Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

4 l'SZAKMAG V ARORSZA G Vasárnap, 1951. év} január hő 7. Sztálin elvtárs műveinek 4. kötete A Bolyai János Matematikai Társulat miskolci tagozatának munkája A győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól az imperialista inter­venció győzelmes visszaveréséig, a pol­gárháború győzelmes befejezéséig — ez a kerete annak a valamivel több, mint hároméves időszaknak (1917 no­vemberétől 1920 decemberéig) _ mely­ben a 4 kötetben foglalt sztálini mü­vek keletkeztek. A kötet megnyitó cikkében Sztálin elvtárs leszögezi: .„Megtörtük a földesúri jármot... megtörtük a tábornokok hatalmát, 'megzáboláztuk a kapitalistákat. As egész országot, a városokat és falva­kat, n hátországot és a frontot belepik a munkások^ katonák . és parasztok for- vadalmi bizottságai — szovjetek vég­rehajtó bizottságai — amelyek saját kezükbe vették a kormány gyeplőjét.“ Az Októberi Felkelés győzelme azonban csak kezdető volt egy nagy világtörténeti harcnak. A proletárdik­tatúra megteremtése, a munkásosztály uralkodó osztállyá emelkedése cgv or­szágban — megnyitotta a proletár forradalmak korszakát. Megkezdődött a döntő hare az imperializmus és a szocializmus között. „A világ — írja Sztálin elvtárs a kötet egyik cikkében — visszavonha­tatlanul és mcgmásUhatatlannl két tá­borra szaladt. a~ imperializmus és a szocializmus táborára... Ti Írét tábor harca a tengelye a ma egész életénél', ez ez egész tort ólma a 'regi és az új világ mai bel. és kül- •poíitíká jónak.“ E két tábor közti döntő harcok há­lom esztendejét tükrözik vissza a 4. kötetben olvasható sztálini művek. A kötetet befejező cikkek egyiké­ben, amelynek címe J proletárdikta­túra 8 éve“, Sztálin elvtárs visszate­kint a lefolyt 5 esztondü harcaira és eredményeire. A Bolsevik Párt fejlődésére vissza­tekintve, Sztálin elvtárs a Pártnak azt a sajátosságát emeli ki, amelynek megszerzésére és megőrzésére kell ma is, mindig is törekednie a világ min­den marxista-kommunista munkáspárt­jának: , Kis Kommunista Pártból — mondta Sztálin elvtárs — három, év elmúltával, annyi vihar és vész után olyan hatalmas Párt lett. amely acél­ból van kovácsolva...“ „Olyan Párt, amely olyan példátlan rugalmasságra leit szert hogy bármely pillanatban .— a Központi Bizottság egyetlen in­tésére át tudja csoportosítani sorait is. bármely nagy munkeára tudja fel. sorakoztatni és összpontosítani tagjai­nak százezreit anélkül, hogy soraiban zavartól kellene tartania.“ A proletárdiktatúra három éve alatt „ikialakult a neaneetköai szocialista mozgalom magva — a Kommunista Jnternacionábc, amely szétverte a TI. Internacionálét“, ,,Keleten pedig már egész sor szabadságmozgalom indult •meg az ántant és az imperializmus el­len.“ A Szovjetország „ezalatt az idő alatt — írja Sztálin elvtárs — vihar­ban, vészben,' tűzön-vízen őí. a világ óriási szocialista hatalmává kovácsoló- dott.“ A proletárdiktatúra három év alatt megtett útját cs ólért eredményeit át­fogó visszatekintését Sztálin elvtára a nagy és igaz ügy győzelmébe vetett hitet, a megingathatatlan meggyőző­dést, a törhetetlen, sziklaszilárd aka­raterőt kifejező szavakkal végzi: , Mindenek tt tények, amelyek arról tanúskodnak, hogy forradalmi teliin. teiben mennyire szegények voltunk há­rom. évvel ezelőtt és milyen gazdagok lettünk most, mindezek a tények fel­jogosítanak annak kijelentésére, hogy Szovjet-Oroszország élni fog, fejlődni fog és le fogja győzni ellenségeit.“ A proletárdiktatúra első három éve, a külső és belső ellenforradalom felett aratott győzelem időszaka, egyben az új típusú szovjet állam megszilárdulá­sának, a nemzeti szovjetköztárssságok megalakulásának, a Vörös Hadsereg megteremtésének időszaka volt. A 4. kötetben egyesített sztá.lini müvek tük­rözik a Bolsevik Párt és a szovjet ál­lam óriási építő és katonai munkáját. Ezek a müvek nagyszerű történelmi dokumentumok, amelyek megvilágítják Sztálin elvtársnak, Benin legjobb ta­nítványának (e legközelebbi fegyver- társának hatalmas állnmépítö és kato­nai tevékenységét. Sztálin elvtárs leleplezte, hogy a nemzetiségi területeken alnkult. és az imperialisták aktív támogatását élvező burzsoá-naeionalista, úgynevezett ..nem­zeti kormányok“ harca a szovjet ha­talom ellen nem egyéb, mint a búr zsoá ellenforradalom harca a szocializ­mus ellen. Kimutatta, lurry a végvi­dékek különválásának követelése a szocialista szovjet ország és az impe­rialista ántánt- ílet-halálharca közepet­te teljesen ellenforradalmi követelés, mert a végvidékek előtt csak két út áll nyitva: „vagy együtt Oroszországgal — és akkor a végvidékek dolgozó tömegei felszabadulnak az imperialista elnyo­más álól; vagy egyv.t az árt ént tat — és akkor elkerülhetctlrn <32 imperialista járom. — Uarmad\k ág nincsen.“ A 4. kötetben egyesített müvek nagyrésze — megannyi dokumentuma annak, hogy közvetlenül Sztálin volt a Vörös Hadsereg és a Vörös Hadse­regnek az intervenciósokon és fehér- gárdistákon aratott legdöntőbb győzel­meinek szervezője. Sztálinnak a különböző frontokról Leninhez intézett számos levéibali és távirati jelentései, melyekben a hadi­helyzetet elemzi és kifejti, mutatják, hogy Sztálin volt Lenin fö támasza a Szovjetország védelmének megszervezé­sében és vezetésében. Sztálin volt tehát a legfontosabb stratégiai tervek szervezője és a döntő jelentőségű hadműveletek vezetője. Caricin alatt, Perm alatt. Petrograd alatt és Gycnyikin ellen, végül nyuga­ton a földesúri Lengyelország ellen és délen Vrangel ellen — mindenütt Sztálin vasakarata és stratégiai láng­esze biztosította a forradalom győzel­mét. A 4 kötetben olvasható sztálini mü­vekből napnál világosabban kitűnik, hogy az országon belüli szovjetellcncs ellenforradalmi elemek erőfeszítései akármiféle demagógiával, akár nacio­nalista-, akár monsovik- és eszer-jel. szavakkal folytatott lazításai nőm öl­töttek a szovjet hatalom létét akár BÁNYÁNKBAN hosszú évek óta dolgozik Vasziiij Ivnnovics Propo- kov. a Szocialista Munka Hőse, a kiváló elővájár. Az a brigád, amely, nek ő a vezetője, sajátos iskola, amely fiatal munkásokból a fejtő- hely megnyitásának kiváló mestereit neveli. A brigádban mintaszerű a munkafegyelem, magas a munkater­melékenység. Annakidején érdeklődtem, hogy Prokopov milyen módszereket alkal­maz brigádjának vezetésében. Síké. rónék titka a bányamunkák tökéle­tes ismeretében rejlik és abban, hogy igényes önmagával, brigádja tagjaival szemben. Mindenkitől, aki a brigád kötelékébe lép, nemcsak azt követeli, hogy utasításait a ter­melésben pontosan teljesítse és hogy becsületesen dolgozzék a kollektíva érdekében; hanem azé, is, hogy a fi­atal munkás tanuljon, olvasson szak. könyveket és szépirodalmi műveket. AMIKOR ÚJONC ÉRKEZIK A BRIGÁDBA, az öreg elővájár meg­kérdezi tőle, hogy mit olvasott, be. iratkozott-e könyvtárba, sőt ő maga is elmegy az újonccal a klubba, be­íratja a könyvtár olvasói közé, majd rendszeresen figyeli, hogy mit olvas a fiú, s mit tartott meg az olvasot­takból emlékezetében. Ebben mutatkozik meg a kommu­nista bányász mély meggyőződése a könyv óriási hasznáról. — A könyvek segítenek bennün­ket, hogy könnyebbé tegyük a mun­kát és egyre jobb eredményekét ér­jünk el — mondja Prokopov. — Nézze csak meg a mi brigádunkat. Nem mindig dolgozott il.ye.n termé. kényen-. Négy évvel ezelőtt mi is küzdöttünk, fáradoztunk, de egy hónap alatt 10—12 méter hosszú folyosónál nem tudtunk tovább jut. ni. Kutatni kezdtem kis szakköny- vokben. hogyan kell bánni ilyen kőzettel, megnéztem az újságokat, amelyekben más élövájáJok tapasz­csak egy pillanatra is komolyan ve. széiyezteíö arányokat mindaddig, amíg ezeket a bc-isö ellenforradalmi evőket, nmelyck a nép óriási többsé­gének érdekeit képviselő szovjet ha. t alommal szemben erőtlenek voltak, nem vette védőszárnyai alá az impe­rializmus, s amíg a belső ellenforra­dalmi erőkkel néni egyesült, azokat nem hatványozta meg a szovjelelle. ncs külső ellenforradalmi erő. r.z im. periaüsta burzsoázia intervenciója, katonai beavatkozása. A polgárháború lényegében az im­perializmus első navy hadjárata volt a szovjet hatalom ellen, az első nagy háborús összeütközés az imperializ­mus és a szocializmus evői között. A Szovjethatalom ebből az össze­ütközésből győztesen került ki. Sztálin elvtárs müveinek IV. kötő. te, amely feleleveníti a Szorjcthata- lom történekének azt a nagyszerű idő­szakát, amikor a szocializmus evői a mainál hasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között legyőzték az im­perializmus erőit és Sztálinnak, a ret­tenthetetlen forradalmárnak, a bölcs államférfiúnak, a zseniális hadvezér, nek új meg új vonásait mutatja meg — még jobban megerősít bennünket abban a meggyőződésben, hogy a bé, kéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért harcoló tábor ügye a szocializmus ügye. a nagy Sztálin ügye legyőzhetetlen. A sztálini út — a győzelem útja! talatniról emlékeztek meg. Talál­tam cgyet.mást hasznosat, alkal. máztam is, s kezdtünk 17—18 mé­tert megtenni. Aztán kezembe ke­rült Denyiszenko elővájár cikke, — ő most már a Szocialista Munka Hőse. Sok tanulságos dolog volt ebben a cikkben.- Újból szerveztem a brigád munkáját és most mi 42 —43 méter hosszú folyosót nyitunk egy hónap alatt, ámbár a geológiai feltételek ugyanazok, mint régeb­ben voltak. Vasziiij Ivanovies Prokopov ter­mészetesen nem kivétel. Szcnbáni'á szaink szoros barátságban élnek a könyvvel. Ez lett a tanácsadójuk és segítőtársuk a munkában. Sztovpak három évvel ezelőtt jött a bányánkba, mint rakodó vá­jár. Eleinte semmivel sem tűnt. ki a munkában. Szaktársai a közös szálláson észrevették, hogy soha­sem olvas. Hívták magukkal a könyvtárba, kivettek részére köny­veket. Sztovpak kezdett érdeklődni a szépirodalmi könyvek iránt, de később már bányászatról szóló könyveket és brosúrákat, is kezdett kivenni. Másfél év múlva szaktan- folyamra küldték, amelynek befejo. zése után kinevezték bányamester nek. Most mint a bányarészleg ve- zetöhelyettose dolgozik és jó ter­melési szervezőnek bizonyult. Sztov. pák most a párttörténotet, a bányá. szartól írt könyveket tanulmányoz­za és szépirodalmi műveket- olvas. A KÖNYVEK SEGÍTETTEK HOZZÁ, hogy nemrég olyan javas­latot terjeszthetett eiő, amely meg­könnyítette a szénbányászok mun. kafeltétcleit. Klubkönyvtárunknak több mint A Bólyai János Matematikai Társu­lat miskolci tagozata január 9-én dél­után ti órakor tartja vezetöségvúlasztó ülését. Az ülésen dr. Aezél János egyetemi tanár tart titkári beszámolót a tagozat munkájáról, eredményeiről. A miskolci tagozat 1950 április 17- ón alakult meg, hogy Miskolcon cs a megyében elősegítse a matematikával foglalkozó s a matematikát használó szakemberek szakmai továbbképzését, elősegítse a matematika tudományának a gyakorlattal való összekapcsolását, minél szélesebb körben ismertesse az élenjáró szovjet matematikai tudomány eredményeit és a gyakorlatban való alkalmazását. A Társulat miskolci tagozatának megalakulásakor mindössze 15 tagja volt, ez a létszám az év végéig 150 fölé emelkedett. Eddigi működése alatt 70 előadást tartott. Ezenkívül 2 klub- estét is tartottak. Egyiken a legújabb szovjet folyóiratokat ismertették. Ilyen klubestét tartanak január 9-én is, a vezetőségválasztó Ü1Ó3 után. Az előadá­sokat átlagosan hetvenen hallgatták meg. A miskolci tagozat élénken kivette részét az I. Magyar Matematikai Kon­gresszus munkájából, amelyen 15 tagja vett részt. Az Akadémia fennállásának 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi üléseken a Társulat 3 tagja tartott előadást. A tagozat több tagja vett részt a Bólyai Társulat budapesti középiskolai tanári konferenciáján és előadássorozatán is. A nyári szünet után az őszi munkát két konferenciával indította meg a miskolci tagozat. A pedagógus konfe­renciát szeptember 12—13_án a mér­nöki és technikusi konferenciát októ­ber 5— 6-án tartották. A pedagóguso­kén 400, a mérnök-technikus konferen­cián 200 személy jelent ,mcg. A pe­dagógus konferencián nagy számban vettek részt a vidéki pedagógusok is. Résztvettek a jövő tanárai, nevelői, a végző pedagógiai gimnazistáit is; a mérnök, és technikus konferencián is sok műszaki főiskolai és műegyetemi hallgató vett részt. A konferenciákon előadóként szerepelt: Kalmár László Kossnth-díjas akadémikus, Turchánvi György egyetemi tanái-segéd, Hajós György és Bénvi Alfréd akadémiku­sok. * A pedagógus konferenciákon fel­hívták a pedagógusok figyelmét a gondolkodásra nevelés, a formalizmus elleni harc, a gyakorlati élettel való szorosabb kapcsolat, a szovjet példák követésének szükségességére a matema­tikai oktatásban. Építő kritikát gya­koroltak a konferencián résztvevők az új matematikai tankönyvekről. A mérnök- ós technikus konferencia is igen tanulságos volt. Az előadások és viták megmutatták, hogyan szövi át a matematika a műszaki gyakorlati munkát Hiba volt, hogy az előadók nem voltak eléggé tekintettel a müsza­1200 olvasója van. Do találhatunk könyveket minden bányász háza. ban. Hogy ifjúságunk mennyire ér­deklődik az irodalom iránt, erről tanúskodnak az irodalmi müvek vi­tái, amelyeket a Komszomol-szerve. zet rendszeresen tart. Osztrovszkij: „Az acélt ineged. zik:’, Fagyejev: ,,Ifjú Gárda”, Bu- benov: „A fehér nyírfa”, Iíabajev- szkij: „Az aranycsiilag lovagja”, Pavlenko: „Boldogság”, Goncsar; ..Zászlóvivők” e. könyveinek vitája rendkívül élénk lefolyású volt. Azt bizonyítja ez. hogy a fiatal 'szánba, nyászok szivükhöz közelállónak ér­zik a könyvek hőseinek tetteit és gondolatait, hogy a szovjet iroda­lom legjobb alkotásai segítenek az ifjúság szocialista Öntudatának ki­alakításában és erősítik az ifjúság termelő-tevékenységét. Nálunk a bányatelepen nemrég „Könyvnapot” rendeztek. Ez is megmutatta, hogy a szovjet bányász mennyire szereti a könyvet. Ezen a napon több mint ezer bányász vett részt a műszakok gyűlésén. A könyvsátrakban a bányászok ezen a napon 30—40 rubelért vet. lek könyveket. Néhány óra leforgá­sa alatt 30 példányt adtak el a „Csendes Don” regényből, 25 pél­dányt Turgenycv válogatott müvei­ből, 20 példányt Popov: „Acél ós salak” című regényéből.. Minden elkelt, amit csak elhoztak hozzánk a makajevkai könyvkereskedelmi szervezetek. SZÉNBÁNYÁINK kultúrál is szín. vonala mérhetetlenül emelkedett. Igényességünk a könyvvel szemben továbbra is szüntelenül növekedni ki értelmiség igényeire, a feltételezett előismeretekre, az adottságokat nem támasztották alá elég konkrét gya­korlati példával. Ez persze hibája volt •az előkészítő munkának is. Mindkét konferencián egyhangú volt az óhaj. hogy ezután is tartsanak mérnök- és technikus továbbképző, il­letőleg pedagógus továbbképző előadá­sokat, mégpedig külön miskolci és kü­lön vidéki előadásokat. Ennek az óhajnak a Társulat eleget is t«tt és azóta havonta tart mérnöki és technikus továbbképző, illetőleg pe­dagógus továbbképző előadásokat. a Megyei Tanács Oktatási Osztályának felkérésére pedig 2 hónaponkint egy- ogy vidéki pedagógus továbbképző elő­adást Sárospatakon, Mezőkövesden cfl Özdon. Az előadások előkészítését, szervezését az Oktatási Osztály vállal­ta, a Társulat adja az előadókat. Az előadások elősegítik a technikusok és mérnökök munkáját. 1950 második felében a Társulat még 4 előadássorozatot tartott, heti egv-egy előadással, elsősorban a mű­egyetemiek részére, továbbá hetenkint beszámoló ós vitaüléseket. amelyeken fiatal kutatók számoltak be olvasmá­nyaikról, eredményeikről. A Társulat jelentősen hozzájárul a tanszékeken dolgozók szakmai továbbfejlődéséhez. A klubesteken elhangzó szovjet folyó­irat- és könyvismertetések hozzásegítik a hallgatókat az élenjáró szovjet tu­domány legújabb eredményeinek meg. ismeréséhez. Miskolcon is megrendezték a kö- «tpiskolások Külrscliák-versenyét, 21 résztvevővel. Ezek a versenyek » kö­zépiskolai diákok és egyetemi hallga­tók részére rendezettt előadásokkal együtt igen alkalmasak a matematikus, pedagógus és műszaki káder utánpót­lás nevelésére. A Társulat működésében voltak hiá­nyosságok is. Elsősorban a propagan­da terén kell javítania munkáját. Ar. ra kell törekedni, hogy minden na­gyobb intézménynél, gyárnál, iskolánál legyen egy megbízottja, aki a Társu­lat megmozdulására felhívja az érdek­lődök figyelmét. A Társulatnak segí­tenie kell a. matematikus-pedagógusok sziakmai munkaközösségének munkáját és a diák szakkörök tevékenységét. Fokozottabb munkát kell kifejtenie a miskolci tagozatnak a Társulat lapjai­nak népszerűsítése érdekében. Igen fontos, hogy az üzemok dolgozói, tan- folyamvezetői részére előadásokat ren­dezzen az üzemi munkával szorosan összefüggő mennyiségtani tárgyakról. A Társulat eddig elért eredményeit annak köszönheti, hogy Pártunk biz­tosította a Társulat mükijdésóhea szükséges politikai és szakmai feltéte­leket a a Társulat munkájában érté­kesítette a nagyszerű eredményekbe» gazdag szovjet matematika példamu­tatását. fog. Nem lehet azonban azt mon. dani, hogy ez az igényesség telje­sen ki is elégül. A bányászok elé­gedetlenek a klub könyyt,árával, pedig az állománya körülbelül 5400 kötetből áll. A könyvtárat nőm egé­szítik ki rendszeresen az újdonsá­gokkal, vagy ha igen, nagyon kis mennyiségben. Meg kell mondani, hogy a könyvtárak állománya elnin. radt az olvasók megnövekedett kul­turális igényei mögött. Bosszul gondoskodnak a tömeg­olvasó szükségleteinek kielégítésé­ről a könyvterjesztő szervezetek :is. Amikor nálunk a „Könyvnapra” készültek, a városi szervezetek azt javasolták a könyvterjesztő szerve, zet makrajevkai tagozatának, hogy rendezzen ezen a napon a bányaié, lepen könyvvásárt. De a könyvter­jesztő vezetői tamáskodó álláspon­tot foglaltak el: „Idehozzuk nz árut és visszavisszük” — körűibe, lül ebben összegezték véleményű, két. Igen, a tanúskodásra vápirított már az a körülmény is, hogy két. szer kellett beutazniuk a városba, hogy legalább némileg kielégíthes­sék bányászaink könyvkereslotét. EZ AZ ESET elég meggyőzően bi. zonyítja, hogy milyen távol van. nak a valóságtól a könyvterjesztő szervezetek egyes vezetői és hogy milyen kevéssé ismerik az olvasók igényeit. Es valószínűleg ez az oka. hogy már hosszabb ideje bányat- lcpiink társadalmi szervezeteinek minden kérése, hogy a bányatele, pen, vagy a lakótelepen, ha mar nem is könyvesboltot, de legalább könyv-, újság- és folyóiratárusíró kioszkot nyissanak, visszhang női. kül maradt. Az olvasók ezreinek és ezreinek van szükségük könyvre, ezrek ói ezrek követelik a könyvet. A köny. vet még szélesebb fronton kell be. vinni a tömegek közé. AZ AMERIKAI RA. DIÓ egyik munkatársa beszélgetést közölt az amerikai külügyminisz­térium „egy magas ál­lású tisztviselő j ével ’ * Nyugatnémetország fel. fegyverzéfívbl kapcso­latban. A tisztviselő többek között kijelen­tette, hogy az ellenálló nyugatnémet dolgozó­kat a legjobban úgy nyerjük meg, ha meg­magyarázzuk: az, amit tőlük várunk, nem más, mint a „német küldetés beteljesítése,,. NYIKOLAJ VIRTA, a „Kúrhozottak össze, eskü vésőnek ” szerzője mindig azok közé a szovjet írók közé tar­tozott, akik a legidő­szerűbb, legőrdekfeszi­tőbb témákat dolgozza fel. Első kiemolkedö darabja a ,,Pöld”, amelyben a forradalom és a polgárháború ide­jét vitte színpadra. A nagy Honvédő Háború után „Nagy napok” címen írt drámát. „Mindennapi kenye. rünk” című darabjá­ban a szovjet emberek háború utáni életét és alkotó munkáját inu. tatja be egy kolhoz életén keresztül. RABLOGAZDALKO- DAST folytatnak a nyugati hatalmak az általuk megszállt terü­leteken. Nyugatnémet, ország amerikai ható­ságai a köze’mnltb'm ntasltflst adtr.k 25 és félmillió köbméter fa kivágására export cé. lókra. Ez az tó ásítás halálos csapást jelent a nyugatnémet gazdál­kodásra. GIOVANNI BER- LINGUEKT, a Német Diákszövetség főtitká. rát hoftrégen olőndá- sok megtartására hív­ták meg Angliába. Berlingucrt a repülő­téren foltnrtőztattiák és megmotozták. Nála találták Balzac: Go- riot apé című könyvét és Darwin néhány munkáját. A rendőr, ség beható tanulmá­nyozás után megálla­pította. hogy a főtit­kár nem engedhető be ar. országba, mert fel forgató szándékai van nak, amit a nála levő Balzac könyv is bizo­nyít. Darwin munkája ellen nem emeltek ki­fogást, mert az egyik rendőrtiszt kijelentet­te, hogy Darwin „apó litikus lény volt, aki cáak mezőgazdasági kérdésekről irt”. SEGÍTŐTÁRS A MUNKÁBAN írta: M. ZEMESENKEV, a „I örö# Gárda“ széntröszt Oidzsonikidze bányájának pártbizalmija

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom