Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-06 / 4. szám
it, W5Í. e»l Január hő 8. ÉSZAKMAGYAKORSZÁG 3 A Pártkongresszus tiszteletére Alsóvadász gépállomásának dolgozói párosversenyre hívták hi az ahózsolcai gépállomás dolgozóit 'Az alsóvadászt gépállomás dolgozói üzemé értekezleten megtárgyalták a Hofherr-gyár dolgozóinak kezdemónye- Késéfc, ame]y szerint értékes munkavál. látást (ettek a Pártkongresszus tiszteletére. Nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy követik példájukat és egész népünk ünnepére, a Pártkongresszusra munkájuk megjavításával készülnek. A táti gépjavításé munkák sikeres elvég, zése érdekében párosversenyre hívták az ateózsolcai gépállomás dolgozóit. A versenykihívásban vállalták: 1. „Február 24.ig, a Kongresszus napjáig kifogástalan minőségben kijavítjuk a gépállomás összes erőgé. pejt, számszerjnt 24 darab traktort. 12 darab cséplőgépet, 24 darab ekét, 9 darab tárcsát, 20 vetőgépet. 2, A javítási munkákat olyan minőségben végezzük el, hogy a favasz.i munkák során műszaki okok miatt a gépkiesés a megengedett öt százalék, nál alacsonyabb lesz. 3. A gépjavítások költségét az előirányzathoz viszonyítva 10 százalékkal csökkentjük. 4. A javítási munkák alatt a karban, tartáshoz gépenkint 0 kiló petróleumnál és 2 kilogramm törlőrongynál nem használunk el többet. 5. A főgépész, a körzeti szerelők, brigádvezetők és szakmailag fejlettebb traktorosok vállalják, hogy gyakorlatlanabb társaikat a javítások ideje alatt úgy oktatják, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig minden traktorhoz meg. felelő számú szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre. A versenyben vállalt feladatok végrehajtását kölcsönösen ellenőrizzük úgy, hogy kéthetenkint személyesen győződünk meg versenytársunk ered. menyeiről és a tapasztalatokat hasznosítjuk a verseny tovább] menetében. Váljalt feladataink maradéktalan tel. jesítésével js ki akarjuk fejezni hálánkat és ragaszkodásunkat győzelmeik szervezője, Pártunk és szeretett vezé. rönk. Rákosi Mátyás iránt. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja és Országos Kongresszusa!’1 Az alsóvadászi gépállomás dolgozói nevében; Sólyom József Latzkó István párttjtkár. ÜB titkár. Budaj János gépájlomásvczetö. Nagyszerű eredményeikkel érvelnek, állandó felvilágosító munkával fejlesztik csoportjukat a Dorkó-tonyai tszcs tagjai Megvolt a zárszámadás. A Sáros, psfaV melletti Dorkó'.tanyai termelő csoport tagjai megelégedéssel, öröm met vitték haza munkájuk gyűrné] esőt. , ■ . . Számot vetettek eddigi munkájuk kai, a csoportban eltöltött napokkal Sokat dolgoztak és sokat tanultak ajakuiás úa eltelt két esztendő alatt 'tanú gatták, közös munkában mégis, morcék a nagyüzemi gazdálkodó egyedül eredményes módját. Tapasz, tajték, hogyan segíti a gép a do]gozó parasztembert. Megtanulták, hogyan lohot könnyebb munkával jól is sokat termelni, boldogulni. Megtanulták, hogyan lehet és kel] közös vagyont úgy kezelni, gondozni hogy állandóan gyarapodjon, növekedj jé'i. Minden eredményért megdolgoi. tak alaposan, de meg is van » jár szata. Termelőszövetkezetük 1048 őszén rtlaKuJt az I. típus szerint. Igv dől. go.tak 240 ho]d földön 1949 őszéig fiz az ősz fordulópont vo]t a eső. port életében. Az alapító tagok, Ma. jcios János 7 holdas, Yinnai Andris 3 holdas, Banka János 8 hojdas pa. rasztok és még cgynehányan az első időkben is már sokat hangoztatták, hogy ctadményesebb, jövőd eimezőbü a munka a fejlettebb, a harmadik fokozat szerint. Vágyuk, tervük, hogy erre térjenek őt, ezen az őszön teljesült. Nem men könnyen, harc nélkü] ez sem. Az áttérésnél a tagság egy része kilépett, míg másokat az oda nem való elemeket — a csoport zárt ki. Összesen 20.an maradtak. 20.an vol. tak — de Összckováesojódott tagok. Nem csüggedtek, nem adták fej a harcot az „«’veszett" társakért. A pártszervezet állandó felvilágosító munkája nyomán újra megnőtt a taglétszám. A kilépett tagok többsége azóCa már visszatért a csoportba. Uj tagok is léptek be. Ma 6ő.aa dolgoznak együtt 516 hold földön. Az érdeklődés a félévi elszámolás és különösen most, az évvégi számadás óta nöttön nő a csoport iránt a dől. gozó parasztok körében. Már az első, de különösen a máso. dik évben bebizonyosodott", hogy a tszcs munkája, a közös munka maga. sab’oiendü, fejlettebb, eredményesebb. .Eredményeink mindonben felülmúlták az egyénileg gazdálkodókéi. A teme]5csoport 11 mázsás búza. átlaga mellett a községben a legjobb eredmény is csak 8 métermazsa volt. Árpából a csoport 7 mázsát aratott, az egyéniek 5 mázsát". A napraforgó is 8 mázsát hozott holdankint a tszcs ben, a többjek ennél jóval keveseb. bet vitfek haza. YjnnaS András elvtárs tájékozta1 mindenről. A Minisztertanácsnak az áiiateenyésztéa fejlesztéséről szó’ó tervéről esik szó ezután. Büszkén sorolja eredményeiket, terveiket. — Van a csoportnak 400 sertése! lágy teliénförzs és egy birkatörzs, 20 darab növendékmalac és rengeteg ba. lomfj még 3z állatállomány. Srrtésfcjz’alásből 140 ezer forint jövedelemre tettünk szeri — be. széli. Decemberben *— ahogy kiszámítettnk — már 14 ezer forint értékű súly. gyarapodást értünk el a sertések hizlalásánál. Szép tervoik vannak. A Minisz. tprtnnáes határozata is még jobban megerősifette bennük annak tudatát; ka jobban dolgoznak, még jobban gyarapodnak. Kihatározták; a fejési átlagot a je. len’egi ő—6 literről helyes, szakszerű takarmányozással, gondossággal 10 Jj. térré emelik. A scrtéshizlalásnál eddig egy mázsa takarmánnyal 16 kflegiamm súlygyarapodást ér. tek ej. Ezt, ugyanennyi terrnénymennyis mellett 18 kilóra emelik. Ez kevesebb fogyasztást, de főbb zsírt, húst, több jövedelmet jelent. Ezután arról a sok.sok tennivaló, ró; esik szó, ami rájuk vár. Első és legfontosabb feladatuknak tekintik a csoport állandó növelését. Nagyon helyesen az a véleményük — hogy hu többen vannak, még nagyofe. bak Jesznek eredményeik, még több jövedelem üti majd markukat az 6r végén, A dolgozó parasztok körében esőit végeznek lelkes, felvilágosító munkát. Van mivel érvelniük, van mi. ve) kial’niok az egyénileg gazdái, ködők (jé, hiszen messze környéken figyel nsrcméltó eredményeket értek el. Az fvvegi számadás híre gyorsan ter. je lt. Gyorsan hírül vitték a dolgozó parasztok, hogy egy munkaegységre 24 forint jutott, hogy például Szijá. gyi berenc, aki 10 hold földdel lépőit be, 12 ezer forintot keresett az el. múlt évben. Ü maga mondja minden, kinek: —■ Sohasem volt meg ennyi pénz a kezemben, mint most. Odahaza van egy tehenem, két hízóm, apró malac is egynéhány, semmire sincs gondom. Mindenki tudja már a környéken, hogy a 11 holdas Barabás János a félévi ij;zámoláskór 7 ezer, most meg 9 ezer iorintot kapott. Összes«» tehát 16 ezer forint jutott neki a közös munkából. így beszél erről: — Egyénileg sohasem értem volna ej ilyen eredményt. Akkor nem tudtam termelni annyit, hogy a 11 holdról csak kenyérrel is ellássam a nagy családot’. Hol van még az adó, a ru. házkodás és egyebek? Most a családom felöltözotf, a kannám teje, nyugodtan, gond né’, kül élünk. 8 így lehet sorolni a neveket te. vább. Bariba Imre, aki föld nélkül lépett a csoportba, 7 ezer forintot kapott. Minden adósságát kifizette — ju_ tott mindenre. Id. Bariba János több mint 4 ezer, Vas János 5 és félezer forintot' ke. rcsett. Vaskó Imre, Udvardi Gábor, Tokár István a félévi számadás után írták alá a belépési nyilatkozatot. Vaskó 6527, Udvardi 5744, Tokár 5691 forintot kopott félévi munkája után. Nekik is megvan mindenük, nincs már gond a fejük felett, senkivel nem cserélnének. A Borkő.tanyai tsfces nem pihen meg a babérokon. TJj harcokra, új küzdelmekre lelkesíti a tagságot a sok szép eredmény, amit azzal akar. nak tetézni, hogy minél több egyé. nileg dolgozó parasztot vonnak be a közös munkába, vezetnek rá a nagy iizerni mezőgazdaság útjára. (tóth) „AZ AMERIKAI ÉLETFORMA« Az elmúlt nyáron, amikor az amerikai iskolákban a tanítási év befejeződött, az egyik kaliforniai egyetem épületének falára a végzett hallgatók számos munkát ke. resö levelet függesztettek ki. A levelek egyike így hangzott: „Haj. landó vagyok más városba, államba, országba, vagy akár más boly. gőra költözni, csakhogy állandó munkát kapjak valahol...” Ez az elkeseredett hangú nyílt levél tökéletesen érthető, ha tudjuk, hogy az iskolákat elvégző 250 ezer hallgató közül mindössze az ossz. létszámnak egyötöde jut munka, hoz, ezeknek a nagyrésze is mint pincér, utcaseprő, sírásó, vagy más ehhez hasonló kapott elfoglaltságot. Az amerikai ifjúság kétségbeesett, céltalan helyzetét jellemzik ezek az adatok, de senki se gon. dolja, hogy az amerikai munkanélküliség áldozatai csupán a most végzett fiatalok soraiból kerülnek ki. Még súlyosabb helyzetben vannak az idősebb munkanélküliek. Ebes, lerongyolt emberek mondják el szenvedéseiket és társaik kálváriáját azokban a panaszoshangú le. vetekben, amelyeket a munkaközve. tltő hivatalokhoz Írnak. A le.gkilátástalanabb a mezőgazdasági munkások helyzete. Ezeknek még arra a munkanélküli se. gélyrc sincs joguk, amiben elvben a többi dolgozók részesülnek, bár gyakorlatban ezeknek a segélye is a nullával egyenlő. Hiszen a hihetetlenül nyomorúságosán megállapított „létminimum” évi 3500 dollárt tesz ki és a szenátus költség, vetési bizottságának adatai szerint a munkanélküli segélyek ennek a minimumnak legfeljebb egyötödét, sőt rendszerint egyhetedét teszt ki. Emellett ezt a segélyt is egészen rövid ideig folyósítják. Az említett bizottság adatai szerint Axizoná. ban legfeljebb 12 héten át 5—12 dollárt^ Georgiában maximum 16 héten át heti 3—18 dollárt folyósítanak. Az idősebb dolgozók helyzetére igen jellemző az alábbi levél, amely már hónapok óta fekszik a uswyor. ki „Egyesült Öregségi Bizottság”, ban, s Így szól: Igyekeztem becsületesen megkeresni a kenyeremet, mos; meg azt mondják, hogy öreg vagyok. Szörnyű helyzetben tengődöm. Arra kérem önöket, hogy mutassák meg. a kiutat”. Ezt a levelet egy 50 éves munkás Irta. A következő levelet egy 43 éves ember írta Chicagóból: „Egyike vagyok azoknak az áldozatoknak — Írja, — akit mindenütt visszautasítanak, mert idő előtt őszült meg a hajam, mint sokmilliő emberé. Eh. halálra kárhoztatnak bennünket és panasz né’kü’, némán ke]l elpurz. tulnunk. A pénzeszsákok, hogy sokmillió fiatalt ölhessenek meg, atom háborúra uszítanak, az idősebbek millióit pedig éhhalálra ítélik ebben a gazdag országban’ ’. Valóban az amerikai háborús készülődés isszonyatos nyomorúságot zúdít a tömegekre. A kapita. listáknak pedig Lenin szavai szerint: „borzalmas nyereséges dolog”. A koreai agresszió, a fegyverkezési hajsza és az új világháború előkészítése, amely nyomorba dönti a tömegeket, a monopolisták számára a nyereség kiapadhatatlan forrása, A második világháború alatt, 1941—1945-ig, a legnagyobb ameri. kai trösztök — még a nyilvánvalóan nem teljes adatok szerint is — 50 milliárd tiszta nyereséget seper, tok ba, az adók levonása után. A legnagyobb monopóliumok háború utáni bevételei pedig mesze túlha. ’adják a háborús idők rekordszln. vor alát é3 emellett évi®-évre szil. net nélkül növekszenek is. Az Unj. ted States Steel Corporation, a leg. nagyobb kohászati tröszt tiszta nye. rétegé 1919-ben 166 millió dollár volt az 1948. évi 130 millióhoz és az 1943. évi 60 millióhoz viszonyítva. A .General Motors“ gépkocsi tár. Kaság tulajdonosai 1949_ben 656 millió dollár nyereséget vágtak zsebre, vagyis másfélszerte többet, mint az előző évben és mégegy. szer annyit mint 1943-ban. A Wall Street monopolistái szón. bnn nem elégszenek meg azzal a profittal, amelyet az agresszió előkészítésével harácsoltak össze. Ez csak elenyészően kis része azoknak a kincseknek, amelyet más országok és népek kifosztásával és rabság, badontüsivel akarnak megkaparin. feni. De a népek sokat tanultak. Bi. zonysága ennek a béke Szovjetunió vezette hatalmas táborának napról, napra növekvő ereje, awe]y meg. biusltja az új háborúra gyujtogatek tébolyult terveit. A jugoszláv nép passzív ellenállását helyenkint nyílt fegyveres ellenállás váltja fel vakran lehet látni ilyen fe[ira Megkezdődött a kétnapos állattenyésztési értekezlet A földművelési minisztérium és a DÉFOSz kétnapos értekezletet rendez az állattenyésztés és (akairmányternu. és fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásának meigtárgya- ására. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel díszelnökké választotta Rákosi Mátyás elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárát. Az értekezletet megnyitva Marko, vios János hangsúlyozd, hogy a minisztertanács határozatában megjelöli feladatokat, nem csak teljesíteni, de iúltei'jesíteni js |eIvettet án.a Halász József, a DÉFOSz kuUúrnevelési osztályának vezetője ártott beszámolót. — Dolgozó parasztságunk, mezőgazdasági dolgozóink naprój.napra nagyobb mértékben érzik a Párt támogatását, az ipari munkásság 6egítsé- gét — mondotta. A feladatokat Halász József a !<ö. vetkezőkben jelölte meg; kíméletlen harc az oeztályellenséggel szemben. Meg kell szervezni a széleskörű ver* senymozgalmat az állattenyésztés és takarmánygabonatermesztés terén. Meg kell valósítani, hogy már ebben az évben többszázezer holdon másod termesztés folyjék. Be kell vezetni az egyedi takarmányo. zást js. A feladat, amelyet a Párt és kormányunk elénk tűzött, nem kicsi. Pártunk vezetésével, a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával azonban dadalunkat megoldjuk — mondotta befejezésül az előadó. Az értekezlet első felszólalója Hol. ezer Mihály volt, a balmazújvárosi ,Lenin” termelőszövetkezet kanásza, akit jó munkájáért a Magyar Munka, érdemrend ezüst fokozatával tüntettek ki. Ismertette milyen módszerekkel érte «1 azt az eredményét, hogy 1950. ben 21 kocától 102 malacot nevelt fel. Bak sej Sándor dombrádj ötholdas dolgozó paraszt felszólalásában elmondotta, bogy október 2-án tenyésztési szerződéssel felnevelt oikájáérí 4400 forintot kapóit. Dr. Baintner Károly egyelem; nyíl. vános rendes tanár bejelentette, hogy az agrártudományi egyetem állattenyésztési szakának tanárai a dolgozók állattenyésztési oktatásának megjaví tásávaj kívánnak hozzájárulni a mj. nésztertanács határozatának végrehajtásához. Az agrártudományi egyetem hallgatói nevében Moralovics Lajos el. mondotta, hogy a hallgatók az élenjáró szovjet munkamódszerek elsajátításával felkészülnek arra, hogy hozzá tudjanak járulnj a terv túlteljesítéséhez. Dr. Polgár Endre, a herédi mester, séges termékenyítő telep állatorvosa elmondotta, hogy a ku'ákok meddő teheneket vittek a mesterséges megtermékenyítő állomásokra és így igyekez. tek az állomások jó hírnevét lerontani. Az értekezleten résztvevő jparj dolgozók közül felszólalt Ormai Arpádné Kossuth-díjas sztahanovista, a ■ Hazai Fésüfonógyár dolgozója. Kérte az állami gazdaságok és termelő, csoportok juhászajt, hogy fokozzák a juhok gyapjuhozamáf, mert ezáltal fellendítik a textilüzemek termelését. Pataki József, a pankotai állami gazdaság juhásza kemény kritikát gyakorolt, a gazdaság munkája fejelt- Az értekezleten több verse>nyvá]la. Jás hangzott .el Kocz György, a gyula; tanyai állami gazdaság söre.hizlaló csoportjának vezetője versenyre hívta az ország sőre-hizlalóit. A hallgatóság soraiból több söre.hízlaló azonnal elfogadta a versenykihívást. N. Nyikitovics a Szovjetunióban élő jugoszlávok hetilapjában, a Szlavel. janoban megállapítja, hogy" Titóék féktelen terrorja a jugoszláv hazafiak egyre szervezettebb ellenállását vált. ja ki. A passzív ellenállást helyenkint már nyijt fegvveres ellenállás váltja fel. A r.ép ellenáj’ását, mint a német megszállás alatt is, a munkásosztály legjobb fiai vesetik. Egyre szaporodnak a sztrájkok is. A munkások tömegesen hagyják el a vállalatokat, a bányákat, a „Tisza” szövőüzemben 1500 helyett csak 300— 500 munkás dolgozik. Á vasúti min. kások js teljes erővel harcolnak Tit'o. Rankovics fasiszta bandája ellen. Rongálják a mozdonyokat és vasúti kocsikat, hojtvágányra irányítják az export vonat*okát, aláaknázzuk és fe]. robbantják a hidakat, nlagutakat. Ezzel akadályozzák a stratégiai nyers, anyagok szállítását*. A vagonok o]da. ,.Ez a száll, uszl .’óknak Ián tot: „Ne rakjátok ki!“ Jltm.'.ny a háborús megy!" Fokozta harcát a gyilkos Tito ban. da ellen a jugoszláv parasztság is. A Borba című fasiszta szennylap kény. tejen volt beismerni, hogy a vajdaságban sok dolgozó paraszt egycíjín szem gabonát sem adott be. A kegyetlen rekvirálások egyre erő. sebb ellenállást váltanak kj. Szerbia, Bosznia és Hercegovina, valamint Horvátország egyes kerületeiben már fegyveres összetűzések is voltak. Az imperialista sajtó is kénytelen meg. emlékezni a „jugoszláviai zavargások, rói". A New York Herald Tribune megírja, hogy a Pjitvicei favak kör. nyékén a parasztok fellázadtak és a hegyek közé menekülve folytatják a harcot Titóék ellen. Az élüzem címétt folyó verseny állása a bányászatban, a kohó- es gépiparban A bánya- és energiaügyi miniszté. rium jelentést adott kj az é|üzcm címért folyó verseny jelenlegi állásáról. A nagyüzemi szénbányászat csoport, jában nem szerepe] az első négy között a jelenlegi élüzem, a farkaslyuki bánya, sem megyénk más nagyüzemi termelésű bányája. A versenyben jelenleg a Tatabánya,! Szénbányák sík. völgyi aknája az első. A közép- és kisüzemi szénbányászat, bau az Ózdi Szénbányák putnok< üze. dik az OzdJ Szénbányák kjráldi üzeme. Az ércbányászatban Rudabánya jelenleg második a versenyben. A kohó és gépipari minisztérium je. lentésc szerint a tömegcikk iparban a miskolci Acéldrótgyár jelenleg a harmadik helyen van. A tüzá|lóanyagíparban a novemberi eredmények alapján egyik üzem sem érte ej az élüzemi szint követelményeit, az üzem versenyében első' az me törf az élre a versenyben. Hanna- ózdi TüzáHóanyaggyár. Túlteljesítette 1950. évi tervét a Posta A Posta 1950-ben 134 százalékra teljesítette beruházási tervét. Két, egyenkint 100 kflowat'tos adó épült Diósdon. 4—4 ezer állomással bővült a Teréz, József és Krisztina központ, új távbeszélőközpontot kapott Szolnok. Szeged, Debrecen és Kecskemét. A tervbevett 340 helyett 562 köz. ségben szerelek fej telefont. 1949-hez viszonyítva 1950-ben 15 százalékkal több levelet és csomagot kézbesitet. tek. 28.7 százalékkal több a távbeszélő előfizető és 12.4 százalékkal magasabb a rádióelőfizetők száma, mint 1949.ben volt.
