Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 5. szám
8 ÉSZAKMAGYARORSZÁí Vasárnap, 1951. évi január hó 7. Előre a milliós MSzT-szer vezet éri! Az orpzó'íos kongresszus óía szép eredményekkel íeUődik megyénkben az MSzT-mozgalom A Magyar-Szovjet Társaság országos kongresszusa után az MSzT Borsod. Abaúj-Zemplén megyei szervezetei igen szép eredményeket értek el mind a tagság létszámának emelésében, mind az MSzT munkájának megjavi fásában. Az egyes szervezetek tagjai rendkívül lelkes taggyűléseken h-11. gatták meg a kongresszusi küldöttek beszámolóját. Megvitatták azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása az egyes szervezetek eredményesebb műn, kaját fogják biztosítani Az országos kongresszuson elhangzott beszámolók rámutattak az MSzT alapszervezetek hibáira és megjelölték azt az utat, amelyen járva az MSzT szervezetek fokozottabban ki tudják elégíteni azokat az igényeket, melyek a Szovjetunió életének részletes megismeri, sére vágyó dolgozó tömegekben élnek. Ezt szolgálják az előadások, kiállítások, filmvetítések. Megyénk területén a dolgozók igen nagy érdeklődéssel fogadták az „Ismerd meg a Szovjetünkét“ című elő. adássorozat eddig megtartott két elő. adását. Hasonló, hatalmas sikere van azoknak a képkiállításoknak, amelyeknek anyagával az MSzT országos központja ellátta az egyes vidéki szer. vezetéket. Az MSzT-szcrvezetek által a megye községeiben bemutatott „Mese az aranykakasról“ című diafilm előadása mindenütt a legnagyobb érdeklődéssel találkozott. Az MSzT keskenyfilmvetítőgépc is sorra járja megyénk községeit. Legutóbb Vadnán több mint 300 dolgozó szorongott a rendkívül értékes fílm_ előadás a’att a teremben és még legalább 100-ra tehető azoknak a dolgo. sóknak a száma, akik nem fértek be a terembe. Az MSzT országos központja az elmúlt hetek folyamán megyénk 25 MSzT.szervezetet látta el 50—100 kő. tetes könyvtárral. Ezek a könyvek hozzásegítik dolgozóinkat, hogy politikai. szakmai tudásuk fej’esztéeével a világ béketáborának mind önluda- tosabb harcosaivá váljanak. Az MSzT Borsod-Abaúj Zemplén megyei titkársága nagyjelentőségű do. kumentációs anyagot kapott az országos központtól, amely felöleli mindazokat a politikai, gazdasági és kul. túrá’is kérdéseket, amelyekre a dől gozóknak a szocializmusért vívott har. c-ukban, mindennapi munkájuk egyre jobb elvégzéséhez feltétlenül szüksó. gük Vin. Ez a dokumentációs anyag, amely az építőipar, a gyáripar, a bá, nyászat, a mezőgazdáság és a kulturális élet szakmai kérdéseiben is részletes felvi’ágosítást nyújt a szocialista Szovjetunió több mint három évtizedes kincseket érő tapasztalatairól, óriási segítségére lesz dolgozóinknak a szocializmus építésének meggyorsí tásáért, a tervek teljesítéséért, túl. teljesítéséért fo’vtntott munkájukban. Áz ózdi MSZT nagyüzemi szerve. v.et öt új MSzT munkabrigád meg. fordítanak a falusi szervezetek meg. alakú ásóról számolt be az MS^r, aiak»iás..ru. Ln..ek köszönhető, hog., kongresszus óta. Ezek a brigádok ki. ; pózául a putnoki járásban az MSzT tűnő eredményeket érnek cl a tor, j országos kongresszusa óta 27 község, mejésben. Vajké István brigádja ál.! ben alakítottak MSzT szervezetet, iandóan 12S százalékra, Sza’ai Lajos j A putnoki járáshoz hasonlóan me. brigádja llö százalékra, a többi bri. j gy'na többi járásában is — így kü. gádok is á’landőan 110 százalék fő. ! JönSsképcn a sátorajjaujhc yi és a lőtt teljesítik napi normájukat. A! sáro.^pa.aki járásokban — nagy kitűnő műnk teljesítmények melletti számmal alakultak meg az egyes köz. az érdi MSzT.sz rvezetek eredménye. J ségi MSZT alap. z evezetek. Sajó 21 28 sen ío'yéa'tják szervező és íejvijágo. sító munkájukat is. A taglétszám js. .'entös emelkedése mellett bizonyítja ez', hogy az MSzT képes hetijapjá. nak, az T.Tj Világ előfizetőinek szá. ma a közelmúltban 300.al gyarapo. dott. Az MSzT kongresszus mcgállapítot. fa, hogy szervezeteink c’hanyagolták a falusi dolgozók beszervezésén k kérdését. Ez a megállapítás a mi megyénkre is vonatkozott. A kon. | gresszus óta ezen a téren is meyá'_ lapitvató az örvendetes javulás. A l megyei titkárság iránvítása melvt'‘ szcnlpóteren az MSzT január 27.én avat a fel a dolgozók áldozatkészségének eredményeként rendbehozott és íz'éíesea dekorált új MSzT helyisé, get. Mindezek az eredmények azt bizo. yitj'k, hogy az MSzT J. Országos Kongre ?zu a friss vérkeringést ko. zott az MSzT munkájába, tizeket az eredményeket Jankadafan felvilág °ító, szervező munkával természetesen még m-ga^a’bra ken fokoznj. h-gy "■ég -"g bb tömegek konesolödimak b' a m g’-ar. szovjet barátság törten, szerv z-én~k munkájába és ez.ee’ 13 a járási szervezetek fokozott gondot ‘ erősítsék a béketábort. (vb.) A Kínai Népköztársaság A Szikra kiadásában cikkgyüjte. meny jelent meg, amely a Kínai Kom. munista Párt és a Kínai Népköztársaság vezetőinek beszédeit és eikkeit tartalmazza az új népi hatalom poll, tikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. E kötet tanulmányozása nagy se. gítséget jelent majd mindazok szá. mára, akik meg akarják ismerai a Szovjctúnió leghatalmasabb szövetségesének, a 475 milliós Kínai Népköz, társaságnak életét. Mao-Ce.Tung elvtárs, a hős kínai nép nagy vezetője, a Kínai Népköz, társaság helyzetéről és fejlődésének közeli perspektíváiról számol he „Harc Kína gazdasági és pénzügyi helyzetének döntő fordulatáért“ című beszédében. Magvilágítja, milyen feladatokat kell a kínai népnek Pártja vezetésével végrehajtania, hogy lefektethesse a tervgazdálkodás alapjait és biztosíthassa az ország fejlődését a szocializmus felé, Csu En-Laj elvtárs a Kínai Nép. köztársaság külpolitikáját ismerteti. Megállapítja, hogy a Kínai Népköz- társaság a Szovjctúnió vezette béke. táborral vállvetve harcol a világ bé. nép teljes szolidaritást vállal a hős koreai nép harcával és kíméletlenül szétzúzza az angolszász imperialisták minden mesterkedését, amely szabad, sága ellen irányul. 8run Jaf-Szennek, a nagy forradal. márnák özvegye, a kínai békemozgalom kibontakozását és eredményeit ismerteti cikkében. A cikkgyűjtemény igen fontos része Liu.Sao-Ci elvtársnak a Kínai Kommunista Pártról szóló hatalmas beszámolója, amelyet a Párt VIII. Kon. gres.zusán tartott. Ez a beszámoló összefoglalja és általánosítja a kinai munkásmozgalom tapasztalatait a Párt megalakulása, 1821 óta. Ccn Bo-Da elvtárs „Sztálin és a ki. nai forradalom“ . című tanulmányában hangsúlyozza Sztálin elvtárs felbe, csülhotetjon segítségét, amelyet a kínai forradalom egyes szakaszainak ki. értékelésével, a t.rpckisták leleplezésé, vei, zseniális előrelátásával nyújtott a kínai kommunistáknak. A gyűjtemény a felsoroltakon kívül számos más fontos cikket és beszédet is tartalmaz. Három térképet is közöl a legújabb adatok alapján Kína tér. mészeti kincseiről, iparáról, valamint [Január Az idén harma.dzben rendezi meg a Magyar Szovjet Társaság a Szovjet Fiknheíet, me>]y most január 21- tő. 28-ig tart. A szovjet filmeket a magyar dolgozó tömegek évről-évre jobban megszeret ék, hónapró’-hónapira ugrásszerűen no a szovjet filmek jlátcga'ottsága. A szovjet filmek szó- I rak ózó va nevelnek, tanítanak é- se jgfseget nyújtanak munkánk jobb elvégzéséhez, a szocializmus, építésének, a béke megvédésének síké: éhez. A magyar dolgozók felismerték a szovjet filmnek ezt a hata’iws érteikét és ezér; fordu'nak eeyre nagyobb érdek'ődés'e] a szovjet filmek faié. A dolgozók részéről elhangzott löineges kívánságnak tesz eleget a Magyar- Szovjet Tár-aság g Szovjet Filmhét rendszeres megrendezésével. Az tdei Szovjet Fflmhé'en Budapesten és a vidék' városok filmszínházaiban 4 nagy játék'ikre! és 2 do- kument-fi'met mutatnak be A „Nagy hszaft” című- kétrészes, magye-ra 'zinkronjzált fi-malkotás főhősét I\: Szovjet Filmhét rov elvtársró], a Leningrad! PártV- zottság egykori párttitkáráról, Sztálin elvtárs kiváló munkatársáról mintáz ták. A „Titkos megbízatás“ című szintén magyarra szinkron zált fűm az imperialistáknak a második világ háború alatt elkövetett aljas mesterkedései! leplezi le. Az 1925-ben ké szült „Patyomkin páncélos“ című né* ma film most zenei aláfestéssel kerül a közönség elé. A Potyomkin páncélos matrózainak 1905-ös forradalmi megmozdulásáról szó1. Magyarra szinkronizálva mu’atják be a „Bátor emberek" című színes szovjct filmet is, amely egy szovjet áilamj méntenyésztő -tejep dolgozóinak munkáját, és a náci rablók ellen folytatott hősi partizán harcát mutatja be. A „Dicső, ség a munkának“ című dokurmmt-füm a szovjet nép munkáját és eredményeit mutatja be a háború utáni első ötéves tervben. A másik dokumentum, a „Sportdjorőség“ a szovjet emberek sportáketérö1, sportszeretetérőf és e téren elért eredményeiről ad képet. A színes metszetek mestere ikéjánok megvédéséért a háborúra törő I a földreform végrehajtásának fit«”"* imperialistákkal szemben. A kínai ■ ről. ILJA ALEKSZE- JEVICS SZOKOLOV Szovjetúnió-szerte híres, mint a linóleum metszés egyik legkiválóbb mestere, mint négy szakmai kultúrájú miivész. A kiváló mester SO éves művészi pályafutásáról ad képet az a kiállítás, melyet műveiből a Szovjet Művész- szövetség kiállítási csarnokában rendeztek. Szokolov művészete a szocialista realizmus kiváló alkotásaival ajándékozta meg a társadalmat. Mii veiből a szülőföld iránti forró szeretet, az élet szépségébe és az alkotó munkába vetett hit árad. ELSŐ MÜVEI a 20-as évek elején készültek. Ezeken a művész egyszerű embereket matat be. Az egyéni dolgozók ábrázolásáról hamarosan, áttért az átfogó erejű, kollektív munka lendületének megörökítésére. lOStíJjan jelent meg , Hengermű“ című színes metszete. Ez a gyönyörű színhatásokkal megoldott monumentális felépítésű alkotás élethűen adja vissza a __A inetallurgisták megfeszített munkájának légkörét. Ezidőlöl kezdve a szocialista ipar bemutatása Szokolov műrészedének vezető témájává vált. SZOKOLOV sokat utazott, dolgozott az Uraiban, Szibériában, a ■ Donyec-medénce üzemeiben és a déli ipari gócpontokon folyó ipari /építkezéseknél, nagyméretű színes metszetei a „Marlín-keménce épít őse.“, nÁcéiöntcs“, ,,/í kohó éjjel", a szovjet művészetnek, a, szovjet hasa iparosítását bemutató legjobb müvei közé tartoznak. A SO-as évek második felében Szokolov a tájképek felé fordul. A Hagy Honvédő Háború éveiben alkotásai az ellenséggel vívott harcokat ábrázolják. A kiállításon látható ^Moszkva 1942-ben" című színre metszetsorozata^ a főváros védőinek hőstetteit ábrázolja. A háborús évek során alkotott müveit Sztálin nagy képmása tetőzi le. A JTABOKÜUTANI EVEK.BEM Szokolov egyaránt sikerrel dolgozik a tájkép és az ipari •munka ábrázolásának területén. Szokolov műveinek igazi hőse az ember. Az élen- járó szovjet munkás /eb vázolásában megjelenik az a szovjet em. bőrtípus, amely legyőzi a természetet, építi az új kommunista társadalmat. Az utóbbi időben a művész sokat foglalkozik Marim Gorkij életével. táj metszeteiben megörökítette a Kési. ri-i-ház világát, ahol Marim Gorkij gyárin ekéseit töltötte. E sorozatban dokumentum - szerű pontossággal adja vissza a művész azt a környezetet, amely gyermekkorában é nagy írót körülvette SZOKOLOV MŰVÉSZÉTÉ a szovjet képzőművészet kiemelkedő jelensége. Műalkotásai társadnlvxilag mélyek, művészileg s.rárnydlőak. szemlélte. tŐ bizonyítékai annak, hogy a métszetmüvészét a grafika, többi műfajával együtt képes a valóság legteljc_ sebb ábrázolására. Ez a kiállítás megmutatja, hogy a metszetnek kiemelkedő helyet kell elfoglalnia a szovjet művészet alkotásai között. 1942. decemberi est. A kommunisták a kazánházban, gyűltek össze. A gyűlés tárgya: Marja Orlova fűtő felvétele a pártba. Marja Orlova kissé távolabb állt az asztal körül ülő elv. társaktól. Egy acélrúdra támaszkodott, amellyol időnkint ki. nyitotta a kazán izzóvá tüzesedéit ajtaját. Szikár asszony volt, körülbelül ütvén éves. nadrágos munkaruhában, gumicsizmában. Oszes lmját kendővel kötötte át. Olyan figyelmesen nézegette szénporral borított csizmáját, mintha először látta volna életé, ben. Néha egy-ogy pillantást vetett az elnökre, majd újra a csizmáját „tanulmányozta“. — Oriova elvtársat Szergej Alekszejcvics Kapusztyin ajánlja felvételre, aki 1905 éta tagja a Pártnak, — jelentette a párt titkár. Az elnök megsodorta ősz bajuszát: — Továbbá Nagya Morozova, aki 1938 óta tagja a Pártnak. — Az én lányom! — vetette közbe magyarázatképpen Orlova. — Ezenkívül Pctrov Iván Zaharies. Két ajánló jelen van, a harmadik, Morozova elvtárs. Komszoiuol.szorvezetünk titkára az ellenség háta mögött partizúnesapatban harcol. Az elnök felállt: — Nincs senkinek kérdeznivalója Oriova elvlúrstól? Ha nincs, .akkor kérjük Oriova elvtárs, mondja el önéletrajzát. — Hogy mit mondjak cl? — ismételte inog a kérdést Oriova. — Az életét, — magyarázta az elnök. Vagyis start, hogy hogyan étlom..- A szülőim szövő, munkások voltak ebben a gyárban. Még kilencedik évemben ’vv.Iígm, amikor ón is beálltam dolgozni. Munkásemberek közt nőttem fel. Tudatlan voltam, do kíváncsi. Ha esküvő vagy temetés ment el előttünk, szaladtam megnézni. Akármilyen gyűlés volt, oda is elmentem és meghallgattam a beszédeket. Ki. váncsisé gból... — Amikor tizenkétéves korodban egy májusi ünnepen fejkevúgtad a lovascsendőrt, ezt is kíváncsiságból tetted! — szakítja félbe mosolyogva az elnök. — Ez úgy történt, hogy az az átkozott csendőr a kis beteges Fjodori Szmirnovot. aki nálunk szerolő volt, a gyűlés szétkorgetése közben úgy megkardlapozta, hogy elöntötte a vér. » annyira felháborított, hogy fölkaptam egy téglát és tarkón- va-tam vele. Menekülés közben hallom, hogy valaki ezt mondja: „Kisasszony, ezért Szibériába kerülhet ...“ Pasa Kirpiesnyikoy volt. Szmirnovot együtt “vittük bo a barakba. Pável reábízta «, harmonikáját, mi pedig a templomba menekültünk, mert csak »/.tán kezdődött az igazi lisdd.el-hadd. Derék legény volt. szé- peu karmonikázott és énekelt. Megszerettük egymást. Az ö éle. tőben azonban volt valami, amit önnél is fontosabbnak tartott: a 'Szervezet. — Ezt én is megerősíthetem ■— szólt közbe az elnök. — Valentyin Goljcev: A KAZÁN HÁZBAN (Az „Elbeszélések bolsevikokról“ sorozatból) Pavel Kirpicsnyikov tagja volt az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt harci szervezetének. — De 1914-ben a csendőrök megölték Pávelt. Engom pedig, a feleségét, Elkergettek a gyárból. A gyűlés hallgatott. Az elnök levette szemüvegét és hosszasan törülgetto. — Ekkor abból tengettem életemet, hogy mostam, padlót súroltam. Aztán jött a februári forradalom, a munkásokkal együtt jártam tüntetni és hamarosan újra visszajöttem a gyárba. — A* Októberi Forr dalom után megvilágosodott az öntudatom. Megbízott lettem, munkásokat költöztettem be búr. zsoá lakásokba __A gyárban megélénkült az élót. A frontharcosok hazajöttek, s velük l’jodor Geraszimovics Morozov is. A háború előtt szövőmester volt. A frontról mint bolsevik tért vissza. Egyszer a női csoportban találkozott velem cs megkér, dezte. „Mondd csak, te nem lépsz be a Pártba?“ Hogyan lépnék be, feleltein, nem tudok írní-olvasui, a politikához nem értele. „A politikához te nem értesz? Hiszen napról-napra benne élsz. A szovjet hatalom politikájában pedig a legfontosabb a dolgozó ember. Hogy nem tudsz írni, az rossz dolog. Do jöjj hozzánk, majd megtanítunk.“ — Kezdtem járni hozzá. Es beszélt nekem Oroszország jövőjéről. Elmondotta, hogy majd a falun, ahol még varrógépet sem láttak, villanyvilágítás lesz, traktorok fognak járni a földeken. Ahogy Lenin elgondolta, úgy- is lesz — mondotta. — Összeházasodtunk. Ez volt a gyárban az első vörös esküvő. Egy kislányunk .született, — ez az a Morozova, aki most engem tagnak ajánl a Pártba... Morozov 1920 ban ta. vasszal ogv munkásezredet vezetett ki a frontra, s ősszel a fehér kozákok egy csatában a Don mellett lemészárolták. Elmondotta, hogy úgy élt, mint minden szovjet ember. A gyermeke után segélyt kapott és ő maga is jól keresett. 1939-ben, mint élmunkásnö, szép új, minden kényelemmel be. rendezett lakást kapott. Leányának zongorát vásárolt — Kirpicsnyikov és Pjodor Morozov nem hiába áldozták fel életüket. Győzött a munkásigacsig. _ 1935-ben szomszédomnak, Ilja Potrovies Zikovnak meghalt a felesége, de az újszülött életben maradt... Volt neki még ezenkívül négy gyermeke. Az újszülöttet magamhoz vettem... — Amikor az átkozott hitleristák megtámadták hazán, kát, Zikov egyszer éjszaka kopogtatott bo hozzám. „Masa, mon, dotta, holnap kimegyek a frontra, kérlek viseld gondját gyér. mekeimnek.“ Magamra vállaltam. „Köszönöm, mondotta* tam, hogy nem fogod megtagadni... Majd a háború után látjuk egymást.“ Megfogta a kezelhet... Oriova felsőhájtott. — De többé nem látjuk egymást. — Hogyan — kérdezte izgatottan Kapusztyin. — Igen, ma jött az értesítés. Es Oriova elővett a nadrágja zsebéből egy gondosan ősz. szekajtogatott írást és lassan olvasni kezdte. Az n.ik osztag parancsnoka jelentette, hogy Hja Potrovies Zikov egy tank. támadás elhárítása közben Sztálingrádnál hősi halált halt és halála után a legmagasabb kormánykitüntetósro érdemesítették. — Hogyan, Oriova elvtárs, — mondotta az elnök — neked ilyen bánatod van, de »önkinek sem szólsz... — Most sok embernek van bánata. Mindegy... A gyér- mekeit felnevelem. Az elnök halkan tanácskozód az elnökség tagjaival, majd megszólalt. — Kérem az elvtársakat, hogy felállással tiszteljék meg Hja Potrovies Zikov, volt üzemi bizottsági elnökünk, az elv'bű bolsevik, a Vörös Hadsereg politikai munkása emlékét, aki hősi halált halt a szovjet haza Védelmében. . Mind felálltak. A kazán fellobbanó lángja egy pillanatra megvilágította a kommunisták komoly arcát. Aztán újra Oriova kezdett beszélni. — Háború elején a gyárban dolgoztam, aztán, amikor mozgósították a kommunistákat az üresen maradt helyekre, idejöttem a kazánházba. Nehéz, nem nőnek való munka, de 3 hazának szüksége van rá és kitartok, ameddig erőmből' telik. Kétszer vért is adtam.. Ez az egész. Oriova elhallgatott. Minthogy senkinek som volt kér. deznivaléja, az elnök szavazásra tette fel a kérdést. A gyűlés egyhangúlag megszavazta Oriova felvételét a Pártba. Ezzel a gyűlés végétért. Ekkor Kapusztyin odament Orlovákoz és for szólította, hogy menjen haza pihenni. Úgyis már két teljes műszakon át tartotta az ügyeletet. — Köszönöm, de nem megyek. Nekem itt könnyebb. Kinyitotta a kazán ajtaját és szenet dobott a tűzre. Kimentünk a kazánból. Sötét éjszaka volt. A város mő. gül dörrenések hallatszottak. Légelhárítóink nyomjelző lövedékeket lőttek ki. Visszaverték a német repülők szokásos támadó kísérletét. Kapusztyin, amikor elbúcsúzott tőlem, ezt mondotta: — Lálod, instruktor, milyen nagyszerű emberek jönnek a Pártunkba ebben a nehéz időkben? Nézd ezt az Orlovát. Látszólag szürke, érdektelen asszony, de ha közelebbről megnézed, milyen csodálatos! Milyen kristálytiszta ember, a nép igazi, leánya. Olyan ember, akit a mi Pártunk formált ki. Nem, ba. rátom, minket nem lehet legyőzni. A tűz. elolvasztja a vasat, elégeti a fát, de az emberek felett nincs hatalma. Ea a népben van a mi erőnk. Mennyi ilyen Oriova van. nem lehet vnegszám. Iáim! Ezt vedd he majd a gyű’ésröl írandó jelentésedbe. Tyy írtam meg ezt a történetet. Nincs boune semmi e: találás.
