Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-27 / 48. szám
1» «SZAKM.VGTARCmSZit Kedd, 1951. évi tttonis hő *r. fék, táplálják ft fala. fejlődő kultúráját. MS nutgunk is tanuljunk a, falu ősi kultúrájától felszínre 'kozva és to. vábbfejies-ztve a nagyszerű magyar népművészet kincseit. Ismétlem: a szocializmus építése a falun, a kultúra építése is. Harcot az ellenséges Irányzatok ellen! Végül hadd vessek fel néhány elvi kérdést. Az első az cszt'ályhare kérdése a kultnrfronton. Az új, szocialista kultúra építése sem békés folyamat. Csak a régi, reakcióé ideológiák, irányzatok és felfogások elleni harcban lehet új, szocialista kul. túránkat kifejleszteni. Néhány évvel ezelőfit ezek az ellenséges ideológiák még nyíltan lépték fel. Az ellenség a kulturfronton ma már nem igen lép fel nyiltan. Ha fellép, inkább szóban lép fel, suttogva: egyes iskolai elöactísokon, például a tananyag ismertetésibe szövi bele el. lenséges célzásait. Általában véve azonban nyílt ellenségként! csupán a klerikális ideológia maradt a porondon. .Következésképpen: a hallgató ellenséges irányzatok ellen is folytatni kell a karcot. Ügyelőmbe kell venni továbbá a megbújt ellenség új, alattomos módszereit. Azf, amit tavaly «, VKM.boli káj-tevő ellenség leleplezésénél tapasz- táltunk, nem szabad elfelednünk! Az ellenség gyakran a teljes „lojalitás” álarcában jelentkezik, csak éppen túllicitál, csak éppen púpább a párnánál és túlzásaival kompromittálja Pár. fűnk kultúrpolitikaiját. Ha mi azt mondjuk: nem kérünk a reakciós nyugati kultúrából, akkor az ellenség buzgón helyesei és köztien »elejtUatára teszí Céávantest és Swift et. Ha mi azt, mondjuk: a szovjet kultúra felé kell fordulnunk, mint példakép felé, akkor egyesek ezt úgy forgatják ki, hogy a valóságban a magyar kultúra, iia k való hátatforőítás süljön ki belőle. Ha mi azt mondjuk: le kell küzde- iiiink a nacionalizmus szellemét kulturá- lig életünkben, akkor az ellenség élénk, íejbólintások közben elvonja gyermekeinktől, indexre teszi Gárdonyi Gézát, Benedek Eleket, a magyar népmeséket. Ha mi 'ízt mondjuk,, hogy a Jelen új kérdéseit tárgyaló irodalmat kell támogatni, akkor ezt egyesek úgy értelmezik, hogy Arany „Toldi“-ját nem engedik be a népkönyvtárakba. Heg kell mondani, hogy egyes kommunisták „baloldali“ korlátoltsága egyenesen előmozdítja az ellenségnek ezt a tudatos kártevő munkáját. Éppen esért kell felléptiünk a szektaszettem minden megnyilvánulása ellen, kulturális életünkben- láz a klikk-szellem gátolja annak a kulturális egységfrontnak a kialakulását és megszilárdulását, amely a művészet, a tudomány terén megfelelője a Képfront, nak, a Pártunk által vezetett nemzeti egységnek. Művészeti szövetségeink feladata, hagy ennek a kulturális egységnek szervezőivé váljanak, e szövetségek ko-numunista aktiváinal: és pártszervezeteinek kötelessége, hegy éberek legyenek az ellenség és 0, kesére játszó szekta és klikk-szellemmel szembenNyílt, elvi viták, szabad elvi bírálat és kulturális, nemzeti egység: ezt a hármas és mégis egységes feladatot kell ffzern előtt tartanunk kulturális, elsősorban művészeti életünkben. A második kérdés, amit fel akarok vetni: értelmiségünk kérdése. A szocializmus építéséhez, a kultúr- forradalom végrehajtásához elengedhetetlen az értelmiség segítsége. Nő és fejlődik a munkásosztály, a dolgozó nép új értelmisége, de a régi értelmiség zöme is felénk fordult, becsületesen kiveszi részét az épitő munkából. Tudjuk, hogy van még ellenségünk is a régi polgári értelmiség soraiban. Az osztály harc, a nemzetközi helyzet kiéleződése a régi polgárit érte’miségnck egy maroknyi részét, amely reménytelenül összefonódott a régi uralkodó osztályokkal és a nyugati imperialistákkal, szembefordítja a népünkkel, a hazánkkal. De ezek egyre jobban elszigetelődnek nemcsak a■ néptől, hanem az értelmiség nagy többségétől is- Van egy elég jelentős Tésze a régi polgári értelmiségnek, amely becsületes munkával szolgálja a népet, szaktudását a szocialista épités szolgálatába állítja, anélkül azonban, hogy már meggyőződésében, világnézetében is a munkásosztály mellé állt volna. A polgári értelmiségnek ezt a részét meg kell becsülnünk, támogatnunk kell és türelmes nevelő munkával kell megnyernünk nemcsak munkáját, hanem lelkét is. A régi értelmiség zöme mellénk állt, ugyanakkor kialakulóban van az úi népi értelmiség én ez a két folyamat kiegészíti egymást. A munkások, dolgozó parasztok és az értelmiség szoros együttműködése és kultúrálj» kölcsönhatása a mi népi demőkráeiánkban: lépcsőfok, átmenet a dolgozó tömegek és a szellemi munkát végzők közötti különbség elmosódásához, a nép és értelmiség egybe* olvadásához. Uj szocialista kulturáek példaképe, tanítómestere: a szovjet kultnra Hadd beszéljek rövidén a szovjet- kultúra és a magyar kultúra viszonyáról. Lj, szocialista, kultúránk példa, kepe, tanítómestere: a szovjet ku.lt ára. Ez nem is leliet máskép. Mi a szocializmust építjük, az új magyar kultúra szocialista kultúra lesz, tehát elsősorban és döntően ónnak az országnak a kultúrájából meríthetünk, amelyben a szocializmus már győzelmesen felépült és amely a kommunizmusba való átmenetnél tart. Azzal rágalmazna^ bennünket, hogy mi elzárkózunk az úgynevezett „nyugati kultúra“ elől. Kern. Mi csak az ellen védekezünk, hogy a nyugati kultúrát kémszervezetek használják fügefalevélként. Mi nem zárkózunk cl Shakespeare és Mo- liére. Dickens és Balzac, Mark Twain és B. Shaw, Verdi és Rembrandt elől, sőt ellenkezőleg! De mogkülönboztetjük az Aragon képviselte francia kultúrát a marshalli. zált Franciaország kulturális roL Tudásától. Mi szereljük a Dreiser és Howard Fast képviselte amerikai demokratikus kultúrát, de nem kérünk a háborús hisztéria, az atombomba, az „al;i bírja mar. ja“ elvére ép0ö amerikai „kul. túrából Ettől a „nyugati kultúrától“, igenis, megvédjük a magyar kultúrát! Arról is fecsegnek, hogy mi ,,el- oroszosítjuk“ a magyar kultúrát. Kém érdemes sok szót vesztegetni erre a huta rágalomra. Azok :jc- rik ezt mondani, akiknek kulturális élete a rágógumi és a coca-cola, az Amerikából importált detektív filmek jegyében veszti el egyre jobban nemzeti jellegét. A mi új kultúránk szocialista kultúra tesz, de magyar kul. tóira, eltörölhetetlen nemzeti jel. legzetességckkcl. A mi filmművészetünk sokat tanult és még többel fog tanulni a szovjet filmművészettől, de Szabó né és Kis Katalin, Ludas Matyi és Góz Jóska tetőtől-talpig magyar figurák. Mi tanulunk és merítünk a szovjet kultúrából, mintaképnek tekintjük, de nem másoljuk és nem utánozzuk. A szovjet kultúrából azért meríthetünk és tanulhatunk, mert a szovjet kultúra js, a mi kultúránk is tartalmában szocialista kultúra, he. lyesebben szólva a szovjet kultúra már az, a magyar kultúra úton van ahhoz, hogy azzá legyen. És mert ez így van, válik a szovjet kultúra nem csak mintaképünkké, hanem egyre inkább szerves részévé a mi kultúránknak, a marxizmus, leninizmus klasszikusai, Lenin és Sztálin művei a magyar politikai és tudományos kultúra részévé, alap. jává válnak. És ha itt a kongresz- szuson Rákosi elvtárs hangsúlyozta népünk báláját azok iránt a szovjet sztahanovisták, szovjet mérnö. kök és műszaki tudósok iránt, akik felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak szocialista építésünknek, akkor hadd mondjak itt köszönetét azoknak a, szovjet művészeknek is, Tyihonovnak és Novikovnak. Moj- szejevnek és Obrazcovnak, Pudov- kinnak és Zacharovnak, akik Az új im»var kultúra kialakításának kezdőién ugyanolyan baráti és testvéri segítséget nyújtottak nekünk, mint Bárdin a magyar kohászatban és Bikov vagy Dubjága a magyar sztahanovistáknak. Az új magyar kultúra nem csuk mintaképnek tekinti a szovjet kultúrát, hanem — nem. zeti jellegzetességeinek megtör, tása ' és fejlesztése mellett — egyre inkább összeforr vele. Amikor a polgári kultúrák még haladó kultúrák voltak, szintén megvolt csirájában ez a tendencia a formájukban nemzeti, tartalmukban polgári demokratikus kultúrák szoros kölcsönhatására és összefor- rására. A formájukban nemzeti és tartalmukban szocialista kultúrák közt nincs és nem lehet harc, hanem csak közeledés, kölcsönhatás és összeforrás. Ez a titka a szovjet kultúra mély hatásának a mi szocialista kultúránk fejlődésére. És ez a titka annak is, hogy a szovjet kultúra is befogadja és magáévá teszi a haladó magyar kultúra nagy alkotásAjt Nem csak mi magyarok olvassuk szenvedélyes érdeklődéssel Polevoj és Azsájev, Kázákievics és Bábájevszki regényeit, hanem a szovjet emberek is — oroszok és ukránok, grúzok és örmények — a sajátjuknak érzik a mi Petőfi Sándorunkat. A letűnt régi rend follforgatóinak kedvenc szólama volt, mivel butítani igyekeztek a népet, hogy „egyedül va gyünk”, már mint. mi, a magyar nép. „Jígyedüt” voltunk állítólag azért, mert nyelvünket nem értették és nem voltak fajrokonaink Európában. A magyar nyelv ma is ugyanolyan nehéz az idegennek, mint volt a régi rend a’att. Fajrokonaánk sem keletkeztek az utóbbi 6 esztendőben. Es imo nem vagyunk egyedül! Nem nyelvünk és vérünk, hanem születő szocialista kultúránk révén lettünk testvéreivé, rokonaivá a nagy Szovjetunió és a szocializ. must velünk vállvetve építő országunk népeinek. Új szocialista kultúránknak egyik legfontosabb funkciója a hazaszeretetre való nevelés A mi új, szocialista kultúránknak — mint mondottam — letörölhetetlen nemzeti jellegzetességei lesznek és kell legyenek, ami azt jelenti, hogy egyik legfontosabb funkciója a hazaszeretetre való nevelés lesz és kell, hogy legyen. A munkásosztály, a kommunisták sohasem Voltak közömbösek a nemzet kérdései iránt, akkor sein voltak közömbösek, amikor a haza a vagyo-no sok magántulajdona volt. A harc nem a haza ellen, hanem a hazáéit folyt. A mi Pártunk nem 1948 óta lett a szó igazi értelmében nemzeti párttá, hanem az volt a fasiszta háború alatt, az volí a második világháború előtt, küzdve a német hódítók és magyar zsoldosaik ellen. A döntő fordulat persze a fordulat évével, a munkásosztály hatalomra jutásával következett be: azóta lett valóban hazánkká ez az ország, mostoha anyánkból édesanyánkká. Es azóta, amióta ráléptünk a szocializ. mus építésének útjára és válunk, a szocializmust építve, burzsoá nemzetből szocialista nemzetié: azonosai a magyar hazafiság egyre inkább a szocialista hazafiság. gal. Hazafinak lenni: ez ma azt jelenti, hogy védjük a dolgozó nép hatalmát, átalakulásunk nagy vívmányait, békés szocialista épi- tőmunkánk lehetőségét. De nem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy bár a hazafiság egyre in kább szocialista tartalmat kap, egyre inkább azonosul a szocialista hazafi. Sággal, ezt még száz és százezrek nem látják, nem értik át tudatosan. Vannak száz és százezren becsületes dolgozó magyarok — a parasztság, az értelmiség soraiban —, akik őszintén szeretik magyar hazájukat, de még nem szocialisták. Hi együtt akarunk haladni ezekkel a még nem szocialista hazafiakkal is. Szocialista hazafiság és demokratikus hazafiság nem zárják ki, hanem kiegészítik egymást. Ezt szem élőt? kel! tartanunk, ha meg akarjuk szilárdítanj azt a nemzeti egységet. amelyről Rákosi elvtárs mint egyik legfontosabb feladatról beszámolójában szólt. Egyetlen feltétele van a még nem szocialista meggyőződésű hazafiakkal való egység, frontunknak. Lehet valaki hazafi, aki még nem szocialista, de nem lehet hazafi, aki nem száll szembe az imperialistákkal és nem védi ellenük békénket és függetlenségünket. A szocialista és demokratikus hazafiság egységfrontjának plattform. ja, alapja: az imperializmus ellenesség, a békemozgalom támogatása, a magyar függetlenség vé. dehne. Történelmünk, magyar kultúránk nagy haladó hagyományainak felelevenítése Elv társak! Népünk hazafias nevelésének szerves része •— történelmünk, magyar kultúránk, nagy haladó hagyományaink felelevenítése. Ezen a téren még korántsem teljesítettük kötelességünket. Be fogjuk hozni ezt a mulasztást. De ne feledjük, hogy a mi hazafias nevelésünknek nemcsak a múltból, hanem a jelenből is van mit jperiteaie. Volt már korazak a mafyar történelemben, amelyet joggal hívunk a nemzeti újjászületés korának: az 1818-as forradalom és a forradalmat bevezető és e’őkészítő reformkor. De a nemzeti újjászületés több, mint 100 év előtti korszakát méreteiben, mélységében, hálásában össze sem lehet hasonlítani a nemzeti újjászületésnél azzal a korszakával, amelynek mi vagyunk cselekvő részesei, Aa osztály- társadalomban a nemzeti kultúra fejlesztésére irányult) minden törekvés végső soron meghiúsul azon, hogy a munka és a kultúra között szakadék van. Ma a munka és a kultúra *S5éé- keriilt, ma dolgozni és művelődni egyet jelent. Mi nemcsak azt értük már el, hogy a munka robotból a becsület és a dicsőség ügyévé lett, hanem azt is elértük, hogy szégyennek számit nem tanulni, szaktudásunkat és öntudatunkat nem gyarapítani. Legyünk büszkék arra, hogy mi kommunisták, állunk az élen az ötéves terv megvalósításáért folyó hatalmas munkának épp úgy, mint a kultúrforradaiomnak. A nagy Lenin szavai vezéreljenek bennünket: „Azelőtt minden emberi ész, minden lángelme csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a kultúra és technika minden áldását, másokat pedig megfosszon a leg- szükségssehbtöl is, a művelődéstől és a fejlődéstől. Ma azonban a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közös tulajdona és mostantól fogva soha többé emberi ész és lángelme nem lehet az erőszak, a kizsákmányolás eszközévé.“ Ezt mondotta Lenin, ii a szavait. Nálunk is a nép Közös tulajdonává lesz a kultúra minden vívmánya! A biztosíték erre a mi nagy, harcokban megedzett, Lenin és Sztálin által vezetett, erős, egységes, dicső Pártunk! Révai elvtárs bestédét festőit érdeklődéssel kísérték a kongresszus küldet, tei. Számtalanszor nagy taps tört fel., amikor kultúrforradalmunk egy-egsj ki. emelkedő eredményéről számolt be. —- Hagy lelkesedés kísérte tudományos éle- tünk, irodalmunk, színház és fitndruUú- ránk jelentős alkotásairól szóló megállapításait, Elemi erővel tört fel a taps és hosszan éltették a küldöttek Sztálint, amikor Révai József azt a hatalmas se. gítséget méltatta, melyet kulturális téren is eddigi eredniényevnk eléréséhez a Szovjetuniótól kaptunk- Hasonló lelke, sedesset fogadta, a kongresszus Révai elvtársnak azt a -megállapítását, hogy ma már senki nam mondhatja, hogy egyedül vagyunk- Ez « taps egész dől- gozó népünkben élő szeretet kifejezője a nagy Szovjetunió és a hatalmas béketábor iránt. A beszéd végén perceken át tartó tapssal fogadták a kongresszus részivé- vői Révai elvtárs szavait,, amelyek felmerték kulturális fejlődésük eddigi eredményeit s meghatározták a legközelebbi feladatokat'ogadjuk meg ♦ Az ellenség eltávolítása erősíti a termelőcsoportot Révai elvtárs beszéde után rövid szünet következett, majd Pukánszky Ferenc eivtárs, a keszthelyi járási Pártbizottság titkára szólalt fel. Amikor két középparasztot felvettünk a Párt tagjelöltjeinek sorába — mondotta ——, utána a pártszervezet alapos munkája, nyomán két hét alatt a népnevelők száma negyven párton- kívülivel gyarapodott — nagyobbrészt középparasztokkal — s ennek gyakorlati eredményei meg is mutatkoztak az őszi munkák határidő előtt vájó elvégzésénél, a kukorica és a széna begyűjtésénél. Ezután idősebb parasztasszony, Krizsanyik Jánosné elvtárs, a pásztói tszcs párttitkára szólalt fel. Arról beszélt, milyen hiányosságok voltak as ö termelöcsoportjukban, mivé} az ellenségnek sikerült oda befurakodnia. A Megyei Pártbizottság segítségéve] ez ellenséget eltávolították. As ellenség azt a hírt terjesztette, bogy ha elmegy a csoportból, tizenhárom tagot visz el. De amikor hitették ét a csoportból, nem vitte magával a tizenhárom tagot, hanem hozott huszonnyolcat, mert a dolgozók látták, hogy a termelőszövetkezet az, amely a dolgozó népnek a felemelkedését jelenti. A Jrancia testvérpárt üdvözlete Thorez elvtársat éltették a kongresszus küldöttei, amikor Francois Biilonx e]vtárs, a Francia Kommunista Párt küldötte lépett a mikrofonhoz, hogy átadja a nagy francia testvérpárt üdvözletét. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának forró, baráti üdvözletét tolmácsolom — mondotta —- a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának, küldötteinek és Rákosi Mátyás elvtársnakHála a szocializmus nagy országa,, a Szovjetunió segítségének, hála a magyar nép és a Magyar Dolgozók Pártja vezette magyar munkásosztály erőfeszitéseinele, a Magyar Népköztársaság az iparosítás terén hatalmas sikereket ért el eddig és fog elérni a jövőben is és ezzel megteremti a lehetőségét a mezőgazdaság szocialista úton való fellendítésének is. Biztosak vagyunk abban, hogy kongresszusuk munkája új lépést jelent előre a szocializmus épl- > tése terén. Ugyanakkor Franciaországban a francia urak mind agresszívebbekké vátoak a-z Atlanti Szerződés támadó intézkedéseinek megvalósítása érdekében. A Francia Kommunista Párt feJ lejössége igen nagy. A munkásosztály vezetése alatt harcos egységben kell egyesítenünk a béke és szabadság összes erőit, amelyek igen hatalmasak, hogy így megakadályozzuk a nemei felfegyverzést és Franciaország teljes miritarizálását, hogy megakadályozzuk a nyomort, a fasizálást és a háborút. Mindenben a mi szeretett vezérünk, Maurice Thorez elvtárs példája lelkesít bennünket (hosszantartó taps), aki jelenleg a Szovjetunióban talál gyógyulást. Mi és velünk együtt az egész francia nép köszönjük Sztálin elvtársuak legutóbb elhangzott nyilatkozatát, amelyet sokmillió példányban terjesztünk és amelynek döntő jelentősége van a béke híveinek egyesítésében. Éljen a szocializmus országa, a Szovjetunió! Éljen a magyar és francia nép barátsága! Éljen a Magyar Népköztársaság! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, annak II- Kongresszusa, vezetője, Rákosi Mátyás elv-* társ! Éljen mindnyájunk nagy barát-1 ja, a szeretett Sztálin elvtárs! Diósgyőr kohászul harcolnak a kongresszusi zászlóért Kugler Lajos elv tár«, Diósgyőr kohászainak harcos üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Elmondotta, hogy a Diósgyőri Kohászati Üzemek a múlt évben háromszor nyerte el a büszke élüzem jelvényt és a minisztérium vám dorzászlaját, tervét 115 százalékra teljesítette. — IJarci terepünk a munka, fegvee rünk a szerszám — folytatta. — Tudjuk, hogy minden egyes elkészült gép, vagy kdhengerelt szál acél csapás az imperialista agreeszorok fejéreÓzd a kongresszusi zászlóért folyó versenyben elénk került — ee igas, de küzdünk a kongresszusi zászlóért az utohó pillanatig- (Taps.)As ózdi elvtársak eredményeinek örülünk mártsak azért is, mert mi a termelésben, nem estünk vissza, hanem Ózd jobban fejlődött, mint mi és így clibénk került- Ez a fejlődés pedig nemzeigozdn súgunk fejlődését jelenti és az eredmények mindnyájunké, nemcsak Özdé, hanem az egész közösségé. Az 0 lecke azonban, amit az ózdiaktól kaptunk, nagyon jót tett nekünk. Kugler elvtárs ezután kongresszusi vállalásának túlteljesítéséről beszélt- — Elmondotta, hogy brigádjával honfolv eredményeket ért el, de komoly hibát követett el azzal, hogy munkamódszerét nem adta át más brigádoknak. A párt- szervezet kritikájára kijavította ezt a hibáját. A kongresszusnak ígéretet tett: minden tudásával, igyekezetével azon lesz, bogy a hengermű minden brigádja a fejlettebb munkamódsz"—-1 rWn-nzzék- Erdei Grúz Tibor elvtáfs. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára felszólalásában a Budapesti Tudomány- egyetem természettudományi karának eredményeiről szólt. A természettudományi kar megalakulásakor két évve» ezelőtt mindössze 270 elsőéves hall. gátét vett fel és ezeknek 18 százaléka volt munkás- és. szegónyparaszi származású. A mostani fanévben 676 hallgatót vettek fel az első évre é» ezeknek 57 százaléka munkás- és sze. gényparasr.t származású. A tanszemélyzet létszáma 1948-ba» ötven volt. jelenleg pedig a profeaz.1 szorokon kívül 173. A mennyiségi fejlődéssel együtt jár a minőségi fejlődés is — hangsúlyoz, fa. De ha nagy is a haladás, még mindig vannak komoly hibák és hiányok. Nem sikerült még a folyamatos tanulást és annak ellenőrzését kellőkép, pen megszervezni és biztosítani, hogy az egyetemen töltött időt a Icggyü, mölesözöbben használják fel. Fokozni kell a munkás- és paraszf szárma, zású hallgatókkal való foglalkozást. Az a célunk, hogy munkában ed. zett, a nehézségektől meg nem rettenő, a szocializmust minden erejükkel lelkesen építő, hazájukat szerető és annak békéjét megvé deni kész szakembereké? képez, zünk ki, akik késedelem nélkül munkába állhatnak és a Szovjetunió fényes példája nyomán. Pártunk útmutatása mellett építhetik a szocializmust.