Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-03 / 28. szám

jESZAKMAGYARORSMGí Szombat, Í95Í. évi február M * A fjJm egyik legjellegzetesebb, legbeszédesebb jelenete: fényes, pompás téremben nagy asztal körül jellegzetes arcú emberek ülnek, ele­gáns idős férfi, — kicsit béna, nyelve is akadozik, — beszél a töb­biekhez- Ez az eölber Krupp, a né­met hadiipar, azaz a náci Német­ország ' koronázatlan fejedelme. A többiek, akikhez beszél, a német nagykapitalis'ák és köztük egy amerikai szenátor, az Egyesült Ál­lamok nagytőkéseinek megbízottja. Va.laaien.nyi alak, amolyan „rossz- arcú"' ember. Arcukon rajta vannak a könyörtelen kizsákmányolok vo­násai. Olyan emberek ezek, akik számára a háború üzlet, kártyajá­ték) amelyben a dolgozók millióin: k vére, éle'e ugyanolyan „tét“, mint egy bankóköteg, üzem, ország, kor­mány, gyarmat vagy támaszpont. A Krupp rezidenciájában folyó tanácskozás- akkor történik, amikor még folyik a háború és az Egyesült Államok, mint a Szovjetunió szö­vetségese harcol a hitleri Német­ország ellen. De az Egyesült Álla­mok megbízottja békés egyetértés­ben tárgyal, alkudozik az ,,ellenség“ halálgyárosaival, hogy máris elő­készítse velük együtt a harmadik világháborút, a Szovjetunió ellen. A tárgyalás közben, mint valami ba­ráti összejövetelen, Schacht, a né­met iparmágnások nevében a po­hárköszöntők hangján fejezi ki soha el nem múló háláját azért, hogy á háború alatt áz amerikai nagytőke megértőén gondoskodott a nácj hadiipar számára nélkülöz­hetetlen nyersanyagokról (króm, wolfram, nikkel, gumi, mangán, stb.). ügy beszélnek erről, „ mintha szómba sem jöhetne az a „csekély­ség“, hogy a németek ezek segítsé­gével amerikai katonákat is gyil­koltak tömegesen. A német iparmágnások, akik a Szovjetunió győzelmei folytán hát­térbe kerültek amerikai verseny­társaikkal szemben, most készség­gel ajánlják fel hazájukat, a német népet, összes szabadalmaikat az amerikai nagytőkének, az új hábo­rúban való együttműködés boldog regnényében. Legyen Németország amerikai gyarmat, nem bánják, csak gyáraikat« tőkéjüket átment­sék a jövőre. Ä kapitalizmus, az imperialista nagyinké minden aljassága feltárul ebben a filmben, még világosabban megértjük a film alapján mindazt, ami ma szemünk előtt folyik az im­perialista tőkés világban, a Wall Street és a londoni City összeeskü­vése az emberiség ellen, a népek szabadsága, függetlensége, élete el­len: ez tárul fel a filmben és előre­vetíti azoknak az eseményeknek az árnyékát, amelyek Tit-ó Jugoszlá­viájában, a népi demokráciákban szőtt belső összeesküvések, a kínai, burinai, görögországi, és koreai ese­mények során bekövetkeztek. Trumannak, az Egyesült Államok akkori afelnökének birhedt háborús irányelve: .,11a látjuk, hogy Német­ország győz, Oroszországot kell se. gi'tenünk, ha pedig az a "helyzot kö­vetkezik be, hogy Oroszország győz, Németországot kell támosatnunk- Hadd pusztuljanak minél többen..-“ a hitlerista tömeggyilkosok, a Gestapo vezérek között közszájon forog. Az amerikai tőkéseknek és Churchillnek az egész háború alatt megvoltak kiépített kapcsolataik mind ezekkel ae akásztófaviráf okkal, mind pedig valamennyi ország, va­lamennyi nép belső* ellenségeivel. Amíg a frontokon a háború utolsó napjaiban is ömlött még a vér, szovjet, amerikai, angol dolgozók abban a reményben áldozták életü­ket, hogy győzelmük a tartós békét hozza meg az emberiség számára és az emberiség boldogabb jövőjét vívják ki, addig ezek az egyhúron pendülő gonosztevők már a harma­dik világháború előkészítéséről tár­gyaltak. Hogy tervük mégsem úgy sike­rűit, ahogyan ők szerették volna, az a Szovjetunió önfeláldozó hőseinek köszönhető. Ott látjuk a filmben a Szovjetunió áldozatkész fiait, akik éietük állandó kockáztatásával még ellenség legtitkosabb tárgyaló szobáiba is beférkőzíek. hogy idejé­ben tájékoztassák a szovjet hadve­zetőséget, Sztálin elvtársat az ellen­ség készülő terveiről, számításai­ról- így sikerült a Szovjetuniónak keresztülhúznia a halálgyárosok ®ljas számításait és megmentenie a népi demokráciák országait, Né­metország nagyrészét attól a sors­tól, amelyet Trumanék szántak ne­kik- Marija Gruhova, ez a keménv- ldkű szovjet nő — aki Márt8- Sohiroke néven beférkőzött, a német Gestapo vezetőinek bizalmába — és Gyementyev őrnagy állt őrt a fene­vad barlangjában a szovjet néo, a világ dolgozóinak érdeke' felett, E ; Gruhova akkor sem rettent vissza, akkor sem menekült, amikor a náci yilkosok már nyoméra jöttek an­nak, hogy szovjet hírszerzőt bíztak meg német kémfeladatokkal, hanem életét is feláldozta az ellenséggel „TITKOS MEGBÍZATÁS" (Szovjet film a miskolci Kossuth-mozgóban) dolgozókért szemben, a békéért, vívott harc mezején. A filmben a kapitalista gonosz­tevők mellett felvonul a hitleri barbarizmus egész sötét vezérkara: Himmler, Kaltenbrunnor, Schellen­berg, Bohrman. Jellemző a film ne­héz művészi feladataira, amit Mi­hail Romm, a film világhírű szov­jet rendezője írt: „A film elkészítése komoly fel­adatot rótt a rendezőre, az opera, tőrre, a díszlettervezőkre és a szí­nészekre. El akartuk kerülni a ha­mis hatáskeltést, a túlzotf játékot. Valamennyi semmirekehSt a lehető tegegyszerűbb eszközökkel akartunk ábrázolni, olyan hitelesen, hogy a néző ne is gondoljon arra, hogy színészeket lát, hanem lássa meg: ezek olyan emberek, akik egyá1 fia­ié bari nem tartják magukat fene- vadaknak és sötét ügyleteiket úgy bonyolítják le, mint minden más üzletüket amely pénzt hoz.“ A rendezőiek ez a célkitűzése ma­radéktalanul sikerült is. Igen nehéz káderkutatást kéllett végezniük a film készítőinek, hogy minden sze. renre megfelelő jellegzetes alakítót találjanak- Sok olyan szereplője van a filmnek, aki ezúttal először szeropelt filmen, csak azért, mert külseje alkalmas vojt valamelyik nagykapitalista-tjpus, vagv Gestapo- figura megelevenítésére- Elképzel­hetjük, milyen nehézséget okozott egy-egy ilyen tipus megjálszása éppen a szovjet embereknek, akik a szocializmus világában nevelődtek akiknek egyéniségével jellemével az általuk ábrázolt emberek csele­kedetei és viselkedése a legszöae. sebb ellentétben áll. Percovszkij például, aki KaKenhrunner figurá­ját ábrázolta mint Romra írja álló héten át elmélkedett és dolgo­zott azon, hogyan hatoljon be Kai. tenbrunnemek, a Gestapo főnöké­nek, ennek a megátalkodott gyil­kosnak gondolat, és érzésvilágába. Valóban igen nehéz feladatot jelem tett szovjet emberek számára * legkülönbözőbb bűnözők arcképcsar­nokának megelevenítő se. A film piástk igen beszédes jele­nete, amely megmutatja, hogy az amerikai egyszerű emberek milliói, mennyire szembenálltak és szero- benáunak „saját“ nagytőkéseik el vetemü’t háborús törekvéseivel. Amikor az egyik fogolytáborból amerikai pilótát vezetek a szená tor elé, a pilóta megdöbbenve lá’ja, hogy honfitársa az ellenség bűnbar­langjában tanyázik és hallja, miiyea cinizmussal beszél ez a bitang a hős szovjet katonákról, akiknek a szö­vetségesek győzelmüket köszönhe. tik, felháborodásában jólirányzoít ököiesapással leírd a szenátort. A pilótát, a tőkés árulás szem- és fiiltanuját, Mártával akarják agyon- lövetni Márta kivezeti őt az erdőbe, ott szabadon engedi és megmondja neki: menjen mindig c.Sak keletire, ott jóbarátokra talál... A szereplők közül Jelena Kozmi. mit, Márta megszemélyesítőjét kö­zönségünk már jól ismeri az „Orosz kérdés“ c. filmből, őrá hárult »z feladat, hogy szovjet nő létére elhi­tesse, hogy valóban B Gestapo kém­je. Ez annyira sikerült neki, hogy a náci nagyságók *=• akiknek sze­repét Beserov (Himmler), Percov Szidj (KaKenbrunner), Bjelokuröv (Bohrman), Pelevij (Schellenberg) ugyancsak meggyőzően játszották az utolsó percig sem vonták két­ségbe Márta—Mása náci kénivpltát, megbízhatóságát, A film a maga egészében híven tükrözi vissza a valóságot, és lelep­lezi azokat az aljas halálgyároso­kat, háborús uszííókat, akik ma ie gáládul folytatják mesterkedésü- ket. hogy milliók vére árán még busásabh profitokat rakjanak zseb­re, Aljas mestej’kedéseikkel szem­ben azonban sziklaszilárdau áll a világtörténelem során elsőízben ki­alakult szervezett béketábor, amely, nek soraiban a dolgozók százmilliói a szovjet hősöktől tam,lt önfelál­dozó, harcos elszántsággal küzdenek haláln-városok gyalázatos számít, gatásainak megsemmisítéséért, a béke megvédéséért! HAJDÚ BÉLA Izgalmas jelenet a „Titkos megbízatás'’ című filmből. „Megfogadom, hogy még szorgalmasabban tanulok Kovács József, a Kossuth utcai általános iskola VI. osztályú ta­nulója újabb két versét küldte be szerkesztőségünknek. Kisérő leve­lében megírja, hogy az úttörő raj tanácselnöke• Munkáscsalád­ból származik. Hárman vannak testvérek. Életük a Horthy.fasiz- mus idején igen keserves volt. A felszabadulás óla megszépült az életük• Beszámol levelében arról, hogy családjuk minden felnőtt tagja párttag. Jó tanuló: az osz­tály negyedik tanulója, most arra tett fogadalmat, hogy még szorgal­masabban tanul, az osztályban legalább a második akar lenni, írja, hogy szeretne jó verseket írni és boldog lenne, ha egyszer költő lehetne belőle. ,,Bákosi elv­társhoz'' címzett versében helye­sen látja az úttörők, a diákok feladatait; ,,Dolgozzunk az iskolákban, Min_ két is segít a Párt, úttörők! jó ta­nulással Építsük mi a hazát,'' Valóban azon kell igyekeznie minden diáknak, fiatalnak, hogy a maga munkaterületén, az iskolá­ban, a tanulás frontján becsület­tel teljesítse kötelességét, fegyel­mezett magatartással és jó tanul­mányi eredményekkel hálálja meg a Párt gondoskodását. így ké­szülnek fel jól boldog jövöjükre, hogy az iskolából kikerülve, a ké­pességüknek legjobban megfelelő helyen gyümölcsöstethessék tudá­sukat maguk, a dolgozó nép ja­vára. Szakszervezeti hírek A Pedagógus Szakszervezet mis­kolci csoportja felhívja a nyugdíjas kartársakat, hogy rágj tagsági köny­vük kicserélése véged jelentkezzenek a szakszervezetben. Jelentkezés: d$- utánonkint 3 és 5 óra között. A Kereskedelmi és pénzügyi Dolgo­zók Szakszervezete ma este 8 órai kéz. dettel műsoros táncestét rendez, mely. re minden érdeklődőt szeretette! vár a rendezőség. A szakszervezet felhívja a tagság figyelmét, hogy a tagkönyv- csere zavartalan lebonyolítása vége" a tagkönyveket legkésőbb február 5-ig vigyék be. A Művészeti Dolgozók Szakszerve zetének miskolci csoportja február 8-án este 9 órakor a Kossuth szálló te- hérterméber, műsoros táncestet rep- dez. A műsorban közreműködnek a Nemzeti Színház művészei, e Zene konzervatórium tanárai, a szakszerve­zet 12 tagú tánczenekara és 12 lagu népi zenekarív II Nagymiskolci Békeirada hírei A Bókeiroda ezúton kérj fel mind­azokat, akik a „Harc a békéért" kiál­lításon tárlatvezetésre jelentkeztek, hogy ma, szombaton délután 6 őrskor jelenjenek meg a? M§zT helyiségé­ben, A szokásos szombat esti „Békefél- óra“ keretében a miskolci hangos, híradóban ma este fél 6 órakor Lel­kes Ágnes, a Miskolci Nemzeti Színház tagja tart előadást. Irán a második világháború alatt és ufón Nemzetközi Kérdések sorozat 47 sz. Ma, amikor az angol és amerikai imperialisták a hidegháborút meleg­háborúvá változtatták, dolgozó né­pünknek meg kell ismernie első­sorban azoknak az országoknak helyzetét, ahol az imperialisták a háborút kirobbanthatják. Ilyen ország Irán is. Fontos fel­vonulási terület és egyben fontos gazdasági tényező, hiszen az iráni kőolaj az angol-amerikai kőolajtár­saságok együk leggazdagabb zsák­mánya. Mér a náci fasiszták is felismer­ték Irán gazdasági *és politikai je­lentőségét. Minden eszközzel támo gátták Liza Sah fasiszta diktátort, s kémeikkel, ügynökeikkel (mérnö­kökkel, kereskedőkkel) elárasztot­ták az országot. Az iráni uralkodó klikk a má­sodik világháború után már nem folytathatta nácibarát politikáját. Miutón a Szovjet Hadsereg és a szövetséges csapatok felszabadítot­ták Iránt, a hatalmon lévő nácibarát klikk köpönyeget fordított ée nt angolok, majd pedig egyre inkább az amerikaiak felé fordulj Demo­krata álarcot öltve, demagóg mó­don igyekszik meggátolni a szervez­kedő és az iráni néppárt köré tö­mörülő munkásságot abban hogy saját maga vegye kezébe sorsát. Kíméletlenül üldözi a haladó e’e* mekeV a nép érdekeiért síkraszáÜó iráni néppárt vezetőit és tagjait. Kegyetlenül leverte pld. a demokra­tikus vívmányokért küzdő azer­bajdzsán nép mozgalmát s közben szélesre tárja az ország kapuit a fegyverkező amerikai imperialisták előtt. A nép azonban egyre keményeb ben és egyre elszántakban küzd sor­sának jobbrafordításáért és a ha­talmas Szovjetunió állandó és áldo­zatos segítségével ki fogja vívni igazát. i Erről a harcról ad számot Milov elvtárs Iránról szóló értékes írás® (Szikra-kiadás) Akik megtalálták helyüket az új életben II Szabadságharcos Szövetség hírei Fe'hivjuk a Diósgyőri Kohászati Üzemek Szabadságharcos bajtársainak figyelmét, hogy február 5-én fé] 3 órakor a szállítás öltözőjében tag­gyűlést tartunk, melyre a bajtársak pontos megjelenését várja ® vezető­ség, < } /nfs Krafttal véle tie. aül ismerkedtem meg néhány hónappal ez­előtt a száez-aahaíti földmunkások aktivistái­nak konferenciáján. Még élénken emléke­zetemben él a. kép: az emelvényre egy negy­ven év körüli szőke asszony lépett. Nyílt, anyásán jóságos arcát a hallgatók felé emelte. Az L számú gépgyár esztergályos brigádjá­nak vezetője volt ez az ass/cny, aki nemcsak sajat brigádjáról bs- ei.é'.t, hanem a többi műhely munkájáról, az aktivisták számának nö­vekedéséről, a munka iráttj új viszonyokról, meg arról a büszkeség­ről is, amelyet a mun­kások gyáruk sikere fe­lett éreznek. Az össze­gyűltek figyelmesen hallgatták Inge Kraf- tot. Sokan jegyzetfüze- tükba örökítették meg szavait, — Mi kitűnően meg­értjük, hogy kiváló mun­kánkkal köztársaságun­kat erősítjük, magunk és gyermekeink számá­ra építjük a boldogsá­got. Ezért ígérjük, hogy még jobban fogunk dolgozni — mondotta befejező szavaiban. A konferencia befő. jezése után is találkoz­tam Inge KrafttaJ és megkértem, beszéljen magáról, mondja el, hogyan lett aktivista. — Sorsom hétköznapi sors, — felelte moso­lyogva, — korán férj- hezmentem, gondoskod­tam a családomról, ne­veltem két gyermekemet, háztartást vezettem. Az évek során teremtett nyugodt kis világomat szétrombolta a hák* ú, amelyet Hitler és fa­siszta klikkje idegen földön kezdett és ami eljött a mi házunkba is minden szörnyűségével és nélkülözésével együtt. A felszabadulás után napszámosként léptem az üzembe. Elő­ször romokat ta­karítottunk, aztán kezd­tük helyreállítani a műhelyeket, majd esz­tergályos tanuló lettem és negyven éves korom­ban elértem az aktivista brigádvezető megtisztelő címet. De néhány év alatt nemeaak dolgozni ta­nultam meg, hanem lel­kileg is átalakultam. Megszerettem munka­társaimat és a gyarí ügyek egyre inkább sa­ját ügyeimmé váltak. Ezeket mondta a raaJgdeburgi Inge Kraft, akinek sorsa jellemző a Német Demokratikus Köztársaság sokezer asszonyára. . Ma már ezrével van­nak a Német Demokra­tikus Köztársaságban olyan asszonyok, akik Inge Krafthoz hason­lóan, jogos büszkeséggel beszélnek munkájukról. Hatszázezer asszony tagja a Demokratikus Nőszövetségnek, amely nagy népszerűségnek ör­vend Nyugat-Németor- szágban is. Az asszo­nyok látják, hogy kor­látlan lehetőségek nyíl­tak meg előttük, van­nak női miniszterek, ál­lamtanácsosok, gyár és üzemi igazgatók s 276" városban nő & polgár. mester. Mecklenburg fővárt», sában, Sehwerinbsa J» hanna Biech a főpol­gármester. Az egész vá­rosban egyszerűen csak a „város anyjának“ ne­vezik, hogy ezzel i* ki­fejezésre juttassák sze. retetüket, megbecsülésü­ket. Anna Szevkoná háború előtt egyszerű muniáanő volt. A fa, siszták a nácirendszer ellen hareolő férjét ki­végezték az kot centráciős táborban. A* asszony jelenleg a nagy, berlini Pankov kerülete* vezeti. Thüringia nép­művelésügyi minisztere Maria Torhorst is jól megállja ?helyét 8. nép által rábízott területen. . Ez csak néhány példa a sok száz és sok ezer közül arra, hogy a nők hány helyen ás milyen nagyszerűen látják el feladatukat. A demokratikus Né­metország asszonyai azonban nem elégszenek meg azzal, hogy az 6 életüket szebbé, jobbá tette a népi hatalom, hanem minden törekvő, síik az, hogy Nvuunt- Németország asszonyai számára, js megteremtsék ezt a boldog életet. A német nők nem akarnak háborút. Jól ismerik a háború kö­vetkezményeit. Látják a Szovjetunió békeszeretfl, következetes és becsüle­tes politikáját és ezért hónapról-hónapra- mind több és több német nS válik a Szovjetunió iga­zi és hűséges barátjává. Edelényi traktorvezető írja: Örülök a norRiarendezésnsk, mert ezzel igazságosabb bérezést biztosítónak számunkra Két hónappal ezelőtt kerültem az ede!ényj gépállomás dolgozói közé. Nagy örömmel vettem tudomá>ul, hogy módosították a normákat és ez­zel igazságosabb bérezést biztosítot­tak számunkra, örülök neki, mert jobban akarok dolgozni, mint eddig dolgoztam. Mint gegedvezető kerültem a gépállomásra és jó munkámmal ki­érdemeltem, hogy felelős traktorveze­tőnek minősítettek. A tvprm-ateRdezés hatására a mun- '•»r«Ve;em meg fog szilárdulni, a hű­ségjutalom segítségével megszüntet­jük a munkaerő vándorlást. Az új nor. mák megakadályozzák azt is, hogy valaki jogtalan pénzeket vehessen fel. Igyekeznie kel] minden dolgozónak, hogy a rábízott munkát pontosan el­végezze, mert ez becsületbeli köteles­sége, de empüett a fizetését is úgy kapja meg, ahogy munkáját elvégezte, Csehik József edelényi gépállomás felelő^ traktorvezető. Válts ]^[y erem ényketélkimy vet az Országos Takarékpénztárnál, fiókjainál, postahivataloknál Sorsolás félévenként! Betétedet MEGSOKSZOROZD A TOD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom