Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-29 / 73. szám

Csütörtök 1951, 5vi március 29. ÉSZAKMAGYARORSZÁG Miért maradnak le tervük teljesítésében az Ózdi Szénbányák Vállalatai Az Ózdi Szénbányák Vállalat üzemei bz ötéves terv első évének termelési tér. vét 104,2 százalékban teljesítette, telje, eítményszázaléka 105 volt. Ezzel szem. ben az ötéves terv második évének első hónapjaiban már visszaesés mutatko­zott a tervteljesitésbeu is emellett ja- -amárban, és februárban a teljesítnjény. ként előírt tonnamennyiségnek csak 75— 85 százalékát termelték ki az üzemek vállalati összesítésben. Mi okozta ezt a visszaesést? Több üzemnél megállapítható, hogy a műszaki középkáderek, sőt maga az •üzemvezető sem ismeri a Párt Központi ^Vezetősége és a Minisztertanács által a szénbányászat fejlesztéséről kiadott nagyjelentőségű határozatot, sőt nem egy olyan is van közöttük, aki el sem olvasta ezt a határozatot. Érthető tehát, hogy nem is tudnak ezzel kapcsolatban felvilágosítást adni a bányászoknak. — Ennek következménye a rossz műszaki irányítás, a munkafegyelem lazasága, az igazolatlan müszakmulasztások nagy száma, az új munkamódszerek bevezeté­sének elhanyagolása, nemtörődömség ia.z önköltségcsökkentés és az anyagtaka- rékossság feladataival szemben. Ha Pár. tünk útmutatását követnék az üzemek ben, nem kellene a bányászoknak kap. kodva dolgozuiok és a hónap végeidé fizikai erejüket megfeszítve harcolniok azért, hogy teljesítsék termelési tervü­ket. Jobb műszaki irányítássá! el lehetne érni az üzemeknél a terv előírásainak maradéktalan teljesítését, sőt túlszűr, nyalását. Hogyan jelentkeznek a hibák az Ózdi Szénbányák Vállalat egyes iize. meinél? Farkaslyuk élüzeni volt, de a műszaki vezetés hiá­nyosságai miatt most már hónapokon át nem tudja tervét teljesíteni. A kellő fejtési sebesség hiánya miatt a nyomási Viszonyok előrehaladnak, ez nagyon megnehezíti a bányászok munkáját. A VII. számú ereszke dőlésmenti haladó frontfejtésnél nem biztosították a: zsompvágatot, emiatt a frontot a víz el­öntötte. Csak a legnagyobb erőfeszítés­sel lehetett itt biztosítani a szénterme, lést. Halász Béla üzemvezetőt terheli a termelés visszaesése miatt a felelősség- Még csak el sem olvasta a Párt Köz­ponti Vezetősége és a Minisztertanács által kiadott határozatot a szénbányá­szat fejlesztéséről. Azt sem tudja, hogy üzemében a frontcsapatok a munkahe­lyen váltanak. A meleg csákány-váltás­ról azt mondja, hogy csak papíron van meg, a gyakorlatban nem valósították ineg, azt azonban elhallgatja, hogy ha­nyagsága miatt milyen műszaki hibái történtek, hogy arra sem vesz fáradsá­got magának, hogy a bányában helyszí. uen megnézze a váltást. Egész napi munkája az irodában töltött tétlenség­ben merül ki. Ha ilyen az üzemvezető, joggal fel­tételezhető, hogy az aknászok sem is­merik Pártunk határozatait. Magóes János vezető revir-aknászt megkérdez­tük, milyen progresszivitás jár a bá­nyászoknak, ha normájukat túlteljesí­tik. Magóes ugyanolyan ' tájékozatlan volt, mint az üzemvezető. A gépüzemben laza a munkafegye­lem. A legsúlyosabb hibák fordultak itt elő, mert az üzemben több jobboldali szoedem garázdálkodik. Nem a több­termelés elősegítését tartják szem előtt, hanem ,,Amerika Hangja“ gaz rágal­mainak szellemében „dolgoznak“. Nem a munka gyors elvégzése a céljuk, ha­nem a túlóra és az vodalielyezett mun­káskáder, IClarjanka Béla művezető le­járatása, Ráca József kovács ezzel a célzattal támadta meg öt a dolgozók előtt. Ez a Bácz József tűiéi malmos sógorait ellátta anyaggal, de persze ma­gáról sem feledkezett meg és igyeke­zett egy házravaló anyagot „könnyen összeszedni“. Az üzem területéről egy gránitot eladott, az üzemvezetőség eh nézte ezt neki. A kiadott szerszámok eltűnnek a mű­helyből. Az új munkáskáder beállításá­val ugyanis megszűnt a „fuserálás“ a gépüzemben, erre a jobboldali szoedemek hazahordtái a szerszámokat a műhely­ből és otthon folytatták a ,,fuserálást“. Jakúb István hegesztőnél a rendőrség egy szekérderékra való anyagot és szer­számot szedett össze. Jellemző munká­jukra és kártevésükre, hogy az 1949- ben kapott szovjet kapaTószalagok ré­szeit a műhely udvarán a sárból kellett előkutatni. Januárban, februárban és március első két hetében 990 igazolatlan mulasz­tás történt Farkaslyukon. Ez kb. 220 vágón szén kiesését jelenti. Hibák van­nak a munkaátvétel körül is, harmadon, kint. más értékkel számolják el ugyán. azon a munkahelyen az átvett munkát, ami érthető nyugtalanságot kelt a bá­nyászok között. A fegyelem meglazulá- sának szomorú bizonysága, hogy Óvári Ferenc és Osztrovszki Ferenc felvigyá­zók berúgott állapotban mentek dolgozni és az üzemvezetőség ezt a Vállalat igaz­gatóságának nem is jelentette. A somsályi bányaüzem dolgozói mutatnak szép példát. Megér, tették Pártunk útmutatását és ez évben is nagy lendülettel teljesítik tervüket. A sztahánovista-mozgalom kifejlesztése és a munkamódszerátadás terén első he­lyen van Somsály a Vállalat üzemei kö­zött. Nagy érdeme van ebben Ribánszki Sándor Kossuth-díjjal kitüntetett vá­járnak. Királdon szépen halad a gépesítés és a gépek se­gítségéve] előirányzatát előreláthatólag túl is teljesíti majd — ha' megjavítják a munkafegyelmet. Ez évben eddig 886 möszakmulasztás történt, ez 146 vagon­nal jelent kevesebb szenet. Mindjárt a második tervév kezdetén, január 2-án a bétái dolgozók közül 175-en ne.m men. tek el a bányába. Hiányosság van a munkafegyelem terén az irodai alkal­mazottaknál is. Pallos Imre bányafel- mérö ezévi munkájáról nem sok kézzel­fogható eredményt tudott felmutatni. Nem törődik a bánya irányvágatainak pontos irányításával, mérősegédekkel vé­gezteti a mérést, december óta hevernek fiókjában jegyzőkönyvek és kiegészitet. len térképek. Putnokon a főtőből és a talpból fakadó nagy­mennyiségű víz, valamint az uszóhomok gátolja a frontfejtés gazdaságosabb művelését. A ciklusos munkamódszert bevezették, a rossz szervezés miatt azon­ban az eredmények nem kielégítők. A munkafegyelem hiányosságait mutatja, hogy ezévben eddig 405-en hiányoztak műszakról, ez 73 vágón szén kiesését okozta. . 11 A Péch Antal táró bányászait a nagy teljesítések elérésében akadályozzák a nyomási viszonyok. A múlt évben is majdnem minden vasár­nap beállítottak egy műszakot, hogy. a nyomás a'att lévő munkahelyekről ki­fejthessék a szenet. Ez évben itt is 206 igazolatlan műszakmulasztás volt, — 53 vagonnal kevesebb szenet adtak népgiz. daságunfcnak, mint amennyit kellett vol­na, mint amennyi módjukban állott volna. A borsodnádasdi bánya került az élre a kongresszusi versenyben az Ózdi Szénbányák üzemei között. Az igazolatlan mulasztók száma itt a leg­alacsonyabb, 0.0 százalék, de még ez is lő vágón szénnel károsítja meg nép­gazdaságunkat. A legnagyobb hiányos­ság az üzemnél, hogy kevés a feltárt szénmező. A kutatás tovább folyik. — Tompos, Kántor és Nagy aknászok fe­lületesen, hanyag módon, az utasitások- r.ek nem megfelelően vették át a mun­kát, A vállalathoz tartozó üzemek bányá­szai értékes felajánlásokat tettek április 4 és május 1 méltó megünneplésére, hogy közelgő nagy ünnepeink tiszteleté­re fokozzák eredményeikét, teljesítsék a rájuk váró szép feladatokat. Már a múlt hét közepéig több, mint 800 ezer forint értékben 9257 tonnával több szén kitermelésére tettek felajánlást. A putnoki bányában Zombori Lajos, Krisztián János, Kassai József bányá­szok vállalták, hogy március 15-től áp­rilis 4-ig előirányzatukon felül naponta 9 mázsával, április 5-től május 1-ig na­pi 12 mázsává] túlteljesítik előirányza­tukat. Borsodnádasdon ifj. Német Sán. dór és Érsek Lajos május 1-ig naponta 15—15 mázsával akarják túlteljesíteni előirányzatukat. Péch Antal táron Fükő íltéves tervkölcsönkötvények másetiik iivereiiséüvsorsoiáss a Zeneművészeti Főiskolán: * március 29-én ünnepélyes megnyitó, március 30-án szabad belépés délután 4 órától, március 31-én szabad belépés délután 4 órától, április i-én szabad belépés délelőtt 10 órától Lajos és Fehér Imre bányászok vállat tát, hogy 13—13 mázsával növelik tel jesitményüket május 1-ig. Rusznyák József 5 tagú brigádja megfogadta: május 1-ig naponta 0.5 mázsával többet termelnek. Kossut Géza sztahanovista vájár március 10-től április 4-ig elő­irányzatán felül nap&ita igen értékes többtermelést ajánlott fel. Az iijúmunkások is derekasan bekapcsolódtak a felaján­lási mozgalomba. Benes Kálmán kiráhli DT~' brigádjának vállalása mellett ki kell emelni Danyi Gusztáv 10 tagból álló somsályi ifi-brigádját, a brigád tagjai Ígéretet tettek, hogy május 1 ;g naponta 14 mázsával termelnek többet. Péch Antal táron Halász Béla 6 tagú brigádjának tagjai május 1-ig naponta fejenkint G.5 mázsás többtennelést akar­nak elérni. Az egyéni felelősség következetes ér. vényesítésével, a műszaki vezetés hiá­nyosságainak kiküszöbölésével, az új munkamódszerek fokozottabb alkalma zá. savai, a munkafegyelem megszilárdítá­sával, — elsősorban és főként pedig a népnevelő munka nagyarányú megjaví­tásával el kell érni :— és el is lehet érni —, hogy az Ózdi Szénbányák Vál­lalat üzemei teljesítsék, sőt túl is tel­jesítsék ezévi tervüket és értékes ered­ményekkel járuljanak hozzá rohamosan fejlődő iparunk egyre növekvő szén­szükségletének biztosításához — a béke védelméhez. Ma kezdődik a Tervköicsön nyereménykötvények második sorsolása A múlt év szeptemberében tartották meg az ötéves Tervköicsön nyeremény­kötvényeinek első sorsolását. Az első sorsolás alkalmával Miskolcon és a megyében igen sok szerencsés nyertes volt. , Helyileg a legnagyobb nyeremény — 25 ezer forint,— Szála László gép­lakatosnak, a Magyar Acéldrótkötél, gyár dolgozójának jutott, Mosánszki Judit tanítónő, és Weisz Ignácz vil­lanyszerelő 6250—6250 forintot, B. Kiss István és Morvái Sándor a Diós­győri Kohászati Üzemek dolgozói, Bi­hari László MÁV műhelyi dolgozó, rlr. Márkus István .szsndiői körorvos, Ku. hasi Ákos tanító 5000—5000 forintot, Kresovszki Jenő MÁV fűtőházi dol­gozó, Tokár Ferenc a Hol1 óházi Kerá­miagyár égetőmunkása, Frank Jenő művezető, id. Lukács István nyéklád- házi dolgozó paraszt, Szitás László szászfái dolgozó paraszt Tengeri Fái középparaszt, Béna Ervinné tanítónő, Juhász András, Magyar György, Festő Jánosné és Biringer Gyula 2500—2500 forintot, Misky Szilárd intéző és Tö. rök Dezső mezőcsáti gépész 1250— 1250 forintot nyert. A kisebb összegű nyeremények száma nagyon sok volt, a sorsolást követő napokban az Or­szágos Takarékpénztár miskolci fiók­ja, valamint a megbízott postahivata­lok pénztárai előtt hosszú sorban áll­tak a boldog nyertesok, hogy a sorso­lásnál kihúzott kötvényeikre felve. gyék a nyereményösszeget. Ma, március 29-én megkezdődik az ötéves Tervköicsön nyereménykötvé­nyeinek második sorsolása. A sorso­lás április 1-ig tart. Ez alkalommal egy 100.000 forintos főnyeremény, ti­zenkét 50.000 forintos, huszonöt 25.000 forintos, hatvannégy 30.000 forintos, százkilencven 5000 forintos, négyezer. háromszáz 1000 forintos, kilencezeröt­száz 500- förintos ős 62.724 darab 300 forintos nyeremény kerül kisorsolásra. Az előre megállapított sorsolási terv pontos megtartása, az újabb kötvény- húzás ismét hatalmas csapást mér el­lenségeinkre. Emlékszünk még rá, hogy a Tervköicsön kibocsájtásakor az ellenség azt az aljas híresztelést terjesztette, hogy „ne jegyezzenek, mert úgy sem látják vissza a pénzt.“ Már az első sorsolás megcáfolta, szét­zúzta az ellenség aljas híreszteléseit. Amikor népi demokráciánk kölcsönért fordul a dolgozókhoz, a dolgozók híz. tosak lehettek és lehetnek abban, hogy a kölcsönadott pénzt nemcsak szeméiyszerint kapják maradéktalanul vissza, sőt közülük igen sokan még nagy nyereményekkel is megtetézve, hanem visszakapják bőséges kamatok­kal együtt azokban a nagy alkotások­ban, amelyeket a Terv végrehajtásá­val létrehozunk. Nagy Párisink útinu. tatását követve népi államunk a leg­tervszerűbben gazdálkodik a nép va­gyonival és a dolgozók áldozatkész­ségét a közösség érdekeit szolgáló nagy célok megvalósítására veszi igénybe. A kölcsönből új gyárak, la. kóházak épültek, utak nyílnak, kul­túrintézmények létesülnek, erősödik szeretett Néphadseregünk, alkotó bé­kénk védelmezője. , A Tervköicsön ma kezdődő második sorsolása ismét megmutatja, hogy ál­lamunk beváltja ígéretét. Mindnyájan nagy várakozással tekintünk a máso. dik nyereménysorsolás elé. Reméljük; hogy megyénkből ismét sok kötvény, tulajdonos jut ismét nyereményhez. Kovács Mihály Országos Takarékpénztár miskolci fiókja. Leleplezték Erdőbényén a tanácsba befurakodott ellenség és a kislakok elvetemült, kártevő bűnszövetkezetét A kulák, a dolgozó népnek, a bé­kének ez a mindenre elszánt ellen­sége különös dühvei támad a ter­melőszövetkezeti mozgalom ellen. Meg akarja akadályozni új csoportok . alakí­tását, gyengíteni akarja a meglévő cso­portokat, mert tudja, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom győzelme, a szo­cialista mezőgazdaság megteremtése vé­get vet kizsákmányoló tevékenységének. A kulák aljasságára jellemző, aim Erdőbényén történt. Ez év elején, ami­kor. a Pártkongresszusra való felkészü­lés jegyében megyénkben is nagy len­dülettel fejlődött, izmosodott a terme­lőszövetkezeti mozgalom, tennclőcsoport alakítására kezdtek szervezkedni az er- öőbényei dolgozó kis- és küzépparasz- tok is. Egy napon azután megdöbbentő hír terjedt el a faluban, még pedig a«, hogy a községi tanácsnál a kuláklistán szerepelnek azok, akik a legjobb felvi­lágosító munkát végzik a termelöcsoport megalakítása érdekében. Dolgozó kis- és közép­parasztok a kuláklistán Hogyan történhetett ez? Egy évvel ezelőtt Erdőbényén még azt mondogat­ták, hogy „itt egy fia kulák sincs“. — Amikor azután a termelöcsoport meg­alakításáról volt szó, már .voltak nevek a kuláklistán. Eg kik voltak ezek a „kulákok“? Olyan dolgozó parasztok, akik köztiszteletben álltak, földterüle­tük sem haladta meg a 25 holdat, de egyébként sem zsákmányoltak ki soha senkit, sőt ellenkezőleg: — ők voltak a kulákok kizsákmányoltjai.. Ott szerepelt a kuláklistán Turján Ig­nác, akinek 17 hold földje van és a csoport alakításénak elindítója volt. Márton József 13 holdas' dolgozó pa­raszt másodiknak írta alá a belépési nyilatkozatot — az ö neve is a listán volt. Veréb Lajos 16 holdon’ gazdálko­dik, 9 gyermekével olyan parlagföldet tett termékennyé, amely azelőtt senki, nek sem kellett. Felszántatta, a gépállo­más traktorával és szorgalmas munkával nagyobb termést aratott rajta, mint so­kan mások. Beadási kötelezettségének példamutatóan 322 százalékban tett ele­get. Öt is „kuláknak“ minősítették. Gyűltek a megdöbbentő fények és ki­bontakozott, hogy elvetemült, gonoszte­vő bűnszövetkezet keze van az aljas mesterkedésben. Hargitai Sándor Bíró Dánielnek, a tanács titkárának, a volt horthysta jegyzőnek földjét bérelte. Bíró Dániel mint cselédet használta ki ezt a dolgozó parasztot, nem tetszett tehát a horthysta urnák, amikor Hargitai Sán. dór az elsők között csatlakozott az ala­kulóban lévő termelöcsoporthoz. Hogy megakadályozza a kihasználható, kizsák. Hiányolható dolgozó paraszt boldogulá­sát, rávezette nevét a kuláklistára. Még egy teljesen nincstelen gazda­sági cseléd, Keresztesi János neve is ott szerepelt a listán. Tímár Lajos 150 holdas kulák szolgálatában állott és áll ma is Keresztesi János. Milyen agya­fúrt gaz szándékkal teremtettek „ala­pot“ arra, hogy ezt a. nincstelen dol­gozó parasztot „kuláknak“ tüntes­sék fel? A horthysta jegyző és a 15 holdas kulák ciniborasága Tímár Lajos 150 holdas kulák kül­földre szökött bátyjának vagyonából 97 holdat Keresztesi Jánosnak Ígért, de a szökevény által ravaszul megfogalim. zott „okirat“ úgy szólt, hogy Keresztesi csupán a birtok kezelője, mindem jöve­delmet köteles a tulajdonos részére tar­talékolni. Ismerték jól ezt az „okiratot*^ Bíró Dániel ée a kulákok többi szekér­tolói mégis úgy döntöttek, hogy a tény­leges gazdálkodónak, kuláknak nem Ti­márt, hanem Keresztesi Jánost kell te­kinteni. Tímár Lajos kavarta a nagy paklit a faluban. Amugyis jól megértette egy­mást a kulák és a volt horhysta jegyző, de Tímárnak még az a kártya is a ke­zében volt, hogy Biró Dániel a felsza­badulás előtt „rongyos gárda“ parancs­nok volt. így azután Bíró Dániel ta­nácstitkár Tímár Lajos 150 holdas ku. kik barátját a középparasztok közé so­rolta. A bitang kulák minden kedvez, ményt megkapott, amit kormányzatunk a dolgozó parasztoknak juttatott. 12 ezer forintos beruházási kölcsönt is ka­pott. Egyetlen fillér mezőgazdaságfej­lesztési járulékot sem fizetett. A ta­nácsban működő Eperjesi István pénz­ügyi előadónak köszönheti, hogy két éven keresztül elengedték az adóját, s abból sem lett semmi baja, hogy több, mint hatezer forint adótartozása van. Sem foglalás, sem végrehajtás nem tör­tént nála, ugyanakkor Eperjesi István anná] többször zaklatta a dolgozó kis- és középparasztokat. A beruházási köl­csönt is csak most, a leleplezés után fi­zette vissza Timár. Könnyen tehette, mert bőséges jövedelemforrása van sző­lőjéből, gyümölcsöséből, emellett sok mun. kast foglalkoztat kőbányájában Is. Nem Timár Lajos volt az egyedüli, akit bűnösen kihagytak a kulákok lis­tájáról. Nem szelepeit ott Izsák Sím- domé 52 holdas, Barabás József 37 holdas, dr. Asztalos Kálmán 39 holdas, dr. Fürst Sándomé 39 holdas, Szűcs Sarolta 33 holdas, Bakos Zoltán 28 hol­das, Gál Szabó Pál 32 holdas, Balázs István 36 holdas kulák neve sem. Ami. kor a község dolgozó parasztjai felhá­borodva szővátették az aljas mesterke. dóst, Bíró Dániel tanácstitkár azzal magyarázkodott, hogy „ők Budapesten szerepelnek a nyilvántartásban, mert ott laknak“. A Párt ébersége leleplezte a kártevő bandát A Járási Pártbizottság megindította a vizsgálatot és a vizsgálat lerántotta a leplet a gonosztevő bűnszövetkezet bűncselekményeiről, sorozatos hamisítá­sairól. A leleplezés után nyomban megala­kult. a termelőcsoport. Turján Ignác volt az első belépő. Begyűjtési kötele­zettségének kétszeresen tett eleget, első volt a Békekölcsön jegyzésében is, szor­galmas munkájáért díszoklevéllel tün­tette ki kormányzatunk. Bíró Dániel bi­tang kártevésére az is jellemző, hogy a kitüntető okiratot meghamisította ás Turján Ignác helyett önhatalmúlag más. nak adta. Turján Ignác szép eredmé. nyeit, öntudatos, buzgó munkakedvét azonban nem vehette el. Ez a derék dol­gozó paraszt most a termelőcsoportban fogja gyümoícsöztetui képességeit. Be­lépett már a csoportba Veréb Lajos, Marton József és Hargitai Sándor is, aki már eddig 12 új tagot vitt magával a csoportba. Megszületett a harcban az erős pártszervezet is, amely biztosítéka annak, hogy éberen felfigyelnek és le. csapnak ezután az osztályellenség min­den elvetemült kísérletezésére. Az erdöbényei eset tanulságai Az erdőbénvei bűnszövetkezet tagjait leleplezte a Párt ébersége. Feltétlenül szükséges, hogy ezt a győzelmet teljes­sé tegyék. Súlyos hiba, hogy Tímár La. jós még ma is szabadon sétál az utcán és bejár a tanácsházba, ahol Biró Dá­niel és Eperjesi István is a helyén van még. A gyalázatos kártevőknek el kelt venniük méltó büntetésüket! Az erdőbé- nyei eset pedig szolgáljon tanulságul: megyénk minden községében a pártszer. vezet, a dolgozó parasztság számára, hogy egy pillanatra se szűnjenek meg harcolni a mindenre elszánt ellenséggel, a kulákokkal szemben. Kiosztották a jutalmakat a legjobb kongresszusi versenyzőknek a Borsodnádasdi Lemezgyárban A borsodnádasdi Munkásotthon nagytermében a kongresszusi verseny legjobbjainak kiosztották a jutalma­kat. „A legjobb kongresszusi üzem“ a hengermű II. csapata lett. „A legjobb .kongresszusi brigád“ címet Kormos József nyirö hengerész brigádja kap­ta, „A legjobb kongresszusi egyéni versenyző“ Sallai Ferenc kovács Jett’, Ezután kiosztották a pénzjutalma­kat. Urtán Imre hengerész 300, Sulyok Vencel hengerész 200, Kormos Lajoj brigádja 1200, Vizdák Béla brigádja 1050 forintos jutalomban részesült, Lupták Ist’ván párttitkár elvtárs át. adta a Pártbizottság kongresszusi zászlaját a hengermű II. csapatá­nak. ubama Ml re. 29-től ápr. 4-is Sztálin-díjjal kitüntetett hatalmas, kétrészes magyarul beszélő szovjet filmalkotás 4 nagy hasa fi I. rész Előadások: Hétköznap fél 6 és fél 8 vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és fél 8 órakor KOSSUTH Né: Márc. 29-181 ry napig ápr. l.if Egy életen át Előadások: Hétköznap 6. 8, vasár- é? ünnepnap 4, fi és 8 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom