Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

1» «SZAKM.VGTARCmSZit Kedd, 1951. évi tttonis hő *r. fék, táplálják ft fala. fejlődő kul­túráját. MS nutgunk is tanuljunk a, falu ősi kultúrájától felszínre 'kozva és to. vábbfejies-ztve a nagyszerű magyar népművészet kincseit. Ismétlem: a szocializmus építése a falun, a kultúra építése is. Harcot az ellenséges Irányzatok ellen! Végül hadd vessek fel néhány elvi kérdést. Az első az cszt'ályhare kérdé­se a kultnrfronton. Az új, szocialista kultúra építése sem békés folyamat. Csak a régi, reakcióé ideológiák, irányzatok és felfogások elleni harcban lehet új, szocialista kul. túránkat kifejleszteni. Néhány évvel ezelőfit ezek az ellen­séges ideológiák még nyíltan lépték fel. Az ellenség a kulturfronton ma már nem igen lép fel nyiltan. Ha fel­lép, inkább szóban lép fel, suttogva: egyes iskolai elöactísokon, például a tananyag ismertetésibe szövi bele el. lenséges célzásait. Általában véve azonban nyílt ellenségként! csupán a klerikális ideológia maradt a poron­don. .Következésképpen: a hallgató ellenséges irányzatok ellen is folytatni kell a karcot. Ügyelőmbe kell venni továbbá a megbújt ellenség új, alattomos mód­szereit. Azf, amit tavaly «, VKM.boli káj-tevő ellenség leleplezésénél tapasz- táltunk, nem szabad elfelednünk! Az ellenség gyakran a teljes „lojalitás” álarcában jelentkezik, csak éppen túl­licitál, csak éppen púpább a párnánál és túlzásaival kompromittálja Pár. fűnk kultúrpolitikaiját. Ha mi azt mondjuk: nem kérünk a reakciós nyugati kultúrából, akkor az ellenség buzgón helyesei és köztien »elejtUatára teszí Céávantest és Swift et. Ha mi azt, mondjuk: a szovjet kultúra felé kell fordulnunk, mint példakép felé, akkor egyesek ezt úgy forgatják ki, hogy a valóságban a magyar kultúra, iia k való hátatforőítás süljön ki belőle. Ha mi azt mondjuk: le kell küzde- iiiink a nacionalizmus szellemét kulturá- lig életünkben, akkor az ellenség élénk, íejbólintások közben elvonja gyerme­keinktől, indexre teszi Gárdonyi Gézát, Benedek Eleket, a magyar népmeséket. Ha mi 'ízt mondjuk,, hogy a Jelen új kérdéseit tárgyaló irodalmat kell támo­gatni, akkor ezt egyesek úgy értelme­zik, hogy Arany „Toldi“-ját nem en­gedik be a népkönyvtárakba. Heg kell mondani, hogy egyes kommunisták „bal­oldali“ korlátoltsága egyenesen előmoz­dítja az ellenségnek ezt a tudatos kár­tevő munkáját. Éppen esért kell felléptiünk a szek­taszettem minden megnyilvánulása ellen, kulturális életünkben- láz a klikk-szellem gátolja annak a kul­turális egységfrontnak a kialakulását és megszilárdulását, amely a művészet, a tudomány terén megfelelője a Képfront, nak, a Pártunk által vezetett nemzeti egységnek. Művészeti szövetségeink feladata, hagy ennek a kulturális egységnek szervezőivé váljanak, e szövetségek ko-numunista aktiváinal: és párt­szervezeteinek kötelessége, hegy éberek legyenek az ellenség és 0, kesére játszó szekta és klikk-szel­lemmel szemben­Nyílt, elvi viták, szabad elvi bírálat és kulturális, nemzeti egység: ezt a hár­mas és mégis egységes feladatot kell ffzern előtt tartanunk kulturális, elsősor­ban művészeti életünkben. A második kérdés, amit fel akarok vetni: értelmiségünk kérdése. A szocializmus építéséhez, a kultúr- forradalom végrehajtásához elenged­hetetlen az értelmiség segítsége. Nő és fejlődik a munkásosztály, a dol­gozó nép új értelmisége, de a régi ér­telmiség zöme is felénk fordult, becsü­letesen kiveszi részét az épitő munkából. Tudjuk, hogy van még ellenségünk is a régi polgári értelmiség soraiban. Az osztály harc, a nemzetközi helyzet ki­éleződése a régi polgárit érte’miségnck egy maroknyi részét, amely reményte­lenül összefonódott a régi uralkodó osz­tályokkal és a nyugati imperialistákkal, szembefordítja a népünkkel, a hazánk­kal. De ezek egyre jobban elszigetelődnek nemcsak a■ néptől, hanem az értel­miség nagy többségétől is- Van egy elég jelentős Tésze a régi polgári értelmiségnek, amely becsületes munkával szolgálja a népet, szaktudá­sát a szocialista épités szolgálatába állítja, anélkül azonban, hogy már meg­győződésében, világnézetében is a mun­kásosztály mellé állt volna. A polgári értelmiségnek ezt a részét meg kell be­csülnünk, támogatnunk kell és türelmes nevelő munkával kell megnyernünk nemcsak munkáját, hanem lelkét is. A régi értelmiség zöme mellénk állt, ugyanakkor kialakulóban van az úi népi értelmiség én ez a két folyamat kiegé­szíti egymást. A munkások, dolgozó pa­rasztok és az értelmiség szoros együtt­működése és kultúrálj» kölcsönhatása a mi népi demőkráeiánkban: lépcsőfok, átmenet a dolgozó tömegek és a szellemi munkát végzők közötti különbség el­mosódásához, a nép és értelmiség egybe* olvadásához. Uj szocialista kulturáek példaképe, tanítómestere: a szovjet kultnra Hadd beszéljek rövidén a szovjet- kultúra és a magyar kultúra viszo­nyáról. Lj, szocialista, kultúránk példa, kepe, tanítómestere: a szovjet ku.lt ára. Ez nem is leliet máskép. Mi a szo­cializmust építjük, az új magyar kultúra szocialista kultúra lesz, te­hát elsősorban és döntően ónnak az országnak a kultúrájából meríthe­tünk, amelyben a szocializmus már győzelmesen felépült és amely a kommunizmusba való átmenetnél tart. Azzal rágalmazna^ bennünket, hogy mi elzárkózunk az úgynevezett „nyugati kultúra“ elől. Kern. Mi csak az ellen védekezünk, hogy a nyugati kultúrát kémszervezetek használják fügefalevélként. Mi nem zárkózunk cl Shakespeare és Mo- liére. Dickens és Balzac, Mark Twain és B. Shaw, Verdi és Rem­brandt elől, sőt ellenkezőleg! De mogkülönboztetjük az Aragon kép­viselte francia kultúrát a marshalli. zált Franciaország kulturális roL Tudásától. Mi szereljük a Dreiser és Ho­ward Fast képviselte amerikai demokratikus kultúrát, de nem kérünk a háborús hisztéria, az atombomba, az „al;i bírja mar. ja“ elvére ép0ö amerikai „kul. túrából Ettől a „nyugati kultúrától“, igenis, megvédjük a magyar kultúrát! Arról is fecsegnek, hogy mi ,,el- oroszosítjuk“ a magyar kultúrát. Kém érdemes sok szót vesztegetni erre a huta rágalomra. Azok :jc- rik ezt mondani, akiknek kulturális élete a rágógumi és a coca-cola, az Amerikából importált detektív fil­mek jegyében veszti el egyre job­ban nemzeti jellegét. A mi új kultúránk szocialista kultúra tesz, de magyar kul. tóira, eltörölhetetlen nemzeti jel. legzetességckkcl. A mi filmművészetünk sokat tanult és még többel fog tanulni a szovjet filmművészettől, de Szabó né és Kis Katalin, Ludas Matyi és Góz Jóska tetőtől-talpig magyar figu­rák. Mi tanulunk és merítünk a szovjet kultúrából, mintaképnek tekintjük, de nem másoljuk és nem utánozzuk. A szovjet kultúrából azért merít­hetünk és tanulhatunk, mert a szov­jet kultúra js, a mi kultúránk is tartalmában szocialista kultúra, he. lyesebben szólva a szovjet kultúra már az, a magyar kultúra úton van ahhoz, hogy azzá legyen. És mert ez így van, válik a szovjet kul­túra nem csak mintaképünkké, ha­nem egyre inkább szerves részévé a mi kultúránknak, a marxizmus, leninizmus klasszikusai, Lenin és Sztálin művei a magyar politikai és tudományos kultúra részévé, alap. jává válnak. És ha itt a kongresz- szuson Rákosi elvtárs hangsúlyozta népünk báláját azok iránt a szov­jet sztahanovisták, szovjet mérnö. kök és műszaki tudósok iránt, akik felbecsülhetetlen segítséget nyúj­tottak szocialista építésünknek, akkor hadd mondjak itt köszönetét azoknak a, szovjet művészeknek is, Tyihonovnak és Novikovnak. Moj- szejevnek és Obrazcovnak, Pudov- kinnak és Zacharovnak, akik Az új im»var kultúra kialakításának kez­dőién ugyanolyan baráti és testvéri segítséget nyújtottak nekünk, mint Bárdin a magyar kohászatban és Bikov vagy Dubjága a magyar sztahanovistáknak. Az új magyar kultúra nem csuk mintaképnek tekinti a szovjet kultúrát, hanem — nem. zeti jellegzetességeinek megtör, tása ' és fejlesztése mellett — egyre inkább összeforr vele. Amikor a polgári kultúrák még ha­ladó kultúrák voltak, szintén meg­volt csirájában ez a tendencia a formájukban nemzeti, tartalmuk­ban polgári demokratikus kultúrák szoros kölcsönhatására és összefor- rására. A formájukban nemzeti és tartalmukban szocialista kultúrák közt nincs és nem lehet harc, ha­nem csak közeledés, kölcsönhatás és összeforrás. Ez a titka a szovjet kultúra mély hatásának a mi szo­cialista kultúránk fejlődésére. És ez a titka annak is, hogy a szovjet kultúra is befogadja és magáévá teszi a haladó magyar kultúra nagy alkotásAjt Nem csak mi magyarok olvassuk szenvedélyes érdeklődéssel Polevoj és Azsájev, Kázákievics és Bábájevszki regényeit, hanem a szovjet emberek is — oroszok és ukránok, grúzok és örmények — a sajátjuknak érzik a mi Petőfi Sán­dorunkat. A letűnt régi rend follforgatóinak kedvenc szólama volt, mivel butítani igyekeztek a népet, hogy „egyedül va gyünk”, már mint. mi, a magyar nép. „Jígyedüt” voltunk állítólag azért, mert nyelvünket nem értették és nem voltak fajrokonaink Európában. A magyar nyelv ma is ugyanolyan ne­héz az idegennek, mint volt a régi rend a’att. Fajrokonaánk sem kelet­keztek az utóbbi 6 esztendőben. Es imo nem vagyunk egyedül! Nem nyelvünk és vérünk, hanem születő szocialista kultúránk ré­vén lettünk testvéreivé, rokonaivá a nagy Szovjetunió és a szocializ. must velünk vállvetve építő or­szágunk népeinek. Új szocialista kultúránknak egyik legfontosabb funkciója a hazaszeretetre való nevelés A mi új, szocialista kultúránknak — mint mondottam — letörölhetetlen nemzeti jellegzetességei lesznek és kell legyenek, ami azt jelenti, hogy egyik legfontosabb funkciója a hazaszeretetre való nevelés lesz és kell, hogy legyen. A munkásosztály, a kommunisták sohasem Voltak közömbösek a nemzet kérdései iránt, akkor sein voltak kö­zömbösek, amikor a haza a vagyo-no sok magántulajdona volt. A harc nem a haza ellen, hanem a hazáéit folyt. A mi Pártunk nem 1948 óta lett a szó igazi értelmében nemzeti párttá, hanem az volt a fasiszta háború alatt, az volí a második világháború előtt, küzdve a né­met hódítók és magyar zsoldosaik ellen. A döntő fordulat persze a fordulat évével, a munkásosztály hatalomra jutásával következett be: azóta lett valóban hazánkká ez az ország, mos­toha anyánkból édesanyánkká. Es azóta, amióta ráléptünk a szocializ. mus építésének útjára és válunk, a szocializmust építve, burzsoá nemzet­ből szocialista nemzetié: azonosai a magyar hazafiság egy­re inkább a szocialista hazafiság. gal. Hazafinak lenni: ez ma azt jelenti, hogy védjük a dolgozó nép hatalmát, átalakulásunk nagy vívmányait, békés szocialista épi- tőmunkánk lehetőségét. De nem szabad szem elöl téveszte­nünk, hogy bár a hazafiság egyre in kább szocialista tartalmat kap, egyre inkább azonosul a szocialista hazafi. Sággal, ezt még száz és százezrek nem látják, nem értik át tudatosan. Van­nak száz és százezren becsületes dol­gozó magyarok — a parasztság, az értelmiség soraiban —, akik őszin­tén szeretik magyar hazájukat, de még nem szocialisták. Hi együtt akarunk haladni ezekkel a még nem szocialista hazafiakkal is. Szocialista hazafiság és demokratikus hazafiság nem zár­ják ki, hanem kiegészítik egymást. Ezt szem élőt? kel! tartanunk, ha meg akarjuk szilárdítanj azt a nemzeti egységet. amelyről Rákosi elvtárs mint egyik legfontosabb feladatról beszámolójában szólt. Egyetlen felté­tele van a még nem szocialista meg­győződésű hazafiakkal való egység, frontunknak. Lehet valaki hazafi, aki még nem szocialista, de nem lehet hazafi, aki nem száll szembe az imperia­listákkal és nem védi ellenük bé­kénket és függetlenségünket. A szocialista és demokratikus haza­fiság egységfrontjának plattform. ja, alapja: az imperializmus elle­nesség, a békemozgalom támoga­tása, a magyar függetlenség vé. dehne. Történelmünk, magyar kultúránk nagy haladó hagyományainak felelevenítése Elv társak! Népünk hazafias nevelésének szer­ves része •— történelmünk, magyar kultúránk, nagy haladó hagyomá­nyaink felelevenítése. Ezen a téren még korántsem teljesítettük köteles­ségünket. Be fogjuk hozni ezt a mulasztást. De ne feledjük, hogy a mi hazafias nevelésünknek nemcsak a múltból, ha­nem a jelenből is van mit jperiteaie. Volt már korazak a mafyar törté­nelemben, amelyet joggal hívunk a nemzeti újjászületés korának: az 1818-as forradalom és a forradalmat bevezető és e’őkészítő reformkor. De a nemzeti újjászületés több, mint 100 év előtti korszakát méreteiben, mély­ségében, hálásában össze sem lehet hasonlítani a nemzeti újjászületésnél azzal a korszakával, amelynek mi va­gyunk cselekvő részesei, Aa osztály- társadalomban a nemzeti kultúra fej­lesztésére irányult) minden törekvés végső soron meghiúsul azon, hogy a munka és a kultúra között szakadék van. Ma a munka és a kultúra *S5éé- keriilt, ma dolgozni és művelődni egyet jelent. Mi nemcsak azt ér­tük már el, hogy a munka robot­ból a becsület és a dicsőség ügyé­vé lett, hanem azt is elértük, hogy szégyennek számit nem ta­nulni, szaktudásunkat és öntuda­tunkat nem gyarapítani. Legyünk büszkék arra, hogy mi kommunisták, állunk az élen az öt­éves terv megvalósításáért folyó ha­talmas munkának épp úgy, mint a kultúrforradaiomnak. A nagy Lenin szavai vezéreljenek bennünket: „Azelőtt minden emberi ész, min­den lángelme csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a kul­túra és technika minden áldását, másokat pedig megfosszon a leg- szükségssehbtöl is, a művelő­déstől és a fejlődéstől. Ma azon­ban a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közös tulajdona és mostantól fog­va soha többé emberi ész és láng­elme nem lehet az erőszak, a ki­zsákmányolás eszközévé.“ Ezt mondotta Lenin, ii a szavait. Nálunk is a nép Közös tu­lajdonává lesz a kultúra minden vív­mánya! A biztosíték erre a mi nagy, harcokban megedzett, Lenin és Sztá­lin által vezetett, erős, egységes, di­cső Pártunk! Révai elvtárs bestédét festőit érdek­lődéssel kísérték a kongresszus küldet, tei. Számtalanszor nagy taps tört fel., amikor kultúrforradalmunk egy-egsj ki. emelkedő eredményéről számolt be. —- Hagy lelkesedés kísérte tudományos éle- tünk, irodalmunk, színház és fitndruUú- ránk jelentős alkotásairól szóló megálla­pításait, Elemi erővel tört fel a taps és hosszan éltették a küldöttek Sztálint, amikor Révai József azt a hatalmas se. gítséget méltatta, melyet kulturális té­ren is eddigi eredniényevnk eléréséhez a Szovjetuniótól kaptunk- Hasonló lelke, sedesset fogadta, a kongresszus Révai elvtársnak azt a -megállapítását, hogy ma már senki nam mondhatja, hogy egyedül vagyunk- Ez « taps egész dől- gozó népünkben élő szeretet kifejezője a nagy Szovjetunió és a hatalmas béketá­bor iránt. A beszéd végén perceken át tartó tapssal fogadták a kongresszus részivé- vői Révai elvtárs szavait,, amelyek fel­merték kulturális fejlődésük eddigi eredményeit s meghatározták a legköze­lebbi feladatokat­'ogadjuk meg ♦ Az ellenség eltávolítása erősíti a termelőcsoportot Révai elvtárs beszéde után rövid szünet következett, majd Pukánszky Ferenc eivtárs, a keszthelyi járási Pártbizottság titkára szólalt fel. Amikor két középparasztot felvet­tünk a Párt tagjelöltjeinek sorába — mondotta ——, utána a pártszervezet alapos munkája, nyomán két hét alatt a népnevelők száma negyven párton- kívülivel gyarapodott — nagyobbrészt középparasztokkal — s ennek gyakor­lati eredményei meg is mutatkoztak az őszi munkák határidő előtt vájó elvégzésénél, a kukorica és a széna begyűjtésénél. Ezután idősebb parasztasszony, Krizsanyik Jánosné elvtárs, a pásztói tszcs párttitkára szólalt fel. Arról be­szélt, milyen hiányosságok voltak as ö termelöcsoportjukban, mivé} az el­lenségnek sikerült oda befurakodnia. A Megyei Pártbizottság segítségé­ve] ez ellenséget eltávolították. As ellenség azt a hírt terjesztette, bogy ha elmegy a csoportból, tizenhárom tagot visz el. De amikor hitették ét a csoportból, nem vitte magával a ti­zenhárom tagot, hanem hozott huszon­nyolcat, mert a dolgozók látták, hogy a termelőszövetkezet az, amely a dol­gozó népnek a felemelkedését jelenti. A Jrancia testvérpárt üdvözlete Thorez elvtársat éltették a kon­gresszus küldöttei, amikor Francois Biilonx e]vtárs, a Francia Kommu­nista Párt küldötte lépett a mikrofon­hoz, hogy átadja a nagy francia test­vérpárt üdvözletét. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának forró, baráti üd­vözletét tolmácsolom — mondotta —- a Magyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusának, küldötteinek és Rákosi Mátyás elvtársnak­Hála a szocializmus nagy országa,, a Szovjetunió segítségének, hála a ma­gyar nép és a Magyar Dolgozók Pártja vezette magyar munkásosztály erőfeszitéseinele, a Magyar Népköztár­saság az iparosítás terén hatalmas si­kereket ért el eddig és fog elérni a jövőben is és ezzel megteremti a le­hetőségét a mezőgazdaság szocialista úton való fellendítésének is. Biztosak vagyunk abban, hogy kongresszusuk munkája új lépést jelent előre a szocializmus épl- > tése terén. Ugyanakkor Franciaországban a francia urak mind agresszívebbekké vátoak a-z Atlanti Szerződés támadó intézkedéseinek megvalósítása érdeké­ben. A Francia Kommunista Párt feJ lejössége igen nagy. A munkásosztály vezetése alatt harcos egységben kell egyesítenünk a béke és szabadság összes erőit, amelyek igen hatalmasak, hogy így megakadályozzuk a nemei felfegyverzést és Franciaország teljes miritarizálását, hogy megakadályoz­zuk a nyomort, a fasizálást és a há­borút. Mindenben a mi szeretett vezérünk, Maurice Thorez elvtárs példája lelkesít bennünket (hosszantartó taps), aki jelenleg a Szovjetunióban talál gyógyulást. Mi és velünk együtt az egész francia nép köszönjük Sztálin elvtársuak legutóbb elhangzott nyilatkozatát, amelyet sokmillió példányban terjesztünk és amely­nek döntő jelentősége van a béke híveinek egyesítésében. Éljen a szocializmus országa, a Szovjetunió! Éljen a magyar és fran­cia nép barátsága! Éljen a Magyar Népköztársaság! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, annak II- Kongres­szusa, vezetője, Rákosi Mátyás elv-* társ! Éljen mindnyájunk nagy barát-1 ja, a szeretett Sztálin elvtárs! Diósgyőr kohászul harcolnak a kongresszusi zászlóért Kugler Lajos elv tár«, Diósgyőr kohá­szainak harcos üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Elmondotta, hogy a Diósgyőri Kohászati Üzemek a múlt évben háromszor nyerte el a büszke él­üzem jelvényt és a minisztérium vám dorzászlaját, tervét 115 százalékra tel­jesítette. — IJarci terepünk a munka, fegvee rünk a szerszám — folytatta. — Tud­juk, hogy minden egyes elkészült gép, vagy kdhengerelt szál acél csapás az imperialista agreeszorok fejére­Ózd a kongresszusi zászlóért folyó versenyben elénk került — ee igas, de küzdünk a kongresszusi zászlóért az utohó pillanatig- (Taps.)As ózdi elvtársak eredményeinek örülünk mártsak azért is, mert mi a terme­lésben, nem estünk vissza, hanem Ózd jobban fejlődött, mint mi és így clibénk került- Ez a fejlődés pedig nemzeigozdn súgunk fejlődését jelenti és az eredmények mindnyá­junké, nemcsak Özdé, hanem az egész közösségé. Az 0 lecke azon­ban, amit az ózdiaktól kaptunk, na­gyon jót tett nekünk. Kugler elvtárs ezután kongresszusi vállalásának túlteljesítéséről beszélt- — Elmondotta, hogy brigádjával honfolv eredményeket ért el, de komoly hibát követett el azzal, hogy munkamódszerét nem adta át más brigádoknak. A párt- szervezet kritikájára kijavította ezt a hibáját. A kongresszusnak ígéretet tett: minden tudásával, igyekezetével azon lesz, bogy a hengermű minden brigádja a fejlettebb munkamódsz"—-1 rWn-nzzék- Erdei Grúz Tibor elvtáfs. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára fel­szólalásában a Budapesti Tudomány- egyetem természettudományi karának eredményeiről szólt. A természettudo­mányi kar megalakulásakor két évve» ezelőtt mindössze 270 elsőéves hall. gátét vett fel és ezeknek 18 százalé­ka volt munkás- és. szegónyparaszi származású. A mostani fanévben 676 hallgatót vettek fel az első évre é» ezeknek 57 százaléka munkás- és sze. gényparasr.t származású. A tanszemélyzet létszáma 1948-ba» ötven volt. jelenleg pedig a profeaz.1 szorokon kívül 173. A mennyiségi fejlődéssel együtt jár a minőségi fejlődés is — hangsúlyoz, fa. De ha nagy is a haladás, még min­dig vannak komoly hibák és hiányok. Nem sikerült még a folyamatos ta­nulást és annak ellenőrzését kellőkép, pen megszervezni és biztosítani, hogy az egyetemen töltött időt a Icggyü, mölesözöbben használják fel. Fokoz­ni kell a munkás- és paraszf szárma, zású hallgatókkal való foglalkozást. Az a célunk, hogy munkában ed. zett, a nehézségektől meg nem ret­tenő, a szocializmust minden ere­jükkel lelkesen építő, hazájukat szerető és annak békéjét megvé deni kész szakembereké? képez, zünk ki, akik késedelem nélkül munkába állhatnak és a Szovjet­unió fényes példája nyomán. Pár­tunk útmutatása mellett építhetik a szocializmust.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom