Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-05 / 3. szám

4 ÉSZAKMA GY ARORSZÁG Péntek, 1951. ív} január hó & <m*z 'g'^-y^Ty^ir, i-a^-tv >.v:f.~---'.»wv>w~gwr;i gwqi&a-Mft. ms*mí wtw éhHk wrywry«!. t_#Wfc*CTfeff?1ftT* i>f-*wil Itff Négy nagy játékfilmet és két dokumentfilmet mutatnak be megyénkben a Szovjet Filmhét alatt „BÉKEFÉLÓRÁK“ a miskolci Hangos Híradóban A Magyar.Szovjet Társaság égisze alatt rendezik meg január 21-o és SS.a között a Szovjet Filmhetet, ame.ynJk jelentőségét falán legjob. ban Leontyeva elvtársnőnek, a Szov­jetunió küldöttének a Magyar.Szov- jet Társaság L Kongresszusán el­hangzott szavai világítják meg: „A máj kor történelme különös élénkség, gél mutat rá a szovjet kultúra jelen­tőségbe. A szov.et ku.íaia szei-emi fegyverrel látja el a demokrácia és a szocializmus táborát". A Szovjet Filmhétnek fontos fela­data, hogy mozgósítsa a tömegeket a háborús uszítók elleni harcra, fokozza, hatványozza a dolgozók éberségét, le kesítse őket az új feladatok elvég­zésére. Az ünnepi héten négy játékfilméi és kát dokumentfilmet mutatnak be Budapesten és több vidéki városban, így Miskolcon és Ozdon. .tizek közül a legjelentősebb esemény a „Nagy ha­zafi“ bemutatása. A hatalmas, kétré­szes filmalkotást Ennlor rendezte, akinek nevét a ..Döntő fordulat“ ha. talmas Sikere óta jőj ismerik a ma­gyar do gozók. A „Nagy hazafi" a Szovjetunió történelmének 1025. és 1931. közötti időszakából meríti tár. gyát, abból az időből, amikor a szov­jet nép rá épei t az öfőves tervek út. jár?, lő alakját, Sahovot, a nagy ha­zafit, Kirovról., a Lcningrádi Pártbi­zottság titkáráról mintázta a forgató, könyv írója. A filmben megelevened­nek az e]ő ötéves tervnek, továbbá a második ötéves terv első évének di. csőscges napjai. A fijm feltárja, a bojsevíkok har­cát a trockista összeesküvők e'len és megmutatja, milyen nehézségeket kel lett legyőznie a Pártnak, a szovjet emberiknek, hogy diadalra vigyék a szocialista építés ügyét. Éberségre harcos munkára tanít a film és se. gítségünkre van abban, hogy világo. íabban felismerjük, szétzúzzuk az el­lenség aknamunkáját. A bemutatóra kerülő többi film: a „Titkos megbízatás“, a „Potyomkin páncélos“, a „Bátor emberek“, a „Djcscség a munkának" és a „Sport. dic>ő ég". A „Titkos megbizatá ", Mik,nil Komm fi'mje a háború utolsó éveiben játszódik 1c Németországban. Az amerikai kapitalisták megkísérel, ték, hogv megvalósítsák Truman jel­szavát: „Ha azt látjuk, hogy HifV erősebb, az orozkat segítjük, ha pe. dig azt látjuk, hogy a Szovjetunió erős bb Hitlert segítjük“.” A film azt mutatja he, hogy a szovjet hírszerzők állandó életveszélyben, szívós és ál. dozatős munkával hogyan akadályoz, ták meg az amerikai monopoltőkések terveit. A filmnek különösen nagy- jelentősége van ma, amikor az USA felrúgva minden megegyezést, minden nemzetközi jogszabályt, gátlástalanul egy új világháború kirobbanfására törekszik. A film emlékeztet arra, hogy az amerikai tőkések már a fa. slzmus elleni harc utolsó évében is erre készültek és előre kiépítették földalatti szervezetüket, amellyel a Szovjetunió és a felszabadított népi demokratikus országok ellen támad, nak. A „Bátor emberek“ cselekménye a Kaukázusban játszódik le, ahol a szovjet állattenyésztők hatalmas eredményeket érnek el a létenyésztés területén. A békés munkát megzava­ró fasiszta rablók elől a hegyek kö. zé vonu'nak és onnan csapnak le az ellenség utánpótlására, csapataira. -Vr.kmerő Jovasbravurok, csodálatosan szép tájak teszik a filmet érdekfe. szítővé, gyönyörködtetővé. Ugyan, így érdekes és tanulságos, nevelő ha. tású a többi fi’m is. A Szovjet Filmhét során Miskole és A napokban választották meg az űj vezetőségét az ózdi Népbolt DISz ,zer. vezetőben. A vezetőségválasztó tag' gyuésen minden tag ott volt. Kovács Gyula tsbkárj beszámolójában ismer­tette a DISz eddigi munkáját, rámu­tatott az elkövette.f hibákra is. Beszé­de végért megfogad!», hogy az eddigi, né! fokozottabb mértékben, mindent meg fog tenni az ifjúsági szervezet mun­kájának megjavítás» érdekében. Segí­teni fog az új DISz vezetőségnek ab­ban, hogy az ózdi Népbolt ifjú-ági szervezetét a Párt tartajékcíapaitához vajóban méltó szervezetté fejlesszék. A nagyüzemi DISz Bizottság képvi­selőiében Kovács József hangsúlyozta: minden iratainak át kell éreznie, hogy a Párt számit rá, s Úgy kell tanulnia, dolgoznia, hogy méltó legyen a Párt bizalmára. Több hozzászólás u'án megválasztották e fiatalok a* új DISz vezetőségét. Kovács Gyulát választot­ták ismét titkárnak, A választást nagy tap'sai, éljenzéssel üdvözölte- a megjelent tagság. Zoltánfi Katalin, az űj szervező fit. kár megfogadta, hogy a DISz helyi, Borsod megye mozijaiban bemutatják mind a négy filmet, a dókument fil­meket, a Szovjet Filmhét' keretében ezenkívül újból bemutatják a legjobb szovjet Hímeket. A Szovjet Filmnétre az MSzT megyei és városi titkársága a MOKEP megyei kirendeltségével egyetemben lelkesen készül. A Filmhét előkészítésére a MOKEP kirendeltség 23 mozijának územvez?. tői értekezletet tartottak az MtízT vezetők részvételével. Az értekezleten részben egyéni, részben párosverseny formájában vállalták, hogy a Szovjet Filmhét alatt a mozik látogatottságát az előirányzott láí’ogatottságon jóval felül nme ik. Egymásután hangzottak el a lelkes felajánlások, hogy az ok. tóberi látogatottságnak a Központ ál­tal előirányzott 15 százalékos eme. lésévet szomben 20—25 és még maga. salb százalékkal emelik a mozi'áto- gatók számát. Egyes üzemvezetők vállalták, a Szovjet Filmhét alatt a mozi befogadóképessége 100 szávaié, kának megfele’ő látogatottságot biz. tosítanak. Megyénk dolgozói körében a Szov. jef Filmhét iránt máris igen nagy ér. dek'őués nyilvánul meg. népboJti szervezetének 40-es létszámát űj tagokkal fogják növelni. Szász Jó­zsef kujlúríelelős kijelentette: a leg­nagyobb odaadással fogja megszervez­ni a kuKúrcsoport további munkáját. A tagok nyomban kérték js, hegy mi­nél előbb rendezzenek előadást a Kul­túrotthon 6zínház:ermébeu. A megvá­lasztott vezetőség minden egyes tagja hangsúlyozta: minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy az új DISz vezető­ség jó! neVeJje a Párt ifjú tartalpk- erőit. Munkájukhoz a tagság segítsé­gét kérték. A le’kes fiatalok ígéretet tettek arra, hogy őrömmé!, bizalom­mal, minden tehetségükkel segítem! fog­ják az új vezetőség munkáját. PROK FERENC DISz-tag, Ózd. MNDSz HÍREK Az MNDSz Kiára Zetkin csoportja ma, péntekem este 7 órakor nőnapot tart. — Az MNDSz Hámán Kató cso­portja ugyancsak ma. pénteken délután 6 órakor tart nőnapot. Az asszonytár­saikat szeretettel várja a Vezetőség. A Nagy miskolci Békebizottság bé. kefélórák keretében rendszeresen elő. adásokae tart a miskolci Hangos Híradóban. A közelmúltban egyik alkalommal Krajnik Erzsébet, a Nagymiskolci Békebizottság tagja mondott beszédet. Az imperialisták egyre növekvő agressziójáról, a ko. rcai háború rémségeiről beszélt. — Mi együttérzünk a hős koreai néppel és gyűlöljük a barbár irnpe. ria]ista támadókat — mondotta. — Az együttérzés azonban még nem elegendői A varsói Békekongresszus új, az eddiginél nagyobb feladatok elvégzését tüzt'e elénk. Nem akarjuk, hogy mi is a koreai nép sorsára jus. sunk, nem akarjuk, hogy az imperia. listák hidjainkat, gyárainkat, házain, kát lerombolják, városainkat, orszá. gunkat lángtengcrbe borítsák! Éppen ezért nem elég csak akarni a békét, hanem harcolni is kell érte! • Ugyancsak békefélóra keretében tartott előadást a Hangos Híradóban Nagy József református lelkész — a Papi Békebizottság tagja. Beszédé, ben békiMorvényünkről szólt. — A békéért folytatott harcunkban nem akadályozhat meg és nem vá. laezthat el minket egymástól sem vallási, sem világnézeti különbség! Mi mindannyian az életet akarjuk gyermekeinknek és nem a halált, ezért mindannyiunknak ott a helyünk a béke táborában. Ezért elítéljük az imperialisták háborús förekvéseit és követeljék az atombomba betiltását! Követeljük a koreai háború megszün. tetősét! Elítéljük az imperialistáknak Nyugatnémetország és Japán fe]íegy. vérzésére irányuló törekvéseit. Köve. féljük, büntessenek meg a törvény szigorával mindenkit, aki háború« propagandát terjeszt! Beszéde végén ezekkel a szavak. kai fordult Nagymiskole dolgozóihoz: Jöjjetek és vegyetek részt a legszebb küzdelemben, melyet a jövőjében bj. zakódé emberiség vív: harcoljunk a békéért! • Békefélóra keretében tartott ajő. adást a Hangos Híradóban dr. Kos. tyál László egyetemi tanár: „Egész, cégvédelem a béke szolgálatában" címmel. Arról beszólt, hogy a múlt. ban Magyarország közegészségügyi kultúrája — társadalmi, politika^ vaíaminf szociális elmaradottságunk következtében nem fejlődhetett ki. A fe szabadulás óta nálunk is, mint minden szabad országban a legfőbb érték az ember lett, biztosítottuk, hogy közegészségügyünk terén ifi nagy lépésekkel menjünk előre. Beszélt a betegségek megelőzésének fontossá, gárój, az orvosok munkájának meg. szervezéséről. Az előadás további re. szében a kórokozók fe’kutatása érdé. kében fo'yfatott munkáról, majd a csecsemőhalandóság állandó csökken, tése érdekében kifejtett küzdelemről szólt. — Közegészségügyi tudom 4. nyunk továbbfejlesztésében nagy se, gítséget je]-'iifenek nekünk a szovjet tapaszta’atok — mondotta. — A ha. zánkban tartózkodó Szapuskov és Petrovszkij szovjet tanárok űtmnta. fásai, segítsége, tanácsai döntően elősegítik eredményes munkánkat. Majd a „Gyógyíts jobban!“ mozga. lom jelentőségét méltatta, melynek keretében az egészségügyi dolgozók azért harcolnak: minél hamarabb meggyógyítsák a beteg dolgozókat, minél előbb visszaadhassanak minden erőt szocializmust építő, békét védő munkánkhoz. Beszédét dr. Kostyi! László egyetemi tanár ezekkel a sza. vakkal fejezte be: Minden nap job. ban akarunk dolgozni, mert tudjuk, hogy az egészségvédelem is a béke ügyét szolgálja. 1950-ben tizenkét millióval többen nézték me» a szovjet filmeket, mint 1949-ben 1950-ben 1949-hez Képest a fővárosban és vidéken tizenkétmillióval nőtt a szovjet filmek látogatóinál; száma. 1950 októberében hatszdztifezerrel vol­tak többen moziban, mint szeptemberben. J. pSztálingrádi esatá“-t, a ,Berlin élést ét“.t filmenként másfélmillió, a JUnin“. és a .Vidám vásár“ című filmeket pedig több, mint félmillió ember látta. Minden fiatalnak úgy kell dolgoznia, tanulnia, hogy méltó legyen a Párt bizalmára A Minisztertanácsnak a takarékos­ságról hozott határozatát akkor tud­juk sikeresen végrehajtani, ha tanu­lunk a felszabadító Szovjetunió ta. pasztalataiból. Rendkívül nagy segít, séget nyújt ehhez V. Korotejev: „Bare a pazarlás ellen a takarékos­ságért“ című könyve, melyből foly­tatásokban közlünk néhány részletet. Különösen ifjúmunkásaink láthatják ebből, hogy a Komszomol példáját követve milyen fontos feladatokat kell betölteniük a takarékosságért folytatott harcban. H. Kezdetben a gyár egyes munkatár­sai bizalmatlankodva néztek erre a mozgalomra. Azt gondolták: „Egy ki­csit zajonganak, azután majd abba. hagyják.“ A pártszervezet azonban1 tá­mogatta az ifjúságot. A pártbizottság megvizsgálta a komszomolok takaré­kossági tervét és helyeselte azt; köte­lezte a műhelyek vezetőit, hogy támo­gassák az ifjúságot hasznos munkájá­ban. A Fárt támogatása eldöntötte az akció sikerét. A gyári ellenőrző örsök mellett erős aktíva alakult ki. Az ifjúmunkás-brigád megállapí­totta, hogy az acélötvözetekhez szüksé­ges drága fémeket, molibdant, vanádiu- mot őa nikkelt tartalmazó sókat ellen­őrzés nélkül fogyasztották. A kohászok szemmártékre kapták ezeket az anya­gokat. gyakran többet rendeltek meg, mint amennyi kellett és a maradék drága fémsókat heverni hagyták. A következő váltás munkásai ismét kér­tek a raktárból ilyen anyagokat és a maradékot szintén kidobták. Az ada­goló udvaron a Martin-műhelyek mel­lett mázsaszámra gyűltek össze ezek az anyagok, mindezt a szeméttel együtt halomra seperték, azután kidobták. Mi sárba tapossuk az aranyat éró fémeket — mondották sj, ifjúmunká­sok. összeszedték a fémötvözetek nyersanyagait, ellenőrzésük alá vették a raktárt és megkövetelték, hogy eze­ket az anyagokat szigorúan az elő­írás szerint adják ki. A komszomolok betekintettek a mű­helyek raktáraiba is. Itt egymás mel­lett halomban hevertek a j6 és a se­lejtes gyártmányok és a forgácshegyek. A készgyártmányok raktárában, ahol hegtisztítják az elkészült árut, levá­gott fémdarabok feküdtek. Most zen­HOGYAN TAKARÍTJÁK MEG A MILLIÓKAT det teremtettek a műhelyekben, a le­vágott fémdarabokat azonnal továbbít, ják a fémlemez hengerdébe. A színesfémek raktárainak ellenőrzé­sénél kiderült, hogy a színesíémforgá- esokat rossz ládában tartották. A réz, a bronz és a sárgaréz forgácsai össze­keveredtek; a műhelyekben nem tar­tottak ládákat a színeafémforgácsok összegyűjtésére. Az ellenőrző őrs azzal a javaslattal fordult a gyár igazgató­jához, hogy készíttessen ládákat a szí. nesfémforgácsok gyűjtésére megfelelő feliratokkal; az üzemekben felelősöket kell megbízni, akik összegyűjtik a sri- nesfómforgácsokat ős tisztán tartják azokat, vigyáznak arra, hogy más fé­mekkel Össze ne keveredjenek. Az igaz. gató elfogadta és végrehajtotta & komszomolok javaslatait. A gyári szállítás ellenőrzésekor ki­derült, hogy a vagónokat hosszú ideig visszatartják, a vasúti pálya rossz ál­lapotban van, a mozdonyokból a ha­mut és a salakot az egész gyár terü­letén szétszórták. Az ellenőrök azt ja­vasolták, hogy csak a kijelölt tisztító­helyen legyen szabad a mozdonyok ka­zánjaiból a hamut ég salakot kiszórni. Az igazgatóság rendszabályokat alkal­mazott azok ellen a műhelyvezetők «L len, akik visszatartották a vagónokat és így akadályozták a gyáron belüli szállítás rendes lebonyolítását, A komszomol-örsök súlyos szabályta­lanságokat állapítottak meg a sa~ mottéglák kezelése terén. A téglákat szállító gyárak gondosan rakták bo a vagónokba a samottéglát: a magnézíu- mos és chromo-magnéziumos téglák kö. zá faforgácsokat raknak és vannak olyan speciális téglák, amelyeket kü­lön papírba csomagolnak, A gyárba érkezett küldeményt azonban 4 sza­bad ég alatt lerakták, nein ritkán sárba hányták, eközben sokat összetör­tek. Ha letörik a megedzett tégla fe­lületét. akkor az a forró kemencében sokkal rövidebb ideig állja a helyét. Az ilyen sérült téglával kirakott ke­mence rövidebb idő múlva javításra szorul. Ebben az olvasztás hosszabb ideig tart. ebhez több fűtőanyag kell, tehát csökken az acél termelése. A samottéglákat nem ritkán helyte­lenül használták fel. Előfordult még az is, hogy kikövezték vele a járdát. A gyárnak évente 30 szerelvény ea~ mottéglára van szüksége (30.000 ton­na). Kiszámították, hogy 10 százalé­kos megtakarítás a samott égiák hasz­nálatúinál 1 millió rubellel csökkenti az önköltséget. Az ellenőrzés eredményét megvitat­ták a központi gyári Örsben. Az el­lenőrző-brigád javaslatokat tett. A gyár igazgatója elfogadta ezeket a javaslatokat. Azonnal utasítást adott, hogy fejezzék be a régi samottégla raktár építését, elrendelte új raktár építését és födelet emeltetett a sza­badban tárolt samottéglák fölé. Ezt az utasítást végre is hajtották. A kirako­dásnál és raktározásnál a múltban a téglák S—19 százaléka megsérült. Ezt most majdnem teljesen megszüntették. Komoly pazarlást állapítottak meg az elektromos áram fogyasztása terén. Előfordult, hogy egy nagy, 400—500 munkahellyel rendelkező műhelyben, amikor lö ember volt szolgálatban, akkor is megvilágították az egész mű. helyt. Az elektromos szerelők ifjúsági brigádjának vezetője. Mil-hail Djakov azt javasolta, hogy a világítás bekap­csolását bontsák szektorokra. Ennek eredményeként a műhely naponta 45 KTV óra áramot takarít meg. Ennyi áram. elegendő S dánt motorjának haj­tásához. A komszomolok azt javasolták, hogy a magas mennyezeten elhelyezett lám. pákát engedjék közelebb a munkapad­hoz. Ebben az esetben az 500 wattos lámpákat 150 wattossal lehet helyette­síteni. Csak a vezetéket kell meghosz- szabbltani, de ezt a kiadást sokszoro­san ellensúlyozz» az áram megtakarí­tása. Egyes lámpákhoz külön kapcso­lókat szereltek fel. A túlméretezett motorokat kisebbekkel helyettesítették. Mindezek a rendszabályok az egész gyárban együttesen Só millió KVf-óra megtakarítást eredményeztek. Az autogénvágók a múltban- rézből készültek. Az egyik lakatos, Zabolot- nov elvtárs azt javasolta, hogy ehe­lyett olcsóbb anyagból, acélból készít­sék őket, az acélautogénvágók nemcsak olcsóbbaknak, de jobb minőségüeknek is bizonyultak. Lymóden 2, gyárban nap ■mint nap új módozatokat kerestek, hogy a drága nyersanyagokat megtakarítsák. A kom- szomolisták naprőLnapra a gazda sze­mével vizsgáltál; át az üzem minden zegét-zugát, óvatosan kiszámították hol mit lehet megtakarítani. Amikor már mindent, rendbehoziak abból, amit az első pillantásra észre lehetett venni, akkor kezdték keresni a termelő folyamatban rejlő tartaléko­kat. Ez nehezebb volt. A fiatal mér­nökök, technikusok, tervezik és meste­rek segítségére siettek a komssomolok- nak. l’öbb helyen mérnökök álltak az ellenőrző őrsök élére. A fiatal munká­sok, szorosan együttműködve a műsza­kiakkal, mind alaposabban megismer­ték műhelyük és gyáruk gazdaságának összefüggéseit, A gyárnak óriási mennyiségű nyers­olajra van szüksége. Hogyan lehet en­nek fogyasztásánál takarékosságot el­érni f Mindenek előtt az olvasztás ■“Bggyorsítása révén. A Martin mű­helyekben a fiatal aeélolvasztők kezde­ményezésére fellendült a verseny: ki tudja a leggyorsabban a legtöbb acélt megolvasztani. Az ötödik kemencén dolgozó Pjotr Dejeev 3 óra alatt 44 tonna acélt olvasztott. Ezzel együtt Tiejcev több, mint 900 kg fűtőanyagot is megtakarított, A Dejeewal verseny­ző Ivan Jacenko brigádja 8 óra alatt 45 tonna acélt termelt és emellett 1503 kg nyersolajat takarított meg. Ezeket az eredményeket még aznap túlhaladta Ivan Vagin ifjúsági bri­gádja. ö 53 tonna acélt olvasztott és 2820 kg nyersolajat takarított meg. A gyorsított olvasztás egyre inkább ter­jedt. Ez a módszer ezer és ezer tonna terven felüli acél gyártását eredmé­nyezte és nagy fűtőanyag megtakarí­tással járt, Jevlanov acélolvasztó 12 olvasztás eredménveképen 29.2 tonna Dolgov 10 olvasztás után 22.2 tonna és Milovanov 11 olvasztás után 20.6 tonna nyersolajat takarított meg. A Martin-műhelyből a hengerműbe az acéltömböket rendesen 200—250 fo­kos hőmérséklettel adták át. De minél forróbb állapotban kapja meg a ben. germű az acéltömbőt, annál kevesebb fűtőanyagot használt el az újbóli fel- taelsgításxe. Most <t hengermű S50— 900 fokos acéltömböket kap. Ennek eredményeként a hengermű termelő- képessége emelkedett és évente 5000 tonna nyersolajat takarítanak meg. A Martin-kemencék és a hengermű fűtő­szerkezete porlasztójának tökéletesítése, valamint az ellenőrző mérőműszerek al­kalmazásának segítségével sikerült fo­kozni a fűtőanyag megtakarítását. A múltban az automata hengerműről nagymennyiségű fém került hulladék­ba. A levágott darabokat újból a Martin-kemence olvasztójába küldték. Az ellenőrző Örs a műszakiakkal együtt más megoldást talált: olyan szerkezetet készítettek, amelynek, se­gítségével a fémrudakat pontos méret­re vágták le. Sokkal kevesebb levá­gott rész marad és ezt is kisebb hen­germűveken azonnal feldolgozzák, dró. tot készítenék belőle. A komszomolisták észrevették, hogy a levegőt vezető csövekből több helyen kiáramlik a sűrített 'evegő. Észrevéte­leikről jelentést tettek és a csővezeték javítása után egyedül az öntőmühely- ben havonta 99 köbméterrel kevesebb sűrített levegőt fogyasztottak. Az ellenőrző-brigád a műszakiakkal együtt minden szakma számára spe­ciális takarékossági listát állított ősz- sze, amely felsorolta, milyen szakíró­ban hogyan lehet takarékoskodni. Ami. kor a munkások megismerkedtek ezzel a listával, tömegesen kezdtek javasla. tokát tenni, A komszomolok tovább harcolva a fejetlenség és rossz gazdálkodás ellen, tevékenységüket mindinkább a terme­lés jobb megszervezésére, a munka gé­pesítésére irányították. A termelés fo­lyamatában csak azok lelhetik fel a tartalékot, akik gazdasági és technikai képzettséggel rendelkeznek. A Komszo­mol gyári bizottsága előadásokat ren­dezett gazdasági kérdésekről, az ifjú­sági aktíva és az ellenőrző őrsök tag­jai számára. Előadásokat rendeztek a gazdaságos elszámolásról az Síikölt. ségrSl, a tervezésről. Ezek az előadá­sok jelentékenyen kiszélesítették az ak­tíva látókörét A műhelybizottságok titkárai, az Őrsök tagjai megtudták mennyi egy tonna hengerelt vas Őnkölté ságe, mennyibe kerül egy tonna nyer*, olaj. (Folytatjuk:)

Next

/
Oldalképek
Tartalom