszéli föl­dek S2élei jó másfélméternyi részen nincsenek felszántva. Rávilágított arra., hogy felszántatían méterekből összete­vődő föld együttesen milyen hatalmas területet tesz ki és azon a részen mennyi mindent le. hetne termelni, Jegorov elvtárs mellől az égész nap folyamán egy pillanatra sem maradtak el a tszcs elnökök és számtalan értékes tanácsot kaptak tőle. Ma délelőtt szeretett szovjet vendé­günk Mezőcsát-on a Petőfi I-es típusú termelőcsoport földjeit nézi meg, az­után a mezőcsáti gépállomást, majd a délután folyamán Gelej szövetkezeti község dolgozó parasztságát látogatja meg. Ezért felhívja egész Európa dolgozóit, fogadják meg a Béke Világtanács fel­hívását és kivétel né-kül írják alá az öt nagyhatalom közötti békeegyez­mény megkötésére irányuló követelést. Az Európai Munkásértekeziet mun­kása; e mozgalmának összehangolására elhatározta, hogy Európai Munkásbi. zottságot választ és összekötő szerv­ként titkárságot létesít Berlinben, amelynek főfeladata, hogy a német munkások és más európai országok munkásai között kapcsolatokat teremt­sen tájékoztatások közlésére a Német- ország újrafelíegyverzése elleni harc érdekében. Á Németország újrafelfegyverzését szervező erők ma még veszedlmesek _* állapítja meg a határozat de legyőzhetlek és vereséget is fognak szenvedni, mert a dolgozók roppant ereje megtalálja a módját annak, hogy megakadályozza Németország újrafelfegyverzését és kivívja a békét. metorszig újrafelíegyverzése ellen: harc megfelelő eszközeivel, szervez­zetek gyűléseket, folytassatok alá­írásgyűjtést, forduljatok kormányai­tokhoz, alakítsatok akcióegység-bi- zottságokat az üzemekben, lakóhe­lyeken nemzeti és nemzetközi síkon Munkások és Munkásnők! Csak az újrafelfegyverzés elleni közös- mezgataatok kényszerítheti ki Európa békéjét! Ebben a nagy küz­delemben vejctek van minden be­csületes és őszinte ember! Segítsünk valamennyien te]jes erőnkkel a né­met népnek, amely egységes, békés és demokratikus Németországot ki­van —• fejeződik be Ez Európai Munkásértekez|et felhívása. „Európa dolgozói elszánták magukat, hogy megvédik a békés élethez való fogukat“ A szovjet és magyar küldött felszólalása äz Európai Munkásértekezletcu Az Európai Munkásértekezlet szom- j hogy szovjet küldöttség érkezett az batj ülésén viharos taps zúgott fel, I Európai Munkásértekezletre. Á amikor Jarreck elnök bejelsütetfe | szovjet vendégeket percekig tart$ „8 Németország újrafelfegyverzését szervező erük legyőzfietők és vereségei is fognak szenvedni“ Az Európai Munkásértekezlet felhívása Európa dolgozóihoz Az Európai Munkásértekezjet báromnapi tanácskozás után vasárnap befejezte munkáját. Az értekezlet ragyogó demonstrációja volt a dolgozók, nemzetközi szolidaritásának. A'z értekezleten résztvevő tizennyolc ország küldöttei Berljnben száz- és százmilliók nevében jejentették ki: nem kimé. fik erőiket, bogy megakadályozzák Nyugatnémetország felfegyverzését, hogy ezzel hozzájáruljanak az európai béke és biztonság megszilárdításához. A vasárnapi záróülésen a küldöttek egyöntetű Jojkesedésse] fogadták ej a tanácskozások munkáját felölelő határozatot és sz értekezletnek Európa népeihez intézett kiáltványát. ­Az Európai Munkásértekezlet határozata 4 nagy küzdelemben veletek van minden becsületett _í_4

Next

/
Oldalképek
Tartalom