Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

ÄfWAKMAOVAlJORSZÄG f mufg—MWHMMf—iraaWWB—BDKit *r,-y> f 412 Vasárnap, 1951. évi január hó $É. FRANCIAORSZÁG ÁRULÓI H. Feltétlenül a viJáginiperialIzmus ,„5tödik hacloszlopának a második «o- iportjákoz számíthatjuk a francia ka- tídikus párt vezető rétegét, amely nüat általában a burzsoá politikai in- tésm&iyek zavaros köreiben 6zoká3os, á ,Piépi köztársasági mozgalom“ meg­tévesztő elnevezéssel ékeskedik (MBP). Bobért Sehmnant, aki német szár­mazású, (Luxemburgban született és Berlinben tanult), Elsass-Lctharingiá- -ban számos ipari vállalat társtulaj do- tVjfsa, először 1919-ban segítették be a francia parlamentbe a hírhedt fran- eia-nemct acéltröszt lajstromán. ,(Éle­tem célja — ésküdözött akkor Seliu- snan gazdái előtt — harc a bolseviz- mus ellen és harc az ágyűkirályok ér­dekeiért“. Azóta is ezt a kettős eélt követi, főleg azáltal, hogy a francia asip nagylelkű von dög-barátságiit az árulások szüntelen sorozatával hálálja meg. 1945 előtt Bobért Shuman elad­ta Franciaországot a német ffoperia- lizmusnak és Hitlernek, Elég annyit mondani, hogy miniszter volt Petain ,,kormányában", a náci Németország fegyverletétele után pedig beállt az amerikai ágyúkirályok hivatásos ügy­nökei sorába. Schuman Jdilüsyei Mint hűséges szolgájuk, még magán Moehon is túltett. Schuman 1946 jú­niusától kezdve mind a mai napig megszakítás nélkül ül a miniszteri székben. Eleinte pénzügyminiszter volt, majd amikor Georges Bidault, aki pártállásban és árulásban ikertestvére, a francia diplomáciát már elég szo­rosan a Statse Department szolgálatá­ba állította, Schumant megtették kül­ügyminiszternek. Azok az intézkedések, amelyeket ebben az állásban tett, a francia nem­zeti érdekekhez való kapcsolatukat il­letően csakugyan „külügyek“. Ponto­sabban; a Wall Street ügyet Schuman Németország francia öve­zetét teljesen az amerikaiak rendelke­zésére bocsátotta s ezzel megfosztotta .Franciaországot attól a reális lehető­ségtől, hogy a német kérdésijén ön­álló politikát folytathasson. Schuman terjesztette elő a francia és nőmet -szénbányászat és kohászat egybe­olvasztásának. tervét és .ezzel Francia- országot áz elé a tény elé állította, hogy a Ruhr-vidék német amerikai trösztjei teljesen gyarmatosítják. Schuman Moch-kal együtt hozzájárult alihoz, hogy Nyugat -Németországban feltámasszák az imperialista hadsere­get és ezzel egyszersmind Franciaor­(PÁRISI LEVÉL) szágot kiszolgáltatta a német reváns­politiknsok kénye-kedvének. Ez csak egy kis részlete azoknak az árulásoknak, amelyeket Franciaország ellen az amerikai bérenc Bobért Schu­man elkövetett, A „vezérkar“ egyik tagja Az „ötödik hadoszlop“ „vezérkará­ból“ vegyük most szemügyre Sené Meyert. Ez a sötét egyéniség érdekes olyan értelemben, hogy egyesíti ma­gában a nagykapitalistát és a parla­menti politikust. A mai Franciaország­ban ez ma máz elég ritka jelenség. Manapság a francia nagyiparosok és bankárok „kétszáz családja“ jobban szereti befolyását a parlamentben és a kormányban ügynökein keresztül ér­vényesíteni. így könnyebb becsapni a tömegeket. Iloné Moyer tehát kivétel a szabály alól. A Rotschildok családjából szár­mazik és a világ minden tájáról üsz- szerabolt Botschild milliárdok egyik társtulajdonosa. Bené Meyer, akit 1947 novemberé­ben neveztek ki pénzügyminiszternek, a dollár javára leértékelte a frankot, s egyesapásra megfosztotta a nemzeti valutát értékének 50 százalékától. Ez a „reform“ kirabolta a dolgozó tö­megeket és Franciaország kispolgiri rétegeit, rendkívül megszilárdította az amerikai és hazai nagy pénzfejedel­mek pozícióját?. Ugyanakkor szabad te, rét nyitott a tengerentúli üzletembe­rek féktelen kereskedelmi és vállalko­zói terjeszkedésének Franciaország belső piacán. • * • Az emberiségnek ez a söpredéke, amely a párisi , ötödik hadoszlop“ becstelen soraiba tömörült, terveit és „eszményeit“ az ország igazi gazdája, a francia nép el en építi. Do a fran­cia nép a belső árulók ős a külső ’ rabszo'gatartók ellenére is megy a ; maga útján, a ragyogó jövőért vívott i aktív harc úján. A francia nép, ame­lyért Kommunista Pártja vezet, az igazi ncánnstközi eszményért küzd: a békéért. Es a francia nép meg is va­lósítja a maga eszményét. Ss akár­hogy nyüzsögnek is ezek a mocliok, schumanok, meyerek, előbb vagy utóbb sötét hadoszopuk pozdorjává t'-'r'k. Akkor p-dig sem doPárok. sem atombombák nem mentik meg Ameri­ka bérenceit a megérdemelt népíté- lettőL Fekete Sándor: A márciusi fiatalok Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért44 legújabb száma A ,,Tartós békéért, népi demoirá. ciáéit!" legújabb száma „á lenini/, mus, a nemzetközi kom-nuaista moz­galom l"gyözhcte'len zászlaja“ ciruü vezércikkében Leninről, a. nemzetközi prelét riátus nagy véznáról és UnS- lójaról em élvezik meg hal.iának 97. évfordulója alkalmából. Egész oldalt szentel a lap az Olasz Kommunista Párt megaia.vu.ása Ä9. évfordulójának. Részleteket kőzö' Pa’miró Togliattinak, «z O asz Ken«, munista Párt főtitkárának * eszJdei. bői. Luigó Longő, az (>] .sz Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese raeg-jyö- ző példák alapján mutat re, hoj-y a Gasperi kormány politikája lényegi­leg kevésben kii önhöz.k .Mussolini fasiszta diktaturájitő!. Ha]l, az Amerikai Ko-. nro Juta Pán Országos Bizottságimat titkára átfogó kíp.t ad a Pár..sät »a or-zág fasizálása, valamint az amerikai impe rializmus agresszív tervei allen vívott harcról. Dénes István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségn.ck ti.há ra „A Pártépítés" című folyóirat je- lenLő.-égct méltatja. Bajkó Dnmjarov, a Bolgár Konniu. nista Párt Politikai Bir.ot'ságáuak tagja, a )rBolgár Népköat-írjas.g új bb győzelme a szocializn.u:!U‘r vezető úton" című cikkében a tíim.tro.i 5 éves terv második évének bc.cjcvjí. vei és a terv harmadik éviiét fela­dataival fog'aikozik. „A Titó klikk politiká ja idézte c-lő r. jugosziáviai éhínséget“ címmel Do». .■íó Novakov gazdag adatolrhEj ajátú. inasztott cikkben mutat ra a jugo­szláviai éhínség és nyomor igazi okaira. Bőséges tájékoztató anyagot közöl míg a lap Fianciaorszógbót, Jla.-vra- rzágból, Iránból, «. néptk békeh-wá_ ról, a Nyugat.NémetoihZ.g íelf-gy vérzésére irányuló agresszív tervek el­len, Kina, L ngycjoírzag, Vietnám népeinek sikeréről, továbbá híreket Bulgáriábó. és Bruziliánői, végű, pe. dig Jan Marek „politikai jegyze­teit“. 100 éven keresztül hamisították, ki­csinyítették, ferdítették a márciusi if­júság történetét. Az új magyar tör­ténelem bátor úttörőinek harcait nem ismerhette meg a magyar nép, mert az uralkodó osztály még a forradalom után évtizedekkel is rettegve félt az igazi Mároius szellemétől. A tanulmány első fele a márciusi ifjúság néven ismert politikai párt kialakulását, 1848—49_ben játszott szerepét fájlalja össze. Megismerjük a márciusi ifjakat, mint a forrada­lom legkövetkezetesebb szárnyának képviselőit, feltárul előttünk harcuk a haladásért és függetlenségért, e né­pek közötti testvéri békéért. Különösen tanulságot a tanulmány másik része, amelyben a szerző a márciusi ifjak eszméit, a márciusi ideológiát elemei. Bizonyítja, hogy a legkövetkezetesebb márciusi ifjak ko„ ruk korlátáin is túlemelkedve, felis­merték, hogy a feudalizmus felszdmo_ 1 lása még nem szünteti meg a társa- 1 dalmi egyenlőtlenséget. Szék a már­ciusi ifjak — ha homályosan is, ha utópista módon is — de előre látták , a minden elnyomást megszüntető ma­gyar nép gyönyörű jövőjét. A szerző e tanulmányával a Törté­nelmi Társulat eentenáris pályázatá­nak első diját nyerte éh A hét könyvei A Szikra könyvkiadó, a Szépirodal­mi Könyvkiadó, a Müveit Kép Könyvkiadó az elmúlt héten az alábbi könyveket jelentette meg, amelyeket dolgozóink figyelmébe ajánlunk: Szikra Könyvkiadó: Leontyev: A dollárimperializmus Nyugateurópában (45S old., fűzve 15, kötve 21 forint). A demokratizmus elve a Párt szer­vezeti felépítésének legfőbb törvényed MDP Központi Előadói Iroda előadás­sorozata L sz. (38 old., fűzve 1 fo­rint) . Sejmam: A Vatikán ideológiája az imperializmus szolgálatában (228 old., fűzve 8, kötve 14 forint). Carjov: Az üzemi pártszervezet a szocialista munkaverseny élén. „Párt­építés Kiskönyvtára“-sorozat 36, az. (64 old., fűzve 1 forint). Szépirodalmi KBnyvMadé: Jókai Mór: Sárga rózsa. (Regény. Szépirodalmi Kiskönyvtár 8—9, 6z­100 old., fűzve 3 forint.) Néző Martin Andersen: Emlékeim, (Regény. 276 old., fűzve 19.50, kötve 24.50 forint.) Majerova: Sziréna. (Regény. 3cii old., fűzve 23.50, kötve 39.50 forint.) Maupassant: Az örökség. Kia regé­nyek és válogatott elbeszélések. (308 old., fűzve 20.50, kötve 26.50.) Művelt Nép Könyvkiadó: Dobozi Imre: Uj vetés ni s Kun­ságon (96 old., fűzve 7.50 forint). Hahova: Egy anya jegyzetei (113 old., fűzve 6 forint). A kínai nép új irodalma. A „Szocia­lista Kultúráért“ -sorozat 1, es. (83 old., fűzve 5 forint.) Január 28-án IBUSZ-különvonat indul Miskolcról Budapestre Az IBUSz miskolci fiókja január 28-án küiönvonaíot indít Budapestre a Városi Színházban bemutatásra kerülő vidám farsangi műsor megtekintésére. A külön vonat reggel 6.15.kor indul és este 18.25-kor indul vissza. Gyorsvo­nat! menetidővel! Vasúti jegy oda- viíeza 28 forint. Színházjegy 3 forint, tó} 18 forintig. A színházjegy meg. váltása1 nem köíeiező. Akik a korábban meghirdetett Faust vagy a Párjs lángjai operára i'l. bajtetre már befi­zettek részeteket, de január 28-án nem akarnak Budapes're utazni, ez* legkésőbb január 25-én díjig jelent. sék be, mert ezután senkinek nem tudják visszafizetni a részvételi dijat és későbbi kCAnvonat jegyének árába sem számíthatják b«„ SZÍNHÁZI MŰSOR: Ma délután fél 4 óraka;, este fél S órakor József Attila bérletben kerül színre „Figaro házassága. Hétfőn Gorkij bérletben a Figaro házassága. A „Bányászok" bemutatója február 1 én jesz. A X vlII. század Franciaországá­ban a királyság, a feuuális önüéuy- ura-mi rendszer felett vészes fel­hők tornyosultak abban az iuő.eu, amikor Beaumarchais &z irodalom, a székeim élet porondján feltűnt- Az adókkal, számtalan illetékkel végsőkig ki.zsorazott, részben már földönfutóvá telt parasztság felke­lései egyre gyakrabban ismétlőd­tek, nötiön-nótt az adókkal meg­terhelt kézmüiparosok, segédeik, tanoncaik, a nagyobb üzemekben kialakuló proletáriátus elégedetlen­sége. Amíg a dolgozók nyomora fo­kozódott, a királyi udvar, a kivált, ságos osztályok, a papság, nemes- sog fényűző életmódja az ádam minden jövedelmét felemésztette. Érlelőüött a forradalom, ameiy- mek előkészítéseiben jetentékeny szerepet játszottak a XViíí. század nagy francia írói, gondolkodói: Meidet, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, az enciklopédistók, Di­derot, D'Áiaiabert és Beaumarchais is. • Beaumarchais órásmester fia volt, maga is mint órás kezdte vi­haros, változatos, élményekben, tapasztalatokban gazdag életpályá­ját. Sokoldalú képességekkel ren­delkezett. Házassága révén mint scnetaníló bekerült XV. Lafos ki­rály udvarába, ahol a király lányát tanította hárfáznl. Egy bankárral való kapcsolatai révén nagyobb köl­csönhöz jutott, nemességet vásárolt. Megnyílt számára az út, hogy kü­lönböző és befolyásos udvari áfá­sokba jusson. Mélyen betekinthe­tett a királyi udvar és az ott leb­zselő főnemesség belső életébe, léha erkölcseibe, aljasságaiba. Első színdarabjának (Eugenie) nem, volt sikere. Sikertelenül mu­tatták be fTTi-ben a Figaro házas­ságának előzményeként a „Szevil- lai borbélyt“ is, amely később mint opera aratott és arat ma is sikert. Beaumarchais neve akkor vált or­szágosan népszerűvé, amikor pere támadt bankár .,bardtjau örökösei­vel és a terhére hozott Ítélet utón megírta Emlékiratát, amelyben kora „igazságszolgáltatását.*• lep­lezte le; ezzel nagy szolgálatot tett FIGARO HÁZASSÁGA a „harmadik rendneka készülő forradalomnak­A „Figaró házassága“ bemutatója V8í-ben a Theatre Francaisban Beaumarchaist ünnepelt szerzővé avatta. Százszor egymásután adták elő a darabot. • Beaumarchais a Szevillaj borbély­ban épúgy, mint a Figaro házassá­gában saját élményeit vetíti szín­padra és sziporkázó szellemesség­gel gúnyol ki minden tekintélyt, amelyre a „régi rendszer", a feu­dális önkényuralom támaszkodott Könnyed szellemessége. ízes humora mint éles penge vihog kezében és fölényesen vágja szúrja azt a rend­szert, amelyben Lenin szavai sze­rint ,,az alsóbb rétegek nem akar­tak, a felsőbbek nem voltak képe­sek már élni". A ,,Figaro házassága“ a maga egészében a legélesebb társadalom- bírálat. Figaró alakjában, életében nagyrészt magának az írónak rap- szódikus, tekervényes életpályája, élményei és életszemlélete elevene­dik meg. Beaumarchais társada­lombírálatát a legtömörebben Fi­garo V. felvonásbeli nagv mono­lógja foglalja össze, amelyben Fi­garo leveti örökvidám álarcát ab­ban a keserű tudatban, hogy mégis a korlátolt Almaviva gróf járt tu] az ő eszén mégis a gazdag győz a szegény felett és csalódnia kell Zsuzsikájában is­„Azt mondják" — tör ki keserű gúnnyal Figaro —, „hogy gazdasá­gos visszavonulásom ideje alatt Madridban a szabadságnak bizo­nyos rendszere honosult meg a ter­mények árusításánál és hogy ez még a sajtótermékekre is kiterjed. Ugyanis: feltéve, hogy Írásaimban nem beszélek a felsőségről, sem vallásról, sem politikáról, sem mo­rálról, sem tisztviselőkről, sem hi- teitársulatokról. sem az operáról, sem más színházról sem magas­állású emberekről, akkor szabadon kinyomathatok akármit — két vagy három hivatalos cenzor felügyeleté alatt". Ha a kor távlatában nézzük Beaumarchais müvét, igazat ked adnunk annak a megállapításnak, hogy a Figaróban és előadása pél­dátlan visszhangjában már valóban a forradalom nyilatkozott meg. A forradalom szóit az ilyen monda­tokban: ,,Mivel ön nagy úr, lángésznek is képzeli magát, — nemesség, gaz­dagság, állás, elbizakodotlá fcszü De mondja gróf úr mit tett ön ennyi előnyért? Tudom. Nem saj­nálta a fáradságot, hogy megszü­lessék. Amíg nekem — elveszve a tömeg homályában — csak hogy megéljek, több tudományt és szá­mítást kellett szereznem és ajkai, máznom, mint amennyivel Spanyol­hont száz év óta kormányozzák--. Vagy: „Gróf: Utálatos hírben állassz. Figaró: De jobb vagyok, mint hí­rem. Vájjon sok nagy úr mond­hatja-e ezt el önmagáról?“ Basilióval így évődik Figaró: „Tűrd az igazságot, semmirekellő, ha nincs miből fizetned a hazug hízelkedőt.“ Az ilyen mondatokban már benne dübörgőit 1789 július 14, a Bastille lerombolásának, a forradalom ki­gördülő szekerének robaja. • A Miskolci Állami Nemzeti Szín­ház Rlyés Gyula kitűnő fordításá­ban, Tlávid Gyula stílusos zenei aláfestésével, kitűnő szereposztás­ban, a mű nagy klasszikus értéké­hez méltó felkészültséggel hozta színre a „Figaro házasságát. • Bozőky István rendezőnek és Figa. ro aiaikftóiának a lelkes együttesse! sikerült a főbb mjnt másfél évszáza­dos darabot elevenen, frissen ható kő. ze]«á£?be hoznia a ma} közönséghez. Sikerült magának a komák a légkö­rét. szellemét úgy megelevenítenie hogy a nézők 3 korabeí francia társa da'rrtf viszonyok közvetlen szem'élői- nck érz-’k magukat gyönvö-ködnek a darab mindvégig raffinált, érdekes bonyodalom szövésében, a műiden gyöngeség-ek elevenjére tapintó tré­fákban, a seiyempajbrba és udvarias bókokba csomagod gúny .tűhegyekben, Figaro ördöngős, ragyogó eimésségé- ben, a komiikusabbnál-konúkusubb, igro. eszkobbnél -groteszkebb he * y ze i ok- ben. Bozóky számára testhez, arcélhez szabolt, egyén] adottságaihoz ido-muío szerep Figaro alakja. Színészi tudása, tehelcége ebben a szerepében nagy. szerű érvényesülési terű-elet kap és iskolapéldáját nyújtja e kía.-.tzLus színészi fe.adat korszerű, hiány la an megoldásának. Figaro fölényes szelle­mének megnyilatkozásai, csattanói ha­tásosan érvényesülnek Bozóky szép beszédében, a mondanivalókait ponto­san fedő arcjátékában és mozdu.aia*. ban. Sz.né-zj mesiwmű az ötödik te!, vonás nagy monológja, amely pijlnna t’g sem Lukasztja, inkább percről- percie fokozza a nézők figyelmét. Természetesen Figaro ilyen teljes értékű megjá'-szásáboz elengedhetet­len a többi szerep alapos kidolgozám, kifogástalan érientezése js- Bozoky, mint rendező biztosította ezt az eíen. gedheteílen leitete]! s így vájt a ,,Fi. garo házassága" az idény legjoob előadásává. Figaro mellett Görög Mara paj- kos-vidám, huncut, ízes humorú, fürge eszű és eleven mozgású Zsu­zsija a legvonzóbb, legtalpraeset- tebb alakja az együttesnek- Görög Mara túlnőtt eddigi szerepein• Tán- ezos Tibor külsőben szerencsésen eleveníti meg Almaviva figuráját. Arcvonásainak bizonyos hideg me­revsége, fagyott mosolyai és a ,előkelő magatartást" kelleténél keményebben kidomborító pózai kissé ellentétben varinak Almaviva jellemrajzával. Vannak persze ilyen merev grófok" is, sőt legtöbb esetben ez az igazi „grófi lény". Almaviva azonban kissé Idgyabb vonalú „gróf" aki léhábban félté­keny és lébábban „akar valamit mint ahogy Tdnczos Tibor sok esetben ábrázolja. Tdnczosndl ki­csit egyéni adottság a merev arc játék és merev magatartás, de a harmadik felvonásban ezt fel tudta oldani és itt jellemezte legjobban Almavivdt. Árnyalatokon múHk, hogy ezt al Almaviv.át érvényesítse egész alakításában- Márfi Vera llo- zinája jól felfogott szerep- A „gróf­nő" jelenében benne van a „Szevil- lai borbély“ időszakából való múltja is, a Barthoh zsarnoksága alatt sínylődő Bozina is, aki kétszeresen tudja értékelni Ahnaviva melleit élvezett arónylagos női szabadságát. Cherubin apródot a tehetséges Né­meth Gabriella játszotta bájosan. A szerelmes apród alakját kissé fürgébbnek és kissé férfiasabbnak képzeljük, ha ez a férfiasság amo­lyan pehjhedző férfiasság is. Mind- amellett szerepe egyes részei le­nyűgözően őszinték, kedvesek vol­tak. Gábor Ibolya Fanrhetteje ha­misítatlan kis fruska. Marcelinára komoly feladatot ró a szerző, aki sok politikai mondanivalóját Mar- celindn keresztül tolmácsolja. Pin­tér Zsuzsa kitűnően megértette eze­ket a mondanivalókat és meggyő­zően tolmácsolta különösen akkor, amikor szerelmesből anyává ala­kult át. Takács Oszkár Ra-rtho- lója hű ábrázolása az öregedő, mo­rd: us, szeszélyes, önző Beirtható, nák. F.cmlós József mint Bazflío, a tányérnyaló zenetanító, Bartho- lóval való évődé.seibcn mvinttatóori marad alul. A harmadik felvonás­nak. a bírái tárgyalásnak percről- nercre változó szatirikus jelenetei- ben az állását pénzért vásárló „al- elölülő úr" korlátoltsá/iát Fehér Tibor elevenítette meg állandó derű közben. A részegoskedö és lépten- nyomon zavart okozó Antonio ker­tész szerevében Búza Imre jutott nagyobb lélegzetű és jól megoldod feladathoz. A kor hangulat ártok, miliőjének *«!- idézá-ében ielertekeny szerepük van Básthy István d'czle’emek és a Ma­gyar] Péter vezényletévé! előadott hsnguÜ0tfe®tő zeneszámoknak, ének­számoknak. A dolgozók hálásan fogadták a ma is neveiőba’ású. pompásan szőre-mz. *-*0 'pmek alkotási és a kimagasló előadást* TAJDU BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom