Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

tftjsSESMk 1351» Sírt ftfbrnfe <!, ■■' .. V ■'»■""?. ......... s !*HH Siámoljut fel a tanácsok munkájában mutatkozó hibákat, felvilágosító munkával, as állami fegyelem érvényesítésével, a kulákok szabotáláfának letörésével vigyük teljes sikerre megyénkben a begynjtesti Nép^^s-dasá.gnjnk érdeke megköve- U&\ minden öntudatos dolgozótól, kegy a terménybegyüjtéa végső győ­zelméért az eddiginél fokozottabb mértékben harcoljon. Ebben igen komoly feladat vár elsősorban e pártszervezetekre és a helyi tanácsokra, Bfgy feladat előtt állnak a földmű- vcfízövetkézetek. is. Hogyan harcolhatunk sikerrel a te rrjténybégytij tésért ) Úgy, hogy el, eő|Qrbsn a párt- és tömegszerve­zetek tezet<3§á^i tagjai példamuta­tóan elsőként teljesítik beadási kö­telezettségüket, élenjárnak termény, feleslegeik beadásában. Ahol ez megtörténik és ahol a felvilágosító munka is jó, — mint az encsi, me­zőkövesdi, szerencsi és szikszói já­rásban, — ott az eredmények is fi­gyelemreméltóak. Á mezőkövesdi járásban eleinte nagy lemaradás volt. Később, ami­kor feltárták a hiányosságokat és fokozott mértékben láttak neki a munkának, az élenjárók mögé so­rakozott fel a járás- Szentistván és SíOtnolya községben 45 felajánlás történt. Borsodgeszten is harci feladatnak tekintették a begyűjtés sikerének biztosítását, szüntelenül dolgoztak is ennek érdekében. Az eredmény: a ssénabegyujiést 20 százalék­kal túlteljesítették. Sóstófalva már egész beadási ütem, tervét teljesítette. Tíszatarjaubaii is fokozódott q begyűjtés üteme «sután, hogy 3 tanács átkára pél- datjabtatóan egy mázsa kukoricát ajánlóit fel kötelezettségen felül. C' gándon Csáki Káro!y, aki beadási kötelezettségét koráb­ban már teljesítette, most a kongresszus tiszteletére 25 Ifüó tengerit ég ugyanannyi árpát. Áros János 26 kiló tengerit, Harsé- nyi József 2Ö kiló kukoricát és 20 kiló zabot, Ti márt Mihály 25 kiló kukoricát ajánlott fel szintért köte­lezettségen felül, A személyes példamutatás tehát gazdag eredményeket hoz. Persze, a. népnevelőkre ezután is fokozott feladatok várnak- Mondják el a nép­nevelők: minél több terményt, élei­met ad 3 falu a. városnak, a mun­kásosztálynak, annál több áruval, géppel, anyagi támogatással segít­heti munkásosztályunk a dolgozó parasztságot. Magyarázzák meg azt is, hogy a terménybeadás: köteles­ség. Ötéves tervünk sikere, a béke mégvédése érdekében mindenkitől joggal megköveteljük, hogy ez állami fegyelmet szigorúan á* pontosan betartsa. Néps^erüs'jsék az élenjárókat, ál­lítsák őket példaképül a dolgozó parasztság elé. Hogy a begyűjtés végső határ­idejéig, március 18 íg megyénk is maradéktalanul teljesíthesse ter­vé*, mindezeken túl elengedhetetlen feltétel az ellen­ség, a kulákok elleni harc fo­kozása, <f szabotálok, a spekulá­lók leleplezése• Kiméieúiemil leplezzük le a kulákok elvetemült próbálkozásait! igen jó példát mutatott ebben Mezőkeresz­tes tanácsa és dolgozó parasztsága, shot 3 kuiákellenórzés kiszélesíté­sévé! a 6 vagon hátralékból kerek há­rom vagonnal már begyűjtőt- tek. A, kulákok aljas szabotálására a megye más községeiben is van példa. Csmcsetanyá.n 50 mázsa ten­gerit foglaltak le, Mezőkövesden egy lókooect)él több mint egy va- gpn vegyesterményt találtak. Az eddigi begyűjtési munka leg­főbb hiányossága az volt, hogy a falvak pártezervezetei, a halyi tanácsok lebecsülték « begyűjtés nagy fontosságát nem számoltak a? ellenséges akna­munkával és a munkát mechaniku­san végezték- Az ütemterveket gé­pieden készítettek el és nem ellen­őrizték annak felbontását. Hiány. Á vetőmagvak jó készüljünk fel Néhány hét múlva megkezdődnek a tavaszi talaj munkák. A munkák meg_ kezdéséig a legfontosabb feladat a ve­tőmagvak előkészítése, a magvak tisz­títása- Csak tiszta, a szemétté., va;.y törött magvaktól mentes vetőmagvak, hói válhatunk jő -Termést! A legáltalánosabban használt tisztí­tógép a szelelőrosta. Erre osztályozó rostákat lehet szerelni. Kezelésénél vigyázzunk arra, hogy a rosta tagokra ne torlódjon össze sok mag, mert ak. •kor nem végezhetünk szás százalékos munkát. A rosta rázőszerkezetét no állítsuk nagyon lejtősre, mert akkor a mag gyorsan végigfut rajta és nem tisztítható meg teljesen a szennyező­désektől. Éhben a munkában dolgozó paraszt­ságunknak igen nagy segítséget nyílj, tsnak a gépállomások és a földműves- szövetkezetek, ahol igen olcsón kor­Nagy nemzeti vagyont jelentő gyü ­mölcsfáinkat a korai pusztulástól csak úgy óvhatjuk meg, ha a téli fa- ápolást gondosan elvégezzük. Ezt a munkát minden gyümölcs­termelőnek, állami gazdaságnak, tszcs-nek, házikert és szolt/árny gyümölcsös gazdájának február 15-ig kép elvégeznie. Ne essünk abba a hibába, mint Gétej község Tanácsa. Ge’ejen úgy gondol ták, hogy miután ott nemos gyümölcs nines, a fatisztogatást nem kell elvé-, gezni. Márpedig tudnunk kell, hogy minden fát tisztogatni kell, mórt a tiszt itat lan fa megtertőzheti az egész község gyümölcsfa állományát. Az első ápolási munka a korona tisztítása, mert csak szeljös, napfény-járta, koro­nában tud a gyümölcs egészségesen fejlődni. A koronából ki kell vágni az egymást keresztező, e'smáradt, beteg, pajzstetvekkel belepett ágakat, galy- lyakat, még pedig fűrésszel és nem baltával. A nagyobb ágakat előbb mindig alu'ról fűrészeljük be pár cen «méterre, csak ezután fűrészeljük fe­lül nehogy saját súlya alatt lehasad • hasson A metszést úgy végezzük, hogy csonk ne maradjon. Az ágak seb felületét éles késsel faragjuk simára, majd — hogy a rovar és gomba kár­tevők be ne hatolhassanak — seb fes tékkel kenjük be. Seb festék készít­hető okkersárga porból és fírniszből. E munkával egyidejűleg szedjük le ée égessük el a fán maradt száraz leveleket, az ösfzoíz áradt gyümölcsöt (múmiát), mert ezekben, mindenféle betegségte- jesztö gombák telelnek. Égessük el a ’gyűrűs lepkének és gyapjas pillének a zott 3 vezetek példamutatása, oiiut Uppony községben, ahol a tanács, tagjai maguk is lema­radták a kötelezettségek telje­sítésében. Sátán AJexa János tanácstag, mikor hátraléka miatt felkeresték, —- ki­utasította az ellenőröket. Napról napra, óráróLörára növel­jük a begyűjtés lendületéi! Előre a terv ruaradéktjjjau teljesítéséért! szprű szelektorokon, tnörökön végez, hetik el ezt a foníos munkát. Akkor jő a vetőmag, ha jő csiraké- peszégű is. A csjrázóképességet úgy állapítjuk meg, hogy az összekevert vetőmagból kiszámo.unk 100 szemet. Az Így kiszámolt magvakat állandóan nedvesen tartott itatóspapír közi olyan edénybe tesszük, amelyben egy centiméter vastag nedves homekréteg van. Néhány nap múlva a vetőmag­vaknak itt kt kell csírázniolc. Arra ügyeljünk, hogy az itatóspapír és a homok állandóan nedves és a csíráz­tató helyiség hőmérséklete kb. 20 fok legyen. Az Így kicsirázott magvak százaléka adja a csirázóképességet, vagyis ha a 100 magból 97 csírázott ki, akkor azt mondjuk, hogy a vető- ma-g 97 százalékos csirázóképességü. Mielőbb lássunk tehát hozzá az elő. kéa:ü'.etektfí, hogy a munkálatok megkezdésekor már semmiféle fenn­akadás ne legyen. fák tövére, vagy a vastagabb ágak alsó, oldalára ragadt tojás csomóit is, Ezekuíán kezdjük meg a törzs tisztogatását, amelyet kaparó vassál végzünk. Ez nyélre szerelt háromszögű tompaélü vas, vagy acéllemez, amellyel a fa léhára ló, elhalt, kérgét vigyázva leka­parjuk, hogy az egészséges részt meg ne sértsük. S&í. & kaparással végez türk, a törzs repedéseit, vastagabb ágait drót, vagy erős gyökőrkeféyel, fel- és lefelé keféléssel kitisztítjuk, a hulladékot pedig összeszedjük ée el­égeljük Hogy védekező munkánkat tök"'«*, tesebbó tegyük, a gyümölcsös talaját egy ágónyom- ra ássuk, vagy szántsuk feL hogy ezáltal a lehullott leveleken, lé­vő gombaesúrák, a föld színén heve­rő, össze nem gyűjthető növényrészek a fö’.dbo kerüljenek ée ott elpusztul­janak. Nyulrágás ellen a fiatal fákat tüskés gallyal, náddal vagy eset, leg napraforgó szárral horlt'úk be és a burkolatot jól kössük körül. A gyümölcsfák gondozását és úpo lá&át mindenkinek idejében kell elvé grzrie a közösség és a saját érdeké ben, mert csak rendszeres ápolássá’, védekezéssel. Tarthatjuk gyümölcsfáin, kát termő erőben és így bebiztosíthat juk a bő és egészséges gyümöjester mást. Minden gyümölcstermelő gyü­mölcsfa tulajdonos, aki saját gyű. mó’csfá.ját ,nem gondozza lelkiismere te-sen, ellensége a többi gyümölcster melőknek, az egész közösségnek, mert az ő mulasztása miatt a mások gon dós munkája is kárba veszhet. Uj értékes műszaki anyaggal gazdagodott a Miskolci Műszaki Könyvtár előkészítésével a tavaszi munkákra Hogyan ápoljuk gyümölcsfáinkat télen Aki elmulasztja a téli védekező munkát, ellensége termelő társainak, a közösségnek A Kinn Merionó és Szövőgyár most is, mint minden évben be- CF.érélí a termelők kenderét, fonal- nt,. illetve seövött árura. Minden termelőnek jogában áll választa­ni, hogy kenderét ráfizetésnélküü csere útján,' vagy pedig ráfizetés- kel kívánja beszolgáltatni. A kenderért járó fonala! Kleine szövöttárut azonnal kiszolgáltatják A lebonyolítást s pécsi cserete­lep végzi. Címe: Törley Fülöp b'ender.íonó és Szövőgyár Pécsi fiseréfelepo, Pécs. Főpályaudvar, blóaelebbi felvilágosítást a csere­telep nyújt Mindenki salát érdekéken nielibb juttassa el kenderéi A Központi Technológiai (műszaki) Könyvtár miskolci fiókkönyvtára másféléves működései alatt igen nagy segítséget nyújtott az üzemű, a mű­szaki dolgozóknak ahhoz, hogy mun kájukban a tudományos tapasztalatok, elsősorban az élenjáró szovjet te.’hní kai tudományok tapasztalatainak megismerésével, átvételével és ajkai Utazásával jobb eredményeket érjenek el. Számos munkásújítónak, mérnök­nek ős műszaki embernek segített ab ban. hogy egy-egy munkamódszer ja­vítást, újítást valósítson meg, ezzel segítve elő ötéves tervünk sikerét. A , könyvtárat a dolgozók és a ta­nulóifjúság ezrei látogatták és vették igénybe. Ez az érdeklődés állandóan fokozódik, ami bizonyítja, hogy dolgo- «óink felismertéi, milyen elengedhe­tetlen követelmény, hogy gyakorlati munkájukat a műszaki elmélet eteajá. vették már igénybe a könyvtárat. Könyvtárunk most kitűnő műszaki anyaggal bővült s ezek között is a legértékesebb a szovjet műszaki fo­lyóiratok cikkeinek magvar forditá sa, Mintegy 6 cser mi szaki fordít/ van már eddig a könyvtál birtoka ban. A fordítások értékét növelik a mo’-lékelt ábrák és rajzok. Nagy értéket képvisel az elmúlt hónapokban érkezett mintegy 75 ezor magyar nyelvű szabadalmi leírás is. Ezek a leírások kíkisőrletszett ered ményeket tartalmaznak, s ezek fel- használása retjet't, tartalékaink tete­me? mennyiségét állíthatja ötéves ter­vünk szolgálatába. Mindezeket az értékes műszaki iro­dalmi anyagokat bármely üzem, vagy dolgozó lg/ny be veheti, ée ha szüksé­ges egy .két heti időtartamra ki iá köl. tításával eredményesebbé tegyék. De esönözheti nemcsak egyesek, hanem a gyárak,! * Fazeka« István, bányák, üzemei is számláján esetben j ® fiókkönyvtár vezetője. Közlemény a Békevilágtanács titkárságának éléséről Február Ma é* 6 án ülést tartott a Béke Vtlágtanács titkársága. A titkárság közleménye hangsúlyoz za: a háborús veszély fokozódott az­zal, hegy az ENSZ Politikaj, Bízott sága támogatta az amerikai javaála­tokat. Ezek a javaslatok gyakorlati Jag lehetetlenné akarják tenni, hogy a kiroai viszály békés rendezésének érdekék;« haladéktalanul tárgyaláso­kat indítsanak. A Béke Vtlágtanács titkársága fog­lalkozott azokkal az intézkedésekkel, amelyet a különböző országokban tet­tek egy olyan nemzetközi találkozó előkészítésére, ahol megvitatnák a hé pék közötti gazdasági, és kulturális kapcsolatok helyreáilltAsáziafc kérdé­seit,. Az ilyen intézkedések elősegíthetik a béke megvédését. A Béke Világtanács fettruár 21 tűt Só ig ülésszakot tart és ülésszakának színhelyéül Berlint választja. A Béke Világtauács elnffeaégének Gonfben előzetesen kidolgozott napi* rendjén a nőmet és japán kérCés bé­kés megoldásának, valamint a H. Bé­kevilágkongresszus által kidolgozott és az ENSz-hez intézett felhívásban kifejezett program teljesítésének kért dése szerepel. Munkavédelmi értekezletet tartónak a nehézipari üzemek vezet A» ország nehézipari üzemeinek a váüaiatvyzetei, üb. titkárai, üzem­orvosai és a munkavédelmi bizott­ságainak vezetői pénteken értekez­letre gyűltek össze Budapesten. Vári Ferenc, a szakszervezet mun­kavédelmi osztályának vezeteje is­mertette az oszteiy eddigi munká­júi és a dolgozók feladatúit az egészségvédelem terén. Beszédében utalt arra-, hogy a Szovjetunió útmutatását nem csak a termelőmunka terén hasznosítjuk, hanem az élenjáró szovjet munka­védelmi technika tapasztalatait, is felhasználjuk. A balesetek megelőzésére, az ipari betegségek elhárítására, ma már a Szovjetunió példája nyomán ha­zánkban is törvény biztosítja a dol­gozók egészségvédelmét. Üzemeink egész sorában új, egészséges, kor. szerűen felszerelt üzemrészeket lé. tesítettek, A szakszervezet munka­védelmi osztályának első feladata a munkavédelmi bizottságok megala­kítása vplt- Ezek a bizottságok ne­hézipari üzemeink túlnyomó töíbít*- segében működnek. Az értekezlet számos hozzászólás után határozatot hozott a .munka­védelemmel kapcsolatos feladatok­ról. '■ "«" tu 'I..' . I ....... 0 Újabb területi és háztömb-békabizottságok alakultak Miskolcon ülést tartott a Jíagymiákolci Béke- bisottság, a megbeszélésen több válla • lat, intézmény küldött® vett részt, mint a bizottság új tagjai. Nagy Jó­zsef üdvözlő szavai után Jurás László né beszámolt a békebizottsági titká rok budapesti értekezletéről. Felhívta a figyelmet, am, hogy a békebizott' rágok nem valamiféle új tömegsaerve. aet?k, majd hangsúlyozta:- a béke mozgalomba be kell vonni minden ha­záját szerető becsülete® embert. Ki­érné! te ezután, hogy a „Harc a bó­kéért“ kiállításnak milyen nagy ja lentögége van békemozgalmunk erősí­tése szempontjából. Minél több dolgo •zó társunkat kelj mozgósítanunk a ki­állítás megtekintésére —" mondottá. Arról beszelt ezután, hogy a tanács- csaj is az eddiginél szorosabbra, kell füzniqk a kapcsolatot. Be kejl vonni a munkába a békebizöttságok tagjait, családtagjait, hozzátartozóit is, hi­szen a békéért fo'ytatoit hare mind- annnyiunk elsőrendű feladata .Ezután beszámolt újabb területi, illetve ház* töinbbékebiaottságok szervezéséről, a bizottságok kibővítéséről. A rendőrségi békeiűzottaág küldöt­te, Lelkes Ágnes, Fenyves Sándor, Nagy József, dr. Kostyái László azó- laít fej ezután. A megbeszélést a résztvevők azzal az elhatározással fe­jezték be, hogy a követezőkben még jobban végzik munkájukat s a budai pesti értekezlet útmutatásai szellemé­ben az eddiginél szélesehbkörü fel- világosíté munkával bevonnak a bé- kemo aga jómba minden békát akaró embert-1 Ósdi öI*íx-fiaíalvíi tevelei a Munka Törvénykönyvéről Az Elnöki Tanács a napokban hozta nyilvánosságra a Munka Törvény­könyvről szóló rendeletét. Megyénk dol­gozói, így az ózdi ifik is, nagy sze­retettel fogadták a dolgozók érdekeit következetesen érvényesítő Munka Tör­vénykönyvet. Erről szólnak azok a l®- valek, amelyeket 6 ózdi DTSz ifjúmun­kás szerkesztőségünkhöz küldött: Az ózdi gépműhely! DJSz-alapszerve- zet levelében többek között ezt írja: — Az ózdi gyár gépműhelyének DISz-tagjai örömmel üdvözöljük a Munka Törvénykönyvét, jólétünk, kul- türális felemelkedésünk egyik fontos biztosítékát. —, Mi. fiatalok tudjak, hogy Fúr­tunk újabb segítsége nyilvánul meg a Munka Törvénykönyvében, amely töb­bek között lehetőséget nyíljt a külön­böző iskolákon keresztül (szakiskola, kö­zépiskola. egyetem), hogy képzett építői lógjunk boldog jövőnknek. A Munka Törvénykönyve intézményesen biztosítja a fizetett szabadságot, sőt a tanulmá­nyi szabadságot is. Mi, fiatalok, hálá ból fokozott munkával válaszolunk Pár. tunk szerető gondoskodására, — írják az ózdi kőmüvesüzemi DlSz-fiatalok. A Ságvári ,„ifi“-üzem dolgozói nevé­ben Dobos Miklós írja: „A Ságvári .,ifi“-üzem minden dolgozója nagy ürömmel és szeretettel fogadta a Mun­ka Törvénykönyvet. Móginkább látjuk, hogy hazánkban minden a dolgozókért történik. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a nők egyenjogúsága, a munka­bér helyes megállapítás*, a fizetett szabadság, a dolgozók fokozott egéaz- ségvódétpis — mind, mind törvény“. Kriston. Jolán ózdi DISz-tág leveli­ben rámutat arra, hogy a Mpnka Tör­vénykönyv gondoskodik a dolgozók élet- színvonalának állandó emeléséről, hogy életünk mind szebbé és boldogabbá vál­jék. Van egy fontos pont a Törvény­könyvben, mely sok dolgozó előtt ma már talán nem is olyan feltűnő. Bizto­sítják minden dolgozó számára a műn* kát. Sokat jelent ez, az idősebb dol­gozók nagyon jól tudják, mit jelen­tett a múltban a munkanélküliség. Dyea nálunk többó nincs, sőt munkaerőhiány mutatkozik. — A Munka Törvénykönyv minden eddigi sérelmet orvosol írják az ózdi DISz-fiatalok, Most 4 fizetett szabad. Ságból az kap többet, aki megérdemli. Ugyanígy vau ez a szociális juttatá­soknál, az ingyenes üdülésnél is. Az ózdi készárnszállítás DlSz-szerve- zetének titkára, Szakai! János * kö­vetkezőket írja: „Mindazok a rendelkezések, melyek a Munka Törvénykönyvben vannak, a nép érdekeit szolgálják és nagyban elősegí­tik a szocialista verseny további len­dületét. Fokozottabban tudunk dolgozni a* ötéves terv mielőbb» befejezéséért s na-, gyobb harci kedvvel küzdünk a munka frontján1 az imperialista agresszorok el. lón, A Műnk* Törvénykönyve nekünk, ifjúmunkásoknak igen nagy lehetőségo- kst* nyíljtf mindennapi munkánkban, a tanulásban, Több, jobb munkával há­láljuk meg- Pártunk szerető gondosko­dását-.“ Levelezőjük a kulturversenyről Csomó László elvtárs, a Vizsoly községi tanács VB titkára szerkesz­tőségünkhöz küldött levelében be­számol arról, hogy a járást kultúr- verseny döntőjében a Vizsolyt DISz kultúrcsoportja orosz népi tánccal és énekkaruk kitűnő szereplésével rádiókészüléket nyert, a község dolgozói nagy örömmel fogadták az értékes, ajándékai és. eÜMtdToztáh, hogy a jövőben még jobb munkát fognak, végezni, Bendo -főtan, $ pvtnoki területi DISz küLtúrfelelöse és Pető László, mezőkövesdi népművelési előadó szerkesztőséginkhöz küldött leve­lükben arról, a lelkes készülődésről imák, amellyel kultúrcsoportjaik biztosítani akarják a megyei dön­tőben váló minél eredményesebb részvételüket. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom