Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-17 / 40. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1951. évi február VT. (Ózd) elsőbbségért. Különösen nagy % harc a közép soron. t Pázmány és a Tengely brigád között. A fiaomhengcruei dfolgozók újabb vÉ faláét teb> tek a kongresszus tiszteletére 1,297.000 forint értékben. Felajánlásuk szerint a Kongresszusi Héten 26.5 száza, lékkai túltoljosítik előirányzatukat. A karbantartó üzemben szép eredmények születtek a munk:uné(lszerátadás segítségével. Énekes István fa­ros januári havi átlaga 87 százalék volt. A munkáméd» szer átvétele után 107 százalékra javította termelését. Mede Pál gyalus azelőtt csak 82 százalékot tudott el. érni, ma 104 százaléknál tart. Tóth Sándor esztergá­lyos 76 százalékról 115 százalékra növejto teljesítmé. nyét. A legszebb fejlődést Erdődi József mutatja, aki januárban csupán 64 százalékot tudott elérni, ma már 133 százaléknál tart. (Diósgyőr) mán a vasöntöde brigádjai egymásután felzárkóznak az ifi brigádhoz. Nagy Erzsébet magkészítö tűnt ki az egyéni ver tényben. A műszak elölt 15 perecéi bemegy munkaié, lyére, előkészíti a döngölőket, a formát, a homokot e a munkaidőt teljes egészében kihasználja. Legutóbb 197 százalékot teljesített. A nagykovácstnűhe'ybÉn Lengyel Gyula íazonkováes brigádja 155 százalékot ért el. A nemcsaeél-kovacsmühelybon Kovács Béla bri. gádja .megindította az „egy melegre“ mozgalmat. Az olyan munkadarabokat, melyeket eddig 2—3 szór me’e gitettek, most egyszeri melegítésre kovácsolják Ezzel a munkamódszerrel 154 százalékot érnek el és selectmen, tesen do'goznak. A fm n ' n Kztaroveczki brigád 152 szá. zajokkal vezet. A brigád Négyes! István sztahanovista munkamódszerét átvette s ezt alkalmazva lehagyta ta­nítóját. A Négyes! brigád 134 százalékot teljesít. PÁRTÉLET ★ Javítsuk meg bányaüzemeinknél a népnevelő, felvilágosító munkát biztosítsuk a Kongresszusi Hét kimagasló sikerétí A napokban a Pártoktatás Házá­ban Járdán József elvtárs, a Me- gyebizottság ágit. prop. osztályá­nak munkatársa előadást tartott a bányász népnevelő elvtársaknak. Az előadáson részvettek az Ózdi, Szu- havölgyí, Bukkaljai és Diósgyőri Szénbányák Vállalathoz tartozó üzemek alapszervezeteinek legjobb népnevelői. Járdán elvtárs beszédének beve­zető részében kiemelte az agitációs munka hatalmas jelentőségét. Meg­állapította ezután, hogy bányász pártszervezeteinknél a felvilágosító munka terén igen nagy hiányossá­gok vannak. — Bányász pártszervezeteink ve­zetői sok helyen nem látják a nép­nevelő munka jelentőségét, s a. fel­világosítást parancsolgatással, bü­rokratikus intézkedésekkel akarják pótolni — mondotta Járdán elvtárs. Emiatt az agitáció sok helyütt úgy­szólván elsorvadt. így volt ez a koa. dói, a berentei bányában is. Legszemléltetőbb az aibérttelepi példa. .mikor, az üzem párfezervezc-e még megfplalő gondot fordított a dol­gozók felvilágosítására, nevelésére, — szép termelési eredményeket ért eL Ebből aZ' ‘üzemből indult el hazánk­ban a sziahánovista-mozgalom. Az eredmények azonban elbizakodott'á tették az .alborttelépí elvtársakat. El­hanyagolták a népnevelő munkát, ön_ maguk s do’gozó társaik tanulásai, to­vábbképzését. Azt hitték, most ttár minden mégy magától. Mi lett a kö­vetkezmény? Az ellenség kihasználta a párt'munka gyengeségét. Egymás után történtek szabotázsjellegü ess. tek: leégtek a motorok, elszakadtak a szállítószalagok. Nem fordítottak elég gondöt a munkaszervezésre, egy­re Vontatottabbá vált a munkaver. seny. Albert telep lemaradt. Hasonló a helyzet Farkaslyukon. .1950 harmadik negyedévében végzett jó munkájukkal kiérdemelték az él- uzem kitüntetést- Az eredmények az elvtársakat itt is elbizakodottá tet­ték. Megismétlődött az alberttelepi eset, a farkaslyuki dolgozók is elve. szítették az őlüzem zászlót és x jel­vényt. Ezekből az esetekből az a tanulság, hogy tartós, jó eredményt csak ál_ landó, szívós felvilágosító munkával lehet elérni. A bürokratikus vezetés az ellenség munkáját segíti elő. Ezért nagy gondot kell fordítanunk a nép­nevelő munkára, s haladéktalanul ki kell javítanunk az ezen a téren elő­forduló hiányosságokat. Munkánk megjavításához fokozottabban használjuk fel a bolsevik agitátorok tapasztalatait Mindenkor tartsuk szem előtt, hogy a kommunista agitáció törhetetlonül hü az eszméhez. Ez azt jelenti, hogy az egyesek által ,,népszerűtlennek ’ ’ mondott feladatok megoldásáért is tűzön-vizén át, szívvel-lélekkel kell dolgoznunk, mert tudjuk, hogy amit a Párt mond nekünk, az mindig helyes, abban feltétlen megbízhatunk, az a mi javunkat szolgálja. Emlékezzünk vissza például a normarendezésre. Vol_ tak olyan kevésbbé öntudatos népne­velők, akii meghátráltak ettől a fel­adattól s együtt siránkoztak az ellen­séggel. Volt olyan népnevelő is, aki a normarendezést nem említette, csak az alapbéremelésről beszélt. Az öntu­datos népnevelők viszont megmagya. rázták: a normarendezés után általá­ban ésökkonni fog a fizetés, de aki jól dolgozik, aki becsülettől teljesíti kötelességeit, munkahelyén, az ezt a csökkenést hamarosan behozza, mert ebben segíti őt az alapbérek egyide­jű emelése. r Azóta fényesen bebizonyosodott, hogy ez mennyire így van. Dolgozóink teljesítik, sőt jelentős mértékben túl­teljesítik normáikat, így az új norma a munkaverseny emelőjévé vált. Sok. helyütt meghátrálnak népneve, lő elvtársaink most az ellenség által felidézett, időnkint fellépő vásárlási láz alkalmával. Elvtársaink egy része nem mer odaállni dolgozó tarsai élé, hogy megmondja: az el enség felvásá_ rolta ezt vagy azt, azért van belőle pillanatnyilag kevés Vagy megma­gyarázza: van olyan élelmicikk, ami­ből kevesebb termett, vagy iparunk fejlesztéséhez feltétlenül szükréges nyersanyagot kapunk cserébe érte, ha kiviszünk belőle. Nem mutatnak tű mindenütt a népnevelők, hogy éppen az életszínvonal rohamos emelkedése, a rendkívül nagy arányokban megnö­vekedett fogyasztás idéz ölő időnkint, fennakadást az ellátásban. Meg kell magyaráznunk, hogy a bé_ kéért harcé1 az, aki nem ijed meg a nehézségektől, hanem társaival össze, fogva segít leküzdeni azokat. A kommunista agitáció elsőrendű és legfőbb jellemzője, hogy mindig igazat mond! — mutatott rá Járdán elvtárs. Pár­tunk mindig nyi'tán a dolgozók élé tárta a nehézségeket. A do’gozók még is értették és fokozott erővel láttak hozzá a pillanatnyi nehézségek leküz­déséhez. Most nyíltan fel kell tárniok népnevelő elvtársaknak a nemzetközi helyzet élesedését, azt, hogy a hábo­rús veszély egyre növekedik * békénk megvédése érdekében mindannyiunk­nak az eddiginél sokkal jobban kell dolgoznunk. Egyszerű és világos szavakkal be­széljenek népnevelőink. A komtóu4íSc' ta agitáció másik fő jellemzője, hogy egyszerű és világos. Tanu’junk nagy tanítóinktól, Lenin, Sztálin, Kákósi elvtársaktá', t'ánulpiányozzuk • írásai­kat beszédeiket. Felvilágosító munkánk legyen ala­pos és körültekintő.' Az egyik bányá. ban így beszélt egy népnevelő: Olvas tara az újságban, hogy az amerikai imperialisták ugyanazt akarják ná­lunk csinálni, mint Koreában • mondta. —> Elővette a Szabad Nép képes met lékletét és rámutatott egy képre, ahol egy koreai lebombázott ház tövében egy kisleány holtteste hevert. — Látjátok ezt az utcát? Meggyilkolt koreai hazafiak fejével rakták ki azok a gyilkosok. Ezt akar. ják nálunk is csinálni az impcrialis. ták! Es nézzéfek ezeket a képeket —- mutatta. Itt épül a miskolci egyetem. Bevezetik a falvakba a villanyt. Épülnek a kultúrházak. Es nézzétek, most szerelik ná’unk az új rázóesuz- dát. Uj rése’őgépet kapunk. Nyáron 20 bányászlakásf építünk. Ezt a mi Fártunk akarja és meg is csináljuk! így kell agitálni! Járdán elvtárs ezután kiemelte: jé népnevelő csak az lehet, aki a terme, lésben is példát mutat. Agitáciánk legyen harcos és lámadó, ne magyarázkodó. Az igazság mellettünk van. Ez a fegyverünk. Sokszorozza meg a hi­báink kijavítására irányuló törekvé­sünket az a tudat, hogy igazunk is van és érőnk is van, további eredmé. nyeink kivívásához, további felemel­kedésünk kiharcolásához, a béke meg­védéséhez. Járdán élvlárs beszédét több hoz. zá'zólás követte. A feszólalók üze­mük népnevelő munkájuk hiányossá­gairól beszéltek. Cserba Pál elvtárs (Sajőkaza) elmondotta: gvénge félvi. lágosító munkájukat hogyan használ, ták ki náluk a jobboldali szoedemek a munkafegyelem lazítására. A párt­szervezet azért nem tudott eddig ered ménves munkát Végezni, a hibák kija. vít.4 óban, mert keveset megy le a bányába a dolgozók közé, nem ismeri e’éggé a problémákat. Breznanyik Pál élvtárs (Bánszál­lás) rámutatott: a népnevelők legtöbb helyen elhanyagolják az írásos és szemléltető agitáciá lehetőségeit. Náluk is a faliújságon még 1950 májusában irt cikkek vannak. Az a' bort telepi elvtárBak Ígéretet tették, hegy a Politikai Bizottság ha tárőzata alapján felszámolják népne­velő munkájuk hibáit. Tóth Gábor elvtárs (Somsály) ki­mondotta: abban látja náluk a felvi lágöéitó munka, álta'ában a pirtmun. ka gyengeségének okait, hogy alap szervezetükben igén gyakran váltőz nak a vezetőségi tagok S az új \*éin tőségi tagok sokáig nem ismerik k; magúkat a teendők közt. A jő népne vélő munkára pedig annál is inkább Síükéég lenné, mert Fomsály bányate lepen az ellenség aljas rémhírekké' háborús hisztériát igyekszik terem­teni s a munkafegyelem meglazul ását akarja előidézni. Beree Erzsébet elvtáraő (Bílla.fáró) arról beszélt: rossz náluk a kritiká­hoz, önkritikához való viszony. De hogyan is lehetne máskép, mikor ma, gá á titkár, Gyenes Dezső elvtárs som bírja a bírálatot. —- A múltkor csasztuskában akartam mulasztásait megénekelm és megfe­nyegetett, hogy no merjem megtenni — mondta Berec elvtársnö. Bari József elvtárs (Sajőkaza), Bafta Cs. Béla elvtárs (Farkaslyuk), Németi János elvtárs (Putnok) szólalt föl ezután. Ok is, a többi hozzászólók is munkájuk hiányosságairól s azok okairól beszéltek. A megbeszélés résztvevői megfogad­ták: a legközelebbi népnevelő érte. kezleten elmondják elvtársaiknak a miskolci e'őadás és megbeszélés ta­pasztalatait és azokat is felhasználva hozzá Iáinak a hibák haladéktalan ki javításához. Példamutató, termelő munkájuk mellett fokozott felvilágo­sító munkával akarnak hozzájárulni a kongresszusi verseny, a Kongresszusi Hét mind nagyobb sikeréhez. Díszelőadás keretében mutat;ák be a miskolci tanácstagoknak „0 kormány tagja“ című szöv et filmalkotást A miskolci Városi Tanács rendezésé­ben február 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az Uránia filmszínházban a ta­nácstagok részére díszelőadás keretében bemutatják „A kormány tagja“ című nagysikerű szovjet filmalkotást. A disz­előadáson Benyák Béla elvtárs, a Vá­rosi Tanács elnöke mond megnyitó be­szédet, majd Bay Gyula, az Állami Nemzeti Színház tagjának szavalata után Somos Ferenc elvtárs, tanácstag mond ünnepi beszédet. Ezt követi a film bemutatása. 15 évi börtönre ítélték dr. Skody Józsefet az áruhalmozó fasiszta miskolci ügyvédet A kűlöntanács pénteken folytatta dr, Skody József árurejtegető fasiszta ügyvéd bünperének tárgyalását. A bizonyítási eljárás lefolytatása és a párbeszédek után a bíróság kihir dette az ítéletet. Dr. Skody Józsefet áruba'mozá3, árdrágítás és izgatás miatt 15 évi börtönre, vagyonának elkobzására, Miskolcról 5 évi kitiltásra; Skody Jolánt 3 évi és 6 hónapi bőr tönre, vagyona felének elkobzására, és foglalkozásvcsztésre; Skody Emmát 2 évi és 6 hónapi börtönre, vagyona fe. lének elkobzására és fcglalkczásvesz- tésxe; Skody Ilonát S évi börtönre, vagyona felének elkobzására és fog lalkozásve.ztésre. dr. Skody Károlyt 2 évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Miskolc dolgozói megelégedéssel fo­gadták a bíróság példamutató itéle tét, Természettudományos előadás és filmbemutató vasárnap a miskolci Kossuth filmszínházban A Természettudományi Társulat miskolci csoportjának rendezé­sében vasárnap délelőtt 11 órakor a miskolci Kossuth filmszínházban a Természettudományi Társulat budapesti központja részéről Hoffner Pál tart előadást „A természet áíalakítása a Szovjetunióban és a ' népi demokráciákban“ címmel. Az előadás után filmbemutató lesz. A belépés díjtalan. A Munka Törvénykönyve a bányászokról A Munka Törvénykönyvében vllígosan kifejezésre jut a bányászmunka megbecsülése. A Munka Törvénykönyvünk értemében ha a bányászoknak nincs Igazolatlan müsz.kínul osztásuk, rendes megó.hetést biztosító kérésé* tűk mellett hűségjutalomban részesülnek. A fejd alatt dolgozó vájárok, segédvJJ rok, csapatesil ések alapkeresetüknek 6 száza'ékát kapják éven- kínt egy összegben hűségjutalom címén. Tíz éven felüli szó gájat után 20 százalékig emelkedhet a hűségjutalom összege. A Munka Törvény* könyve intézkedik, hogy a bányaüzem műszaki vezetőinek juta mát -az üzem, illetve az üzemrész teljesítménye után ál'apltsák meg. A bányászok életszínvonalának emelkedését b'ztosítja a Törvénykönyv rendelkezése, amely kimondja, hogy a Minisztertanács olyan szakmákban, amelyekben műszakilag megalapozott normák vannak, a termelés fokozás* érdekében megengedheti a normán felül teljesít»'t munka fekozott íÍjazá­sát.“ így bányászaink progrenszlv ttljc-ltményhárezéshen is részesülnek. A íö'dajatti vájárok, segédvájárok, csapat coil1 ések ha havi teljes'tményük 110 és 130 százalék között van. a 100 százalékon felüli teljesítményért já* ró bér után 50 százalékos juta’maí k apunk. Ha ezeknek a dolgozóknak a. te'jerltmónye 130 és 160 sz'aalék között van, a 100 százalékon fel'll taj- jes'tcóny'rt járó bér után 75 Ezáz-’bk, ennél magasabb teljesitmőnvért red!g 100 százalék jutalmat kainak a Mu-ka Törvénykönyve érte mében a sz'U’tószemélyzet, a földalatti gépjavító és karbantartáson űo’gozók 30—15—75 százalékos jutalomban részesül'et-ek. Munka Törvérmkönj“ vünk a szocializmus építésiben kitűnt dolgozók jutalmazás'ről és kitünte­téséről is intézkedik. A Sztahámvv m ozga’om'oan, munkaversenyben, újító és tapaszt-la'-csere mczval* inban kivájt bán-ászokat kitüntetik, m-gjutal* rn-zzák .A jut'imnzásokat és kitüntetéseket minien évben szeptember 6 án. „a bányászok ran1 áh“ kapják meg. A Munka Törvénykönvve biz' tojttja. h’-gv a termelésben élenjáró bányászok a Magyar Népköztáxsa* s*g 6-a-mé em arany, ezüst és bronz fokozatát kapják. Kitüntetésben «5* szssü’nek azok a b'nvászdoigozők, akik 1945 5“>*ilií 4 töl számítva 5 évig egvhriyen. vagy szó'gélati érdek1-öl áthelyezve dolgoztak a szénbányá­szatban. Ha 10 évet vagy ennél többet dnl-ozott egy munkás a szénbe* nyászathau, a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek magasabb fokoza­tával is kitüntethetek. Külön foglalkozik a Munka Törvénykönvve a bányászok szabadságo­lásával A t-rn^k mélyén dolgozók natyr's'é-'ek a rendes 52 napi *za?‘ baisá-on fe’ül, hat nap pótszabadságot biztosit. Az a bányász pedig, aki in éyrél többet dolgozott földalatti munkát, 12 nap pótszabadig* ban rés-e-űl Pírt,u"koak és a néni demokráciánknak * Munka Törvénykönyvével nvujtott újabb segítségét bányászaink kiemelkedő termelési eredmények­kel, a széntermelés növelésével hálálják meg. • A merotazdasági szaktar folyamok jó hatása a jafhnlmi, klementinái és a szerencsi áVami gazdaság termelésében Megyénk 21 állami gazdaságában 35 különböző szaktanfolyam indult. Közel soó dolgozója sajátítja el ezeken a tan­folyamokén a munkájához szükséges szakképzettséget, illetve tökéletesíti szaktudását. A tanfolyamoknak rendkí­vül nagy jelentőségé van, hiszen nyo­mukban állami gaz das againkban a termeté» emelkedése várható. Fokozott figyelmet kell tehát fordí­tani a tanfolyamok szervezésére. Vannak olyan jelenségek, amelyeket sürgősen ki kell küszöbölni. Laza az ellenőrzés. Ennek következté­ben például a szérenöst gazdaságban már több esetben te elmaradt az előadás. A vezetőség az elmaradt előadásai; pótlásáról sem gondoskodott. Megállapítható, hogy ahol a párt­szervezetek segítették a tanfolyamokat, ott lényegesen jobb munka folyt, alaposabban történt a szakanyag meg­vitatása is. Egye* helyekén a tanfolya- j mok már éreztetik is hatásukat, jő eredményéi vannak a tértnél ősben. ■’ Különösen áz állattenyésztés «- első­sorban a tehenészet terén mutatkozz nak sikerek. A jajhalmi. a klementinái ■ ős a szerencsi gazdaságokban a takarmd nyelőkészítés és öeszéátli tás, a helyes pácölás és állatápolás segítségévéi a fejési átlagot kb. & literrel emélták. As eredmények láttán mind jobban ■ fokozódik a dolgozók érdeklődésé a tan­folyamok iránt. Az SnduláB óta a tanfolyamok hallgatóinak száma ’ közel kétszeresére emelkedett. Fi­gyelemreméltó, hagy a hallgatók- ital: több mint 40 százaléka nÓ. Elsőrendű feladat, hogy a tanfolya­mok látogatottságát még jobban fo­kozzuk, hogy megyénk mezőgazdasági' üzemeiben minél jobb szakképzettséggel rendelkező dolgozók legyenek. A Kongresszusi Héten 230 százalékot akarok teljesíteni...! A felszabadulás óta a)ig vártam azt a pillanatot, hogy tagja jegyek a Pártnak, amelynek boldog életemét, jö vömet köszönhetem, azt, hogy ma nincs munkanélküliség, hogy üdülhetünk, szórakozhatunk. Igyekeztem ta» nulni ós a termelésben a legjobb eredményeket elérni, hogy végre kiérde­meljem a büszke kitüntetést, hogy párttag lehetek, hosszú hónapókon keresztül 200 százalék fölött teljesítettem normámat, mikor egy szép na. pon ünnepélyes keretek között tartott taggyűlésen felvettek a Párt so* raiba . Most nagy ünnepre készülünk, a Pártkongresszusra, amelyet, párt- - tagok és pártonkívü]iek az eddiginél jobb, több, sikeresebb munkával ün­nepelnek. januárban 210 százalékra emeltem 1 < ijesitményemet. Munkamód­szeremet két dolgozó társamnak átadtam, akik azóta H0 százalékot tél, jcsítentk. A Kongresszusi Héten 230 százalékot akarok teljesíteni, hogy ez2él is bebizonyítsam Pártunk iránt érzett szeretetemet. Szllcs Aladár horizont ezziergályos Borsodvídéki Gépgyár Ág Magda 2ongoraesfje A miskolci Zen&konzervatórium Collegium Musicum sorozatának negyedik hangversenyén, Ág Magda zongoraestjén ismét nagyszámú ér. deklődő vett részt. A rendkívül ma­gasszínvonalú Bach-egt után foko. zott érdeklődés előzte meg Ág Magda zongoraestjét. A közönség nem is csalódott. Ág Magda zongorajátékát kifinomultság, rendkívüli muzika­litás, a zenei stílusok alapos isme rete, fejlett technikai tudás jellemzi. Valamennyi száma maradéktalan élvezetet nyújtott. A hálás közön­ség nagy tapssal fogadta az egyes számokat, több ráadást te kell«*? játszania. A műsor első felében klasszikus művek szerepeltek: Bach: Francia szvitje, majd Hayd: F-moll válto­zatai és Beethoven: Appassionatá- szonátája. Ág Magda hangversenyének má­sodik részében a romantikus mes­terek: Schubert, Chopin* és Liszt müveiből adott elő. Prokofjev, a ki­tűnő szovjet zeneszerző balettjének két tétele, a Tavasz és a Nyár. rend­kívül nagy érdeklődést és tetszést váltott ki a közönségben, (T. Gy).

Next

/
Oldalképek
Tartalom