Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-13 / 36. szám
ESZÄKIAGIÄRORSZÄG G» Ódi Kohászati Ihemek halad az élen^ a Központi Vezetőség zúsHajú rt folyó kongresszusi versenyben Harminchat kalturcsoport veit részt az Országos léli Falusi Xulturversany jólslkerüit megyei döntőjében J AZ MDP BORSOD-ABAU3- ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZ0TT$AGÁNAK LAPJA Víl. évtol vám — 36. szám f'ra 50 fillér Miskolc. 1951 február 13. kedd A Minisztertanács határozata a munkáéi őtoborzásról A Pravda berlini tudósítójának cik. két közli a üyugatnémetországi fasiszta fegyveres erők újrafelfegyver zéséről. , fin'd g a t neme to rszág lakossága... nem al:ar az amerikai agressso- roh és a ibonni revansisták áldozatául esni —• írja a tudósító. — A háborús provokátorok kénytelenek csaláshoz és a Esoldos-toborzás megtévesztő módszerei. Hes folyamodni. Ebben a tevékenységükben messzemenően kihasználják a munkanélküliséget és a nyomort. Az utóbbi időben Nyugatnémctórszág minden részén garázdálkodnak ilyen ágyú- töltelék-toborzók.“ Miközben Truman, Eisenhower, McCloy és Adenauer aljas módszereivel Nyugatnémetországban az ágyútöltelék- toborzás szolgálatába állítják a sajtót, a rádiót és a filmet, — a mi országunkban is megjelent egy toborzó rendelet: a Minisztertanács határozata a munkaerő toborzásról. Ez a határozat megállapítja: munkanélküliség Magyarországon végleg megszűnt és 1950-ben az iparban és az építőiparban munkás- hiány lépetf fel; az üzemek nem tudják többé egyedül a munkásfelvétel régi módszerével, a gyárkapunál jelentkezők felvételével munkaerószükségleiiiket biz. tosítani. Ezért az ipar mnnkaerősziikseg- letének jelentős részét 1951-ben szervezett toborzás útján leéli fedezni.“ 1/” ötféle toborzás, — két világ, két- féle eredmények, kétféle távlatok. Mit mutat proletár testvéreink, dolgozó társaink helyzete az Egyesült Államokban és az Egyesült Államok politikai és . gazdasági rabságába züllesz- tett kapitalista országok bánt Az amerikai monopóliumok minden erejükkel a haditcrme'ésre térnek át, de a fegyverkezési hajsza meggyorsulása egyáltalán nem jelenti a. munka- nélküliek csökksnóaét eöt jelenleg épnru megfordítva: együtt jár a munkanélküliek számának növekedésével, mert a ÍJékeipar elsorvadása, közvetlenebbül kihat a dolgozóik helyzetére, mint a haditermelés kiterjesztése. Egyetlen hónap alatt félmillióval növekedett az amerikai munkanélküliek száma és várható, hogy a munkanélküliség tovább fokozódik, mert számos vállalat, sőt iparág megszünteti termelését. A Financial Times ezt írta: „A munkanélküliség, amely idáig elsősorban a nyersanyago. Icát közvetlenül feldolgozó üzemekben mutatkozott, rövidesen átterjed a készárut gyártó vállalatokra is.“ Nyu- gatnémetországban egyetlen hónap alatt több textilgyár, egy autógyár, 10 margaringyár, egy pótkávégyár és két «ijságpapírgyár zárta-be kapuit és juttatta az utcára a gyárak munkásait. — Olaszországban is — hivatalos statisztika szerint — több mint 2 millió a munkanélküliek száma. Az Egyesült Államokban és csatlósainak országaiban együttvéve meghaladja a 45 milliót a tétlenségre, munkanélküliségre kárhoztatott dolgozók száma. Ausztriában egyre nő az állásnélküli orvosok száma. É s a kapitalista országokban azok sem mondhatják magukat megelégedetteknek, akik még dolgoznak, mert soha nem tudhatják, mely napon veszítik el kereseti lehetőségüket, de emellett bérük reálértéke is szinte napról-napra csökken. Az Egyesült Államokban a ruházati cikkek ára 90 százalékkal magasabb, mint a második világháború előtt volt, az élelmiszerek közül a hús 10, a kenyér 6, a tojás 18, M cukor 25 százalékkal lett drágább három hónap alatt, ugyanezen idő alatt a dolgozok reálbére 15 százalékkal csökkent. Belgiumban három hónap alatt 22 elsőrendű fontosságú élelmiszer ára emelkedett, Dániában 10—60 százalékkal lettek drágábbak a nélkülözhetetlen élelmiszerek. Olaszországban 52-—62 ezer lira egy család havi létminimuma, — a vasasok átlag 27 ezer lírát, az élelmezési és textilmunkások ennél is sokkal kevesebbet, 18 ezer lí rát keresnek. Finnország fővárosában, Helsinkiben az emuit évben lakbér- nemfizetés miatt 3 ezer családé' la koltattak ki az utcára. A boly bá nyászok fizetése jóformán csak a lakbérre és egyéb ezzel kapcsolatos költ cégekre elegendő, a megmaradó pénz éppen csak az élienhalástóJ menti meg őket. Az állandóan emelkedő árak mellett, ugyanis a bérek nem, vagy csak alig változnak, mert. a ka- pjta'-iamus hú sáfárjai, az imperialis ták ügynökei, a jobboldali szériáidé mokraía munkásáru]ók minden igyekezetükkel a bérfagyasztás politika jit ás gyakorlatát kürottk. J/" ülönösen súlyos a Titó banda vé- *-*- rés fasiszta diktatúrája a'att szenvedő jugoszláv dolgozók helyzete. A Titó banditák az utolsó csepp vért is kiszívják a jugoszláv dolgozókból- A főbb élelmiszerek ára hétszeresére, nyolcszorosára emelkedett. Az életszin vonal annyira alacsony, hogy még a háborús évekkel sem lehet összeháson [ítani A munkások és tisztviselők reálbére csupán az elműt évben újabb 50 százalékkal csökkent. A bel grádi hóhérok egyik legfőbb támoga tóinak, az angol „munkáspárti“ veze tőknek hivataos xapja, a Daily He raid is kénytelen volt bevallani: „Belgrádi utcáin toprongyos madáríjesztök tömege hemzseg.... A legelemibb élelmicikkek sem kaphatók... A népet tüdővész pusztítja...“ Az átlagkereső jugoszláv munkásnak — meg ha van is élelmiszelj egye — akkor is a feketepiacon ke 1 vásárolnia, mert a kiadott élolmiszmmennyiség egy hónap he lyett 5 napra sem elég. A feketepiaci hiénák garázdálkodása folytán a ju goszjáv munkásnak 16 órát keli dolgoznia egy kiló lisztért, 60—70 órát egy kitó zsiradékért. Jugoszávia min uou községéből összeiogdossák a dől gozó parasztokat, kényszermunkára hajtják őket és közben arról hazudoz- nak, hogy ez „önkon.es munka“. lm peria ista gazuáik egyik lapja, az amerikai Time is lerántotta a leplet erről a hazugságról, amikor közölte tudósítója jeieulwet: ,figy szerbiai utamon talátkostam egy 200 parasztból álló menetoszloppal csákány és lapát volt a kezükben. Azt mondták, hogy ezek önkéntes munkavállalók. De a menetoszlop elején és végén géppisztolyos katmák meritek...“ A kényszermunkára hajszolt dolgozók száZozérazámra szöknek meg a katonai építkezések tői és bányákból. Tavaly a szerbiai építkezésekre és üzemekbe került 62b ezer dolgozóból 430 ezer megszökött. Vállalták a megtorlást, a Iiankyvie-s pribékjei által rendezett hajtóvadászatot, de nőm voltak hajlandók ar ra„ hogy naponta 14—16 órát robotol jaaak szállás kielégítő élelmezés nélkül, szabadnap nélkül az imperialista rabszolgatartók profitjának gya rapításáértA mikor az idősebb dolgozók el**• olvassák ezeket a külföldi je. hintéseket éa áttanulmányozzák Minisztertanácsunknak a munkaerő- toborzásról kiadott határozatát?, visz, szaemlékeznek az átkozott Horthy- fasizmus idejének kínszenvedéseire. Látják a Duna-hidakat, amelyekről annyi nyomorgó anya ugrott’ kis gyér. mekeivel a folyó vizébe. Visszaszáll gondolatuk azokra az ülőkre, amikor nap, mint nap egyre fogyó reménnyel mentek el a gyárkapuhoz, vándoroltak üzemről üzemre, hogy hol találhatná nak legalább a mindennapi kenyeret biztosító munkalehetőséget. A ,,Si- pőcz-leves ’ a zsúfolt? népkonyhák, az „emberpiacok”, a havat lapátoló állástalan diplomások, az agyonzsufolt barakklakások, a díjtalan díjnokok. a szellemi szükségmunkások, az éhezés, az éhségtől és betegségtől nyögő gyér mek képe és emléke elevenedik fel előttünk. Es hazánkban mindez már a múlté! Eltűnt az „urak” bűnös, népellenes uralmával együtt, mert felszabadított bennünket a Szovjetunió, mert a Tárt, Bákosi elvtárs vezeti a magyar dolgozó nép harcát. Alegszünt Magyarországon a munkanélküliség és a munkaerőszükséglet biztosítására már a régi módszerek sem elegendőek. A Szovjetunió tapasztalatait hasznosítva hatalmas előnyöket biztosít a Minisztertanács határozata az ipar új dől gozói számára. Ez évi népgazdasági tervünk teljesítéséhez 160 ezer új munkás inunké beállítására van szükség, a mezőgazdaságból felszabaduló dolgozók, a nők és az ifjúság köréből 1951 első felében 62.100 új munkást kell toborozni. [VI i teszi ezt szükségessel Az a magával ragadó, soha nem la. tott lendületű építőmunka, amelyet a boldog szocialista jövő megteremtéséért folytatunk. Elég, ha csak né_ hány megyei adatot ismertetünk. Megyénk építőipari vállalatai 50—100 százalékkal nagyobb összegű beruházásokat hajtanak végre, mint az elmúlt évben- A. Diósgyőri Kohászati j Usörnek hatalmas arányú fejlesztésé, he* külön beruházási! vállalatot létesítenek, ennek egymagában 4—5 ezer dolgozója lesz. Kazincbarcikán, Be- lentón megkezdik • talaj ioaképpoai MEZÖCSÁT SZÖVETKEZETI MEZŐVÁROS LETT! Kilenc term elő csoportba tömörültek a mezőváros dolgozó kis- és középparasztjai Újabb termelőcsoportok alakultak a megye több községében A Nyomban, hogy Turkevén megkez dödött a „földindulás“, Mozőcsáton megszületett a jelszó: „Ami lehetséges Turkevén, lehetséges nálunk is“ Megindult a lelkes fevilágosító mun ka. A népnév lős; sorra, járták a dol- g zó kis- és középparasztokat, el" vítt-k hozzájuk a íelvi ágcsítö szót. Beszéltek arról, hogy miért előnyö sebb a közös munka, a nagyüzemi gazuáikodás, s ezzel mind több dogo- zót vezettek rá a boldogulás biztos útjára. így indult még az áramlás a fényes sikereket elért „Szabadság" .úetószövetkezet felé. Mind több kis- és középparaszt kérte fel.é-elét, mások új csoportok alak-tására szervezkedtek. Először a Táncsics termelöcsoport ala kult meg 22 taggal kis és középparasztokból. Hamarosan újabb három csoport született, a két „régi“ mellett. A felvilágosító munka egyetlen pil lanatig sem szünetelt, s az érdeklődés mindjobban iíött. Uj és új tagok keirodáit, jöttek mások a Párthoz és kérték: segítsenek abban, hogy' új csoportot alakítsanak. Mozőcsáton forr az új, a szebb élet utáni, vágy és a legfrissebb adatok büszkén ta’ nusKodnak az országos jelentőségű eredményről, amely a mezőcsáti dolgozó parasztok életében fordulatot hozott. Fordu’ó pont ez, hiszen a mezőváros dolgozói, kis- és középparasztjai meghallgatva a Párt, a kommunisták szavát, fel hagytak a régi, a megszokott gazdálkodási móddal ős Je'kosén, meggyőző (léssel ráléptek az új, az egyedül he lyes útra — a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Így ma Mezőcsáton a IH. täpusu „Szabadság" termelőszövetkezet mellett nyolc új I. tipusu ter- melőszöveíke-eti csoport működik, Hz a 9 csoport magában foglalja Mezöcsát minden dolgozó kis- és középparaszt j át. Büszkén, boldogan jelentették hétfőn minden magyar do]göző szeretett ve zetöjének, Rákosi elvtársnak, hogy resték fel a már meglévő csoportok I „szövetkezeti mezőváros lettünk" 2673 hold földdel 443 család 499 tagja lépett Mezőcsáíon termeiöcsoportba A város utcáin,, a kapukban mindenütt, amerre csak járunk, erről beszélnek az emberek. Elmondják egy másnak, hogyan jutottak el addig, amíg elhatározták, hogy közös mun kában dolgoznak tovább. Tudja már mindenki, hogy a „Szabadság“ termelőszövetkezet 637 taglétszáma 180 új taggal szaporodott, földterülete több mint ötezer holdra növekedett. A többi dolgozó kis- és középparaszt az újonnan alakúit I. tipusu termelő csoportokba tömörült. Csak vasárnap 973 holddal rendelkező 144 család írta a]á a belépési nyilatkozatot. Hétfőn újabb 120 kis- és középparaszt kereste fel a termelőcsoportok irodáját és kért belépési nyilatkozatot. Ezzel Mezöcsát új büszke nevet kapott, szö.etkezeti város lett. Mezőcsáton összesen 443 csa.ád 499 taggal 2673 holddal lépett be a tor memesoportba. Közülük 178 középparaszt. 180 kisparaszt, a többi agrár- proletár. Minden csati dolgozó parasztról úgy beszélnek ezután: a Szabadság, Táncsics, Petőfi, Rákóczi, Munkácsy, Uj élet, Uj barázda, XI. Kongresszus, vagy a Reménység termeíőszövetkeze ti csoport tagja. Ilyen neveket válasz tottak a csoportoknak, az új élet felé indult dolgozó parasztok. Mindegyik név kifejezője annak az elhatározásnak, hogy a termelöcsoport erőssége lesz a béke védelmének, a békéért vívott harcnak. Keresztes Mihály elvtárs beszéde dot, Ez az elhatározás megmutatkozott a vasárnapi nagygyűlésen is, ahol Keresztes Mihály elvtárs minfeztevhe lyettes mondott nagy figyelemmel kisért beszédet. A kultúrházban, a nagygyűlés szín helyén talpalatnyi hely nem volt. So kan nem is fértek be a terembe. Az udvaron maradtak, vagy a mezőváros különböző helyein elhelyezett hangszórók köré tömörültek és úgy hall gatták a beszédet. Erről az esemény röl senki el nem maradt volna. Mindenki kiváncsi volt, hogyan született meg az első tszcs, hogyan fejlődött, gazdagodott a esoport tagsága. Keresztes Mihály elvtárs elmonáot ta, hogy a Szabadság termelőcsoport 18 taggal 237 hold földön kezdte meg működését. Ennek két esztendeje már. Azóta hatalmas fejlődésen mentek ke resztül. A dolgozó kis- és középparasz tok állandó érdek’ödése mellett úgy dolgoztak, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá vált: a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb eredményeket, jobb mő* magasabb életszínvonalat biztosit. Persze a kulákok igyekeztek vissza riasztani a dolgozó parasztokat attól, hogy belépjenek a tszes-be „Ne menjetek a csoportba, nem lesz nektek jó“ — hangoztatták szél tóbén hosszában. Volt, akit megingatott, eltántorított a belépéstől az aljas suttogás, a kulákok rémhírterjesztése, de ké sőbb ezek is belátták, hogy a kommunisták most is — mint mindenben — az ő érdekeiket tartják szem előtt, amikor arra szólítják'fel mindannyiukat, hogy lépjenek be a csoportba. Szólott Keresztes elvtárs arról a példamutató magatartásról, amelyet az újonnan belépett tagok tanúsítottak. A nyilatkozat aláírása után maguk kérték, hadd mehessenek Sk is népnevelő munkára, hadd győzzék meg minél több dolgozó paraazttársukat a tszcs be való belépésről. A most ala kujt Táncsics és Petőfi csoport páros versenyben állott egymásai, hogy melyikük szervez be több tagot a cső portba. versenyből a Petőfi tszcs került ki győztesen. Ennek a csoportnak 90 tagja van, a Táncsics csoport 62 tagot számla’ „Köszönjük a Pártnak, hogy rávezetett bennünket erre az útra“ Keresztes elvtárs beszámolóját hozzászólások követték. Makiári Berta» lan, a Rákóczi csoport tagja hangoztatta : a Szabadság tszcs eddigi eredményei is meggyőztek bennünket ar» ról, hogy helyesen cselekszünk, ha csoportban dolgozunk tovább , Nem kell félnünk már a kulák- uzsorütól, könnyebb lesz az éle’ tünk, a munka nehezét gépek végzik ej. •— Köszönjük a Pártnak — hangoztatta Vigh György 8 és fél holdas középparaszt, a Petőfi tszcs elnöke —, hogy rávezetett bennünket erre az útra. ígérjük: úgy fogunk dolgozni, hogy példát mutassunk a környék egyé" nileg dolgozó parasztjainak. El akarjuk érni, hogy őket is meggyőzzük az igazságról: a közös munka szebb, jobb életet, fel- emelkedést jelent! így született meg Mezőcsáton a nyolc új I. tipusu termelőcsoport, így indultak el a szövetkezeti mezőváros dolgozó kis- és középparasztjai a biz« tos felemelkedés felé. „Ami lehetséges volt Turkevén és Mezőcsáton, lehetséges nálunk is!“ A termelőcsoportok felé való fordulat a turkevei és mezőcsáti példa nyomán szerte a megyében nagy méreteket öltött. Mind több községből jelentik, hogy a dolgozó parasztok terme’ lőcsoportot alakítottak. Putnokon 22 dolgozó paraszt — köztük 8 középparaszt: Zahora András« né, Solymosi János, Rankovics Béla, Csak István középparaszt — alakított tszcs t. A csoport az első típus szerint kezdte meg működését és a „Béke“ nevet választotta. Viss községben „5 éves terv“ elnevezéssel a Ili. típus szerint alakult termelőcsoport. A cső- portba 16 család, 17 tag lépett be, «zinpctribeu első típus szerint a ,JI. Békekongresszus“ nevű csoportban II család indult az új élet felé. Köztük -van Vida János 11 holdas, Köves 1st» ván 10, Mogza János 10 holdas közép, paraszt is. Termelőcsoport alakult ezenkívül Vilyvitány, Bükkábrány, Tömör, Eulókércs, Bolyok, Bükk* zsére, Jósvafő, Füzérkomlós, Nagy« csecs, Mezőnagymihály, Alsóregmec, Iíejökercsztur, Dámóc és Nemesbikk községekben in. Az elmúlt héten a megye terülő’ tén 786 család 1013 tagja lépett termeiöcsoportba. Szerte a megyében a népnevelők azzal indulnak harcba, mind több egyénileg dolgozó paraszt beszervező* sóért, hogy „ami lehetséges volt Túr» kévén és Mezőcsáton, lehetséges nálunk is“. építést, a mezők és szántóföldek helyére korszerű bányavárost varázsol a Párt, a népi demokrácia, a magyar dolgozó nóp ereje. Megyénk területéről 2100 új munkást" kell toborozni. Az új munkások ugyanolyan munkafeltételekkel, úgy an- olyan munkabér mellett dolgoznak, ugyanolyan juttatásokra, jutalmazásokra van jogcímük, mint a gyárak, vállalatok, üzemeik régi munkásainak. Biztosítják számukra a szakképzés és továbbképzés lehetőségét. A szükséghez képest gondoskodnak szállásukról. Az az új munkás, aki az egyéves toborzási szerződést aláírja, munkábs- ii Iámkor a bányászában 400, az építőiparban 200 forint jutalmat kap Különösképpen hangsúlyozza a határozat: „A toborzás önkéntes; « tófyor- a £ehnldgosítdst a meggyőzés" és megállapítja: szigorúan meg kell büntetni a toborzásra vonatkozó rendelkezések megszegőit, külö nősen azokat, akik megsértik a toborzás önkéntességének a)ape|vét és a dolgozókat kényszerrel, vagy megté. vesztéssel bírják rá a szerződés megkötésére. A toborzás február 20-án kezdő- dik. JK’sörendü feladata párt. szervezeteinknek, hogy a maguk területén a legjobb agitációs és szervező munkát biztosítsák, jól irányítsák e!_ sősorban a helyi tanácsok munkáját, amelyek közreműködnek a vállalatok munkaerőtoborzásánál. Be kell kapcsolni a határozat jé végrehajtásába az összes tömegszervezeteket, elsősorban a DEFOSz.t, az MNDSz-f és n DISz t, taggyűléseken, pártnapokon, politikai iskolákon, politikai körökben, a Szabad Föld Téli Esték előadásain, asszonykörökben, minden más összejövetelen és főként — személyes agitáció, jó felvilágosító munka útján el kell érni, hogy megyénk a határozatban számára megállapított feladatot a legrövidebb idő alatt és a legjobban teljesítse. Meg kell ma« gyarázni a Minisztertanács határozatának szavaival: ,,As ipari munka nagyobb jövedelmet, magasabb életszínvonalat jelent és a szakmai tudás elsa játitásának lehetőségeit nyitja meg az üzemekben, építkezéseken munkát vállaló dolgozók számára.“ Magyarázzuk meg mindenütt: az ipán munkára jelentkezők munkavállalásukkal is hozzájá. rulnak az ötéves tér- sikeréhez, a béke védelméhez! RÁMENTI GÉZA
