Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

VtOr»#, MT. M W5ro*r » 4­*S7AKMAinnrAttORS7AG S SZTÁLIN ELVTÁRS TÖRTÉNELMI BESZÉDE Huss évvel ezelőtt hangzott el Sztálin elvtárs beszéde „A gazdasági vezetők feladatairól“ Nyugatnémetország lakossága felismerte: nélküle lehetetlen egy újabb imperialista háború Ezért kiáltják a háborús uszítók felé: „Nélkülünk!“ Folytatódott a DNNSZ tanácsának ülése Berlinben A Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége tanácsának pénteki ülé­sén Friderika Zitzlarski osztrák küldött az osztrák nők békeharcáról készéit, „Nyugatnémetország fel- íegyverzé&ében — mondotta — az osztrák nép ausztriai függetlensé­gének veszélyeztetését látja­A békéért vívott harc az oji£rá. kok számára egyértelmű a füg- tétlenségünkért vívott küzde­lemmel ’Banja Tiemova csehszlovák küldött rámutatott arra, hogy a csehszlovák békemozgalom munkája fontos al­kotórésze a békevilágtábor munkás­ságának. Jeannine Guiller francia küldött kijelentette: A francia nők mind- jobban felismerik, hogy harcolniok kell az amerikai imperialisták ag. resszjós politikája ellen. A francia küldött közölte, hogy' március 11-én tartják Páriában a francia nők kongresszusát, amely­nek jelszava: ,>.4 lefegyverzésért, Nyugat­Németország újrafelfegy vérzésé ellen." Jeannine Guiller indítványozta, hogy a francia és német nők bo- cséssanak ki közös felhívást, mely. ben elítélik mindazokat a kormá­nyokat, amelyek a békeszerető Szó v. jetunió elle«i agresszió szolgálatá­ban állnak. Erika Buchmann, a nyugatnémet, országi nők képviselője elmondotta, hogy Nyugatnémetország lakossága felismerte: egy újabb imperialista háború lehetetlen Nyugatnémetország részvétele nélkül, ezért kiáltják a nyugatnémet anyák és fiaik a háborús uszítók felé: ,.nélkü­lünk". Ruth Lubits izraeli küldött ban. goztatta, hogy a koreai hősök példa­képei az Izrael népnek a szabad­ságért és a függetlenségért folyta­tott harcban. Lu Csiu, az összkínai Demokra­tikus Nőszövetség nevében Javasla. tot terjesztet* a DNNSz tanácsa elé, hogy indítsanak az egész világot át­fogó akciót a szabadságért és • függetlenségért harcoló koreai nép anyagi támogatására. India küldötte éles szavakkal Ítélte el az amerikai imperializmus nak azt a gaztettét, hogy India és Pakisztán népeit egymás ellen uszítja s ezzel üjabb vérontást akar kiprovokálni. Dudral, a mongol népköztársaság küldötte kifejezésre juttatta a mon­gol nép együttérzését a harcoló ko­reai néppel. Vus Istvánná magyar küldött ki­jelentette: „A magyar nők tudatá­ban vannak annak, hogy a világ békéjének ügye elvá­laszthatatlan a békevilágmozga- lom vezetőjétől, Sztálin genera, lisszimusztól." Agneta Olsen dán küldött beszá­molt arról, hogy a Dán Nőszövetség elsődleges célja, hogy meggyőzze a dán asszonyokat a Szovjetunió bé­kepolitikájáról. A dolgozók világszerte megbélyegzik a francia kormány fasiszta intézkedéseit BÉRŰN A Szabad Német Szakszervezeté Saövotsóg Központi Vezetősége tilta­kozó táviratot intézett Trygve Lichez, az ENSz főtitkárához. „A Szabad Német Szakszervezeti Szövetség vezetősége 5 millió szak. szervezeti tag és minden béke. szerető német nevében tiltakozik a terrorcselekmény ellou és követeli a tilalom azonnali felfüggesztését“ — liangzSk a táviratban. BRAGA A Csehszlovák Szakszervezetek Köz. ponti Tanácsának elnöksége az egész világ dolgozóihoz intézett fölhívásá­ban szolidaritásra és harcra szólítja fél a szakszervezeti tagokat minden országban a Szakszervezeti Világszö. vétség védelmében. A Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa a francia kormány. hoz táviratot intézett, amelyben ha­tározottan tiltakozik a francia ható. Biigok reakciós inézkedései e[len. A Csehszlovák Szakszervezetek. Központi Tanácsa ülésén elitélte a francia kormánynak azt a demokrá. «jaellene« és felháborító intézkedését, amellyel megtiltotta a Szakszervezeti Világszövetség és további két demo­kratikus nemzetközi szervezet köz. pontjának franciaországi működését. TIRANA A tiranai dolgozók csütörtökön es. te nagyszabású tiltakozó gyűlést ren­deztek. A gyűlés résztvevői tiltakoz. lak a francia kormány fasiszta intéz, kedései ellen. A gyűlésen többek között felsző. Jajt Pilé Perisztcri, az Albán Nószö­vetség Központi Tanácsának titkára és Ramiz Alia, az Albán Ifjűmunká. sok Szövetsége Központi Bizottságé, aak főtitkára. A szónokok hangsúlyozták, hogy az amerikai imperialisták és francia la­kájaik azért hajtják végre ezeket az önkényes intézkedéseket, mert a há. bprút készítik elő és ágyútöltelékké akarják tenni az ifjú nemzedéket. PARTS Franciaország minden részéből, a szakszervezetektől és egyéb demokra. tikos szervezetektől egymásután ér. keznek tiltakozások a CGT párisi központjához. A tiltakozások követe­lik a három nemzetközi demokratikus szervezet párisi központja működésé, nek betiltását kimondó rendelet visz. ssavonását. A három nemzetközi szervezetet feujtó rendelet e’Ieni ti’takozá,skóppen jtá algériai, mdliani bányászok, vaja. mint a tunéziai Redeyefi bányászok tiltakozó sztrájkba léptek. SZÓFIA A Bolgár Népköztársaság dolgozói a gyárakban és az üzemekben tilta. kozó gyűléseket tartanak, amelyeken elítélik és megbélyegzik a marsha'Ji. iáit francia kormány fasiszta maga. tartását. HELSINKI Finnországban a demokratikus szer. vezetek a francia követséghez leve. leket éa táviratokat intéznek, mc. lyekben tá’takoznak a francia kor. rrtány demokráciaellenes, új háború kirobbantására irányuló cselekedetűi elles. BERN A évijei sők népi moíg&’raa ült*, kozó jegyzéket nyújtott ét Bemben a, franci*, követnek. TOKIO Több japán szakszervezet határo. zattan tiltakozott a francia kormány. ná[. „A franaia kormánynak ez a pél­dátlan és felháborító lépése — szói Az ENSz Közgyűlés Politikai Bi­zottságának február 2-i délutáni ülésén folytatták annak a panasz­nap megvitatását, amelyet a Szov­jetunió emelt az Egyesült Államok, nak Kínával szemben elkövetett agressziója miatt. A bizottság elnöke az ülés meg­nyitása alkalmával kijelentette, hpgy a bizottság egyidejűleg meg­tárgyalja a Szovjetunió arról szóló panaszát, hogy amerikai légierők kínai területet bombáztak. Austin, az USA képviselője ta­gadni próbálta az amerikai fegyve­res erők tajvani behatolásának tá madó, hódító jellegét, a tajvani zár­lat fennállását és azt állította, hogy ■,a kereskedelmi hajók szabadon és akadály nélkül érkeznek Formozába és távoznak onnan“. Austin igye­kezett megcáfolni az Egyesült Ál­lamok ellen Visinszkij elvtárs Alttal emelt gazdasági agresszióra vonat­kozó vádakat is- Azonban egyetlen szót sem szólt an­nak érdekében, hogy igazolja, vagy megmagyarázza a Kínai Népköztársaság légi határainak hatvanegy esetben történt meg­sértését, amelyeket ,,felderítő repüléseknek“ nyilvánított. A többi huszonkét ha- társértássel kapcsolatban — ame­lyek során bombákat dobtak le — Austin utalt az amerikai küldöttség Akai készített térképre, amelyen állítólag feltüntették a bombázott helyeket, majd kijelentette, hogy Eisenhower tábornok a kongresz- szus előtt beszámolt európai kör­útjáról. A beszámolóban javaslatot tett arra, hogyan lehet legjobban Nyugat-Európa népeit az USA zsol­dosaivá tenni. Nyugat Európa — Eisenhovier terve szerint — elsősorban ka­tonákat szállítana az USA stra­tégiai céljai számára. Amerika hozzájárulást követel a nyugateurópai államoktól, vagyis Truman amerikai elnök és Mar­shall nemzetvédelmi miniszter em­lékiratot intézett St Laurent kana­dai miniszterelnökhöz és ebben ajánlja az általános katonai szolgá­lat bevezetését Kanadában. Az em­lékirat megállapítja, hogy az ön­kéntesek toborzására irányuló had­járat, bár nagy pénzeket fordítottak propagandára, nem hozta meg a kí­vánt eredményt. Az általános kato­nai szolgálat bevezetése az emlék­irat szerint a leghatásosabb eszköze annak, hogy biztosítsák egy kana­dai hadsereg gyors felállítását- Truman és Marshall as emlékirat. a többi között a ti'takozás — azt bi. zonyítja, hogy a Szakszervezeti Világ, szövetség befolyása orösödik és foko. zódik a munkásosztály bizalma a nemzetközi szervezet iránt" csupán „a Jalu folyón átvezető hi­dakat bombázták, amelyeken kínai kommunista csapatok vonultak át“. Ezután Carapkin elvtárs, a Szovjet­unió képviselője szólalt fel. Kije­lentette, hogy mivel az USA lep­lezni igyekszik Kínával szemben elkövetett agresszióját, rendkívül fontos, hogy a Poli­tikai Bizottság pozitív döntést hozzon a Szovjetunió képviselője áUal 1950 november 27-én előterjesztett hatá rozati ja vaslat tál kapcsolatban. Carapkin elvtárs kijelentette, hogy a Kína területi épsége ellen irányuló amerikai ’""•vatkozás és ezzel egyidejűleg a fegyveres agresszióval való fenyegetőzés Kína egyetlen tör­vényes kormánya ellen a béke és biztonság veszélyeztetését jelenti. Ezután Carapkin elvtáfö lelep­lezte Dulles és Austin amerikai kül­dött hazug nyilatkozatát, akik ki jelentették, hogy „a történelem bi­zonyltja az USA Kína iránti barát­ságát". Carapkin befejezésül felhívta a bi­zottság tagjait, hogy fogadják cl a Kínai Népköztársaság ellen irá­nyuló USA agresszióról szóló hatá­rozattervezetet, majd kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének nem szabad tűrnie, hogy egy ENSz tagállam — az USA — megszállja egy másik ENSz-tagál- lam területének egy részi minél több ágyútölteléket hadigépe­zete számára­Eisenhower beszámolt arról is, hogy a csatlósállamoktól hány had­osztály felállítását csikarta ki. Egy dologról azonban nem beszélt. Egy szót sem szólt arról a fo­gadtatásról, amelyben az euró­pai népek részesítették, pedig ez a fogadtatás világosan megmutatta, hogy a nyugateurópai népek nem akarnak az amerikai imperializmus eszközeivé válni­ban nyomatékosait sürgeti a kana­dai miniszterelnököt, hogy bocsás­son még egy dandárt MacArRiur tábornok rendelkezésére Koreában. Újabb letartóztatások Görögországban Az Akropolisz című lan jelentése szerint a Kréta szigetén levő Candia városban az utóbbi időben több, mint 30 embert tartóztattak le azzal a vád­dal, hogy a Kommunista Párthoz tar­toznál:. A bebörtönzötte&et a rövidesen befejeződő vizsgálat után az athéni kato­nai bíróeág elé állítják Húsz évvel ezelőtt 1031 február 4-én Sztálin elvtárs beszédet tartott a szocialista ipar funkcionáriusainak el­ső országos értekezletén gazdasági vezetők feladatairól“. A konferencia fontos állomás volt abban a harcban, amely a szovjetor­szág szocialista iparosításának sztálini programja teljesítéséért indult. Az első ötévvn terv határidő előtti teljesítésében, úgyszintén a soronkö- vetkező ötéves tervek feladatainak si­keres megoldásában* kimagasló szerepet játszott Sztálin elvtársnak ez a beszé­de. amelyet a szocialista ipar funkcio­náriusainak értekezletén mondott. Sztálin elvtárs egyik legnagyobb tör­ténelmi érdeme, hogy tudományosan megindokolta a gyorsított ütemű iparo­sítás jelentőségét és szükséget, A SzK(b)P XVI. kongresszusán Sztálin elvtárs határozottan szembeszállt a bu- harinísta-troekista árulókká1, akik az iparosítás ütemének lelassításáról fe­csegtek. Sztá'in elvtárs „« gazdasági ve TstSh feladatairól„ tartott beszédé­ben bebizonyította, hogy a Szovjet- únióban megvan minden lehetőség ar­ra, hogy az ország technikai és gazda­sági elmaradottságát a legrövidebb időn belül felszámolják, A szovjet rendszer megszabadult a kapitalizmus gyógyíthatatlan betegségeitől, a gazda­sági válságoktól, a munkanélküliségtől, a tömegek nyomorától, a pazarlástól. Ez a Szovjetúnió döntő előnye. Ezen­felül a Szovjetúnió a legkoncentrál­tabb ipari ország. Ez teszi lehetővé, hogy az élenjáró technika alapján fej­lődjék. a munka termelékenysévénrft sóin nem látott magasságát, a felhalmozás soha nem látott ütemét biztosítsa. Sztálin elvtárs megerősítette a Szov­jetúnió dolgozóiban a hitet, hogy a fejlődésnek olyan gyors ütemét való­síthatják meg, amilyenről semmiféle burzsoá ország még csak nem is ál­modhat. A Szövietaniá népei követték a nagy tanítójuk felhívását és a Bolsevik Párt vezietése alatt valóra váltották a lángeszű sztálini tervet. A Szovjejűnió elmaradt országból éleniáró országgá, mezőgazdasági országból ipari ország­gá alakult át, » élenjáró szocialista kultúrával rendelkező hatalmas ipari­kolhoz hatalom lett. A Nngv Honvédő Háború különösen szemléltetően bizonyította be a szocia- ’ista gazdaság gyorsütemö fejlesztésére törekvő sztálini politika bölcseségét és előrelátását. A szovjet nép világtörté­nelmi sikereit a Bolsevik Pártnak kö­szönheti, amely a munkásosztály dikta­túráiénak vezető és irányitó ereje A SzK(b)P politikája a szovjet rendszer léta1apja. A marxista-leninista elmélet, ‘el felfesvveTzett Bolsevik Párt veze­tése a fófeltétele annak, hogy a szov­jet rendszer lehetőségei valósággá vál­janak. A fejlődés meggyorsított üteméről szóló Sztálini tételek napjainkban, ami­kor a szovjet nép a kommunizmus nagyszerű épületét építi — szintén idő­szerűek. A Párt áll az élén a tömegen teremtő kezdeményezésének, amely leg- világosabban a szocialista versenyben és a sztahanovista mozgalomban ölt tes­tet, — a Párt lelkesíti a szovjet em­bereket új munkahöstettekn?. A szovjet ország szocialista iparosí­tása megkövetelte, hogy az egész nép­gazdaságot az új, modern technika alapján újraépítsék. Ezért a technika döntő jelentőségre emelkedett. De egyes gazdasági vezetők ennek a sze­A Béke. vi l á.g tanács titkársága nyilatkozatot tett közzé. „A világ né­pei — hangoztatja a nyilatkozat — tiltakoznak a fegyverkezési verseny ellen.“ A világ minden népe tudja, hogy a fegyverkezési verseny mindig há­borúhoz vezet, a Béke-világtanács titkársága azoknak a határozatok­nak megfelelően, amelyeket Varsó, ban a Béke Hívei II- Vdágkongresz. szusán hoztak, felhívja a népeket, hogy támogassák: 1. Az atomfegyver minden vál­fajának, továbbá a baktérium, vegyi, radioaktiv hadieszközöknek és min­den olyan fegyvernek fel étien el­tiltását, amely tömegpusztításra al­kalmas. 2. Annak a kormánynak háborús bűnössé nyilvánítását, amely e hadi­eszközök valamelyikét a jövőben el­sőként veszi ’Vénybe. répát nem értékelték eléggé, sőt sem­mibe vették. Voltak gazdasági vezetők, akik azt vallották, hogy a technika a burzaoú szakemberek dolga, nekiik maguknak csak az ,,általános vezetéssál", papiro­sok aláírásával kell foglalkozniok. En­nek eredményeképpen az ellenőrzés nél. kül dolgozó burzsoá szakemberek egy része a kártevés útjára sodródott. „A gazdasági vezetőknek a techniká­val szemben tanúsított lekicsinylő ma­gatartása akadályozta az iparosítás gyors ütemét. Szükségessé vált, hogy a kommunista gazdasági vezetőket arc­cal a technika felé fordítsuk és bebi­zonyítsuk nekik, hogy az új technika elsajátítása életbevágóan fontos ügy. Itt az ideje, hogy végetveasünk a termelésbe való be nem avatkozás rot­hadt álláspontjának. Itt az ideje, hogy elsajátítsunk egy más, új, a jelen pe­riódusnak megfelelő álláspontot: azt, hogy mindenbe be kell avatkozni Ha gyárigazgató vagy, — avatkozz be min. den ügybe, hatolj be mindenbe semmit figyelmen kívül ne hagyj, tanulj és egyre tanulj. A bolsevikeknak el kell sajfttítaniok a technikát. Itt az ideje, hogy a bolsevikok magúk specialisták­ká váljanak. Az újjáépítés időszaká­ban minden a technikától függ.“ Ez a sztálini jelszó lett a bolsevik gazdasági vezetők programja a techni. ka elsajátításáért vívott harcban. Sztá­lin elvtárs a szovjet emberek szívébe beoltotta a saját erejükbe, a technika elsajátításának lehetőségébe vetett hi­tet. „Mondják, hogy nehéz a technikát elsajátítani — mondotta beszédében Sztálin elvtárs. — Nem igazi Nincs az a vár, melyet a bolsevikok ne tud­nának bevenni.“ Az a űorc amely Sztálin elvtárs beszéde után a technika elsajátításáért indult, nagyszerű eredményeket hozott. A technika a burzsoá „szakemberek“ monopóliumából maguknak a bedsevik gazdasáp vezetőknek szívügye lett. A munkásosztálv és a parasztság köréből felnőtt az új, szovjet üzemi és műsza­ki értelmiség. Mindez megkönnvítette a népgazdaság újjáépítésének kibontako­zását. A szovjet emberek a B'pjscvik Párt vezetésével sikeresen megoldották a*6 a feladatot, amelyet a nagy vezér állí­tott eléjük. Az élenjáró technikában otthonosan mozgó munkások és mun­kásnők millió „... rendelkeztek azzal az erővel, amely kialakította és előbb­revitte a sztahanovista mozgalmat.“ A háboróutáni sztálini ötéves terv folyamán a Szovjetúnió szocialista gaz­dasága hatalmas új lénést tett előre a technikai haladás útján. Erről tanús­kodnak azok az óriási sikerek, amelyek lehetővé teszik a szovjet népnek, hogy sikeresen oldjon meg olyan hatalmas feladatokat, mint amilyen a sztálini kor óriási építkezéseinek öt-hat év alatt tervbevett megvalósítása. Sztálin elvtárs történelmi beszéde, amelyet 1931 február 4-én a szocialista ipar funkcionáriusainak értekez’etén tartott, klasszikus példája annak, ho­gyan alkalmazható a marxista-leninista elmélet alkotó módon a szocialista épí. tés gyakorlatában és hogyan gazdagít­ható az elmélet a gvakorlat tapaszta­lataival. Ez a beszéd hatalmas gazda­godása a marxizmus-leninizmus kincses­házának. Sztálin elvtárs beszédében meg­fogalmazott lángeszű tételek cselekvési vezérfonalat adnak a népi demokrati­kus országok Kommunista és Munkás­pártjainak. s összes dolgozóinak, akik most rakják le a szocializmus alapjait. 3. A szárazföldi, (égj és tengeri fegyveres erőknek 1951 ben és 1952- ben mai állományuk egyharm dáva|, illetve fejével való progresszív mó­don és egyidejűleg történő arányos csökkentését. 4. A biztonság! tanács mellett kel- 16 tekintéllyel felruházott nemzet­közi ellenőrző szerv létesítését. Hogy ez az ellenőrzés hatékony- légyén, nem csupán arra kell szo­rítkoznia, hogy a minden ország által bejelentett, fegyveres erők, a meglévő fegyverzet és a fegyver­gyártás felett gyakoroljon felügye­letet, hanem a Nemzetközi Ellen­őrző Bizottság kívánságára fel­ügyeletet kell gyakorolnia a feltété* lezett fegyveres erők és az olyan meglévő fegyverzet és fegyver- gyártás felett, amit nem jelentettek kf Az LTSA Kina elleni agressziója a béke és a biztonság veszélyeztetését jelenti A* ENSx Politikai Bizottságának fii黫 Eisenhower washingtoni beszámolójában elhallgatta, hogyan fogadták Nyugat-Európa népei Truman általános katonai szolgálat bevezetését ajánlja Kanadának A Békevilágtanács titkárságának nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom