Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-08 / 56. szám

«sBttJrtCk, 1951. Jnäiclus hó 8. ÉSZAKM AGY ARORSZÁG 1 Vasárnap tartják a fiIdmQvesszSvetkezetek a megyei választmányi illésüket Megyénk földművesszövetkezeteinek ÍSlstóbea nagyjelentőségű események zajlanak le a héten. Valamennyi járási székhelyen megtartják a járási választ­mányok értekezletét. Ezeken az érte­kezleteken foglalkoznak a szövetkezeti terv minél jobb megvalósításával, meg. beszélik feladataikat, hogy a földmü- vesszövetkezetek még közelebb kerülje­nek a tömegekhez. A terménybegyiijtés kérdése, a szőlő és zöldségtermelő cso­portok megszervezése, a falu áruellátá­sának megjavítása a választmányi érte­kezletek fontos tárgya. A járási választ­mányok határozatokat hoznak a föld­művesszövetkezetek munkájában tapasz, talt hibák kiküszöbölésére. További feladata az értekezleteknek a megyei választmányi ülés előkészítése. Erre vasárnap, március 11-én kerül sor a Megyei Tanács nagytermében, ahol megbeszélik a megye valamennyi föld- müveszszövetkezetét érintő kérdést, hogy megvalósítsák azokat a célkitűzéseket, amelyeket a II. Országos Küldöttkon­gresszus jelölt meg földmüvesszövetke- zfteink számára. Hz Elnöki Tanács törvényerejű reafóete az anyasági éröemrenö és érdemérem alapításáról A Magyar népköztársaság Elnöki, Tanácsa a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége javaslatára törvényerejű rendeletet hozo.t az anyasági érdem­rend és érdemérem alapításáról. Az anyasági érdemrend és érdemérem rendszeresítésével a dolgozó nép álla­ma meg.isz elő kitüntetésben kívánja részes!! eni azokat a sokgyermekes anyákat, akik gyermekeik világraho- za'aiával és fe nevelésével nagymér- lókben hozzájárultak államunk népes­ségének gyarapodásához és hazánk megerősödéséhez. Az anyasági érdemrend első fokoza­ta annak az anyának adományozandó, akinek 11, vagy ennél töhb, második 1’okozt pedig annak az anyának, aki­nek 10 élő gyereke van, amennyiben a, legfia alabb gyermeke is betöltötte az első életévet, Az anyasági érdemérem első foko­zata a 9, a második fokozata a 8, harmadik fokozata a 7, negyedik fo­kozata a 6 gyermekes anyának ado­mányozható, akinek gyermekei élei­ben vannak és az egyéves kort a leg­fiatalabb gyermek is belöl ötté. A törvényerejű rendelet in ézkedik arról is, hogy azokat az anyóka*, akiknek hét vagy ennél több élő gyermekük van, feltéve, ha legfiata­labb gyermekük 1951 március 8 án, vagy 8-a után született, egyszeri pénzjutalomban kell részesben! A pénzjutalom összege a 7 gyermekes anya részére 1000, a 8 gyermekes anya részére 1200, a kilencgyemmkes anya részére 1400, a tlzgyermekes anya részére 1600, a 11, vagy ennél öbb gyermekes anya részére 2000 fo­rint „Hívjuk és várjuk az iparba a falusi fiatalokat44 A Minisztertanácsnak a. iminkaerßto- borzásról szóló határozata — 6Zocializ. ■inust építő népi demokráciánk, dolgozó népünk előreha!a'’'sának fényes bizonyí­téka — nagy visszhangra talált me­gyénk falvainak fiataljai körében is. Diósgyőri dolgozók elrontott ünnepi estje a Kossuth- etteremben A Nehézszerszámgépgyár iize-m- fennfartási dolgozói o minap el­határozták, hogy kongresszusi felájánlásuk túlteljesítését baráti vacsora keretében ünnepük meg a Kossuth-szálló éttermé­ben, Varga Miklós elvtárshoz, a Kossuth szálló igazgatójához fordultak, megkérdezték, meg lehet-e rendezni a vacsorát március 3-án este UO dolgozó részére. Varga elvtárs közölte a dolgozók megbizottaival, hogy en­nek semmi akadálya. Március 3-án délben újból biztosította a diósgyőri dolgozókat, hogy a va­csora megrendezésének semmi akadálya, iöiiene.k esni- nyugod­tan, jó vacsorát tud. biztosítani számukra. A dolgozók be Is jöttek és mi­után máshol nem volt hely, a bdrhelyiséget nyitották ki szá­mukra, ahol a Nehézszerszámgép­gyár dolgozói el is foglalták he­lyüket. Nemsokára azonban ké­nyelmetlenül tapasztalták, hogy vacsorát ugyan nem tudnak fel­szolgálni részükre, de még nyu­godtan nem is ülhetnek együtt, mert a fehér teremben összezsú­folt táncoló tömeg benyomult a bárhelyiségbe is és olyan tolon­gás támadt, hogy a diósgyőri dol­gozókat kiszorították helyükről. A vasgyári dolgozók példás tü­relmének köszönhető, hogy nem támadt botrány ebben a feszült, bosszantó helyzetben. Az ünnepi vacsora helyett a Nehézszer szám- gépgyár dolgozói csak bosszúsá­got nyeltek és 12 óra tájban, meg­unva a civakodást, kénytelenek voltak felkerekedni és hazamenni. A Nehézszerszámgépgyár dolgo­zóiból érthető bosszúságot vált ki az eset. Joggal kérik számon Varga Miklós igazgatótól elron­tott estéjüket, elrontott öröm- ünnepüket. Varga igazgató súlyos hibát követett él, amikor a diós­győri dolgozókat nem világosí­totta fel a való helyzetről, nem közölte velük előre, hogy szomba­tonként olyan zsúfoltság szokott lenni a Kossuth-étteremben, hogy az ilyen ünnepi különvacsorák rendezésére alkalmatlan és hite­gette a dolgozókat, hogy jó vacso­rát tud számukra biztosítani. A felháborító esetet még súlyos­bítja az egyik vezető (Földest) tűrhetetlen magatartása, aki a kö­vetkező kijelentést tette: „Ha nem tetszik, hagyják el a termet Amikor a Nehézszerszámgép gyári dolgozók jogos élességgel felvetik a bírálatot az ügyben fe­lelősök felé, követelik, hogy ille­tékes szervek indítsák meg a fe- lelősségrevonási eljárást, A Minisztertanács határozata megszab- ja feladatainkat. Többezer új dolgozót kell biztosítanunk gyáriparunk, bányá­szatunk, építőiparunk számára. Nagy- miskolc, az egész megye rohamos fejlő­dése új munkaerőket igényel. Hogy^csak néhányat emliteünk: a Diósgyőri Kohá­szati Üzemek fejlesztésére külön beru. bázási vállalat alakul többezer dolgozó­val, Kazincbarcikán a szántóföldek he­lyén modem gyár- és bányászváros épül. A mnnkaerőtoborzás sikere érdekében pártszervezeteink irányításával fokozótt munkát kelt végezniük elsősorban a ta­nácsoknak, dé a községek valamennyi tömegszervezetének is. Munkájukhoz :>reii nagy segítséget adnak azok az ipa­ri munkások, akik még nem is olyan régen szintén a falvakban éltek és pél­dájuk, megváltozott életük a legkitűnőbb gyakorlati érvet adja a falvak fiatal­jainak körében végzendő felvilágosító munkához. Szerkesztőségünkbe több olyan levél érkezett a Minisztertanács határozatá­val és a most folyó munkaerőtoborzással kapcsolatban, amelyben a dolgozók meg­írják: mennyire megszerették az ipari munkát s felhívják a falvak fiataljait, hogy kövessék példájukat. Urbán Mária gépkezelő a Miskolci Ma­gasépítési Vállalatnál Közel egy éve dolgozik ott. Arról ír, mennyire hálás a Pártnak, népi demokráciánk kormá- nvának, hogy ipari munkás lehetett, szakmát tanulhatott. — Belejöttem a munkába, lendületesen dolgozom —■ írja. Mindig nagyobb eredményeket akarok el­érni. mert az a célom, hogy sztaháno- vista legyek. Tudom, hogy erre meg van minden lehetőség, rajtam múlik a si­ker. Hegedűs István ma már ács-csoport- vezető. Keresztúri Gábor és Olajos Jó­zsef elvégezte a szakmai tanfolyamot — kőművesek lettek. Többek között ezeket írják: „Nekünk is a Párt, a népi demo­krácia tette lehetővé, hogy szakmát ta­nulhattunk és az iparban elhelyezked­hettünk, Hívjuk és várjuk az ipari mun­kára a falusi fiatalokat Jelentkezzetek minél többen ipari munkásnak, hiszen minden alkalmatok meg lesz itt arra, hogy állandóan továbbképezzétek maga­tokat és keresetetek teljesítményeitekkel együtt mindig magasabbra nőj jön, — Töltsön el titeket büszkeséggel, hogy résztvehettek a szocializmus nagy épít­kezéseinek alkotásában. Hekkman Ferenc majd egy éve dolgo­zik már a Miskolci Magasépítési Válla­latnál Először segédmunkás volt, azután elvégezte a norma- és bérelszámoló tan- folyamot Most bérelszámoló. Levelében ő is buzdító szóval fordul a falná fiata- tek felé: kövessék példáját, az iparban meg van minden lehetőségük a fejlődés­re, előrehaladásra. Takács János kőműves a Diósgyőri Magasépítési Vállalatnál dolgozik. Bod­nár István ács a Miskolci Magasépítési Vállalatnál. Levelükben ígéretet tesz­nek, hogy kiveszik részüket a munkaerő, toborzás sikere érdekében végzendő fel­világosító munkából Megmagyarázzák a falusi fiataloknak, hogy azzal tesznek jót maguknak, családjuknak, azzal szol­gálják jövőjüket, egyszersmind a szo­cialista építés és a hóke ügyét, ha je­lentkeznek ipari munkásnak; Cserniczki István ifi sztahanovista megfogadta: Április 4-re eléri a 150 százalékos átlagteljesítményt A Kongresszusi Kéttel nem. ért véget a vetélkedés a gyárak, üzemek, brigá­dok, egyéin versenyzők között. A ver­seny hatalmas lendületet adott dolgo. sóinknak, hogy elért eredményeiket még tovább fokozzák. A nagy harc tovább folyik Ózd és Diósgyőr között — az élüzem kitüntetésért. A Diósgyőri Ko­hászati üzemek dolgozói azért küzde­nek, hogy az élüzem elmet megtartsák, az ózdiak azért, hogy a kongresszusi zászló mellé az élüzem kitüntetést is ■■megszerezzék. A diósgyőri DISz fiatalok élenjár, nak ebben a harcban, ezt mutatja a finomhengerdei „Ifjú Gárda“ henger, esztergályos brigád példája, melynek vezetője a kétgépes mozgalom egyik el­indítója, Cserniczki Gyula sztahánovísta , esztergályos. Elbeszélgetünk Cserniczki elvtá'-ssal Beszámolt eddigi eredményeiről. C-se-r. niczki elvtárs tervszerűen és észszerűen nagy sikerrel végzi munkáját. Már 1050 augusztusában 1051 évi tervén dolgozott. 1950 decemberében havi át­laga 1Í5 százalék volt. 1950 január ele. jén vállalta, hogy eredményét 140 szá­zalékra emeli. Vállalását becsülettel tel. jesítette, sőt túl is szárnyalta. Január végén már 147 százalékos teljesítményt ért el. Februárban tovább fokozta ered­ményét. Többek között volt 359 száza­lékos csúcsteljesítménye is, ezt újító- sónak köszönheti, amelynek segítségével egyszerre két műveletet végzett. Volt több más újítása is. így vív. ta ki a Kongresszusi Két első két nap­ján Sió százalékos eredményét is. Cser. niczki elvtárs vállalta, hogy 14 óra he. lyett három-négy óra alatt elkészíti, a hengert. Vállalását sikerrel teljesítette Jó munkájával kiérdemelte a nagy meg. tiszteltetést, hogy mint küldött résztve- helett a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának megnyitó ünnepségén. Ez adott neki még keményebb elhatá­rozást ahhoz, hogy ne üljön az eddigi babérjain, hanem még tovább növelje teljesítményét. Tapasztalatait, munka­módszerét átadja társainak. Tudja, ez is kötelessége a jó békéharcosndlc. Cserniczki elvtárs, mint DISz fiatal, megértette Pártunk hivő szavát s küzd új, felemelt ötéves tervünk sikeres be- feje zéséért, küzd a dolgozó népért, a szocializmusért. Április 4-re új felaiéhv lássál készül, mert ezzel akarja méltó képen megünnepelni a felszabadulás év­fordulóját, mert azt akarja, hogy az él­üzem jelvény továbbra is a Diósgyőri Kohászati üzemeknél maradjon. Ezért akarja elérni a 150 százalékos átlagtel. jesUményt. Az ózdiak kongresszusi győzelméről így nyilatkozott: — Büszke vagyok ar­ra, hogy a mi megyénkben üzem, Özd nyerte a kongresszusi versenyzászlót és még büszkébb akarok lenni arra, hogy a további versenyben mi megelőzzük majd az ország legjobb üzemét is. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a nálunk még meglevő hibákat kiküszöböl­jük, mert ezáb akadályozzák az egész­séges versenyszellem kialakulását. A mű­szaki vezetők nem biztosítják kellőképen a verseny nyilvánosságát, nem tudnak nálunk a dolgozók sem az elért eredmé­nyekről, sem tervükről. Rákosi elvtárs útmutatásának szel. lömében Cserniczki Gyula ifi-sztaháno- vista fokozottabb lelkesedéssel végzi munkáját, mint eddig. Olyanná akar válni, mint a hős szovjet fiatalok —*■ Tudja, mi ennek az útja: állandóan ta­nulnia kell, többet, jobban és takaréko­sabban kell termelnie, meri ez a fok­mérője a Párt, a hasa iránti szeretet, nek. Mécsei László, így készült Rátka a tavaszi munkára A rát-kaí határban sem esett ke­vesebb eső, mint másutt Igaz, van- nak partos földjeik, amelyek gyor­san szikkadnak, — de ilyenek más­hol is akadnak. Mégis a rövid egy­két szép márciusi napot sehol sem használták ki olyan jól, mint ők. Ennek az eredménye, hogy a rdtkai határban már szépen vannak tavaszi vetések. Nem is kis területen: 30 holdon már a földben vau az árpájuk, ügy történt a dolog, hogy a községi tanács idejében meg- tárgyalta a feladatot és kitűzte a célt, — a tavaszi munkák mi­nél jobb és minél gyorsabb el­végzését. Dolgos, szorgalmas nép a rát- khiak, nem kellett őket gokat biz­tatni. Tudják, hogy a jó talajmunka és a korai vetés a jó termés legjobb biztosítéka- >. így aztán megkezdték ' * vetést,' amint csak lehetett.. Mihelyt kisü tött a nap és rá lehetett menni a földre, kint voltak a. határban. Ács Imre 12 holdas, Spéder Jakab 9 holdas, Drizner Antal 7 holdas, Hausel Antal 15 holdas, Fetter Ist­ván 3 holdas, Tirk Ignác 6 holdas, Becker Mátyás 10 holdas, Albert Ignácné 6 holdas dolgozó parasztok mutatták a jó példát. Egyre többen követték. Persze, ahogy az idő ked­vezőtlenre fordult — abba keltett hagyni a munkát, de türelmetlenül várják, hogy* amint csak lehet, rög­tön folytathassák. Ehhez azonban a hiányosságokat sürgősen ki kell küszöbölni a köz­ségben. A földműves szövetkezét nem gondoskodott szelektorról és a tanács is megfeledkezett rölß. Pedig a hat kilométernyire fekvő szerencsi gépállomásról könnyen kaphattak volna. . Szelektor hijjári a vetőmagtisztí­tást házilag végezték el. Egyszerűen átrostálták a magot. Hát, bizony, ez nem sokat ért A rosta csak nagyjából tjSztp,ja a magot, sok beteg, törött szemet benne hagy. Ilyen tisztítással nem le­het nagyobb terméseredményt elérni. De nemcsak ez a baj. A fö’dmuvesszöveikézel nem gondoskodott csávázó állomás fölállításáról sem, azzal az indokkal, hogy ezt a műveletet a dolgozó parasztok oda­haza is el tudják -végezni. Főleg, ha van csávázószerük. Csakhogy a szövetkezetnek erre sem volt gond­ja. A falu szükséglete 2 mázsa réz- gálic lenne, de csak 30 kiló áll rendelkezésükre. Már pedig csávázatlan magnak nem szabad a földbe kerülnie! Akad egyéb hiba is. Ilyen pél­dául, hogy a tanács egyáltalában nem foglalkozik a gépi munka elő­nyeinek ismertetésével, így a múlt évben csak 30 holdat szántottak a trak­torok, de az idén még annyit sem, Ha érdeklődik az ember a tanács­nál. mi ennek az oka: talán rosszul dolgoztak a gépek? Válaszuk az, hogy a gépek jól dolgoztak, de a községben mindenkinek van igája, nincs szükség traktorra- — Lehet hogy jobb a traktor, könnyebb is úgy a munka, de pénzt kell adni érte, — mondja még Mayer István tanácstag is. A népnevelő,. felvilágosító munka elhanyagolására mutat, hogy nem tudatosítják: a gép jobb munkát végez, biztosítja a nagyobb termés- eredményt s ez bőven megtéríti a gépi munka díját Eszükbe sem jut, hogy a tehenek igázásával többet fizetnek a szántásért, húsban és tejben, mintha géppel vé­geztetnék. Rátkán még nem érzik át eléggé a dolgozó parasztok azt 3 kötelezettségüket hogy gondolja­nak az üzemi dolgozók ellátásár3 — Nekünk van elég tejünk, — mond­ják a faluban, Pedig éppen nekik kellene látniuk, hogy ha az üzemi dolgozók tgy gon­dolkodnának, akkor Rátka sem fejlődhetett volna olyan roha­mosan, mint fejlődött a legutób* bi néhány évbén. A hároméves tervben is már sokat kaptak. Hat hidat építettek, vagy javítottak ki, vasúti kitérő épült 60 ezer forint költséggel, a falu tele­font és napközi otthont kapott, is­kolájukat újonnan berendezték. Most az ötéves, tervben még. többet kapnak: községházát, kultúrházat építe­nek, 50 ezer forintos beruházás­sal kibővítik a-z isludát, 10 ezer forint költséggel sportteret lé­tesítenek. Az utcai világítás kibővítésére 20 ezer forintot fordítanak, két móly- furatú kutat, mozit és értékes tűz- oltószereket kapnak, összesen több mint negyedmillió forintot fordítanak itt építkezésekre és még sokkal többet üzemi beru­házásokra Rátka többet fejlő­dött az elmúlt néhány évben, mint az előtt 50 év alatt. A Pórt gondoskodása, kormányunk intézkedései révén többet kapnak, mint amennyit évtizedek alatt adó­ban fizetnek. És Rátka még nagyobb arányú fejlődés előtt áll. Nemrég tárták fel a község hatá­rában a íöld mélyének kincseit: a trasztot, amely a legjobb és legol­csóbb cementanyagot adj3, a kvar­cot az üveg- és a kaolint a porcéi kín- gyártáshoz. Országos jelentőségű az a feltá­rás, amelyet nemrég végeztek el. Az acél és vasöntés egyik legfon­tosabb segédanyagát, a bentemitot fedezték fel a rátkai határban. Soha ilyen jólét nem volt a faluban, mint most, munkanélküliségnek semmi nyoma. A szövetkezetbe akármennyi ruha­anyag érkezik, rögtön megvásárol­ják. Hiányaikat a gazdasági eszkö­zökben rögtön pótolják, bár itt is vannak hiányosságok. így például a földmfiveszövetkezet hibájából Uránia Ciak egy napig Különös házasság Magyar film Előadások keidete: Hétköznap fél 6 és fél 3 ó. — Vasárnap és ünnepnap fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Kossuth Csak egy napig Gazdag menyasszony Előadások kezdet« • Hétköznap 6, x, vasár- és ünnepnap 4, 6 es 8 ólakor nem tehet kapni B faluban a szőlő kétáguzásához megfelelő kapákat. Pedig a szövetkezet vezetősége gyors3n és idejében intézkedhetett volna. A hiányokat a pártszervezet se­gítségével mielőbb ki kell küszö­bölni! Éppen a tavaszi munka kezdeti lendülete mutatja, hogy a rátkai dolgozó parasztokban meg van az odaadó szorgalom « nagy feladatok elvégzésére. Se­gíteni kell erőfeszítéseiket, hogy tovább fokozhassák sikereiket. Jó felvilágosító és szervező műnk® segítségével Rátka nagy győzelmet arathat a tavaszi versenyben! Ke a dolgozók éle dnek veszélyeztetésével gyorsítsák a miskolci villamosközlekedést! Újabban nap mint nap előfor­dul, hogy a miskolci villamosko­csik vezetői és jegykezelői közül többen azzal akarják meggyorsí­tani a villamosközlekedést hogy nem várják be 3z utazóközönség fel-, illetve leszállását Súlyos ve­szélyt rejt pedig ez magába«, hi­szen baleseteket, végzetessé vál­ható szerencsétlenségeket idézhet elő. Néhány példa: Vasárnap dél­előtt a vasgyár fete haladó 31-es számú kettes villamoskocsi hátsó perronján szolgálatot teljesítő ka­lauznő elindította a kocsit anél­kül, hogy kitekintett volna. így történt meg, hogy az egyik utas már felszállt a villamosra és mi­kor kis gyermekét akarta felse­gíteni a lépcsőn, — a kocsi elin­dult. A kicsi csak azért nein esett­je, mert a lemaradt utasok közül az egyik leemelte a lépcsőről. Más: A vasgyár felől a város felé haladó 23-as számú villamos­kocsi a Tizeshouvéd utcai bórbá- zaknál lévő kitérőből elindult anélkül, hogy a jegykezelő leadta volna a szokásos csengőjelzést Esry utas (idősebb asszony) már félig a lépcsőn volt és maidnem a kocsi alá. került, a villamos- vasút valamennyi alkalmazottjá­nak tudnia kell: népi demokrá­ciánkban a legfőbb érték az ember és a8Zerint kell végezniük mun­kájukat. Van más hib3 is. A villamosközlekedést a város­ban közvetlenül az úgynevezett ellenőrök irányítják. „Teljhatal­mú“ intézkedéseik azonban nem egyszer zavart keltenek és inkább akadályozzák 3z amúgy is nehéz­kes forgalmat. Kedden délben egy három kocsiból álló villamossze­relvény érkezett a színházi kité­rőbe, mire az egyik ellenőr az amúgy is zsúfolt kocsikból az utasokat leszállította és az első kocsiba próbálta tömöríteni, hogy a két kocsiban iskolás gyermeke­ket helyezzen el. Megfelelő körül­tekintéssel nyilván lett volna meg­oldás, amivei elkerülhették volna az utasok zaklatását A sporteseményekre külön já­ratokat biztosít a Villamosvasút Igazgatósága. Ugyanez azonban nem tertenik meg piacnapokon, holott akkor a vasgyári dolgozók százai igyekeznek a Béke-téri el­árusító helyekre, illetve onnan h3za. Néhány kiragadott eset a sok közül. A Villamosvasút Igazgató­ságának le kell vonnia ezekből a tanulságot!' *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom