Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-18 / 41. szám
Éljen a Magyar Dolgozók Pártjának II. Kongresszusai Sztálin elvtárs nyilatkozata — a béke harc új fegyvere bábaraeretö milliók nagy lelkesedéssel és örömmel fogadják a Haladó emberiség vezére, Sztálin elv társ nyilatkozató^ amelyet a nemzetközi helyzetről, a háború elkerülhetőségéről, • béke megvédfehnozéséről a Pravda ». unka társának kérdéseire adott.. Az imperialisták, a háborús, gyújtogatok körében viszont idegességet, kapkodást idézett elő a nagyjelentőségű nyilatko- aat, amely új -fegyvert ad a népek kenőbe a béke megóvásáért folyó harcban. ' A Pravda munkatársa által feltett első kérdés a munkás-áruló, imperial! sta- esátiós angol miniszterelnök, Attiee napokban elhangzott kijelentéseit érintette. Az imperialistáknak ez a hű zsoldosa tekergüs beszédében megismételte a szokásos hazugságokat és rágalmakat a Szovjetunió ellen és mindenáron a szocializmus országára a béke legfőbb védelmezőjére próbálta hárítani a felelősséget a nemzetközi helyzet feszültségéért. Sztálin elvtárs nyilatkozatában megcáfolhatatlan tényekkel és adatokkal húzta alá. hogy a Szovjetunió a háború befejezése után azonnal hozzákezdett a demobilizáláshoz, a békés építő munkához. A kommunizmus építésének hatalmas tényei, a soha el nem képzelt nagyméretű alkotások, a Volgái, dnyeperi, amudarjai vízierő tele- Ji'-k, a szovjet népgazdaság- fejlődésének számadatai — megannyi bizonyítéka a Szovjetunió következetes békepolitikájá- liak. A tények makacs dolgok As ezekkel szemben az imperialisták tehetetlenek, e ért fordulnak a hazudozás, a rágalmazás, a- mocskolódás aljas eszközeihez fe ugyanúgy viselkednek, mint a tol- v*j, aki leghangosabban kiabálja: „fog. jók meg!“. „Attiee miniszterelnöknek — mondotta Sztálin elvtárs — szük- f fa van a Szovjetunió-ellenes hazug- f óra, agresszívnek kell feltüntetni a Szovjetunió békés politikáját, az angol kormány agresszív politikáját pedig Lökésnek, hogy tévedésire ejtse az angol népet, ráerőszakolja a Szovjetunió ellen irányuló hazugságot és ilymódon esalással rántsa be az új világháborúba, melyet az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei szerveznek“. Ki hiszi azonban cl az Attlee.féle hazugságokat, a goebbelsi propaganda Étszéli módszereivel világgá kürtőit rágalmakat? Az angol nép és általában h népek — nem! Igen jellemző, hogy Hz angol pailaxnament külügyi vitájában, amelyet Attiee mocskolódásai vezettek be, számos munkáspárti képviselő *— a választók, a dolgozók nyomásáig — élesen bírálta az angol kormány háborús agressziős politikáját, különö Ben Nyugatnémetország demilitarizálásá- uak kérdésében. Kern egy képviselő kénytelen volt hangot adni a dolgozó tömegek követelésének, hogy a brit kormány szakítson az országot a szakadék ezplére taszító csatlós politikával és keresse a békés megegyezést a Szovjetunióval. Cocks munkáspárti képviselő kijelentette: „A béke egyik fontos biztosítékát látom a szovjet nép mélységes békcszcre tetőben“. Hughes képviselő nyíltan megmondta: , Eigyelmeztc- tem a kormányt, hogy rossz úton jár, ha nem fordul vissza, úgy menthetetlenül pusztulásba viszi az egész orszá gót.“; „Vájjon elfeledheti-e az anS°l aép sr^y bármely más nép előtt a tényeket az Attleő-féle mellébeszélés, köntörfalazás és uszítás a Szovjetunió eben? Olyan tényeket például, hogy 1950-ben 9 szovjet iparban a munka termelékenysége 12 százalékkal nőtt. A gépgyártás termelékenysége 19 százalékkal fokozódott. A szovjet dolgozók életszínvonala egy esztendő alatt 19 százalékkal emelkedett. Vagy a Szovjetuniónak mifajta háborús készülődésére mutat — amiről az imperialisták any- nyit üvöltöznek —, hogy a szovjet ipar »ssupán ‘ az elmúlt esztendőben több, mint 180 ezer traktort, 4.0 ezer kombájnt, több mint 1 millió 700 ezer traktorvontatású és egyéb gépet adott «, mezőgazdaságnak. Kém, az Attlee- féle hazugságok nem komályosíthatjík cl az angol dolgozók, a világ egyetlen népénejk tisztánlátását gém. Világosan látják — amire az Angol Kommunista Pártnak a közelmúltban elfogadott nagyszabású programja is utal —, hogy Attiee és a labourista csábosok nem a béke, megóvására, hanem amerikai gazdáik szolgálatában új világháború kirobbantására törekednek. zt bizonyítja a koreai interven- eió is. Erről szólva Sztálin elv- társ rámutatott arra hogy ezt a háborút a katonák igazságtalannak tartják s ,,a legtapasztaltabb tábornokok A tisztek is vereséget szenvedhetnek, ha katonák a rájuk kényszerítőit hábo- -út mélységesen igazságtalannak tartják és "ezért formálisan, küldetésük igazságosságába vetett hit és , lelkesedés i nélkül teljesítik kötelességüket a fronton.“ Elsősorban ez az oka annak, hogy ha „Anglia és az Amerikai Egyesült Államok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javaslatait, akkor a koreai háború csakis az intervenciósok vereségével végződhetik.“ Sztálin elvtárs következő válasza szégyenteljesnek minősítette az ENSz határozatát, amely a Kínai Népköztársaságot agreeszornak nyilvánítja. A jog éa a józanság micsoda areulésapása, hogy az USA, amely elfoglalta a kínai Taivan-szigetet, benyomult Koreába, ezerféle módon megsérti a nyugateurópai és más államok függetlenségét, beleavatkozik azok belügyeibe, — ez az USA „védekező fél“ — a Kínai Képköztársaság azonban, amelynek területi szuverenitását az amerikai légikalózok számos esetben megsértették, amerikai csapatok nyomultak határáig — Cz a Kína: agresszor“. Az amerikai imperialisták szennyes zsoldjában álló csatlóskormányok, képviselői szemrebbenés nélkül, szenvtelen cinizmussal szavazzák meg az ENSz-ben a legagresszivebb amerikai javaslatokat és utasítják el a béke megóvására, a koreai háború megszüntetésére, Nyugat- németország f e! fegyver zésének megakadályozására irányuló javaslatokat. — Olyan országok döntenek az ENSz-ben — mutatott rá Sztálin elvtárs — mint a támadó jellegű északatlanti szövetség tagjai és a húsz latinamerikai ország. Olyan országok, am®lydk képviselői közvetlenül az amerikai ku ügyminiszté. rimától kapják utasításaikat és olyan szónoklatokat tartanak, amelyeknek kéziratán még meg sem száradt az amerikai küldöttség tintája. Olyan országok képviselője, mint Peru, amelyben fasiszta katonai klikket juttattak uralomra az amerikai imperialisták, Vagy Venezuela, Bolivia, Salvador, Costarica, amelyekben a Wall Street mozgatja a politikai élet sakkfiguráit s a legkülönfélébb államcsínyekkel ülteti a nép nyakára a fasiszta diktátorokat. A latinamerikai országok több mint három évvel ez előtt az Egyesült Államok utasítására Rio de Janoiróban szerződést írtak alá a nyugati földteko „védelméről“. Ezzel a szerződéssel és a fokozódó militarizálással az USA imperialistái a latinamerikai országokat éppúgy háborús tömbbe akarják kovácsolni, mint a nyugateurópai országokat az északntlanti szövetségben. A latin, amerikai országok többségében törvényen kivi:' helyezték a kommunis tákat és a Táladé szervezeteket. L atin.Amerikában azonban épúgy napról-napra nőnek a, béke erői, mént a világ minden részében. Több, mint tízmi lió dolgozó írta alá ezekben az országokban a stoekhc békefelhívást. Poftoriéóból a, koreai vágóhídra akarták vinni a fiatalokat, a. sziget népe azonban hatalmas Ame. rika ellenes felkeléssel válaszolt erre a tervre. Hiába fojtották vérbe a felkelést — Latin-Amerika népei épúgy nem hajlandók ágyútöltelékké válni a Wall Street bankárjainak ke. aében, mint ahogy szembeszállnak az agressaorok háborús terveivel a francia, az olasz,- a belga dolgozók, vagy a Tito.fasiszták elnyomása alatt szem védő jugoszláv dolgozók. Ezekről az erőkről, a béke harcosainak legyőzhetetlen hatalmas seregé, röl beszélt Sztálin elvtárs, amikor kijelentette: „Az agresszív erők kezük ben tartják a reakciós kormányokat és irányítják azokat, de ugyanakkor félnek is népeiktől, amelyek nem akarják az új háborút és a bőho megőrzése mellett foglalnak állást“. O ztálin elytár3 nyilatkozata vi- lágszerte új remíhységgcj, bi. zakodással és harci kedvvel tölti e] a dolgozók százmillióit. Élesen Jelep. lezi az egész világ haladó közvéleménye előtt a háborús gyújtogatok, az imperialista gonosztevők szabadság- ellenes, emberellenes, népeilenes politikáját. Újabb bizonyságát szolgáltat, ja annak, hogy a hatalmas Szovjetunió ame]y feltartóztathatatlanul halad előre új, meg új alkotásokkal, terme, lesi győzelmekkel a kommunizmus építésének útján, tántorífhatatlanul, megrendít he tétlen erővel védelmezi a békét, A sztálini szó megsokszorozza a béketábor erejét. Újabb tíz- és százezreket von be az aktív harcosok soraiba és még mélyebben vési a dolgosok szívébe: „A béke fennmarad és tar. tós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.“ Sztálin elvtárs nyilatkozata megnő, veii a béka száz- és százmilliói harcosának tettrekészségét, megerősíti helytállását, új, kemény küzdelmekre sarkalja őket, hogy kivívjuk a végső győzelmet. SÁRKÖZI AN DOB „Ezen az évfordulón a magyar nép szívből jövő hálával gondol arra, hogy nemzeti függetlenségét és szabadságát a dicső Szovjet Hadseregnek köszönheti“ Dobi latrán tárirata I. V. Sztálinhoz I. V. Sztálin generalisszimusz úr. nak, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója Minisztertanácsa elnökének. MOSZKVA Kérem. Miniszterelnök Ur, fogadja a szovjet magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segély nyújtási szerződés aláírásának hároméves évfordulója alkalmából a magyar nép nevében kifejezett legőszintébb szerencsekíyánatáimat, Ebben a szerződésben újból kifejé-1 zésre jutott az ön részéről és a ha- | talmas Szovjetunió részéről megnyilvánuló nagylelkű barátság a magyar nép iránt, amely ezzel a békeszerető népek Szovjetunió vezette táborának egyenjogú tagjává vált. Hároméves tervünk sikeres teljesítésében, ötéves tervünk eddigi eredményeiben, iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk fejlődésében a népeink között kialakult szilárd ba. rútságnak és a Szovjetunió állandó I és önzetlen táíüogaitáaánaik döntő I szerepe van. Amikor mindezért a magyar nép soha el nem múló háláját és forró szeretőiét tolmácso- lom Önnek, kívánom, hogy a barát; nagy szovjet nép további sikereket érjen el felemelkedésének azon az útján, amely egyben a béke ügyének és az emberiség előrehaladásé, nak legfőbb biztosítéka. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Rónai Sándor távirata N. ÍV. Svernyikhez N. N. Svernyik úrnak, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója Leg felső Tanácsának presidium» elnökének, MOSZKVA Engedje meg, hogy a szovjet-ma. gyár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása harmadik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársa, ság Elnöki Tanácsa és az egész ma. gyár nép nevében a legmelegebb jókívánságaimat küldjem Önnek, valamint a nagy szovjet nép minden fiának. Ezen az évfordulón a magyar nép szívből jövő hálával gondol arra, hogy nemzeti függetlenségé1 és szabadságát a dicső Szovjet Hadseregnek köszönlTeti. A Szovjetuniónak, és a Magyar Népköztársaságnak szerződésben is megpecsételt barátsága széles lehetőségeket nyitott meg a magyar nép előtt a békéért és a szocializmusért folyó harcában. A magyar nép mélyen meg van győződve arról, hogy a megingathatatlan szovjet-magyar barátság szilárd alapja további épí- tőmunkájának és eredményes béke. harcának. RÓNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kállai Gyula távirata A. J. Viainazkijhez A. J. Visinszkij úrnak, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója külügyminiszterének, MOSZKVA Engedje meg, Külügyminiszter Ur, hogy a szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása harmadik évfordulója alkalmából legmelegebb szerencsekívánságaimat fejezzem ki Önnek és a nagy baráti szovjet népnek. Ennek a szerződésnek jegyébon népeink barátsága az elmúlt három év aiatt még jobban elmélyült és megerősödött. Mélyén meg vagyunk győződve arról, hogy csak a szovjet-magyar barátság t0. vábbi megszilárdítása biztosítja a Magyar Népköztársaság függetlenségét és alkotó munkájának sikeres folytatását. A magyar nép a barátsági szerződés alapján a jövőben is minden erejével harcolni fog az imperialisták háborús politikája ellen a tartós békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért. KÁLLAI GYULA, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere HÁROM ÉVVEL EZELŐTT 1948 február 18 ón írták alá Moszkvában a Szocialisla Szovjet Köztár. susogok Uniója és « Magyar Nép- köztársaság közöli kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. .4: az esztendő volt cz, amikor a magyar dolgozó nép a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt bátran és határozót lan rálépett a gyökeres gazdasági cs társadalmi átalakulás útjára, ami. kor már végérvényesen eldőlt, hogy Magyarország a szocialista építés útját járó ország. Az ellenséggel szemben vívott kemény harc győzelmei megerősítették a határain, kon túl élő barátaink bizalmát írón Ilink cs kiérdemeltük annak a nép. nek az elismerését is, amely barátsága mindennél többet jelent számunkra: a szovjet nép elismerését. ' A szovjet-magyar barátsági szerződés a Szovjetunió következetes békepolitikájának elvei alapján épült fel, amelyek, a népek egyenjogúságán, a nemzeti függetlenség és az államszuverénitás kölcsönös tiszteleíbentartásán alapulnak. Ez a szerződés történelmi jelentőségű cse. meny a Magyar Népköztársaság, a magyar dolgozó nép politikai, gazdasági és kulturális fejlődése szem. pontjából, ugyanakkor nagyértékű hozzájárulást jelentett az európai béke és biztonság biztosításához. Elő valóság mindaz, ami ebben a szerződésben foglaltatik: az igaz ba. rátság, az igaz együttműködés és az igaz kölcsönös segélynyújtás szerződése. A Szovjetunió népeinek és a magyar népnek barátsága nein a szerződés megkötésétől számítódik, mert e népeket évszázadok óta ösz- szekötötték a közös haladó hagyományok. A szovjet népeket és a ma. gyár népet a múlt bűnös uralkodó osztályainak sikerült időnkint szem- beállítaniok egymással, amióta azonban a szovjet nép felszabadította hazánkat az imperialisták és a fu. siszták igája alól, cz a barátság napról-napra élőbb valósággá vált. .4 három évvel ezelőtt megkötött szerződés már csak megpecsételője ennek az eltéphetetlen örök barátságnak, amelynek elsősorban a ma. gyár nép élvezte hatalmas előnyeit, értékes gyümölcseit. A Szovjetunió, a naay Sztálin, a* hatalmas Bolsevik Párt segítsége tette lehetővé számunkra, hogy népgazdaságunk újjáépítésével, a régi színvonal túlszárnyalásával, honvédő erőnk fejlesztésével és kulturális életünk színvonalának felemelésével Pártunk vezetése alatt erős bástyáivá válhassunk a Szov. jetunió vezette béketábornak. Az évforduló napján az egész magyar dolgozó nép forró szeretettel és hálával gondol Sztálin elvtársra, aki a győzhetetlen Szovjetunió élén véd bennünket a gazdasági és nemzeti függetlenségünkre törő impe. rializmussal szemben. Hálával gon. dőlünk arra a felmérhetetlen segítségre, amit üzemeink, gyáraink, mezőgazdaságunk, kultúránk kapott az elmúlt évék alatt « Szovjetunió, tói, a szocializmus, építéséhez} aU pienk boldog, ragyogó jövőjének megalapozásához. Hálával gondolunk a hős szovjet népre és büszke örömmel tölt el bennünket, hogy a szovjet nép, mint igaz barátjára, hűséges fegyvertársára, megbccsii. léssel és szeretettel tékiat a ma. gyár népre. A nagyjelentőségű évforduló után néhány nappal ül össze az MDP II. Kongresszusa. Ez a kongresszus A lengyel kormány azonos szövegű jegyzéket juttatott el a belga, a holland, a dán és a luxemburgi külügyminisztériumba a külügyminiszterek tanácsának összehívása ügyében a német kérdés rendezése céljából. A lengyel jegyzék rámutat, hogy a% európai általános helyzetet jelenleg a feszültség jellemzi. E fe. szüRség egyik leglényegesebb oka ismét Németország kérdésé általában és Nyugat-Németország újraícl- fegyverzésének kérdése különösképpen. Országunk arra a meggyőződésre jutott — mondja a jegyzék —, hogy egy agresszív Németország mindenképpen veszélyezteti a vele szomszédos országok biztonságát. Országaink súlyos árat fizettek azok politikájáért, akik lehetővé tették, sőt segítették a német Wehr, macht és Luftwaffe kifejlesztését. A Németországgal határos országok életfontosságú érdeke megkö- ,eteli, hogy a német imperializmus újjáéledését ne engedjük meg többé. A lengyel jegyzék idézi ezután a potsdami egyezmény Németország demilitarizálására vonatkozó egyes megállapításait, majd rámutat, hogy a néniét militarizmus feléledését jelenti az a politika, amelyet a Németország nyugati felét megszálló hatalmak folytattak. A német militarista körük — amint erejük és befolyásuk nö. vek szik — szembefordulnak majd azokkal is, akik ma hozzájárulnak a német miliiariz. mus felélesztéséhez és ez a veszély mindenekelőtt a Németországgal szomszédos álla. mok biztonságát fenyegeti. A Szovjetunió kormányának békés kezdeményezése a külügyminiszterek tanácsának összehívására, alapvető fontosságú tény a jelenlegi helyzetben — hangsúlyozza a jegyzék —, mert megmutatja az utat a nemzetközi helyzet enyhítése felé. Ezért a lengyel kormány tel jes mértékben támogatja annak a. hatalomnak kezdeményezését, amely a legnagyobb mértékben járult hozzá a nácizmus felett aratott győzelemhez és amely a háború után egyedül vitte .véghez reodszeresea és álliia. újabb irány műt ál ás l ad népünknek, hogy meg sokszorozza erőit a békeharcban; még jobban Mmélyíti sze. relétünket a szovjet nép iránt, hogy nagy szövetségesünkhöz méltóan véhessük ki részünket abból a küzdelemből, melyet a béke tábor vezetője, a munkásosztály bölcs és nagy tanítómestere, Sztálin elvtárs oly biztos kézzel irányít a győzelem felé. tatosan Németország lefegyverzését és demokratizálását. A lengyel kormány azon a véleményen van, hogy a Németországgal határos és a német kérdés rendezésében érdekelt országok egyike sem ma. radhat passzív — saját érdekében — a német militarizmus felélesztésével szemben. Az említett négy kormányhoz in. tézett lengyel jegyzék a továbbiakban hangoztatja: — Ezekből az alapelvekből kiindulva a lengyel kormány 1951 február 9-én arra kérte a fentemlített négy állam varsói követét, tolmácsolja kormánya felé a lengyel kor. many álláspontját, amely szükségesnek farija a külügyminiszterek tanácsának azonnali összehívását. Abbau a meggyőződésben, hogy a belga, holland, dán és luxemburgi kormány is osztja ezt a nézetet és a maga részéről is fontosnak tartja, hogy a négy külügyminiszter fog. Lakozzék Németország lefegyverzésének kérdésével, a lengyel kormány nagyon tanácsosnak és hasznosnak tartaná, hogy a négy kormány is minden rendelkezésre álló lehetőséget és a nagyhatalmakkal fennálló minden kapcsolatát használja fel a külügyminiszteri tanács összehívásának meggyorsítáha érdekében. Négy békebizottság alakult Felsőzsolcán Fehsőzsolca községben négy békebizottság alakult’. Az egyik békegyűlé. sen több, mint százötven hallgató vett részt. Ugrúczy Sándor római katolikus plébános arról beszélt hogyan harcoljanak a község dolgozói a békéért. A béke erőit növeli, aki rendben eleget’ tesz beszolgáltatást kötő. lezettségének — mondotta. A takarékosság és a pártsajtó mindennapos áttanulmányozásának fontosságát ,is_ mertette. — Az egyre élesedő nemzetközi helyzetben núndannyiunk elsőrendű feladata, hogy a békénkér' folytatott harcban mind fokozottá’.,, bag vegyünk részt — pnmdotta. Lengyel jegyzék Belgiumhoz, Dániához. Hollandiához és Luxemburghoz
