Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-28 / 72. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Sssräs, J9B1. 6ví märctue hó 28. „Önhidatos szabadságharcosokhoz méltóan vesszük ki részünket a béke megvédéséért folyó harcból" Gyárak, bányái építőipari vállala­tok, állami gazdaságok, tszcs-k, gép­állomások, falvak szabadságharcos alapszervezeteinek 180 küldötte gyűlt' bsázo vasárnap Miskolcon a Szabad­ságharcos Szövetség szervezetének nagytermében, hogy megtárgyalják eddig végzett 'munkájuk eredményeit, hiányosságait, s megválasszák kiil. dött'eiket a Szabadságharcos Szövet­ség II. Országos Kongresszusára. A Szabadságharcos Szövetség megyei konferenciáján résztvottek a Megyei Pártbizottság, a Nagymiskolci Pártbi­zottság képviselői, a honvédség, a rendőrség, a megyei és városi tanács küldöttei. A megnyitó után Kádár Albert, a Szabadságharcos Szövetség megyei titkára tartotta meg beszámolóját. Is. mertetto azokat az eredményeket, amelyeket a Szövetség különösen a politikai és szakmai kiképzés terén elért. Elismeréssel emlékezett meg a szabadságharcos bajtársaknak a ter­melő munka frontján kivívott szép sikereiről. Megállapította: * megyénkben nagy mértékben fel­lendült a Szabadságharcos Szövet. ség alapszervezeteinek munkája, számos helyen kérték a dolgozók új alapszervezet alakítását. Az eredmények felsorolása után fel­tárta a munkában még jelentkező hiá­nyosságokat. Fontos feladatul jelölte meg, hogy az eddiginél sokkal szélesebb mér­tékben kell bevonni a nőket és a pártonklvi'dieket a Szövetség mun­kájába. A titkári beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Lcniczki Já. nos, a Szabadságharcos Szövetség óz. di szervezetének küldötte elmondotta, hogy motoros, rádiós, ejtőernyős kö­röket szerveztek, a kiképzésben részt, vevők nagy többsége az ifjúság so­raiból kerül ki. Bejelentette, hogy a Szövetség II. Kongresszusának tiszteletére szervezetüket 200 új taggal erősítik tovább. Koroknál József, a diósgyőrvasgyá- ri tanulómühely iparos tanulója arról szólt, hogy már két szabadságharcos brigádot szerveztek a műhelyben. Kérte, hogy látogatásokkal, útmutatá­sokkal segítsék elő munkájuk további megjavítását. Monostori Anna, a Diósgyőri Kohászati Üzemekben mű­ködő szabadságharcos szervezet tagja elmondta, hogy szakköreiket átképzés falusi fia­talok bevonásával alakították meg. Molnár István, a baktai gépállomás dolgozója beszámolt arról, hogyan erő­södött egyre jobban szervezetük a reakció ellen folytatott éber harcban. Alapszervezetüknek ma már 60 dolgozó parasztfiatal tagja van. A felszólalások ufán a megyei kon­ferencia résztvevői megválasztották küldötteiket az Országos Kongresszus, ra. Megyénk szabadságharcosait SO küldött képviseli majd az országos tanácskozáson, közöttük 6 nő. Az országos kongresszusra me-gvá. lasztott küldöttek között van Szabol, esi Ilona, a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár dolgozója, aki a Pártkongresszus méltó megünneplésére indult munka­versenyben elért eredményéivel tize. mének kiváló munkása lett. Megyénk szabadságharcosait képviseli a kon. gresszuson Korunpát István, a szik. szói „Vörös Csillag’“ termelő.-zövet. kezeti csoport' tagja, aki szintén ki­magasló eredményekkel tűnik ki a terme’ü munkában. Baráz Béla bá­nyász ifjúmunkás a Szabadságharcos Szövetség a'ap'izervezotében végzett tevékeny működése mellett fermelési tervét 120 százalékra teljesíti, ezzel érdemelte ki, hogy bajtársai bizalmá­ból résztvosz a budapesti tanácskozá­son. A megyei konferencia résztvevői egyhangú lelkesedéssel elhatároz­ták, hogy táviratot küldenek né­pünk szeretett vezérének. Rákosi Mátyás elvtársnak. A táviratban megfogadták: öntudatos szabadságharcosokhoz méltóan veszik ki részüket, a béke megvédéséért fo. lyó harcból. Harminckét kultúrcsoport nemes vetélkedése a városi, üzemi kultúrverseny miskolci körzeti bemutatóin Vidám énekszóval — a népi iánccso- portok színpompás népi öltözékben, az énekkarok egyenruhában —* gyülekeztek a szereplők Miskolcon a városi, üzemi kultúrverseny körzeti bemutatóira. A legnagyobb érdeklődés a színházi bemu­tató félé fordult, mert a rendezés ide összpontosította azokat a kultúrcsoporio. lat, amelyek a teljesítmény versenyben </, legjobb eredményeket érték cl. A színházat megtöltő közönség nagy tetszéssel fogadta a MÁV központi iúnccsoportjárnak szereplését: színes né­pi viseletben tartalmas, változatos, jó kidolgozású tánc számol' a t mutattak be. Színjátszó csoportjuk fellépése már ke. résbbé volt sikeres. Kissé vontatott és élettelen előadásuk elsősorban annak kö­vetkezménye,, hogy hiányos volt a sze­replők szövegtudása. A Ruházati klóit tánc- /s~ aztujátszó csoportja, énektriója és kis zenekara v. közönség sok tapsát érdemelte ki. — Táncsz&maik közül kiemelkedett ukrán régi táncuk. Színjátszóik is alapos fel­készültséggel adták elő a egyi mese“ című egyfelvonásost. Szép díszletüket is maguk készítetlek. , A sikerben osztozott oz MKOSz váró. isi csoportja is. Az MKOSz színjátszói­tól többször is látott, a „Viharos alko. nyat“.ból vett részlet ezúttal sem tő. vesztette hatását. Az MKOSz énekkara a ,,Dicsőség most a ‘munka“ című szer­zeményt adta elő zenekari kísérettel, megérdemelten jutott a városi döntőbe. A MÁV Járómii javító férfikarának nagysikerű szereplése után „Kyirfácska“ témacsoportjuk mutatott le tartalmas, jól kidolgozott táncszámot, festői jetme. zekben, A SzOT kultúrtermében az MSzT központi színjátszó csoportja a „Talál, kozó“ című szovjet egyfekonásos elő. adásával tilt bizonyságot munkájánál: komoly értékű javulásáról. A TÜZET kultúr gárdája táncszámokkal és <t Srou Jet bányászol: életéröl szóló egyfelvond- sós előadásával szerepelt a körzeti be. •mutatón, A Kl SO Zz színjátszói is szép sikert arattak. As-MSsT kultúrtermében rendezett körzeti bemutatóra szervezési hibák kö. vetkeztélen kevés érdeklődő gyűlt össze Jtt a Községi Kenyérgyár lánccsoportja eredeti alföldi magyar táncaival igen értékes teljesítményt nyújtott, A A cm-, cci Vauk hull árcsoportja jól választotta meg az előadott színdarabot, a szálját, szók ssereptudása azonban hiányos volt. A Honvédség Házában az Orvos Egészségügyi Szakszervezet felkészült, sign emelkedett ki. Itt szerepelt még a Műszaki Kisgép Vállalat és a Cipönagy. kereskedelmi Vállalat kuUúi csoportja, A A miskolci körzeti bemutatókon 1— Diósgyörrasgyá.rat leszámítva — 32 kultúrcsoport jelent meg, ezek közül 20 színjátszó csoport, 2ö túaccsopurt és lő énekkar. (Több kultúrcsoport ugyanis imind a három művészeti ágból adott műsort.) Több benevezett miskolci huh iűrcsoport nem vett részt a versenyen, például az építőipari kultúrcsoportok, a Nehézipari Műszaki Egyetem, a Gyógy, áruértékesítő Vállalat, az SzTK borsod- megyei alközpontja, a Kavicatemelő Vállaltit, a Keletborsodi Népbolt, a Gö. römbölyi Téglagyár, a Textiluagykeres. hedelmi Vállalat, az Esze Tamás DISz, a Papírgyár kuitúrcsoportjai, A körzeti bemutatón résztvett legtöbb csoport példamutató lelkesedéssel gon. dósán felkészült a szereplésre. Akadtak azonban olyan csoportok is, amelyek nem értették meg a verseny jelentősé­gét, ennek következménye, hogy hiá­nyos szereptudással, kellőképen ki nem dolgozott műsorral léptek fel. A miskolci körzeti bemutató lebonyo­lításánál több szervezési hiba is mutat­kozott. Helytelen volt, hogy Nagymis- kohi területén 12 helyen akarták a ver. senyt rendezni. Négy kultúrteremben a körzeti bemutatót meg sem tartották. -V Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének helyiségében is csak egy kultúrcsoport jelent meg. A túlsá­gos széttagoló;} miatt az egyes kultúr, csoportok egymáshoz viszonyított értéke­lése komoly nehézségekbe ütközött. A bíráló- bizoUsiigck összéúliii ólánál is voltak hiányosságok. A színházban megtartott körzeti bemutatón hiba volt, hogy a bizottság kizárólag csak az eredmények közlésére szorítkozott, a ver­senyben lemaradt csoportok számára azonban nem mutatott, irányt munkájuk megjavítására. Ez helytelen, hiszen a kultúrverseny azt a eélt is szolgálja, hogy a csoportok felismerjék hiányos­ságaikat és törekedjenek azok kiküszö­bölésére. A Miskolci Városi Tanács oktatási és népművelési osztályának az április 1-én pótlólag megrendezendő körzeti bemu­tatók előkészítésénél figyelembe kell vennie a vasárnapi körzeti bemutatók tanulságait. Biztosítani kell egyrészt azt, hogy a benevezett csoportok meg is je­lenjenek a bemutatón, továbbá, liogv a bemutatóknak még népesebb közönsé­gük legyen. Különös figyelmet kell for­dítani a bíráló bizottságok összeállítá­sára, hogy a csoportok ne ^Ítélethirde­tést" kapjanak indokolás nélkül, — hanem megfelelő útmutatást 13 arra, hogyan jairifeák tr hibájukat, hogyan fejlődjenek helyes irányban. A körzeti bemutatók további ismer­tetésére visszatérünk. A Tervkölcsöü nyereménykötvények második sorsolása Bármerre járunk az országban, megyénk falvaiban, városaiban, mindenütt láthatjuk ötéves tervünk gyönyörű ajándékait. Ezeket az al­kotásokat a clolgozők miudeniiít örömmel szemlélik, mert tudják, hogy ezekben benne van az ő mun­kájuk is. Es tudják, hogy ezekben a hatalmas alkotásokban benne van az ő pénzük, az ő forintjuk is, ame­lyet a Tervkölcsöü jegyzésénél befi­zettek és ezzel is hozzájárultak még szebb, boldogabb jövőnk biztosítá­sához. A hatalmas gyárak, a Dunai Vas­mű, az Inotai Erőmű, Kazincbarcika, az új gépállomások, utak, hidak, kultúrotthonok, bérházak és családi házak mutatják, hogy minden dolgo­zó sokszorosan, kamatostul vissza­kapja a Terv ajándékaiban a Terv megvalósításához kölcsönadott pén. zét. De nemcsak Így, ezen az utón kapjuk vissza az államunknak adott kölcsönt, hanem közvetlenül is, még pedig igen sokan alaposan megte. tézve nagy nyereménnyel. így tör. tant ez az elmúlt év szeptemberé, ben, amikor először sorsolták ki a Tervkölcsön nyereménykötvényeket. Megyénkben a nyertesek számára összesen több mint 200 ezer forin. tot fizettek ki akkor. Szála Ihász! ó a Miskolci Drótgyár dolgozója 25 ezer forintot nyert, igen sokan má­sok 5000, 1000, vagy többszáz fo. rintot.. Persze, voltak olyanok is, akik az első sorsolásnál nem nyer. tek, de azok is bízhattak abban, hogy az elkövetkezendő húzásokon még rájuk mosolyoghat, a szerencse. Es most megkezdődik a Terv. kölcsön nyereménykötvények máso­dik sorsolása. Ez a második sorso lás is aláhúzza, kristálytisztán meg mutatja. — mint. életünk minden eseménye —, hogy a Párt szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Most még több nyeremény, még na. nyobb összértékben kerül kisorso. lásra. mint amennyi az első sorso­lásnál volt. Érthető tehát az a mélységes hála és szeretet, amelyet dolgozó népünk ez alkalomból ismét kinyilvánít nagy Pártunk, Rákosi elvtárs iránt és az a nagy érdeklődés, amellyel a kötvények második sorsolását várja. A sorsolás március 29-én kezdődik a Budapesti Zeneakadémián. Ezen a napon három 50.000 forintos nagy- nyereményt, 30 vegyesnyereraényí, azaz 25.000, 10.000 és 50QO forintos nyereményeket, ezerötszáz 1000 fo. riutos, kétezerötszáz 500 forintos, tizenötezer 300 forintos nyereményt húznak ki. Március 30-án húzzák ki számsze. ríileg a legtöbb nyereményt, 29.538-at. Ezen a napon három 50.000 forintos nagynyereményt, 35 vcgyesnyereméuyt, ezerötszáz 1000 forintos, háromezer 500 forintos és huszonötezer 300 forintos nyere. ményt. Március 31-én az előző naphoz hasonlóan három 50.000 forintos és 35 vegyesnyereményt sorsolnak ki. Ezen felül ezerháromszáz 1000 fo. riníos, négyezer 500 forintos és 22.700 darab 300 forintos nyere. ményt sorsolnak ki. Ezen a napon húzzák ki a töredékeket is. Április 1-én vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a húzás két 50.000 forintos nagy nyeremény sorsolási, val, Ezután kihúznak 79 darab 2C.000, 10.000 és 5000 forintos nye reményt, majd szünet következik. Szünet után, előreláthatólag 11 óra. kor történik a 100.000 forintos fő­nyeremény kihúzása, majd száz ve. gyesnyereményt, végül egy 89-000 forintos nagynyereményt sorsolnak ki. Ez évheu egyébkén? még két hú­zás lesz. Szeptemberben tartják meg j tervkölcsönkötvények harmadik húzását, amikor azonban már nem­csak nyereménysorsolás lesz, hanem kihúzzák a kötvények névértékét is. Körülbelül 250.000 számot húznak ki ekkor uévértékkel. A harmadik húzás decemberben lesz, amikor a békekö csönkötvények első kúzá í tartják meg. A terménybegy iijtés i rendeletről A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak pár napja megjelent rendelő, te szabályozza az állami begyűjtés rend­jét az 1951—52-es gazdasági évre. Mi­ben különbözik az új rendelet az eddigi, a beszolgáltatásra vonatkozó re-'’»letek­től, elsősorban a tavalyitól t Mindenekelőtt abban, hogy mar a *azdasá.gi év elején egységes intézik® dóst hoz a" begyűjtés egész rendszerérő, világosan áttekinthetően megszabja a termelők kötelezettségeit, a hazánk irán­ti kötelességteljesítésben legjobban ki­váltak jutalmazását. Különbözik a ta­valyi rendelkezésektől abban is, hogy kiterjeszti a beadási kötelezettséget több terményre és állati termékre, közte élőállatra is. A beadás mennyisége is megváltozik. Több terménnyel keli erő. sitériünkén épgazdaságunki.t, ami azon­ban nem több, ha a megnövekedett lohe, tőségeket is számba vesszük. Jó termés, kilátásaink, mezőgazdaságunk gépesíté­sének szélesedése, a jobb agrotechnikai módszerek elsajátítása biztosítják, hogy a begyűjtés felemelt tervét mezőgazda­ságunk könnyűszerrel teljesíthesse. Különbözik végül ez n nagyjelentő, ségű rendelet a megelőzőktől abban is, hogy mint törvény jelent meg. Nép. köztársaságunk kormánya, Pártunk ez­zel is hangsúlyozni kívánta, milyen nagy a fontossága dolgozd parasztsá­gunk becsületes, jő munkájának. Hatal­mas országépitö terveinkkel kapcsolat­ban minden tevékenységünket törvény szabályozza. Törvény maga az ötéves terv is — ami a falu számára azt je­lenti: törvény a 28.000 traktor, az új gyárakban épülő kombájnok hada, tor. vény, hogy ezer és tízezer dolgozó pu- rasztfiatal emelkedik a tudomány, a képzettség régente soha cl nem érhető csúcsaira. A törvény megvalósulását ■ azonban biztosítani keli — és nemcsak a város, az ipar oldaláról, hanem a falu oldaláról Hl Éppen ezt szolgálja az új rendelet — tehát amikor egész, népgaz­daságunk erősítését, alátámasztását tűzi ki célul, dolgozó parasztságunk jövőjé­nek biztosításában is nagy lépést, új üörehaladást jelent. l"h e nemcsak ez teszi szükségessé a. begyűjtési terv felemelését, Aki látó szemmel nézi az ország helyzetét, az előtt nem kétséges: olyan napokban élünk, amikor fokozódnak szabad ha. zank, népünk iránti kötelességeink. Az az ellenség, amely Koreában dolgozó parasztok kis otthonait gyújtogatja, cl- lenünk is gálád terveket forral. Mi lát. juh ezt és tudjuk: csak az erős nézhet bátran szembe minden támadóval. — Ezért erősítjük hazánkat —• és gyorsab. ban valósítjuk meg nagy terveinket. — Gyáraink nőnek. Velük nő g, gépeket, iparcikkeket, ruházatunkat gyártó mun­kásosztályunk szánra. Gyarapodik mun­kásosztályunk » faluról felkerülő fiata. lók ezreivel, dolgozó parasztjaink gyer­mekeivel is. Mindez fokozott kötelezettséget ró a falura. Amint munkásosztályunk a sok. százfokos hőséget árasztó kohók, az esz­tergapadok mellett, az építkezések áll. ványain harcol a többtermelésért, ugyanúgy dolgozó parasztságunknak győztesen toll megvívnia a gabona, és takarmány termelés, az állattenyésztés csatáit, Hogy ezt a kötelességet hogyan készül teljesíteni a falu dolgozó népe, arra példa az ezer közül Nagy István, makói dolgozó paraszt. így vélekedik erről a kérdésről: .jUinekiink szemünk, száid: elállt, amikor Rákosi elviárs, Gerö elxtárs beszédében meghallottuk, milyen sokat adott az ipar a~ ország, vak. Mindenki láthatja: a terv nagy eredményeit eddig főképpen a munkások teremtették meg. Hajtunk a sor, hogy melléjük zárkózzunk. Kon elég csak örülni annak, hogy 11 milUárdot kap ß fala a felemelt ötéves tervben. Csak ak­kor várhatjuk el ezt joggal, ha mi is adunk — vagyis nemcsak termelünk S0 százalékkal többet, de a» országnak •s juttatjuk!“ \ hazáját szerető, népéhez hu, ön. ** tudatos dolgozó paraszt hangja ez. Bizonyítja, hogy a „tiéd az ország, ,-7« - ét—tapizz 2-1 . ­jobban élő valóság falusi dolgozóink között is. Mutatja ez azt is, hogy az új rendelet a többtermelésért folytatott ne. mes versengés egyik döntő mozgató ere. jo lesz. Es mivel világosan és félreért, hetetlenül a terület alapján határozza meg a begyűjtés mértékét, azzal is jobb munkára serkenti a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a többtermelés — több, szabadon értékesíthető, szabad' piacon eladható terményt jelent. Ugyanakkor n. rendelet jó végrehajtása azt jelenti, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségé növényi termény és állati terűiéi kerül a nép államának kezébe, s így az biz­tosíthatja népgazdaságunk egészséges fejlődését, megakadályozhatja a speku. láciot. A rendeletet nem véletlenül közölte kormányunk már most a dolgozó néppel. Hadd lássa az ország kenyerét, iparcik­keink nyersanyagát termelő, dolgozó pa­rasztság, mi a®, amit termelnie kell, mi az, amit elvár tőle népe, hazája. így biztosíthatjuk azt, hogy mindenki már most úgy szervezze meg tavaszi munka, ját, úgy készítsen tervet növényterme, lésben, állattenyésztésben, hogy a maga öt, vagy tíz holdra szóló terve egyúttal az egész hazát, s vele a béke hatalmas táborát is erősítse. M egnövekedett feladatukat ad — megsokszorozott felelősségérzetet kíván az ország. Mindebben azonban a dolgozó nép egésze és benne a dolgozó paraszt iránti gondoskodás nyilvánul meg. Kiterjed ez a gondoskodás a dol­gozó parasztok családi ünnepeire, a C-őrlési kedvezmény és más előnyök biz. tosítására. A rendelet igazságos mérték­kel lényegesen magasabb kötelezettsé­get ró a kulák.ságra, ugyanakkor az ér­tékes jutalmak egész sorával tünteti ki a kötelességteljesítésben példamutató dolgozó parasztokat. Elég ezek közül csak a versenyben győztes városoknak és községeknek a rendeletben jutalom­ként biztosított nagyobb mértékű ipnr- cikkellátására gondolni hogy lássuk milyen nagy ez a gondoskodás. Nagy kedvezményeket biztosit a szőrit kőzett termelés útjára lépett dolgozó parasz­toknak az új rendelet — méltányos íiió. dón támogatva ezzel azokat, ürik a fúr. sasgazdálkodás út útján harcolnak a ma­gasabb terméshozamért. Az a tény* pe­dig, hogy a rendelet mir most egos;: évre megszabja az árakat, uiii Jenkinek mutatja a különbséget a mai biztonsá. gos élet.— és az „úri világ“, a. Horthy. Bothlen-korszak szomorú <vei között, amikor az értékesítést a „Vdétta“ ol­dotta meg és nemhogy az ősz, de még a holnap sem volt bizonyos egy dolgozó számára sem. M indamellett, hogy a. rendelet mél- tányos és igazságos — számolni kel] azzal, hogy az élesedő osztályharc idején kell végrehajtani. Ez pedig egy­értelmű azzal, hogy dolgozó népünk el­lenségei, kulákok, kupccek, befurako­dott imperialista ügynökök meg fogják kísérelni, hogy hangulatot keltsenek a dolgozó parasztság között — az ország ügye ellen. Ezért már most, a tavaszi vetés idején meg kell kezdeni a felvilá. g'osxtó munkát és minden zavartkeltü kí­sérletet le kell leplezni, tudatosítani kell: minden hold korai vetés a mi erőn­ket növeli. j7 bben a harcban a pártszervezetek haladjanak elől. Vezetésükkel fon, tos szerep vár a tanácsokra, amelyeknek máris hozzá kell látniok az új begyiij. tés politikai és technikai előkészítésé, hez, így a többi között mint egyik fon­tos feladathoz, a gazdalajstromok üsz- szeíiásához. A rendelet végrehajtása, dolgozó né­pünk, országunk ellátása: megtiszteli és nagy feladat. Dolgozó parasztsá­gunk meg is tud felelni ennek a fel­adatnak, ha késedelem nélkül és gondo. san végzi a munkát.. Mindeu jó terme, 'ősi ered""Zny újabb ökölcsapás azok- ■uik az imperialista bitangoknak arcá­ba, akik békés életünkre, gyermekeink jövőjére 'ömunkánk nyugalmára tőr. act. Ezzel a tudattal fogjunk hozzá vajamennyien a nagy feladatok szabta .endiilettel és kötelességtudó*«»! a tcr. melés új győzelmeinek kivívásához. Ötéves tervkölcsönkötvények második nyereménysorsolása a Zeneművészeti Fölstwlán: március 29-én ünnepélyes megnyitó, március 3ü-án szabad belépés délután 4 órától, március 31-én szabad belépés délután 1 Arától, április 1-én szabad belépés délelőtt 10 órától !.------------------------------------------------------------------------­--------- i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom