Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-05 / 3. szám
r Pfinteí, f95í. ^envir hó 5. ÉSZAKMA GYARORSZÄG A bányász dolgozók jobb ellátásáról, új üzemek létesítéséről, a kulturverseny fokozott támogatásáról fontos határozatokat hozott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A hibák sürgős kijavításával vigyék teljes sikerre megyénk állami gazdaságai a Minisztertanács állattenyésztési határozatát A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egyik határozata értelmében megyei bányász-ellátási bizottság alakult. A VB legutóbbi ülésén a bizottság javaslatai alapján megtárgyalja a bányász dolgozók ellátásának kér. dóséit ós előterjesztéseket tett illetékes szervekhez az élelmiszerek teljesen zavartalan szállításának biztosítására. Foglalkozott a VB bányász * dolgozók gyermekeinek gondos nevelése érdekében szükségessé vált újabb tanerők beállításáról A VB hitelt leér arra, hogy Szuha- kálión 2, Árián S, Bótdn 2, Jár- dánházán 2, Sajónémetiben 2 új tantermet építhessenek és rendee- hessenek be. ügyben kéri, hogy a felsorolt iskolák kibővítésével egyidejűleg szükségessé váló új tan- erőket is biztosítsák. A bányatelepek orvosi és egészségügyi ellátásának további javítására szintén megfelelő keretet kértek az 1951. évre. Mázán Ferenc elvtárs. a VB elnöke régebben javaslatokat tett az Eperjes >—Tokaji hegylánc vulkánikus eredetű ásványi kincsei közül a trasz nevű ásvány kiaknázására., miután megállapították, hogy ez kitűnő építőkötő anyag és alkalmas a cement pótlására. Mazár telvtárs most bejelentette, hogy az illetékes szerveit hozzájárulásával és közreműködésével megfelelő intézkcdésefcet tettek azirányban. hogy Sátoraljaújhelyen traszféL ÖrU5 üzemet és építkezési kötőanyag . gyárai állítsanak fel. A Vógrchajtó Bizottság határozatilag kimondta, hogy a traszfelörlő és építkezési kötőanyag gyártó üzemet Sátoraljaújhelyen községi kezelésben létesítik. Szalonna községben a beszüntetett mészégetőt újból üzembe állítják, a község kezelésében fog ez dolgozni, a szalonnái mészkőbánya területén újabb három-aknás mészégető kemencét építenek. A Végrehajtó Bizottság több bekötő útnak az állami közúti hálózatba való bekapcsolását határozta el. Bekapcsolják a hálózatba a harangodi állami gazdasághoz vezető 1731 méter hosszú, az alsózsolcai gépállomáshoz vezető 730, a hejőpapi gépállomáshoz vezető 340, a csépteleki 1498 és Végül a kii-kini- szi 1050 méter hosszú bekötő utat. A Megyei Népművelési Bizottság javaslatai alapján a VB felhívta valamennyi járási és városi tana/18 Végrehajtó Bizottságát és rajtuk keresztül a községi, illetve kerületi tanácsok figyelmét a falusi kultúrverseny és az üzemi kultúrversenyek nagy politikai jelentőségére, azzal, hogy a tanácsok VB.ai tekintsék egyik központi kérdésnek a kultúrverseny, a járás, bemutatók hathatós támogatását, jó megszervezését. Felhívta a Megyei Tanács dolgozóit is, hogy vidéki útjaik alkalmával egyéb feladataik mellett kísérjék figyelemmel a községek kulturális élptét, a kul.túrcsoportok működését. Mind a járási, mind a megyei győztes kült.'ívcsoportoknak jutalmat biztosít a Végrehajtó Bizottság. Megállapították végül, hogy a cukor és finomlisztellátás szabályozásáréi szóló rendeletet a beérkezett jelentések szerint a megye dolgozói mindenütt örömmel, megelégedéssel fogadták, a rendelet végrehajtása a legnagyobb rendben folyik. Bors od.Abauj. Zemplén vármegye állami gazdaságainak vezetői, agronő. musai és állattonyésztési brigádveze. tői értekezletre gyűltek össze Mis. ko]con és megtárgyalták a Miniszter, tanács legutóbbi rendeletét az állat, tenyésztés fejlesztéséről. Vifai .József a megyei központ vezetője tartott be. számolót. Bevezetőben részletesen ismertette a bel. és külpolitikái helyzetet, majd az állami gazdaságoknak az állatta, nyésztés terén eddig végzett munká járói szólt. Hangsúlyozta: a Minist, tertanács határozata konkrét és tol. jesíthetö feladatokat’ jelölt ki. Be. szélt az eredményekről ismertette a hibákat. Dfeséret illeti a sa.jószögedi állami gazdaságot amely — bár üzemegységei igen szét, szórtak — az állattenyésztés terén a megyében a legjobb eredményt érte el Az elmúlt óv utolsó negyedében a me. gyében itt fordult e’ő a legkevesebb fertőző megbetegedés. A tehenészet, tol rendelkező gazdaságok közü] a ke. selyühalmi állami gazdaság jár az élen — mondotta —, thol legjobb a fejési átlag a többi gazdaságok eredményeihez viszo. nyitva. Megállapította, liogv az 195l.es övi iizemterv elkészítésénél a legjobb munkát a jajha’m!, szerencsi, ]éhi, kje. mentinai, ragályi és saj szegedi á lam! gazdaságok végezték. A hibákról beszélve kije’entette: állami gazdaságainkban akadnak olvan elemek, ak;k tudatosan árt», nak népgazdaságunknak. Ez történt a r.emesbiklti á’lami gazdaság igrici üzemegységében, ahol Gesarol helyet* arzénnal kenték be a tétü elleni fér. tőtlenítésnél az üszőket és 40 elpnsz. tűit közülük. Súlyos hibák vannak az ellenőrzés terén is — hangsúlyozta. Emiatt például a vattai éé a ragályi állami gazdaság, ban az állatok nagyon leromlottak. A rossz takarmányozás miatt az emödi gazd-rágbaa a fejéri átlag lecsökkent. A gyömrőpusztai á|]ami ' gazdaságban a baromfiíVlományt rendszertelenül é egyoldalúan táplá’fák, emiatt az ál. latok között nagyméretű megbetege dés volt. Az ökörhizlalás terén különösen a: abodi á’lami gazdaságban fordulnak e]Ö hiányosságok, ahol helytelen mó_ dón végezték a takarmányozást. It' főként a vezetőséget terheli a fe]e. lősség, mert nem tartották be a köz. ponf uta'ításait. Több gazdaságban — mondotta — a sertéseket hasig éró sárban etetik, ami oda vezet, hegy a takarmánynak több mint a feje a 3árba kertit, fönkyemegy. Ezután Mágori Géza központi kü]_ dött szó’alt feL Beszélt a Miniszter, tanács határozatának jelentőségéről az abban megjelölt feladatokról majd a felelősségről szólva hangsú lyozta: a munkáért a maca munka- területén mindenki szemé- 1 vében felelős. Az állami gazdaságok, valamint az állami gazdaságoknak az áljattenyész. tés terén elért fejlődéséről szólva kj. jelentette: elmondhatjuk, hogy áilafte. nyésztésünk elérte a háború előtti színvonalat. A cél most az, hogy a mennyiségi emelkedés mellett minös'gi javításra törekedjünk. Éppen ezért fokozott mértékben ki ke], szélesítenünk az ellenőrzést. Nagy gondot kell fordítani az állami gaz. daságok dolgozóinak szakmai képzé sére. Kjemelte, hogy az ál’attenvész tési tervet minden munkaterületei’. URANIA Január 4-tól IC-íg TarkaHücMs Egy emberöltő sorsa KOSSUTH Január 4-tól 10-ig Istenek tanácsa Érdekfessítő film a népek békéjére törő amerikai és német bárók bűnszővetkesetéröl blőadáskezdések hétköznapi és - vasárnap 4 6 tt 8 órakor Corsó FAKLYA TeL 58—54 Január 5—7 Az állatok színháza egyénekre kell felbontani. Hangsú. lyozta a törzskönyvezés jelentőségét, ome]y lehetővé teszi a minőségi és a selejtezhető állatok számontartását. Végül rámutatott: a kritika és önkritika alkalmazása nélkül nem végezhetünk ered. ményes, jó munkát. Ez a hibák feltárásának és kjjavításá. nak nélkülözhetetlen és célravezet módja. Széleskörű vita indult ezután. Hor. váfh László a ragályi állami gazda, ság részéről szíjait fel. Elmondotta; Örömmel fogadták a Minisztertanács határozatát és nyomban hozzáláttak a munkához. A fíaztat’áshoz megépítettek már 40 darab kmrieát és építenek még 30.at. Bendbehoznak egy istállót is. Mező. uagymihályról Bálint László elmon. dotta, hogy elkészítették 1951. évi építési tervüket. Közölte, hogy a gazdaságban 40 holdoji terű. letet törnek fel íakarmánytenne. lésre és minden üzemegységben a lehetőség szerint egyfajta állató, kát nevetnek. A megyei központ részéről Busz Já. nos elvtárs hangsúlyozta, a hibák nagyrésze abból adódik, hogy az elv. társak meghátrálnak a nehézségek előtt, mint ez a léhi á’lami gazdaság, ban tapasztalható. A gazdaságokban általában nem igyekeznek a urankaerŐ3Zükségle‘*6t idejében biztosítani. ré]rlául a boldvai gazdaságnak a so_ ronküvetkezŐ tavaszi és nyári mun. kék végzéséhez 610 dolgozóra van szüksége és eddig mindössze 30 dói. gozóvai kötöttek szerződést. Kerekes György, a klementinái állami gazda, ság agronómnsa elmondotta: a szarvasmarha és lóállományban 1 százaléknál magasabb elhullás nem volt. Annál jelentősebb viszont a barom, fiák megbetegedése és elhullása, ami: annak tulajdonít, hogy nincsenek megfelelő szakmunkásaik, baromfite nyásBföik. — A jajhalmi gazdaság hatalmas állatállománnyal rendelkezik — mon. dotta hozzászólásában Latesz Ká!. mán. — Viszont igen kevés a legelő. A takarmányszükségletet sem tudják biztosítani, mert az NV nem teljesíti időben az Igényléseket. E miatt a fejési átlag is 8.5 literre csökkeni. Hibák vannak — mondot. ta — a törzskönyvezés farén is. — Nálunk igen rosszul ment a ső. rehjzlalás és a rossz takarmányod, készítés miatt elhullások is voltak — mondotta Vályi Nagy Gyula, az abo. di gazdaság részéről. Kapás Sándor a iéhi állami gazdaság nevében elmon. dotta, hogy náluk sok esetben szalma helyett szénával aljaztak. Ezt azóta már kiküszöbölték. Tamócf András agronómus a szerencsi állami gazdaság részéről javasolta, hogy az állatgondozókat ne cserélgessék, mert ez a munka rovására megy. A kesejyühajmi á’lami gazdaság részé, ről Szabó István közölte, hogy a gazdaság terve szerint 3000 pulykát keljett Volna felvásárolniok, azonban csak 1600.at sikerült, mert a vásá’lást későn indították meg. Ugyancsak a terv szerint január l.ig 1.200 drb hízósertést kellett volna be. szerezniük, de ezt is csak 50 százalékban teljesítették. Csaknem minden felszólaló bírálta a Takarmányellátő NV munkáját. Nem teljesíti időre az igényléseket 8 ez komoly fennakadást idéz elő a gaz. daságok munkájában, az állatok ne. velősében, a terv teljesítésében. Az illetékesek feladata, hogy kivizsgál, ják a panaszokat és a legsürgősebben intézkedjenek az ezen a téren mutatkozó hifcSik megszüntetése érdekében. A hozzászólásokra Mágori Géza vá. laszolt, majd Vitai József, az állami gazdaságok megyei központjának ve. zetője zárta be az igen értékes, sok tapasztalatot, sok tanulságot nyújtó értekezletet. Buzdították a megbe. szólés résztvevőit: minden erejükkel legyenek azon, hogy a fejtért hibák sürgős kiküszöbölésével megyénk ál. lami gazdaságainak dolgozói teljes sikerre) oldják meg feladataikat s Minisztertanács határozatának végre, hajtásában. A Minisztertanács határozata véget vet a liszt- és cukorhalmozók garázdálkodásának Amikor megjelent a Minisztertanács határozata a cukor- és finomlisztéi! á- tás szabályozásáról, a keselyühalmi állami gazdaság dolgozói részletesen megvitatták a minisztertanácsi hatá. rozatot Nagy őrömmel fogadták és egyhangúan így foglaltak állást: — A cukor, és lisztellátásról megjelent rendelet újabb csapást jelent a spekuláló ingyen ól ökre ée a háborús aszítókra. A határozat minden dolgozó számára biztosítja a szükséges oukor- és lisztmennyiséget. Ezelőtt többször előfordult, hogy egy- egy család csak. ritkábban tudott lisztet vagy cukrot vásárolni, mert nem volt idejük sorbaállni és nem is akar. íak sorbaállni, hiszen tudták: ezzel az ellenségnek használnak, gátolják a zavartalan közellátást. Az volt a baj, hogy a lelkiismeretlen halmozók, a háborús ügynökök igyekeztek mindent felvásárolni, hogy ezáltal elégedetlenséget szítsanak. Most már véget vet ennek a kormány rendelkezése. Az állami gazdaság MNDSz szervezetének vezetősége rendkívüli taggyűlést hívott össze, amelyen részletesen megtárgyalták a takarékosságról szóló rendeletet. A taggyűlésen lelkes mun- kaíelaj áldásokat tettek az asszonyok. Vállalták,, hogy .................... a gazdaság területén a vas-, pa. pír-, csont, és rongyhulladékot összegyűjtik. Ebben versenyre hívták ki a szerencsi állami gazdaság MNDSz-szervezetének tagságát azzal, hogy január 50-ig minden ilyen hulladékot Összegyűjtenek. A takarékossági versenybe a gazdaság úttörői is bekapcsolódnak. Schlai Benrikni Keselyühalom. A szovjet dolgozók minden erejükkel elősegítik a Volga-Don csatorna építését A Volga Don hajózható csatorna nagy népgazdasági jeleni őségét hangsúlyozva a szovjet emberek minden erejükkel elősegítik a nagy mű megvalósítását. A Pravda tudósítója a »Volga-Don esiatorna építésének központjából, a Sztáiingrád-ierűletí Kalácsból jejenti, hogy a városban új lakónegyedek keletkeztek, újabb áruházak, étkezdék és klubok nyíljak meg. Naigy változások mennek végbe ■ e vidék gazdaságában. A nagy vlztáro ó megépítésével kap cső'at ban 17 falu és majorság települ át új helyre, A falvak megnagyobbodnak, csaposabbakká lesznek. A földek öntözése lehetővé teszi majd a kolhozoknak, hogy végetveseenek a száraz Ságnak, emeljék a búza terméshozamát, szélesítsék a gyapot vetésterületét, növeljék a gyümölcs fe vetetné- nyeskertek területét. 1951-ben ez a vj. dék már hatszor akkora területen vei gyapotot, mint tavaly. A Szverdjovízk-terület egész sor ipari üzemének dolgozói már elkészítették az eísö gépeket az új csatornához. A donj sztyeppeken tucatjával dolgoznak az uralj gépgyárban készített villamos exkavátorok és hatalmas szállítógépek. Normájuk felülvizsgálását kérik az alsózsolcai és edelenyi gépál omás iraktoristái A megyei gépállomások dolgozói közül sokan érnek el szép eredményeket a normák tejesítésében, í ül telj: bitesében. Alsózsolcáról és Edejényből most a gépállomás dolgozói a*zal a kéréssel- fordultak a központhoz: vizsgái, ják fejül normájukat, mert azt Száruk tartják és tudják, — mint ahogy ezt az eredmények Is bebizonyították —> hogy a megál’apított normánál jóval többet is lehet teljesíteni. Ilyen kérelemmel fordult a megyei központhoz az edelenyi gépállomásról Hornyák András, Csabai István és Kondás Imre traktoros is. Hornyák András megírta levelében, hogy az őszi szántás-vetési kampány idején normáját 2Í0.6 százalékra telje, sített«, betenkinf 4—500 forintot is keresett. — Tudom azt. hogy R szocializmus épí+ése mjndjg nagyobb feladatokat ál ít a gépá lomisok dolgozói elé is, — írja levelében Polgári János alsózsolcai traktorista. Ezeket a feladatoka csak a munka észszerű megszervezi sével, többteljesítéssel, jobb minőséi munkával tudjuk megoldani. Tapasztó latból mondom, hogy eddig! normám igen laza volt, hj. szén a 210 százalékot könnyűszerre) teljesííetteraArra kérem a központot, vizsgálja f< lül normámat. — őszi tervemet könnyen teljesít© tem 140 százalékra — írta Lapu Albes alsózsojcai traktorista — és érzen hogy ha jobban Igyekeztem vojna. még magasabb teljesítményről számol, hatnék be. Kérem a norma felülvlzsgá’ásáf é megszigorítását, mert tudom, hogy e: zel hozzájárulok országunk, népgazd’ ságunk erősítéséhez, ötéves tervün sikeres végrehajtásához, a béke meg védéséhez. Kikisérletezték az ónnélküli csapágyfémet Tölgyes. Lajosénak, a MÁV gépészeti szakosztálya vezetőjének egyik újítása a külföldről valutáért beszerezhető ón fe'használá.-'át kiküszöböld a csapágyaik öntésénél. Eddig általában 10—14, különleges esetekben néha 70 százalékban használtak ónt az öntésekhez. A hónapok óta folyó kísérleteket most gyakorlatban alkalmazták és egy 20 t°nná® tehervagon csapágyát már az új anyagból öntötték. A próbaút sí. keres lefutása után a jövőben a va'út. náj ón nélkül gyártják majd a csapágyakat. Slawin tüiiákekat leplezel! le a szekál Tanács Dolgozó népünk legádázabb ellenié, ge a kuják, mjndent elkövet, hogy akadályozza építőmuivkáakat, veszélyeztesse dolgozó népünk érdekeit. Szuha- iő községben is mjndent elkövetnek, hogy szabotálják a mezőgazdasági munkálatokat — mint arról Tóth Tiva. dar ragályi levelezőnk beszámol. Csiszár Lajosné 129, Lenkei József 68 és Ksisza Józseíné 57 holdas kulákoknak még mindig van felszántatlan iöldjük, termény ée kukoricabeadási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Az aljas ellenséget a helyi Tanács leleplezte. Kiderült, hogy a leleplezett kulákok terményüket állataikkal ©tették feL A község dolgozó parasztjai gyű'ölet! el beszélnek a kártevőkről és szigorú megbüntetésüket követelik. A szabotáló kulákok ellen megindult az eljá. rás. 36 munkával készül Cserépfalu Tanácsa a Pártkongresszusra Cserépfalu Községi Tanácsa leg. utóbb tartott ülésén egész sor fontt/s határozatot hozott, amelyek a köz. ség dolgozóinak életében további fej. lödést biztosítanak. Az utolsó elszámoltatások és be. gyűjtési akciók eredményeképpen a községben 101 mázsa vegyes terményt gyűjtöttek be. A Tanács megalakulása óta elte’t másfél hónap alatt az adó. befizetések terén nagyobb eredményt értek el, mint előzőleg az egész év. ben. Amíg ugyanis a régi adóhivatal 10 hónap alatt 44 ezer forint adót szedett be, a Tanács másfél havi működése alatt k'zei 100 ezer forint adó folyt be. A Tanács foglalkozott az áljatte nyésztés és a takarmánytermeiés fej. Jesz^éséve] s határoztak a legelő meg. jsvitásáróh növendékállatok minőség ttnvésztéséről. E’határozta a Tanács egy mélyfa. ’ásu, egészséges ivóvize kút létesíté. rét, amelyre a megye fervhitelt bizt sított. A község határában talált pirít.ásvány további kutatására 2 ezer forintot fordítanak. Elhatározták, hogy másfél kilo. méter hosszú kövesutat építenek társadalmi munkával, a lakosság széleskörű bevonásával. Ez lesz t második út, mslyet a község la. kossága teljesen a maga erejéből készít. A Községi Tanács kérj a Járási Ta. rácsot: forduljon a közlekedésügyi minisztériumhoz, hogy a Mezőkövesd, B g'ícs, Cserépfalu és Bükkzsérc kö. rótt menetrendszerű járatot (ebonyo. lító autóbuszt nagyobb bofogadóké. pességű kocsira cseréljék át. A jejen légi kocsi ugyanis csak a bükkzsérci utazóközönséget tudja fölvenni, Cse. répfa’u, Bogács a járatnak úgy szól. ván semmi hasznát sem veszi. Az egri MAVAUT kirendeltség a három köz. ség ezzel kapcsolatos közös kérelmére eddig semmit sem tett. Megtárgyalták a Tanács feladatait a termelőszövetkezeti mozgalom fej. leszféséve] kapcsolatban és konkrét vá’lalást tettek. Az i’l'sen felszólalt tanácstagok hangoztattak: a Tanács jó munkájá. val készülnek a Pártkongresszus, a do’gozó nép é’etének nagy eseménye méltó megünnepléséle.
