Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-04 / 53. szám

VaslrÄp, 195!. március hó 4. «SZAKMAGYARORSZAG í A borsodi vasas kulturcsoportok bemutatója Miskolcon a Párt kongresszus tiszteletére A diósgyőrva »gyári vasas kujtúr- f»tiportok rendezésében a Miskolci .Nemzeti Színházban a nagymiskolc és a megyei vasaa kultúrcsoportok nagysikerű bemutatót tartottak azokból a- müsorszámokbó], amelyek kel az országos kultúrversenyre ne vésték be. Szabó Gézáné, a Vasas Szakszervezet kerii’eti titkárságának ku't úrfelelőse tartott megnyitó beszé­det. Ezután egymásután léptek szín­padra a kü'önböző vasas kulturcso­portok, hogy nemes vetélkedésben mutassák be tudásukat, felkészültsé­güket, amellyel a termelő munka fel lendítését kívánják szolgálni. A diós­győri csoportok közül a vasgyári szimfonikus zenekar a Eákóczi-nyi- ténnyaj emelte a műsor művészi színvonalát. A vasgyári vegyeakar a pengetős zenekar kíséretével,, a ..Sztá­lini aratás" t, majd a falu szociali­zálásáról szójó táncnótát adta elő, amelynek szólóját Ko'tai Ferenc éne­kelte. Mind ennek,1 mind az ének zene- és tárfccsonortoki közreműködé­sével előadott „Kapuvári verhunkos"- nak igen nagy sikere volt. A penge tűs zenekar kü'ön sikert aratott a „f-zuliko" dallal, «melyet AdőHán Zo’tán énekeit, 'Knrtai Ferenc mint szólóének-'s a „Hazám, hazám“ áriá­val csillogtatta meg kiváló ének- téclmikáját. Zene, tánc- és énekkorobináciő a „Vi rágózz kolhozunk" című szovjet dal, a vasgyári énekkar további műsor- száma, amely ugyancsak tetszett a színházat zsúfo'ásig megtöltő közön ségnek. A vasgyári zeneiskola növen­dékeinek tangóharmonika együttese négy szovjet mozgalmi indulót adott e[ő sikerrel.. Alig akarták leengedni a színpadról Diósgyőrvnegyár három kivá’ó táncművészét: Bambula Aran­kát, Béti Bélát és Berkes Bélát, akik pompás magyar népi tánctrióval ké­szültök fel. A három kiváló táncos. akiket mind felvettek a Színművé­szeti Főiskolára, maga komponálta a kifejező koreográfiát. Tranzik Zol­tán, a vasgyári kultűrcsopört tagja, a „Szabad szél" partizándalát adta elő, megérdemelt tapsokat aratva. As ózdi népi tánccsoport leányai a burjáni üveges tánccal, a vegyes tánccsoport magyar népi táncával aratta első sikerét, de ezt a sikerét is túlszárnyalta „Széki kör és páros' majd a „Bámsodi legényeb“ nevű székely táncává]. Az utóbbi egyik legsikerültebb müsorszáma volt az egész bemutatónak Fejlett technikai tudásról tett tanúbizonyságot az ózdi pengető» zenekar is orosz dalegyvele­gével. A Borsodvidéki Gépgyárnak a Kongresszus tiszteletére alakított né­pi lánc-csoportja jó irányban fejlő­dik. „Békési párosa“ jobbik műsor- darabja. Orosz népi táncuk hibája, hogy az orosz tsincmotívumokat nem eléggé kifejezően érvénvesítik és jel mézük amolyan színpadi orosz jel­mez. Igen jó vegyeskar a Borsodnádasdi Lemezgyár vegyeskara, amely pen­getés zenekari kísérettel partizánin­dulót, a ,,Paszta néma táj“ kezdetű dalt és a „Békntábor legyőzhetetlen" című mozgalmi dalt adta elő fino­man, szépen. A vegyeskarban sok a jó ónekhang, kellemesen énekel a két szólista. A Miskolci Drótgyár népi tánc csoportja ugyancsak kezdő csoport, de jól fejlődik. Magyar és szovjet népi táncokkal szerepelt Nagy sikere volt a Miskolci Villamosüzem tánccsoport­jának eredeti matyó táncával, ame­lyet kétszer is meg kellett ismételnie. A műsort néhány jó szavalat tarkí­totta. (h) A rádió alapfokú politikai iskolá Alapfokú politikai iskola üzemi: március 8-án Kossuth 16.25—17.00 „Népköztársaságunk Alkotmánya“ III. rész. Alapfokú politikai iskola területi és falusi: március 9-én 18.00—18.40 „Ter­melő:.' tkezeti mozgalmunk időszerű kérdései“. II. rész. Kiilönvonat indul Budapestre Az IBUSz miskolci fiókja máreius 11-én, vasárnap kü'.önvonatot indít Bu da pest re- A menettérti jegy ára 30 fo rint. A különvonat gyorsvonat: menet­idővel közlekedik, csak Füzesabonyban és Hatvanban áll meg. A vonat Miskolcról reggel 6 óra 30 perckor indul éa 9 óra 50 perekor érke­zik Budapestre. A vonat Budapest Keleti pályaudvar, ról 18 óra 25 perckor indul vissza és 22 órakor érkezik Miskolcra. Az utazás résztvevői díjtalanul te hinthetik meg Budapesten az Uj Kína kiállítást, ahol a látogatók Kína több­ezer éve» múltját és a felszabadító há­ború történetét „TJj Kína“ jelenlegi építőmunkájáí ismerhetik meg. Külön felhívjuk a KÍSOSz ús az OKTSz tagok figyelmét, hogy Budapes­ten .ugyanekkor megtekinthetik a kis ipari kiállítást, amelyen a selejtanya gok rendkívül érdekes hasznosítását mn tátják be. Az érdeklődök március 9-ig jelent­kezhetnek az IBUSz Széchenyi utca 15—17. számú helyiségében reggel 8.30- tói délután 16.30-ig. A jelentkezéssel egyidőbon a viteldíjat is ki kell fizetni. I fegyvertartási engedéyek kicserélése A Magyar Közlöny 1951 ■ március 2-án megje'ent száma közli a Belügymi­niszter 109.660/1951. B. M. ez. rendele­tét a fegyver-artási engedélyek kicseré­léséről. A rendelet kimondja, hogy az eddig kiadott fegyvertartási engedélye­ket a rendelettel rendszeresített újmin- tájú fegyvertartási engedélyre kell kí­sérelni. mert a régi engedélyek július 1-e után érvényüket vesztik. A rendelet megszegése és kijátszása büntető eljá­rást von maga után. Az új fegyvertartási engedély kicse­rélésére vonatkozó bejelentést a iáké- lifily szerint illetékes rendőrőrsön kell teljesíteni. Egyidejűleg egy darab négy centiméteres fényképet is be kell nyúj­tani. — Olaszországban eddig csaknem kétmillió példányban fogyott el Sztá­lin elvtársnak a Pravda tudósítójával folytatott beszélgetését tartalmazó füzet és röpirat. A „Szovjetunió 16 köztársasága" kiállítás Miskolcon gy hét alatt Nagy miskolc sokezernyi folyosója tekintette ineg a Hagr es* Szovjet Társaság székházában a „Szorjetánió 16 köztársasága" című kid’li­ttet. A Deák-utcai székház kiállítási termeit megtöltik azok a fénykép és festményfokumentynok, amelyek elbeszélik a magyar dolgozóknak, hogyan élnek a hatalmas Szovjetunió 16 szövetséges köztársaságba tömörült népei, hogyan haladnak rohamtempóval egy boldog, soha nem látott világ, a kommunizmus világa félé­A kiállítás anyagát szemlélve mégmkább l&tjvik, tapasztaljuk a lenini-sztálini nemzetiségi politika hatalmas gazdagító, fejlesztő erejét. Ez a nemzetiségi politika tette lehetővé, hogy a Szovjetv/rM nagyszámú nemzetisége egy szívvel lélekkel ve. gyen részt a Nagy Októberi Szocialista E orradclom megvívásában, a forradalom vívmányainál; minden külső és belső ellenség ellen való megvédésében. M * J-’x :t jelentett a forradalom győzelme, mit jelentett a lenini-sztálini nem­zetiségi politika megvalósítása a teovj' túniő különböző népei számára, — ezt mutatja be ez a nagyszerű kimeríthetetlen böségü kiállítás. Jelentette elsősorban valamennvi nemzetiséé számára a fe’szabadul-íst a cári Oroszország soviniszta hatn’másságainak elnyomása és saját burzsoáziájuk, kapitalisták, földesuraik kizsákmányolás.'« alól. Jelentette azt, hogy az egykori cári birodalom valamennyi népe, ha még oly kis nép volt is, elindulhatott a gazdasági, kulturális és politikai fejlődés útján. A Szovjetúuióban nincsenek elnyomóit kisebbségek, nincsenek „árva nemze­tek“, taindea nép egyenrangú tagja a.szovjet népek nagy» családjának. Min­den népnek egyforma joga van saját nemzeti kultúrájához, ahhoz, hogy a legelmaradottabbak'is elérjék a legmagasabb színvonalon élő népeket. Ha végigmegyünk a kiállí'ás termein, a 16 szovjet köztftrsaaág életét, fej­lődését kiilön-külön bemutató kiállítási részeteken, látjuk, hogy nirica a 16 köz- társaság között egyetlen sem, amelynek néjte ne rendelicraáV a le. Vteöhbfokú tanintézetekkel, egyetemmel, tudományos intézettel, »zlnhír.Ml,' opera házzal; va­lamennyi népnek vannak olyan, kiváló tudósai, miirtwwí, írói, sWI müveikkel, tudományos munkásss.p-uV—’ művészetükkel kiérdemelték a Szuvjwtaió legma­gasabb kitüntetéseit- Ugyanokkor azt is látjuk, hogy n .. -Lu népnek1 megvan­nak a maga sajátos .-nemző’ kincsei, kultúrában, gazdaságban, technikában és sok olyan nép, amelynek i x; a cári elnyomatás alatt még az írás-olva­sás ismeretével sem reudelk amelynek saját Bementi kultúrája úgyszólván már elpusztult, most teljes t ében birtokosa a tudásnak, a műveltségnek a újjászületett nemzeti kultúrája úriig/.' bb, mint bármikor is történelme sorún. Ezek a nemzeti' kultúrák, ezek a nemzeti sajátosságok mind egy-egy színfol­tot képviselnek abban a gazdag képben, amit a Szovjetunió népeinek élete elénk tár. Ezt a sokféle, színgazdag kultúrát egységbe tömöríti, közös tartalommal tölti meg a lenini-sztálini eszme, amely közös, vezérlő csillaga valamennyi szov­jet népnek, a mind ragyogóbb és ragyogóbb jövő útján. A "ff egy kiváló örmény ttmcesoport, ott egy Sztálin-díjas azefbejdzsdn költő, amott egy kazalt sztahánovista aroképe, odább egy másik nemzet kiváló sportolója, vagy balettáncos képe. Egyik falon teaültetvény dolgozói, a másik falon égbenyúló havasok híres vadásza képén akad meg a szemünk. Szinte le­nyűgöz a Szovjetimió méreteiben is határtalan gigászi gazdagsága, alkotóereje, szinessége, a szocializmus birodalmának legyőzhetetlen nagysága. Szülőottho­nok, kvMúrotthonok, állatteivyésztő és különböző növénytermesztő kolhozok, hatalmas méretil erőmüvek, óriási üzemek, az elektromosítás, a gépesítés egyre több gazdagságot, jólétet nyújtó müvei, olyan tájak, amelyeknek minden rész­lete a szocialista fejlődés megváltozott nagyszerű képét mutatják, lenyügö tőén hatnak a kiállítás nézőire. Aki ezt a kiállítást megtekintette, megérti azt a határozottságot és biz­tonságot, amely eltölti a szovjet ember ke t, amikor a béke harcos védelméről van szó Mikszáth Kálmán, a múlt magyar társadalmának egy.k legélesebb sze­mű bírá ója, „Különös házasság“ cí­mű . regényében harcosan vetíti a ma» gyár olvasó közönség elé a klérus, a vele összefonódott habsburgi reakeiő és az ezekkel cimbora ó haza- és nem­zetáruló arisztokrácia aljas bű neit. Mikszáth ezt a harcos, leleplező irányregényét abban az időben írta, amikor a tömegek országszerte követelőén léptek fel a polgári házasság bevezetése érdeké­ben, Mikszáth regénye ezt a jogos követelést támasztotta a'á. Ennél azonban sokkal többet is mond, mert bár az 1810—20 as évekre utal, az a bűnös viszony, amely a habs­burgi reakcióval összefonódott kié­KÜLÖNÖS HÁZASSÁG (Az új színes magyar film a miskolci Kossuth-filmszínházban) igazság szeretőiéért halállal fizető meg. Ehhez természetesen olengodho Medve doktor, Kövy professzor, a tétlenül szükséges volt a JÓ szerép- velük együtt ótző haladó ifjúság és osztás. szövetségesei kíméletlenül, könyörte­lenül védelmezték a maguk uralmi érdekeit még az olyan urakkal szem­ben is mint a fiatal Buttler János gróf, aki az ország egyik leggazda­gabb embere volt, de a sárospataki kollégiumban kollégiumi barátai kö­zött és a szabadszellemü Kövy pro fesszor hatása a att magábaszívta a ha.adó eszméket és szíve szavára hallgatva, vá'asztotta életpárjáu! egy köznemes, Horváth Miklós leányát, Piroskát. Véletlenül botlott be t boldog vőlegény Dőry báró kastélyá­örkényi Évi (Horvát Piroska) és rus és a nemzet függetlenségét, sza­badságát eláruló arisztokrácia, föd- birtokos nemesség között fennállott akkor, nagy mértékben fennállott Mikszáth korában is. A múltra uta Iá« tehát egyúttal a jelen leleplezése X3 volt Mikszáth regényében, mint ahogy Mikszáth gyakran nyúlt visz- szá a múltba azért, hogy annak bű­nein keresztül kora társadalmának, uralkodó osztályainak bűnét, - hibáit pélíengérezzo. ki a maga anekdótázó kedélyes, de mindig harcos élű írás- mödorával. • Mikszáth regénye S'eaan rávilágít aZökra a bonyolultan alja« eszközök­re éa módszerekre, amelyekkel a kjé rna, a Vatikán, a habsburgi reakció is a feudális urakból toborzott kasai Benkő Gyula (Buttler gróf) ba, shot bajok voltak a fiatal maria bsronesz erényei körül. A bajokat Szucsinka plébános okozta, a bárónő házinevelője, aki visszaélt megbíza­tásává] s így esett, ami megesett: a bárónő bizony megesett. Medve dok­tor, a báró háziorvosa sem állapítha­tott meg mást, akárhogy is kíná'ta Szucsinka plébános neki a hallgatá­si dijat. Az ügy kínos volt — leg a'-ább is egy ‘pillanatig — Dőry báró számára, de még kínosabb a. klérus számára. Dőry azonban hamarosan döntött: itt van ez a jóképű Buttler Jáno« gróf, majd elveszi Máriát és rendbejön minden. Es amit Dőry báró akart, azt ke­resztül is vitte — erőszakkal. Ez volt az a „különös házaseág", amely ellen But Her Jtepe, *, barátaiig es a tömegek igazságérzete hiába har­colt évekig, a háziasság ügyét kezé­ben tartó klérus ezt a törvénytelen kényszerházasságot perdöntő bizonyí tékok ellenére sohasem bontotta fel. Számunkra nem azért hangzik hihe­tetlenül ez a történet, ez a különös házasság, mert ilyen kényszerházas­ságokat nem tudunk elképzelni a múlt feudális korszakban, hanem az­ért, hogy ez a gyalázatos erőszak még egy olyan gazdag főárral, mint Buttler gróf is, megtörténhetett! Miliszáh KálmáD azonban, aki regé­nyét régi iratokbó' merített tények alapján írta meg, félreérthetetlenül megvilágítja a cselekmény politi­kai hátterét és ezzel érthetővé teszi azt, ami amúgy hihetetlenül hsugza- nék. Buttler gróf és házassága mö­gött a politikai haladás, a nemzeti függetlenség, az európai forradalmak vívmányainak, szellemének hatása alatt öntudatra kapott népé örök küzdelme húzódik meg a feudalizmus és a klorikalizmus korhadt reakeiós szellemével szemben. Mikszáth páratlan finomsággá) és éles'átáesal szövi a szálakat, hogy a ..Különös házasság" cselekményét tel­jesen érthetővé, világossá tegye. Be­levilágít az akkori ura’mi rendszer egész szövevényébe, mégpedig olyan harcos állásfoglalással, hogy táján ez az egyetlen olyan regénye, amelyben ritkán csillan fe] anekdótázó humo­ra. A tényeket írja, a tényekkel be­széltet és ha valahol az író szavát érezzük, azt vagy Medve doktor, vagy Kövy professzor vagy Bernáth Zsiga. Buttler Ilii barátja szájába adja, • Nem volt könnyű feladat Mik- száthnák ezt a regényét úgy megfil­mesíteni, hogy a mondanivalóból a lényegből semmi se sikkadjon el. A forgatókönyv írójának, Háy Gyuiá nak, a szeroneséskezü rendezőnek, Keleti Mártonnak a filmszerűség kö­vetelményeihez úgy kellett »üríteniük a regény egyes mozzanatait, hogy ez a »ürítés a legjellegzetesebb iegri- pikusabb mozzanatok k emelése sem­miképpen se áltson ki hiányérzetet, náy Gyula és Keleti Márton est a komoly, szép feladatot jól oldotta A szerepek között számos kimagasló alakítás emeli ezt a filmet az él­vonalbeli magyar filmek közé. Első sorban Somjay Arthur Fischer érseko az, amely isko'apé'dája a magas mű­vészi alakításnak. Ebben a Fischer ér­sekben nincs semmi színpadiasság. Vén rókája a klerikális reakciónak, akinek arcán a megkövült vonások kifelé semmit sem árulnak e] abból, amit gondol, amit tenni akar és ami ért így vagy úgy beszól. Egy pilla­natban. amikor Buttler kihallgatása alkalmával már azon a ponton van, hogy karrierjét a Buttjer-javára . va ló döntéssel vélvén szolgálni — meg­érkezik a császárné, helyesebben Metternich levele s az érsek tekin­tete végigsuhan ,a sorokon. Ebben a pillanatban megingást, a kényes di- emma okozta rángást érzünk arcvo­násain, De a következő pillanatban ez az arc már viaszaeyori megkövült nyugalmát. Es Fischer érsek olyan hideg nyugalommal magyarázza Butt lernek az előbb tervezett magyarázat ellenkezőjét, mint amilyen hideg nyugalommá) .javasolta. Szucsinka plébánoson keresztül Dőrynok Medve doktor meggyilkoltatását: „Hát a kérdés úgy á'l, kedves grófom, hogy amit öu kíván, az merő tehetetlen­ség. Ez már nem pusztán az ön ügye Ami az öné belőte. az liliputi dolog, amit meg se lehet látni. Ez egy ha­talmas harc vojt. gróf uram. mely az egyház és a papságot rossz szemmel méregető elemek közt folyt. Igen szomorú, hogy a hadihajén, amelyet elsüllyesztettünk, rajta vo]t az .ön búzája is. de ©1 kellett süllyeszte­nünk, mert rajta voltak ellenségeink is, akik 9 mi hajónkat roncsolták volna össze.“ Az érseknek ezekben a szavaiban, ame'yekét Somláy Arthur hideg méltósággal, fagyasztó udva­riassággal közöl az igazságról áb ráhdozó Buttler gróffal, csaknem benne van s-g egész lényeg, ami a cselekményben kidomborodik. A másik ragyogó alakítás a Mis­kolcról elindult Pécsi Sándor Medve doktora. Medve doktor lekenyerezhe- tetjen, eptántoríthatatlan hive az igazságnak, az emberi hs'adásnak. aki nem ismer megalkuvást, nem is­mer nagyobb tekintélyt ea igazság' náj. amelyért tűzön vízen keresztül harcol. É3 a harca egy pillanatig sem póz, hanem belülről jövő ösztö­nös meggyőződés, amely megfejelő tudással párosul. Megveti a hazug­ságot, a hamisságot, az aljasságot, mindez nagyszerűen domborodott Ili Pécsi Sándor egyszerű, közvetlen já­tékából. Benkő Gyu]a (gróf Butt]er János). Gábor Miklós (Bernáth Zsiga), Ör­kényi Éva (Piroska), Temessy Hódi (Mária). . Szabó Sándor (Szucsinka). Uray Tivadar (Fáy főispán). Kajnny Gábor (Pereviczky ügyvéd), Rem toy László (Kövy professzor). Major Ta­más (jezsuita). Kozák László (VI- donka). a maguk helyén mind jól ki­válogatott, mondhatni „parádés“ sze­repek. A kanonokok egytől-egyig jel­legzetes arcok, tipusok, akik közül iátékával kiválik Balázs Samu. mint a szentszéki tárgyalás elnöke, a raf- finált, minden hájjal ménként álar­cos bűnöző, aki kenet«« hang mögé bújva űzi a szentszék jr-slázatosko- dását. A minden aljas.-ág-a kész. go­nosztevő, e’bízakndotf, gőgös Oőrv bá­ró szerepe Eajczy Lajosnak ju­tott. Nem egyedül az ő hi­bája. kétségto'enül. rendezési fo­gyatékosság is az, hogy ez a sze­rep sokszor nyersen hat. A nyerse­séget ne Dőry egyéniségére értsük, amely valóban nyers is, hanem nr. indulathcli megnyilvánulások nyers ábrázolására. e A forgatókönyv írójának, a rende­zőnek jó munkáját alátámasztja a színes technika művészi színvonala. A felvételek színezése alkamazkodik a cselekmény hangulatának, monda­nivalójának jellegéhez s ezzel mint­egy aláhúzza a cselekményt. A film — a magyar filmgyártás büszke al­kotása, amely maradandó értékeink között fog helyet fog'a]ni, A gyár­tás vezetői nem kíméltek Költséget, munkát és fáradságot, hogy a „Kü­lönös házasság“ mé'tó legyen Mik­száth regényének jelentőségéhez. Az egri székesegyház hű másának meg­építésévé) kitűnő hátteret adtak a cselekménynek. A kanonok kivonu­lása a székesegyházból, a korszerű joímezek, díszletek, közlekedési esz­közök, a lovas jelenetek hű megren dezése mind hozzál árul a fi]m való­ság ábrázolásának hiteléhez. Mind­egek az értékek együttvéve teszik oly vonzóvá é« nagybecsű <s a dolgozó tömegek számára a „Különös házas- sag“-ct. v HAJDÚ BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom