Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-13 / 36. szám

4 ÉSZAKMAGYÁRORSZAG Kedd, 1981. éri írtwnír M A Harminchat- kúlturcsopott vett részt* az Országos Téli Falusi Kúlfurverseny jólsikerült megyei döntőjében A Hajdu-Bihar Megyei Tanács népi együttesének perecest előadása Az Országos Téli Falusi Kultúr- verseay megyei döntőjére vasárnap 36 kultúrcsaport érkezett Miskolcra, hogy a miskolci Állami Nemzeti Színházban, illetve a SzOT kultúr helyiségében megrendezett nagy ver. senyben eldöntsék: mely csoportok érdemlik ki 3t elsőséget. A miskolci Állami Nemzeti Színházban Urban- rsok Mihály elvtárs, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese, a SzOT kul- tűrhelyiségében Sárközi Andor elv­társ, a Megyei Tanács népművelési bizottságának elnöke, az Északma gvarország felelős szerkesztője roon. dott beszédet, és ismertette a ver­seny jelentőségét. A Miskolci Állami Nemzeti Színházban a komlóskai szlovák nemzetiségi csoport népi táncjátékot adott elő. A nép ajkán élő dalokkal, eredeti népi táncjátékokkal mutatták be a fonó életét A cigándi kultúrcsoport énekkaii és táncszámokkai vett részt a me. gyei bemutatón. Fejlődőképes kó­rusuk kissé nehéz darabokat vá­lasztott, amelyeket nem tudtak elég alaposan feldolgozni- Táncesoport- juk a cigándi kemónycsárdást adta elő. Bár a tánc koreográfiája ere­deti cigándi népi táncelemeket tar­talmazott, nem volt kifogástalan. Pusztafalu községi népi tánccso­porttal vett részt a kultúrverseny megyei bemutatóján. „Kossuth ver. bunk ás" című tánckompoziciójuk- kal megérdemelten nyerték meg a megyei láncversenyt. A mikóházi tánccsoport a „Lako­dalmi jelenőt" című táncszámával, amelyet magyar és szlovák ének­számokkal kísértek, negyedik helye­zést, értek el a tánccsoponok verse oiyebcn. CsiUagharangod tanya két egv- íelvonásos „Fény a tanyán" és „A mester és inasa" című színdarabok­kal szerepelt a megyei bemutatón. Járdánháza község kultúrcsoport. jának népi tánca, Csernely és Fü- zérradvánv színjátszóinak egyfelvo- násos darabjai következtek ezután. A hódoscsópányi énekkar kitűnően választotta meg műsorát, magyar népdalokat, szovjet dalokat adtak elő fegyelmezetten, tiszta hangkép­zéssel. A bíráló bizottság egyöntetű véleménye alapján énekkaruk meg- nyei'te az énekcsoportok versenyét. A putnoki kultúrcsoport Fehér Klára „Első győzelem" című darab­ját adta elő. A csoport nem tud^a visszaadni a darab politikai mon­danivalóját, a darab rendozése sem volt elég gördülékeny. TánccsoporV- juk szereplése sem volt sokkal sike­resebb „műmagyar“ táncelemekkel megtűzdelt táncukat több hibával adták elő. A vajdácskái népi tán. cosok is ,műmagyaros“ tánceleme­ket kevertek egyébként derűs, opti­mista hangulatú ti ne számukba. A lénárddaróci énekkarban fejlő­dőképes énekkart ismert meg a megyei bemutató közönsége- A ti- szakarádi énekkar — mint igen jó hanganyaga férfikar — lendületes ütemű énekszámaival az énekcso­portok versenyében harmadik he­lyezést éri el. A megyei bemutatón résztvevő csoportok számaikat termelésben kiváló eredményt elért vállalatoknak, dolgo­zóknak ajánlották fel. A színházi be­mutató mán a kultúrcsoporíok és a bírálóbizottság tagjai a SzOT Kos­suth utcai székhazába mentek át. ahol a színházi verseny győztesei összemérték erejüket az ott legjob­ban szerepelt csoportokká). A 6—700 főnyi lelkes nézőközönség előtt bír. dette ki a végeredményt Jászberé­nyi József elvtárs a Megyei Tanács oktatási és népművelési osztályának vezetője. A bírálóbizottság soraiban helyet foglalt Hont Ferenc elvtárs, a Budapesti Ifjúsági Színház Kos- suth-díjas igazgatója, a Színművé­szeti Főiskola igazgatója és a nép­művelési minisztérium kiküldöttei­A verseny végeredménye a követ­kező: Színjátszó csoportok: 1. Ónodi kultúrotthon csoportja, amely a „Megváltoztunk“ című szín­L’rán'a Februái 8—23-ig Trubadúr Előadások keadots Hétköznap fél 6 és fél 8 6. — Vasárnap és ünnepnap fél 4, fék 6 és fél 8 órakor Kossuth Február 8-tól 15-ig Mindennapi kenyerünk E óadások kesdete Hétköznap 6, 8, vasár- éa ünnepnap 4, 6 és 8 órakor Corsó Fáklya Tel., 58—54 Február 12-től 14-:g „Z “ 8-as találmány művet mutatta be. 2- Mezőcsáti kul­túrotthon, amely a „Nyírfácska“ c. darabot adta elő sikeresen. 3. A kle, mentinai gépállomás kultúrcsoport. ja amely a „Szálláscsináló" című színdarabbal szerepelt a megyei be­mutatón. 4. Hejőkereszturi színját­szók „Az igazi boldogság" című színdarabbal. Az énekkarok versenyében a következő sorrendet állapította meg a bizottság: 1- Hódoscsépányi DISz. 2. A mezőcsáti kultúrotthon énekkara, 3. a tiszakarádi, 4- az abaujszántói, 5. a kesznyéteni. 6- a rudabányai 7. a t*ktaharkányi, 8. a tarcali DISz énekkara ­Á tánccsoportok közül: 1. Pusztafalu község DISz kultúr­csoport ja. 2- Mezőcsáti kultúrott­hon. 3. Bükk szén tlászló szlovák nemzetiségi, 4- Mikóbáza szlovák nemzetiségi. 5. Legyesbénye, 6- Ci­nagyobb érdeklődéssel fordul a Collő- gium Husicuni hangversenyei felé. A üonfkonzervatórium hangversenytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség a nagysikerű Boch-eat alkalmával, ame­lyet a nagy érdeklődésre való tekintet­tel meg is kellett ismételni. Herszénvi Bálint, a Zenekouzervatórium kiváló pedagógusa és zongoraművésze Bach Praeludium és Fuga, Toccata és. Fuga című szerzemények tolmácsolásával kezdte meg a hangversenyt. Pékkor Zsuzsa mély átéléssel Baek-dalokat énekelt, Szűcs Ilona kitünően alkalmaz­kodó zongorakiséretével. Gombás Fe­me Bach D-moll szonátáját adta elő igen jó felkészültséggel. Ag Magda és Szűcs Ilona, a nemrég alakult Nagy- miskolci Hangversenyzenekar vonós- részlegének kíséretével Bach két zongo­rára írt C-dur versenyművét adta elő. A Nagymiskolei Hangversenyzenekar ezenkívül Bach If-inoll szvittjét szólal­tatta nagy sikerrel. Külön meg kell em­líteni Páivölgyi József fuvolaszólóját. A Hangversenyzenekar vonósréezlegének bemutatkozása örvendetesen igazolja, hogy a zenekar létesítésének gondolata helyes volt és az együttes minden tá­r''Ütést megérdemel. Tornyos György ismertette Ba.c.h életét, jelentőségét és előadásra kerülő szerzeményeit. Nem mutatott azonban rá Karimák a népi zenével való kap csolataira, nem domborította ki eléggé, mit jelent Bach népi demokráciánk egy­re fejlődő zenei kultúrájában és dolgo­zóink zenei nevelésében. A Zenekonzervatórium helyesen tátja feladatát, hogy a zenepedagógiai mun­kán kívül hangversenyek rendezésével kell részt veim te a dolgozók zenei neve- lésében. A Zenekonzervntórium eddig azonban nem fordított elég gondot ar­ra, hogy jó falvilágosító munkával az üzemi dolgozókat beszervezze ezekre a (A Nahicseváni Autonóm Köz­társaságban, az Araksz folyó bal partján fekszik a szovjet Dzsulfa. Szeanben vele, a jobbparton — az iráni Dzsulfa, ahol kapitalista el­nyomás uralkodik. Csak az Araksz folyó vize választja el őket. De mennyire különbözik a jobbparti la­kosság nehéz, jogfosztott élete a szovjet emberek derűs életétől Ez az elbeszélés két kisfiúról szól, akik az iráni Dzsulfában élnek.) Kasztom napkeltekor ébredt, ütnél korábban oda kellett érnie a ’bazárba, hogy eladhassa, a gránátalmákat, ame­lyeket tegnap kapott munkájáért fi­zetségképen, Rusztem apja már régen a fia ke­sébe nyomott két tumánt (irőmi pénz) és azt mondta' — 'Eredj as emberek közé. Dolgozz, keresd meg a kenyeredet, én többé nem tudlak etetni. Es amint a nap sugarai beragyog­ták a lapostetejű vályoghunyhókat és a miíesnin harsány hangja felcsendült a minaretről, hogy a népet a mecsetbe hívja, a tizenhárom éves Rusztem ki­taposott papucsában elfutott Dzs-uJfá­ba, a bazárba. Ma nagy ünnep van, Ráestem mélyen meghajolt a tekintélyes keres­kedők előttt — Asz-Szállóm-AlejTmm! (Béke ve­letek!) De a kereskedők ferde szemmel néz­tek rá,. Különösen gonosz volt a tea- házi-tulajdonos, Jfamed Ragim tekin­tete: a makacs Rusztem nem akart nála dolgozni, buci két Utmánért. 3fost Ragim teaházában egy betegszemú, örökké könnyező kisfiú', Juszuf, szolgál havi két Urnámért. Engedelmes fiú, nem zúgolódik. Hajnaltól-napestig ci­peli a vizet, állítgatja a szamovárt, hordja a teát és... kapja a nyakleve­seket. Zajong, súg a tarka vásár, Messzire gánd, 7. Kurittyán, s. Komlóska szlovák nemzetiségi» 9. Vajdácska, 10- Járdánháza, 11. Szikszó, 12- Fel- sőzsolca község tánccsoportja. A versenyben győztes csoportoknak a népművelésügyi minisztérium ér­tékes versenydijait április 4-én, fel­szabadulásunk évfordulójának ün­nepén adják at az egyes községek­ben. A verseny második díjait — a Megyei Tanács által ajándékozott rádiót, táncruhára szóló utalványt, gramofont lemezekkel —■ a verseny második helyezettjeinek Jászberényi elvtárs adta 4t. a megyei verseny­ben résztvett többi kultúrcsoport részére az Északmagyarország, az üzemek, gépállomások. lúvatali szervek ajándékait; zászlókat, szob­rokat, festményeket és plaketteket, illetve emléklapokat ugyancsak a helyszínen osztott^)» ki. hangversenyekre. Üzemi dolgozóin:? ké­rőben egyre fokozódik az irdek'fidés a komoly zeno iránt, amint erről Dikó Gábor, a Borsodvidóki Gípgcur sztaha­novistájának nyilatkozata is tanúsko­dik. Dikó elvtárs a haugv. senyék rendszeres látogatója, s elmondotta: nagyon szívesen jár hangvs >e*yra, ha alkalma van rá, ugyanazokat a számo­kat többször is meghallgatja. A Zenekonzervatóriumnak jobb felvi­lágosító munkát kell végeznie, hogy az üzemi dolgozók minél nagyobb szám­ban vegyenek részt a hangversenye­ken. (v.) K1SOSZ HÍREK A KISOSz vezetősége felkéri tag. jajt, hogy aki „ megalakuló ének­karban szerepelni óhajt, jelentkez­zen szerdán, 14-én este 7 órakor a KISOSz székhazában (Kazinczy u. 14). A nagymiskolei fűszer és élelmiszer kereskedők ma, február 33-án, ked­den este fél 7 órakor fontos ügyben .szakoszfályüléat tartanak a Kazino.zi utca 44. sz. alatti székházban. Minden kartárs pontos- és feltétlen megjelenő, síre számit a vezetőség, AZ OLYMPOS HEGY TETE­JÉN, ahonnan valamikor Zeus szórta villámait és ahol az ókar görög is tettei tanyáztak, a minap, mint ezt a baseli National Zeitung írja, a rablók megtámadlak egy túrista társaságot. Kifosztották és csupasz­ra vetköztc.tték őket. Ez az eljárás szerintünk, tökéletesen megfelel an­nak a viszonynak, ami Görögország jelenlegi „isteneit" a szerencsétlen görög néphez fűzik• halig Is zik a kereskedők kiabálása, Fi­cánkolnak <j kosarakkal megrakott sza­marai-. A tömegben fiucskálc tolakod­nak, erőszakosan linóig alva árujukat, Rusztem pajtásával a piszeorrú Sza­moddal is összetalálkozik. — Gránátalmát, édes gránátalmát! — kiáltozta vásárszerte Szemed. Véresre járta a lábát. Mielőbb el akarta adni a gránátalmát, hogy Rusz- temmel az Araksz partjára mehessen. De Rusztem a saját üzletével volt el­foglalva. 0 szinten gránátalmát akar eladni. Nehéz munka ez. Minden egyes járókelő után futni kell. A nap már magasan áll. Ontja sugarait a száraz, köves földre. Egyszeresük feltűnik egy gazdag ke­reskedő, drága sálba burkolt felesége. A kis kereskedők hanyat-homlok vetik magukat utána árujukkal. Az asszony álveszi Resztemtől a legszebb, log- ireiteb gyümölcsöket, odavet neki egy pénzdarabot és kényes léptekkel elsiet. Rüsttém ellenségesen néz utána: — Mennyi tumánjrt van — biztosam meg sem lehet számláim! Oldalt a legelőkelőbb helyen pipázva terpeszkedett Alekber Szabir kereskedő. Mezítlábas. alamizsnáért könyörgő, éhes fiúcskák veszi!: körül, de süket fülekre találnak nála. A nap a zeniten áll. A nép az árnyékba húzódik. A Itereskedők is már lejjebb adtál: a hanggal. Nyugtalanul bőgnek a szama­rak. Alelcber Szabir kereskedő össze- osomagolja áruját, hazafelé készülő­dött. Rusztem Ssameddel elindult a fo­lyóhoz. Elértek az Arakéihoz. A folyó las­san hömpölygeti hullámait a kopár, köves partok között. A kisfiúk pocskolták lábukkal a víz- bem-, fényes kagylókat, kövecsktéket d-­A Hajdu-Bihar Megyei Tanács népi ének-, zene- és táncegyüttese kongres?­s.-usi felajánlásként vasárnap Pereces bányatelepem vendégszerepelt. A perecest dolgozók zsúfolásig megtöltötték a lul törtemet a vendég népi együttes elő­adása alkalmával. Az együttes kitiinő ének-, zene- és táncszámokkai mutatta be Hajdu-Bihar-Szabolcs.-Szatmár me­gyék népi művészetét. A pereces) dolgo­zók különösen lelkes tapssal fogadják Tízezren felül van már most azoknak a száma_ akik a „Harc a bókéért"’ ván­dorkiállítást Miskolcon megtekintették. A pártszervezetek, tömegszervezetek tagjai, az üzemek, intézmények dolgo­zói, az iskolák tanulói csoportosan mennek el, hogy megtekintsék 9, gazdag anyagot » a látottakból új erőt merít­senek további munkájukhoz. Szeretett Néphadse regünk tagjai rendkívül nagy érdeklődéssel nézték végig a kiállítás képeit. Elgondolkozva áll egy bajtárs a ki­világított Kremlt ábrázoló kép előtt. A vörös fényárban úszó csodálatos épület fölött Lenin és Sztálin elvtársak képe. így beszél a honvéd bajtárs: A Kremlben dolgozott Lenin olvtárs, a Bolsevik Kárt megalapítója, a Szov­jetunió megteremtője, nagy tanítónk. S, most a Kremlbnn él és dolgozik a bölcs Sztálin, akinek s hős fiainak, a szovjet katonáknak köszönhetjük sza­bad, gazdag életünket. Azt, hogy erő­sek vagyunk, azt, hogy a nép fiaiból álló hadseregünk van, azt, hogy nem félünk az imperialistáktól. Tudjuk, hogy a Kremlből Sztálin olvtárs állan­dóan gondot visel miránk is, biztosak lehetünk abban, hogy jó irányban ha­ladunk, mert munkánkat, harcunkat ő vezeti. Másik kóp a kiállítás anyagában: da­liás katonák állnak egymás mellett. Kezüket fogadalomra emelik. Uj tisz­tek esküsznek — ezt ábrázolja egy kép, — „Esküszöm, hogy hazánkat, a Ma­gyar Népköztársaságot mindon külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem. Egy munkaruhás férfi áll a képeket néző honvédbajtára mellett. A haza védelme a Népköztársaság min, den polgárának szent kötelessége olvassa az egyik feliratot. Ott áll egy­más mellett a honvéd, a munkás. Most egy asszony lép« oda kis gyermekével Nézik a kínai hős katonákat, amint boldogan menetelnek a kivívott győze­lem tudatában. A koreai Néphadsereg hősi ha reál ábrázoló képek előtt sokat időznek. ♦Szívük legmélyéig felháborodva né­zik azokat a képeket, amelyek az im­perialista vadállatok koreai kegyetlen­kedéseit ábrázolják. Újabb képek: A moszkvai Vörös Tér. A hős Szovjet Hadsereg katonái mene­telnek. Tisztelegnék Sztálin elvtárs I előtt. A kiállítás látogatói szeméből, | háltak a folyóba és nézegettek az Araksz másik partjára. — Szamod, nézd, nézd, odaát gyere- lcek dobolnak! — kiált Rusztem. Es Szamod sóvárogva nézi a túlsó parton, a szovjet Dzsulfa utcáin lépkedő úttö­rőket. Egyszerre egy katona termett ett mellettük s elkergette őket. A gyerekek lefeküdtek a homokba és felfelé nézegettek. Az égen feltűnt egy sas. Sokáig körözött, egyre maga­sabbra és magasabbra emelkedve. — Rusztem sokáig követte szemével a sas szabad repülését. Az hol lassan lenget- le szárnyát, hol kiterjesztve lebegett a levegőben. Azután két-húrom erős számycsapással átrepült az Arakszon túlra. — Látod a mir-4"- oda repült -— mondta ábrándozva Rusztem. — Milyen já volna madárrá válni. Amikor a nap letűnt a kopár, barnasztnű hegyek mögött, a gyerekek hazaindultaji. A köd, mint szürkés füst terült szét a folyón, behúzódott a mé­lyedésekbe, beborította a várost. Sza­modnak hol melege volt, hol fázott, arca tüzelt. Rusztem megszapordsta a lépést' tudta, hagy naplemente után Szamedet gyakran gybtri maláriái láz. — Mi van veled,, újra ráz a hideg? —- kérdezgette, de Szamod nem felelt. Remegő kézzel fogta a zsákocskát, amelyben az eladatlan almák voltak. A hegy hajlatában egy barlang sö­tét szája tátongott. A gyerekek be­másztak a barlangba. — gyakran éj­szakáztak itt. Rusztem lefektette Sza­medet a száraz üröm fűre. — Hideg, fázom! — ismételgette vacogó foggal Szamod. — Takarj be! Rusztem betakarta barátját a zsák­kal, amely a barlang bejáraidnál füg­Csövek Bajos: „Hortobágyi népdalok'’ című népdal feldolgozását^ amelyet a* énekkar és a zenekar adott elő. Hason- lókép nagy sikert aratott Rubányi ..Szatmáröíföritói táncok“ cimü feldől gozása és a „Cigánytánc“, amelyet a táncegyüttes ének- és zenekari kisérette,’ adott elő. A. nagysikerű előadás részletes, ismer, tetősé re még visszatérünk. szavából forró szeretet és tázaiosu su­gárzik, mikor ezt a. képet nézik. Arra gondolnak, azt mondják: nyugodtan építhetünk, mert támaszunk, védelme­zőnk a hatalmas Szovjetunió ás a nagy Sztálin. A kiállítás képein elénk túrul az a liatalmas építőimunka, amely a Szovjet­unióban folyik. Más képeken a. mi or­szágunk dolgozóinak nagyszerű, békés, alkotó élete tárul elénk, a gyarak. bá­nyáik, a földek, a laboratóriumok, a hi­vatalok dolgozóinak munkája, A hon­véd bajtárs elgondolkozva nézi azt a képet, amelyen egy katona áll, fegyver rel kezében és ogy munkás, „ki kalapácsot szorít öklében. Mögöttük füstölgő gyár­kémények, a frissen hasított barázdák mellett traktor. A munkás, a katezfa egyet érez, amikor a kiállítást, ezeket a képieket nézi: igazuk vau. erősek va­gyunk, megvédjük békénket! I Nagymiskolei Békeiroda hírei Értesítjük a békebizottaágwk**« liogy február 17 én, szombaton az üzemekben és a területeken kisgyfi- lés lesz a szokott időben Beszéd - vázlatot postán az elnökök címére küldünk­Pénteken, 16-án délután 6 órakor a Városi Tanács nagytermében a békebizottság titkárai részére érte­kezletet tartunk. Pontos megjele­nést kérünk. Nagymiskolci BékebizoHság MSzT HÍREK A Magyar-Szovjet Társaság vadnai szervezetének taggyűlésén Újhelyi Tibor olvtárs az MSzT Országos Kongresszu­sáról tartott beszámolót. A hozzászólá­sok sorén a helyi pártszervezet éa tö­megszervezetek kiküldöttei ígéretet tet­tek, hogy a jövőben fokozottabban tá­mogatják „a MSzT munkáját. A Diósgyőri Gépgyárban a Magyar- Szovjet Társaság alapszervezete 47 hallgatóval orosz nyelvtanfolyamot szervezett. A kiejtések gyakorlásához eredeti szovjet hanglemezeket használ­nak. A gépgyári MSzT alapszerv érte­síti az érdeklődőket, hogy megfeleli számú jelentkező esetén újabb tanfo­lyamokat indítanak. gött, lábát fűvel fedte be. Amión meggyujtott egy kis gyertyát. Bágyadt fényénél Searned arca egészen sárgának látszott, szeme megtörtén csillogott. orra kihegyesedett. Rusztem sokáig ült barátja fejénél, várva a roham égét. Már majdnem elaludt< amikor hirtelen meghallotta Szamod hangját: — Rusztem, tudod milyen já élni olt!... — Hol? —- Hát ott, ahol a gyerekek dobbal járnak ... Apái» mesélte nekem. *— ott minden gyerek jár iskolába. Ott ét egy nagy ember, aki gondoskodik *» gyerekekről... Es a kisfiúk Ott tP?m kereskednek, hanem tanulnak... Szamed felhönyöhöít és fclretoltd a zsákot. Most jól lehetett látni a szükség és éhség ráncaival szántott so­vány gyermek ormit. — Es tudod, —- Rvsztom közelebb húzódott barátjához. —Jztmot a múlt­kor holtan találták a. teaház mellett, ahol Juszuf szó1 gól. Mi soka* -•* -tuuk vele a hegyre. 0 mindig át akart úszni a túlpartra. Da látod, nem tudott. Ve­dig milyen gyorsan tudott úszni! Há nem követték voi»a őt a ,—‘*>tták, egy­kettőre átúszta volna az Arak*?*'* , Da tudod-e Szamed, ki az ő vezérük, ott. a túl.*/, parton? — Ki! — Ét* tudom, Sn láttám . 4 J elentóségteljesen nézett pajtására Rusztem gyorsan levetette fáldozott in­gét és kihúzott titkos zsebéből egy pos­tai levelezőlapot. Sztálin képével. Szár med szorosan Russtemhez simult. Moz­dulatlanul nézték « képet. Es amikor Rusztem elaludt, ott látta mayát m Araksz túlsó partján, vörösnygkkendós gyerekek között. Effft szép selyemsászlót adtak a kezébe, hogy vigye, s ó ment, ment és a nagy, jósá­gos ember gyöngéden nézett rá... Keleten felvöröslötf a hajnal, el­kezdődött az új imp, csendesen höm­pölygőit tova as Maksz. Bach-est. a Zenekonzervatóriumban Miskolc zenekedvelő közönsége egyre Sz. Jegorov: Az Áraksz folyó túlsó pattján Több mint tízezer látogatója volt már a „Harc a békéért44 kiállításnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom