Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

I Értékes határozatokat hozott ^

a Diósgyőri Kohászati üzemek küldött- választó Pártkonferenciája

A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről tárgyalt a SzöVOSz ^ országos küldöttgyűlése ^

Miskolc, 1951 január 9, kedd

ÚJ, NAGYSZERŰ FELADATOK

Valamennyi fronton előrenyomul a koreai Néphadsereg

(T. T.) Az elmúlt tervév eredmé. ayei, ötéves tervünk második évének új, nagyszerű feladatai bontakoznak lei Vas Zoltán elvt'ársnak a budapesti aktjvaértekezleten mondott beszédé. bőL Vas elvtárs ismertette azokat az eredményeket, melyeket az elmúlt év alatt a szocializmus építésében elér. tűnk. Hatalmas lépéssel jutottunk előre boldog jövőnk felé. .Büszkék Je_ hetünk azokra a győzelmekre, melyeket kivívtunk, hiszen tervfeladatainkat egész sor területen túlszárnyaltuk s jelentős előrehaladást tettünk ötéves tervünk fő célkitűzésének megvalósítása felé, hogy hazánk agrár.ipari országból ipari.agrár országgá fejlődjék.

EGY ESZTENDŐ ALATT nehéz, iparunk termelése több mint’ 3G szá. zajokkal, nehezgépgyártásunk termo, lése 46.5 százalékkal növekedett. Ha. talmas építkezéseket hajtottunk vég. re, szerte az országban. Megyénk te. rülctén is megkezdtük ötéves tervünk nagy alkotásainak építését. Épül a barcik&i erőmű. Folynak az építkező, sek Sajóbábonyban. A diósgyőri Mar. tinban több új modern kemence épí. tését kezdtük meg. Állandóan nő gyá. rainkbau a géppark, bővülnek a mü_ helyek, egyre több beruházás bizto. srtja nehéziparunk állandó fejlesztés sét.

Ötéves tervünk során elértük, hogy a gyáripar, építőanyagipar, a közié. Ifodósi vállalatok 100 százaléka, a mezőgazdaság 14.3 százaléka, a kis. ipar Í0.6 százaléka, a nagykereskede. leni 100 százaléka, a kiskereskedelem 67 száza éka tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista szektor része, sedése a nemzeti jövedelemben elérte a 70 százalékot. Széntermelésünk 13, vijlamosencrgia termelésünk 20.7, nycrsacél terme ősünk 20.4, a vasúti személykocsik előállítása 102.2, a te. hergépkoesikó 107.7, traktorgyártá. sunk 58.9 százalékkal múlta felül

1949. évi eredményeinket. A könnyű, ipar tcrm&ése 29.4 százalékkal nőve. keoei't. Az építőipar tényleges^ telje, sitmúuye 122.9 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Az ötéves terv első évében jelen. Ipsén fokoztuk a mezőgazdaság Kor. steril gépekkel vajé ellátását. 1950. ben 3171 új traktort, 251 új vonta, tót, 390 új cséplőgépet bocsátottunk mezőgazdaságunk rendelkezésére, megjelentéit iördjeinken az ejső arató, cséplőgépek: a kombájnok. 1949.ben íkHju vágón műtrágyát használt fel a me^ögaziaság, ez 1950. ben 17.400 va gémű einoiKedett. A mezőgazdaság gépesítésének eredménye meginutatko zott a magasabb terméshozamokban is, amejyek egyben a mezőgazdaság szocialista termelömódjának, a közös nagyüzemé gazdálkodásnak fölényét tanúsítják. Az áljaim gazdaságok bú. zábój 15.1, rozsból 30.1, kukoricából 29.4 százalékkal, a termeiősaövetke. zeti csoportok búzából 9.6, rozsból

14.9, kukoricából 15.1 százalékkal ma. gasabb termésátlagot értek el, mint az egyénileg dolguzó parasztok.

népgazdaságunk fejlődé.

SE lemérhető az életszínvonal emel. kedésében is. A gyáriparban a dolgo. zók száma egy év alatt 12 százalék, kai eme.kedetr'. A gyáripari dolgozók béralapja 19 százalékkal lett nagyobb aminek megfelelően az életszínvonal tovább emelkedett. Teljesen felszá. inoltuk a munkanélküliséget, hazánk, ban a dolgozók egyszersmindenkorra megszabadultak a kapitalizmusnak ettől az átkos maradványától.

A dolgozók életszínvonalának emel. kedését szolgálta a közegészségügy, a szociális gondoskodás, a népmüve. lés- nagyarányú fejlesztése. 1950.ben 28.400 lakást építettünk. A rendelőin^ tézetek teljesítőképességét 25 száza, lókkal, a bölcsődei férőhelyek számát 10 százalékkal növeltük. A szervezett üdültetésben résztvevők száma 1950. ben 40 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Gyarapodott az óvodák, a tantermek, a tanerők, a tanulók száma. Népgazdaságunk ha. tajmas fejődése lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy korszerű felszereléssel lássuk el szeretett Néphadseregünket. Mindezek azt mutatják, hogy dolgozó népünk a Párt vezetésével hatalmas eredményekkel harcolt a kitűzött nagy feladatok megvalósításáért, a béke megvédéséért.

Ötéves tervünk első esztendejének mérlege azonban hibákat, hiányossá, gokat is mutat. Vas elvtárs beszá. j mólójában rámutatott, hogy különösen '

káros hatással volt a fejlődésre a la. za és késedelmes tervezés. A nehéz, iparon belül például az alapanyag, és a villamosenergia termelés Jassab. ban fejlődött, mint a feldolgozó ipar.

A nehézipar 36.4, a nehézgépipar 46.5 száza'ékos növekedése mellett a széntermelés 13, a nyersvastcrmelés 12.G, a nyersacéltermelés 20.4, a vil. lamosenergia termelés 20.7 százalékkal lett nagyobb. Tekintélyes — vapimi. kor soha el nem képzelt — emelke. dés ez, de rohamos fejlődésünk mel. lett mégis kevésnek bizonyult. Ezé. két az aránytalanságokat a laza tor. vezés okozta. Ame lctt ugyanis, hogy elkésve készültünk el az 19.50. évi tervvel és így későn került le az üze. mekhez, a másik hiba az volt, hogy a terv sok területen alábecsülte a szó. cia'izmus erőforrásait. 1950.es tor. vünk készítésekor elég nagy számban voltak — és még ma is akadnak — olyan fervmunkások, akik tapaszta. latjanságból, vagy felelőtlenségből, megalkuvásból, vagy nem egyszer el. lenséges beállítottságuk miatt úgy vélték, hogy akkor végeznek jó mun. kát, ha jámbor módon belenyugszanak alacsonyan megszabott feladatokba, amelyek senkit sem mozgósítanak.

Komoly aránytalanságot okoz nép. gazdaságunkban az is, hogy a gyors ütemben fejlődő szocialista nagyipa. runk mögött lemaradt túlnyomórészt kisárutermelö mezőgazdaságunk fejlö_ dósé. Az elmúlt esztendő eredményei szemléltetően rávilágítanak arra, hogy ezt az ellentmondást a mezőgaz. datági termelés korszerűsítésével, a fokozott gépesítéssel, a termeiőszövet. kezeti mozgalom fejlesztésével lehet és kejl kiküszöbölni.

AZ ÖTEVES TERV MÁSODIK EVEBEN még hatalmasabb, még nagyszerűbb feladatok megoldása vár a magyar dolgozókra.

A nehézipar termelését 1950.hez képest 35.8 százalékkal, a szántóimé, lést 20.9 százalékkal, a kohászat tér. inelését 30, a. villamosejjergia terme, lést 21.6, a könnyűiparban előállított javak mennyiségét 28 százalékkal kelj növelni. Kétszer annyi tehergépko. csit, cséplőgépet, 2 és félszer annyi autóbuszt, 30.6 százalékkal több téx. tálipari cikket, 23 százalékkal több csizmát, 10 százalékkal több bakan_ csőt kell termelnünk, mint a múlt év. ben. Az építőiparnak 54.7 százalék, kai kc]l növelnie termelését. A szán. tóföldi vetésterület 50 ezer holddal lesz nagyobb.

A megsokasodott új feladatok tol. jesííését hathatósan elősegíti a közel 13 milliárd forintnyi beruházás. 1951. beu 2 milliárd forinttal többet ruha. zunk be, mint amennyit a hároméves terv ideje alatt összesen beruházások, ra fordítottunk.

Ebben az évben már teljes mérték, ben kibontakoznak az ötéves terv leg. nagyobb beruházásai. A nehézipari beruházások az előző évihez képest 73 százalékkal növekednek. Megyénk ipartelepei hatalmas összegekkel sze. repejnek a beruházási tervelöiránv. zatokban. A hazai barnaszén kohó. kokszosít'ásának , céljára itt épül a mezőgazdaságunk műtrágya szükség, letét kielégítő, erőművel is ellátott borsodi kooperáció. Megkezdjük Diós. győr nagyarányú újjáépítését. A diósgyőri gyárak az elmúlt években is igen nagy fejlődésen ménfők ke. resztül, de a második tervév teljesen újjáformálja, új csarnokokkal, gépek, kel, felszerelésekkel látja el nehéz, iparunk egyik fő pillérét — P’ős. györt.

195i.ben a gyáripar súlyát népgaz. daságunkban az 1950. évi 43.3 száza, lékrój 46.3 százalékra kejl növelnünk. Ez azt jelenti, hogy az iparnak még többet kell termelnie, még többet ke]] nyújtania szocializmust építő népgáz. daságunknak.

Természetesen a nagy beruházások mellett új munkaerőkre is szükség van. 1951.ben — a mezőgazdaságot nem számítva — közel 200.000 új munkaerőt kell munkába állítani. A foglalkoztatás erős növekedése mellett az életszínvonal további emelkedését szolgálja az átlagos keresetek emelkedése. A tervelőírás szerint az évi átlagos kereset emelkedése a gyáriparban 7.8 százalék lesz, a szénbányászatban a 10 száza’ékot is meg fogja haladni. Fokozott feladat vár szénbá. nyászainkra ebben az évben, hogy a 20.9 százalékos emelkedést el tudjuk érni. Megyénkben a borsodi szénmedencében is hatalmas beruházásokat hajtunk végre, de emellett feltétlenül

A Koreai Demokratikus Dlőssövetség felhívása a világ asszonyaihoz

A Koreai Demokratikus Nász övét. ség felhívást intézett a világ asszonyaihoz:

Az amerikai beavatkozás elképzel, heíeilen puszíulást és boldogtalanságot zúdított népünkre. A mezőkön olt áll a learaiailan rizs, házaink, városaink és falvaink, amelyekben boldog és szabad élet zajlott, romhalmazzá változtak. Az utakon fivéreink és nő. véreink holttestei feküsznek. A színházak, klubok és más kulturális Intézmények löbbségét leromboltál: és felgyújtották. Koreái ma hiába próbálnék tanulmányozni olyan könyvek alapján, amelyeket hat hónappal ezelőtt írtak róla.

Az amerikaiak és líszjnmanisták vjsz- szavonulásuk közben válogatás néjklil gyilkolják a békés koreaj polgárokat és égetik fej a városokat és falvakat. Senkjscm tudhatja elképzelni, hogy az ember ilyen aljasságig süllyedhet Ez már nem is emberi kezek müve, hanem emberbőrbe bújt vadállatok gaztettei. Mi láttunk csecsemőket meggyilkolt édesanyjuk keblén, láttuk azt a helyet, ahol az amerikaiak több mint kétszáz iskoláslánykát lőttek agyon.

A felhívás ezután számos konkrét adatot ismertet az amerikai banditák rémuralmáról, majd a Nőszövetség forró köszönetét mond azért a barát, ságért és támogatásért, amelyet a világ békéjéért harcoló koreaj népnek a föld minden részéből nyújtottak.

Világ Asszonyai! Drága nővéreink, akik gyű'öí.ők minden agressziót és háborút, akik szeretitek a békéi és a szabadságot, akik boldogságot kíván, tok az emberiségnek, emeljétek még magasabbra a békeharc lobogóját, tömörüljetek még szorosabban az emberiség boldogságáért, gyermekeink jövőjéért vívott harcban az imperialista rablók ellen, akik már megkezd lék Koreában az új világháború lüzé. nek ]ángral»bbantását. — fejeződik be a drámai hangú felhívás.

Illőbb sikerekről szlmol be a Néphadsereg badijeientéss

A Koreaj Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének főpa. rartcsnoksága jelenti január 7-én:

A Néphadsereg egységei, megtörve az ellenség ellenállását, valamennyi fronton folytatják előnyomulásukat. > Január 3 ári és Lén a Néphadsereg Szöul körzetében tevékenykedő csapatai súlyos veszteségeket okoztak az amerikai 25. hadosztály és az angol 27. brigád egységeinek. Az eddigi adatok szerint ezekben a harcokban a Néphadsereg egysége} megöltek vagy megsebesítette1' löbb mint ötszáz amerjkaj és angol katonát és tisztet, s több mint száz foglyot ejtettek.

A zsákmány a következő: több mini tíz harckocsi, több mint hetven gép kocsi; három százötvenöt miiimétercs ágyú, harminchárom nehéz géppuska;

több mint háromszáz puska és nagy. mennyiségű egyéb fegyver és lőszer.

Phenjon lakossága megfeszített mankóval dolgozik, hogy újjáépítse városát

Phenjanban a legnagyobb gyorsasággal állítják helyre a szociális rendet és biztonságot.

A népi bizottság és a város igazgatási ügyosztályai, amelyek a megszál- lás alatt a föld alatt folytatták tevékenységüket, újból megkezdték rendes munkájukat. Az üzletek, a szövetkezetek és a piacok üzemben vannak. Tízezrek dolgoznak megfeszített munkával, hogy újjáépítsék a várost ős ellássák az arevonalat mindazzaJ, amire an_ nak szüksége van. A megrongált utakat és hidakat már kijavították, helyreállították a vasútvonalakat.

„Truman hatalmat bitorolt“

Taft a szenátusban élesen bírálta Truman külpoliíikáját

Taft szenátor, az amerikai köztársa, sági párt vezetője, január 5-éu a sze" nátusbau élesen bírálta Truman külpolitikáját.

Kijelentette, hogy Truman letért a nyílt diplomácia útjáról.

Truman a kongresszus felhatalmazása nélkül és

törvényes jog nélkül —- a.merileai csapatokat küldött Koreába — mondotta Taft — és a hadbalőpés- től számított két héten át nem is közölte velünk, hogy háború folyik. Az elnök magának követeli a jogot, hogy a kongresszussal folytatott tanácskozás nélkül döntsön az atombomba alkalmazásának kérdésében, mindezen felül amerikai csapatok Európába küldéséről szóló egyezményt dolgoznak ki és ezt a kérdést az Egyesült Államok kongresszusában szintén nem vitatják meg.

Nem teljesítenénk kötelességeinket és megszegnénk eskünket — mondotta a továbbiakban —, ha nem bírálnánk azt a politikát, amely haszontalan háborúra vezethet, amely csődbe juttatja országunk belpolitikáját.

Amíg a háború meg nem kezdődött, n legnagyobb mértékben észszerütlen lenné — folytatta Taft —, akárcsak feltételezni is azt, hogy a háború elkerülhetetlen.

Taft ostoba vádakat hangoztatott a Szovjetunió külpolitikájával ős a kommunistákkal szemben. Beismerte azonban, hogy egyáltalán nem látja „vitathatatlan bizonyítékát“ annak, hogy a Szovjetunió ..Jiáborűt készül indítani az Egyesült Államok ellen.“ „Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem küldhette fegyveres erőinket az Egyesült Nemzetek támogatására a kongresszus által elfogadott törvény alapján, mert ez a törvény a csapatküldés kötelezettségét esak a Biztonsági Tanáccsal kötött és a kongresszus által jóváhagyott különleges katonai egyezmény esetében ismeri el,

Trmian egyszerűen hatalmat bitorolt és megsértette az alkotmányt, amidőn csapatokat küldött Koreába."

Ar. USA katonai politikájának kérdésével foglalkozva Taft kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak ki kell dolgoznia saját független katonai po. litikáját, melynek — mint mondotta —, főként „Amerika védelmén“ kell alapulnia.

Taft támogatta Hoover kijelentéseit

és felszólította az Egyesült Államokat, hogy harcoljon a „kommunizmus ellen“ világméretekben, hozzátette, ,.ami elleti tiltakozom az az, hogy ezt a csatát főként Európa, vagy Ázsia hatalmas terjedésű területein vívjuk mog, ahol nagyon is előnytelen, helyzetben lennénk,

Taft kijelentette: helyesli, hogy as Amerikai Egyesült Államok haladéktalanul kös. sön szerződést Japánnal, majd deklarálja a Japánnal kötött békét. Az iyen szerződésnek — mondotta — az Egyesült Államok részéről nyújtandó légi és tengeri segítséget kell elbírnia és ideiglenesen talán néhány szárazföldi hadosztállyal nyújtott segélyt is arra az időre, amíg a japánok megteremthetik saját szárazföldi hadseregüket _,a védelem céljára“.

„Úgy vélem — folytatta Taft —, hogy ennek a politikának tartalmaznia kell Csang-Kai-Selk íormózai megsegítését, a részére történő fegyverszállítást és egyéb segélyt is, amely lehető- vö teszi számára, hogy védekezzék és magában Kínában harcoljon a kínai kommunisták ellen, legalább is addig, amíg nem történik velük békekötés. Nevetséges dolog a kommunista Kina elleni háború elkerülésének szükségességéről beszélni, ha ilyen háború máris folyik. Ha a kínai hadseregek amerikai ifjakat semmisítenek meg, Pekyig pedig kijelenti, hogy a kínai csapatok az Egyesült Államok ellen harcolnak és. megsemmisíteni igyekeznek az amerikai csapatokat, akkor teljes joggal háborút is üzenhetnének... Az ilyen háború természetesen nem követeli meg feltétlenül . amerikai csapatoknak Kínába való benyomulását és nem ke. rülne nagyobb emberveszteségünkbe, se több dollárunkba, mint a mostani koreai háború. A valóságban sokkal kevesebbe kerülne.“

Taft felszólította a szenátust, hogy figyelmesen tanulmányozza az Egyesült Államoknak az Atlanti Egyezményben vállalt kötelezettségeit Brad, ley állásfoglalása — mondotta —■ Oroszország ellen »7, európai kontinensen szárazföldi erőkkel vívandó háborút tart szemelött. Nyilvánvalóan olyan benyomulásra gondol a későbbiekben,

amely — mint étről Napoleon és Hitler meggyőződött — lehetetlennek bizonyult.

Ha Truman az Attleeval folytatott ta.

szükséges, hogy derék bányász dolgo. zöink, a széncsata hősei fokozott munkalendülettel végezzék feladatú, kát, hogy a követelményeknek mindenben meg tudjanak felelni.

EZEKNEK A NAGYSZABÁSÚ FELADATOKNAK megoldására az eddiginél is nagyobb lendülettel kell mozgósítanunk népünk hatalmas alko. tó erőif és megfelelően értékelni kell az eddigi tapasztalatokat, hogy a hibákat kiküszöböljük. Döntő jelentősé, gű és észszerű anyaggazdálkodás, a ta. karékosság fokozása s a tervezés pontossága. Á takarékosságnak nemcsak a »részletmunkáknál, hanem a beruhá zásoknál is. érvényesülni kell.

Mindezekből láthatjuk: az idei terv — feszített terv, de. szükséges is, hogy ilyen legyen, mert csak így szolgálja fejlődésünk meggyorsítását. Népgazdaságunknak, dolgozó népünknek egyre több gyárra, lakásra, élelemre, ruhára van szüksége, s ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha tervünk feszített terv, fokozott munkára mozgósító, lelkesítő terv.

Békénk védelme is megköveteli a feszített tervet. Az imperialista ag- resszorok háborús tervei parancsoló- lag írják elő számunkra honvédéi, műnk további erősítését. Néphadseregünk erősítése pedig elválaszthatatlanul összefügg ötéves tervünkkel A feszitett tervek teljesítése tehát’ha.

zánk szabadságának, függetlenségének védelmét is jelenti.

Hogy ezt a feszített tervet teljesí. teni tudjuk s minden részletében végrehajtsuk, annak elsőrendű feltétele, hogy minden téren hasznosítsuk a Szovjetunió mérhetetlen, gazdag tapasztalatait, elmélyítsük népünkben dicső felszabadítónk és szövetsége, sünlc iránt a hálát, ragaszkodást és szeretetet, ápoljuk a szovjet-magyar barátságot, minden eddigi eredmé. nyűnk alapkövét, a további fejlődésünk legfőbb biztosítékát. Egy emberként követnünk kell harcaink és győzelmeink szervezőjét, a Pártot, követnünk kell Rákosi elvtárs bölcs útmutatásait.

Hogy a tervet teljesíteni tudjuk, arra biztosíték a magyar munkásosztály öntudata, ereje, szaktudása. A munkásosztály tudatában a hatalmas feladatoknak, megfeszített erővel dől. gozik a boldog jövő megteremtésén. Biztosítéka a terv teljesítésének a dolgozó parasztság ragaszkodása, szó. ros felzárkózása, barátsága a munkásosztályhoz A dolgozó parasztság mindjobban látja, hogy az egyedüli helyes út számára a nagyüzemi mező. gazdaság, a gépekkel, korszerű technikával való földművelés, mert ez biztosítja számára a gondtalan megél hetest, a felemelkedést-.. .

TERVÜNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BIZTOSÍTÉKA: Néphadseregünk növekvő ereje, a dolgozó nép hadseregé, nek harci elszántsága, hazaszeretete. Néphadseregünk határainkon védelmezi szocializmust építő munkánkat, al, kotó békénket. Tervünk sikerét biztosítják a dolgozó néphez hü haladó értelmiségi dolgozók, akik szaktudásukkal, szorgalmas munkájukkal járulnak ahhoz, hogy ezővi tervünket — ugyanúgy, mint az eddigiekben is történt — most is maradéktalanul teljesítsük, sőt túlteljesítsük.

1951. évi tervünk olyan terv, nme-« Ivet végre tudunk hajtani. Az 'szüksó ges hozzá, hogy a kommunisták személyes példamutatása, a népnevelő munka kiszélesítése eredményeként keményen, öntudatosan harcoljon értő minden dolgozó, minden hazafi.

Pártunk, s az egész dolgozó nép most az V. Kongresszusra készül, mely. nek tiszteltére a Hofherr-gvár után megyénkben már az Ózdi Kohászati Üzemek, az alberttelepi bánvászok is bejelentették: szereteteket, hálájukat több és jobb munkával fejezik ki a Eárt iránt. A Pártkongresszusra tett felajánlások 1951-’es tervünket már megkezdése első napjaiban előbbre vi. szik. úiult. hatalmas lendületet adnak a munkának. Ezt a harcot a nagy Szovjetunió támogatásával, Rákosi elvtárs vezetésével gvőzelemre is visz« srük. mert ezt •veteli tőlünk boldog jövőnk énííése, a haza, a szabadság, a béke védelme.

ESZAKMAGYÄRORSZÄG

VII. évfolyam — 6. szám Ara 50 fillér