Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-27 / 22. szám
c Nagy lelkesedéssel készülnek megyénk dolgozói a vasárnapi Megyei Pártkonferenciára J AZ M D P BORSOD.-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIL évfolyam — 22. szám Ära 50 fillér Miskolc. 1951 január 27. szombat A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közlése a Szovjetunió 1950. évi népgazdaságfejlesztési állami terv teljesítésének eredményeiről Aas ipar. a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését, a beruházásokat az áruforgalom növelését és a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését az 1950- éviben a következő adatok jellemzik. 1. A termelési terv teljesítése az iparban Az 1950-es évben az ipar összier- melési tervét 102 százalékban teljesítették. Az ipari össztermelési tervet 1050-ben: a vaskohászati minisztérium 101, a szénipari minisztérium 100.8, a kőolajipari minisztérium 101, a villamoserőművek minisztérium» 102, a vegyipari mi- niéztériüm 105, a nehézgépgyártási minisztérium 104, az autó- és traktoripari minisztérium 102, a szerszámgépgyártási minisztérium 102, a mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 100.1, az építőanyagipari minisztérium 101, a könnyűipari minisztérium 104, az élelmiszeripari minisztérium 103, a filmügyi minisztérium ipari vállalatai 110 százalékban teljesítette. Az 1950-es esztendőben jelentékeny mennyiségű szenet, kőolajat, benzint, petróleumot, villamosener- gíát, vasércet, színesfémet, lokomo- bilt. Diesel-motort, teher- és személygépkocsit, golyóscsapágyat, önműködő darut, nagyteljesítményű kotrógépet, nagy és nehéz szerszámgépet, faültető gépet, lenarató kombájnt, kaucsukot, cementet, ablaküveget, gramofont varrógépet, órát; fényképezőgépet, gyapot-, lenes selyemszövetet, húst, kolbászfélét, cukrot, cukrászati készítményt, konzervet, teát, szeszt, cigarettát, szappant, pezsgőt és sok más ipari terméket termeltek terven felül. Ugyanakkor egyes minisztériumok egyes termékfajtákban nem teljesítették a tervet. 1950-ben javult az ipari termékek minősége- Jelentékenyen megnövekedett azoknak az ipari és élelmi- cikkeknek termelése, amelyek iránt a lakosság részéről nagy kereslet mutatkozik. Az állami tervben az ipari termelés választékát és minőségét illetően megállapított feladatokat azonban az iparnak nem valamennyi ágazatában teljesítették , száz százalékig. így például a vaskohászati minisztérium nem teljesitette a tervfeladatot egyes vas- és acélfajták termelése terén. 2. Az ipari termelés növekedése A legfontosabb ipari termékek termelése 1950-ben 1949-hez viszonyítva a következőképen változott meg: Az 1950-es év termelése az 1949. évi termelés százalékában kifejezve: nyersvas 117, acél 117, szén 111, kőolaj 113, benzin 117, villamosenergia J16, főműn ti viHamosmozdony 124, teherautó 130, személyautó 141, autóbusz 113, motorkerékpár 134, exkavátor 128, önműködő daru 112, szövőgép 12í traktor 123, arató-cséplőgép 159, trak- törvontatásu eke 147, traktorvontatású kultivátor 167, műtrágya 119, cement 126, tégla 124, előregyártóit ház 119, rádió 122, óra 127, fényképezőgép 156, gyapotszövet 108, gyapjúszövet 103, börlábbeü 124, gumi lábbeli 118, hús 135, állati eredetű zsír 107, cukor 123. A Szovjetunió egész iparának össztermelést 1950-ben 1949-hez viszonyítva S3 sz&saléklcal emelkedett. 1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vaskohászati minisztérium üzemeiben a Martin-ke- ■«Mtcék alapterületinek négyzetmétere után számított acéltermelés megnövekedett. Az elmúlt években bányakombájnokat nagyobb arányban használtak a szénipari minisztérium üzemeiben és a bányakombájnok termelékenysége növekedett. A villamos erőmüvek minisztériumának üzemeiben csökkent az egységnyi1 villamosenergia előállítására fordított fűtőanyag. Jobb hatásfokkal használták ki a Szovjetunió építőanyag- ipari minisztériumának üzemeiben a cement- és téglágyártás felszereléseit is. 1950-ben az ipar kevesebb nyersanyagot, fűtőanyagot és villamosenergiát használt el, csökkent az anyagveszteség és a hulladék, növokédett a munka termelékenysége, gyorsult a forgóalap forgási sebessége. Az önköltségcsökkentés 1950. évi tervét az ipari termelésben teljesítették. Az ipari termelés önfcöltségesökkenése összehasonlító árakban kifejezve kb. 6 százalék. Az ipar és a közlekedés fejlesztésében 1949-ben elért sikerek, a munka termelékenységének növelése, a termelési költségek csökkenése erodményekő- pen a kormány 1950 január 1-én esők- kentette a fémek, gépek, felszerelési tárgyak, vegyianyagok, építőanyagok, fa és papír árát, ugyancsak csökkentette a villamosenergia és a vasúti teherszállítás tarifáját js. Az önköltség további csökkentése lehetővé tette, hogy az építési költségek leszállítása céljából 1950 július 1-őn tovább csökkentsék az anyagok és felszerelési tárgyak árát, a szállítási díjakat. * 3. Az üj technika fokozott alkalmazása a népgazdaságban 1950.ben a megállapított tervnek megfelelően a népgazdaság valemeny- nyi ágazatában az új technika fokozott a-ka] ma zása terén komoly sikereket értek el. A hazai ipar több, mini 400 újtipu. sú és márkájú nagytermeiékenységű gépet és berendezést gyártott. A hatalmas 1 viz'ierőtelepek és nagy csatornák építésének céljaira a szén és bányaipar gépesítésének céljaira hatat, más, nagytermelékenységíi, egy- és több meritőkaraalas ekszkavátort és talajgya'ut újtlpusú szénkombájnokat, új szén- és kőzetrakedó gépeket gyártottak. Az automobiliparban megkezdték, az új, kényelmes, haiüléses ,,Zim" . sze. mély autók és az új ,.Ztsz-155’‘ autóbuszok gyártásátUj mezőgazdasági gépeket készítettek. Ezek lehetővé teszik a gabonafélék, iparj és kerti nö. vények vetésének és aratásának még fokozottabb gépesítését. Az új gépek közöt’ vannak nagytsr- melékenységü gabonakombájnok és háromsoros répeszedő kombájnok. Uj berendezéseket gyártanak a termelési folyamatok ellenőrzésének és szabályozásának automatizálására, tu. dományos kutatómunka végzésére. 1950-ben jelentékeny . munkát végeztek a sok és nehéz testi munkát igénylő munkálatok gépesítése terén. A szempárban befejeződött a . rése. lésnek, a fejtésnek, és a szén földalatti szállításának gépesítése, A szén rakodásának gépesítése 1949-hez - viszo. nyitva két és félszeresére’ fokozódott. A szénrakodás azonban még mindig nincs eléggé gépesítve. Fokozódott a föld 6s betonmunkák gépesítése az építkezéseknél, a be- és kirakodó munkák terén, a vasutj és yizj Mártiit ásnál A vaskohászatban tovább tökéletes!, tették a nyersvas és acél termelését. A bánya, és széniparban modern géptípusok alkalmazásával haladottabb módszereket vezettek be az érc és a szén kitermelésére és dúsítására. A gépgyártásban tovább fejlesztették az öntés és kovácsolás, a préselés, a fémfeldolgozás, a liő segítségével történő és hegesztéses munkálatok új technológiai folyamatait). 1950-ben a gépgyártásban munt kálatok folytak az önműködő és futószalagos termelés további bevezetésére és jelentékenyen kiszélesítették a műszerek alkalmazását a technológiai folyamatok menetének ellenőrzésére. A kohászati iparban kiszélesítették a nagyolvasztók és Martin-kemencék höfolyamaiai ellenőrzésének automatizálását. A könnyűiparban új, magasterme- lékenységfi gépeket és önműködő szövőgépeket rendszeresítettek, — 1950-ben növekedett a munkások, mérnökök és technikuson találmányainak és újításainak száma. 1950- ben csupán az ipari üzemekben bevezetett találmányok és újítások száma több, mint 600 ezer. 4. Mezőgazdaság 1950-ben új sikerek születtek a szocialista földművelés további fellendítése, a kolhozok és szovhozok állattenyésztésének fejlesztése és a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdítása téréit- A gabonafélék öeeztermésered- roénye 1950-ben 7 milliárd 600 millió. púd. , : A gyapot össztermése redménye hárommiilióhétszázötvenezer tonna volt A cukorrépáé egymilliókét- százezer tonnával volt több az 1949. évinél. A mezőgazdasági termények vetésterülete 1950-ben az 1949. évihez képest 6.6 millió hektárral növekedett. Sikeresen befejezték »z őszi vetést, amellyel az 1951- évi termést készíttették elő- Az őszi növényfajták állami vetéstervét teljesítették. 1950 őszén az előző évihez képest nagyobb arányokban és sokkal rö- videbb idő alatt folyt le a mélyszántás az 1961. évi tavaszi vetemé- nyek alá. A múlt évben a mezőgazdaság több mint ISO ezer traktort kapott, — tizenöt lóerős traktorra átszámítva, — továbbá 46 ezer kombájnt, 82 ezer tehergépkocsit és több mint 1,700.000 vontatót és egyéb mező- gazdasági gépet. A mezőgazdaság technikai felszerelésének növekedése 1950-ben lehetővé tette a mezőgazdasági munkák emeléséit. A gép- és traktorállomások 1950-ben tizenöt százalékkal nagyobb mennyiségű mezőgazdasági munkát végeztek el a kolhozokban, mint 1949-ben. A kolhozokban 1950-ben a szántás és tarlóhántás több, mint 90 százalékát traktorral végezték. A gabona vetés- terület felét a kolhozokban kombájnokkal aratták és csépelték. 1949-hez viszonyítva növ^cedett a mezőgazdaság műtrágyával és üzemanyaggal való ellátása is. Komoly sikereket értek ol a kolhozok és a szovhozok közösségi állattenyésztésének fejlesztésében. A kolhozok közösségi jószágállománya előzetes adatok szerint 1950-ben a következőképen növekedett: szarvasmarha 10, sertés 28, juh és kecske 13, ló 15 százalékkal, A baromfiállomány a kolhozokban 44 szá- «défrkal emelkedett. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának vezetése alatt álló szovhozok- ban is jelentősen emelkedett a jószág- állomány 1950-ben. Az 1948-ban elfogadott mezővédő erdőültetési terv teljesítése során a Szovjetunió európai sztyeppén és erdő- sztyeppés részében levő kolhozok, erdő- gazdaságok, erdővédő állomások és. szovhozok 1,350.000 hektár területen ültettek védőerdőket ebből 1950-ben 760 ezer hektáron. A mezővédő erdősávok ültetésének 1950. évre vonatkozó tervét túlteljesítették. 5. A vasúti, vízi és gépkocsi teherszállítás növekedése 1950.ben a vasúti teherszállítás évi tervét 105 százalékban teljesítették. Az átlagos napi rakodási tervet a vas utak 103 százalékban teljesítették. Az átlagos napi teherszállítás 1950-ben az előző évihez képest 10 százalékkal növekedett. Az egy torrnakiiométierre eső üzemanyag felhasználás a vasutaknál 1950. ben öt százalékkal csökkent 1949-hez képest. A folyami teherszállítás 1950-ben az előző évihez képest 16 százalékkal emelkedett, de nem teljesítette az évi teherszájitásj tervét. A gépkocsikon történő teherszállítás 1950-ben 18 százalékkal növekedett az 1949. évihez képest. 6. A beruházások növekedése a népgazdaságban 1950-ben az állami beruházások 23 síázajékik»! emelkedtek 1940-hez képest. A vií]anyte‘epcí: építésében az emelkedés 32, a vas- és fémkóhászatban 16, a szén- és olajiparban 15, a gépgyártásban 9, nz építőanyag iparban 16, a könnyű- és élelmiszeriparban 10, a gép- és traktor állomásokon és a szovhozokban 48, a közlekedésben 22, a lakásépítésben 18 százalék volt. 1950-ben a minisztériumok és hivatalok építő és tervező szervezetei munkálatokat folytattak az építkezési költségek csökkentése érdekében úgy, hogy megszüntetik a felesleges kiadá sokat a tervekben és a költségvetésekben, továbbá úgy, hogy a tervekben figyelembeveszjk a magastermelékeny. 'ségu gépcsoportok alkalmazását, az élenjáró üzemek eredményeit tükröző technológiai normákat és termelési módszereket; ugyancsak figyelembe ve szik a gazdaságos tervezési megoldásokat, csökkentik az építkezések idő tartamát, javítják az építési és szerelési munkák megszervezését, jelentékenyen fokozzák az összes munkanemek gépesítését és szélesebb körben vezetik be a nagyüzemi módszereket. 7. Az áruforgalom fejlődése Az ipar és a mezőgazdasági termelés terén 1949.ben elért újabb sikerek alapján, a munka termelékenységének emelkedése és a termelési önköltségek csökkenése alapján a kormány 1950 március l én a jegyrendszer megszüntetése óta sorrendben már a harmadik árleszállítást hajtotta végre a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi áraira vonatkozólag. Az újabb árleszállítás a rubel még nagyobb megszilárdítására, vásárlóképességének további emelésére és az áruforgalom jelentős emelkedésére vezetett. 1950-ben az állami és szövetkezeti kereskedelem útján a lakosságnak összehasonlító árakban kifejezve 30 százalékkal több árut adtak el, mint 1949-ben, az élelmiszerek eladása 27, az iparcikkeké 35 százalékkal nőtt A köb hozpiacokon az árak 1950-ben tovább estek. . . 8. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak létszáma 1950 végén 39.2 millió ember volt, két millió emberrel több, mint 1949 végén. Munkanélküliség az országban 1950- ben épúgy nem volt, miként az előző években sem. Szaktanfolyami oktatás útján 1950 ben új kádereket képeztek ki és hétmillió munkás és alkalmazott szakképzettségét emelték. 1950-ben az ipartan foglalkoztatott munkások munkatermelékenysége 12 százalékkal emelkedett az 1949 évihez képest. 9. A kultúra fejlesztése, közegészségügy, város- rendezés Az 1950-es esztendőt a kultúra fejlesztése és a dolgozók kulturális színvonalának emelkedése jellemzi. Az év végén az elemi, és hétosztályos és kö zépiskolákban, a technikumokban és más tanintézetekben 37 millió volt a tanulók száma. Az ezekben a tnninté retekben foglalkoztatott tanerők szí ma elérte az 1,600.000-et és 80.000-re! volt több, mint 1949-ben, 1950-ben az ország 880 főiskoláján — .a . levelező tanulókat is beleértve -~ 1,247.000 diák tanult, számuk az 1949 viszonyítva 115.000-rel emelkedett. Az 1950-ben kijött könyvek száma 21 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A filmszínházak, mozik és vándor-filmvetítők száma 1960-ben több, mint 5000-el növekedett. 1950-ben a kórházakban és a szülőotthonokban az ágyak száma 47 ezerrel volt több, mint 1949-ben, orvosok száma 1950-ben 7 százalékkal emelkedett. 1950-ben — mint az előző években is — nagyszabású munkák folytak a közüzemek építése és a munkáslakótelepek fejlesztése, vízvezetéki hálózatok építése, a villamos- és trollibusz közlekedés bővítése, továbbá a lakások gázzal való ellátása, a városok fásítása, kövezése, aszfaltozása, terek és parkok építése, létesítése terén. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1950-ben 21 százalékkal emelkedett az 1949. évihez viszonyitva összehasonlító árakban. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a lakosság anyagi helyzetének további jelentős javulását és a szocialista termelés további kiszélesítéséneit biztosítását városban és falun. Az 1950 március 1-én végrehajtott árleszállítások eredményeként- a munkások és alkalmazottak reálbére 15 százalékkal emelkedett, a parasztok kiadásai az ipari termékek olcsóbbodása következtében 16 százalékkal csökkentek- Ezenkívül a lakosság 1950-ben — miként az előző években is — jelentős segélyekben, különböző jut tatásokban, ingyenes és kedvezményes üdülésben, legalább kéthetes fizetett szabadságban részesült az államtól. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal.
