Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

ÉSZAKNAGWIRSZAG r Az Északmagyarorsiáo riportsorozata Mezöcsáirói A „meleg !ogó“-mozgalom nagy eredményei az ózdi finomhengerdében i;: AZ M D R BORSOD-ABAü? - ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VH. évfolyam - 29. szám 'ra 50 fillér Miskolc. 1951 február 4. vasárnap A terme'ífszövetkezef mozgatom fejlesztésével kesznijitiiji az MtP il. Kongresszusára írta: VASZIL ISTVÁN A z elmúlt két hét alatt Bonsod- Abauj Zemplén megyében is je- leillős eredményeket ériünk el a ter- melöszöve.ikeze.eK fejlődésében. Szá­mos tény mutatja ez.. A mskolc. já­rásbem Bejisőböos községben a terme.ő- csoport. tagjainak létszáma egy bél alatt 33-mal növekedett. Az encs-i já­rásban Garadn-a és Abaujdevecser köz- régben I. típusú lerme.ő&soportük aa k újlak. A tagok jelentős része: dolgo­zó kjs- és középparaszi. Mezöciáion néhány nap a.ati 51 család *épeti be a terme.őcsoporiba. Uj terrnelocsopor.ot is alakítottak, javarészt középparasz tokba. Az új tszcs elnöke is: Juhász István 17 holdas, középparaszt. Mindezek a tények bizonyítják, hogy . a mi megyénk dolgozó paraszt­sága oan is egyre nS az érdek ődés . a szöve.-kezet; ■ gazdálkodás i.ánt. Az el­múlt . esztendőben js bebizonyosodott, hogy a . jól dolgozó termelőcsoportok tagjainak jövedelme jóval fe]ü mu.ja az egyénileg dolgozó parasz.oké.. Me zőcsáion például BaJtha János 11 és fél holdas egyénileg dolgozó paraszt évi tiszta jövedelme 2608 forint. Ezt a jövedelmet úgy érte el, hogy családja, val egész éven át dolgozott. Egy-egy munkanapra átlagban tíz forint esett- Ezzel szemben a mezőcsáti terme-őcso- portnál dolgozó Pásti; Erzsébet fiatal fány .jövedelme munkaegységei után 3525 forint voll. Vagy Peile Béa és felesége jövedelme 9199 forinl vo]t. Jövedelmük tehát 6591 forinttal hal d la-'túl Bartha János 11 és féj h Ida egyén jég dolgozó paraszt évi jövede; mét. Egy munkaegységre átlagban 19 forint jutott. Ezek a számadatok _ be­szédesen bizonyítják a termelőszövet­kezeti gazdálkodás előnyét és fölényét a kisparaszti gazdálkodással szem­ben. Dolgozó parasztságunk vonzódik ”a te. mrjőszovetkezetek felé, m. vei az eddiginél jóval magasabb szín vonalon akar gazdálkodni. Annál in­kább1 rá kélj- tehát múlatnunk azokra a hibákra, amelyek megyénkben aka dályozzák a termelőszövetkezeti moz­galom fej ődését. A tokaji járásban például egyhelyben topognak. Vájjon talán azért, mert ebben a járásban a tenfielőcsoportok nem értek ej m gfe­lelő eredményeket,, amelyek bzonyit- ják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás sokkal jövedelmezőbb, mint 0 kispa raszii gazdálkodás? Nem! A lények itt is bizonyítják a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét. Kétségtelen, hogy van­nak hiányosságok a termelőcscportok- ná'l, de a tszcs-k többségét nem ezek jellemzik. A termelőcsoportok terme­lési eredményei búzából épúgy, m'nt bármely más terményből felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok terméséinek átlagát. Kétség­telen, vannak gyöngén működő terme­lőcsoportjaink. A nyár folyamán pél­dául kofnoly hibák mutatkoztak a hejö- papi termelőcsoportnál, vagy a sajó- ezentpéterinél, ahol lemaradtak a me­zőgazdasági munkákkal, mert egyes tagok ki akarták húzni magukat a munka a>ól, a pártszervezet pedig gyönge volt és nem tudta jój mozgósí­tani az erőket a termelési harcra. Egészen más volt a helyzet azonban például ,a bodrogkereiszturi termelő- csoportnál. Ennél az átlagos munka- egységre jutó jövedelem meghaladja a 24 forintot s ha ehhez hozzászámít­juk még az üzemi alapot és a szövet­kezet további megerősítésére fordítan­dó összegét, úgy egy munkaegységre 52 forint 10 fillér jut. Vájjon melyik egyénileg dolgozó paraszt mondhatja, hogy egy agy munkanapjára 52 forint 10 fillér jut?! A hiba tehát nem ott van, mintha a termelőcsoport a tények, az elért ered. menyek alapján nem tudná bebizonyí­tani a szövetkezeti gazdálkodás elő nyét a kisparaszti gazdálkodással szemben. A hiba ott van, hogy párt- szervezeteink, sőt egyik másik járási pártbizottságunk is elfelejtette, hogy egész dolgozó parasztságunkat rá ke', és rá akarjuk vezetni a felemelkedés útjára, a szociá:zmus építésének egye dü| lehetséges útjára. í1 s ez nem kampányszerű feladat, ^ mint ahogy egyes elvtársak gon. dőljék. Szívós, kitartó felvilágosító ti unkát kel; kifejten; az egyénileg dol­gozó parasztság körében. Nem elég egyszer meggyőzni igazunkról a dol­gozó parasztokat, — ta"*tia Lenin elvíárs — hanem minden nap, minden órában be kell nekik bizonyítani a mi igazunkat. Ezt a támlást kell szem elölt tarlanunk a termelőszövetk zet- mozgalom további fejlesztésében. Vajjen alkalmazzák e ezt a lenini tanítást a tokaji,; az edelényi, vagy az abaujszántói jálában? Ott vájjon megismertették-e a dolgozó parasz tokkal, hogy miért előnyösebb a szö- veikezelj gazdálkodás a ksparaszti gazdasággal szemben? Vájjon isme­rik e eléggé a dolgozó parasztok a termelőcsoportok három tipusát? Tud­ják-e pé-dául, hogy a termelőcsoportok e]ső típusánál 20 százalékos, a H. tí­pusnál 40 százalékos, a III. típusnál 50 százalékos adókedvezmény van biz tosúva? Hogy a gépállomások a talaj­munkákat mindhárom tjpusnál 30 szá­zalékkal olcsóbban végz’k? Vagy tud­ják e, hogy Pártunk, Rákos; elvtárs javaslatára a csoportba bev.tt tehe­nekért, kocákért az ellenérték 85 szá­za ékát négy év helyett egy év alatt f zetik k;, úgy, hogy az összeg első fe­lét a csoport ag már belépésekor meg­kapja, másodk felét pedig egy éven- belül? Tudják-e. hegy akiknek háztáji gazdaságuk van és tehenük, vagy anyasertésük nincs, tehénre 1500 fo­rint, anyasertés vásárlására 300 forint hitelt kapnak? A csoportok állami tá. niogatásban részesülnek, rövid és hosszú lejáratú hiteleket kapnak. A csoporttagok a legmesszebbmenő szó ciális gondoskodásban részesülnek. A tszcs-tagokat bevontuk a társadalom- biztosításba. Mjnden tszcs tag, ha megbetegszik, ingyenes orvosi keze- ésre és gyógyszerellátásra tarthat 'gényt. D izony, meg kei] állapítanunk, '-'mindezt nem ismertették még behatóan az egyénileg dolgozó pa­ras ztok kaj. Hiányosságok mutat­koznak a lei-világosító munkában -és megmondhatjuk, nemcsak a d Igozó parasztság széles tömegeiben nem is­merik eléggé ezeket a kedvezménye­ket, az áljamj támogaiás mór lékét, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, a termeőcsoporidk különböző típusait, de szép számban vannak még párttag­jaink is, sőt párttitkárok is, mint pél­dául a sárospataki járásban, akik mindezzel nincsenek tisztában. * Pedig ebben ie, mint mnden munkában, párt­szervezeteiknek, párttagjainknak kell élenjárniok. A párttagság nincs függővé téve attól, belép e valaki a termelőcsopírt­ba, vagy sem, de Pár unk elvárja a kommunistáktól, hogy elsőkként lépje­nek a szövetkezeti gazdálkodás útjára Példamutatásukká1, lankadatlan felvi­lágosító munkává] párttagjaink győz­zék meg a dolgozó kis- és középpa- rasztok tömegét a szövetkezeti gaz­dálkodás helyességéről- Itt elsősorban nagy feladat hárul a termelőcsoportok pártszervezetejre, a gépállomások, ál­lami gazdaságok és a községek a'.ap- szervezetejre. Ha ezek a pártszerveze­tek összehangolják munkájukat és vállvetve dolgoznak a közös célért, olyan hatalmas erőt képviselnek, ami­lyennel Pártunk még sohasem rendel kezelt a falun. Fa;usi alapszerveze teink legyenek kezdeményezői az új termelőcsoportok megalakításának es az új tagok beszervezésével segítsék ejő a meglévő terme őcsoportok növe­kedését, erősödését. ÍZ" eményen fel ke]] venni a har- cot az eiten a káros nézet ellen, hogy új termelőcsoportok alakulása, vagy a meglévő termelőcsoportokba való belépés az egyénileg dolgozó pa­rasztok részéről simán megy, hogy az ellenség megjuhászkodott. Az ilyen veszedelmes felfogás elhomályosítja ;,z osz'-ályeHenség elleni harcot, és lénye gében az osztályellenség malmára hajtja a vizet. Egyetlen pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a termelőcsoportok erősítése, új ter­melőcsoportok szervezése csakis a ku- láksáig leleplezésével, a kulákság c'le- ni harcban jöhet létre. Ezt felejtik el egyes elvtársak 0z edelényi járás vagy a tokaji járás egy-másík községébe^ Hogy a kulákság nem alszik és éle­sen támad, arra számos példát lehet felsorakoztatni bizonyítókul. A mező- csátj példák egész -sora mutatja, hogy a kulik éles agitációt fejt ki a ter­melőcsoportok ellen. Kulákok, ktrfák- asszonyok keresik fel a kié- és közég­Az Ózdi Kohászati Üzem került az élre9 Borsodnádasd a második megyénk vasipari üzemeinek kongresszusi versenyében Megyénk vasipari üzemedben fokozódó lendülettel folyik a kongresszusi ver­seny. Az üzemek dolgozói egyre jobban átérzik Pártunk II. Kongresszusának jelentőségét és hatalmas harcot folytat­nak új és új termelési győzelmekért, hogy vállalásukat túlteljesítve elnyer jók a Megyei Pártbizottság kitüntető kongresszusi verseny zászlaját. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának január 25-í megállapítása alapján a Borsodnádásdi Lemezgyár vezetett a versenyben, az Ózdi Kohászati üzem a 2. volt. A mostani versenyértékelés szerint megcserélődött a helyezés; az Ózdi Ko hászati TTzem került az élre. T*<v»«ocIná- dasd jelenleg második. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói a január 22-től 27-ig előirány zott tervüket 111 százalékra teljesítet tők. A terv túlteljesítésének értéke 2,926.518 forint. Vállalásukat 8.2 szá- zálékkaJ, 1,788.836 forint értékben túl­teljesítették. Az üzpm dolgozóinak 65 százaléka kötött hosszúlejáratú versenyszerzödést és tett kongresszusi felajánlást. Az üze­mi bizottság vállalta, hogy ezt a. ®zá mot február 24-ig 90 százalékra emeli fel. Uj lendületet vett a muukamód- sserátadási mozgalom. A legutóbbi ér­tékeléshez viszonyítva a munkamódszer átadók száma 116-al, az átvevőké 192 vei emelkedett. A 100 százalékon alul teljesítő dolgozók szánéi a decemberihez viszonyítva január 20-ig ?09-el csök­kent. A gyárban 31 sztahanovista van, akik munkamódszerük átadásával is nagy segítséget nyújtanak a termelés fokozásához. Egy-égy sztahánovista két három olyan dolgozónak adja át mun kamódszerét, alki 100 százalékon alul teljesít. A műhelyek közötti versenyben a leg jobb eredményt az érctömörítő érte el, amelynek dolgozói január 23-án befe­jezték első havi tervüket és a hónap végéig 53.2 százalékos tervtúlteljesítóst értek el. Januárban kongresszusi válla- 'ásukat 33.2 Százalékkal túlteljesítet­ték. A műhelyek versenyében a második helyezést a finomhengerde dolgozói ér- ték el, akik 125 százalékos eredményük kel vállalásukat 17.3 százalékkal túl­teljesítették. Ez 915 ezer forint értékű többtermelést jelent. A finomhengerdé­ben a legjobb eredményt Tengely Ist­ván hengerész brigádja érte el, amely átlagosan 162 százalékra teljesítette feladatát. A brigád szép eredményét a nyolcórás munkaidő teljes kihasználásá­val és a munka jő megszervezésével vívta ki. Ugyancsak kimagasló ered­ményt ért el Kosiik Kálmán brigádja 141 százalékos teljesítményével. Az egyéni versenyzők között leg­jobban Pázmány László előhongerés? emelkedett ki, aki 133 százalékot telje rített és a selejtet 0.45 százalékról 0.28 százalékra csökkentette. Vámos Gyula főolvasztár átlagos teljesítménye 105.3 százalék. Gyurgyák Gyula, az acélmű adagkészitő mestere két hónap óta átírás nélkül termel minőségi acélt. Csizi Béla 50 darab Emler-kocsi elké­szítését 1660 munkaóra helyett 1440 munkaórára vállalta. Vállalását 1381 óra alatt teljesítette, ezzel 15 ezer fo­rint értékű megtakarítást ért el. A csőperemnél Endrész Jánosné 180, Petri Eva 190, Varró Kálmán, csiszoló 196 százalékot ért el. A Borsodnádásdi Lemezgyár előirányzatát 106.3 százalékban teljesi tette. Ugyanezen idő alatt vállalását 127 százalékban hajtotta-végre. Hosszú lejáratú versenyszerződést a dolgozók 7S.8 százaléka kötött, ugyanennyien vesznek részt a kongresszusi verseny­ben. Nagy fej1 ődést mutat a munka- módszerátadás. Amíg az előbbi inegál lapítás szerint egyetlen munkamódszer- átadó sem volt a gyárban, most a je­lentés beszámol arról, hogy 29 munka- módszerátadó fii dolgozónak adja át munkamódszerét. A gyáron belüli versenyben a sze­relő üzem került az élre, amely 106.3 százalékos eredménnyel január havi tervét január 28-án befejezte. A szerelő üzemben Érsek Ferenc brigádja a leg jobb: 125 százalékos átlagteljesít­ményre tettek ígéretet, 172 százalékot érteik el. A többtermelés értéke 2600 forint. Cseh Ferenc lemeznyiró brigád­ja 110 százalékos átlagteljesítményét 128 százalékra emelte. Második a gyáron belüli versenyben a hengerde 105-8 száaáíékos tervteljesi- tőssel. A brigádok közötti versenyben Pataki Lajos sztahánovista hengerész brigádja emelkedett ki, amely a minő­ségi kihozatalt 79.1 százalék helyett 81.1 százalékra emelte, ami 14.700 fo­rint értékű megtakarítást eredménye­zett. Sulyok Vencel hengerész brigádia a minőségi kihozatalt 81.3 százalék helyett 83.5 százalékra teljesítette. — 11.700 forintot takarítottak meg. A Diósgyőri Kohászati Üzem a versenyben a harmadik helyen van Előirányzott tervüket 105 százalékra teljesítették. Kongresszusi vállalásaik teljesítésében 90.5 százalékot értek el. A terven felüli teljesítés értéke 5,399.000 forint. A dolgozók 64 száza­léka kötött hosszúlejáratú versen y szer- ződóst, ugyanennyien vesznek részt á kongresszusi versenyben. Az üzemi bi­zottság vállalta, hogy a szakszervezeti aktívák segítségével a kongresszus tisz­teletére a dolgozók 90 százalékát be­szervezi a munkaversenybe. A munka médszerátadók száma a legutóbbi érté­kelés óta emelkedett. A 100 százalékon alul teljesítők száma a legutóbbi érté­keléshez viszonyítva tízzel csökkent. A gyáron belüli versenyben a finom­hengerde jár az élen. Felajánlását ja nuár 28-ig 1.9 százalékkal túlteljesítet­te, havi tervét január 26-án befejezte. Mindössze 8 dolgozó teljesített ebben az üzemben 100 százalékon alul. Célul tűzték ki, hogy február 24-ig az üzem­rész minden dolgozója eléri a 100 szá­zalékot. > Az üzemen belül Kugler Lajos szta hánovista előhengerész brigádja a leg­jobb 137 százalékkal. Mislóezki Sándor átlagosan 119.6 százalékot ért el. A csavargyár dolgozói előirányzott tervükön felül ezideig 110 tonna csa­varáruval termeltek többet. Januári tervüket 24-én befejezték. A kohászati építkezésnél Csorna József kőműves vállalta, hogy 112 százalékos eredményét 140 száza lókra emeli fel. Átlagos teljesítménye 159 százalék. Ballok József segédmun kás a vállalt 120 százalék helyett 130 százalékot ért el. Csapó Jolán 96 száza­lékról 110 százalékra tett ígéretet. 116 százalékot teljesített. A Martin Acél­műben Cseg László olvasztár brigádja 116 százalékról 125-re tett ígéretet, 135 százaléknál tartanaik. Miklós Berta­lan Ígéretet tett, hogy 116 százalékos eredményét 135-re emeli fel. Átlagtól, jesítménye 176 százalék volt. Az eredmények, mellett hibák is van­nak. A huzómühely dolgozói a felvilá­gosító munka hiányában vállalásukat mechanikusan tették és így előirány­zott tervüket sem tudják teljesíteni. A műszaki dolgozók részéről nem teremtették meg a szükséges technikai előfeltételeket, a müholybizottsag nem foglalkozik kellőképen a lemaradóitok­kal. Hasonló hibák tapasztalhatók a vál- tőmühelyben, ahol a dolgozóknak 50 százaléka kapcsolódott be a munka ver- senybe. Gátolja a versenylendületet a tervfelbontás, valamint a nmnkamőd- szerátadás hiánya. Ez utóbbi kiküszöbö­lésére más üzemből hívtak át munka- módszerátadókat. Méltóképpen kiveszik részüket a kon­gresszusi versenyből A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói is. Január 22-től 27-ig elő­irányzott tervüket 107 százalékban haj. tották végre. A dolgozók 93.4 százaléka tett felajánlást. Súlyos hiba, hogy a dolgozóknak csupán 33.5 százaléka vég­ső munkáját felbontott terv alapján. — Jól ha,ad a munkamődszei-átadás. 185 munkamódszerátadó ós 215 átvevő van a gyárban. A 100 százalékon alul tel­jesítők azáma 7.5 százalékkal csök­kent. A- gyáron belüli versenyben Dikő Gá­bor marós jár az élen, aki 160 száza­lékról 190 százalékra növelte teljesít­ményét, munkamódszerét 10 dolgozó -afc adja át. Nagy Mihály mintakészítő 202 százalékról 249-re emelte termelé­sét és két dolgozónak adja át munka- módszerét. Mezősi József esztergályos népnevelő 111-röl 146 százalékra fokoz­ta termelését, ugyancsak két dolgozónak adja át munkamódszerét. Szűcs Aladár horizontos észszer ürítéssel 160 százalék­ról 380 százalékra növelte teljesítmé­nyét. A Diósgyőri Gépgyár januárban 102 százalékra teljesítette tervét. Hiányosságnak tudható be, hogy a dolgozók kezdeményezését aa üzemi bizottság nem támogatja. 8Ü. lyos hiba az is, hogy téves adatokat küldtek a kongresszusi verseny állá. sáréi. Lemaradt a kongresszusi versenyben a Diósgyőri Nehézszerszámgépgyár és a Miskolci Drótgyár, A Nehézszerszám­gépgyárban hiányosság az is, hogy a 100 sstázalé. kon a]uli teljesítők száma december, hez viszonyítva kettővel emelkedett, A Miskolci Drótgyár lemaradásának oka, hogy nem megfe. lelő a munkamódszerátadás. Az üzemi bizottság nem fordít kellő figyelmet ennek a nagyfontosságú mozgalomnak kifejlesztésére. A gyár. ban mindösszo 7 mnnkamódezerátadá és 45 átvevő van. 4 parasztokat és alattomosan arra igye­keznek rávenni őket, hogy né lépjenek be a t e rnieiőc soportba. Leszögezi tét­jük: ahogy a termelőcsoport fejlesz­tése előrehalad, a do'gozó parasztok tömege: egyre jobban közelebb kerül­nek a termelőosoportokhoz, a ku’ákok ellenállása is egyre fokozódik. A dol­gozó parasztok napról-napra, óráról- órára való meggyőzése ejvá'eszitba- ta'lau a ku ákok aljas munkájának le­leplezésétől. A felvilágosító munka fokozásával, az ellenség elleni szakadatlan harccal, szívós, kitarló egyén} meggyőzéssel az egyénileg dolgozó parasztok újabs ezreit nyerjük meg megyénkben is a szövetkezeti gazdálkodásnak. így ké­szülnék fel méltóan népünk nagy ün­nepére, hazánk életének nagy esemé­nyére, az MDP II. Kongresszusára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom