Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-03 / 28. szám

Swwnbat, Í95Í. Íví február hő £ feSZAKMAGYARORSZÁC 5 Szíahénovisfa lelvénnyel tűntelek ki Oravecz Istvánt, a tizeeiplcszaros pereces! újítót — Titóék támasza a falun A Diósgyőri Szénbányák Márta bányaüzeménél Morvái István vá­jár és Miliczki István csillést szta- hánovista oklevéllel, a vállalat pe­reces) központjában dolgozó Ora­vecz István újítási megbízottat sz-á- bánovista jelvénnyel tüntették ki. — 1945-től újítok — mondta Ora­vecz elvtárs. Eddig 18 újításon’', volt, melyet mind alkalmaííLal* az üzemeknél. Legutóbb egy csillefogót szerkesz­tettem, melyet országos viszonylat- ban is tudnak alkalmazni. Ez a csillefogó a lefplé haladó csillék ré­szére készült, villamosjelzővel van ellátva. A II. Országos Újítási Ivi- állításon is bemutatták ta'-á'má­Az Ózdi Kohászati üzemek kar­bantartó kőműves műhelyének dol­gozói a Pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy az 5. számú Sie­mens mélykemencét ha áridő előtt átépítik. Ez a munka 1947-ben még 6 hetet vei-t igénybe, most vállal­ták, hogy két hét alatt elvégzik. A fizikai és műszaki dolgozók kollektív együttműködése, a jó munkaszervezés, a szocialista len, dületű munka eredménye, hogy Beszámoltunk arról, hogy leleplez­ték Kovács Gyu-a szerencsi kereske­dőt, aki hatalmas mennyiségű árut rej.ege.ett lakásán, hogy elvonja azo­kat a dolgozók elő} é® így elégeded fenséget próbáljon ke-tepi a nép. de­mokrácia e'.en. Amikor a Kovács Gyu­fa ál al elrejtett árukat a Népbojt ki­rakatéban közszemére tették, Sze­rencs dolgozói mély felháborodássá, és gyűlölet.éj fordultak az árurejlegctő bekő ellenség ellen, aki több mint 31 ezer íorint prtdkü ruházati és élelme­zési c kkat harácsolt össze és dugott el lakásán. így többek köpött 43 da­ra!) munkásruhára és 26 munkáim gr e való anyagotj továbbá 133 kg. cukrot, SG kg. gyuróljsztet, 210 kg. gabonái. Az árurejtegető Kovács Gyuta ügyét többszáz dogozó jelenlétében tárgyal­ta a bíróság és a vádlottat 2 évi bör­tönre, 3 ezer forint pénzbüntetésre, 5 ezer jorjnt vagyoni elégtétel megfize­A Bükkaljai Szénbányák berentei üzemében Rákosi elvtárs november 26-iki beszéde óta nagy változások történtek. A bányászok, műszaki vezetők — az üzem dolgozói vara­mennyien megértették Rákosi elv­társ iránymutatását és annak meg, felelőén végzik munkájukat­Nézzük meg, hogy valósultak meg Rákosi elvtárs szavai, hogyan hasz­nálják az üzemnél Rákosi elvtárs bölcs útpiutatását. „A jég öbb panasz, különösen ott, ahoi a bányász-elvándo lásrój van szó, azzal kapcso atos, hagy nincs elég közlekedés] eszköz. A bá­nyászok messze laknak a bányáiéi és néha órákig tart, amíg gyalog, bicikjivel, vagy a késedelmes autó­busszal munkahelyükre tudnak Jutni. A közlekedésügyi mjn'sz.é- rium gondoskodjék autóbuszok­ról, teherau ókról." — mondotta Rákosi elvtárs. A munkásszállítás kérdését — addig — bizony Rerentén sem ér­tékelték jelentőségéhez képest. Nem törődtek eléggé a távollakó bányá­szokkal. Számos dolgozó naponta 9 —10 kilométer távolságról járt be a bányába, s elfáradva látott a munkához. Rákosi elvtárs beszéde óta összesen 120 autót állítottak már be a bányászok szállításárai a 120 autóból Bereu lének is jutott, ja- nuár 17-tpl Sajóváxnos, ' gajósenye és Boldva lakosait pontosan elszál­lítják a műszakra, majd onnan ptt- honukba. A jó munkásszállítás híre is toborozta a környék dolgozóit, azóta 42-en jelentkeztek a bányába. A közlekedés megjavításával meg­szilárdult a munkafegyelem is- A sorozatos műszakmulasztások jó­formán teljesen megszűntek. Az­előtt 30—40 dolgozó hiányzott na­ponta, most ez a szám 4—5-re csök­kent. A munkafegyelem megszilár­dulásának nagyszerű példája volt a január 28,1 vasárnapi műszak. A dolgozók önként felajánlották, hogy ezen a napon is termelő munkát fognak végezni, hogy sikeresen tel­jesítsék kongresszusi vállalásukat. „A belkereskedelem v;zsgá]ja meg, hogyan vannak ellátva a bányavi­nyomat. Ez a esjllefogó rendkívül érzékeny. Az elszabadult csillét ez a készülék önműködően azonnal el­kapja. l,?zel a szállítás lényegesen biztonságosabbá válik és teljesen ki lehet küszöbölni az előforduló baleseteket. Az újítási főosztályra nemrég beadtam még két újítást. Az egyik egy elágazó rendszerű kaparószalag észszerűsítésére, a másik a kaparó­lánc gazdaságosabb elállítására irányul. — Nagyon boldog vagyok — mondja Oravecz elvtárs hogy munkámért kitüntettek, a kitünte­tés a jövőben még jobb munkára fog serkenteni! a kemence átépítésével 60 árá­val hamarabb elkészültek• A kemence határidő előtti átépíté­sével 387 ezer forintot takart, tottak meg,* Jó munkát végzett Kubancsik László, Tóth Aladár és Kovács Jó­zsef brigádja. Az eredményhez nagy­ban hozzájárult a brigádvezetők jó munkamódszerátadása és a mű­szaki vezetők nagyértékű támoga­tása. bősére italt«, elrendelte a lefoglalt áruk e'kobzását, a kereskedéstől egy évj tartamra eltiltotta. Szerencs dolgozói megfogadták: 0 jövőben még keményebb harcot foly­tainak a nép ellentégialvei szemben, még nagyobb éberséggel leplezik le azokat, akik közellá'ásunk rendjót, népünk nyugalmát rneg akarják za­varrá. — Február elején, a kínai kiállítás megnyitásával egyidőben mutatják be Budapesten és több más vídékj város­ban a ,,Kínai nép győzelme" című nes do-kumentfilmet a kínai Néphadse­reg diadalmas harcairól. — A De Waarhejd eímfi holland ]ap tudósítója írja: Marshall honvé­delmi min'szler és Bradley, a vezér­kari főnökök egyesített cscportján-k e’nöke között mély ellentétek merül­tek fej a koreai helyzet m'att. dékek népboltokkal, hogyan Iri­nyi ják oda a gumicsizmát, a ba- háncsot, a szalonnát, a zsírt és mindazt, ami a bányász munkájá­hoz, no meg feleségének és csa­ládjának jobb életéhez szüksé­ges.“ A berendel bánya dolgozóinak élelmiszerellátásánál is volcak fenn­akadások. A Párt gondoskodása, a kormány intézkedése most lehetet­lenné tette a hárácsoló kulákok gá- rázdálkpdásait, biztosította a helyes elosztást, ezen beiül i® különös gondot fordítanak a bányászok jó ellátására. Pontosan megkapják a lisztet, cukrot, zsírt, a bányavidékek népboltjait fokozottabban látják el a szükséges árukkal. A berentei bánya dolgozói hálásak is ezért- Egy panaszuk azonban még min­dig vaa — s ez a panasz teljesen jogos. A kereskedelmi szervek le­hetetlen és tűrhetetlen bürokráciája folytán ugyanis a pótjegyekot csak Bereníén lehet beváltaniok azoknak a bányaüzemi dolgozóknak is, akik más községekben laknak. Az is elő­fordul, hogy a bányász felesége kénytelen elgyalogolni Berentáre, hogy a pótjegyre például a cukrot megvásárolja. Haladéktalanul fel kell számolni ezt a hibát! ,,...nem e'ég a bányászatot emel- nj, nekünk szociális a bányásztot kel! létrehoznunk.“ A berentei dolgozók 90 százalék5, hosszúié járatú verserjyszerzodést kötött. Ezzel párhuzamosan a mun­kamódszerátadási mozgalom jelen­tősen fellendült. Varga Géza, ifj. Pogány Géza és Tótíh András JJ. vájárok rendszeresen átadják ta­pasztalataikat gyengébben dolgozó társaiknak­-r? Eredményeim alapja — mondja Varga Géza — a 480 perc legtelje­sebb kihasználása. Emellett termé­szetesen az új munkafogásokat is alkalmazom a termelésben. Például a szén tisztaság előmozdítását szol­gálja az, hogy a réselésnél kirése- lem a szénfai fölötti meddőréteget, mellyel így jelentősen csökkentjük a szén paíatartalmát, A kulákság A jugoszláv veiptok falusi politiká­ja kulák kapitalista jellegi. A falusi lakosrég egy tizenhetedét képező ku- lákság tartja kezében az ország gabo­nakészleteinek majdnem a felét. A legjobb szánták az ő birtokukban van­nak. A külgazdaságok 30 hektárnyi földdel rendelkezhetnek még a hegyes vidékeken is ahol pedig kiilönösea éré*- hété a földéhség. A kulákság gazdasági helyzete meg­erősítésének egyik formáját azok a „szövetkezetek“ képezik, amelyeket erő­szakosan létesítenek a jugoszláv falvak­ban. Ez év elején Titoék hetvenkedve kpznHé!' hogy falusi „szocialista“ szek­toruk 5246 „munkaszßvetkezetet“ je­lent, amelyek 250 ezer parasztgazdasá­got foglalnak magukban. Elóg, ha meg­nézzük, ki a gazda ezekben a Tito-féle „szövetkezetek“ -ben és megállapíthat- jak osztályjellegét. Az alapmérték a „szövetkezetekben“ a jövedelem elosztására az úgynevezett „paj“, » közös használatba adott (föld, háziállatok, mezőgazdasági be­rendezések, gtb. Nyilvánvaló, hogy a falusi gazdagok, akik a legnagyobb „paj“-okkal rendelkeznek, oraszlánre szét kapják az összes „szövetkezeti“ jövedelmeknek. A föld közös megmun­kálásának ürügyével a valóságban a kulákek ingyen munkaerőt kapnak és még kíméletlenebből kizsákmányolják a törpebirtokos parasztokat, mint saját gazdaságaikon, Títfték [slíep^tren biirisoá „szövetkeza'eket“ léiesiie- nek a falvakban, amelyeket a kulák-kapitalista elemek egyéni meggazdagodásukra használnak fel. Egyáltalán nein meglepő, hogy a szegény- és közúpparasztok még meg­torlások és fenyegetések ellenére sem lépnek be ezekbe a „termelőszövetke­zetekbe“, nem akarják magukra venni a falusi kizsakmányolők igáját, A „Politika“ című belgrádi lap a közelmúltban élénk színekkel ecsetelte egy Banies nevű kulák „hazafiassá­gát“, aki Kamemee faluban a „muq- kaszövetkazstnek“ 24 hektár földet adott át paj“-ként és ugyanakkor az „öntudatosság hiányával“ vádolt meg egy Gyorgyevics nevű szegényparasztot, aki 3 hektáros földjén továbbra i> egyéni gazdálkodást folytat. A „Poli­tika“ érthető okoknál fogva nem tesz említést arrél, miért maradijaik kívül a szegényparasztok B szövetkezeteken. A mezőgazdasági beszolgáltatás; po­litikában, akárcsak Titoék adópolitika jában, különösen kifejezésre jut, mi­Koós Bíla bányamérnök üzemve- zeíő elmondja, hogy az üzemben már régen megszervezték a ciklu­sos fejíésmódra való áttérést. A dolgozók nag-yrésza felismerte a szovjet módszer hatalmas jelentő­ségéi. A ciklusos fejtés alkalmazásá­val nem egy-cgy dolgozó, hanem egész csapatok teljesítménye nö­vekszik meg. Nézzük meg azokat a bányászo­kat? akik már ezzel a módszerrel termelnek: mit mondanak a ciklu­sos fejtésről? Ifj. Pogány Károly két társával együtt 127 százalékos eredményt ért el* — Ciklusos fejtéssel dolgozunk. Mióta ezt a módszert alkalmazzuk, teljesítményünk és ezzel együtt a keresetünk is jelentősen megnöve­kedőit. A Kongresszus tiszteletére 245 mázsa szén termelését váHaltam csapatommal, a m®i napig már 271 mázsát értünk el. Nem győzöm ele­get hangsúlyozni dolgozó tárgyim­nak, hogy üzemünkben minél ha, marabb és mindenütt vezessék be ezt a nagyszerű szovjet módszert! Gondos Ferenc vájár háromtagú csapata is szép eredményt ért el: 131 százalékot értek el és ezzel túl­teljesítették kongresszusi vállalásu­kat. Az éjszakai műszak termelői közül Kis I. József csapata 123, Tóth Sándor csapata 120 százalékos eredménnyel teljesítette kongregz. szusi vállalását, Rákosi elvtárg Az Országos Bá­nyászértekezleten felhívta a bányá­szokat: „Dolgozzanak elszántan, lelkesen, önfeláldozóan! Legyenek tudatá­ban annak, hogy mögöí ük áll a mi hatalmas, harcedzstt Pártunk,’’ A herentei bányászok megfogad, ták Rákosi elvtárs szavait. Kemény harcot folytatnak a magasabb szén- termelésért, mert megértették: min. den csákányütéssel, minden csille szénnel hozzájárulnak szocialista jövőnk felépítéséhez, békénk meg­védéséhez­MIKLÓSSÁ MAT1LD lyen figyelmes atyai gondoskodással fordulnak a fíju tülök-kapitalista ele. iuqí felé. Á Tito-kormánynak az 1930 -r-pl-es gabonabeszplgáltatáai rendelete szerint a 3 hektárnál kisebb szegény- parnszt-gazdaságoknak hektáronként 450 kilogram gabonát keU beszo'gál- tatniok. Valamennyi 5 hektárnál na­gyobb birtokkal rendelkező gazdaság számára beszolgáltatás; minimumot és maximumot állapítanak meg. Azoknak a, falusi gazdagoknak, akiknek 15 hek­tár, vagy annál nagyobb földjük van, hektáronként mindössze 250 kilogram gabonát kell leadniok. Titoák rendeletének knlák-jellege kü. lönöspn szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes parasztgazdasá­gok kötelező beszolgáltatásának megál­lapítását olyan alsóbb fokú hatalmi szervek végzik, amelyekben a falusi burzsoázia ül bent. fl belgrádi vezetők élfiuénre éi náikijlMésre tárhoztatjáli a daigoíá pamsilsinot, hogy minél több mezőgazdasági termé­ket sajtoljanak ki a falvakból az an­gol-amerikai imperialisták étvágyának csillapítására, akik nyersanyag, és me­zőgazdasági tcrmékezolgáltatójukká te­szik Jugoszláviát Az iparcikket is, a mezőgazdasági termékek ..kölcsönösen összefüggő árai­nak“ rendezésére, amelyet Tito legkö­zelebbi cinkostársa, Borisz Kidrics búr. zsoá közgazdász dolgozott ki, szintén a kulákságnak kedvez és természetesen, nagy olégedetlenséget váltott ki a pa­rasztság nagy tömegeinél. Azok az iparcikkek, amelyek a mezőgazdasági termékekért és a nyersanyagért cseréim érkeznek, a falusi gazdagoknál álla­podnak meg. A szegény, és középpa. rysztok, akiktől a kötelező beszolgá’ta- tás keretében minden terrnékitk8t elve­szik, nem tudnak szövetet, lábbelit vá­sárolni, sőt még a közszükségleti cik­keket, petróleumot, gyufát sem tudják beszerezni, Titoék falusi Jku’ák-kapitalista politi­kájuk álcázására az országban lár­másan „osztálybéké“-ről prédikálnak. Neskoviee, a belgrádi klikk eryik fő­kolomposa a kulá.kság védelmében a következőket mondotta: „Nem kell ki­élezni semmiféle osztáiyharc-gondo’atot. Kuláiságunk segített nekünk a hábo­rúban. Ezért a dolgozó parasztsághoz kell sorolni“. Titoék szemfényvesztés- nefc arról beszélnek, „megszüntették az osatályellentéteket“, közben terveiket a kulákságna építik, amely hatalmuk biz­tosítéka a falvakban. Az „osztálybéke“ furfangos cselvetése nem egyéb, mint olyan irányvonal, amely megerősíti a falvakban a kn’ákságot, a jugoszláv burzsoázia alapját. Tikéit a fa’iKi ftHséjtmányoió elemeit vétlslnieiciiisk és pár'fnrómak szerepében azt igyekeznek bebizonyítani, hogy Jugoszláviában a kulák állítólag szegé­nyebb, mint a szegényparaszt. Todoro- vics mezőgazdasági miniszter különle­ges statisztákéi táblázatot is „kidolgo­zott“, hogy kimutassa, mekkora állat­állománnyal rendelkeznek a parasztság A mezőcsáti járásban a DÉFOSz taggyűléeek jó eredményeket hozlak. Ez annak kösz önbe lő, hogy a pártszer­vezetek nagy segítséget nyújtottak a gyűlések jó előkészítéséhez. Jgy Árok­tő községben 127 dolgozó paraszt veti részt a taggyü'ésen, aho] újraválasz­tották a vezetőséget. A tagság meg­bírálta e régi vezetőség munkáját s megállapította, hogy az hiányos volt. Mezőcsáfon a taggyűléseket értékes műsorral bővítették, keskenyljjmel mutattak a Szovjetunóban járt pa- rasztkftldöttség látogatásáról. A vita során bírálták a vezetőség hiányos munkáját, megállapították, hogy nem tartott szoros kapcso'atot a Párttal. Azóta az új vezetőség jó népnevelő munkájával bebizonyította, hogyan ke]l egészséges szervezeti életet te­remteni. Muhi községben a DÉFOSz vezető­ség javsjífot tett, hagy Pártunk Kon. gres szukának tiszteletére alakítsák meg a tszcsd. Jegyes rétegei. Todorovies a falut két csoportra osztotta fel: az első csoport­hoz Bprolta azokat a gazdaságokat, amelyek két hektárnál kevesebb földdel rendelkeznek, a második csoporthoz pa, dig azokat, amelyeknek földbirtoka meghaladja a 15 hektárt, Todorov’-ct méghozzá nyilvánvalóan meghamisított adatokra támaszkodva azt erősítgeti, hogy az első csoport, tehát a szegény- parasztok által megművelt föld minőén hektárára több állat esik, mint a má­sodik csoporthoz tartozó parasztok, tehát a kulákok földjének egy-egy hek­tárára. Tito minisztere hasonló arcát­lan módszerekkel igyekezett leplet bo­rítani a falvakban uralkodó helyzetre, de elárulta magát. Statisztikai tábláza­tának durván meghamisított adataiból látható, hogy egy szegényparaszt gaz­daságra 1/8-ad ló, 6/10-ed sertés, stb. esik. Nem nehéz ebből képet alkotni arról, müven nyomorban és elnyomás­ban tartják a falu vérszopői a jugo­szláv szegényparasztságot. A falu gazdagjai gazdasági és poli­tikai helyzetük megerősítésére minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál, nak a dolgozó parasztok kifosztására ás kíméletlen kizsákmányolására, —- Vrotocsemae szerb faluban például a helyi bizottságba r-r az alsóbbfokú hatalmi szervbe beültetett kulákok 52 szegény- és középparaszt-gazdaságot fosztottak meg földjétől. Egy másik szerb községben, Baieában, a kulák a'; cinkosai, a csetnikek a helyi bizottsá­gon ketesztül 38 szegényparaszttpl vet­ték el a földet. A jugoszláv falvakban intenziven folyik a dolgozó parasztság megfosztása a földjétől. II Tltá-M kk Imlák-lapiíalista lalíri palit Icája az ország gazdasági életének felbomlá­sát vonta maga után és súlyos csapást márt a városok, valamint az iparvidé­kek élelmiszerellátására. A munkások rendszeresen éheznek. A kulákok és az üzérek által eladásra kerülő élelnjis te­rek ára olyan magas, hogy a munká­sok uem tudják megfizetni. A jugoszláv dolgozóik nagyon jól tudják, mi idézte elő az élelmiszerellá­tás felbomlását az országban. Látják» hogy a mezőgazdasági termékek jelen­tős mértékben a kulákoknál halmozód, nak fel, akik ezt a feketepiacon értéke, sitik. Annak az élelmiszernek jelentő« része pedig, amelyet az állam a köt*, lező beszolgáltatás révén gyűjt össze, ' az imperialista országokba kerül. A dolgozó parasztok széles tömegei egyre határozottabb ellenállást tanúsí­tanak Titcók bűnös falusi politikájá­val szemben, amely egyedül a falusi burzsoázia, a kulákság érdekeit tartja szem előtt. A parasztok úgy tiltakoz­nak a kirablás és B féktelen kizsákmá­nyolás ellen, hogy nem vetik be teljesen földjeiket, nem teljesítik B gabona-, hús- és egyéb mezőgazdasági termék beszolgáltatás! kötelezettségüket, meg­tagadják a belépést a „mnn.kaszövetke. zetekbs“, kivonják magukat az ipari munkára való mozgósítás alól. A dolgozó parasztok harca, amelyet a jugoszláv nép hű fiai — a kommu­nisták vezetnek, egyre inkább tömeg- jelleget ölt és egyre élesebb formában nyilvánul meg. Hejőpapm vjszont Bárczy János DÉFOSz tjlkár neju nagy gondot {or­dított a DÉFOSz szervezetre, így iör. tént meg, hagy 0z ősszel Tóth Kál­mán kulák 'óbb mint 110 mázsa cu­korrépát vermelt el marharépa he­lyett, hogy elvonja a dolgozók elő] a cukrot. Vannak eredmények, de vannak hiá­nyosságok is. Lássunk hozzá a h;bák kijavításához, adjunk újult lendültet munkánknak. Adjunk segítséget a gépállomásoknak a talajművelési szer­ződések megkötése terén. Támogassuk az állami gazdaságokat az idénymun­kások szerződtetésében. Ahhoz, hogy tavasszal jó munkát tudjunk végezni, behatóan foglalkozzunk a népnevelők* kel a lé] folyamán. Ennek érdekében segítsük e!ő minden erőnkkel Pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek minél szélesebbkörű elterjedését. OKVATH BÁLINT DgFOSz járási tjtkR Kilónkint 16 forintot kapnak a selyemhernyó- tenyésztők az elsőosztályú selyemgubóért selyemgubó beváltási árát az )lt évihez viszonyítva jóvúl asabban állapították meg­lök a selyemhernyói enyésző ők, a földművesszövetkezeteken sztül szerződést kötnek a se- Igubótenyésztő vállalattal, első ályú gubóért kilónkint 16 fo­tót, harmadik minőségi kategóriá­ba sorolt selyemgubóért 1 forintot kapnak. Akik a tenyésztés előtt nem köt­nek szerződést, azoktól a selyem, guhót a következő árban veszi át a vállalat: I. osztályú 10 forint, II. o- 5 forint, III. osztályú 1 forint kilo- grammonkiut, * e» 387 ezer forint érléku megtakarítás Ozdon egy Siemens-kemence átépítésénél Ke! évi W.m, 8 ezer íorint büntetésre ítélte e bíróság KííMs líjiÉ?, az árü.eiíege.ö szerencsi tosaeii MEGFOGADTÁK RÁKOSI ELVTÁRS ÜTMUTATÁSÁT, megszilárdították a munkafegyelmet, több szén termeléséve1 készülnek a Pártkongresszusra a berentei bányászok Számos értékes eredményt mutattak a mezőcsáti járás DÉFOSz taggyűlései

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom