Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-14 / 61. szám

Az, Országos Béketanács március 13*án tartott ülésének határozata A“ Országos Béketanács tnai ülá se, kifejezve a magyar nép harcos békeakaratát, a következő határo­zatot hozta: Elfogadjak, s az ufolső TsetOig ma­gunkévá, tesszük a Béke Világtanács berlini ülésének határozatait. Az egész magyar nép elszánt, határozott kívánságaként követeljük, hogy az öt nagyhataJojji kössön békeegyezményt. Ezt a követelést minden magyax béke­harcos erősítse meg aláírásával. A békeegyezményt követe ő felhívás aláírása, mint az egész országot át­fogd mozgalom, április 8-án kozdő- djk. Addig is használjunk fel minden napot a béke hatalmas seregének to­vábbi növelésére, a békemozgalom to- vábbi megerősítésére. Az Országos Béketanács felhívja a Békehizottságo- kat, hogy fokozzák felvilágosító mun­kájukat, Ne legyen egyetlen ember az országban, aki ne ismémé az imperia­listák véres terveit, aki ne ismerné a háború elhárításának lehetőségét. Egyetlen napot sem tölthetünk tét­lenül, amikor az imperialisták háborús uszításával, fegyvercsörtetósévei han­gos a világ, amikor a nemzetközi egyezményeket sárbafaposva, fegyvert adnak a német és japán fasiszták ke­zébe, amikor a hajdani szolgaság és pusztulás földjén, boldog hazává épült országunk határán gyilkosságra és pusztításra készen, talpig fegyverben leselbodik az áruié Titö banda. A háború veszélye egyre fenyege. több, egyre nagyobb; de a háború el­kerülhető. A világ dolgozóinak nagy vezére, az emberiség boldog jövendő­jének édesapja, Sztálin mondotta: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a. béke meg­őrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.” A népek szivükbe vésték ezeket a szavakat. A nagy szovjet nép a, történelemben páratlan JBŐrelfi, gi­gantikus építkezéssel védi a békét. Kína hős önkéntesei a lángbaborult Korea bátor harcosait segítve védik a békét. Hazánk és a többi népi demokrati­kus ország népe napról napra új győ- zelmeket arat a munka frontján — diadalmas munkával védik a békét. Es törhetetlen elszántsággal küzdenek békéjükért és szabadságukért az im­perialista kormányok zsarnokságában élő népek, a dolgozók százmilliói. A békéért harcoló népek ereje leblr. hatatlan. Ez az erő kényszerítette tár­gyalóasztalhoz a közelmu'tban az im­perialistákat. Ez az erő kényszeríti őket a világ előtt színvallásra — a békevággyal telitett népeket nem le­het többé becsapni az imperialista politika fondorlataivaL A történelem olyan pillanatához ér­keztünk, amikor az eddiginél is na­gyobb mértékben kell növelnünk a bé­keharc erejét, A stockholmi békefel- hlvás ötszáz millió aláírója döntő erő­ként ezideig elriasztotta az imperia­listákat' az atombomba használatától. Az öt nagyhatalom békoegyezményét követelő berlini határozat aláírása új, nagyobb, győzelmes támadás lesz a háború ellen. De nem elég aláírni a követelést. Hozzunk táborunkba minden dolgoz­ni, alkotni vágyó embert, minden gyermekét féltő anyát, minden jövő. jéről álmodó ifjút, minden becsületes magyart, minden igaz hazafit. Odaadó, áldozatkész termelő munkával, a ta­vaszi szántás és vetés jó elvégzésével erősítsük, védjük boldog jövendőnk termőföldjét, a Magyar Népköztársa­ságot. Váltsuk valóra nagy vezetőnk, Rákosi Mátyás szavait: . Lanka­datlanul, hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyiért küzdeni és áldozni kell.” Andice Erzsébet elvtárs: Rossz hazafiak lennénk, ha nem tartanánk magyar ügynek a Nyugatnémetország újra felfegyverzése elleni harcot Abban ez óriási küzdelemben, a me. Ivet a béke erői a háború erői ellen folytatnak, a békére vágyók felmérhetetlen segítséget kaptak Sztálin elvtárs Az Országos Béketanács keddi ülé­sét Mihályi! Ernő miniszterhelyettes, az Országos Béketanács főtitkára nyi­tottá meg. Andies Erzsébet Kossuth- díjas egyetemi tanár, a Béko Világfa- náes tagja tartotta, meg beszámolóját a Világt'anács berlini üléséről. >— A háború, vagy bóka kérdése, a békéért folyó liaro a jelenlegi nem­zetközi politika döntő kérdésévé vált — mondotta. A béke.mozgalom nem más, mint ,az emberiség Önvédelmi harca, a háborús gyujtógatók bűnös űzőiméivel, katasztrófa-politikájával szemben, A dolgozó milliók egyre na­gyobb tömegei teszik magukévá ■ a nemzetközi békemozgalomnak azt az alapvető gondolatát, hőgy a háború nem felső rendeltetés, hanem a háborút emberek csinálják, fa- hát az emberek meg is tudják azt akadályozni. A berlini tanácskozásokon szükség­szerűen nagy helyot foglalt cl Német­ország és Japán ú j ra £ elfogy ve rzés ének kérdése. Nagyon rossz hazafiak len­nénk, ha nem tartanánk magyar ügy­nek, ha nem támogatnánk minden erűnkkel a Nyugatnémetország fel­fegyverzése elleni harcot. A Béke Világtanúcs ülésének leg­nagyobb jelentőségű határozata az, amely kimondja, hogy a Viiágtanáes felhívással fordul a népekhez és a stockholmi aláírási kampánynál is nagyobb aláírási mozgalmat in- dlf annak érdekében, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegye zményt. A meginduló nagy nemzetközi aláírási mozgalomban a magyar népnek becsü­lettel helyt kell állnia, Az aláírási mozgalommal kapcsolatban fokozottan le kell leplezni & béke ellenségeit és azokat, akik országunkban kártevés­sel, a. termelés szabotálásával, rémhí­rek terjesztésével igyekeznek a nem­zetközi békemozgniűm magyarországi frontját gyengíteni. Erre annál na­gyobb szükség vau, mert- országúnk közvetlen szomszédságában van Ju­goszlávia, amely a gyalázatos Tito- banda miatt ma állig felfegyverzelt, előretolt hadállása az amerikai impe- jialiatáknak. emlékezetes nyilatkozatában. Sztálin szavai olyan hatalmas erköl­csi eröf jelentenek, amelyhez hason­lóról nem is álmodhatnak az emberi­ség romlására törő háborús úszútilk. Andics eivtársnő nagy tapssal foga­dott beszéde után Péter János refor­mátus püspök, a Béke Viiágtanáes tagja elmondotta, hogy a berlini ta­nácskozásokon a, Viiágtanáes magyar tagjai a magyar nép béke-akaratához híven vettek részt. Ernst, Ar falué, & Btkosí Művek munkaérdomrendes sztahanovistája ki­jelentette: békeakaratunkat megpc- csételjiik a Világtanács felhívásának aláírásával. Berosztóczki Miklós esztergomi pro- tonotárius kanonok hangsúlyozta, hogy az emberiség és az egyház ellen vétkezik nemcsak az a pap, aki a bé­kemozgalommal ellenséges magatar. tádf tanúsítana, de az is, aki közömbös, passzív marad. Veres Péter, Kossuth-díjas író kije­lentette: ha a nagy Sztálin boles, körülte­kintő, határozott útmutatásait kö­vetjük, elkerülhetjük az új világ­háborút. Horváth Richárfl, a Katolikus Pa1, pok Országos BékebiiottságSnhk tif- kény hangsúlyozta: a katolikus papok békebizottsága örömmel üdvözli «, ví- lágtanács berlini ülésének határoza­tait. Pozsonyi Ighícné, a tolnáin ágyéi asszonyok, Eckl István a kótnároüima- gyei dolgozók üdvözletét tolmácsolta. Hajag Mária, a BákoSi Művek ipari tanulója hangsúlyozta, hogy a magyar fiatalok nagy örömmel és lelkesedés, sel fogadták a Béke Viiágtanáes ha­tározatait. Ezután Somlai Arthur, a Magyar Népköztársaság Kossuth-dijas kiváló művésze terjesztette elő a fenti háta. rozat'i javaslatot. Pőcze Tibor elvtárs beszámolója a Megyei Párt választmány ülésén: Ebben az évben másfél milliárd forintot fordítunk megyénkben új beruházásokra A kibővített Megyei Pártválaszt- ű-inny hétfői ülésén Pártunk Politi­kai Bizottsága képviseletében Zso- finyecz Mihály elvtárs, a. PB tagja, kohó- és gépipari miniszter vett részt. Sterbinszki Béla elvtávs, a Me­gyei Pártbizottság szervezési osztá­lyának vezetője megnyitó szavai után Pőcze Tibor elvtársi a Megyéi Pártbizottság titkára tartotta meg referátumát. Bevezető szavaiban méltatta Pár­tunk II. KougresszusáAik jelentő­ségét hazánk, népünk életében, a nemzetközi munkásmozgalomban- a békéért folyó harcban. Rákosi elvtárs beszámolója alapján megvilágította a nemzetközi helyzetet és az újabb nemzetközi eseményeket. Ezután a következőket mondotta: — Rákosi elvtárs, összegezve a belső helyzetet, megállapította, hogy az egészséges fejlődés jellemzi ha­zánkat minden területen, vannak még szonbau hibák, hiányosságok, amelyeket meg kell szüntetnünk. A mi megyénkre is jellemző ez az általános egészséges fejlődés. Büszkék vagyunk arra, hogy « mi megyénk egyik üzeme, az ózdi KoM.na.ti Czcm nyerte el a Központi Vezetőség kongresz- szusi zászlaját. Az általános eredmények mellett azonban egyes területeken, különö­sen bányaipari termelésünknél, me- sőgazdáíiágunknál megyénkben el­maradtunk az országos átlagtól. Ál­lami gazdaságaink fejlődése nem kielégítő, a gépállomások munkája visszaesett, a pártépítésben is elma­radtunk az országos eredmények mögött. As ipar gyorsiramú fejlődése előtérbe állítja a munkaerő kérdését Iparunk gyors, soha item, látott fejlődése, amelyet Pártunk Kon­gresszusa felrajzolt, a mi megyénkre is nagyszerű feladatokat hárít. Még ebben az érben mintegy rnásfélmilUdrd forintot fordí­tunk Borsod-Ab au j-Zemplénben új gyárak építésére, régiek bő­vítésére, lakóházak, vasutak, utak, bányák, iskolák, napközi- otthonok létesítésére. Megyénk ezévi beruházása tehát nagyobb, mint az egész Hoi-thy- Magyarország kétévi teljes beru­házása volt. Dyen foltosabb beru­házások: a Miskolci Műegyetem, 8 Diósgyőri Kohászati üzemek bőví­tése, a Barcikai Erőmű, a berentéi gyár, munkásiakasok a bányatele­peken, sokszáz új lakóház, új isko­lák Miskolcon és Ózdo«, üj tégla­gyár Mályiban. /Is ipar gyorsiramú fejlődése előtérbe állítja a munkaerő kérdését. A munkaerőszükségletről — a kor­mány rendeleté alapján — tobor­zással igyekszünk gondoskodni. A toborzás — fontos politikai harci feladat, amellyel pártbizottságaink­nak, a tanácsoknak és az illetékes vállalatoknak behatóan kell foglal­kozatók. Jó felvilágosító munkával kell visszaverni az ellenség máris táppsztaiható aljas próbálkozásait. Gondoskodni keli az új rnunkaerók megfelelő elhelyezéséről és ellátásá­ról. Nem úgy, mint a diósgyőri acélmüvi építkezéseknél, »hol ezt teljesem elmulaiiteWak, Meg kell szervezni az építőipari szálláshe­lyek patronálósát az üzemek áltat, Különösen elhanyagolták a bánya- üzemi szálláshelyeket. Ebben *1 évben számos üj legémiakás épül. A pártszervezetek feladata, hogy rüind itt, mind a többi szálláshelyen gondoskodjanak a dolgozók megfe­lelő politikai neveléséről, oktatásá­ról. A munkaerő kérdés megoldását segíti elő a 100 százalékon aluli tel­jesítések felszámolása, a munkafe­gyelem megszilárdítása, a rendsze­res, szervezőit munkamódszer- átadás. Pártbizottságaink tűzzék napirendre a termelési kérdéseket! Még mindig sok a hiányosság a munkafegyelem terén. Míg január­iján például a Diósgyőri Szénbá­nyáknál 1214- igazolatlan műszak volt. februárban már 2002. Pd rt bízott só yainkna-k sokkal jobban kell foglalkozniuk a ter­melés kérdéséivel, különösen a bányáknál. Nem Úgy azonban, mint azt a Nagymiskólci Pártbizottság terme­lési felelőse tette, »ki a. diósgyőri bányákban intézkedett-, hová tegyék a kapárószaiagot ót más, a műszaki vézétesre tartozó kérdésekbe avat­kozott bele. Az ilyén módszer el­mossa a' vállalatvezető egyszemélyi felelősségét. Pártszervezeteinknek ellenőrizniük kell a termelés mene­tét és a bekért szárnyatokból ál­landóan ki kell elemezniük a hibá­kat, a tennivalókat. Ezt keli tennie a Megyéi Pártbizottság ipari osz­tályának is, amely nem vette észre például az összeállított számia­tokból, hogy a Diósgyőri Kohászati Üzemekben novembertől állandóan emelkedett az általános kereset, de csökkent » 100 forint munkabérre eső termelési érték, lényegében te­hát. a termelékenység vissza&üly- lyedt. Pártbizottságaink tűzzék Napi­rendre egy-cgy üzem termelési problémáinak megvitatását, A kongresszusi munkaversenyben munkásosztályunk, dolgozóink al­kotó kezdeményezéséből új, nagy­szerű eredmények születtek. Most az a feladatunk, hogy a hosszúlejá­ratú verseny mellett dolgozóink új felajánlásokat tegyenek Április 4-r,e és Május 1-re. Nagyüzemeinkben már értékes kezdeményezések rau- tet-koznak etekintelbeii. A mozga­lomba bo kell vonni bányáinkat és az építőipart is. Döntő fe!aiiat a verseny nyilvánosságának biztosí­tása ■ A Pártkongresszusig 106 új tszes-t szerveztünk meg megyénkben A mezőgazdasági problémákról, elsősorban a tavaszi munkákról be­szélt ezután Pőcze elvtárs. Az el­Azonnal hozzá kell látni a tavaszi munkák elvégzéséhez azokat a dolgozó parasztokat is, akik a tezcs-be a betakarítás után akarják bevinni földjüket közös indulás — mondotta. — sok kívánni­valót hagy maga után. Gépállomá­saink, amelyeknek munkája pedig ‘gyík döntő biztosítéka a magasabb terméseredményeknek, eddig Csák 54 százalékban kötették le magük- uak szerződésileg a munkát.. Le­maradásukat sürgősen be kell hoz­mok. Meg kell szervezni a legszéle­sebb körben a versenyt a -avaszi munkák elvégzésére. Helyi tanácsainkra különösen fontos feladat hárul a szántás- vetési munkák megszervezésé­ben. Az ellenség azt akarja elhitetni, hogy nincs vetőmag. A vetemag meg van, a. feladat, különösen sz új tezcsk-nél a vetőmag összegyűj­tése. A termelőcsoportek fejlesztésében értékes eredményeket értünk cl. A Pártkongresszusig megyénkben 106 új csoportot szerveztünk 4109 csa­láddal, 32,405 katesZtfális hold föld­del. Míg januárban a családok alig fiz százaléka volt kózéppúraízt, ad­dig most a családok 28 szüjzaléka középparaszt, 12 termelő szövet­kezeti községünk van. Míg januárban a szántóterület hat százaléka tartozott 9. tszcsk-hez, most már tíz százalék3-. Ez az arány most már eléri az országos átlagot, A legjobb eredmények a me- zőcsáti járásban mutatkozik, ahol tíz termelőszövetkezeti község van s a járás szántóterületének több mint a feje a szocialista szektorhoz tartozik. A tokaji és ricsf-i járás­ban nem tudtunk elérni jelentősebb eredményt. Mindkettőben ws*k eg.vf egy új tszcs alakult és a régiek sem erősödtek még inegfutelőeu. Meg kell emlékezni azokról a népnevelőkről, mindenekelőtt a tne- zőcsáti&król, P-klk mo-t léptek a kö­zös gazdálkodás útjára és ők ma­guk is nagyszerű szószólói lettek a natrvüzemi gazdálkodásnak. Most az az egyik legfontosabb fel­adatunk, hogy megszilárdítsuk ter­melőszövetkezeti csoport jainkat. A III, típusú csoportoknál meg kell szervezni a brigádokat. A csoport- tagokat meg kell tanítani a munka­egységgel való számolásra. Szívós, kemény harcot kell folytatni az el­lenség ellete amely bomlasztani igyekszik a csoportokat. Le keh lep­lezni a kulákot. A közös munka szoktatja össze a csoport tagjait, ezért azonnal hozzá kell látni a tavaszi mun­kák elvégzéséhez. Továbbra is támogatni kell az elő­készítő bizottságok munkáját. Oda kell Íratni, hogy a meglévő tezcsk-be menjenek be a családtagok. A meglévő csoportokba fel kell venni művelésre. Ezek a dolgozó parasz­tok Írjanak 0lá olyan belépési nyi­latkozatot, amelyben kötelezik ma­gukat arra, hogy földjüket a. jó gazda, gondosságával, termelőszövet­kezeti taghoz méltóan művelik meg és begyűjtési kötelezettségüknek egyénileg példamutatóan elegei tesznek. Az így belépőket termelőszövet- kezeli tagnak kelt tekinteni, földjükéi fel kell venni a szö­vetkezeti földkőnyvbe és miieng- nyihen lehet, már az őszig be kelt vonni őket 0 közös szövet­kezeti munkába. Ezt a. módszert a tszcs mindhárom ttóusánál alkalmazni lehet. Tanácsainknak harcos szerveknek kell lenniük í Kongresszusunk határoznia felada­tunkká tette fiatal tanácsszorvefuk további erősítését. A mi megyénkben, ahol az ellenség mélyen beépült, a ta­nácsokba, ez különösen fontos. A Me­gyei Tanács kereskedelmi osztályáról 7, a mezőgazdasági osztályról 5 ellen­séges elemet, köztük huszárőrnagyot., "kulákot, egyéb fasisztát kelleti oltá- volítanunk. Az alsóbb tanáesszarvek- nél is történtek hasonló lépések. Az ellenség éltávolítása — a fanáesok megerősítésének alapvető teltétele. Tanácsainknak harcos szerveknek kell lenniük, elsősorban a knlákok elleni küzdelemben. Pártezer veseteiak Iráujdtták és segít­sék a helyi raüáesöka.f. EH stó sí tiknak részükre megfelelő kádáreket, akik becsületeién eleget tesznek a, nép, g haza iránti hot siezet t.ságuknek, A tanácsok munkájával meg kell javulnia a begyűjtésnek, amelyben még mindig súlyő? a lemaradás me­gyénkben. Az előirányzatot minden­képpen teljesíteni kell. Kongresszusunk határozata megálla­pította, hogy meg kell erősíteni a pártszervezeteket, meg kell javítani a pártmunkát, különösén fulun. Párt. szervezeteink megyénkben általában jól fejlődnek, de még mindig sok a tennivaló a hibák kiküszöbölésében. Különösen tag- és tagjelölt'felvételi munkánkba 11 kell fordulatot teremte­nünk. Február hónapban is arányta­lanul sok alkalmazottat vettek fel pártszervezeteink és kevés egyénileg dolgozó parasztot, kiváltképpen kávés középparasztot. Az álepszervezétek kétharmada pedig egyáltalában nem vett fel tagjelöltet. így nem csoda, ha falusi szervezeteink nem »Cask, nem erősödnek kellőképpen. Következe rosea régre keli hsjtn. nunk Pártánk központi szervei­nek a pártópltósre, a tófr- és tag­jelölt felvételre vonatkozó foutós Kitáró ía*Mt. Falun ai új tagok ezreivel kell erő»; lenünk pártszervezeteinket. Bártszér- vezetőink úUe.udőan és rendszeresen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Tennivalónk a páriépitésben üzemeinkben ia 'nnnäk még hiá­nyosságok, bár az ünnepi taggyűlése­ken zömében a munkásosztály hü, be­csületes, termelésben élenjáró ’fiait' vették fel a Pártba. A bányász Ő3 épi­töipari pártszervezeteinknél azonban még mindig nők a tennivaló. Sürgős feladat a pártszervezetek megalakítása a termelőszövetke­zeti csoportokban, •Jf1 /■sir» V «rt» MTÄ .- _jp A Szovjetunió Legfelső Tanácsa f j| i M Í f & fl|j §í*^fí$L M I* elfogadta a békevódelml törvényt j ljZAJÍí™ í AKUK^ZAu M^er-sgx,u,B j a * ü a 13: ■ :j <^Y3fi s/J :\i :j Waí bI^^c^I ^ j^Ttüf y^ ^ ^^-éy^olyar^—^ öJl. szám fara 59 fj||£r Miskolc. 1951 mátcius 14, szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom