Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-04 / 53. szám

A Pártkongresszus a írta: SÁRKÖZI ANDOR békéért em sokkal azután, hogy a vir ■ lágot bejárba Sztálin olvtárs nagyjelentőségű nyilatkozata a nem­zetközi 'helyzetről, ült össze Pár •tunk, a Magyar Dolgozák Pártja •II. Kongresszusa. „A béke fennma­rad és tartós lesz — jelentette ki Sztálin etvtárs —. ha a népek ke- lükbe veszik a béke megőrzésének' Ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a Háborús üszitóknak sikerül hazugságaikkal behálózniok a nép tömegeket, megtéveszteni és ríj vi­lágháborúba sodorni okéi.“ A sztálini üzenet, a sztálini taní­tás S’/éHetné hatotta át, Pártünk Kongresszusának munkáját, amely­nek célkitűzései között a/, első he­lyen állott a béke megvédése. Sztá­lin elvtársnák a Pravda munka­társa kérdéseire adott válasza — hatalmas segítséget nyújtott a Kon­gresszusnak, hogy világosan íel tudja mérni a nemzetközi helyzetet s a békéért folyó harcban reánk háruló feladatokat. Áttekintve a Kongresszusnak életünk minden te­rületét, hazáink fejlődésének min­den kérdését felölelő munkáját, át­tanulmányozva a Kongresszus hatá­rozatait — központi gondolatként, központi feladatként emelkedik ki a béke megvédelniezése. A Kongresz- szus felsorakoztatta új, módosított ötéves tervünk célkitűzéseit, felraj­zolta hazánk további fejlődésének, felvirágoztatásának, népünk további felemelkedésének gyönyörű távla­tait. Lelkesítőnk ezek a feladatok, amelyek minden magyar dolgozó, öa». minden igaz- hazafiban falser- kenlik sz alkotó, teremtő erőket. Na-- terveink vaióraváltáséhoz, gyönyörű Májaink eléréséhez min­denekelőtt Kékére van szükségünk. Érthető -tehát, hogy, minden kérdés, amellyel u Pártkongresszus foglal­kozott, elválaszthatatlanul összefügg a békéért folyó harccal, a Kongresz- szus munkája során még’ világo- sabbá vált, hogy a tartós béke — további boldogulásunk, egész jö­vünk alapja. A Kongresszus minden szakasza - ban lenyűgöző erővel mutat­kozott meg párttagságunk, mun­kásosztályunk, egész dolgozó né­pünk elszánt békeakarata s ami en­nek az akaratnak erőforrása: né­pünk törhetetlen egysége; mélységes ragaszkodása és hűsége a felszaba­dító Szovjetunióhoz s a nagy Sztá­linhoz, a béke legfőbb őréhez; fel- sorakozá.su Pártunk, forrón szere­tett vezérünk, Rákosi elvtárs mö­gött. Nincs szó, amely visszaadhatná azt a túláradó lelkesedést, az elmúl, hatatlan hála és köszönet érzését, amellyel párttagságunk, dolgozó népünk küldöttei ünnepelték a ha talmas Szovjetuniót s a magyar tiép nagy barátját, akinek szabad­ságunkat, békénket, gazdag ered­ményeinket elsősorban köszönhet­jük — a nagv Sztálint. Rákösi elvtárs hatalmas beszá mólójában elemezte a nemzetközi helyzetet ós megvilágította annak alakulását a Párt i. Kongresszusa óta eltelt időszakban. „A nemzetközi helyseiét — mondotta — a Szovjet­unió vezette béketábor sikerei és növekvő erőfölénye jellemzi... A haladás és a béke táborának ten­gelye és motorja felszabadítónk, a Szovjetunió." Hogy a háborús gyilj. togatók, az amerikai imperialisták ellen a béke megvédelmezéséért folytatott küzdelemben értékes ered. menyeket érhettünk el, az minde­nekelőtt a Szovjetunió következetes békepolitikájánaik és annak köszön­hető, hogy a béketábor vezetője a világ leghatalmasabb, legerősebb, legyőzhetetlen országa, a szocializ. fnus országa. A Szovjetunió felmér­hetetlen gazdasági erői, a kommu­nizmus építésében elért nagy sike­rei, népgazdaságának megszilárdu­lása és nagymértékű fejlődése, a Szovjetunió dolgozó millióinak megbonthatatlan egysége és meg rendíthetetlen békeakarata, a szov­jetemberek, öntudata. céltudatos mun­kája — biztosítja mindenekelőtt a béketábor erejét s e tábor harcának sikerességét. Éppen a Kongresszus tanácskozá­sainak napjaiban szállították le a Szovjetunióban — a háború befője. zése óta immár negyedszer — a közszükségleti cikkek árát. Ez az árleszállítás tovább emeli a Szov­jetunió népeinek életszínvonalát és jólétét, egyben djabb megcáfolha tatlati bizonyítéka annak, amiről Sztáiin elv Lire beszélt, hogy a Szov. jetunió a békés építés útján halad, szakadatlanul erősíti népgazdasá gát, emeli a dolgozó midiók jólétét és egyre szebb, derűsebb, boldogabb életet biztosít számukra. Az ilyen tényeken megtörik az imperialisták mindenfajta h&zudozása, rágalma­zása, amellyel be akarják mocskolni a világ közvéleménye előtt a szo_ cjalizmus országát. Az .-egyszerű emberek az egész földkerekségen mind világosabban látják, hogy a Szovjetunió — a béke legfőbb őre, harcosa, a békeküzdelem vezetője és erőssége. A Szovjetunió következetes béke- politikájának erejét bizonyítja az a hír is. hogy március 5 re Parisba összehívják a négy nagyhatalom képviselőinek előzetes értekezletét. Ismeretes, hogy az elmúlt hónapok­ban a Szovjetunió kormánya több jegyzékben javasolta Franciaország, Nagybritannia és az Egyesült Ál­lamok kormányának a négyhata'mi külügyminiszteri tanács összehívá­sát. a február 5-i szovjet jegyzékre válaszolva a három nyugati hata­lom kormánya indítványozta a négy állam előzetes értekezletének össze­hívását, hogy kidolgozzák a kül­ügyminiszterek tanácsának napi rendjét, a szovjet kormány elfo­gadta ezt áz indítványt, hogy close gi'tse a -népeket nyugtalanító nem­zetközi kérdések megoldását, a béke megszilárdítását. A béleelábor erősödésének is meg- 99-^® szúárdulásának mindenki Számá­ra érthető és világos mutatója a kihat forradalom győzelme, melyet a hős ki nai nép, a Kínai Kommunista Párt. Mao-Ce-Tmg elvtárs vezetésével ara­tott — állapította meg Rákosi elvtárs. A 475 milliós kínai nép felszabadulása, a kínai nép győzelme a Szovjetunió ve­zette bóketábor erejének óriási megnö­vekedését eredményezte, alapjaiban változtatta meg a két tábor erőviszo­nyait és felszította a gyarmati felsza­badító harcok tüzűt.1' Az évszázados gyarmati uralom korszakának likvidá­lása megkezdődött. A Pártkongresszus s a Kongresszust megnyitó hatalmas bu­dapesti nagygyűlés résztvevői meleg ün­nepléssel fejezték ki testvéri szolidari­tásukat a szabad, új hazáját építő, kí­nai nép i*ánt. Ünnepelték a bátor kínai önkénteseket, akik a hazafisűg és nem­zetköziség fennkölt szellemében támo­gatják koreai testvéreik igazságos har­cát és már döntő csapást mértek az amerikai behatolókra. Iluan Cen elv- társ, a Kínai Kommunista Párt kül­dötte mondotta: trFem fér kétség ah­hoz, hogy amennyiben az amerikai ag- resszorok nem adják fel koreai háború­jukat, Kína és Korea hős népe telje­sen szét fogják zúzni őket-“ A béketábor erejét növelik a népi de­mokráciák sikerei- A Szovjetunió által felszabadított népi demokratikus orszá­gok a Szovjetunió állandó segítségével egyre nagyobb eredményekkel építik a szocializmust. Kongresszusunk határozatban, fogadig, el ötéves tervünk módosítását, az elő­irányzatok felemelését. Eszerint, nép­gazdaságunk beruházásainak öt év alatt uz eredetileg előirányzott 50.9 milliárd forint helyett legalább 80 milliárdot kell elérniük, gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re, az eredetileg előirányzott 86-4 százalék helyett leg. alább 200 számlákkal emelkedik. A len­gyel népi demokráciában is felemelik •az 1951-es év tervelőirányzatát. Ezóv- beu a szocialista ipar termelését Len­gyelországban az eredetileg előírt 20.7 százalék helyett 23.4 százalékkal növe­lik. A szocialista ipar által termelt ja­vak mennyisége több, mint 3 milliárd zlotyval lesz nagyobb az eredeti elő­irányzatnál. A beruházások összege 30 százalékkal múlja felül az löűö-es szín­vonalat- A bolgár ipar egy év alatt 23.3 százalékkal, a román ipar 37-3, a csehszlovák ipar 15-3 százalékkal emel kedett. Mindezek az eredmények jelen­tős mértékben növelik a béketábor ere­jét. A népi demokratikus országok kommunista és munkás párjainak, ktil. dottei felszólalásukban elmondták, mi­lyen nagy lelkesedéssel, szocialista’ ver­senyben veszik ki részüket hazájuk dol­gozói a szocializmus építéséből s a béke megóvásáért folyó közös harcból Ke-1 pünket — a Kongresszus izzó hangulata és számos megnyilvánulása ékesén nsu- tatta —: a barátság, a . testvériség, a szolidaritás,’ a közös ügy és . a közös harc számos szála fűzi a baráti népi demokráciák dolgozóihoz." A Szovjet, unió és a szocializmust építő népek me­leg baráti szellemben folyó gazdasági, kulturális és politikai együttműködése megsokszorozz^ a felszabadult népek fejlődésének ütemét. Pártunk Kongresszusa tanácskozásain és határozataiban kifejezte mélységes szolidaritását és együttérzését a koreai néppel, amely hősi szabadságharcát viv. ja az amerikai betolakodókkal, a vérgö- zös imperialista'barbárokkal és a liszin- manista banditákkal szemben. Megható, megindító, felejthetetlen percek voltak, amikor a Koreai Munkapárt küldötte átadta Rákosi elvtársnák a hős koreai nép által ajándékba küldött gyönyört selyemzászlót, a proletár-nemzetköziség, a testvéri együttérzés, a béke harcosa- összeforrottságának gyönyörű jelképét. A koreai kommunisták, a koreai nép küldöttei a Kongresszusról elvihettók a úiágyar nép üzenetét, hogy minden rc- konszenvével, együttérzésével továbbrr is ott álj a Koreai nép oldalán és min­den erejével küzd a háborús gyű j toga tűk, az amerikai imperialisták éhen, akik a mi hazánkat és minden szabad aágszerető nép földjét rommá, őszökké akarják hamvasztani. Megsokszorozza a mi erőnket is a koreai nép s a vele, együtt.küzdő hős kínai önként esek helyt­állása és egyre sikeresebb harca a beto. lakodók ellen. „Mi, koreaiak — mondot­ta Cso-Csan-Ik elvtárs :— Icéwyszeríteni fogjuk az amerikaiakat, hagy megértsék, mit jelent a hazai földért folyó népi háború; meg fogják ezt ismerni teljes mértékben saját bőrükön! Korea száz­ezernyi hazafi vérével öntözött 8$0 ezer négyzetkilométernyi földje örökre a ko­reai nép kezén marad.“ D 4-kosi elvtárs beszámolójában rá mutatott arra, hogy az Ameri­kai Egyesült Aljamok és csatlós .or­szágainak imperialistái, akik joggal fe nék . a szocializmussal való békés versenytől, a nyilt háborús provbká- ció, az agresszió politikájára tértek át.- A kapitalista országokban fenye­gető gazdasági válságra és a kínai for radalom győzelmére ázzál válaszoltak, hogy meggyorsították a harmadik vi­lágháborúra irányú ó előkészületeiket. Pusztító céljaik érdekéién minden­hol csatasorba állítják a legsötétebb, legreakciósabb erőket, feltámasztják a fasizmust, újra fel akarják fegyve­rezni Nyugat-Németonszégot ós Ja; pánt; bünbocsánatban részesítik az emberiség legmegrögzöttebb ellensé­geit, a tömeggyilkos náci háborús bű­nösöket, hitlerista tábornokokat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét rabló imperialista céljaik szolgálatába ámí­tották és szavazó gépezetükkel a bé Uo megóvására hivatott testületet a háborús agresszió cégérévé züllesz- tik. Rákosi elvtárs egyúttal rámutatott az esztelen fegyverkezés, a háborús agresszió növekedésének következmé­nyeire is. Nyomor, Ínség, mnnkanél küliség — ez a dolgozók osztályrésze a kapitalista országokban. Az imperia­listák háborús készülődése, Nyugat- Xéfnetország és Japán remi’itarizálá- sa növeli a háborús veszélyt, de ugyanakkor kiváltja a kapitalista or­szágokban sínylődő dolgozó-, miijiók kemény ellená’lását. Hogy mennyire erősödik a dolgozó tömegek. harca. az imperialisták ellen, mutatja a francia kormányválság, a hatalmas sztrájkok, tiltakozó tömegtüntetések, az aláírás gyűjtő mozga’om sikerei, Amerikában 70 ezer textErminkás sztrájkol a ma­gasabb bérekért. Franciaország egyet­len megyéjében 1 millió aláírás gyűlt össze Nyugat-Neme tország felfegy­verzése elJen. A kapita ista országok dolgozói, da colva a véres rendőrterrorral, liövetv a munkásosztály forradalmi pártjait, a kommunista pártokat, harcolnak, sza bndságukért, hazájuk függetlenségé­ért, a békéért. Testvérpártjaink kü’ döUei, a, Kongresszuson népük oj.záut akaratét tolmácsolták. loge az olasz, a francia, a belga. n: holland s a töb­bi ország dolgozói sohasem 'esznek hajlandók fegyvert fogni a Szov­jetunió és a népi -demokráciák ellenj Pártunk Kongresszusa , meg­mutatta, hogy népünk testvéri szoli­daritással kíséri a kapitalista er :yo másban szenvedő dolgozó mij’iők k:iz- őn’mű* a sznbndeánírt. a békéért. \T ogvetés, gyűlölet izzott a ta- nácskozó teremben, miikor "z imperialisták elvetemült. sötét, gyilkos provokátoráról. Titóról és bandájáról esett szó. „Amerikai módra a fasiszta Titó is a „béke bajnokának“ csapott fel. Mindez természetesen ködösítés, a népek megtévesztését célozza“ — éllapí­tott-a meg Farkas Mihály elvtárs. A határszéli megyék küldöttei köz­vetlen tapasztalataik alapján mond­ták el, milyen mérhetetlen nyomo­rúságban él a jugoszláv nép, ame­lyet a szakadék szélére taszított a történelem egyik legalávalóbb áru­lója, az imperialisták zsoldosa, Tito. A kémek és gyilkosok klikkje mocskos rágalomhhdjáratot folytat a demokrácia és a szocializmus tá­bora ellen, ezzel akarja félrevezetni Jugoszlávia népeit. „Képeink azon' ban — mondotta I’opivoda elvtárs. a jugoszláv forradalmi emigránsok küldötte — saját tapasztalataik alapján meggyőződlek arról, hogy Jugoszlávia mai vezetői az amerikai angol imperialisták cinkosai és hogy az egész titóista propaganda az im­perialist ák céljait szolgaija... Ju­goszlávia népei a háború éveiben nem hajtották ‘meg a fejüket az im­perialista hódítók előtt és a Szov* jetunió hatalmas segítségével ki­vívták szabadságukat és független­ségüket. A jugoszláv nép ma sem ereszkedik térdre és nem lesz ame- rikauangol gyarmatosítók és béren' ceik — a Titó—Ránkövics banda- rabja.“ A kardesörtetö titó-fasiszták, a ránk is leselkedő angol-amerikai há­borús gyujtogatók és kémeik ellen bizton őrzi határainkat, szabadsá­gunk, függetlenségünk, békénk vé delmezője, szeretett Néphadsere­günk. amelyet oly forrón ünnepel­tek a Pártkongresszus résztvevői. „Több mint 100 év után először van újra a magyar népnek, a magyar munkásosztálynak, a dolgozó pa­rasztságnak olyan hadserege, amely ezer ós ezer szállal össze van forrva magával a néppel, amely hadsereg legszentebb kötelességének, népe ügyé­nek szolgálatát tekinti“ — mondotta Farkas Mihály elytárs. A Kongresz szus is megmutatta, milyen féltő gonddal, szeretettel veszik körül Néphadseregünket a dolgozók. Tud­ják, hogy ez a hadsereg hús a nép húsából, vér a nép véréből, Nép­hadseregünket fejlesztenünk, erősí­tenünk kell, egyre ütőképesebbé kel] tennünk, hogy a dicső Szovjet Had­sereg példáját követve, szilárd erődje legyen a békefrontnak. pártunk Kongresszusa meg; ® szabta tennivalóinkat a béke védelmében, megmutatta, hogyan lehet és kell növelnünk erőinket, hogy még hathatósabban vegyük ki .részünket -a Szovjetunió vezette sokszázniilliós sereg harcaiból. Most újból hatalmas, gyönyörű tervek végrehajtásának gyürkőzünk neki. Eddig elért eredményeink bizonyít. Iák, hogy a Szovjetunió segítségé­vel, Panunk vezetésével úrrá tu­dunk lenni minden nehézségen. Nö­velnünk keli dolgozó népünkben a helytállás, az áldozatkészség, az éberség szellemét. Keményen föl kell vennünk a harcot a megtorpa­nás, az elkényelmeskedés, a megal­kuvás minden megnyilvánulása el­len. A béke, a szabadság, a szocia­lizmus felépítésének, a boldog jövő megvalósításának ügye mindenkitől jó munkát, derekán helytállást, harcos, bátor szellemet követéi. Legfőbb, legszentebb kötelességünk magunk, gyermekeink, egész né-. mink jövője érdekében —- fokozott harc a béke megvédéséért. „A béke megőrzése — mondotta Rákosi elv­társ — a mugyar .nép legszentebb ügye és végig kitart mellette. A magyar dolgozó nép azt is tudja, hogy a békét nem elég óhajtani, hogy a békét meg kell védeni, n bé­kéért harcolni keli... és o dolgozó nép annak tudatában, hogy végre övé az ország, melyet magának épí­tett, el van szánra arra, hogy béké­jét, szabad fejlődését, szocialista jobb jövőjét minden imperialista támadással szemben, vérét és verej­tékét nem kímélve megvédje. Mi Pedig, magyar kommunisták, mint a múltban, úgy a jövőben is, élen akarunk járni és példát akarunk mi/tatni áldozatban, fegyelemben, öntudatban a munka és a béke frontján, mindenütt, ahol küzdeni kell azért, hogy sokat szenvedett hazánk töretlenül fejlődjék tovább, erős legyen, szabad, független, bcT- dog és virágzó.“ A Br,ke Világtanácsa, mint isme­retes, felhívással fordult az öt nagy­hatalomhoz, hogy - kössenek béke­egyezményt Ugyanakkor felhívta ;t béke megszilárdítására törekvő em­bereket és szervezeteket, írják alá ezt a felhívást. A béke híveinek sok- százmilliós tábora most új harcra mozgósít, a Béke Világtanácsa fel. hívásának aláírására. Népünknek ez alkalomma] is meg kell mutatnia egységes békeakaratát. Mint a stockholmi felhívás aláírását, úgy ezt a kampányt is hatalmas tömeg- mozgalommá kell kiterebélyesfteni. Össze kell azt kapcsolnunk a béke- harcosok újabb tízezreinek megnye­résével és aktivizálásával. Az újabb nagyjelentőségű szaka- szába lépő békeharcbati erős, nagy­szerű fegyver kezünkben a Párt- kongresszus határozata. Ez a hatá­rozat kimondja; ,Jfo)tozni kell a bé’ kéért folytatott harcot, a bekemoz. gabnat általános népmozgalommá kell fejlesztenünk, amelyben részt- vész hazánk minden becsületes pol­gára. Fáradhatatlanul le kell lep­lezni az imperialisták hazugságait, akik a „demokrácia" és a „béke" álarcában reakciós támadó háborút folytatnak és készítenek elő. Tuda~ tosítani kell egész dolgozó népünk­ben, hogy a béke védelme elválaszt­hatatlan a termelőmunkában való helytállástól, az állampolgári köte­lességek teljesítésétől, a népi demo­kratikus fegyelemtől. Egész népűn, két nagyobb áldozatkészségre, a ne­hézségek bátor leküzdésére, haza- szeretetre, a békcszerető szabad né­pekkel, az egész világ dolgozó tö­megeivel való szolidaritásra, az em. béri haladás élén járó példamutató Szovjetunió iránti szeretetre és ra­gaszkodásra kell nevelnünk. A’é’ pünket és elsősorban ifjúságunkat él kell töltenie az elszántságnak, hogy hazánkat a támadó imperia­listákkal szemben, ha kell, fegyver, rel a kézben is megvédelmezzük." A Pártkongresszus útmutatása szerint, a kongresszusi határozat szellemében fokozzuk harcunkat a béke védelmében új sikerekért, új győzelmekért! ÉSZAKMAGYMiORSZAG P® liS\J M\kJLlL3XM l ^ms,- naevevülésen _____J Vll. évioiyam - 53 «am 'ra 50 fii ér Misk«>U\ lu5l mrcm» 4, va-ánap

Next

/
Oldalképek
Tartalom