Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

▼warn*®. »St Sri feferif ÍL ÉSZAKMAGYAROHSZÁG KI A KULÁK? 'S. falu agoaiaJiita építése, — a*, tőgy teraelószövetkexeti woigalwuBk igyrs melyebb gyökeret rer a dolgozó laraeztBüg között, kiváltja az osztály- lUenség, a kulákság éles ellenállását. IzimtaJan gyakorlati példát lehetne fol­tozni arró!t hogy a kuhikság eldugja a ««lényét á beszolgáltatás elől, vagy a ermolőcsoport ellen agitál nyíltan, agy burkoltan, ugyanakkor igyekszik nagát becsületes dolgozó parasztnak, 6 demokratának feltüntetni. Térek- -éseik oda irányulnak, hogy bonyolulttá egyék a dolgozó parasztok előtt, a ku- ákság fogalmát, hogy ezáltal félrere- -eSKék a dolgozó parasztokat, kibújja­lak a kulákság korlátozására irányuló ntézkedésék hatálya alól. Nem egyszer, nem kétszer sikerült is □bújniuk az állam iránt való kotele- settsógeik teljesítése alól, nem egy he- yen sikerült nekik fólrevezetniök egyes dvtársaihkat tanácstagokat. Emellett lkadnak olyan tanácstagok, vagy akár párttagok is, akik rt t,jó TcuW.'" Hclmflet(P íirdetik. Már pedig minden dolgozó pa­naszt — legyen az agrárprolstir, vagy «is-, vagy középparaszt —■ a saját bo­rn érezte, hogy Jó kulák nincs és nem is volt. Egyetlen dolgozó paraszt- sem hiszi el, iotry például a gönci kulákokból má ról lolnapra becsületes dolgozó parasztok lettek. Mégis Göncön, ahol ezelőtt egy tevéi még több mint 40 kulák szerepűt ívit váu tart ás ban, most a kulákok szá­ma 10-en alul csökkent-. Mi lett azok­kal. akik még ezelőtt egy évvel kulákok voltak, de ma nem mint kulákok szere­pelnek t Talán otthagyták a községet és dköltozte-k máshová l Nem. Ott vannak a községben, csak egyes elvtársak, egyes tanácstagok nem akarják észrevenni, sőt támogatják a kulákokat, hogy ne legyenek kulákok. Vagy talán ar.t gon­dolják a vezető funkcióban lévő gönci űrtársak, vagy pártonkivüliek, hogy a kutyából szalonna is leheti Kutyából szalonna sosem lesz, hutákból — dolgo­zó paraszt sosem lesz. Még akkor sem, ba látszatra a termelőejoport mellett agi­tál, mint Balázsi Miklós 85 kh-as ku­lák, aki azt hangoztatta, hogy öt me­rik kuliknak tekinteni, mikor ő azt mondja, hogy milyen jó a termelőszövet­kezeti csoport. A lat tómba persze ez a kulák is elvetemült, ádáz ellensége a termelőszövetkezeti csoportnak. Sőt azt is megteszi a kulák, hogy levelet ír a ..Szabod Fold“ szerkesztőségének, mint Ga gy bátorból Tamás József tette. Elpanaszolta, hogy olyan becsületes dol­gozó parasztot, mint ö, kuliknak tekin­tenek, de azt nem mondja, hogy Krasz 0 okvaj dán jó pár kishaszonbérlöje volt és dupla földbérletet követelt a dolgozó parasztoktól. Ugyanakkor azt is leta­gadta, hogy mennyi szőlőterülete van. Találkozunk olyan nézettel, amikor azt mondják: „meg van ugyan a 25 kh-as fold, de nincs meg a 330 arany­korona, az nem lehet kulák“. Vagy megfordítva: „meg van a 350 aranyko­rona, de nincs 25 kh-as föld, az som kulik“. Ki tehát a kulák! — vetődik fel a kérdés. ■Rákosi elvtárs mondotta: ,,Ealusi elvtársaink gyakran védekeznek azzal, bogy nehéz megkülönböztetni a közép­parasztot a kóláktól. Amikor azonban nem elméletben, hanem gyakorlatban vetjük fel a kérdést, kiderül, hogy min denki tudja, hogy ki a kulák.“ Tudja, hogy ha nem is most, de ezelőtt egy-két ívvel ki tartott gazdasági cselédet, ki nem adta férjhez középpaiaszthoz a leányát, ki volt, aki ott ült a falu veze­tésének az élén, kik jártak a kulák-bál- ra, stb. Igaz, hogy amióta a kulákok tudják és. érzik, hogy kizsákmányoló tevékeny­ségük korlátok közé van szorítva, hogy nem lehetnek tagjai a. tömegszerveze- töknek, termelőszövetkezeteknek, előre köszönnek a párttitkárnak, vagy a ta­nács elnökének és hangoztatják, hogy ők milyen jó demokraták. De ez nem vál­toztat és nem is változtathat azon, hogy változatlanul arra vágyik, hogy a föld arányában, a vagyon arányában tekint eék a tekintélyt és egy percig sem mond le arról, hogy kizsákmányolja a dolgozó parasz­tokat, amennyiben erre lehetősége van Kényszerből elismeri, hogy a dolgozó parasztok a falu vezetői, de számtalan ezer hangoztatja a dolgozó paraszti* felé, hogy „mit akarnak, ezek % koldu­soké*. A rendelet világosan megmondja, kit kell kuláknak tekinteni Azt, akinek a birtokában tevő ingat­lan kataszteri tiszta jövedelme mégha ladja a 350 aranykoronát, vagy a föld- twülete nagyobb 25 kh-náL Kuláknak tekintendő-e az, akinek a kataszteri tiszta jövedelme meghaladja g, 350 aranykoronát de földterülete ki­sebb 25 kh-ná.1, vagy akinek a főldte- sffieto «déri, vagy meghaladja a SSkh-ak, de a kataszteri tiszta jövedeipie alul van a 350 aranykoronán! Kuliknak kell tekinteni mind a ket­tőt, mert olyan vagyon fölött rendelke­zik, hogy gazdaságát csak idegen mun­kaerő igénybevételével, mások kizsák­mányolásával tudja megművelni. Több rendelet is világosan kimondja, hogy a közös háztartásban élő minden családtag — feleség, gyermek, após, stb. — tulajdonát képező, akár külön, akár közös művelés alatt álló, földjét egybe kell. számítani- Azonban nem le­het kuláknak tekinteni azt, akinek az apósa, vagy apja külön háztartásban él külön gazdálkodik, de hármuk földje meghaladja a 25 kh-at. Pl. Mezőcsáton Fróna Mihály dolgozó parasztot, akinek 23 kh. és 304 négyszögöl földje van, kuláknak tekintették amiatt-, mert az apjának, aki külön gazdálkodik, külön háztartásban él, 8 kh. 54 négyszögöl földjét hozzáadták Fróna Mihály 23 kh. földjéhez. így Fróna Mihályt egy éven keresztül kuláknak tekintették. Kuláknak kell tekinteni azt a föld­bérlőt is, akinek a tulajdonában és a bérletében lévő földterületek kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a 400 aranykoronát. Van a falusi klzsákmányolókuak egy másik csoportja, akiknél som a földterület nőm éri el a 25 kát. hol • da-t, sem a kát. tiszta jövedolem a 330 aranykoronát — mégis kuláknak keli tekinteni őket. Azokat, akiknek koca májuk, üzletük, tehát nyerészkedés célját szolgáló gazdasági foglalkozá­suk, kapitalista vállalkozásuk van. Úgyszintén azokat is, akiknek mező gazdasági nagygép — cséplőgép, trak­tor, olajütő, stb. — van a tulajdonuk ban ezzel Üzletszerű munkát végeznek. Tehát — mivel a nagygépek működés­be hozásához több munkaerő b«á]lítá sa szükséges — másokat zsákmányol nak ki, ezek szerint kulákok. Végül felvetődik a kérdés, hogy ku Iákoknak keij-e tekinteni azokat, akik földjeiket, vagy azok egy részét lead ták. Sokan úgy vetik fel, „hogy ezek már nem kujákok“. Világosan látni kell tudni ke’]: kulák az bizony, el­lenség, akinek a gondolkodása egy cseppet sem változott meg. Az osztály — osztály marad, moly a többi levá tézlett „urakkal" együtt elkeseredett dühvei, egyre fokozódó ellenállással veti harcba magát az elvesztett, para dicsőm visszaszerzéséért.. A földjét vagy annak egy részét fe’ajánló kulá kokat kulákoknak kell tekinteni és nem szabad beengednünk a termelő ■ csoportba, demokratikus szerveze tőinkbe. S ha netán mégis filterül oda befurakodniuk, ki kell őket onnan eb- rudalnunk haladéktalanul! A kulák kérdésben másik goromba hiba nem egy helyütt, hogy a ló má sik oldalára esnek át: a kulák közé számítanak olyanokat is, akik nem odava’ők Súlyos politikai hibát kő vetnek eí ezzel. Ugyanakkor mutatko­zik másik jelenség, amikor a középpa­rasztság egy részét, azokat, alak gaz­daságilag erősebb középparaszfcok, „fél kuláknak“ vagy ,kis-kuIáknak“ tekintik. Uyen és ehhez hason’ó jelen ség mutatkozott meg Mezőcsáton de tapasztalható más községben is. Azok akik ügy vélekednek, hogy a gazda ságitag erősebb középparasztok „fél- knlákok". vagy kulákok, durván meg sértik Pártunk pn, rasztpolitikáját és ahelyett, hogy elősegítenék a közéopa rasstság megnyerését, „baloldali" túl kapásaikkal a középparasztságot a ktriákság mope taszítják. Mezőgazdaságunk szocialista átala­kítása, a kizsákrnánvo'ó kulákság el len fo’ytatott harcunk eredménvos- eége, nem utolsósorban az-on múlik, liow mennyire tudjuk magunk mellé állítani a középparaszlot. „Ne engedjük meg. hogy a csapásokat, amelyeket mi a kulákoknak szántunk saját szervezeteink és ál'amapnarátu sunk a középparasztra továbbítsák" — hívta fel nyomatékosan a figyelmet Rákosi elvtárs az MDP Központi Ve zetőségének tavaly márciusi ülésén cl mondott beszédében. Tisztán kell látnunk az osztályharc kérdésében! Ne tévesszük szem elől egy percig sem a lenini igazságot: „A kuiákok a leevadá-l’atiasabb. a leg­durvább. a legvadabb kizsákmányo lók... Piócák, amelyek a dolgozók vérét szívták, annál jobban gavrisgod va, minél jobban éhezett a munkás a városokban és a gyárakban. Vá.mpx rnk. amelyek kezükbe ragadták ée ra­gadták a földesúri földeket és újra meg- újra teába gomyesztik a szegény- parasztokat". Hogy ezt ne tehessék, Pártunk pob tikájának és népi demokráciánk ren delkezésének pontos betartásával, a legnagyobb éberséggel állandóan ft* gvetemme! kell kísérni az ádáz ősz tályeRenség minden ténykedését, lé kell lepleznünk és vissza kell vernünk mimátm nyQt és étbe* kártevésé« A kongresszusi két jó előkészítésével és megszervezésével teremtsünk fordulatot a bányaüzemi termelésben! Pőcze Tibor elvtárs referátuma alapján megyénk bányászaktivái megtárgyalták feladataikat a Part és Minisz*ertanács határozatának végrehajtásában Miskolcon a Pártoktatás Házában ér­tekezletet tartottak megyénk bányász* aktívái. Pőcze Tibor elvtárs, a Bor­sód-Abaú j -i? emplén Megyei Pártbizott­ság titkára tartott nagyfontosságú be­számolót. — A Pártkongresszus a nemzetközi helyzet kiéleződése közepette ül össze — mondotta. — Hazánk, a kéke vé­delme megköveteli, hogy minden vona­lon gyorsabb ütemben fejlesszük nép gazdaságunkat; ebből « célból egyre több és több szénre van szükségünk. . Pártunk s a Minisztertanács határo­zata a szénbányászatról döntő jelentő­ségű a bányászok életében. Megyénk bányászdolgozói örömmel fogadták, meg beszélték a határozat jelentőségét, még­sem mondhat juk, hogy megyénkben a. határozat mélyreható fordulatot hozott vglaa. Nem foglalkoznak rendszeresen az új bányászokkal A felvilágosító munka még mindig kampányszerű, szervezetileg sincsenek biztosítva a többtermelés előfeltételei. Pőcze elvtár» részletesen ismertette me­gyénk bányáinak helyzetét. December eleje óta — mondotta — a bányászdolgozók száma csakliem ezer­rel emelkedett de ez nem mutatkozik meg a termelésben, különösképen nem a Diósgyőri Szénbányák Vállalatnál, Ab új bányászokkal nem foglalkoz­nak rendszeresen., vagy éppen, a leg­rosszabb munkahelyre tették őket s így nem csoda, ha az új dolgozók S0. százaléka otthagyta a bányát. A feltárási munkákat rendszertelenül végzik. A hónap elején még csak meg­csinálják, de a hónap, végei elé abba­hagyják. A kongresszusi versenyt nam értékelik rendszeresen, nem hozzák nyil­vánosságra az eredményeket a a bá- nyászdolgazók nagy része még nem vész részt a versenyben. A termőiéit akadá­lyozza a jobboldali szoedemek, az el­lenség aknamunkája, a háborús rém­hírterjesztés. A kommunistáknak kemé­nyen le kell leplezniük az ellenség ak- naznunkáját. A bányász pártszerveze­teknek meg kell javítaniok munkájukat, ugyanígy a szakszervezeteknek is; olyan muukamódszerekkel, amilyenekkel azelőtt dolgoztak, ma. már nem leket a versenyt szervezni, elősegíteni. A mű szaki vezetőknek nem szabad eltűrniük a lazaságokat, minden területen érvé­nyesíteni kell az- egyéni felelősséget. Fordulatot kell teremteni a versenyben is Pőcze elvtár» a továbbiakban, megje­lölte a feladatokat. Fordulatot kell te­remtenünk a termelésben é9 a verseny­ben. Nem a bányászokban van. a hiba, ezt számtalan tény bizonyítja. Hogy több eaenet termeljünk, an­nak meg kell teremteni áss előfelté­teleit. A vállalatvezetésnek biztosítania kell a munka jó megszervezését. A másik döntő feladat — s ez a pártszerveze­tek feladata — a politikai felvilágosító, nevelő munka kiszélesítése, elmélyítése. Meg kelt szüntetni a verseny kampány- szerűségét, tovább kell fokozni a ver­seny lendületét. A kommunista bányászoknak úgy kell dolgoztunk, hogy jelenthessék a Kon­gresszuson: megtörtént a fordulat a termelésben. Jól elő kell készítenünk a kongress- szusi hetet, biztosítani Tcell, hogy ez a hét meghozza a fordulatot me­gyénk bányászatában. Nem nagy termelési napra van szükség hanem állandó, fokozódó emelkedésre. Az ilyen előkészítés csak úgy lehet jó, ha tervszerű. Melyek a feladatok! Az üzemi há­romszög feladata, hogy kiküszöböljék a munkát akadályozó tényezőket. Meg kell szervezni a zökkenésmen­tes szállítást, a jé bánya faellátást, a helyes csapatösszeállítást, a gép- átszereléseket. Az üzemi háromszög vonja be munka, iába a középkádereket, aknászokat mű­szaki értelmiségieket, közösen dolgoz- zák ki a tervet. Be kell vonni o megbeszélésekbe a legjobb vájárokat! Politikai tennivalóink a következők: a pártvezetőség üljön össze s beszélje' meg a tömegszervezeti vezetőkkel, mi- képen indítsák meg a politikai felvilá­gosító munkát. Fonják be a megbeszélésekbe a leg­jobb vájárokat, akik példát mutat­nak a többieknek. Hívja össze a párt-vezetőség azoknak a munkahelyeknek dolgozóit, ahol Szűk a keresztmetszet, elsősorban a szállítás dolgozóit. Tekintsék fontos feladatuk­nak a munkaidő pontos Wuumáttdsó*, ezt tudatosítsák a bányászok körében /«itaeiónkbea ri keH amte<n • bá nyász munkája, s a nemzetközi, esemé­nyek összefüggésére. A feladatokat meg kell osztani egymásközt. Minden csapatnak legyen agitációs felelőse. A tömegszérrezotek minden erejükkel se­gítsék élő a verseny sikerét. Hozzák nyilvánosságra az elért eredményeket, lendítsék előre a több szénért folyó csatát, A kommunistáknak minden téren, pél­dát kell mntatniűk. El kell érnünk, hogy a kongresszusi hét lendületével minden üzemünk teljesítse, sőt túltel­jesítse tervét. Induljunk úgy harcba, hogy a kongresszusi hét megszervezésé­vel a döntő fordulat megteremtése biz­tos legyen! Induljunk harcba Pártunk Központi Vezetőségének kongresszusi zászlajáért — fejezte be beszédét Pő­cze Tibor elvtárs. lói ki kell használni a gépi berendezést több felszólalás köveíke­Ezutén zeU­Az edelényi .Tárást Bizottság ré­szérő] Muzserák József elvtárs, a Szuliávólgyi Szénbányák üköméinek munkájáról szólt- Elmondotta, hogy a vállalat dolgozóinak 65 százaléka kötött, hosszúlejáratú versenysker- ződést, a párttagoknak azonban csak 55 százaléka. Ez a Járási Bi­zottság hibája, mert nem aktivizáPa a párttagságot. Boksa Sándor elvtárs (Fel són vá­rad) megígérte, hogv a Kongresszus tiszteletére iij<*bb felajánlás okát szervez az üzem-: ben. Takács elvtársi, a Megyei Pártbi­zottság munkatársa hangsúlyozta: Pőcze elvtárs mindenben helyesen bírálta meg a mutatkozó hibákat. Kondón példá.ul vezetőségi ülést csak akkor tartottak, —- amikor erre utasítást, kaptak. A régi vezetőség rossz munkát végzett, ezért úját kellett választani. Beszélt arról is, hogy sok helyen „ gépeket- nem hasz­nálják ki kellően és emiatt nem tudnak jól termeink Meg kell szüntetni a műszaki mulasztásokat! Bárdos M- Elemér elv-társ, a Diós. győri Szénbányák vállalatvezetője élmondotta, hogy a vállalatnál ko­moly hiányosságok vaunak, amik akadályoztak a januári terv teljesí­tését. Rámutatott a „-kétiaki“ dol­gozók munkájának, munkafegyel­mének nagy hiányosságaira. Még mindig gyakoriak a müszakinulasz- tások. A vállalat dolgozói nevében megígérte, hogy a hibákat kiküszöbölik és kon gresszusi vállalásukat. 100 szá­zalékban teljesítik. Csikó elvtárs (Kurittyán) mél­tatta a Párt és a Minisztertanács határozatának jelentőségét, hang­súlyozta, hogy a Párt, Rákosi elv. társ a bányászokat mennyire felka­rolta. A bányászok hálásak ezért és többet, jobbat fognak termelni. Bejelentette, hogy «-mint, ürömül 15<K) tonnás vállalását teljesíti, újabb felajánlást tesznek. Kérte, hogy a jövőben többet foglalkozza­nak a szakszervezeti vezetőkkel. Sür­gette, hogy a. N égboltoknál tapasztalható hiányosságokat ® legsürgöselj- ben számolják fél. Vannak, helyek, ahol a bányászok! még januári, jegvükre sem kaptak cukrot és lisztet Fóris Lajos herbolyad üb. titkár demagóg hangú felszólalásában a hibák nyílt feltárása és becsületes önkritika helyet a „szoros normá­ról" beszélt. Ilyesmiket mondott: „Küldjenek csak valamilyen csapa­tot Herbolyára, kiváncsi vagyok, hogy tudnák-o ott is teljesíteni nor„ májukat". Hi a hiba Herbolyán ás Billa-fárón Tóth elvtá.rs, a putnoki járás kül­dötte bírálatot gyakorolt Fóris La­jos felé- — Fóris Lajós állandóan ittasan végzi munkáját — mondotta. A kongresszusi verseny felajánlá­sait úgy „szervezte", hogy azt mondta a dolgozóknál*: „vállalják el!" Az ilyen magatartásnak termé­szetesen nem is lehetett jó eredmé- nye. Rossz példával jár a dolgozók előtt. Nem jár To a bányába, az ok­tatási. ügyekkel sem foglalkozik és emiatt Herbolyán a mai napig sem tudtak politikai iskolát indítani. Szerencsére másutt, nincsenek ilyen ül>. titkárok és jobban dolgoznak a funkcionáriusok — mint például Putnokon, ahol ennek nyomán a tér. melésben is jó eredmények vannak. Duzsik József elvtárs, a BükkaL jai Szénbányák vállalatvezetője szintén elítélte Fóris Lajos felszó­lalását. — Sajőszentpéteven még alacsonyabb- szénfalban termelnek, mint Herbolyán — mondta —, még­is tudják teljesíteni tervüket. Herbolyán és BMa-tárón az a baj, hogy izem használják ki a 8 órás műszakot, alig 4 és fél árát dolgoznak a. 8 órából. A hibák orvoslására nemrégiben leváltották az egyik aknászt. Azóta már kisé-é megjavult a munka. A gépek jó kihasználásának fontos­ságáról. is beszélt Duzsik elvtárs és hangsúlyozta, hogy mindenütt, ahol nem érnek el komoly eredményt a gépekkel, ott ellenőrizni kell a mun­kát. Kondón az ellenőrzés során ki. derült, mennyivel többet lehet, ter­meim a gépekkel, csak aa időt jól ki kell használni. Virág József, a Bányász Szakszer, rezet megyei titkárságáról elmon. dotta, nem foglalkoztak kallóén a körzeti és nkuatitkárokkáL Tóbb funkcionárius rosszul viszonyúk a munkához és a munkatársaihoz. Fóris Lajos például többször kije­lentette, hogy ö 8 órai munkáljál többet nem hajlandó dolgozni. Az ilyen és hasonló funkcionáriusok természetesen nem végeznek és nem is végezhetnek jó munkát. Kíméletlenül le keli leplezni az ellenséget! Burkus István elvtárs, a Szuha. völgyi Szénbányák vállalatvezetője felszólalásában ismertette az elért eredményeket és feltárta a hiányos­ságokat. Az alberttelepi üzemnél — mondotta — Latorczay mérnök nem becsüli az új munkaerőket, cigá­nyokat nem akart felvenni. Más téren is megnyilvánul az ellenség hangja. Például Ormospusztán RL bár János háborús rémhíreket ter­jesztett. Vállalatunknál fokozni kell az éberséget, kemény harcban kímé­letlenül le kell leplezni az ellensé­get. Mezősi elvtárs Mszólalájséíban rámutatott, hogy a Diósgyőri Szén­bányák üzemeinél nem folyik ren­desen az oktatás A pártszervezetek gyenge munkája rányomja bélyegét a termelésre. A szakszervezetek elsőrendű feladat«, hogy a munka- versennyel foglalkozzék. Nem szabad előfordulnia, hogy a funkcionáriusok bürokratiku­sán dolgozzanak, mint Krisztián elvtárs, akinek fiók­jában toronymagasan vannak feL halmozódva a jelentések. Gábor elvtárs hangsúlyozta, a bá­nyász pártszervezetek megerősíté­sének és támogatásának, valamint a kritika állandó alkalmazásának fontosságát. Pőcze elvtárs válaszolt ezután a, felszólalásokra. Rámutatott az érte. kéziét eredményeire és hiányossá­gaira. Hiányosság volt, hogy a fel. szófalók nem mondták «1, milyen módon fogják a cihákat kiküszö­bölni. Nem szabad — mondotta —-« hogy olyanok legyenek a funkcioná­riusok között, mint Fóris Lajos. Befejezésül htingsűlyozto: kongresszusi vállalását minden üzemnek teljesíteni kell. i ügy kell megszervezni a kongresz- szusi hetet, olyan támogatást kell nyújtani a bányászok termelő mun. kajához, hogy minden eddigit meg­haladó mennyiségű szén kitermelé­sével fejezzék ki megyénk bám'ász dolgozói hálájukat szeretetüket Pártunk, Rákosi elvtárs iránt. H sztrájkoló mexikói bányászok hatalmas tüntető menetben vonulna! a fővárosba 4300 sztrájkoló mexikói hányása január 29-én Rasite nevű városiról útra kelt, hogy tüntető menetbe* vonuljon a fővárosba. A bányászok gyalog teszik meg a csaknem 801 mérföldes távolságot. PAPÍRHULLADÉK átvételét Jövőben a Borsod-fibnui-Zemplén-Megyei Mellékterméké Huliadékgyujti Vállalat végzi Miskolc, József Attlla-utca 40. Telelőn 122-34, 22-32

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom