Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-11 / 8. szám

1951. évi január hő 11. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Az Északmagyarország bírálata nyomán meglavították munkájukat, ú| nagy eredmények elérésére törnek az úiül Durvahengermű dolgozói ' I spank december 15-i számában „Miért nőm teljesítette tervét a dar- valiengerde az Ózdi Kohászati Üze­mekben’' című cikkünkben foglalkoz tank a durvahengerműnél mutatkozó hibákkal,. Eimutattunk arra, hogy az üzemben az egyik legfőbb hiányos­ság a munkamódszerátadás terén ta­pasztalható, hogy elhanyagolják a munkaverseny kiszélesítését, az újí­tóknak nem adnak konkrét feladató, kát. Újra elmentünk a durvahengermű­be, hogy megnézzük, kijavították-e a hibákat, amelyeket cikkünkben fel­tártunk. örvendetes javulás tapasztalható az egész üzemben. A dolgozók, a párt. szervezet, a műszaki vezetők irányí­tásával fokozott számban és lendület, tel kapcsolódtak be a munkaverseny­be. A blokksor brigádja, amelynek vezetője Kónya Béla, a kemencések: Molnár Szeglet Lajos brigádja és Berki János kormányos brigádja vál­lalta, hogy eddigi legmagasabb ered­ményüket — a napi 170 blokkot fel­emelik Í80 blokkra, a sclejtot 10 szá­zalékkal csökkentik és ebben versenyre hívták ki a másik két műszak dolgo­zóit. A blokksor az utóbbi időben egyenletesen emelkedő szép eredményt ért el. Nemcsak egyes kimagasló eredmények születnek, hanem az egész oorozatnál általános emelkedés tapasz­talható. A munkamódszerátadás terén is szép eredményeket értek el. Mikó Sándor élmunkás brigádvezetö látta, hogy a 2. számú brigád nem tudju munkáját százszázalékosan elvégezni. A műszak befejezése után rendsze­resen átment á brigádhoz és átallta munkamódszerét. A kitartó munká­nak eredményei máris mutatkoznak, A segített brigád eredménye közcljár a Mikó.brigád termelési eredményei­hez. Cikkünkben felhívtuk a durvahen­germű dolgozóinak figyelmét: tanul­janak a fínomhongermű jó példájá­ból és szervezzenek az ottani mintá. ra sztahánovista brigádot, mely se­gítséget nyújt a termelő brigádoknak a termelés fokozását gátló körülmé­nyek kiküszöbölésében, elősegíti a munkamódszerátadást. A blokksoron meg is szervezték az első ilyen bri­gádot, amelynek működése nyomán máris kimagasló eredmények szülőt, tek. A durvahengermű vezetőségo el is határozta, hogy a blokksori sztaha­novista brigád példájára, annak ta­pasztalatait hasznosítva, a többi hon- gersoron is <tterveznek hasonló bri. gádot. Ezt az elhatározást mielőbb meg is kell valósítani, feltétlenül szükséges is, hogy minden hengersor­nál sztahánovista szervező brigád dol­gozzék., Ezzel tudják biztosítani, hogy nemcsak a blokksornál, hanem az egész üzemben általános emelkedés fog bekövetkezni a termelésben. A durvahengermű dolgozói fokozottabban harcolnak a selejt eilen Megértették, hogy a selejt oka igen sok esetben a szakmai tudás hiánya. Éppen őzért megindi. tották a szakmai tanfolyamokat. A durvahengerműben három szakmai tanfolyam működik, hallgatóinak lét­száma 280. A hallgatók nagy többsé­ge — közel 90 százaléka — ifjúmun­kás. A szakmai tanfolyamokon szta. hánovisták, é'.munkások, az üzem leg. jobb műszaki vezetői tanítják a dol­gozókat, Az oktatók között van Ho- rómusz László sztahánovista, aki nzt akarja elérni, hogy minél többen meg tudják valósítani azokat az eredmé. nyékét, amelyeket ő elért. A szakmai tanfolyamok hallgatói szorgalmasan tanulnak, egyre alaposabban megis­merik munkájukat, egyre tervszerűb­ben és jobban dolgoznak. A tanulás eredménye máris megmutatkozik. 1950 novemberében a durvahengermű átlagos teljesítménye csak 99.7 száza­lék volt. A hibák kijavításával és a szakmai képzéssel elérték, hogy a durvahengermű behozta lemaradását és december 21.ro befejezte évi ter­vét. Az 1951-es terv nagy feladatokat állít a durvahengermű dolgozói elé, A dol­gozók a műszaki vezetőség irányítá­sával — december 15-i cikkünk óta — kijavították a hibák legnagyobb részét és szép eredményeket értek el. A dolgozók — nagyon helyesen — nem akarnak megállni ezeknél az eredményeknél. Megfogadták, bogy még jobb munkával és szebb eredmé. nyekkel fognak harcolni az 1951. évi terv idő előtti teljesítéséért. Hogy ígéretüket végre is tudják hajtani, ennek biztosítéka elsősorban az üze­mi pártszervezet fokozódó jó munká­ja, a nagymértékben megjavult poli­tikai felvilágosító munka. A műszaki vezetőség is felszámolta már általá. ban a munkájában tapasztalható hiá­nyosságokat és egyre nagyobb segít­séget nyújt a munkásoknak. A dur­vahengermű dolgozói a hibák gyors kijavításával bebizonyították, hogy megértették, milyen hatalmas felada. iáik vannak az egész gyár együttes munkájának további fejlesztésében. Meg akarnak — és minden bizonnyal meg is fognak felelni — annak a vá­rakozásnak, amellyel munkástársaik, a gyár dolgozói, a Nagyüzemi Párt- bizottság, a vállalatvezetés ezévi munkájuk elé tekint. (H. L) „Miénk az ország, van hazánk, van mit védenünk !et A s egy re élesedő nemzetközi helyzetben minden dolgozóra az eddiginél sokkal nagyobb feladatok várnak. Fel akarjuk építeni hazánkban a szocializmust, éppen ezért harcolnunk kell a békéért, amely építő- munkánk legelső feltétele■ Minket, a magyar Néphadsereg katonáit és tisztjeit azzal a megtisztelő feladattal bízott meg a magyar dolgozó nép, hogy fegyverrel kezünkben álljunk őrt hazánk, népünk békéje, munkd. ja felett. Boldog örömmel teszünk eleget ennek a megbízatásnak, mert tud­juk: miénk az ország, van hazánk, van mit védenünk. Ha visszanézek a magam életére, még erősebbé válik bennem az a törhetetlen elhatározás, hogy a felszabadulás utáni megváltozott életünk megvédésére minden áldozatra készen vagyok. Mi négyen voltunk testvérek. En voltam a legkisebb. Emlékszem rá joU hogy mikor legnagyobb testvérem 10 éves volt, alig vártuk, hogy befejeződjön a tanév, rögtön cselédnek kellett mennie, hogy hozzásegít, se szüléimét a család megélhetésének biztosításához. Ha édesanyámtól enni kértünk, sokszor csak csókkal és simogatással tudott válaszolni, de enni adni nem tudott. Édesapám bányász volt, akit gyakran elbocsát toltak a bányából, mert pár fillér órabér javítást kért. Édesapám sok­szor beszélt arról: „Ne féljetek, eljön majd egyszer a mi időnk is ,.j" Mikor elvégeztem a 6 elemi osztályt, én is cselédnek mentem. Alig láttam azután szüléimét, édesanyámat. Édesanyám is napszámba járt nappal, éjjel pedig mosott, főzöttránk. Bár mindannyian dolgoztunii, filléres keresetűnkből alig tellett a szűkös megélhetésre. A felszabadulás elsöpörte a mi életünkből ezeket a keserűségeket, a felszabadító hős Szovjet Hadsereg elhozta számunkra is az új életet, fOií.ben én is a szénbányába mentem dolgozni, mint édesapám. Ami­kor miénk lett a bánya is, mint minden ebben az országban, soha nem érzett lelkesedéssel láttam én is munkához. Bekapcsolódtam a munka­versenybe, hamarosan brigádvezető lettem, így vezettem rohamra tár­saimat, újabb és újabb termelési eredmények eléréséért. Ebben az időben már sokat gondolkoztam azon, hogy katona leszeli és úgy fogok hazánk érdekében tovább dolgozni, tanulni. Beadtam a ké­relmemet, hamarosan be is hívtak. Egy idő múlva politikai iskolára kerültem. Nagy lelkesedéssel tanultam. Munkám gyümölcse nem is ma­radt el: az iskola befejezése utón a Néphadsereg alhadnagyává avattak. Le sem tudom írni azt az örömet, ahogyan szüleim fogadlak, mikor alhadnaggyá avatásom után hazalátogattam. El kell még mondanom> hogy közben legnagyobb bátyám is katonatiszt lett. Érezzük azt a hatal­mas megtiszteltetést, amiben részünk van, de érezzük az önként, boldo­gan vállalt felelősséget is. És készek vagyunk arra, hogy megváltozott, szabad, szén életünket minden ellenséggel szemben, ha kell életünk árán is megvédjük. zilahi Sándor alhadnagy. AZ ŰJ SZÉNCSATA GYŐZELMÉÉRT! h Minisztertanács határozatának végrehajtásává] 4,235.069 forintos megtakarítást tűztek ki célul a Szuhavölgyi Szénbányák üzemei Tiszapalkonya megérdemelten került az első helyre a termelési szerződéskötés megyei versenyében A tiszapalkonya! dolgozó parasztok saját tapasztalataikból tanulták meg, hogy érdemes szerződést kötni az ál­lammal, Egy évvel ezelőtt még húzó­doztak, amikor a népnevelők felkeres, ték őket és elmondották, hogy ilyen és ilyen növényekre lehet' szerződést köt_ ni. Idegenkedtek a dologtól, amikor feltették a kérdést: mennyit köt lel Eleinte bizony sokan elutasító választ adtak. S mi lett a helyzet? Ezt is a példák matatják. A 9 holdas Császár Mihály a múlt évben lencsére, dohányra és napraforgóra kötött termelési szerző­dést. Pedig különösen a dohánytól félt, nem akart egy egész holdat sem leköt­ni erre. Milyen nagy volt az öröme, amikor — „beütött a termés“. 1200 négyszögöl termése után ezer forintot vett kézhez. Ezenkívül a napraforgóért 400, a lencséért 200 forintot kapott. Összesen tehát 1600 forint jövedelme volt a szerződéses termelésből. Most, amikor megtudta, hogy újra lehet szerződést kötni, az elsők között kereste fel a szövetkezet termelési fele. lését, Baranyai Tibort és bejeleiu tette: egy hold dohányra, egy hold napraforgóra és ugyanannyi lenesére köt szerződést. Bári András 14 holdas középparaszt sem késett az idén. Tavaly is kötött szerződést, de akkor még félt a ken­dertől. Most elmondja: örül, hogy akkor hallgatott a népnevelőkre, hall­gatott a Párt szavára, azokra, akik mindenkor jót akarnak neki és min­den dolgozó parasztnak. Az elmúlt év. ben lencsét, lenmagot, napraforgót és 800 négyszögölön kendert termelt. Ezek után a növények után, amikor a szö­vetkezetben leszámolták neki az átvé­teli árat, 2600 forintot vitt haza. Csak a. kenderért 450 forintot kapott, a lenmag 1400 forintot hozott, a len­cse 400, a napraforgó 350 forint jőve. delznet biztosított. Hmís frétuzzel sokat Mj&cUct 3.30’ért tippelhet A TOTÓN Amikor a szövetkezetben- és a.z új­ságból is megtudta, hogy a szerződéses növények árát a kormány felemelte, újabb számvetést csinált és a követ­kező adatokat diktálta be a termelési felelősnek: hét holdon lent egy holdon lencsét, hét holdon napraforgót és egy hol. dón hehdert termelek. Bári András, aki egy ideig még bi­zonytalan volt annakidején a szerződés- kötés kérdésében, most az eredmények láttán meggyőződéssel, boldogan írta alá a terme­lési szerződéskötési nyilatkozatot Vagy ott van Varga Dániel négy­holdas dolgozó paraszt, aki a szerződé­ses növények után 1000 és Bujella Gábor 8 holdas dolgozó paraszt, aki 1410 forintot kapott. A termelési szerződések megkötésé­ben nem is volt hiba Tiszapalkonyán. Persze, most sem ment magától min­den. Szükség volt a jő felvilágosító és szervező munkára. Ebben sem volt hiány. A pártszervezet és a szövetkezet népnevelői felkerestek minden dolgozó parasztot, újra és űjk ra elmagyarázták a termelési szerződés, kötések nagy előnyeit. Elmondották mindenütt, ahol szükséges volt, több­ször is, hogy a szerződés a piaci árnál 10—15 száza Uklcal magasabb árat biztosit és ami még ehhez járul: kamatmentes hitelre kapnak a szerződők vetőmagot, műtrágyát és a gépállomás ig ilyen fel­tételek mellett dolgozza meg a föld­jeiket. Akik még nem tudták, azoknak a népnevelők azt is elmondották, hogy az állam a rostkender árát osztályonhint í—4 forinttal, a rostlen árét 4—16 forinttal, a cu­korrépa átvételi árát pedig S.60 forinttal emelte m éter mázsa nkint és hogy, ha valaki az átlagnál maga­sabb terméseredményt ér el, még kü­lön prémiumban, jutalomban is részesül. A termelési szerződéskötési versenyt Tiszacsermellyel szemben a palkonyiak nyerték meg. Október 22-re, a tanács- választások napjára a községi keret az utolsó holdig le volt már kötve. Nem is jutott minden dolgozó pa­rasztnak belőle. Voltak, akik halogatták a dolgot, így hát lemaradtak. De addig unszolták a szövetkezetei, míg végül megkérték a központot, hogy a nyolcvan hold nap­raforgó, 4C hold kender, hat hold sző szösbüiköny, öt hold dohány, harminc hold lenmag és harminc hold lencse községi keretet emeljék fel. Alig, hogy megjött erre az engedély, Mike József, Kováik György, Lakatos István és a többi kimaradt dolgozó paraszt már ott is volt a szövetkezet­ben és aláirts, a szerződést így érték el, hogy Tiszapalkonya a megye vala­mennyi községei között 125 százalékos teljesítmé­nyével az élen halad. Az igazi eredmény persze majd az aratáskor mutatkozik meg ebben is. Mindent meg is tesznek ennek érdeké­ben a község dolgozói. Lelkiismerete­sen elvégezték az őszi szántás-vetési munkát. Becsülettel eleget tettek a ter- ménybegyüjtésnek, a burgonyából ie 100 százalékon felüli teljesítményt ér­tek eh Most a február 24-én megtar­tandó Országos Pártkongresszusra tett felajánlásukban elhatározták, hogy becsülettel helytállnak a tavassá szántás-vetési, meg a nővényápo­lási munkákban, hogy a termelésben is még gazdagabb, még szebb eredményekkel erősítsék népgazdaságunkat, erősítsék az orszá­got, növeljék a béketábor erejét. (tóth) A miíjijztertanácsnak a takarékos­ságra vonatkozó hatalmas jelentőségű határozatával kapcsolatosam Burkus István dvtárs, a Szuhavölgyi Szén. bányák Vállalat munkás-vezérigazga­tója ezeket mondotta: — A vállalathoz tartozó üzemek dolgozói mindannyian megértették a minisztertanács határozatának nagy fontosságát és Pártunk útmutatását követve azon igyekszünk, hogy 1951. ben nagy eredményeket érjünk ei a határozat végrehajtásában. A robbanóanyag felhasználásánál ebben az évben 205 ezer forint ér­tékű megtakarítást akarunk eL érni. Érmek érdekében fokozatosai: bevezet­jük a rése]őgépek használatát, beru. házáad tervünkben 1Ö darab Szeraán- féJe réselögép beállítása szerepel. Gondoskodunk róla, hogy a fúrólyuk jó telepítésével kapcsolatos sztaháno­vista munkamódszereket a legszéle­sebb körben elterjesszük. A felügyelet fokozottabb ellenőrzést fog gyakorol, ni és tanácsaival fogja segíteni a dob gozókat. Ugyancsak a céklák cléré'ét szolgálják a jelenlegi vájár tani olya. mok Is. Elsőrendű fontosságú, hogy alkal­mazzuk a nagyszerű szovjet tat. pasztalatokat a fötenyomás jobb vezetésénél. Az új réselőgépeket úgy osztjuk meg majd üzemeink között, hogy a meg­gyorsítani kívánt elővájásokná'l legye, nek a gépek. 254 ezer forjnt megtakarítást irá­Szabotáló kulákok ellen indul] eljárás Koós Lajos sajó'kereszturi kulák 6 hold földjén még mindig nem végezte ej a mélyszántást. Megindult ellene az eljárás. Két sertést engedély nélkül vágott le Fodor Bertalan mezőkeresztes! ku- íák. A rendőrség őrizetbe vette. A mélyszántást és a vetést szabó, tálta N. Demeter Sándor trizsi kulák. Őrizetbe vették. Takarmánybeodás} kötelezettségé­nek nem tett eleget Szarka Istvánná fefeőnyárádj kulák. Folyik ellene az eljárás. A cii(li!<as lejtést bevezető szuhavölgyi bányászcsagatok teljesítménye csaknem megkétszereződött A szuhavölgyi szénbányákban a széntermelés további növolésére egyre több üzemben vezetik be szovjet ta­pasztalatok nyomán a ciklikus fej­tést. A szuhakállói Szeles.aknán, Pel- sőnyárádon és az ormospusztai bá­nyaüzemben már több csapat dolgozik ciklikus fejtési módszerrel. E csapatok teljesítménye az ÚJ munkamódszer segítségével -sak- nem megkétszereződött. A ciklikus fejtési módszer bevezeté­si mellett több bányaüzemben eme, lik a frontfejtések számát is. Ormos­pusztán ezen a héten két újabb fron­ton indult meg a kiváló szovjet mód. szer szerint a széntermelés. Az új tervek teljesítését és tűlteL jesítését a munkamódszerátadási moz­galom fejlődése segíti Jelenleg tizenhárom sztahánovista bányász adja át tetőnk int, rendszeresen munkamódszerét bányásztársainak. A sztahánovisták hetenkint kétszer gyűlést tartanak. Itt megbeszélik a tapasztalatcsere-mozgalom kérdéseit és kijelölik a következő hétre a fölada­tokat. Különösen jó eredményeket ért el Popovics György alberttelepl srtaliá. ne vista vájár. Hetenkint más-más üzemet látogat meg. Alberttelepen, Onnospusztán, Eudolftelepen is doL goznak már csapatok Popovics vájár sztahánovista munkamódszerével. A mnnkamódszorátvevő csapatok sítménye állandóan emelkedik. nyóztunk elő ebben az évben a bányafa felhasználásánál. A fával való takarékossághoz tartoz'k, hogy a tuskózást teljesen kiküszöböl, jük. A szovjet ciklusos munkamódszer bevezetésével, ácsoló csapatok és újító csapat beállításával biztosítjuk, hogy üzemejnk kisebb ácső]ásj fa veszteség gél és nagyobb rablás j százalékkal dolgozzanak. A későbbi idők során a csoportos pillér­fejtések és frontfejtések nagyobbmér. vű bevezetésével a fenntartás és ez­zel együtt a felhasznált fa mennyisé, ge is csökkenni fog. Nagyfontosságú feladatunk a teljesítmény növelése. Megtakarított munkaórákból 3.776-000 forintos eredményt akarunk elérni. A frontfejtéseik és pjllérfejtések kifej­lesztésével előállott teljesítmény nőve. kedést Ormospusztán a 2. akna meze­jében állandósítjuk, ugyanitt új áeso- lásj módszert vezetünk be. Az új ácsolásd módszerrel famegtakaritást biztosítunk és a munka meggyorsító, sát érjük el, ez pénzben 759.0Ő0 fo­rintot jelent. Ugyanitt a József lejtős- aknáná] módosított, csoportosított pjl. iérfejtést dolgozunk lei, s gépek meg­érkezése után azonnal meg is kezdjük ezt. Szeles lejtős-aknán 93 méteres frontot telepítünk, ennek segítségéve! 335.000 forint megtakarítás várható. Frontfejtést indítunk be szuhakállói bányaüzemünknél ís január 11-én, ami. ve! szintén szép megtakarítást bizto­sítunk. Edelényi bányaűzetnünktKS a kam. rafejtés módosított formáját fogjuk alkalmazni. A szállítás terén is újításokat ve­zetünk be. Ormofrpusztai üzemünknél a József aknánál a külszíni, és a földalatti szál­lításnál egyaránt, továbbá Szeles lej. tősaknán modernizálást hajtunk végre. Rudolftelepen a Farkas Mihály fejtak- nát végteien-kőté{ szállítással szerel, jük fel. Ezenkívül áttérünk az auto­matikus meddő-építésre, az első félév, ben Sajókazán. Rudo'fteiepen, Széles- lejtősaknán és Ormospuszfán, míg a második félévben e többi üzemünknél is bevezetjük az új rendszert. A ciklusos munkamódszer bevezeté­sével az első negyedév után már 963.000 forint értékű többlettermelést érünk ej. 80 darab villamos fúrógépet, 6 da. rab gumisza'agot, t2 darab kapa­rószalagot kapnak üzemeink, az új gépek mind a munka megköny- nyitését, meggyorsítását. 0 takarékos­ság kiszélesítését fogja eredmé. nyeznj. Mindezeket összevéve 1951-ben 4 235.000 forint értékű megtakarítást akarunk elérnj. hogy ezzel hozzájáruljunk a szénter­melés meggyorsításához, aZ új szén­csata győzelméhez, népgazdasági tér. telje-ívünk gyors, sikeres végrehajtásához, békénk védelméhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom