Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

K«d<L 1951. «v] január fiá «• ÉS7AKMAGTAT?0BfflAG S Ötéves a Társadalmi Szemle* Irta: RÁKOSI MÁTYÁS Petrus József fejlődik a A Diósgyőri Gép­gyár vasúti kerékpár- üzemében a műszak megkezdése előtt egy negyedórával már ott áll gépe mellett Pet­rus József DISe-titkár. Kinyitja a vasszek­rényt, kiveszi a kése­ket, teletölti az olajos kannát, előszedi a mé­rőié cet, a oentirozótüt. Gyorsan magára húzza munkásruháját s öt perccel a műszak meg­kezdése előtt az általa váltott munkástársá val közösen Misztttja a gépet, megolajozza a csapágyakat, a forgó­részeket. iem mindig volt hant ilyen ko­rán, már jóval a mű­szak előtt a gyárban Petrus József. Azelőtt csak 6 óra után kez­dett a munkához, ok­kor készítette ki a szerszámokat, akkor olajozta meg a gépet. Mi okozta a válto­zást ! Január első napjai­ban röpgyvlést tartot­tal» a kerékpárüzemi dolgozók is. Petrus Jó­zsef is felszólalt, „í iO százalékos teljesítmé­nyemet 5 százalékkal emelem a Pártkon­gresszus méltó megün­neplésére“ —• mon­dotta. Azóta jön be hama­rabb munkahelyére. —■ Túlteljesítik kongresszusi vállalásaikat a Diósgyőri Kohászati Üzemek legjobb dolgozói Amikor alig háromnegyed évvel hazánk felszabadítása után Pártunk elhatározta, hogy tudományos fo­lyóiratot indít, a célkitűzések és megoldandó feladatok szorosan Összefüggőitek a magyar kommu­nista mozgalom sajátos viszonyai­val. Huszonöt esztendős kíméletlen és véres fasiszta elnyomás után nemcsak legális lett Pártunk; de a szó szoros érteimében egyik napról &, másikra vállaira zuhant a há­ború romjai közt vergődő ország talpraállításának és vezetésének minden gondja. Ha a Magyar Kom­munista- Párt ebben a nehéz törté­nelmi helyzetben nagyban és egész­ben meg tudta oldani a rá háruló feladatokat annak döntő tényezője, hogy a legfelelősebb munkát végző vezetői alkalmazni tudták a marxi- lenini tanításokat, alkalmazni tud­ták abban a formájában, hogy a bölcs Sztálin e tanokat továbbfej­lesztette, elmélyítette és külön a második világháború utáni viszo­nyokra kidolgozta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Sztálin elvtárs e felbecsülhetetlen jelentő­ségű munkáján s gyakorlati útmu- tátásain alapultak sikereink- S ku­darcaink, vereségeink, melyek a harcok folyamán értek bennünket, legtöbbször abból fakadtak, hogy nem tudtuk jól a magyar viszo­nyokra • alkalmazni Lenin-Sztálin tanítását A Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak és tagjainak zö­me azonban öt esztendővel ezelőtt nem ismerte a marxifleniui elmélet alapjait, sőt az elmélet jelentőségé­vel sem volt tisztában. Égy negyed­századon át légmentesen elzárták Hörthyék a magyar munkásosztály széles tömegeit a szocialista elmé­lettől. Egy egészen új munkáig ne- ráció állott előttünk, melybe mé­lyen behatolt a sovinizmus, sőt a fasiszta métely. A feladat nemcsak az volt, hogy azonnal felvegyük a harcot az ellenség ideológiájával s szembe szegezzük velük a kommu­nista elmélet jelentőségét, azt a le­nini megállapítást, hogy élenjáró párt csak az lehet, melyet élenjáró elmélet vezet. Rá kellett világíta­nunk arra a korszakalkotó mun­kára mellyel tanítónk, a nagy Sztá­lin a marxizmus-leninizmust min­den téren gazdagította, mélyítette, s a'z eseményekkel kapcsolatban a szó szoros értelmében napról napra továbbfejlesztette. S végül fel kel­lett állítanunk a követelményt, hogy a magyar kommunisták ne csak azt tanulják meg, hogyan kell sokat szenvedett dolgozó népünk talpraáhítására és felemelésére si­kerrel alkalmazni a magyar viszo­nyok közt a lenini-sztálini tánokat, hanem maguk is járuljanak hozzá ennek az elméletnek a továbbfej­lesztéséhez. A ,-Társadalmi Szemlé“nek, mint Pártunk tudományos folyóiratának, jelentős szerep jutott e munkában. Ma, öt esztendőre visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy a magyar kommunisták döntő része megérii a lenini-sztálini elmélet fontossá­gát. Ezen túlmenő!eg, száz- és száz­ezren sajátították el kezdő vagy magasabb fokon magát az elméletet is. A magyar kommunisták, de az egész magyar dobozó nép a nagy Sztálin munkájának gyakorlati eredményén keresztül nemcsak megérezték, de meg is értették, hogy e világraszóló tetteket nem­ke vésbé hatalma», szilárd elmélet fűti és vezeti. A felszabadító Szov­jetunió ennek a gigászi lenini-sztá­lini elméletnek gyakorlati megvaló­sulása. A magyar munkás, földmű­ves, mérnök, orvos, tudós tulajdon­képpen az .utolsó esztendőben, mondhatni utolsó hónapokban kezdi felfedezni, hogy számára mi­lyen kimeríthetetlen kincsesbányát jelent a Szovjetunió gyakorlatában megvalósult lenini-sztálini elmélet. Ezen a téren elmondhatjuk, hogy a magyar dolgozó nép tulajdonképpen most fedezi fel újra a Szovjetuniót, most gyürkőzik neki, hogy minden téren megismerje és hasznosítsa a szovjet tapasztalatokat. Számunkra világos, hogy e tanasztalatok gya­korlati átültetésével és hasznosítá­sával együtt jár annak az elmélet- nek és módszernek az elsajátítása alkalmazása és továbbterjedése, mely lelket és életet lehel a gyekor, latba, mely fűti és vezeti a gyakor­latot. A mi dolgozó népűnk, élén a ma­gyar kommunistákkal, a Magyar Dolgozók Pártjával, eddisr lényedé­ben sikeresen meg tudta oldani azokat a feladatokat, melyek elé a fejlődés áhította.. Ebben az ered­ményben megmutatkozik a ,,'Társa­dalmi Szemle" ötesztendős m”nkáia is- Megállapíthatjuk, hogy nagy­ban és egészben megfelelt a várako­zásoknak. jórészt beváltotta a hoz­záfűzött. reményeket, gyökeret tu­• Rákost elvtárs cikke megjelent a ,,Társadalmi Szemle“ jubiláns számában, dott veml s sikeresen járult hozzá a lenini-sztálini elmélet és gyakor­lat terjesztéséhez hazánkban. Ami az öt év előtti célkitűzéseiből jórészt a jövőre maradt az a lenini-sztálini elmélet továbbvitele a magyar ta­pasztalatok alapján, eredeti mun. kákkal. Az elmúlt esztendők rész­ben kinevelték azt a gárdát, mely­nek továbbfejlődése reményt nyújt arra, hogy a közeli években ezt a nehéz, de fontos és szükséges mun­kát is megkezdhetjük. Amellett az, ami öt évvel ezelőtt nehezen elérhető célkitűzés volt. ma már nem egy téren kevés. Tovább kell mennünk, mert a fejlődés új felada­tokat állít a gyakorlat és az elmé­let elé egyaránt. Az elmúlt öt esz­tendő a szocialista mozgalom hatal­mas győzelmeinek sorozata volt. Létrejöttek Európában a népi de. mokráciák, a Német Demokratikus Köztársaság. Ázsiában a hatalmas kínai nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével szétzúzta az ame­rikai imperialisták bábjait s ki­vívta függetlenségét, szabadságát. Hogy ez a világtörténelmi esemény milyen lendületet adott a gyarmati és félgyarmati népek szabadság­harcának, azt éppen ezekben a na­pokban tapasztalják az amerikai agresszorok Koreában. S tapasztal­ják szerte a világon a gyarmato­sító, rabszolgatartó imperialisták, akik lázas fegyverkezéssel, a har-_ madik világháború ki robbant áfá­val akarják megállítani és vissza­fordítani a fejlődést. A béke meg­védésének problémái, a hazafiság s a proletár nemzetköziség elválaszt­hatatlan összefüggései és kölcsön­hatásai, az imperialista ideológiá­nak leleplezése, az imperialisták terveinek, fondorlatainak helyes megvilágítása a legközelebbi idők fontos feladata marad s a ..Társa­dalmi Szemlé“-re ebben a munká­ban nagy szerep vár Külön figyel­met és erőfeszítést igényel az im­perialisták jugoszláv láncos ku­tyáinak, a „szocialista“ álarcban garázdálkodó Tito-banda „teóriái­nak“ és aljas gyakorlatának felfe­dése és kipellengérezése. S végül, de nem utolsó sorban, erőteljesen meg kell növelni azok­nak a kommunistáknak a számát, akik a lenini-sztálini elméletet a maguk munkaterületén a minden­napi élet gyakorlatában alkalmazni tudják. Ezeknek a száma örvende­tesen nő s az ő működésük ered­ménye mutatkozik meg népi demo­kráciánk, szocialista építésünk si­kereiben. A növekvő feladatok, a nemzetközi helyzet és az osztály­harc éleződése azonban e téren is gyorsabb Iramot kővetőinek. Pa- vancsolóan megkövetelik, hogy o ‘éren is jobban közelítsük meg pél­daképünket, a nagy Bolsevik Pár­tot. A Bolsevik Párt kisebb funkcio­náriusai. a járási, falusi titkárok zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini elméletet a min­dennapi aprómunkában. Nem en. gedi meg, hogy az agitácíóbcn vagy propagandában ez az elmélet elváljon a gyakorlattól. Ellenkező­leg, úgy alkalmazzák az elméletet, hogy az természetesen elválasztha­tatlanul össze van nőve és együtt ielentkezik a mindennapi gyakor­lati munkával. Az egyszerű párttag vagy nártonkívüli dolgozó naponta a saját tapasztalatából győződik meg arról, hogy az elmélet a helyes gyakorlat kivonata, általánosítása és továbbvitele hogv a gyakor’at szakadatlanul megerősíti igazo’ja az elméletet.s hogy minden új ta­pasztalatot az elmélet azonnal ma­gába szív, feldolgoz és visszairányít a gyakorlatba. Ennek a lenini- sztáúni munkamódszernek az alkal mázasa hozza létre a szovjet ipar és mezőgazdaság szédületes ered­ményeit. A háború pusztításainak gyors likvidálása, a győzelmek a munka frontján, melyek úgy meg­döbbentették az imperialistákat és halorm-a döntötték világuralmi spe­kulációikat, elválasz.hatabanul ősz szefüggnek a bolsevik elméleti ap­rómunkával, jelzői, mutatói ennek a mintaszerű munkának A Magyar Dolgozók Pártjának fejlődése most ért oda. hogy rá­térhetünk járási és falusi kádereink megerősítésére s nevelésükre végre annyi energiát és figyelmet fordít­hatunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Rá kell nevelnünk járási és falusi vezető elvtársainkat, hogy gyorsan sajátítsák el az elmélet és gyakorlat olyan egységét, ahogy azt a Bolsevik Párt hasonló párt- munkásai olyan mesterien alkal­mazzák. Meg kell tanulniok a mi elvtársainknak is, hogy az elmé­leti munka, az agitáció, a propa­ganda helyességét, jóságát szintle azon nyomban, számszerűleg le le­het olvasni a termelés, a begyűjtés, a szántás-vetés adataiból S meg­fordítva: minden eredmény a ter­melés frontján igazolja, erősíti, gaz­dagítja az elméletet, új .szemponto­kat és érveket, szélesebb perspek­tívát aj az elméletnek és az agitá- ciónak. Nem szorul különösebb bi­zonyításra, hogy milyen fontos sze­rep, milyen hálás munkaterület vár ezzel kapcsolatban a „Társa­dalmi Szemlé“-re. Befejezésül még egy kérdést sze­retnék újra felvetni. Öt esztendő­vel ezelőtt a „Társadalmi Szemle" egyik legfontosabb feladatául a kommunisták fegyelemre nevelését jelöltük meg. Pártunk akkor még fiataj volt, a kommunista fegyelem elsajátítása, a hozzánk áramló százezres új tömegek fegyelmezése olyan problémát jelenteti, amellyel Pártunk minden szervének foglal­koznia kellett. A kommunista fe­gyelem, magatartás, jellem, példa- mutatás és egyéni bátorság ma újra előtérbe került Pártunkban. Ráirányítottuk a figyelmet azért, mert viszonylag békés fejlődésünk, viszonylag könnyű gazdasági és po­litikai sikereink negatív, káros ol­dalai kezdtek mutatkozni. Jelent­kezett az a hangulat, hogy úgyis minden jól megy. nem kell ide a szigorú pért- és állampolgári fegye­lem. Helyenként lazaság, hanyag, ság, megengedhetetlen anyagias­ság, sőt korrupció ütötte fel a fe­jét. Az ellenség erre rákapcsolt. Ugyanakkor élesedik a nemzetközi helyzet, az imperialisták mozgósít­ják hazánkon belül megmaradt evőiket. A szocializmus építése a falun élezi az osztályharcot, » ku­kák, a spekuláns minden követ megmozgat ellenünk. Világos, hogy az élesedő helyzet fokozott követelményedet állít párt­tagjaink, a népi demokrácia min­den híve elé. Most újra több fegye­lemre, példamutatásra, áldozatkész­ségre, bátor kiállásra, éberségre és elszántságra van szükség. A „Tár­sadalmi Szemló“-nek célkitűzése ezen a téren ma még aktuálisabb mint öt évvel ezelőtt. Jó megoldá­sától függ nagyrészben, hogy ha­zánk az imperialisták s csatlósaik minden aknamunkája dacára szi­lárdan haladhasson tovább, a 800 milliós béketábor hű tagjaként, az eddigi úton, a szocializmus építésé­nek útján, újabb sikerek, újabb győzelmek felé­A Diósgyőri Kohászati üzemekben a kohászati építkezéseknél dolgozók kö­zül Nyitrai Erzsébet, Felföldi László- né, Spisák Miklósné, Terbolecz Fo­renené túlteljesítve kongresszusi fel­ajánlásukat, 139 százalékot ért el. — Ugyanitt Juhász Gizella. 130 százalé­kot teljesített. A Vasuti-váltómfiben Krajnyái Ist­ván marós 142. Gubényi László gya­lus 146, Wolf László fúró* 151 száza­lékot ért el A pálya fönntartás dolgozói a Párt­kongresszus tiszteletére 400 folyómé­ter olvasztói salakpálya építését vál­lalták. Vállalásukat január 20-án délután 2 órára teljesítették. Ezzel többezer forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. Ab öntvény-tisztítóban* Csitneki Ádám 158, Ambras Barna 198, Hor­váth Sándor 216 és Sztraka József 205 százalékot teljesít. A Martin-acélműnél: Molnár János, Szalánczy Béla és Bogyó János túl* teljesítette felajánlását. Átlagosan 160 százalékot teljesítenek. A Törőműnél Striez Emil "brigád;)» 124, HámorszK István és Kovács Fe­renc brigádja 126 százalékot ért eb A durvahengerdsi gépészetnél a fel­ajánlások teljesítésében élenjár Cso­rna József szállítómunkás 139, Czeg- lédi Károly darus 126 és Szabó Jó­zsef darus 120 százalékos teljesítés­sel. H titéisla úgynevezett „Mnkástaiáes"-ik a munkásosztály kizsákmányolásának eszközei A jugoszláv politikai emigránsok, a szocialista Jugoszláviáért” címűt Moszkvában megjelenő lapja a titóis. ta, úgynevezett „munkás, an ácsokról’' a többj között » következőket írje: A titójsta úgynevezett „munkásta­nácsoknak“ semmi közük sjnes Jugo­szlávia munkásosztá'yához. Ezek a „munkástanácsok” Titó fasiszta rend­szerének eszközei, melyeket a Tjtó- kli'kk, a munkások kegyetlenebb ki­zsákmányolására haszná] fel a haza; és külföidi tőkések érdekében. A „munkástanácsok" a vá'lajfftok igazgatóinak és Rankovics rendőrsé­gének segédszervei, mely az üzemi bürokrácia képviselőiből és a munkás- arisztokráciából te vél dők össze. Egyetlen gyár, bánya vagy üzem, „munkástanácsát“ sem a munkások akarata szerint választották meg. A „munkástanácsokban” legtöbb esetben vállalti Igazgatóhelyettesek a titóista párt ajapszerveze'e'nek tit­kárai és a Tttó-kl’kk kiszolgálói adm; nisztratív dolgozók foglalnak helyet. Igen sok üzemben, így ped^ut a zágrábi rfGyuró Gyákovics” vállalatnál a „munkástanácsoknak“ egyetlen mun­kástagja sincsen. A munkások sok he­lyen átlátnak Titóék szándékain és nem hajlandók réeztvenni a választási komédiákban. A fhóista propaganda nem tudja eltitkolni ezeknek az úgynevezett „munkástanácsoknak" szégyen telje­szerepét. A zágrábi Vjesnik című lap szeptember 16-i számában beismerte, hogy az elmúlt év szeptemberében a zágrábi üzemek úgynevezett munkás- tanácsai — azzal az indokot ássál, hogy a munkások „fegyelmezetlenek és létszámfejettiek“ — több mint har­mincezer munkást bocsátottak el. A Szlovénia „Litostroj” üzem munkás- tanácsa egyetlen napon kétszázötven munkást és alkalmazottat bocsátott el. fi Szabadságharcos Szövetség hírei Fe'hivjuk azokat a kohászat; üzemi bajtársakat, akik az egészségügyi tanfolyamon részt akarnak vermi, je lentkezzenek a Szabadságharcos Szö­vetség Kohászai] Üzemek alapszervi titkáránál. Vezetőség. Fejlődik a melegesákányvnltásy a munkamódsserátadás, kiemelkedő teljesítményeket érnek el a legjobb dolgozók a Diósgyőri Szénbányák üzemeinél A Diósgyőri Szénbányák üzemeinél a kongresszusi vállalások teljesítése, túlteljesítése során értékes eredménye­ket érnek el a legjobb dolgozók. Márta-aknánál: Tóth József csapata 277.2, Zólyomi János csapata 195.6, Vincze Gyula csapata 235.4. Anna- aknánált Béki József csapata 145.5, Bartl Frigyes csapata 119.5, Lyukába- nyán: Kogtyó István csapata 198, Nyág István csapata 148, Horváth La­jos csapata 151, Baross-akndnál: Sza­bó Ferenc frontvájár 231, Üveges Gyula frontvájár 226, Szaniszló János 263, PáUnkás-tárőn: Tóth Géza és Tóth István 179, Aczél Jenő és Ke­rékgyártó Elek 130, Szabó András és Szilvás János 275, Gieraczki Ferenc, SzalÓki Mátyás, Tóth Mátyás és Sze­keres János 225 százalékos teljesít­ményt ért el. A Vállalatnál egyéni felajánlást 621 bányász tett. Hosszúlejáratú verseny, szerződést kötött 601 egyéni verseny­ző és 13 brigád. A munkamódszerátadás szépen fej­lődik Márta lejtősaknán. Simon Sán­dor sztahánovista és Kerekes István vájárok a munkaidő teljes kihaszná­lása, a jő ácsolatok megépítése, a. csillék és a robbanóanyag fokozott ki­használása terén érnek el sikereket és átadják tapasztalatukat munkatársaik, nak. Az üzemnél a melegcsákány- váltás nyomán nagy mértékben meg­növekedtek a teljesítmények. Pálinkás-táró 17-én 2 kaparószala. got kapott és egy Szemán-féle ré'elő­képet. A bányában új frontfejtést nyitottak. A dolgozók nagy örömmel fogadták a gépeket, melyekkel a jövő* ben sokkal többet és gazdaságosabban termelhetnek. (Szöllős László Pere. ces.) Értékes felajánlásokat tettek a megye erdőgazdasági dolgozói Megyénk erdőgazdasági dolgozói 5* értékes munkafelajánlásokat tettek a Pártkongresszus tiszteletére. Vállalták, hogy a február 28-ig előirányzott 75.096 köbméter fa helyett február 24-re 83.440 köbméter fát termelnek ki, vagyis 8344 köbméterrel túlteljesí­tik előirányzatukat. Ezzel 825.436 fo­rint értékű faanyaggal többet adnak a dolgozók államának. Ugyanezen időre az előirányzót* 31.707 köbméter szerfa helyett 35.879 köbméter szerfát termelnek ki, vagyis 4172 köbméterrel többet. Ennek értéke 171.052 forint. Termelő munkásaink munkafelajánlásának összértéke 1 írni. liő 496.488 forint. Erdőgazdaságunk géptelepi dolga- sóinak münkafelajánlása 28.340 fo­rintot tesz ki. (Pócsik Gyula.) Versenyben a mísbolci, szegedi és debreceni gázgyár A Miskolci Gázgyár és a Szegedi Gázgyár dolgozóinak hathónapos munkaversenye a napokban befeje­ződött. Az értékelés szerint a Mis­kolci Gázgyár került az élre 1602-5 ponttal, a Szegedi Gázgyár dolgozói 1236.6 pontot szereztek. A Pártkongresszus tiszteletére egész évre szóló versenyszerződést kötöttek a debreceni: a szegedi és a miskolci Gázgyár dolgozói. Gável József a miskolci gáztermelő bri­gádok névében 40 tonna szénmeg­takarítást ajánlott fel. Borbély Jó­zsef és ónodi Sándor gázszerelő a szerelésekre kiadott munkaidők tíz százalékkal való csökkentését vál­lalták. Paulovics Ágoston igazgató ifjúmunkás S2 kongresszusi i Azóta teljesíti túl na­ponta 10, 30, SO száza­lékkal is felajánlását. Es 30-án, szombaton el­jutott a 300 ~ lékig. Ezt az eredményt tar­tani, sót fokozni is akarja. Valamilyen különös titok rejlik a szép eredmény mögötti — Nem. Nagyon egysze­rű a magyarázata. — Nemcsak a műszak előtt kezd hamarabb munkájához, a Sáp, a szerszámok előkészíté­séhez, hanem a mű­szak után is rászán 10 percet arra, hogy esz­tergakéseit megköszö­rülje, rendberakja a szerszámot. Így más­nap reggel, mikor meg­szólal a gyár szirénája, ő már forgácsolni tud­ja az első vasúti kere­ket. Nem ördöngösség ez, „csak" annyi, hogy gondosan előkészíti a munkát, biztosítja, hogy a & Órás munka­idő minden percét jől ki tudja használni. — Amikor az utolsó si­mítást végzi a munka­darabon, már szól « darusnak, hogu mire elkészül a kerék, már ott legyen az új nyersvas darab, ne vesszen kárba egyetlen perc sem. Ennek kö­szönhető, hogy pár nap alatt 60 százalékkal tahánovistává versenyben növelte teljesítményét e hogy ma már 300 százalékot termel Pet­rus József, aki tavaly még átképzés volt 1 Ilit adja neki ö lt-t buzgalmat, az erőt, a lelkesedést f A Pártkongresszusra tett felajánlását be­csülettel teljesíteni akarja, a lehető leg­nagyobb mértékben túl akarja szárnyalni, A Párt, Rákosi elv társ iránt érzett hálá­ja, szeretete, a dolgozó nép ügyéért folytatott haro ösztönzi arra, hogy kihasználja munkaidejétf átszer­vezze munkáját, fokoz­za teljesítését. p's még egy: — ■*“' sztahánovista akar lenni! Tudja, hogy a szocializmus építésének meggyorsítá­sához sok-sok sztaháno- vistára van szükség. Petrus József még nem sztahánovista —, szépen halad, hogy az­zá fejlődjék. A P írt­kongresszus tiszteletére indított munkaverseny lázas ütemében a mun­ka frontján folyt it.itt harc tűsében sztaháno- vistává formálódik. As akar lenni és az is less, mert szereti a Pártot, a dolgozó népet, mert segíti ót a Párt!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom