Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-18 / 14. szám

eanrm, m*. #vj jano«r w is. ÉS 7 A K M A C V ARORSZA 0 5 Széleskörű felvilágosítással, tervszerű, pontos munkával sikerre visszük az állattenyésztési és takarmánytermelési terv végrehajtását az edelényi járásban 'Az előző hónap végén Járási Pártbizottságunk megvitatta a Mi­nisztertanács határozatát az áliat- tenyésztés és takarmány termelési fej­lesztéséről Bevonta a tanácsko­zásba mindazokat a szerveket, arue- b-ek a határozat végrehajtásában közvetlenül, vagy közvetve részt- vesznek. így alaposan megtárgyal, haltuk feladatainkat, amelyeket a £ éves terv végrehajtása során meg kell oldanunk. Az ülésen elhangzott felszólalások feltárták azokat a hiá­nyosságokat, amelyek e tekintet­ben munkánkban jelentkeztek­legfőbb hiányosságként állapí­tottuk meg, hogy járásunk terüle­tén O takarmány} általában helytelenül keze ik és használják fel Igen elterjedt és rossz szokás az edelényi járásban is, hogy a tavaszi és nyári időszakban a dolgozó pa­rasztok általában nem takarékos- kodnak a zöldtök ármánnyal, aminek azután télen meg is van a böjtje. Nem ismerik, nem alkalmazzák a silózás eljárásait, így súlyos káro­kat okoznak önmaguknak és az or­szágnak­Széleskörű felvilágosító munkát kall végeznünk, hogy takarmány­feleslegeinket megfelelően tárolni tudjuk és tervszerűen, egyen’etesen használjuk fel. Hiányosságként kell említenünk a takarmányféleségek tervszerűtlen vetését- A dolgozó parasztság olyan vidékeken is ragaszkodik a lóhere és lucerna vetéséhez, ahol az nem fizetődik ki — mert apáitól igy látta. Ebből adódik takarmányter- inelésünk legtöbb hiányossága. Meg kell magyaráznunk dolgozó pa­rasztságunknak, hogy változtasson ezen a régi és elavult módszeren és a tájadottságoknak megfelelően vesse takarmánynövényeit. Ameny- nyire lehetséges, az egyénileg dol­gozó parasztoknak is adcalmazniok kell a modem agrotechnikai eljá­rásokat. Ennek érdekében elhatá­roztuk, hogy a járás területét a ta­karmánytermelés szempontjainak megfelelően feltérképezzük, úgy, hogy minden község pontosan tudja, milyen takarmánynövényeket érde­mes neki termelnie. Tudatosítani fogjuk ezt a dolgozó parasztság kö­rében, de tudatosítanunk ke'ü a zöld futószalag bevezetésének fon­tosságát is­A legelők és rétek hozamának nö­velése érdekében a multiban jófor­mán semmit sem tettünk, illetve olyan keveset, hogy ez nem jelent­heti 2 éves nagy tervünk végrehaj­tásának alapját. Változtatnunk kel] ezen is. Úgy határoztunk, hogy a járás terüle­tén felmérjük a lehetőségeket, hol lehet öntözéses legelő» és rétgazdálkodást folytatni. Ahol erre lehetőséget lá­tunk, mindent elkövetünk beveze­tésére. Gondoskodni fogunk arról, hogy a legeltetési bizottságok elvé­gezzék a legelők jobb karbantartá­sát- Széleskörű akciót indítunk en­nek érdekében, amelybe bevonjuk a dolgozó parasztságot. A legjobb munkát végző legeltetési bizottságo­kat jutalmazni fogjuk. Olyan nagyjelentőségű feladat le­gelőink jó karbantartása, hogy en­nek elvégzésére a járás egész la­kosságát aktivizálnunk kell. Előfordul, hogy egyes állami vál­lalatok állatfelvásárlói komoly ká­rokat okoznak. A járás területén több esetben megtönént, hogy se- Ifijtinarlia helyett tovább tenyésztésre alkalmas, fiatal állatokat vásárol­tak fel, mert „azokon több a hús“. Bódvaszilason egy dolgozó kispa- raszt meddő tehenét vitte ki a vá­sárra, hogy annak az árából át tudja teleltetni fiatal szarvasmar­háját. De a selejtmsrhát mm vá­sárolták fel, így a dolgozó paraszt kénytelen volt fiatal állatát, eladni, inert mind a kettőt nem tudta volna átteleltetni. A fiatal állat levágásra került, a több év óta. meddő tehén I Mély fájdalommal tudatjuk, bogy szeretett féljem, édesapám, nagyapa FÜRST ANDOR tetőfedő mester január 17-én. 61 éves korában hir­telen meghalt. Temetése január 19-én. délután 1 3 órákor lesa a Mindszenti temető ravatalozójából, Gyászoló család pedig minden haszon nélkül fo­gyasztja a takarmányt. Ilyen eljá­rás mögött az ellenség kezét kell meglátnunk. Le kell lepleznünk az állami vállalatokba befurakodott, ellenséget, meg kell akadályoznunk a hasonló kártevéseket. Minden községben cgy-egy áilctfelelőst fogunk kijelölni, aki állandóan nyilvántartja a selejt. marhákat Felkérjük az állami vál­lalatokat, hogy előre jelentsék be, mennyi állatot szándékoznak fel­vásárolni. A közölt mennyiséget felbontjuk községekre és a községi állatíelelőssel megállapodunk, hány selejtmarha felhajtásáról gondos­kodjék a vásárra. így elérjük, hogy valóban csak a selejtmarhá.k kerül­jenek levágásra, de ugyanakkor dolgozó parasztságunkat is megkí­méljük a céltalan, fáradságos utak- tól. Állattenyésztésünk fejlesztését nagy mértékben akadályozzák az elszaporo­dott fekete vágások. Ez ellen sem küzdöttünk rendszeresen. Néha szinte 1,1 jcsen megfeledkeztünk róla, A fe­kete vá.gások kiküszöbölése érdekében a dolgozó parasztok körében, elsősor­ban felvilágosító munkát végzünk. A kulákoknál és a többi osztályellen­ségnél a büntetés fegyverével vesszük elejét kártevéseiknek. Juhtenyésztésünk fokozásának aka­dályává vált a kiöregedett juhok teleL tetőse. Meg fogjuk szervezni a kiöre. ged' tt juhok felvásárlását. Komoly károkat okoz az a rnaradi- ság is, hogy a juhtenyésztő dolgozó parasztok az ikerbárányból az egyi­ket eldobják azzal, hogy egy anya két bárányt nem tud felnevelni. Bebi­zonyosodott, hogy ez nem igaz, mert az anyajuh fel tud nevelni két bá­rányt is, ha rendes abrakot kap. Dol­gozó parasztságunkat fel kell világo­sítanunk, hogy adja meg rendszere­sen az anyajuhoknak azt a táplálékot, amire szükségük van. A terv tudatosítása éd&kében a múlt év utolsó napjaiban megtartott ».-özKégi tanácsüléseken, ismertettük a •Minisztertanács határozatának részle. telt. A dolgozó parasztok nagy érdek­lődéssel vitatták meg a kérdéseket és pnegállapitották: a .nagyjelentőségű terv teljesíthető és teljesíteni is kell. ?ú:fbad pártnapjainkon szintén ismer­tettük a Minisztertanács határozatát. A hozzászólásokból itt is kitűnt,- hogy dolgozó parasztságunk magáévá tette a terv végrehajtását. A hét elején a községi párttitkárokkal, tanácselnö­kökkel és titkárokkal, DflFOSz-titká- rokkal, az MNDSz és a DISz vezetői­vel, a legjobb apaállatgondozókkal és az állattenyésztésben kitűnt dolgozó parasztokkal ismertettük a tervet, — Számos konkrét javaslat hangzott itt cl a hibák kijavítása érdekében. Egyes dolgozó parasztok elmondották ed^ig elért eredményeiket, ismertették m'un­Cesztely község dolgozói hatalmas .lelkesedéssel készülnek a Pártkongtresz- szusra. A Kongresszus tiszteletére fo­kozták a kukoricabegyüjtés ütemét. A község öntudatos dolgozói kőt nap alatt a kukoricabogyüjtést 30 száza­A Földművelésügyi Minisztérium és a DÉFOSz értekezletre hívta ösz- sze az állami gazdaságok megyei központjainak, a gépállomások me­gyei alközpontjainak és a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályá­nak vezetőit, valamint a megyei DÉFOSz titkárokat a mezőgazda­sági normarendezéssel kapcsolatos kérdések megbeszélésére. Az értekezleten Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkár rámu­tatott nrra, hogy az elmük évben mező ff azd&sá. yunli jelentői fejlődéseit ment keresztül. Ha termésátlagainkat vizsgáljuk — mondotta —. világosan megállapít, ható, hogy amilyen mértékben nö­vekednek állami gazdaságaink, ter­melőszövetkezeteink. tehát a nagy­üzemi szocialista gazdálkodás és amilyen mértékben növekszik a mezőgazdaság szocialista építése, olyan mértékben növekszenek ter­mésátlagaink. A nagy eredmények mellett azon. ban a tervteljesítés vonalán lema­radások is vannak. A termelésnél döntő fontosságú kérdés a munka jó megszerve­zése és a munka aranyában történő bérezés. A mezőgazdaságban eddig a kifí­fcainóöszereíket. Megállapították?, hogy a iorv reális és teljesíthető. , Dolgozó parasztságunk felvilágosítá­sa érdekében a minisztertanácsi ható. rozatot eljuttattuk minden községbe, hogy minél szélesebb kerben vitathassak meg a ránk váró feladatokat. A tervfelbontást a következőképen fog.juk elvégezni: Január 15 tői kezdve naponta 10 községi párttitkárt, tanácselnököt és DÉFOSz titkárt fogunk bohívni, hogy a helyi ismeretekkel rendelkező dolgo­zók bevonásával bontsuk fel a tervet. Január SO.án értekezletet tartunk a községi tanácselnökök. VB titkárok, tszcs elnökök és, állattenyésztési fele­lősök részvételével Ez,alatt a községek lakosságával ismertetni kell a tervet, hogy észrevételeit megtegye s így az esetleges hibákat idejében ki tudjuk küszöbölni. A községekre felbontott végleges tervet a pártszervezet irá­nyi lásóval a helyi tanácsok kisgyülé. seken fogják ismertetni a falu dolgo­zóival. Ezt a tervet a helyi tanácsok felbontják egészen a dolgozó parasz­tokig. Míg a tervfelbontás munkája tart, a Járási Pártbizottság irányításával a Járási Tanács mezőgazdasági osztályá­nak dolgozói esti előadásokon ismerte, tik és népszerűsítik a minisztertanácsi határozatot. fgy akarjuk elérni, hogy járásunk­ban minden dolgozó paraszt alaposan ismerje az országos tervet, azon belül a községekre, az egyénekre — sze­mélyesen őrá is — felbontott elő­irányzatot. Dolgozó parasztságunk felelősségért©*# ezáltal még jobban növekedni fog, munkáját még lelhiismereteeebben fog. ja végezni. Széleskörű munkaversenyt indítunk el. Az a célunk, hogy járá­sunk minden községe s a községeken belül. minden egyes dolgozó paraszt versenyben álljon egymással. A ki­emelkedő eredményeket elérő dolgozó parasztokat példaképen állítjuk a töb­biek elé és jutalmazzuk. Egyetlen pillanatig nem fogjuk szem elöl téveszteni, hogy a határoz zat végrehajtása harci feladat. Az el­lenség nem fog aludni, ezért, állandó éiberségit van szükség. hogy aljas kísérleteit idejében visszaverjük. Le kell leplezni a szabotáló kalákákat, reakciósokat. Pártunk vezetésével a határozatot száz százalékig valórs.váltjukl Száz és százezer tonnával több húst, zsírt, bőrt- és egvéb nyersanyagot fogunk tormtlni dolgozó népünk jólétének nö velősére, hazánk és a báketábor erősí­tésére. lókról 116 százalékra emelték. A JíukorioabeadáEban. különösen kitűnt és példát mutatott Mihálszü József községi párttitkár, Incédi Pál tanács­elnök és Altnási Bertalan földmfives­zetett béreknek csak harmincöt szá­zaléka volt teljesítménybér- A nor­ma rendezéssel el kell érni, hogy ebben az év­ben a mezőgazdaságban kifize­tett bérek hetven-nyolcv<hi szá­zaléka már teljesítménybér le­gyen. A rendezés során felhasználtuk a Szovjetunió és a népi demokráciák tapasztalatait. Arra törekedtünk a normák elkészítésénél, hogy szokat becsületles, szorgalmas munkával lehessen teljesíteni és hogy a mun­kabérek igazságosak legyenek- Az új rendezés során figyelembe vettük a dolgozók képzettségét s a munkát befolyásoló törül- menyeket, például a talajállapoton A mun. kautalvánvok alapján a dolgozók nemcsak azt tudják meg mi az el­végzendő munka, hanem mi annak a normája és mennyi bért kapnak érte. A káros munkaerővándorlás ki­küszöbölése érdekében bevezetjük a hűségjutalmat. A módosított normák bevezetése harci feladat, Ebhez elsősorban jó, noiitikaj felvilágosító munka szük­séges­Keresztes államtitkár beszéde után megindult a vita. IMRE JÓZSEF, a Járás Pártbizottság titkára. 116 százalékra teljesítették kukorica beadásukat a gesztelyi dolgozó parasztok szövetkezeti felügyelőt»zottságj tag. Értekezlet a mezőgazdasági normarendezés kérdéseinek megtárgyalására —■■■■um— A Miskolci Magasépítési Vállalat munkaerő osztályán többezer kart»téklap van, amelyek a vállalat dolgozóinak nevéti tartalmazzák. Ennek ellenére a munkaerő osztály mégsem tudja megmondani, hogy kik dolgoznak az egyes munkahelyeken és nem tudják, hogy egyik vagy másik munkahelyen munkaér ófelesleg, — vagy éppen munkaerő- hiány van. Jogosan vethető fel a kérdés: mit csinál akkor tulajdon­képpen a munkaerőgazdálkodás? Ezért öltött — többek között —ak­kora méretet a munkaerővándorlás a vállalatnál, hogy az elmúlt év folyamán 13 ever dola-ozó hagyta el a vállalatot! • A Sátoraljaújhely} Magasépítési Vállalat midi építkezésén a tanulók­nak nem adják meg a lehetőséget, hogy szakmájukban megfelelően ké. pezhessék magukat. A tanulók számára nem biztosítanak megfejelő munka- terülelet, sok ese'ben segédmunkákat végeztetnek velük. Nem biztosítanak számukra megfelelő lakást sem, A tanulók több esetben eljuttatták már panaszukat az oktotási felelőshöz, akj azonban semmit sem tett a panaszok orvoslására, A tanulók felelősségre vonást követelnek! AZ ÚJ SZÉNCSATA GYŐZELMÉÉRT! Emelkedik as újítások száma a Diósgyőri Szénbányák üsemeinél A Diósgyőri Szénbányák dolgozói egyre több újítást nyújtanak be- Különösen jelentősen emelkedett az újítások száma decemberben, amikor az előző hónapokhoz vi­szonyítva majdnem megkétszerező­dött a benyújtott újítások száma. A legtöbb újítás a lyukéi bánya­üzemből érkezett be: 14 darab. Ezek közül is kiemelkedik Eber- gényi Lajos üzemvezető újítása- aki az egyenetlen szénrétegbol adódó csillerakási nehézségeket küszöbölte ki. Lyukóbányán ugyanis a szénré­teg sok helyen egészen a talpig le­megy, amikor is a kaparöszalag a kitermelt szenet nem tudja a csil­iébe rakni. Ilyen fejtési szakaszokra dolgozta ki újítását Ebergényi Lajos- Gumi­szalagot szerelt, vasúti szerkezetre, és ahol kaparöszalag nem tud a csillékbe rakodni, ezt a gümiszala- got állítják munkába, mely a sze­net a csillébe dönti. Újításának elő­nye, hogy a kitermelés után nem kell a gumiszalagot leszerelni és más helyen újra felszerelni, mert a mozgatható vasúti szerkezet, segít­ségével egyszerűen továbbt&lják­Az újítás évi 72.000 forint meg. takarítást biztosít. Szilárd munkafegyelmet! Pártunk Központj Vezetősége s a minisztertanács a dolgozó nép to­vábbi felemelkedésének, az öíéves terv győzelmes végrehajtásának, békénk védelmének érdekében hozta hatalmas jelen'őségű halározalát 3 s-zénbányászat fejlesztéséről. Több és egyre több szénre van szüksé. güníc, mert fokozott mértékben akar. juk fejleszteni — s ke{l fejleszte­nünk — iparunkat, honvédelmünket, egyre több és több gépe?, termelő­eszközt akarunk gyártani, még több villamosenergiát akarunk termelni, hogy minden faluba eljuttassuk a fényi. Iparunk éltető eleme a szén, további fejlődésünk biztosítéka a több és több szén. A bányászok — köztük a borsodi szénmedence dolgozó} is — hálás örömmel fogad Iák a Párt és a mf- liiszlertanács határozatát. Hatalmas munkalelkesedést váltott ki bennük Rákosi elvtárs gondoskodása. Mind­annyian érzjk, tudják: a Párt, Rá­kosi elvtárs szerető figyelemmel kí­sérj hősies munkájukat s minden segítséget megad számukra ahhoz, hogy győzelemre vigyék az új szen­esül át, A siker elsőrendű előfeltétele a szilárd munkafegyelem bjztosítása­A határozat éleíbetépése óta je­lentés eredmények mutatkoznak me­gyénk bányaüzemeinél a munkafe­gyelem javulásában, az igazolatlan műszakok számának csökkenésében. Bányász dolgozóink túlnyomó-több­sége átérzi felelősségét azoknak a feladatoknak végrehajtásában, ame. lyek rájuk várnak nagy terveink megvalósításában, hazánk, a béketá­bor erősítésében s a széncsaía hő­seihez méltóan harcolnak a még na. gyobh eredményekért. A jelentős javulás mellett nem egy helyen tapasz alható azonban meg nem engedhető lazaság a munkHe. gyeleni terén. Mint ózdi levelezőnk most beszámolt róla- második terv­evünk megkezdésekor, január 2-án az Ózdi Szénbányák Vállalathoz tar­tozó királdi bányaüzemben és a Péch Antal tárón 100 bányász iga. zolattanul hiányzott. Száz bányász, — akiknek munkájára aznap is szá­mítolt az üzem, számított a Piri, számított a d-’lgozo nép, hogy ter­melésükkel előbbre vigyék felemel­kedésünket —, nem jelent meg mun. kahelyén Ezzel zavar* okoztok a termelésben, akadályozták a terv végrehajtását, károkat okoztak nép­gazdaságunknak. Az igazolatlanul távolmaradó száz bányász egynapi mulasztásával 26 vagon szénnel csökkentette az Ózdi Szénbányák összüzemi termelését, 26 vagon szenté) fosztotta meg népgazdasá­gunkat. Ömiattuk 26 vagonnal keve. sebb szén jutott aznap iparunknak, erőmtt'elápeinknek. Kárt okoztak dolgozó társaiknak, maguknak, esa. ládjuknak. Ennek a száz bányásznak esetével magyarázzák meg népnevelőink min* den bányaüzemünknél, milyen nagy előnyöktől, rnjlyen nagy kedveznie, nyéktől fősz ják meg magukat azok a bányászok, akik műszakot mulasz­tanak. A Piri és a minisztertanács haiározata kimondja, hogy hűség, jutalomban kell részesíteni azokat a bányászokat, akik az év folyamán igazolatlanul nem maradnak el mun­kahelyükről. Megyénk bányászai kö­zül nemrégiben sokan kaptak ilyen Julajmat. Nem vojt ritka « 6—700 forintos, sőt még ezeknél js maga­sabb összegű hűségjutalom sem, melyet a határozat értelmében kj. oszlottak a becsületesen, öntudato­san, hűségesen dolgozó bányászok között. Királd és Péch Antal táró igazolatlanul mulasztó dolgozói hiányzásukká) megfosztották magu­kat a hűségjutalom 50 százaléká­tól, tehát egyszerre több száz fo­rinttól. Akik egész éven át nem mulasztanak, ingyen kapják a mun­karuhát és a lábbelit. Királd és Péch Antal táró igazolatlanul mu­lasztó dolgozói hiányzásukkal ennek a kedvezménynek egy részétől is megfosztották már magukat, mert a ruha és lábbeli árának 50 százalékát meg kelj fizetnjök. Hiányzásuk miatt természetesen megiövtdül fize­téses szabadságidejük is, saját nu, guk rövidítették meg nyaralásuk, pihenésük idejét. Minden dolgozó társuk helyesléssel fogadja, hogy mindezek melleit fegyelmi büntetés­ben részesüljenek. Az öntudatos bányász dolgozók hatalmas segítséget, megbecsülést kapnak Népköztársaságunktól. Pár­tunk, a dolgozó nép állama minden, ben elősegíti a széncsaták hőseinek zavartalan munkáját, bjztos megél­hetését, támogatást ad megérdemelt pihenésükhöz, irigyen munkaruhát és lábbelit juttat számukra, hűségjutal­mat oszt ki közöttük, hogy ezzel is kifejezze a dolgozó nép megbecsülté, sét irántuk. Azok. akik az Ózdi Szénbányáknál Igazojaílanul hiányoztak, niég nem mérték fej keltéképpen, mjt nyújt államunk a bányászoknak. Az öntu­datos dolgozóknak a párttagoknak meg kell magyarázniuk: aki nem alkalmazkodik a munkafegyelemhez, igazolatlan mulasztást követ el, az súlyosan vét az állami fegyelem el. len, nem segttj. hanem éppen ellen­kezőleg: gátolja, visszaveti a bé. kéért folyó harcot, közvetve és köz­vetlenül is súlyos kárt okoz magá. nak, családjának, a dolgozó népnek. Az öntudatos bányászoknak —» elsősorban a kommunistáknak —» fel kell világosítaniuk dolgozó tár. saikat, hogy jlyen eset ne forduljon elő. hogy minden bányász dolgozó Pártunk Központi Vezetőségének s a miniszlertonács határozatának szellemében, Rákosi elvtárs sza. vát követve — sz járd munkafegye­lemmé] még eredményesebben har­coljon az új széncsatlban, a béke, az élet csatájában, (T. T.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom