Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

VII. évfolyam — 26. szám *ra 50 fillér Miskolc, 1951 február 1, csütörtök I falvak MgazMaak kongresszusi versenye KOMMUNISTÁK ÉS PÁRTON- KIVÜLIEK egyaránt azzal készül­nek az Országos Pártkongresszusra, hogy számot vetnek eddig végzett munkájukkal és a nagy ünnep­napra még nagyobb, még szebb fel­adatok elvégzését vállalják. A vál­lalások azt bizonyítják, hogy dol­gozó népünk egységesen sorakozik fel nagy Pártunk zászlaja ajá, egy­ségesen nyilvánítja ki: építő, te­remtő munkával védi a békét, ke­mény, harcos kiállással küzd a bé­kéért A munkásosztály példamutatását követve, a falvakban is mind na­gyobb méreteket ölt a lelkes kon­gresszusi munkaverseny. Megyénk­ben a tiszaluci termelőcsoport, az alsóvadászi gépállomás, a klemen­tinái állami gazdaság versenykihí­vása óta a dolgozók egymásután kötnek párosverseny-szerződéséket. A gépállomások, állami gazdaságok, tszcs-k dolgozóinak vállalása nagy lépéssel viszi előre mezőgazdasá­giink szocialista fejlődését. Rendkívül értékesek az erőgépek határidő előtt történő pontos és jó kijavítására, a takarékosságra, a munka minőségi megjavítására tett felajánlások, de különösen ki­emelkednek a meglévő termelőcso­portok erősítésére, illetve új ter­melőcsoportok létrehozására irá­nyuló vállalások. Minden új ter­melőcsoport — első v3gy második típusú termelőcsoport is —, min­den eddig egyénileg dolgozó pa­raszt, akit jó felvilágosító munká­val a társas gazdálkodás útjára, felemelkedésük egyetlen útjára ve­zetünk, szocializmust építő mun­kánk, a békéért folyatott harcunk további erősödését, a külső és belső ellenség újabb vereségét jelenti. MEGÉRTETTÉK EZT a dolgozó parasztok, s mind nagyobb^ érdek­lődéssel fordulnak a termelőszövet- kezeti mozgalom felé. Ezért jelen­tette ki Ríikaea községben Girhiny György 18, Ivöcsári Ferenc 16 Ás Fiaskó Ferenc 12 holdas középpa­raszt, hogy: „tavasszal belépünk a csoportba...“ Ezért/igen értékesek és nagy jelentőségűek azok a kon­gresszusi felajánlások, amelyek a csoportok fejlesztését, új csoportok alakítását, a térmelőszőVekezeti mozgalom erősítését szolgálják. Háda János, a cigándi „Kossuth“ tszcs elnöke jó felvilágosító mun­kával 10, Révlányváron Petróczi Lajos 6 új csoporttag beszervezését vállalta. K. Nagy István Zemplén- agárdon új tszcs létrehozását tűzte ki célul. Termelőcsoportjaink kongresz- szusi versenyvállalásaik teljesíté­sében már szép eredményeket értek el, így például a mozőkeresztesi „Vörös Csillag“ tgzes felajánlotta, hogy 40 mázsa napraforgót ad be kötelezettségen felül. Ezt a meny- nyiséget már be is vitték a szövet­kezet raktárúba, példát mutattak ezzel nemcsak a község dolgozói­nak, hanem a megye minden ter­melőcsoportjának és egyénileg dol­gozó parasztjának. Az eredmények további fokozá­sához elengedhetetlenül szükséges, hogy feltárjuk a hiányosságokat és nyomban ki is javítsuk azok8--. Ilyen hiánvosság a termelőcsopor­toknál, hogy a 169 tszcs közül mindössze 78 áll eddig párosver­senyben. Azt mutatja ez, hogy a pártszervezetek sok helyen nem végeztek eléggé alapos felvilágosító munkát- Ezt a hiányosságot a leg­rövidebb idő alatt ki kell javítani, tovább kell szélesíteni a tgzes-k kongresszusi versenyét, minden erővel küzdeni kell a felajánlások fcpl megyénk’ állami gazdasa. GAIBÁN a kongresszusi felajánlások pénzértéke meghaladja a kétmillió fo­rintot. A felajánlások teljesítésében itt is szép eredmények vannak már. A vattaj gazdaságban Bori János teile nősz munkacsapata vállalta, hogy a tejhozamat tebenenkint másfél literrel fokozza és már 1.2 liternél tartanak. Ezt az egyedi takarmányozás beveze. téséve] érték el. Ernődön a tehenészek a tehenek tejhozamának három liter­rel] való emelését vállalták és már elérték a 2 litert. Jelentős a klemen­tinái gazdaság eredménye, ahol a két­literes tejtöbbletre irányuló felajánlás* már túl its szárnyalták. Rendkívül fon. tc&ak az állami gazdaságok dolgozói­nak a takarékosságra, az önköltség csökkentésére irányuló vállalásai. A kongresszusi felajánlások teljes!, tésének előfeltétele az álkmj gazdasá­gokban az ellenőrzés kiszétesi'ése. az éberség fokozása, a munkamód-zerak megjavítása. Hiányosság — ugyan­[ úgy, mint a termelőcsoportoknál —, ii. gy nem fej.ődött ki e éggé az egyé. nj verseny, hiányos a brigád- és mun­kacsapat szervezés. Ezeknek a hibák, nak a kijavításában, a felajánlások maradék iáján teljesítésében, túlteljesí­tésében jtt js — mint mindenütt — jó munkával, kommunista példamuta­tással a párttagoknak kell élen jármok, elől haiadnjok. NAGY MÉRETEKET ÖLTÖTT a_z alsóvadászi gépállomás versenyfejm. vása nyomán a gépállomások közötti kongresszusi verseny is. A cél az, hogy február 24-ig, a kongresszus napjáig kijavítsák az összes erő- és munkagépeket. Eddig — mjrvt ahogy arról a jelentések beszámo'nak —- a gépállomásokon az ei'őigépéknek rná* 62 százaléka üzemképes. Az újesaná. losí gépállomásról érkezett legújabb jelen.és szerint a legjobb eredményt ez . a gépállomás érte el, mert erő- és, munkagépeit január 30_ig ■ teljesen üzemképes állapotba heyezte. A gép­állomásokon igen jelentős és ügye lemreroéitó eredményeik vannak ;;z ön­költség csökkentésében js- Az alsóva­dászi gépállomáson minden munkát házilag végeznek el. Az eke-farkkerék feliszerelésénél például újítás bevezeté­sével 50 százalékos önköltségcsökken­tést értek et Az a’-sózsolcai gépállo­máson az ekék alávasalását szintén sa iát műhelyükben végzik. HIBA AZONBAN, hogy a vezetők sok ©selben nem biztosítják a müsza. ki, vagy szervezető feltételeket. Sok helyütt például ideiglenes • alkatrész- hiány akadályozza a traktor kijavítá sát, vagy a munka rossz megszerve­zése gátolja a vállalás teljesítését. Rz is egyik Oka a>noak, hogy a gépá«|o- másl dolgozóiknak csak 50 százaléka van versenyben. Hiányosság az is Hogy a vezetők még mindig nem gon­doskodnak — és' ez általában megál­lapítható minden területen a ver­seny nyilvánosságáról.. Nem népszerű­sítik eléggé az élenjáró tszcs-ket, gépállomásokat, Mami gazdaságába, és ezeknek legjobb egyéni, verseny­zőit. Párt szer vezetettük feladata, hogy felhívják mindenütt • erre a tubára a figyelmet, segítséget nyújtsanak a hi­bák kiküszöbölésében. • IGEN NAGY FELADAT var a Par,‘ szervezetekre a községek egyéni'eg dolgozó parasztok verseny vállalásai­nak kiszé^sítésében. Nagyobb gön­cei! fardLantok a verseny szerv-- e, jelentőségének tudatosítása.3, kell állniok ennek a munkának, az itt adódó hiány óságokat ki­éből jék, kijavítsák. Fel kell .karol, zéles körben népszerűsítem kei, at a kezdeményezéseket. ameiyek ka-rmánygabona begyűjtés ered- -einek megjavítására, az előírások [jesítésére irányulnak. Mezoke- esén például Nagy József 8 _h el­dolgozó paraszt köMezettsegen . f rí f _ 1 4«f>rv,nKt>l m* i ónlrbTi fd Szép számmal történt csatlakozás a lelkes felajánlási mozgalomhoz sok dslgozó paraszt vállalta újabb ,ys újabb mennyiségek beadását. Dávid János, Szabó Károly, Kiss Bertalan, Gál János, Kis Lajos, Lénárt Bertalan, Nyeste József, Fekete Zoltán mező- keresztesi dolgozó parasztok és a me gyében sok más dolgozó paraszt azzal mutatja meg a Párt, a nép, a haza iránti szeretetét, hogy túlteljesíti be­adási kötelezettségét. Éppen ezeknek a dolgozó parasztok­nak öntudaton folajánlaso bizonyít ja, mennyire alaptalan és türhetet en az a több községben is tapasztálba tó opportunista magatartás, amely szerint „nem termett annyi, amennyi­ből teljesíteni lehetne a kötelezettsé­get“. Ks ami még súlyosabb ugyan ezzel magyarázzák a kulákok aljas szabotájásait is. Nem szabad elfelcj. teni, hogy az ellenség mindjárt tá­mad, mihelyst lankad a harci éoet- ség,' a következetes hare. Fokozot lábban érvényesíteni kel] az állami fe- gyelmet, le kel1 csapni az ellenségre 1 A KONGRESSZUSI VERSENY S' KEItE, a felajánlások teljesítése és túlszárnyalása mutatja barát és ellen, ség felé egyaránt, hogy népünk egy ségesen sorakozik fel a Párt zászla­ja alá, követi a Párt és líákosi elv- társ - szavát, hogy a Párt köré tömő. rülve kész a béke védelmezősére. Eb ben a tudatban harcoljunk még len­dületesebben tszcs-kben, állami gaz. daságokban, gépállomásokon, falvak, ban a kongrer-szuai verseny kiszóló, sütéséért, a vállalások teljesítéséért, mert ezzel bo[ og szocialista jövőnk építésének meggyorsításáért, a beké. ért harcolunk. TOTH TERENC A Német Demokraliis Köztársaság Kamarája javaslatot tett a bonni kormánynak az össznémet alko'mányozó tanács létrehozására Grote wohl elvtárs miniszterelnök nagy beszéde a Népi Kamara rendkívüli ülésén A Német Demokratikus Köztársa­sáig Népi Kamarájának rendkívül] ü é- sén Grotewoh] ejv.árs miniszterelnök ismertette a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának nyilatkozatát egy össznémet alkotmányozó tanács létesítéséről. Ottó Grotevvohl elvtárs a többi kö­zött ezeket mondotta: — Az öseznémat alkotmányozó ta náos létrehozása nem csupán Német­ország egysegének helyreállítása felé jelentene döntő lépést, hanem jelentő­sen- hozzájárulna az Európa békéjéért, az újrafegyverkezés ellen folyó harc­hoz is. A kormánynak azért ' szándékában ál) megtenni a szükséges lépéseket, hogy megindulhassanak a tárgyalások Kelet és Nyugiait-Németország képv:r iselőj között. ■— 1950 december 1-én eljuttattam Adenauer úrhoz egy írást, amelynek tartalmát valamennyien ismerik. Eb­ben össznémet alkotmányozó tanács létesítését javasoltam, amely Kelet és Nyuga't-Némctország paritásos alapon kijelölt képviselőiből ál ina. — Adenauer úr kétségbevonta de­mokratikus jogosultságunkat, hogy a német nép nevében a német nép egy­ségéről beszélhessünk. — Adenauer úrhoz intézett levelem visszhangja egyértelműen bizonyítja, hogy kezdeményezésünk megfelel né­pünk akaratának és hogy ez szük­séges volt ahhoz, hogy kiú'at ta­láljunk népünk kényszerhelyzeté bő]. Levetem, sajnos, nem érte e] ugyanezt a hatást sein Adenauer urnái, &em amebíkei és német barátainál. Ade nauer ur hozzáintézett levelemet nem válaszolta meg. ■ Adenauer úr hét héten keresztüt hallgatott, de a tények beszélték. N’yug&t-Néfnetország egyenes irány­ban hajad a sovinizmus, reviaionizmii«, rmljtarLsmus politikája felé. Ennek az útnak a végéin a polgárháború és egy újabb világháború ái]. Mi történt Adenauer hallgatásának hét hete alatt? — A bonni belügyminiszter beje­lenti gépesített ,,határvédelem0 léte­sítését. — A bonnj kormány egy légvédelmi törvény kibocsátását jelenti be. — Adenauer egy amerikai hírügy­nökség tudósítója előtt k:jelent«tte, hogy a német liaderö a ,,teljes egyenjogosíílás alapján kész bekapcsolódni az Atjanlj had­seregbe, amerikai föpnrancsnok- ság alalt.“ — Az Atüamti Tanács Bonn hozzájá­rulásával döntést hozott Brüsszelben a nyugatnémet hadsereg felállításáról, a nyugatnémet ipar átállításáról háborús termelésre és főparancsnokká nevezte ■ki Eisenhower amerikai tábornokot. A bonni paclameut törvény útján fellta talmazta a kormányt az ipari terme­lés átszervezésére a fegyverkezés _ ér­dekében. A nyugatnémet nehézipar képviselői Hamburgiban „fegyverke­zési hivatalt” áUíto’tak fa', amely szoros kapcsolatban áll az A’-lanili-ába- mok hadiiparával. Adenauer úr közli, hogy Spejdel és Hasinger fasiszta tábornokokat bevon­ják a nyugatnémet zsoldos hadsereg létesítésére irányuló tárgyalásokba. Adenauer úr téved, ha azt hiszi, hogy a német nép megelégszik nyilatkozatával és az abban foglalt feltételekkel és vádaskodásokkal, ez össznémet tárgya­lások helyett. — Adenauer úr sajtónyilatkozatában azt állította, hagy a bonni kormány is a német egység helyreállítására törek­szik. Adatokat js idézett az 1950-cs évbő1 annak bizonyítására, hogy kormánya már tett kísérleteket ebben az irány­ban. — A német egység problémája nem 19-30 ben merült fel. Fennáll ez a pro­bléma azóta a pi'jasiat óta, am'óta a nyugati hatalmak, német személyisé­gek és szervek jóváhagyásával és tá­mogatásává] a potsdami megegyezés megsértéseve] arra az útra léptek, amely Németország kettéosztásához ée ezzel — Nyligái.Németország be­vonásává] — újabb háború előkészíté­séhez vezet. — A honni kormány 1950 márciusi és októberi javaslatai egyáltalában nem azt bizonyítják, hogy ez a kor­mány a német egység politikáját követte. Mái csak azért sem, mert a két bonni okmányt nem németekhez juttatták, hanem a nyugati hataljnak képvi­— Adenauer úr kijelenti, hogy Németország újbóli egyesítéséről csak azokkal lehet tárgyalni, akik hajlandók feltétel nélkül elismerni és garantálni a jogállam rendjét, a szabadságszerető kormányformát, az emberi jogok védelmét és a béke -megőrzését. — Ehhez a kővetkezőket kel1 megjegyeznem: éppen ezek azok az előfeltételek, amelyek miatt kö­veteljük, hogy üljenek le velünk tárervalni a kerékasztalhoz. Néze­tünk szerint a jogáUam rendjének egyértel­műnek kellene lennie a béke híveinek szabadságával. Nyugatnémetországban és Nyugat- Berlinben a szabadság nyilvánva­lóan üres szólammá válik, amikor hajadószellemű emberekről van szó, akik kiállnak az újabb háború megakadályozása, Németország egysége, a Szovjetunióval való ba­rátság és a megszálló csapatok ki­vonása mellett. Ezeket a kérdéseket egyszerűen a maga módján, mint „elengedhe­tetlen“ feltételeket kezeli, amelyek­nek teljesítése meg kell, hogy előzze a tanácskozásokat. — A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya változatlanul azon az állásponton van, hogy a béke megőrzése, a békeszerződés megkötése, Németország egységének helyreállítása és a megszálló csa­patok kivonása mindenekelőtt a “é­selőiliez, akik a kettészakít ás poli­tikájúinak kezdeményesői voltak, ■— Bizonyos vagyok tehát abban, hogy az egész német nép nevében be­szélek, amikor mint .német ember első­sorban. nem azért szállók síkra, hogy a szövetségesekkel kezdjünk tárgyald- solcat, hanem mindenek előtt azért, hogy a németek tanácskozzanak egymás között. met nép belső megegyezésén múlik. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya el van szánva, hogy Adenauer úr kijelentései ellenére is lankadatlanul folytatja fáradozá­sait a megegyezés érdekében. f‘*'”í Köztár­saság kormánya változatlanul vállalja, hogy a német nép lét- fontosságú érdekeinek megva­lósulásához vezető út az össz­német alkotmányozó testület megalakítása Kelet, és Nyugat-Nómctország kép­viselőinek paritása alapján. Kérem a Népi Kamarát, komo­lyan vizsgálja meg, tárgyalja meg és döntsön, milyen lehetőségek vau­nak arra, hogy megvalósítsuk min­den német leghőbb óhaját, hazánk egységének helyreállítását és a béke megőrzésének biztosítását. — Ebben a komoly órában semmi sem lehet fontosabb, mint az, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság Népi Kamarája az egész német nép szószólójává legyen, hogy ezáltal ne maradjon kihasz­nálatlanul a legcsekélyebb lehetőség sem a történelem parancsának meg­valósítására: Németek, üljetek le egy asztalhoz! Dieckmann elnök ezután egy órára félbeszakította az ülést, hogy lehetőséget adjon a pártcsoportok­nak állásfoglalásra, a kormány­nyilatkozattal kapcsolatban. A szabad, titkos választások előkészítése és végrehajtása az egész német nép ügye! — Adenauer úr arról panaszkodik, hogy az össznémet választások megtar­tására irányuló 1950. máreius 22-i ja­vaslat válasz nélkül maradt. — 3950 október 1-én Adenauer úr Petersborgben a szövetséges főbiztoso­kat kérte összuémet választások; meg­tartására. Felhívása tehát egyáltalán nem a mi címünkre irányult. — Míg Adenauer úr a választásokat a megszálló hatalmak ügyének tekinti, addig nekünk az a véleményünk, hogy a szabad, titkos össznémet válasz­tások előkészítése és végrehajtása ffl mi népünk ügye, — Adenauer úr foglalkozott a Népi Kamara 1950 december 12-i tör­vényével a béke védelméről. Ade­nauer úr számára ez a törvény a terror eszköze- Egészen mély be­nyomást tesz Adenauer úrra az, hogy a békevédelmi törvény érvé­nye Nvugat-Németországra és Nyugat-Berlinre is kiterjed. — A Népi Kamara súlyos bünte­tést szabott a háborús propagan­dára és a militarista tevékenység­re. Ezt a törvényt, csakis a béke ellenségei tekinthetik veszélyesnek magukra nézve. A háborús uszítóki mindenütt háborús uszitók és teljesen kö­zömbös, hogy Németország nyu­gati, vagy keleti részébén foly­tatják-e bűnös tevékenységüket. — Adenauer úr nyilatkozatában azt a véleményét fejezte ki, hogy azok, akik lemondtak az Odera— Neisse vonaltól keletre fekvő terü­letekről, nem jogosultak szerinte arra, hogy Németország újraegye­sítéséről beszéljenek. Az Egyesült Államok, Nagybri- tannia és a Szovjetunió kormánya — amelyekhez később Franciaor­szág is csatlakozott — a potsdami határozatokban 1945 augusztus 2-án az Odera—Neisse vonaltól ke­letre fekvő „volt német terüle­teket“ a lengyel állam, közigaz­gatása alá helyezték- Ezzel egyidejűleg megegyeztek ab­ban, hogy visszatelepítik Németor­szágba a „Lengyelországban maradt német lakosságot“. Egyetlen nyu­gat; hatalom, egyetlen értekezleten sem vetette fel e határ revíziójának kérdését. 1946 szeptember 6-án -Stuttgartban mondott beszédében Byrnes úr, az Egyesült Államok ak­kori külügyminisztere foglalkozott ezzel a kérdéssel kapcsolatban fe­lelőtlen spekulációkkal. Ennek az uszító kampánynak bevezetésénél Byrnes úr arra a hivatalos nyilat­kozatra támaszkodott, amely Len­gyelország nyugati határainak a „végleges megállapítáRát“ fenntar­totta a békekonferencia szamára. Ugyanezen háborús uszítok 5 és fél éven keresztül megtagadták tőlünk a békekonferenciát, amely reges - régen törölte volna ezt a „végleges“ szócskát és nyugalmat teremtett volna. Az amerikaiak által kezdemé­nyezett revíziós politika egyedü­a németek felbujtására szolgál, hogy őket a határkérdésekben is függővé tegyék a nyugati hatal­maktól. Nekik van szükségük az Odera—Neisse kérdésében folytatott uszításokra, liogv Európának ezen a vidékén szítsák a háború tüzet. Mi eltapostuk a háborúnak ezt a tűzfészkét, mert békehátúrra van szükségünk. Soha többé nem szabad a ném.et és lengyel népet egymás ellen uszítani­A német népnek meg kell tanulnia, hogy csak akkor lehet szerencsés jövője és jóléte, ha végre a lengyel népnél is barátságban és jószom­szédságban, békében és nyugalom­ban tud élni.-— Adenauer úr végül a mi népi rendőrségünk létében fenyegetést lát a német lakosság ellen, a népi rendőrség kizárólag a Német De­mokratikus Köztársaság rendjét és belső biztonságát szolgálja. Nyu- gat-Németországban ezzel szemben a rendőrséget katonasággá változ­tatják, amely hadgyakorlatokon vesz részt az amerikaiakkal együtt. „Németek, üljetek le egy asztalhoz!“ • I-, ^Miskolci vasutasok sztahánovlsta^ Jf~*slfrrvs •» "W TÄ W /NTV 4TNT'i® 12, csúcsteljesítménye a Megyei « ’# ** Jp ü B / JÉ * ! 1 / Ä B »4 a H IIIL B ffl ffl 1 Pártkonferencia tiszteletére 3 i ^fek JP" / ® Pm ’ » / % ffl ""B 3 / 1 |É jjj&fiíg Jb / % |a Versenyben a Hegyei Pártbizottság tlm 0 m, Í| íT[h li p £“m Mjfk ® fy 11 i|k , jijV 11 kongresszusi zászlóiáért nogy ered­Jm 1 / f| B 3± P f. ¥i \ MJl MM. m.JL ÉLmJUm jLv^t ^ menyeket érnek e' meoyénk dolgozói j /»T°T4 a I aW^ ; W >1 i h Wr J ^ S 8 “J i jiTBlHjfiyil all »7*1 iL^.YrT«! 1M ?áSS MM »is r.^al ■BBfaMllfliiiSfiffT^ k V?<fi! iiímmn TnibPoJBBB mi í..i.i ____ o/: ._/._ KA l.'ilA*. m:.i__i- m;i r~i___'_ 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom