Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-14 / 11. szám
ÉSZAKMACYARORSZAG VVsarnap. T§57. jamjar fi?t 19. A francia nép hatalmas tömegmozgalommal tiltakozik Nyugatnémetország űjrafelfegy vérzésé ellen Franciaország haladó közvéleménye felháborodással fogadta az agresszo- Tok brüsszeli értekezletének azt a határozatát, hogy a nyugatnémet kato. nai egységeket beillesztik az úgynevezett ,,,egyesült európai hadseregbe“. Az «. tény, hogy a francia kormány nyíltan megszegte a potsdami egyezményt, úgyszintén azokat a kötele, s-ot tségoket, amelyeket az 1944. december 30 én kötött francia.szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződésben vállalt, a francia nép körében széleskörű tiltakozó mozgalmat váltott ki. Franciaország dolgozói a Pleven, kormány állásfoglalását — az északatlanti szövetség brüsszeli értekezletén — a nemzeti ériekek aljas elárulásának bélyegezték, hiszen az ország rövid idő ahrtt kétszer esett áldozatul a német imperia. lizinus agressziójának. December 19 én, a brüsszeli crekez. Jet záróüiésének napján a francia Általános Munkaszövetség ’(CGT) vezetősége kiáltványt bocsátott ki, amely még erőteljesebb tiltakozásra szólította fel összes dolgozókat Nyugat.Németország felmegy, vervé-ének politikája ellen. Ez, a kiáltvány többek között ezeket mon-i ja: „Az Általános Munkaszövetség az összes dolgozókat harcra szólítja Nvugnt-Németország felfegyverzése ejlen*... A vezetőség emlékeztet arra, hogy Nyugat-Német ország felfegyverzése alapeleme annak az agresszív politikának, amelyet az imperialisták a Szovjetunió és a népi demokrá. ciák országai el'en folytatnak saját világuralmuk felállítása érdekében. Ez a politika óriási vesző’yt rejt magában az egész világ békéjé e. Nyugat.Németország felfegyverzése egyben nagy veszé’yt jelent a francia népre nézve is . . . A vezetőség felhívja az összes dolgo zókat, követeljék, hogy a francia kor. mány Nyugat-Németofsaíág felfegyverzésének kérdésében foglaljon el olyan világos és határozott ál’áspon. tot, amely megfejel a nemzet akaratának. A vezetőség felhívja az összes szervezett munkásokat, tartsanak gyűléseket, rövid időre szüneteltessék a munkát és szervezzenek különböző tüntetéseket azért, hogy kifejezzék munkásosztály egységes akaratát és megbuktassák Nyugat.Németország fel fegyverzésének politiká ját". Franciaország munkásosztálya lelke, sen fogadta az Általános Munkaszö. vétség kiáltványát. A Nyugat-Német, ország felfegyverzése ellen indult sztrájkmozgalom napról-napra nagyobb arányokat ölt és nemcsak a*z Általános Munkaszövetség kötelékébe tartozó dolgozókat ragadta magával, ha. nem azokat a szakszervezeteket is, melyek élén a reakció ügynökei állnak ( .Force Ouvriere", „Keresztény Do], gőzük Francia Szövetsége“ stb.). Nyilvánvaló ebből is tehát, hogy a francia nép harca a békéért, az új háború gyujiogatói elíen, a munkásosztály egységének megszilárdulása jegyében fejlődik. A Nyugatnémetország újrafelfegy- yerzesérül szóló brüsszeli határozatok ellen . _ | a munkásosztállyal együtt aktívan harcolnak a francia lakosság valamennyi rétegének képviselői. így például Paris tizennegyedik kerületének lakossága a nemzetgyűlés képviselőihez petícióval fordult, mely. ben Németország teljes lefegyverzésének végrehajtását követeli. Paris ütő. dik kerületének lakossága plakátokat bocsátott ki, amely felhívja a lakosságot, hogy tiltakozzék Nyugat-Né- metország felfegyverzése ellen. A versnii]esá pedagógiai intézet diákjai körlevelet intéztek Franciaország ősz- szes pedagógiai intézeteihez és ebben felhívták diáktársaikat, hogy tijtft. kozzanak a. német revanche-hadsereg feltámasztása ellen. A párisi egyetemek 28 tudósa I levelet intézett a parlamenthez és ebben követelték, hogy hajtsák végre a Németország lefegyverzéLegmélyebb fájdalommal tudat- juk, hogy a legjobb férj és édesapa Dr. Csapó László nyug. megyei bíró rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 15-én d. u. fél 4 órakor lesz a Deszka temetőben Gyászoló család. sére vonatkozó egyezményeket. Kzek a kiragadott példák is szemléltetően mutatják, hogy a brüsszeli ha. tározjtok ellen indított harc, amely már kezdetben általános népi jelleget öltött, magával ragadta az egész f-aneia népet. A Nyugatnémetország felfegyverzé. se elleni harc fej ődésében fontos állomás volt az az általános népszavazás, amely a „Béke és Szabadság Hareo- s:szervezet kezdeményezésére december 23.án kezdődött. „Franciák —* mondja a szervezet vezetősége által kiadott közlemény —, felhívunk benneteket, fejezzétek ki világosan és határozottan, hogy elleneitek. Né. metország felfegyverzését. Felhívunk benneteket, menjetek be minden házba, szólítsatok fel mindenkit, hogy ír. j? alá a népszavazás szavazólapját, állítsatok fel urnákat a háztömbökben. gyárakban, hivatalokban, a polgármesteri hivatalokban és adjatok lehetőséget a polgároknak véleményük nyilvántartására. Felhívunk benneto- kot, hogy. városaitokban és falvaitok. ban a megye összes funkcionáriusai- val együtt alapítsatok bizottságokat, amelyek összeszámlálják, kihirdetik és a képviselők tudomására hozzák az eredményt". A szavazólapok aláírásának gyűjtési valóban egyetemes népi tiltakozó hadjárattá fejlődött a német „Wehrmacht“ fa’támasztása, uak poétikája e len. A „Humamité“ jelontése szerint már négy nap alatt 4 rn :jió szavazólapot osztottak szét a lakosság körében. Ezeket aláírják munkások és parasz tok, tisztviselők és diákok, tudósok és társadalmi személyiségek. A dolgozók a szavazólapok aláírásával kap. csolatban új tüntetéseket és gyűléseket rendeznek, amelyeken tiltakozó határozatokat és petíciókat fogadnak el Nyugatnémetország felfegyverzése ellen. A Nyugatnémetország űjrafelfegy. vérzésé ellen Franciaországban megindult tömegmozgalom' ismét megmutatja, hogy milyen szólqs az a szakadék, amely n francia kormányt a francia nép tő] elválasztja. Egyúttal megmutatja azt js, hogy ex -amerikai.angol háborús gyújtogatok- Európában a béke és a demokrácia - Ogyre növekvő ellenállásába ütköznék! Botrány Belgrádban A jugoszláv -burzsoá sajtó korrupt firkászainak berkeiben nagy a riada. lom. Az ijedtség oka az, hogy az uralkodó jugoszláv klikk egyik bértoll- noka, Biankó .Csopics, a Könyvujdon- ságok című lap hasábjain hízelgő be. számolóé közölt arról, hogy a fasiszta miniszter urak és hölgyeik hogyan méltóztatnak szórakozni a kormány üdülőhelyén, Dubrovnikban. Csoincsot kétségtelenül az a vágy ösztönözte, hogy érdemeket szerezzen a fasiszta klikknél. A kísérlet azonban éppen fordított eredménnyel járt, mert a beszámoló akarva-akaratlan leleplezte a kifosztott és éhező nép előtt, hogyan dőzsölnek Titoék. Es ez bizony súlyos hiba voi A „Borba", Titock hazugság-propa gandájának leghangosabb harsonása, ugyancsak nagyot ütöft a „bútor" Csopieson, de az ügy ezzel még nem zárult le. Maga. a k|ú\banda főnöke, Tito is beavatkozott a dologba. A nőkongresszus ülésén tajtékzó dühvei támadt Csopicsra, akit . hazug rágalmazónak nevezeti. Nem nehéz kitalálni, hogy a tito- ista író cikke miért hozta ilyen rémü. letbe a gyülevész. fasiszta hordát Mert hiszen mégis csuk elviselhetetlen az, hogy egy jjj.eii. Tit'o-bérenc írónak olyan, a nép elől' gondosan elrejtett dolgokról jusson őszébe írni, mint Tito őfensége dubrovniki kéj. tanyája. Rendkívül jellemző n? égési Tito- rend,-szerre, hogy Csopics éppen esak megérintette a Tito-rendszer felszínét, s máris ömlött abból.a rothadás, már. is szétesett: a hazug „szocialista" fra. zeol4gbt.: olpyűtt szövedéke és a jugoszláv . fasizmus ott .állj, mindenki előtt a, maga-, áljajias valóságában. Van okuk, hogy ettől megrémüljenek. ALARC NÉLKÜL Izgága ember a Fehér Házban ‘ Truman elnöknek Huine zenekriti kashoz intézett levele, mely durva hangjával nagy feltűnést keltett, szá. mos megjegyzést váltott ki az amerikai sajtóban. A „Business Weck“ című hetilap például a következüket írja: A Koreából érkező hadijelentések olyan leve_ rően hatnak az amerikai tőkésekre, hogy Trumannak valami hősies gesz. tusra van szüksége, amely kormányának erejéről tanúskodik Feltételezhető, hogy az elnök ereje iránti tisztelet növelését célzó „gesztusok" sorozatának első megnyilvánulása Truman elnöknek Hume zcnekri_ tikushoz intézett levele volt. Persze, nem minden újság ebből a szempontból veszi tolla alá a kérdést'. A „Christian Science Monitor" című újság „sok amerikainak” nevében fe. jezi ki azt az aggodalmát, hogy az elnöknek ez az izgága magatartása nem jelentkezik-e az állam szempont, jából fontos határozatok meghozata, lánál. A „Chicago Tribune" a Truman által hirdetett „rendkívüli állapotot“ bírálva, sőt gúnyolva, kerteled nélkül írja: „Az egyetlen csakugyan rendkívüli állapot, amely országunkat’ íenye_ geti, abból a tényből következik, hogy Truman úr még két évig marad az «L nöki székben". Truman izgágaságát más amefrikai „politikusok” is megirigyelték. December 12-én például Truman, példamutatása nyomán Washington egyik legdivatosabb klubjában világos nappal eset?egymásnak MaeCavty köztársaságpárti szenátor és Drew Pearson, az amerikai rádió egyik leg, híresebb hírmagyarázója- A „United. Press" jelentése szerint MaéQarty egyetlen szempillantás alatt rávetette magát a hírmagyarázóra és kétszer egymásután jól hasbarúgta, Eb mi volt a verekedés oka? „Politikai vita" aíölötf, hogy hol van több züJlött alak MacCarty hivatalában, vagy a külügyminisztériumban. Természetesen mi á magunk részéről egyáltalán nem óhajtunk az ,amerikai életforma" intim részleteiben, turkálni, annál kevésbé, mert t’udjuk. hogy a Wall Street bérencei köböt ti marakodásnak egyáltalán nem iíyem okai vannak, hanem inkább az, hogy távolkeleti terveik katasztrofális ősöd« je miat't kissé meg vannak viselve as amerikai „államférfiak" idegei. . Ezekután már senki sem fog eső. dálkozni azon, ha olyasfajta jelentés jön Amerikából, hogy valamelyik áh lamféríi— bizonyos mr. T.., tehe- télén dühében beleharapott egy másik államférfi, —■ jnondjuk mr, A.,* fív* lébe. Ha betegség miatt egy napot is mulaszt a brazil munkás — havi keresetének több mint egyharmadát levonják Brazília dolgozói kemény harcót vívnak az úgynevezett ,,száz százaié, kos munkaío|yama!osságrór szólj kormány rendelkezés visszavonásáért. E rendelkezés a'apján a munkáltatóknak joguk van a betegség miatt akár egyetlen napot mulasztó munkás béré. bőj nem csak a mulasztott napra eső részt, hanem a munkásnak járó vasárnapi bért js levonni, megvonni 1ő!e évi szabadságát és a drágaságj pő'leköt. Ilymódon a munkástól, aki havon. ta hétszáz Grúzéiról keres, egyetlen belegség miatt mulasztott nap után, vagy néhányperces elkésés miatt az elmulasztott napért húsz cruzeirot, a vasárnapért ugyancsak húsz cruzeirot, a drágaság! pótlék fejében kétszáz cruzeirot vonhat [e. Ez a munkás havi kerese'ének több mint egyharmada. A munkásellenes törvény miatt a munkások inkább el titkolják betegségüket és súlyos betegen js dolgoznak. Az amerikai reakciós sajtó veszettül szítja a háborús hisztériát „SEGÍTS KOREÁNAK- MAGADNAK SEGÍTESZ!" A z amerikai imperialisták ma még csak Koreába törtek be, de holnap már Mandzsúriába, Kínába akarnak betörni. — Arról ábrándoznak már, bogy az egész világot le. igázzák — írja a Dagunbao című kínai lap. Tehát ha e]lon akarunk áll ni az USA agressziós törekvéseinek segítenünk kell Koreának. Koreát segítve, magunknak segítünk. A lap az egész, kínai nép gondola tát és állásfoglalását juttatta ezzel érvényre. A kínai nép különböző tár. aadalmi rétegei képviselőinek ezerszámra érkező levelei tanúskodnak er. löl. „Korea baráti állam, a barátság szoros kötelékei kötnek össze bennünket vele — írja Ei.Jun-cao lit évéé egyetemi hallgató. —- Minden erőnkkel segítenünk kell Koreának! Korea elkeseredett harcot folytát hazája függetlenségéért, védve a mi hazánk biztonságát is. Azonnal a frontra ékárok menni, hogy belépjek a test. véti koreai néphadseregbe, hogy résztvegyek a közös ellenség, az ame. rikai imperializmus elleni harcba.“ ina hős ifjúsága tevékenyen be- kapcsolódott Korea megsegítésének hazafias mozgalmába. Van.Mun csen a „Huacsao“ egyetem hallgatója — akinek családja éveken át élt Koreában — az elsők között lépett be a koreai hadseregbe. Példáját 2A olyan diák követte meg aznap, aki azelőtt a kínai Néphadsereg soraiban küzdött. Do mindjárt az c‘sö napokban nagy s-zümban jelentkeztek a többi egyete. nick diákjai is. „Az amerikai imperialistak fegyverezték fel Csang-Kai.Seket, hogy segítségére legyenek a nép íorradal. mának elfojtásában — írja Csai-Cin. s;in, egv hangcsaui munkás a Dagun. bao lapban. —- Hány elvtársunkat pusztították el ezek az Amerikában gyártott fegyverek! Mennyi nemzeti kincset tettek tönkre... Kína népe nem engedi, hogy megismétlődjék * mu*t, ezért indulnak Koreába önkéntesei". jra népszerűvé vállt Kínában, a Uj Japán elleni harcok idejének jelszava: „Ha pénzed van, pénzt adj J ha erőd van, adj erőt!“ A kínai nép mm sajnálja sem a pénzt, sem az ere. jót, hogy megsegítse koreai testvéreit. A szérctetesomagok tízezreit kiBdik Koreába és a kínai nép élcsapata —- hősies munkásosztálya — munkahő** tettekkel növeli hazája erejét. „Mi, arjungi munkások, a védelem e]sö vonalába állunk — mondotta Ne- Csun.i, a „Munka Hőse" érdeméremmel kitünteteti, országosaira kin*i munkás, — Úgy harcolunk, hogy nap. rol-napra, növeljük a termelést," „Csen-Can tartomány népe egységesen követeli, hogy tanúsítsunk el. lenúlbist az amerikai agresszióval szentben és nyújtsunk segítséget Koreának" — írja a Hancsauban megjelenő „Csencan.zsibao“. A Csenean tartományi szakszervezetek egyesült; tanácsa bejelentette, hogy a munka, sok a termelékenység rendszeres emelésével segítik Korea népét. Más tartományokból is egymást követik az byen jelentések. Nemrégiben 4tí ezer kereskedő é* vállalkozó fordult táviratilag Mao Ce Tvrg elvtárshoz, amelyben arról Biztosították a kínai nép vezérét, hogy a maguk részéről is készek ellenállni az amerikaiak koreai agressziójának. 3'Iina minden részéből haragos fi- gye mertetéseket küldenek a dolgozók az eszüket vesztett amerikai politi. kusok felé. Ilyen figyelmeztetés ez is, ami I.u Csun-Pin szájából elhangzott és ami gondolkodásra kell, hogy kész* .tesse az amerikai imperialistákat. az amerikai imperialisták a háború tüzét a mi határainkra merik vetni, mind a három mindennél jobban szeretett fiamat is harcba küldöm ellenük... de a hazánk függetlenségét megmentjük. H A Wall Street fasiszta sajlójának vértől csepegő karmai. Gojdic görögkatolikus eperjesi püspök bevallotta hazaáruló és kémtevékenységét A bratislavaj ál’ambíróság Jan .Voj. lássák szepesi római katolikus püspök, Micha] Buzaika trnavai római kát. címzetes püspök és Pave] Gojdic eperjesi görögkatolikus püspök hazaárulás! és kémkedési bünperében péti. leken Gojdic harmadrendű vádlottat haUgatta ki. Az eperjesi görögkafoíjkus püspök a bizonyítékok súlya alatt beismerte, hogy buzgón támogatta a Tisó féle bábkormányt. Bevallotta azt le, hogy a felszabadulás- óta a Vatikán prágai nunciatu- rájának közvetítésével rendszeresen küldött kémjelentéseket Rómába. Gojdic összeköttetésben állott a vatikáni kérm.-zei vezet magyarországi főügynökével: Mjodszenty. herargprimással js. A Mindszentylől kapott te* velőket, sok más kompromitáió irattal együtt, letartóztatása előtt elégelte. A püspök a továbbiakban elmondod ta, hogy a Vatikán képviselői minduntalan á|lamel]enes felforgató tévé* kenységre ösztönözték a püspököket A népbíróság ezután kihallgatta a beidézett tanukat, akik minden tekintetben igazolták a hazaáruló és kém. kedő püspökök ellen emelt vádakat Mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó Édesanyánk temetésén resztvettek, részvétet nyilvánítottak, koszorút vagy virágot hoztak, ezúton mondunk hálás köszönetét. „ . Bulla csalod.
